Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-16 / 217. szám

A BNV „tüköré” Másfélmillió gyümölcsösládát szállítanak évenként Szajolról az ország valamennyi tájára. A Göngyölegellátó Vállalat gyáregységében itt készítik ugyanis a Hungarofruct, az Ag- ker, a Bács megyei és a nyíregyházi Zöldért, valamint a gyümölcstermelő állami gazda­ságok részére a ládákat (MTI-fotó — Csikós Ferenc felv.) é* Uj találmányok, szabadalmak Gyakorlati munka a műegyetemen A közelmúltban dolgozták M a Budapesti Műszaki Egyetemen a laboratóriumi és ipari elektromos kemen­cék hőnaérsékletszabályozó és programozó berendezését, amelyet a Chinoin gyógy­szer^ és vegyészeti temiékek gyára áHít elő. Ezzel a mű- szemei teljes biztonsággal programozható, hogy a ter­mékek: előállításainak külön­böző fázisaiban az előírt, szükséges hőmérsékleteit nyújtsa a kemence. Természetesen nem ez az egyetlen — népgazdasági ho­nosításra alkalmas — ered­mény, amely a tanszékeken születik. Mint Szabó Imre, a BME tudományos rektórhe- ivettese elmondta: évenként 40—50 találmányt, szabadal­mat dolgoznak ki a külön­böző tanszékeken, intézetek­ben. Ennek mintegy egyhar- madát tudják — létrejötte­kor közvetlenül — az üze­mekben, vállalatoknál hasz­nosítani. Szorosabbra fűzte, megkönnyítette az egyetem és a gyakorlat kapcsolatát az idén januárban, életbe lé­pett rendelkezés, mely sze­rint bizonyos kutatásokra, fejlesztésekre, szabadalmak hasznosítására úgynevezett eredmémyérdekeltségű tár­sulásokat hozhatnak létre. Ezekben a szervezetekben az egyetem megelőlegezi a ku­tatási tevékenységét, tehát szellemi kapacitását, a meg­bízó adja a tőkét, s a költ­ségekhez hozzájárul a ké­sőbbi hasznosító is. Ha ered­ményt érnek el, a várható gazdasági haszon kimutatha­tó, a BME is részesül a nye­reségből, s ezt a tanszékek, laboratóriumok fölszerelé­seinek, műszerezettségének bővítésére, korszerűsítésére fordítják. Ez az összeg jelentős tétel az egyetem bevételei között, évenként több millió forint nagyságrendű. A jelenlegi gazdasági helyzetben külö­nösen fontos, hogy a válla­latok és a BME összefogot- tan, a pénzügyi lehetőségei­ket koncentrálva, közös koc­kázatvállalással dolgozzanak — tette hozzá a rektorhe­lyettes. Az év eleje óta kilenc eredményérdekeltségű kuta­tási-fejlesztési társaságot hoztak létre a BME bázisára építve. Többek között ilyen szervezetet alakítottak a vízgazdálkodás és -haszmosi- tás területén, ennek, az egye­temen kívül az Országos Vízügyi Hivatal és számos mezőgazdasági nagyüzem tagja. Hasonló társulás jött létre az élelmiszerkémia te­rületén is, fehérjepótló ta­karmányok kidolgozására gyártására és hasznosítására szövetkeztek. A megszületett új takar­mányban — mezőgazdasági kémiai tanszék és az általá­nos analitikai tanszék közös találmányában „fantáziát látott” többek között a Nö­vényolajipari Vállalat, vala­mint a Hajdúsági Ipari Egyesülés. Napjainkban a mezőgazdasági üzemek már megkezdték e termék föl- használását. E két tanszék az elmúlt évtizedben egyéb­ként 15 találmányt dolgo­zott ki, s ezeknek 80 száza­léka megvalósult, csak 1981- ben másfélmilliárd forint hasznot eredményezett a népgazdaságnak. Ám a BME más tanszéke­in is jelentős kutatási, fej­lesztési eredmények szület­tek az elmúlt időszakban. Például éljárást dolgoztak ki a napsugárzásnak kitett fe­lületek káros föl melegedésé­nek csökkentéséire, a speciá­lis bevonat a helyiségek bel_ só