Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

Néhány nap a szomszédban Miközben a távoli Japán­ban, Hirosima főterén meg- kondult az emlékezés ha­rangja, szomszédságunkban, a bécsi István-templom előtt ezrek tartották magas­ra a ,,Soha többé Hirosi­mát!” feliratú táblákat. Az elmúlt napokban Bécsből az összecsengő hírek harang- kondulása érkezett. Kicsen­dült belőle, hogy a feszült­ség és a sok nehézség elle­nére Európa sokat tesz a nukleáris halál ellen, ahogy egy francia író szellemesen megfogalmazta: Eurosima elkerüléséért. A pozitív semlegességéről hires Ausztria otthont ad az egyetemes érdekeket szolgá­ló, humanista fórumoknak. Érdemei egy pillantást vet­nünk az elmúlt kilencven­hat órára. A Staphansdomnál tartott nagy találkozó több „fo­lyam", kontinensünk több útján hömpölygő békemenet — „deltájává” lett: ide Öm­lőitek, itt duzzadtak tenger­ré a messziről érként in­dult, folyóvá dagadt mene­tek. A tömeggyűlést Auszt­ria kormányának nevében egy államtitkár köszöntötte. A békéért Becsben nem­csak tüntetnek, tárgyalnak is. Hétfőn nyílt meg — 140 ország részvételével — az ENSZ égisze alatt az „Unis- pace ’82” konferencia, ahol a világűr békés felhasználá­sáról van szó. Magyarán: a világ államai megpróbálják fegyvermentesíteni a világ­űrt, mert az a veszély fe­nyeget, hogy katonai objek­tumok és esetleg űrháború színterévé válik. Volt még egy konferencia a napokban Becsben, éspe­dig szintén a világszervezet zászlaja alatt, sőt. az ENSZ- főtitkár jelenlétében: az öregedés problémáitól. Hála az orvostudománynak és a temérdek gond ellenére ja­vuló körülményeknek, vi­lágszerte növekszik az át­lagéletkor. Ez a lény a jö­vőre nézve azonban csak akkor lesz igaz, ha az em­bereknek egyáltalán módjuk lesz arra, hogy megöreged­jenek. Ha nem viszi el éle­te virágában a férfiak és nők Százmillióit a nukleáris világégés, vagy ha úgy tet­szik: a ki számit hatatlan kö­vetkezményekkel fenyegető urháború. A dolgok tehát összefüg­genek — s nemcsak azért, mert az említett események Becshez kötődnek. Mint ahogy összefügg a kor és az élet parancsa: küzdeni kell a békéért, más szóval azért az elemi jogért, hogy — megöregedhessünk. jj j, ■ összecsapások Bejrutban Habib tárgyalásai eredménytelenek Hétfőn hajnalban ismét tűzpárbaj robbant ki az iz­raeli csapatok és a palesz­tin harcosok között Bejrút­ban. A harcok a keleti és nyugati városrészt összekö­tő átkelőhely körzetére össz­pontosultak. Az összecsapá­sok délben valamelyest csil­lapodtak, de még délután is tartottak. Az izraeli légierő hétfőn több hullámban bombázott Bejrúttól keletre palesztin, a fővárostól északkeletre pedig szíriai tüzérségi állá­sokat. valamint palesztin menekülttáborokat is. A lé­gierő akciójába délután be­kapcsolódott az i7j-aeli hadi- tengerészet is, ágyúnaszád­jaik teljes hosszában lőtték a nyugat-bejrúti tengerpar­tot. Philip Habib amerikai különmegbizott Bejrútban francia és amerikai katona­tisztekkel tárgyalt a palesz­tin harcosok kivonásáról, illetve a városba küldendő soknemzetiségű haderőről. Habib találkozott Eliasz Szárkísz libanoni elnökkel és Fuad Butrosz külügyminisz­terrel is. Begin izraeli miniszterel­nök közölte, hogy kormánya „további időt ad" Habibnak, hogy az a Nyugat-Bejrút- ban körülzárt palesztin har­cosok befogadására kész arab országokat találjon. Tel Aviv időközben sürgős konzultációkra hazahívta Mose Arensz washingtoni izraeli nagykövetet. A PFSZ pontos evakuálási időrendet javasolt nemcsak Bejrútra, hanem egész Liba­nonra vonatkozóan, s esze­rint a palesztinok kivonulá­sa két hetet venne igénybe — jelentette ki Najef Ha- vatmeh, a Demokratikus Front Palesztina Felszabadí­Egy bejrúti lakos maradék ingóságait menti a rommá lőtt lakóépületből tásáért nevű palesztin szer­vezet vezetője a párizsi I z? Figaro című lapban megje­lent