Somogyi Néplap, 1982. szeptember (38. évfolyam, 204-229. szám)

1982-09-14 / 215. szám

Megtorpanta Hegedűs-csapatI Városszépítés vitákkáI Katowice nem túl szeren­csés város a magyar kötött­fogású birkózósport törté­netében, mert 1974 és a múlt hért négy napja- során es után meglehetősen gyenge mérleggel zárt az „arany­csapat”. A jelek szerint el­veszítette azt, a lendületét, amely 1979 óta jellemezte. Míg 8 éve két bronzérem, ezúttal mindössze egy ezüst megszerzése sikerült csak Hegedűs Csaba legénységé­nek, s ez elég kevésnek lát­szik a két olimpia közötti félidőben. Elgondolkodtató, hogy a kilenc főnyi csapatból né­gyen kényszerültek búcsúra. Kétségkívül a legfájdalma­sabb, hogy elmaradt a vár­va várt aranyérem. Az újonc Sós és Kappesz kiesése né­mileg érthető. mindkette­jüknek feltűnően kevés volt a nemzetközi rutinja. De az olimpiai bajnok Növényi s a tavalyi vb-döntős — ott ezüstérmes — Gáspár kiesé­se mivel magyarázható? — kapta az első kérdést Hege­dűs Csaba szövetségi kapi­tány az értékelés során. — Összességében valóban elmaradtunk a tervezett pontterméstől, és fájó az is, hogy az idén nem jutottunk elsőséghez, pedig terveztük. Növényi esetében meg kell mondanom," hogy. az 198.1. január Miséjén bevezetett új szabályokkal talán senki sem jutott olyan hátrányos «helyzetbe, mint éppen ő. De hogv akar, fejlődik az új körülmények között is. arra bizonyíték: élete legszoro­sabb mérkőzését vívta a svéd Anderssonnal, 3:3-at ért el. és szerintünk a bírók nem működtek közre töké­flz NDK a csúcson, Magyarország a sor végén Véget ért az öreg konti­nens legkiválóbb atlétáinak hagyományos nagy versen­gése: befejeződött az Euró- pa-bajnokság Athénban. Négy világcsúccsal és egy Európa-rekorddal gazdagí­totta a sportág aranykönyy^t a XIII. kontinensverseny. A nyugatnémet Meyfarthot ki­véve minden athéni rekord- javító már korábban is sze­repelt a csúcsok gazdáinak listáján, tehát a brit Thomp­son, az NDK-s Koch, az NDK 4x400-as női váltója, miként a saját európai rang­első teljesítményét felülmú­ló Schmid. Statisztikai érdekességnek számít, s egyben annak bi­zonyítékának Is, hogy ebben a dinamikusan fejlődő sport­ágban hosszabb távon az élen lehet maradni: az EB műsorszámainak egynegye­dében — pontosan tíz szám­ban — az 1978-ban is első helyezett vette át a szépmi- vű athéni, aranyérmet. Az athéni versenyeken az ese­tek, többségében az előre „elkönyvelt” sportolók vív­ták ki a győzelmet, illetve valaki azok közül, aki az 1982-es európai ranglistán a ..csúcshármasban” foglalt helyet. Az EB tanúsága szerint az európai atlétikában tovább­ra is az NDK játssza a fő szerepet. Fölénye olykor nyomasztó az ellenfelekre; a nagyszerű férfi és női atlé­tákkal rendelkező nemzet mögött meglepően jó mér­leget zárt az NSZK, a várt­nál gyengébbet — sok ezüstje és bronza ellenére — a Szovjetunió. Nagy elisme­réssel beszéltek a szakembe­rek a csehszlovák válogatott­ról, amelyet eddig egy „osz­tályba” soroltak Magyaror­szággal, most viszont át kel­lett értékelni a rangsort: a csehszlovákok 9 éremmel — köztük egy arannyal — ala­posan elhúztak mellettünk. A magyar atlétikát képvi­selő 19 fős csapat nem tud­ta feledtetni az előző évek kudarcait, a. piros-fehér- zöld szín képviselői ebben a sportágban továbbra is a sor végén kullognak. — Válogatottunk azzal a céllal érkezett az Európa- bajnoitságra, hogy példás küzdőszeiiemű versenyzéssel, eddigi legjobbjukat túlszár­nyalva, de legaiá ob a kikül­dési szintet megismételve juttassák magasabbra a ma­gyar atlétikát az európai rangsorban — nyilatkozta dr. Békési László, a Magyar At­létikai Szövetség elnöke, az athéni delegáció vezetője. — Sajnos, a válogatott a vára­kozásnak nem felelt meg, a formaidőzítés nem sikerült. Kétségtelen, hogy a csapat 19 tagja közül 17 EB-újonc- nak számított, s meg inkább az, hogy Szekeres János ki­vételével minden-atlétánk 25 évnél fiatalabb, tehát jócskán van még lehetősége a bizo­nyításra. A lényegen viszont ez sem változtat: kudarcot vallottunk, amiért együttesen kell felelősséget vállalni, a csapatvezetésnek, a szakem­bereknek, a versenyzőknek. — A gyorsmérleghez tarto­zik. hogy a kiküldetési szin­teket a szakvezetés jól álla­pította meg, a versenyzőknek keményen meg kellett küz­deniük az athéni szereplésért — folytatta a szövetség elnö­ke. — A baj az volt, hogy az idei 26 országos csúcs közül 25 az EB előtt született meg. s mindössze egy akkor, ami­kor a csúcsteljesítményekre a legnagyobb szükség lett volna. Végül még csak a-ny- nyit: a magyar versenyzők többsége a gyenge szereplés ellenére is közel járt legjobb- jához, a teljesítmények az EB magas átlagszínvonala miatt értékelődtek le. Meiyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról.) Góllövő: Majkó. Jók: Mai­ké, Reichert J., Vendl, Mol­nár, illetve Buzsaki, Bene­dek. Karád ifi—Tab ifi 2:2 FŐnyedl László Kadarkút—KKSE 4:1 (2:0) Kadarkút, 150 néző. V.: Kercza. Kadarkút: Trá.| — Németh (Guiyás), Kereső. Farkas, Kuj- bus. Szigeti, -Jakab (Nagy L.), Bakonyi. Kövesi, Rácz, Hosszú. Edző: Sehán György. KKSE: Szalai Gv. — Weisz, Szrnka, SzaJai M., Csajági, Pintér, Sturm, Szita, Fehér, Palkovies (Kovács), Torma. Edző: Jónás Sándor. Góllövők: Hosszú (2), Kö­vesi, Szigeti (11-esból), illet­ve To'rma. Kiállítva: Szalai Gy., a 86. percben, tisztelet­lenségért. Jók: Hosszú, Koj- bus, Bakonyi, illetve Szalai M„ Pintér. KKSE ifi—Kadarkút ifi 3:2 Nagy La jos Hét közben játszották: Kaposgép VL—K. Gazdasz 4:3 (2:2) K. Gazdász ifi—Kaposgép VL ifi 1:0 A forduló válogatottja: Takács (Balatonkeresztúr) — Vészi (Kiss J. SE), Lukács (Somogysárd), Serei (So- mogys-ard), Pintér (Fonyód), Ágoston (Kaposgép VL), Majkó (Tab), Kalász (Bog- lárielle), Várnai (Vasas), Hosszú (Kadarkút), Gulyás (Barcs). 1. Kiss J. SE 5 5 — — 21-3 10 2. Tab 5 5 — — 14-3 10 3* Barcs 5 3 1 1 14-7 7 4. K.-gép VL 5 2 3 — 12-9 7 5. Boslárlelle 5 2 2 1 18-10 6 6. Latinca SE 4 3 — 1 13-9 6 7. B.-kér eszi ur 5 2 1 2 5-7 5 8 Fonyód 5 2 1 2 9-12 5 9. S.-sárd 5 2 1 2 10-15 5 10. Csurgó 4 1 2 1 5-« 4 11. Kadarkút 5 2 — 3 11-17 4 12. Karád 5 1 1 3 10-12 3 13. Marcali 5 — 1 4 3-11 1 14. Vasas 4 — 1 3 2-14 1 15. K. Gazdász 3 — 3 7-10 — ltí. KKSE 4 V— — 4 4-13 — A 100 kg-os Gáspár esete egészen más. Óriási érzéke van a birkózáshoz, bizonyít­ja tavalyi vb-ezüstérme is. de hogy még mindig erősöd­nie kell, gyorsasági állóké­pességre illenék szert ten­nie. az a napnál is világo­sabb. Két ex-vilagbajnokunk. Rácz (52 kg) és Tóth (62 kg) szintén lemaradt a dobogó­ról, az ó bizonyítványuk? — Rácz még mindig a megbízható eredmenyszállí- tók közé tartoz.ik; ha nem volna súlycsoportjában szov­jet induló, garmadával szál­lítaná a világverse-nyes el­sőségeket, mert ö a világ második legjobbja. Ugyanez igaz Tóthra is, akinek újab­ban a lengyel Swierad lé­pett eiő fő mumusává. Igaz, hogy a két korosodó birkó­zó fölkészítése egyre nehe­zebb, a testsúlyukat is óriá­si gyötrelmek árán, gigászi önfeláldozással hozzák, most a balszerencse és a rang­adókon tapasztalt lélektani, pszichikiai fölkészületlenség okozta talán vereségeiket. Hegedűs Csaba megemlí­tette még. hogy az ötödik helyezett Vadásszal (48 kg) elégedett, Rovnyaitól (ne­hézsúly) viszont lényegesen többet várt­Mi mással is zárulhatott volna a beszélgetés, mint Katowice legjobb magyar birkózója, a 68 kg-os, ezüst­érmes Péter István eredmé­nyének értékelésével: — Évek óta figyeltem