hűtésére fordított energia nagy arányú megtakarítását eredményezi. ‘ A felhasználók között' a mezőgazdaság áll első helyen, de a külkeres­kedelemben is számottevő exporttételf jelent az új el­járás. Fehér boríték Apám halála borzalmas sokk volt számomra. Tizen­két éves voltam, s nem ér­tettem, hogy rákos, és ter­mészetesen azt sem tudtam, mit jelent az, hogy rák. Megpróbálta, hogy las­san és kíméletesen el­árulja nekem fájdalmát. Megmutatta a gyomráról készült röntgenfelvételeket, és' azt mondta: „Látod, itt növekszik a rák... Nagyon hamar, kedvesem, már nem leszek abban a helyzetben, hogy bármit is befogadjon a gyomrom, és ez nagyon komoly dolog lesz”. Nagyon sovány és gyenge lett. Csak később tudtam meg, hogy fölkereste a leg­jobb barátját — akit én Gunnar bácsinak neveztem —, és azt mondta neki: „Nem akarom, hogy Ingrid lássa meghalni az apját. Ki tudja, meddig élek még, és ő csak tizenkét éves. Elme­gyek Németországba Bajor­országban állítólag van egy csodadoktor, az talán meg tud gyógyítani. Ha nem, ak­kor ládában jövök vissza." Apám halála félelmetes pillanat volt az életemben. Otto bácsihoz és Hilda né­nihez költöztem. Keményen dolgoztak, tipikus svéd pol­gárcsalád volt. És tőlük tel­hetőén mindent megtettek, hogy apám elvesztése miatt érzett fájdalmamból kisegít­senek. Náluk és őt unokatestvé­remnél ismét otthonéra ta­láltam, életem új szakaszát kezdtem meg. Nagyon félénk lány vol­tam. Ha megkérdezték / a nevemet, elpirultam. Az is­kolában alig mertem vála­szolni a kérdésekre, mert rögtön elkezdtem dadogni, bár tudtam a választ- Ép­pen ezért látszott érthetet­lennek Ottó bácsi és uno­katestvéreim számára, hogy színésznő akartam lenni. Otto bácsi jót akart Jó képzésben akart részesíteni, hogy megóvjon a nehéz élettől. Azt is tudta azon­ban, hogy milyen önfejű va­gyok, ezért adott nekem még egy lehetőséget „Na jó, megpróbálkozhatsz a Királyi Drámai Színház színiiskolájával” — mondta. — „De ha megbuksz a vizs­gán, akkor vége. Azután nem akarok többé hallani erről az együgyű színész- kedésről. Ezt meg kell ígér­ned.” Otthon az unokatestvéreim vártak. — Lars Seligmaa telefo­nált ... — Lars? Mit akart? Jó barátok voltunk, 5 is jelentkezett a felvételi vizs­gára. — Azt mondta, volt az irodában, hogy elhozza a fehér borítékját. És azt kér­dezte, te milyen borítékot kaptál. Azt mondtuk neki, hogy te is fehér borítékot kaptál... (Következik: Az eWá randevú) A megmétel é s I éje Nincsenek illúzióim. Az idei' őszi BNV-n a nem szak­ember látogatók zömének ugyanaz jut majd az eszébe, mint évek óta mindig. Ki-ki vérmérséklete, ízlese, szük­séglete szerint tervezgethet, vagyakozhat, dühönghet, le- gyinthet. És kérdezheti mi­nek ez az egesz. Fenn az ernyő, nincses kas. Fölvonul több tucatnyi fejlétt, köze­pesen fejlett és fejlődő or­szág számos vállalata, elhozr za dús kínálatát, megannyi nélkülözhetetlen és nélkü­lözhető vagy fölösleges cik­két, élenjáró színvonalú és minőségű termékét, meg a közepeseket és persze a. va­cakot, a bóvlit is. Mi pedig csak nézelődünk — és nem vásárolunk. Mert amit meg­vennénk, azt úgysem hozza be a külkereskedelem, a ha­zai gyártóktól pedig nem rendeli meg a belkereske­delem, Születnek , majd újabb újságcikkek, tévémű­sorok, amelyekben egymás­ra mutogat gyártó és keres­kedő, miközben a riporterek ugyanolyan reménytelenül keresik az igazságot, mint a fogyasztók azt az árut, ami­re éppen szükségük