nyilatkozatában. Havat- meh szerint ez a „maximá­lis engedmény”, amelyet a palesztinok tehetnek a tö- megmészárlásnak és Bejrút teljes lerombolásának meg­akadályozására. Kultúrpolitikai világkonferencia Mexikóvárosban Az együttműködés lehetőségeit keresték Rátkai Ferenc miniszterhelyettes nyilatkozata Az Unesco II. kultúrpoliti­kai világkonferenciáját július 26 és augusztus 6 között ren­dezték •meg Mexikóvárosban. A magyar delegációt Rátkai Ferenc művelődési miniszter­helyettes vezette, aki hazaér­kezését követően nyilatkozott az MTI tudósítójának a ta­nácskozás munkájáról, ered­ményeiről. — A konferencia napirend­jén szerepelt egyebek között az 197\)-es velencei kultúrpo­litikai v.lágkonferencia óta szerzett tapasztalatok megbe­szélése. annak megvitatása, hogy milyen fontosabb irány­zatok bontakoztak ki az utób­bi 12 évben a viiág kulturális fejlődésében. A programban helyet kaptak a kulturális identitás, a kulturális örökség kérdéséi és a nemzetközi kul­turális együttműködés prob­lémái is. A koferencián 128 ország, az ENSZ 5 szakosított szervezete, valamint 16 kor­mányközi és 60 nem kor­mányközi szervezet vezető képviselői — általában a kormányok illetékes szakmi­niszterei — vettek részt. A konferenciát a küldöttsé­gek alapjaiban konstruktív szellemű eszmecseréje jelle­mezte; olyan légkör, amely­ben ugyanakkor érezhető volt a jelenlegi nemzetközi hely­zet okozta feszültség is. Bár nagyon sokféle kulturális po­litikát képviseltek a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágokból érkezett delegátu­sok, de szándékuk közös volt abban, hogy mindannyian a kulturális együttműködés el­mélyítésének lehetőségeit ke­resték. Megmutatkozott ez a készség abban is, hogy több mint 2100 együttműködési ja­vaslatot terjesztettek elő. Nagy érdeklődést keltett a francia "kulturális miniszter beszéde. Jack Lang elítélően szolt a multinacionális válla­latok uralkodó szerepéről nemcsak a tájékoztatásban, hanem abban a tekintetben is, hogy egyfajta kulturális modellt kényszerítenek rá a világ nagyon sok országára. Melina Mercouri görög mi­niszter felvetette, hogy hazá­ja kulturális örökségének jog­talanul elhurcolt klasszikus értékeit, köztük a Panthenon kincseit adják vissza Görög­országnak. — A Szovjetunió és a töb­bi szocialista ország képvise­lői tájékoztatást adtak a kul­túrának a szocialista társada­lomban betöltött szerepéről; Láthatáron az arab csúcs? Az arab liga 21 tagállama közül 11 hivatalosan bejelen­tette. hogy kész részt venni a Marokkóban tartandó arab csúcskonferencián. Ezek: Szaúd-Arábia. az Egyesült Aarb Emírségek, Bahrain, Katar, Kuvait, Irak, Jordá­nia, Dzsibuti, Oman, Szomá­lia és Marokkó. 11. Hasszán marokkói ki­rály az arab államfőkhöz in­tézett üzenetében „feltétlenül szükségesnek’’ nevezte az arab csúcs újbóli összehívá­sát. Szorgalmazta, hogy a csúcstalálkozón „teljes egé­szében vizsgálják meg a kö­zel-keleti válságot”. A csúcs — szerinte — mintegy foly­tatása lenne az 1081 novem­berében szintén Marokkóban, Fesben tartott, de a közel- keleti konfliktus rendezé­sére előterjesztett nyolcpon­tos szaúd-arábiai terv, az úgynevezett Fahd-terv meg­ítélésében támadt nézetelté­rések miatt meghatározatlan időre elnapolt csúcstalálko­zónak. Szaúd-Arábia királya hét­főn az Arab Liga tagállamai­hoz intézett üzenetében jelez­te, hogy „az arab egység meg­őrzése végett” a fesi csúcsta­lálkozón ezúttal nem fogja előterjeszteni közel-keleti béketervét, a nevét viselő Fahd-tervet. Közvetlenül a szaúdi uralkodó döntésének bejelentése előtt, s a marok­kói király meghívásának kéz­hez vétele után Észak- és Dél-Jemen államfője szintén az arab egység jegyében visz- szavonta — a marokkói— szaúdi javaslattal rivális — felhívását, hogy Tunéziában, az Arab Liga székhelyén tart­sanak csúcstalálkozót a liba­noni helyzet megvitatására. A fesi