Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

Megtorpanta Hegedűs-csapatI Városszépítés vitákkáI

Katowice nem túl szerencsés város a magyar kötöttfogású birkózósport történetében, mert 1974 és a múlt hért négy napja- során es után meglehetősen gyenge mérleggel zárt az „aranycsapat”. A jelek szerint elveszítette azt, a lendületét, amely 1979 óta jellemezte. Míg 8 éve két bronzérem, ezúttal mindössze egy ezüst megszerzése sikerült csak Hegedűs Csaba legénységének, s ez elég kevésnek látszik a két olimpia közötti félidőben.

Elgondolkodtató, hogy a kilenc főnyi csapatból négyen kényszerültek búcsúra. Kétségkívül a legfájdalmasabb, hogy elmaradt a várva várt aranyérem. Az újonc Sós és Kappesz kiesése némileg érthető. mindkettejüknek feltűnően kevés volt

a nemzetközi rutinja. De az olimpiai bajnok Növényi s a tavalyi vb-döntős — ott

ezüstérmes — Gáspár kiesése mivel magyarázható? — kapta az első kérdést Hegedűs Csaba szövetségi kapitány az értékelés során.

— Összességében valóban elmaradtunk a tervezett pontterméstől, és fájó az is, hogy az idén nem jutottunk elsőséghez, pedig terveztük. Növényi esetében meg kell mondanom," hogy. az 198.1. január Miséjén bevezetett új szabályokkal talán senki sem jutott olyan hátrányos «helyzetbe, mint éppen ő. De hogv akar, fejlődik az új körülmények között is. arra bizonyíték: élete legszorosabb mérkőzését vívta a svéd Anderssonnal, 3:3-at ért el. és szerintünk a bírók nem működtek közre tökéflz NDK a csúcson, Magyarország a sor végén

Véget ért az öreg kontinens legkiválóbb atlétáinak hagyományos nagy versengése: befejeződött az Euró- pa-bajnokság Athénban.

Négy világcsúccsal és egy Európa-rekorddal gazdagította a sportág aranykönyy^t a XIII. kontinensverseny. A nyugatnémet Meyfarthot kivéve minden athéni rekord- javító már korábban is szerepelt a csúcsok gazdáinak listáján, tehát a brit Thompson, az NDK-s Koch, az NDK 4x400-as női váltója, miként a saját európai rangelső teljesítményét felülmúló Schmid.

Statisztikai érdekességnek számít, s egyben annak bizonyítékának Is, hogy ebben a dinamikusan fejlődő sportágban hosszabb távon az élen lehet maradni: az EB műsorszámainak egynegyedében — pontosan tíz számban — az 1978-ban is első helyezett vette át a szépmi- vű athéni, aranyérmet. Az athéni versenyeken az esetek, többségében az előre „elkönyvelt” sportolók vívták ki a győzelmet, illetve valaki azok közül, aki az 1982-es európai ranglistán a ..csúcshármasban” foglalt helyet.

Az EB tanúsága szerint az európai atlétikában továbbra is az NDK játssza a fő szerepet. Fölénye olykor nyomasztó az ellenfelekre; a nagyszerű férfi és női atlétákkal rendelkező nemzet mögött meglepően jó mérleget zárt az NSZK, a vártnál gyengébbet — sok ezüstje és bronza ellenére — a Szovjetunió. Nagy elismeréssel beszéltek a szakemberek a csehszlovák válogatottról, amelyet eddig egy „osztályba” soroltak Magyarországgal, most viszont át kellett értékelni a rangsort: a csehszlovákok 9 éremmel —

köztük egy arannyal — alaposan elhúztak mellettünk.

A magyar atlétikát képviselő 19 fős csapat nem tudta feledtetni az előző évek kudarcait, a. piros-fehér- zöld szín képviselői ebben a sportágban továbbra is a sor végén kullognak.

— Válogatottunk azzal a céllal érkezett az Európa- bajnoitságra, hogy példás küzdőszeiiemű versenyzéssel, eddigi legjobbjukat túlszárnyalva, de legaiá ob a kiküldési szintet megismételve juttassák magasabbra a magyar atlétikát az európai rangsorban — nyilatkozta dr. Békési László, a Magyar Atlétikai Szövetség elnöke, az athéni delegáció vezetője. — Sajnos, a válogatott a várakozásnak nem felelt meg, a formaidőzítés nem sikerült.

Kétségtelen, hogy a csapat 19 tagja közül 17 EB-újonc- nak számított, s meg inkább az, hogy Szekeres János kivételével minden-atlétánk 25 évnél fiatalabb, tehát jócskán van még lehetősége a bizonyításra. A lényegen viszont ez sem változtat: kudarcot vallottunk, amiért együttesen kell felelősséget vállalni, a csapatvezetésnek, a szakembereknek, a versenyzőknek.

— A gyorsmérleghez tartozik. hogy a kiküldetési szinteket a szakvezetés jól állapította meg, a versenyzőknek keményen meg kellett küzdeniük az athéni szereplésért — folytatta a szövetség elnöke. — A baj az volt, hogy az idei 26 országos csúcs közül 25 az EB előtt született meg. s mindössze egy akkor, amikor a csúcsteljesítményekre a legnagyobb szükség lett volna. Végül még csak a-ny- nyit: a magyar versenyzők többsége a gyenge szereplés ellenére is közel járt legjobb- jához, a teljesítmények az EB magas átlagszínvonala miatt értékelődtek le.

Meiyei labdarúgó-bajnokság

(Folytatás a 4. oldalról.)

Góllövő: Majkó. Jók: Maiké, Reichert J., Vendl, Molnár, illetve Buzsaki, Benedek.

Karád ifi—Tab ifi 2:2

FŐnyedl László

Kadarkút—KKSE 4:1 (2:0)

Kadarkút, 150 néző. V.: Kercza.

Kadarkút: Trá.| — Németh (Guiyás), Kereső. Farkas, Kuj- bus. Szigeti, -Jakab (Nagy L.), Bakonyi. Kövesi, Rácz, Hosszú. Edző: Sehán György. KKSE: Szalai Gv. — Weisz, Szrnka, SzaJai M., Csajági, Pintér, Sturm, Szita, Fehér, Palkovies (Kovács), Torma. Edző: Jónás Sándor.

Góllövők: Hosszú (2), Kövesi, Szigeti (11-esból), illetve To'rma. Kiállítva: Szalai Gy., a 86. percben, tiszteletlenségért. Jók: Hosszú, Koj- bus, Bakonyi, illetve Szalai M„ Pintér.

KKSE ifi—Kadarkút ifi 3:2 Nagy La jos

Hét közben játszották:

Kaposgép VL—K. Gazdasz

4:3 (2:2)

K. Gazdász ifi—Kaposgép VL ifi 1:0

A forduló válogatottja:

Takács (Balatonkeresztúr) — Vészi (Kiss J. SE), Lukács (Somogysárd), Serei (So- mogys-ard), Pintér (Fonyód), Ágoston (Kaposgép VL), Majkó (Tab), Kalász (Bog- lárielle), Várnai (Vasas), Hosszú (Kadarkút), Gulyás (Barcs).

1.

Kiss J. SE

5

5

—

—

21-3

10

2.

Tab

5

5

—

—

14-3

10

3*

Barcs

5

3

1

1

14-7

7

4.

K.-gép VL

5

2

3

—

12-9

7

5.

Boslárlelle

5

2

2

1

18-10

6

6.

Latinca SE

4

3

—

1

13-9

6

7.

B.-kér eszi ur

5

2

1

2

5-7

5

8

Fonyód

5

2

1

2

9-12

5

9.

S.-sárd

5

2

1

2

10-15

5

10.

Csurgó

4

1

2

1

5-«

4

11.

Kadarkút

5

2

—

3

11-17

4

12.

Karád

5

1

1

3

10-12

3

13.

Marcali

5

—

1

4

3-11

1

14.

Vasas

4

—

1

3

2-14

1

15.

K. Gazdász

3

—

3

7-10

—

ltí.

KKSE

4

V—

—

4

4-13

—

A 100 kg-os Gáspár esete egészen más. Óriási érzéke van a birkózáshoz, bizonyítja tavalyi vb-ezüstérme is. de hogy még mindig erősödnie kell, gyorsasági állóképességre illenék szert tennie. az a napnál is világosabb.

Két ex-vilagbajnokunk. Rácz (52 kg) és Tóth (62 kg) szintén lemaradt a dobogóról, az ó bizonyítványuk?

— Rácz még mindig a megbízható eredmenyszállí- tók közé tartoz.ik; ha nem volna súlycsoportjában szovjet induló, garmadával szállítaná a világverse-nyes elsőségeket, mert ö a világ második legjobbja. Ugyanez igaz Tóthra is, akinek újabban a lengyel Swierad lépett eiő fő mumusává. Igaz, hogy a két korosodó birkózó fölkészítése egyre nehezebb, a testsúlyukat is óriási gyötrelmek árán, gigászi önfeláldozással hozzák, most a balszerencse és a rangadókon tapasztalt lélektani, pszichikiai fölkészületlenség okozta talán vereségeiket.

