Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-09 / 211. szám

VILÁG PROLETÁRJA?, EGYESÜLJETEK! Ara: 1,40 Ft XXXV1M. évfolyam, 211. szám 1982. szeptember 9., csütörtök SOMOGYINEP1AP CUELLAR MOSZKVÁBA UTAZOTT A szovjet kormány meg­hívására tegnap hivatalos látogatásra Moszkvába érke­zett Javier Perez de Cuellar, az Egyesült Nemzetek Szer­vezetének főtitkára. A ma­gas rangú vendéget a repü­lőterén Andrej Gromiko, az S/.KP KB PB tagja, a Szov­jetunió küi ügy minisztere fo­ga cjta. Moszkvában nagy fontos­ságú eseménynek tekintik a látogatást. X Szovjetunió álláspontja szerint a jelenle­gi feszült es tovább romló nemzetközi: helyzetben egyre no a jelentősége az , ÉNSZ- nek, mint az egyetlen olyan nemzetközi fórumnak, ahol a világ valamennyi országa egyaránt hallathatja szavát, elmondhatja véleményét. Fo­kozódik az a felelősség is, amelyet a világszervezet a beke megőrzéséért, a nemzet­közi biztonság megszilárdí­tásáért visel. A szovjet fő­városban úgy vélik, hogy az ENSZ-nek egyre nagyobb szerepet kell játszania a nukleáris leszerelésben. Losoncáéi Pál kíséretében Hajdú-bihari látogatás A finn államfő Nádudvaron és Debrecenben Mmi.no Koivisto, a Finn Köztársaság — baráti, mun­kalátogatáson hazánkban tar­tózkodó — elnöke tegnap Magyarország egyik legna­gyobb közös gazdaságában, a húszezer hektáron háromezer taggal gazdálkodó nádudvari Vörös Csillag Termelőszö­vetkezetbe látogatott. A finn államfőt útjára elkísérte Losonczi Pál., az Elnöki Ta nács elnöke. Szarka Károly külügyminiszter-helyettes. Matusek Tivadar, hazánk helsinki és Osmo Väinölä, Finnország budapesti nagy­követe. A különvonat délelőtt fu­tott be Kabára; ott a ven­dégeket Sikula György, a Hajdú-Bihar megyei párt- bizottság első titkára és Szabó Imre, a megyei tanács elnöke fogadta. Ütjük ez­után a szövetkezetbe veze­tett. Piros nyakkendő« úttö­rők köszöntötték az észak­európai ország államfőjét, majd Szabó István, a ter­melőszövetkezet elnöke. Ma­gyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter- helyettes üdvözölte a finn vendegeket A szövetkezet vezetője tá­jékoztatást adott a mező- gazdasági üzem múltjáról és mai tevékenységéről, gazdál­kodásáról. Egyebek között elmondta, hogy az egyre korszerűbb nagyüzemi gaz­dálkodásnak köszönhetően a különösen mostoha adottsá­gú Hortobágy-széli földeken is az országos átlagot meg­haladó terméseredmenye- ket sikerült elérni. A múlt évben például búzából át­lag 6.2, kukoricából 9,8, cu- koi-repából 56, burgonyából ■10 tonnát takarítottak be hektáronként. A föld termőképességének Európai néprajzi találkozó Szennában A szabadtéri múzeumok vezetőinek találkozója Skótszoknyás látogatója tegnapig még nem volt a Szennai Szabadtéri Néprajzi Gyűjteménynek; Ugyan a skót duda csak képzeletünk­ben .szólalt meg, de Európa minden nvelven élénk be- sze.getes folyt a látottakról. Az Európai Szabadtéri Mú­zeumok Szövetsége tizedik tanácskozását hazánkban tartja. Először találkoztak a szabadtéri múzeumok igaz­gatói szocialista országban. A hét ele.ien kezdődött ta­nácskozás során vendégeink fölkeresik a legjelentősebb magyar szabadtéri néprajzi gyűjteményeket, így vezetett ütjük Szennába. 