van. Aztán mégis csak vásáro­lunk. Tessék csak visszaem­lékezni az elmúlt évek ka­rácsonyaira, húsvétjaira, névnapjaira, születésnap­jaira, házassági évfordulóira vagy éppen lakáscseréire, új lakásba költözéseire és a hétköznapokra, amikor egy­folytában rohamoztuk az üz­leteket, amikor időről időre föltűnt valami, amiért meg­érte a sorbaállás, amiből vásárolni kellett. S ha nem tűnt föl semmi különleges, akkor is vásároltunk, mert ajándék kell, ruha kell, la­kás és berendezés kell; és kell sok minden más. Ren­geteg a kielégítetlen szük­séglet. Szóval kell, nélkülözhetet­len az őszi vásár. Annak el­lenére, hogy a világot re­cesszió. sőt válság sújtja, és ennek hatása alól — pedig de jó is volna! — mi sem tudjuk kivonni magunkat. S miközben elkerülhetetlen kényszerűség az importkor­látozás, mégis kell e* a rep­rezentatív fölvonulás, kell a tér a gyártóknak, ahol meg­mutathatják a legjobbat, a legkorszerűbbet, ahol össze­mérhetik teljesítményüket. És kell a fogyasztónak, s nem utolsósorban a kereske­dőnek a tájékozódás lehe­tősége — hogy ki mit, mi­lyen áron képes előállítani, szállítani. Igen, kell ez a fölhajtás, s összes ellent- nymdásaival. bosszantó bu­taságaival együtt is örülnünk kell, hogy újra sor kerül rá. Mert azt is jelzi: a szük­ségszerű korlátozó intézke­dések korántsem jelentik az import megszüntetését, és sízó sincs áriról, hogy kiürül­nek az üzletek. Amíg ebben a hazában a gyárak, az üze­mek piacképes termékeket köpések előállítani, addig az üzletekben vásárolni is le­het. Bel. és külföldi árut egveránt. Hogy is lehetne el­képzelni másként? Ahhoz, hogy a fogyasztók szükségleteinek megfelelően importáljunk — ez vitatha­tatlan — exportálnunk kell. Miközben azonban a nagyvi­lágin a vásárlás egyre könnyebb, addig eladni — jövedelmezően eladni — ese­tenként, úgy tetszik, lehe­tetlen. Legalábbis azoknak, akik a könnyebb és így szükségszerűen a csődbe ve­zető utat választják, s azt mondják: semmit sem tu­dunk tenni, illetve egyet te­hetünk, kihirdetjük: térdre, imához. Pedig ők is tudják: az ima sem a vállalaton, sem a népgazdaságon nem segít. Bár tudnák, akik mégis így beszélnek, hogy segít viszont a gyors alkalmazkodás, a ne­hézségeket legyűrő önmeg- újító cselekvés, a tehetséges emberek ötleteiben rejlő le­hetőségek fölismerése, és ezeknek a lehetőségeknek a szervezett munkával való kiaknázása. S bár tudnák, hogy miként kell rugalmas­sá, produktívvá szervezni a munkahelyeket! És bár gya­korolnák ! Minél többen. Most veszem észre, hogy én is fohászkodom. Miköz­ben magam is tudom — az ismént írtam le —, az ima nem segít. De tudom, hogy segít a józan helyzetfelis­merés, a realitásoktól ei nem szakadó önértékelés, a konstruktív gondolkodás, a produktiv együttműködés, az eredményes cselekvési Hogy mennyien képesek minder­re, ezt tükrözi maid ez az őszi nemzetközi vásár. G. L A növénytáplálás jövője Tanácskozás és bemutató Siófokon Van-e jövője a folyékony műtrágyázásának? Megéri-e a gyártó vegyi üzemtől 50— 60 kilométernél távolabbi körzetben a magas üzem­anyagköltség ellenére beve­zetni ezt a talajjavító eljá­rást? Milyen szinten áll ma e tevékenységnek a techni­kai kiforrottsága? Mi a módszert már alkalmazó és az alapanyagot előállttá ipa­ri üzemek álláspontja, ter­ve? Ezek a kérdések — hogy a fontosabbak közül néhányat kiemeljek — áll­tak a Siófok-Balatonkiliti- ben kedden rendezett ta­nácskozás vitájának