Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)
1982-09-16 / 217. szám
í Hatékonyabb gyógyszerek Elő hagyomány Konferencia Siófokon A Magyar Gyógyszerészeti Társaság1 Siófokon rendezi meg a tizedik országos gyógyszertechnológiai konferenciát. A gyógyszerkészítés, a gyógyszergyártás sokrétű kérdéseit vitatja meg számos hazai és külföldi szakember. — A jubiláns rendezvény kiemelkedő jelentőségű — állapította meg dr. Rácz István tanszékvezető egyetemi tanár, a g.yógyszertech- nológiai szakosztály elnöke. Az utóbbi évtizedben számos fontos gyógyszerkészítmény került forgalomba, ezek a súlyos szervbetegségek és fertőzések leküzdésében hatékonyságuk folytán jelentenek előnyöket Sokkal rövidebb kezelési idő alatt, nem egy esetben hamarabb állítják helyre a beteg ember egészségét Ugyancsak az utóbbi 10— 15 év során derült fény arra, hogy egy-egy ha tékony készítmény gyógyhatásút nagymértékben befolyásolja az a körülmény, milyen gyártási segédanyagokkal és milyen gyártási műveletekkel készítették. A jubileumi rendezvény előadásainak nagy része épp a gyógyszerkészítmények kidolgozásának kérdéseivel foglalkozók. Ha figyelembe vesz- szűk, hogy világszerte egyre nagyobb anyagi ráfordításokat igényel egy-egy ország lakosságának a gyógyszer- ellátása, érthető, hogy ezeket a szakkérdéseket mind a gyógy szerkeze lés sikere érdekében, mind a gazdaságossági szempontok figyelembevételével kell megoldani. Ismeretes az a körülmény is, hogy legnagyobb az igény a szájon át adagolható gyógyszerek iránt, viszont számos ilyen nagy értékű készítményből a hatóanyagnak néha csak a fele vagy jó esetben a kétharmada értékesül a szervezetben. Ha figyelembe vesszük, hogy a legújabb adatok szerint a világ gyógyszerfogyasztása az évezred forduló táján meghaladja a kétszázmilli- árd dollárt, könnyen kiszámítható: a nem értékesülő hatóanyaghányad miatt a világ majdnem 40 milliárd dollár veszteséget szenved. Ennek töredékével pedig igen sok ország gyógyszer- szükségletét fedezni lehetne. — Minthogy a konferencián ezeknek a problémáknak a megoldását célzó részletkérdésekről is sok szó esik, ezért szakmai jelentősége már a hazai kereteken is túlnő — mondta dr. Rácz István. Hazánk a gyógyszerkutatáá és gyógyszergyártás körében közismerten előkelő helyet foglal el a nemzetközi piacokon is, ezért a konferencián részt vevő gyógyszerészek, gyógyszertechnológusok, valamint a gyógyszerkészítmény klinikai kivizsgálásában érintett farmakológusok, orvosok, más szakemberek jó alkalmat találnak a szakkérdések részleteinek megvitatásához. Hasznosnak bizonyult, hogy az egyes megyei gyógyszertári központok középüzemi gyógyszergyártó szakgyógyszerészei is a konferenciához csatlakozva tartották éves munkaértekezletüket és így ők is bekapcsolódhatLopatyin őrnagy utolsó csatái Szimonov posztumusz regénye Az Európa kiadó gondozásában jelent meg ez a mű, a-( Szimonov-tri iógia befejező ,, része. A nemreg elhunyt ki- / tűnő írónak e könyvében az ■ Élők és holtak hatalmas csa. rak epei vei szemben most a háború poklát megjárt ember — ez esetben egy újságíró, Lopatyin őrnagy — sorsát ismerjük meg; ám a zátonyra futott házasság, a munkahelyi gondok és a lelkiismereti vívódások mögött ott van a mindent meghatározó háború. 