Hegedűs Csaba megemlítette még. hogy az ötödik helyezett Vadásszal (48 kg) elégedett, Rovnyaitól (nehézsúly) viszont lényegesen többet vártMi mással is zárulhatott volna a beszélgetés, mint Katowice legjobb magyar birkózója, a 68 kg-os, ezüstérmes Péter István eredményének értékelésével:

— Évek óta figyeltem Pisiét, s amikor Gaál Károly, a korábbi évek válogatottja megsérült, illetve a visszavo- I nulás gondolatát fontolgatta, azonnal a mélyvízbe dobtuk

a szegedi fiút. Olyan szerencsés lelki alkatú versenyző, akit a nehézségek egyre magasabb és magasabb harci tűzzel töltenek el. Ráadásul modern, totális, megállás nélküli birkózásra termett, rohamaiból, kondíciójából szinte kifogyhatatlan. Még néhány taktikai megoldást elsajátíttatunk vele, s akkor nem féltjük a következő néhány év erőpróbáitól. Bár csak lennének még hasonló jelöltjeink! — zárta Hegedűs Csaba.

Hiába keresünk padot Kaposvár központjában II- kei Csabával, a Televízió hetenként jelentkező politikai magazinjának. A hétnek a szerkesztőjével a kimerítő forgatás után; beszélgetni errefelé csak presszóasztal mellett lehet, s ez akár apró adalékul is szolgálhat a jövő vasárnap sugárzandó riportfilmhez. A műsor ugyanis, amelynek felvételeit tegnap kezdte meg a tévé stábja, megyeszékhelyünk városszépítő egyesületének munkájáról szól. Készítéséhez az is indítékul szolgait, hogy másfél hét múlva Kaposváron rendezik meg hazánk városszépítő egyesületeinek második tanácskozását. A riportfilmnek azonban korántsem a tanácskozás „beharangozása” a célja.

— Az, hogy a tévében egyre több a városszépíté- szettel kapcsolatos adás, nem holmi divathóbort eredménye — mondja Ilkei Csaba, akit egyébként sok szál köt Kaposvárhoz: itt nőtt fel, itt végezte iskoláit — Ha pusztulásra ítéLt szép házakat, erkélyeket, kovácsolt vaskerítéseket, parkokat mentünk meg. nemzeti múltunkat egyszersmind tehát nemzeti tudatunkat is mentjük. Azt is bizonyítani szeretnénk, hogy nyílt város- politikával, az okos és lelkes lokálpatrióták segítségével sokkal többre megyünk, mint az állami szervek mindenhatóságának

hangoztatásával. Jól ismerem a somogyi megyeszékhely történetét, ezért állíletesen. A helytelen pontozás miatt kapott ki a későbbi világbajnoktól, és hozzá kell fűznünk emlékeztetőül: a szovjet extraklasszis Panyigin is az ő ellenfelei között szerepelt. Én nem feliem Norbit, talpra fog állni.

Filmet forgat A

hét stábja Kaposváron

deményezéseket. de nem »Tetetnénk elkendőzni a fogyatékosságokat sem. S az sem elképzelhetetlen. hogv később a város vezetőinek véleményét is szembesítjük a társadalmi aktivistákéval.

Anélkül, hogy poengvilko- sok lennénk, íme néhány „fogás” az öt nap múlva képernyőre kerülő műsor étlapjáról: látjuk majd a

gépészeti szakközépiskola diákjait, amint kandelábereket készítenek és ifj. Györfi Lm jóst, A Városért érdeméremmel kitüntetett lakatost, aki a kandeláberfejek készítését vállalta. Szó lesz a Kossuth tér szisztematikus elcsúfitásáról és újjávarázs- lásának lehetőségeiről, a sétálóutca kialakításáról, a Jókai ligetben végzett társadalmi munkákról, a Dese- dáról és a töröcskei tóról, illetve a kevésbé emberre szabott lakótelepekről. Nyilatkoznak az adásban a városszépítő egyesület vezetői e6 aktivistái is.

— Nyilván őszintén, bátran, hiszen várospolitika, nem létezhet viták nélkül — mondja végezetül a szerkesztő-riporter.

L A.

tóm: ha ez a harmadik városszépítő egyesület nem három, hanem már tizenöthúsz éve megalakult volna, ha a vezetés jobban igényelte volna a demokratikus kontrollt, nem égett volna annyira körmünkre a dolog. Hadd említsem itt csak Szombathely vagy Zalaegerszeg jó példáját!

— Tehát nem rózsaszínű riportot látunk vasárnap este a képernyőn?