Pis­iét, s amikor Gaál Károly, a korábbi évek válogatottja megsérült, illetve a visszavo- I nulás gondolatát fontolgatta, azonnal a mélyvízbe dobtuk a szegedi fiút. Olyan szeren­csés lelki alkatú versenyző, akit a nehézségek egyre ma­gasabb és magasabb harci tűzzel töltenek el. Ráadásul modern, totális, megállás nélküli birkózásra termett, rohamaiból, kondíciójából szinte kifogyhatatlan. Még néhány taktikai megoldást elsajátíttatunk vele, s akkor nem féltjük a következő né­hány év erőpróbáitól. Bár csak lennének még hasonló jelöltjeink! — zárta Hege­dűs Csaba. Hiába keresünk padot Kaposvár központjában II- kei Csabával, a Televízió hetenként jelentkező politi­kai magazinjának. A hétnek a szerkesztőjével a kimerítő forgatás után; beszélgetni errefelé csak presszóasztal mellett lehet, s ez akár apró adalékul is szolgálhat a jövő vasárnap sugárzandó riportfilmhez. A műsor ugyanis, amelynek felvétele­it tegnap kezdte meg a té­vé stábja, megyeszékhelyünk városszépítő egyesületének munkájáról szól. Készítésé­hez az is indítékul szolgait, hogy másfél hét múlva Ka­posváron rendezik meg ha­zánk városszépítő egyesüle­teinek második tanácskozá­sát. A riportfilmnek azon­ban korántsem a tanácskozás „beharangozása” a célja. — Az, hogy a tévében egyre több a városszépíté- szettel kapcsolatos adás, nem holmi divathóbort eredmé­nye — mondja Ilkei Csaba, akit egyébként sok szál köt Kaposvárhoz: itt nőtt fel, itt végezte iskoláit — Ha pusztulásra ítéLt szép háza­kat, erkélyeket, kovácsolt vaskerítéseket, parkokat mentünk meg. nemzeti múl­tunkat egyszersmind tehát nemzeti tudatunkat is ment­jük. Azt is bizonyítani sze­retnénk, hogy nyílt város- politikával, az okos és lel­kes lokálpatrióták segítsé­gével sokkal többre me­gyünk, mint az állami szer­vek mindenhatóságának hangoztatásával. Jól isme­rem a somogyi megyeszék­hely történetét, ezért állí­letesen. A helytelen ponto­zás miatt kapott ki a későb­bi világbajnoktól, és hozzá kell fűznünk emlékeztető­ül: a szovjet extraklasszis Panyigin is az ő ellenfelei között szerepelt. Én nem feliem Norbit, talpra fog állni. Filmet forgat A hét stábja Kaposváron deményezéseket. de nem »Te­tetnénk elkendőzni a fogya­tékosságokat sem. S az sem elképzelhetetlen. hogv ké­sőbb a város vezetőinek vé­leményét is szembesítjük a társadalmi aktivistákéval. Anélkül, hogy poengvilko- sok lennénk, íme néhány „fogás” az öt nap múlva képernyőre kerülő műsor étlapjáról: látjuk majd a gépészeti szakközépiskola diákjait, amint kandelábere­ket készítenek és ifj. Györfi Lm jóst, A Városért érdem­éremmel kitüntetett lakatost, aki a kandeláberfejek ké­szítését vállalta. Szó lesz a Kossuth tér szisztematikus elcsúfitásáról és újjávarázs- lásának lehetőségeiről, a sétálóutca kialakításáról, a Jókai ligetben végzett tár­sadalmi munkákról, a Dese- dáról és a töröcskei tóról, illetve a kevésbé emberre szabott lakótelepekről. Nyi­latkoznak az adásban a vá­rosszépítő egyesület vezetői e6 aktivistái is. — Nyilván őszintén, bát­ran, hiszen várospolitika, nem létezhet viták nélkül — mondja végezetül a szer­kesztő-riporter. L A. tóm: ha ez a harmadik vá­rosszépítő egyesület nem három, hanem már tizenöt­húsz éve megalakult volna, ha a vezetés jobban igényel­te volna a demokratikus kontrollt, nem égett volna annyira körmünkre a dolog. Hadd említsem itt csak Szombathely vagy Zalaeger­szeg jó példáját! — Tehát nem rózsaszínű riportot látunk vasárnap es­te a képernyőn? — Természetesen igyek­szünk bemutatni a szép kéz­A vizsga Ingrid Bergman ma Lon­donban él.* Reggel hat óra­kor kel — „tovább nem tu­dok aludni” —; almaiét és kávét készít magának, újsá­got olvas, kitakarítja a la­kást. Délutánonként levelek­re válaszol, masszázsra, var­rónőhöz. moziba. orvoshoz megy. Három rák miatti műtét van már mögötte. Esténként a televíziót né­zi. Vasárnaponként London­ban kocsikazik. A kulisszák mögött állok, és a nevemet hallom. Futok, ugróm egyet, és már ott is vagyok, a színpad közepén, mintha halottakat akartam volna föléleszteni. Rövid szünetet tartok, majd el­mondom az első mondato­mat. Azután gyors pillan­tást vetek a sötét színpad- térben levő zsűrire — és * A cikksorozat a viláehírü mű­vésznő életében készült. nem merek hinni a szemem­nek. Rám se néznek. Igen, a vizsgáztátok közül néhány a sorban mögötte ülő kolle­gájával beszélget. Leírhatatlan rémület fo­gott el. Az erős izgalomtól egv szót sem tudtam kimon­dani, a következő mondato­mat teljesen elfelejtettem. Az emberek rám néztek, és hangosan beszélgettek egy­mással. Egészén elsá padtam a kétségbeeséstől. Nem tudtam tovább koncentrálni. Utána hallottam, hogy valaki azt mondja: „Elég, elég. Ennyi volt. Köszönjük kisasszony ... a következőt kérem . . .” Letántorogtam a színpad­ról. Nem láttam senkit, nem vettem észre semmit. Egész egyszerűen elhagytam a színházat. És arra gon­doltam, hogy Ottó bácsi elé keld álínom, és meg kell ne­ki mondanom, hogy a stock­holmi Királyi Színház fel­vételi vizsgáján 30 másod­perc múlva leküldték a színpadról. „Meg sem hall­gattak. Ügy találták. Hogy annyira sem vagyok érde­mes, hogy meghallgassa­nak.” Ez az igazság. Az élet értelmetlen. A partra mentem. Csak egy kiút maradt — a folyó­ba ugrani és meghalni. Ha élnének a szüleim, át­segíthetnének __ S zülei két — alapjában kuíoiiiböző — világból szár­maztak. Apja bohém volt, német édesanyja pedig na­gyon polgáriasán nevelte. Mégis boldogan éltek egy­mással. Három gyermekük volt. Az első gyermek szülés közben halt meg. a második szülés után egy héttel. — Én hét évvel később jöttem a világra. Egyáltalán nem emlékszem az édesanyámra — mondja Ingrid Bergman. Apa lefényképezett az ölé­ben. mikor egyéves voltam, azután meg egyszer: a má­sodik születésnapomon. A harmadik születésnapomon úgy fényképezett le, amint virágot teszek az édesanyám sírjára . .. Szerettem álruhába öltöz­ni, és ez apának is örömet okozott. Bolondos kalapokat rakott rám. pipát dúgott a számba, föltett nekem egy szemüveget, és lefényképe­zett. Vagy a nagy tükör előtt álltam, és különböző szere­peket játszottam — a nagv medvétől kezdve az idős hölgyig és a fiatal hercegig (Következik: Ezt akarom csinálni.) Kaposvári festő képeiből nyílik kiállítás Nagykani­zsán. Halk szavú, de mar­káns művészegyéniség. Ruisz György mutatja be régebbi és újabb müveit. A kapos­vári festő-tanár nem tarto­zik a gyakori kiállítók, kö­zé: a Derkovits teremben 1963-ban rendezett bemutat­kozás után tizenkilenc év­vel lépett újra a nyilvános­ság elé egyedül, a budapesti Művészbarátok Egyesületé­ben. Am a ritka szinrelepes nem jelent elzárkóz.ást: rendszeresen részt vesz kü­lönböző csoportkiállitasokon. Ruisz György határozott karakterű művész. Szereti a rendet a képszerkesztésben, a „szabatos megfogalmazást” a megjelenítésben — vagyis a tiszta, érthető kifejezést. Utazásai is segítették tiszta festöisegének megőrzésében. Nem szorult feltűnést keltő eszközökre; a látvány fölé emelkedik, mégis ismerős­ként tükrözted képein, s ügyel a színek egyensúlyá­ra. Élénk s visszafogott szí­nek ritmusa kelt „dallamos­ságot” alkotásain — ottho- niasságot sugallva, az em­beri környezet szépségét tár­ja elénk. Ruisz György kiállítását csütörtökön délután 5 óra­kor nyitja meg dr. Szíj Re­zső művészettörténész a nagykanizsai Egry József te­remben. A szépséget tárja elénk Ruisz György kiállítása Nagykanizsáé

Next

/
Thumbnails
Contents