találkozót ellenző arab államok között van Szíria, Líbia, Algéria és a PFSZ is. A Kuna kuvaiti hírügy­nökség szerint Libanon hét­főn az Arab Liga titkárságá­nak eljuttatott emlékiratá­ban hivatalosan kérte: meg­határozatlan időre halasszák el az arab csúcstalálkozót, amely hivatott lenne tanul­mányozni a libanoni helyze­tet. A memorandum részleted nem ismertette a hírügynök­ség. Mohammed al-Tazi, Ma­rokkó tunéziai naykövete sze­rint azáltal, hogy Szomália hétfőn elfogadta a marokkói király meghívását a fesi csúcsra, megvan a határozat- képességhez szükséges lét­szám, az egyszerű többség. A nagykövet szerint kedden vagy szerdán megtarthatják a külügyminiszteri szintű elő­készítő tanácskozást — akár Tunéziában, akár Marokkó­ban. Világméretű érdeklődés Az első, igazi kínai népszámlálás Számos ország van a föld­kerekségen, amelynek annyi lakosa van, vagy még any- nyi sincs, mint ahányan Kí­na lakosságát most számol­ni fogják. Ezekben a hetek­ben kezdődik meg Kína tör­ténelmében az első tudomá­nyos módszerű népszámlá­lás. A számlálók hatmillió- an vannak, ezt pontosan tudjuk. Lényegesen nehe­zebb arra válaszolni, hogy az országnak mennyi lako­sa van. A jelenlegi, meglehetősen nagy hibaszázalékót tartal­mazó becslés, 996 millióra teszi az ország lakóinak szá­mát. De a mostani népszám­lálás során — eisőízben — komputereket alkalmaznak, számszerint 29-et. A számí­tógépeket az ENSZ fizeti és az Egyesült Államok szál­lítja. Tőlük, már pontosabb adat várható. A népszámlá- •lás segítségével azt szeret­nék felderíteni, hogy meny­nyire volt hatásos az utóbbi evek — sokszor bizony nyers — születéskorlátozási politikája és milyen célokat tűzzenek ki a jövőben. A hivatalos kínai statisz­tika adatai bizonytalanok, miután a legutóbbi nép- számláláson kézi számológé­peket használtak, főleg, mert a falusi lakosok jóré­sze elrejtette, vagy nem val­lotta be a család gyerme­keit. Mégis, érdemes végig futnunk rajtuk. 1949-ben. a kínai forrada­lom győzelmének évében valamivel 600 millió alatt volt a népesség. Ha tehát igaz, akkor az azóta eltelt 33 esztendő alatt fantaszti­kus méretű, mintegy 400 milliós szaporodás követke­zett be. Történt ez annak ellenére, hogy a születések rátája az 1949-es 37 ezre­lékről 20 ezrelék alá zu­hant. Mi lehet a magyará­zat? Elsősorban az, hogy időközben a halálozási arány visszaesett. Ennek követ­keztében a népesség növe­kedési rátája, amely 1949- ben 15 ezrelék volt, mind­össze 14 ezrelékre szorult vissza. Némileg reálisabb képet kapunk, ha> figyelembe vesz- szük, hogy a lakosság növe­kedésének üteme 1965-re elérte a 32 ezreléket, ezt, a gazdaságilag elviselhetet­len szaporodást szorította le a születésszabályozás politi­kája a mai 14 ezrelékre. A kínai kormány azt sze­retné, ha az ezredfordulóra Kínának „legfeljebb” 1,2 milliárd lakosa lenne. A Vi­lágbank ennél egy árnya­lattal magasabb, 1,24 milli­árdos lakossággal számol. De mindkét számítás abból indul ki, hogy statisztikai átlagban családonként 1,6 gyermek születik. Ám ez nem más egyelőre, mint re­mény. E pillanatban ugyan­is a rendkívül szigorú, a gazdasági kényszert és az adminisztratív módszert egyaránt felhasználó szüle­téskorlátozási politika mel­lett családonként 2,5 gyer­mek van. A kínai hivata­los törekvés tehát mind in­kább az „egyke” irányába fordul. A Világbank és az ENSZ ennek ellenére úgy véli, .hogy • Kína lakosságá­nak növekedése egyelőre fel nem mérhető politikai, gaz­dasági és szociális problé­mákat rejteget. Közülük kézenfekvőnek látszik, hogy az ezredfordulóra minden­képpen 1,2 milliárdos Kína olya® feszítőerőt jelent, amely erősítheti majd a. kí­nai politika birodalmi-hege­in on törekvéseit. Nem kevésbé veszélyesek a probléma belső vetületei. A születések számának erőszakos és radikális visz- szaszorítása ugyanis az ez­redfordulóig megváltoztatja