— Természetesen igyekszünk bemutatni a szép kézA vizsga

Ingrid Bergman ma Londonban él.* Reggel hat órakor kel — „tovább nem tudok aludni” —; almaiét és kávét készít magának, újságot olvas, kitakarítja a lakást. Délutánonként levelekre válaszol, masszázsra, varrónőhöz. moziba. orvoshoz megy. Három rák miatti műtét van már mögötte.

Esténként a televíziót nézi. Vasárnaponként Londonban kocsikazik.

A kulisszák mögött állok, és a nevemet hallom. Futok, ugróm egyet, és már ott is vagyok, a színpad közepén, mintha halottakat akartam volna föléleszteni. Rövid szünetet tartok, majd elmondom az első mondatomat. Azután gyors pillantást vetek a sötét színpad- térben levő zsűrire — és

* A cikksorozat a viláehírü művésznő életében készült.

nem merek hinni a szememnek. Rám se néznek. Igen, a vizsgáztátok közül néhány a sorban mögötte ülő kollegájával beszélget.

Leírhatatlan rémület fogott el. Az erős izgalomtól egv szót sem tudtam kimondani, a következő mondatomat teljesen elfelejtettem. Az emberek rám néztek, és hangosan beszélgettek egymással.

Egészén elsá padtam a kétségbeeséstől. Nem tudtam tovább koncentrálni. Utána hallottam, hogy valaki azt mondja: „Elég, elég. Ennyi volt. Köszönjük kisasszony ... a következőt kérem . . .”

Letántorogtam a színpadról. Nem láttam senkit, nem vettem észre semmit. Egész egyszerűen elhagytam a színházat. És arra gondoltam, hogy Ottó bácsi elé keld álínom, és meg kell neki mondanom, hogy a stockholmi Királyi Színház felvételi vizsgáján 30 másodperc múlva leküldték a színpadról. „Meg sem hallgattak. Ügy találták. Hogy annyira sem vagyok érdemes, hogy meghallgassanak.” Ez az igazság. Az élet értelmetlen.

A partra mentem. Csak egy kiút maradt — a folyóba ugrani és meghalni.

Ha élnének a szüleim, átsegíthetnének __

S

zülei két — alapjában kuíoiiiböző — világból származtak. Apja bohém volt, német édesanyja pedig nagyon polgáriasán nevelte. Mégis boldogan éltek egymással. Három gyermekük volt. Az első gyermek szülés közben halt meg. a második szülés után egy héttel. — Én hét évvel később jöttem a világra. Egyáltalán nem emlékszem az édesanyámra — mondja Ingrid Bergman. Apa lefényképezett az ölében. mikor egyéves voltam, azután meg egyszer: a második születésnapomon. A harmadik születésnapomon úgy fényképezett le, amint virágot teszek az édesanyám sírjára . ..

Szerettem álruhába öltözni, és ez apának is örömet okozott. Bolondos kalapokat rakott rám. pipát dúgott a számba, föltett nekem egy szemüveget, és lefényképezett. Vagy a nagy tükör előtt álltam, és különböző szerepeket játszottam — a nagv medvétől kezdve az idős hölgyig és a fiatal hercegig (Következik: Ezt akarom csinálni.)

Kaposvári festő képeiből

nyílik kiállítás Nagykanizsán. Halk szavú, de markáns művészegyéniség. Ruisz György mutatja be régebbi és újabb müveit. A kaposvári festő-tanár nem tartozik a gyakori kiállítók, közé: a Derkovits teremben 1963-ban rendezett bemutatkozás után tizenkilenc évvel lépett újra a nyilvánosság elé egyedül, a budapesti Művészbarátok Egyesületében. Am a ritka szinrelepes nem jelent elzárkóz.ást: rendszeresen részt vesz különböző csoportkiállitasokon.

Ruisz György határozott karakterű művész. Szereti a rendet a képszerkesztésben, a „szabatos megfogalmazást” a megjelenítésben — vagyis a tiszta, érthető kifejezést. Utazásai is segítették tiszta festöisegének megőrzésében. Nem szorult feltűnést keltő eszközökre; a látvány fölé emelkedik, mégis ismerősként tükrözted képein, s ügyel a színek egyensúlyára. Élénk s visszafogott színek ritmusa kelt „dallamosságot” alkotásain — ottho- niasságot sugallva, az emberi környezet szépségét tárja elénk.

Ruisz György kiállítását

csütörtökön délután 5 órakor nyitja meg dr. Szíj Rezső művészettörténész a nagykanizsai Egry József teremben.

A szépséget tárja elénk

Ruisz György kiállítása Nagykanizsáé