1966-ban dr. Jozev Weyns- mek, a Viaamse Openiucht- museum igazgatójának meg­hívására a belgiumi Bokrok­ban. találkoztak először az európai szabadtéri múzeu­mok vezető szakemberei. A kötetlen beszélgetősen nyil­vánvalóvá vált, hogy a sza­badtéri múzeumok építését könnyebben végezhetnek, ha mod nyílna a rendszeres ta- pasztaiátcserere. így alakult meg az Európai szabadféri Múzeumok Munkaközössége, majd ennek jogutódja, a szövetség. ' 1976-ban Svájc­ban, majd 1979-ben. a hol­landiai Arnheimben talál­koztak a szakemoerek. A tizedik találkozón a szövetség soros elnöke, az NSZK-beii Anderhaert Zip- pelitus mondott köszönetét a magyarországi, illetve a szen­nai fogadtatásért. Mészáros Balazs, a Somogy megyei Múzeumok igazgatója ismer­tette röviden a szennai fa­lumúzeum történetét, jelen­tőseget, majd Csepmszki Ma­ria, a gyűjtemény vezetője kalauzolta végig a vendége­ket a népi építészeti emlé­keket megörökítő faluban. A kémenceben finom lán­gálló suit, az újonnan föl­állított pinceben a szőlőmű­velés eszközein kívül meg­ismerkedhettek vendégeink a vidék vörösborával is. Az Európai Szabadtéri Múzeumok Szövetségének ti­zedik — magyarországi — tanácskozásáról dr. Balassa Iván, a Szabadtéri Néprajzi Múzeumok tudományos mun­katársa adott tájékoztatást. — A múlt század végén, Skandináviában jöttek létre az első szabadtéri néprajzi gyűjtemények. A latin népek elszigetelődtek ettől a moz­galomtól. — Milyen tapasztalatokat gyűjtöttek eddig vendégeink? — Magyarország néprajzá­nak jó híre hozta el őket hazánkba. A vártnál Is gaz­dagabb élményeket gyűjtöt­tek — ez már kiderült az első napokban. — Európából honnan jöt­tek érdeklődő vendégek, hogy megismerkedjenek ha­zánkkal, a szabadtéri mú­zeumokkal ? — A legtávolabbi vendég Izland'ból érkezett, aztán említhetem a szovjet cso­portból az arhangels/.ki nép­rajzost. Európa mindegyik országából fogadtunk vendé­geket, a szocialista országok közül a már említett szov­jet csoporton kívül csehek, lengyelek és NDK-sok vol­tak kíváncsiak hazánk sza­badtéri múzeumaira. A mintegy háromórás szennai látogatás rövidnek bizonyult, marasztalta őket a sok szép látnivaló, Euró­pában az egyedüli olyan szabadtéri múzeum, ahol az áttelepített népi építészeti emlékek a lakóházak sorá­ban kaptak helyet, H. B. javulásával arányosan tud­ták fejleszteni az állatte­nyésztést. A nagyüzemi te­lepeken ma már négyezer szarvasmarhát tartanak, 52 ezer sertést hizlalnak, s a szikes legelők jobb haszno­sítása érdekében csaknem 40 ezer juhot is tenyésztenek. A Vörös Csillag Termelő- szövetkezet a kelet-magyár- országi baromfitenyésztés­nek és -feldolgozásnak is bázisává vált. A közös gaz­daság dinamikus fejlesztése mellett tenyészállatokkal és takarmánnyal támogatják a háztájit is, s onnan a múlt évben több mint 90 millió forint értékű árut adtak közfogyasztásra. Mauno Koivisto ezt köve­tően megtekintette a szövet­kezet több üzemegységét, te­lepet. Elismeréssel szólt a korszei-ű, szabadtartáso6, au­tomatikus fejőberendezéssel ellátott tehenészeti teLeprői. Járt a gazdaság húsüzemé­ben is, ahol évente százezer hízót dolgoznak föl. A nád­udvariak tizenegy üzletükkel jelentős feladatot vállaltak Debrecen, illetve