1944-ben játszódnak a könyv eseményei. A közvetlen veszély már megszűnt, a Leningrádot szorító ellenséges gyűrű szétszakadt, a hitleristák megszállta területek lassan fölszabadulnak. A teljes győzelemig viszont még nagy áldozatot kell hoKii iá a népnek. A belorusziai offerrzívában a Vörös Hadsereg a német határig veri vissza az ellenséget. Mindenkiben ott él a gvözelem tudata vagy tudat alatti bizonyossága, de az örömöt gyakran megzavarja a gyász, a bajtársak halála. Szimonov mint haditudósító jól ismerte a háborút. Korábbi regényéivel szemben most nem közvetlenül, hanem közvetve — emlékek, elbeszélések, beszélgetések alapián — éljük át a firont eseményeit. Lopatyin útja a frontra szinte csak epizód a regényben. A háború embert és emberi kapcsolatokat is próbára tesz: a szétesett magánélet mozaikjait próbálja összerakni a súlyos sebesüléséből lábadozó haditudósító. Lányának ragaszkodása és egy harmonikusnak ígérkező szerelmi kapcsolat újra hitet, erőt és lendületet ad neki az élethez. A több síkon játszódó események ábrázolásával a szerző nem törekszik teljességre, a regény mégis őszinte. A Krasznaja Zvezda szerkesztőségi swmkája, a front sok megpróbáltatása, a régi bajtársakkal való találkozás mind, mind lehetőség a korábbi évek tapasztalatainak összegzésére és a hadvezetés által elkövetett hibák föltárására. Az emberek már a békére készülnek, de még szembe kell nézniök az utolsó megpróbáltatásokkal. A cím arra a tragikus lehetőségre utal, amely a háború kiszámíthatatlansága következtében minden búcsúzás velejárója lehet. Szimonov életművét, a Nagy Honvédő Háború éveinek és eseményeinek tolsz- toji igényű feldolgozását a személyes élmény teszi hitelessé. És az, hogy ismeri az életet, a szenvedést, a halált. Jelkép is talán, hogy a cselekmény ott ér véget, ahol a háború elkezdődött: az első szétlőtt határőrállo- másnál. Gurszkij, az életvidám barát, a tehetséges munkatárs tragikus halála után Lopatyin folytatja a befejezetlen haditudósítást. És afct az utat, melyet barátja már nem tehet meg: a szovjet államhatártól Berlinig. Mezei István Eszmecsere a magyar Jövő kérdéseiről Veres Péter és Darvas József Tiszaladányban, 1942-ben nak az érdemi munkába. Erre annál is inkább szükség van, mert a hazai gyógyszerellátásiban igen fontos és egyre növekvő szerepet kapnak a megyei gyógyszer- gyártó üzemek. — A témakör sokrétűségét tükrözi, hogy a konferenciát műszer és gyógyszerkészítő kisgépkiállítás is kíséri. Ennek tükrében látható, milyen lehetőség van arra, hogy tökéletesen kidolgozott gyógyszerkészítményeket lehessen gyártani — fejezte be nyilatkozatát dr. Rácz István. Mintegy háromszáz résztvevő, köztük tíz ország képviselője, ötven külföldi kutató csaknem háromszáz előadást hallgat meg a tegnap kezdődött háromnapos konferencián. Somogyi kutató gyógyszerészek is bemutatják eredményeiket. Az egyenletes gyógyszer hatást biztosító tablettákról ma tartanak előadást. A siófoki konfrenciát köszöntötte dr. Zakó. Károly egyetemi tanár, a Magyar Gyógyszerészeti Társaság elnöke is. A magyar patikus ei odóik kiemelkedő tagjának, Hintz Györgynek a munkásságát méltatta, majd átadták — első alkalommal — a Hintz-emlékérmet dr. Kedvessy György szegedi tanszékvezető egyetemi tanárnak munkássága elismeréséül. H. B. Harminc éve nyitotta meg kapuit Budapesten a Bolgár Kulturális és Tájékoztató Központ. A jubileum alkalmából szerdán, ünnepséget rendeztek a Népköztársaság útján lévő székházban. Ivan Pejkovszki igazgató utalt arra, hogy az 1952. szeptember 17-én megnyílt bolgár művelődési intézet kezdetben csupán a baráti ország kulturális kincseit népszerűsítette Magyarországon. Ma ez a munka jelentősen kiszélesedett: a kiállítások mellett > rendszeressé váltak a Bulgáriával kapcsolatos Információk, gazdasági jellegű propaganda rendezvények is. 1970 óta Az 1940-es években a népi írók táborában uralkodóvá vált az a meggyőződés, hogy Magyarországon a kizsákmányoló kisebbség uralmát a nép uralmának kell fölváltania. Somogyi Imre azt írta, hogy „a magyar földet azoknak a kezébe kell adnunk, akik azon csakugyan dolgoznak is”. Móricz Zsigmond örömmel állapította meg, hogy a parasztság „hajlandó az okszerű gazdálkodásra”, s kész „a szövetkezésre, tanulásra és példakövetésre”: Darvas József