kereszt­tűzében. A tapasztalatokról szólva Kosz József, a házigazda siófoki Oj Tavasz Tsz elnö­ke elmondta, hogy a szilárd műtrágya kiszórási és táro­lási vesztesége, illetve kör­nyezetszennyező hatása miatt tértek át a múlt év tavaszán a folyékony műtrá­gyázásra. Vallotta, hogy ez az eljárás jó, a tapasztalat szerint többlethozamot ered­ményez. De art is hangsú­lyozta, hogy e módszerhez elenggedhetetlen a nagy fo­kú szervezettség, a fegyel­mezett munka. Dr. László Alfréd, a Keszt­helyi Agrártudományi Egye­tem adjunktusa a gépi, technikai lehetőségeket ele­mezte. Véleménye szerint meg nem alakult ki ennek a műveletsornak biztos, al­katrészekkel is gyorsan pó­tolható technikai bázisa. A tsz-eknek sokszor kelj él­niük „találékonyság-tarta­lékukkal”. Előadását diave­títés színesítette. Dr. örffy László tájékoz­tatójában az agronómiái előnyökről szólt: arról, hogy ez az eljárás teljesen gépe­síthető, tehát' munkaerőt szabadít föl. A szóráskép egyenletes, nincs a szilárd műtrágyáknál sokat emle­getett „csíkoltság”. Tetsző­leges talajszintbe vihető az előzőleg járulékosan nyom­elemekkel, növényvédő sze­rekkel, kondicionáló anya­gokkal keverhető tápoldat. A műtrágyázás más agro­technikai művelettel, így mélyszántással, tárcsázás­sal, vetéssel, sorközművelés- sel is összekapcsolható, vagyis a termőföldbe jutta­tása sokkal biztosabb. A tá­rolásnál és szállításnál a veszteség és a talajfertőzés a konténeres szállítás kö­vetkeztében megszüntethe­tő. Nem csupán termelési, hanem környezetvédelmi szempontból is nagy jelen­tőségű módszer ez. Ezek után Tóth Imre, a Peremartoni Vegyipari Vál­lalat értékesítési főosztály- vezetője és Jármai Péter, a Péti Nitrogénművek piacku­tatója fejtette ki a gyártók álláspontját. Az elmondot­takból kiderült a folyékony műtrágya fölvevő piaca szinte korlátlan. Az ipar meg tudja termelni a kívánt mennyisége't, azonban a for­galmazási, tárolási lehetősé­gek korlátozottak. A pere- martoniak szállításra alkal­mas konténereket gyártó mini üzem kialakítását ter­vezik — ezzel már a tava­szi BNV-n szeretnének je­lentkezni. Így a módszer el­terjedhetne a szűk gyártási körzeten kívül is. Őszi takarítás a siófoki kőlcsönzőbolt segítségével BÉRELHETŐK: HÁZTARTÁSI ÉS LAKÁSKARBANTARTÁSI GÉPEK, BARKÁCSGÉPEK. GYERMEKGONDO­ZÁSI CIKKEK, KVARCLÁMPA. HÖ- KANDALLÖ. SZÖLÖPRÉS- ÉS DARÁ­LÓ, HORDOZHATÓ TV-KÉSZÜLÉK. (87327) A vitában több megyei és országos szervezet meghí­„ vott.ja is felszólalt. Murányi Iván, a siófoki gazdaság nö­vényvédője elmondta, hogy a 1 értőbb tsz nem tudja ' vállalni a fejlesztéssel és kutatással járó anyagi költ­ségeket. jóllehet szívesen át­térne erre a bizonvitottan jó eljárásra. Ráki Ferenc. a tsz-ker országos központjá­nak osztályvezétője rámuta­tott. a jelen gondjai ellené­re biztos abban, hogy a jö­vő útja a talaj gondozásban mindenképpen a folyékony műtrágyázás. Felhívta a je­lenlevők figyelmét: szer­vezetük szívesen segítene egy akár somogyi, akár tol­nai, 5—6 tsz-t ellátó keverő­üzem kivitelezésében, ha lenne megfelelő anyagi fe­dezet. A vita után a meghívot­tak a helyszínem is megte­kinthették — működés köz­ben — azokat a ma már használatos kiszolgáló tech­nikákat, amelyek eddig leg­jobban beváltak, B J. EGYES gázkonvektorok és MINTÁS iaücsempék , most 30 "/«-kai olcsóbban kaphatók- amíg a készlet tart - a Kaposvár, Ady E. u. 7. szám alatti vasboltban W (87341)

Next

/
Thumbnails
Contents