a környék­beli települések ellátásában. Végül a finn vendegek a nádudvari kukorica- és ipa- rmövényi-tenneési együtt­működés központjába láto­gattak, es megismerkedtek a korszerű rendszerközpont te­vékenységevei, megnéztek az újonnan épült, 3600 négyzet- méter alapterületű, számító­gépes programozású alkat­részraktárt. Délután a Hortobágyi Ál­lami Gazdaság mátai lovas- paíyájan lovasbemutatót te­kintettek meg, majd né­gyes fogatra ülve a pusztára hajtottak. A finn államfő érdeklő­dött a hortobágyi puszta ki­alakulásáról, s a nemzeti park feladatairól. Tájékoz­tatták arról is, hogy a Hor­tobágy mai képe nem ter­(Folytatás a 2. oldalon) Tisza-szabáüy ozás. Jelentős folyószabályozási *s partbiztositási munkát végeznek a Közép-Tisza-vidéki Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói Nagyrév térségében. Kihasználva az alacsony vízállást, több millió forintos költséggel a hajó­út biztosítása érdekében rendbehozzák ezt a folyószakaszt! A munkát most kezdték, s mint mindén folyószabályozás, ez is több évig tart. Képünkön: munkában a gépek a fo­lyóparton (MTl-fotó — Csikós Ferenc felv. — KS) IKR-részközgy ülés Kaposváron ÍGÉRETES A KUKORICA Visszásnak látszhat, hogy az IKR taggazdaságaiban a határ képe jóval ígéretesebb, mint amilyen a tegnap Ka­posváron tartott tervtárgya­ló részközgyűlés volt. A húsz somogyi gazdaságot is magaban foglaló 6000-es ter­melésszervezési egységben például minden eddigit meg­haladó, 6,6 tonna körüli ku­korica átlaghozamra van re­mény. A határszemlék alap­ján becsült országos IKR- átlag még ennél is maga­sabb. Ugyanakkor a fejlesz^- tésj; lehetőségek, mintha csak fordított arányban állnának a terméseredményekkel; Nyilván nem a termelési rendszerben döntöttek úgy, hogy meg az intenzív gabo­naprogram rendkívül szigo­rú feltételeit vállaló partne­reiket sem tudják maradék­talanul ellátni az eredetileg tervezett gépekkel és esz­közökkel. Azelőtt a termelési' rend­szerek áital szervezett ren­dezvényeken mindig akadt néhány kecsegtető, a vetély- társ rendszereket „lepipálni” igyekvő újdonság. Akkori­ban a rendszerek főiként abban versengtek, hogy ki Tornaterem, iskola épül Beruházások, felújítások BogláríeUén — Húsz éve nem volt ak­kora turistaforgalom a Ba­laton partján, mint ezen a nyáron — mondja Szántó János boglárlellei vb-titkár. S hozzáteszi: ha kisebb-na- gyobb zökkenőkkel is, végső erőtartalékkal a kereskeoe- lem allLa a sarat. Egy Ba- laton-parti nagyközségneK tavasszal a felkészülés, nyá­ron pedig a kiszolgálás az elsődlegeá feladata. Ezekben a hónapokban sem az anya­gi, sem a létszámbeli ellá­tottság nincs meg ahhoz, hogy a település törődhetne sajat fejlesztése Vei. Ezt a Kiesest az őszi-téli hónapok­ban kell pótolni, gondos­kodni a jövőről. Ebben az évben a nyári „roham” ellenére nagy ter­vek valósultak meg Boglár- lellén. Elkészült a huszonegy lakásos, OTP-szervezésű la­kóház Bogláron, s hamaro­san megkezdik huszonnégy áliami célcsoportos lakas építését, mely bői tizenkilenc a bogiári részen lesz. Az építkezésre az idén kétnaii­lió forintot fordítanak. Ezzel a lakásprogrammal a terüle­ten élők lakásigényeit ki tudják elégíteni. Ugyancsak a bogiári részen megkezdték a negytan termes általános iskola építését, melyet jövő­re adnak at. A beruházás nyolc és fél millió forintba kerül. A lellei általános is­kolánál ezerkétszáz négyzet­méter alapterületű tornate­rem építésé kezdődött el. A csarnok versenysportokra is alkalmas lesz. Az ehhez epüió gazkazan ellátja az is­kola és a napközi fűtését is. Jelentős ,a nagyközség er­re az évre tervezett gázprog­ramja. A leilei részen a Szö­vetség utcától a központi közintézményekig megold­ják a gázellátást. Erre a célra az idén két és fél millió forintot fordítanak. Hat .utcában szennyvízcsa­tornát építenek, ebből csak egynek az építésé húzódik at a következő evre. Mind a bogiári, mind a leltei strandon felújítási munkáikat végeztek. Boglá­ron elkészült az új pavilon­sor, a leilei strandon a kö­vetkező szezonra adják át- Itt tizennégy hektáron, töl­tötték fel a területet, parko­sítottak, s már csak egy ki­lométeres szakasz vár felúji- tásra. A Balatonbogláin Ál­lami Gazdaság az idén először mindkét strandon üz­letet- nyitott, ahol a gyü­mölcsöt, üdítőt, bort terme­lői áron lehet megvásárolni. A strandíejlesztesi munkála­tokat támogatta a Balatoni Intézd Bizottság iá. tud több, a-z eredményes­séget szolgáló újdonságot adni partnereinek. Ma a rendszerek elsősorban ári; adják, amit itthon képesek — alkalmasint a másik elől elhalászva — beszerezni. Itt is, ott is kialakult a szol­gáltatások jól bevált rend­szere, a világszínvonalú ho­zamok eléréséhez megvan a szellemi . tőkefedezet... Hiányzik viszont a szüksé­ges fejlesztési erő. Gazdasági életünk realitá­saival hiábavaló volna vi­tatkozni. Tudják ezt az üze­mi szakemberek is. így csii-í pán azt sajnálják, hogy még­sem lehetnek ők a „nevető harmadik” a fordulópontra j ütött rendszerek versenye-^ ben. Az IKR jelenlévő ve­zetői például kerteiés nél­kül kimondták, hogy part­nergazdaságaiknak a lehető­segek szerint nagyobb részt kell vállalniuk a fejlesztési terhekből, ha azt akarjak, hogy a közös vállalat meg­őrizze eddigi eredményessé­gét. Eí kér üi hete tLenneR lat­szik például az 1976-ban megállapított gépbérleti di­jak felülvizsgálása is. A következő évre négy tervváltozatot dolgoztak ki. A majdani hitellel tétetektől függ, hogy megközelítőleg melyük válhat valóra. Annyi szamok nélkül is érzékelhe­tő, hogy a partnerek áltai igényelt, a bővített újrater­melés feltételét jelentő fej­lesztéseknek talán ha felé­re lesz lehetőség. Ha valahol, hát az IK.R- nél valóban tudnak kukori­cát termelni. Elgondolkodta­tó hát, hogy tógazdaságaik­ban idén mégis 18 ezer hek­tárral csökkent e növény vetésterülete. A rendszer ke­retein túlmutató górd mi- eloboi orvoslást kivan. Többen is fölvetették a sajnos már szokványos ai- katrészgandot Megtudtuk még, hogy a tervezettnél jobb eredménnyel záruit aratás után, a jövő hét második feleben kezdődik a kukorica betakarítása. A So- mogyot is magaban foglaló termelési körzetben 18 ezer hektár vár a kombájnokra. Az őszi talajelőkészítést mintegy 20 ezer hektáron kell elvégezni. Több mint 18 ezer hektár az őszi búza ter­vezett veteslerülete. Enne! a munkánál mutatkozik majd be az IH vetögepcsa - iád újdonsága. B F.

Next

/
Thumbnails
Contents