és Veres Péter 1942- ben már a munkás—paraszt szövetség és a „független, demokratikus Magyarországért” • folytatandó harc tartalmát tudatosították. Nagy István személyében pedig kommunista munkás- ín» szólt a falvak népéhez. Az idén negyven éve, 1942 májusában Tisza la dany bari fakmapot rendeztek. A több községből összesereglettek eíőtt Veres Péter, Somogyi Lmre, Darvas József, Sinke István, Nagy István, Győri Elek és Búzás Márton szerepeit irodaiam müved és politikai előadással, műsort pedig a sárospataki diákok regöscsoportja és helybeli fiatalok adtak. Előtte két évvel Mórira Zsigmond — Veres Péter, Kovács Imre és Darvas József társaságában — járt a faluban, hogy megnézze a Somogyi az intézményhez tartozó boltban bolgár népművészeti tárgyakat, s az országból származó jellegzetes termékeket kínálnak az érdeklődőknek. Az elmúlt három évtizedbe*» 14 ezer rendezvényt szervezett Budapesten és vidéken a Bolgár Kulturális Központ a Hazafias Népfronttal közösen. Rendszeressé váltak a magyar—bolgár barátsági napok, illetve hetek, amelyeken a tárlatokkal összekapcsolt előadások a barati nép életével ismertették meg a résztvevőket Imre vezetésével végzett kertészeti kísérletet, s eszmét cseréljen „a magyar jövő , kérdéseiről”. A tisza- ladányi parasztság elfogadta a demokratikus, programot: támogatója lett a népfőiskolái mozgalomnak. Darvas később az 1956-os események katartikus élményével, a számvetés és szembesítés szándékával tért vissza Tiszaladányba. Az 1940—42-es találkozókra emlékezve fogalmazta meg a tennivalót: a népet jobban be kell vonni saját sorsának intézésébe. Az 1972-től évenként öszszeülő írótábor társadalmi rangot vívott ki magának: az ott elhangzottak általában visszhangot váltanak ki a közvélemény előtt. E fórumon ugyanis a mindenkori időszerű társadalmi problémákról folyik eszmecsere. Az eltelt tíz év vitáiból a paraszt- és munkásábrázolás az irodalomban, az irodalom és az információ, a szocialista demokrácia és a szocialista kultúra elmélete és gyakorlati megvalósítása; a szocialista ember, a család — s benne az anya, a nő — szerepének tisztázása, a vidéki ipartelepítés. Tavaly a lakótelep, lakás, életmód problémakörében rendezett tanácskozás váltott ki országos sajtó- és rádíóvisszhan- got. Az idén augusztus végén lezajlott XI. tokaji írótáborban a település-politikát, az arányos település- fejlesztést, vele összefüggésben a falu kulturális helyzetét és a Magyarország fölfedezése könyvsorozatot tárgyalták meg. A vitaindító előadást tartó S. Hegedűs László mai nemzeti sporskérdésnek mondta a településpolitikát, illetve a falu gazdasági és társadalmi helyzetét meghatározó politikai magatartást. A vitában részt vettek írók, közgazdászok, tanácsi vezetők, népművelők és a gaz- daságföldVajz tudományát képviselő szakemberek. Az országos érdeklődést keltő, a sajtóban, rádióban naponként szereplő falufejlesztési problémák jó megoldásához remelhetőleg hozzájárul az írótábor is kritikai észrevételeivel és a tervek készítésére, kivitelezésére tett javaslataival. Demokratikus fórum volt ez, amely hagyományaihoz híven felelősséggel tárgyalta a népünk jelene és jövője szempontjából oly fontos és jelentős ügyet: a magyar falu és város szocialista arculata kialakításának útját és módját. M. Pásztor József 39 éves a Bolgár Kulturális Központ A bozótkerítés mögött vinnyog a gitár / H ajában parazsat tár. Újjai belemélyednek a lángokba. Megperzselt hús szaga kering körülötte. Ül a park füvén, hátát hatalmas fának vetve. Cigarettája fölizzik a sötétben. Vörösben bujkálnak szemei. Bent, a sűrű Rozótkerítés mögött már csak a közönség zsong. A technikusok befejezték a szerelést, a hangszerek a gazdáikra várnak. A színpadon is csönd van. Teljes sötétség, semmi mozgás. , Hajába túrva érzi: lüktet a koponyája. Barna, zsíros tincsek között matat — Valiig omlanak —, majd ölbe a kéz. Körben, a sétány kavicsán gyűlik a tömeg. Kopott farmeröltönyök villognak a lámpák rézcsipkés fénykörívei alatt. Néha feltűnik egy-egy vasalt nadrág, hipi- hupi sárga (vagy kék, zöld, piros), s a bejárat előtti emberáron áttörve eltűnik a kerítés mögött. Tulajdonképpen 6 ts bemenne. Na, de hetven forintért? Azt már nem! Eny- nyi pénze nincsen csak úgy elfekvőben! Kell másra a lozsó. Sokan ott libegnek a bejáratnál hosszú tömött sorokban. de ő és a hozzá hasonlók kint rekedtek. Nekik marad a sétány aranylón zörgő kavicsfolyója, a lágyan szétnyújtózó pázsit vagy itt-ott egy-egy szabadon maradt puhafa pad. Kívülről hallgatják majd a koncertet. A zene áttör a rácsokon. Ápolatlan testek szagát, sör és bor bűzét sodorja hatalmas foltokban a nyári szellő. Egy szép számú társaság telepszik le a fűre, tőle nem messze. Pokrócok, üvegek, bakancsok. A lányok vihognak, a fiúk lustán és egykedvűen elterülnek. Mire fültépőn fölvinnyog a gitár, nincs már szabad hely a sétányon, füvön. A sok ezer fiatal elnémul, a zenére figyel. Az ismerős dallamra fölharsan a füttykoncert, visítanak kint és bent, néhányan a kavicson táncolni kezdenek. Csak ül és nézelődik. Tegnap érkezett a Balatonra. Pénz is lapul a zsebében, de nem azért, hogy szállásra vagy koncertre költse. Kell kajára, meg erre-arra. A haja neki is a vállát verdesi, a farmeröltönye sem épp vadonatúj. Három hónapja gondolt egyet, azóta nem borotválkozik. Szabad szeretne lenni, amennyire csak lehet. Tudja, hogy korlátok, szabályok, kötelező haladási irányok minduntalan fölbukkannak, de azért valamit csak lehet változtatni a dolgokon!? Mindössze huszonkét éves! A harmadik gimnázium után úgy érezte, hogy nincs további Otthagyta hát, kitanulta a kőművességet. Abban legalább pénz van! Mióta végzett, szabadon jár egyik maszektól a másikig. Nem tűri a túl nagy kötöttségeket. Ha megun egy-egy mestert vagy a munka nem tetszik, veszi a sátorfáját és odébbáll. Amúgy békés természetű, talán túl békés is. Még soha sehol nem vágott az asztalra, ha igazságtalanság érte, soha nem engedte ki legnagyobb hangerejét.' Inkább mindig csendben odébbállt. Pedig megszokta a keménységet, s ereje ts volna a harchoz... A színpadon újra belecsapnak a fiúk a húrokba. „Bádogízű”, kemény zene tölti be ki tudja, hány wattal a teret. A gyerekek már a kavicson őrjöngenek, kezüket magasba lökik, ugrálnak, és járják a kötetlen, vad táncot. Hullámzik a park. Néha egy-egy arra t'éoedt járókelő meglepetten és értetlenül bámul: ez meg mi. .. De aztán minden zajlik tovább. ö is feláll, de táncolni nincs kedve. Mosolyogva nézi a mindenről megfeledkezett arcokat, a verejtékező, ütemre rángó, von^gló testeket. S ekkor föltűnik P. ÜR, pórázon vezetve farkaskutyáját. Az állat kivicsori: a szájkosárból, P. ÜR pedig magából kikelve üvölt: — Rohadt, piszkos huligánok! Paprikajancsik! Szemetek! Lassul a hullámzás, a kutya a póráztól szabadulva dühösen támad. A fiatalok egymást taposva, rémülten rebbennek szét. Fejébe vér tolul. Szilárdan megveti a lábát, csakazértis! Áll keményen, hiába lökik, nyomják. Megritkul körülötte a tömeg, s a kutya neki- ugrik. A földre zuhannak. Sikerül feltápászkodnia, s közben hallja P• ÚR biztatását: — Adj neki Néró! Fogd meg a szarosat! L ába elzúg a kutya orra előtt, s az állat még bőszebben támad. Az újabb rúgás talál; a lendület megtörik. Néró szemében meglepettség. A fiú kezében vadásztőr. P. ÚRNAK még csodálkozni sincs ideje. A kéz előrelendül, s a kutya hörögve ösz- fzerogy. P. ÜR döbbent. Aztán feleszmél, s őrjöngve ront a fiúnak. Az fólreugrik, kitér előle. Közben megérkeznek a rendőrök... Gyarmati László fi 0M0GY1 NÉPLAP I