a kínai lakosság életkor­struktúráját. A 18 éven alu­liak aránya a jelenleginek egvharmadára csökken, ami azt jelenti, hogy az „egyke” politika elképesztő arányban növeli az ellátatlan öregek számát. Ne feledjük: Kína — az egy főre eső jövede­lem szempontjából — to­vábbra is a földkerekség egyik legszegényebb orszá­ga. Társadalombiztosítási juttatásainak kiszélesítése nélkül, a hagyományos csa­ládszerkezetet feibomlasztó születéskorlátozás súlyos belső szociális feszültségeket eredményezhet. Az első, igazi kínai nép- számlálás eredményét az egész világ várja. Belőle, minden bizonnyal, a világ valamennyi vezető országá­nak le kell majd vonnia a szükséges politikai es társa­dalmi kovetkezteteeeket. (—*—e) Itáliában a Spadolini kor­mány lemondása után ismét meg kell kezdeni a kabinet­alakítási tárgyalásokat. Ké­pünkön: a leköszönt olasz miniszterelnök (Telefotó — AP—MTI—KS) arról, hogy országaik milyen eredményeket értek el a kul­túra demokratizálásában. Szorgalmazták a nemzetközi kulturális együttműködés fej­lesztését, mint olyan felada­tot, amelynek eredményes megvalósítása szorosan össze­függ a béke védelmével, a le­szerelés és a nemzetközi eny­hülés ügyének előmozdításá­val. Ezt hangsúlyozta Leonyid Brezsnyevnek a konferenciá­hoz intézett üzenete is. A fej­lett tókés országok képvise­lőinek többsége mondanivaló­jának középpontjába a kultú­ra szabadságának polgári ér­telmezését állította. A fejlődő országok képviselőinek több­sége saját kulturális identitá­suk problémáival foglalko­zott nagy nyomatékkai, éle­sen szembehelyezkedve a kul­túra mezében jelentkező ko- lonializmussal és neokolonia- lizmsussaL — Ami hazánk küldöttsé­gének tevékenységét illeti: delegációnk tájékoztatást adott arról, hogy Magyaror­szágon milyen eredmények születtek a műveltség széles körű elterjesztésében, a kul­turális 'demokrácia fejleszté­sében, kulturális örökségünk megőrzésében és védelmében. — A tanácskozáson elfoga­dott nyilatkozatban a részve­vők állást foglaltak: a mai, bonyolult nemzetközi hely­zetben különösen sürgető a kulturális együttműködés fej­lesztése. Ezáltal ugyanis mind az egyénekben, mind a közös­ségek tudatában erősödik a béke védelmének a gondola­ta. A dokumentum hangsú­lyozza, hogy a kultúra a né­pek közötti párbeszéd nagyon fontos területe. A különböző nemzeti kultúrák sajátosságai nem csökkentik, hanem gaz­dagítják a népeket összetar­tó egyetemes értékek összes­ségét. A tanácskozás leszö­gezte, hogy el kell ismerni valamennyi kultúra egyenlő méltóságát, valamennyi nép és kulturális közösség jogát ahhoz, hogy saját kulturális identitását más népek tiszte­letben tartsák. A konferencia felhívta az Unesco-t, hogy folytassa erőfeszítéseit a né­pek, nemzetek kulturális érintkezésének további kiter­jesztésére Összecsapások Belfastban A karhatalmi erők és a katolikusok összecsapásává fajultak hétfőn hajnalban Észak-írország több városá­ban és településén a repub­likánus érzelműek tünte­tései. A tüntetési hullámot egy sötét évforduló indítot­ta el: tizenegy évvel koráb­ban, 1971. augusztus 9-én vezették be a tartományban az internálás rendszerét. Az internálásokhoz nem volt szükség bírói ítéletre. T AZ UNIVERZÄL ipari szövetkezet nagyrécsei részlege vállalja mindennemű dízelüzemű emelővillás és egyéb targoncák tö- es középjavítását hathónapi garanciával, szerkezeti lakatos- és hegesztőmunkát, valamint felveszünk hegeszteni tudó lakatost Felvilágosítás Nagykanizsától 5 km-re 8756 Nagyrécse, Kossuth út 53. Virt Vilmos részlegvezetőnél. (87079) A VIKAR BÉLA MG. TERMELŐ­SZÖVETKEZET, HETES fölvételre keres LAKATOS, ASZTALOS, JÁRMŰVILLAMOSSÁGI SZERELŐ, MG. GÉPSZERELŐ. NEHÉZGÉPKEZELŐ SZAKMUNKASOKAT. Jelentkezni lehet: a műszaki főágazatvezetőnél, Hetes, központi géptelep. (87088)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents