Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-10 / 186. szám

Megújulás és innováció GB “rá dió a mezőgazdaságban Kinek állítsunk szobrot? Divatos téma manapság tn. innováció. ' Dicsérik vagy bírálják, de beszélnek ró­la. Nálunk inkább kriti­zálják a hazad innovációs gyakorlatot, ebben a vitá­ban azonban kevés az elő­relendítő erő. Mert több­nyire általában elégedet­lenkednek az innovációs gyakorlattal, ellenpéldaként szinte csak a Rubik-kockát hozzák fel. A Rubik-kocka azonban — maradjunk en­nél a példánál — mint ki­zárólagos sikerpélda félre­vezető, mert nem e századi jellegzetesség. Korunk nem a zseniális és magányos feltalálóik kora, hanem a tervszerű, szorgalmas és a kemény, intézményes (nagy­ipari) kutató-fejlesztő mun­káé. A nagyszabású és tar­tós sikerhez — és ez a lé­nyeg — az egyéni intuíció és a vasfegyelmű gyári techno­lógia elválaszthatatlanul nő I k ülözheteti en. Évszázadokon át — némi túlzással — az volt a gya­korlat, hogy valaki kiötlöt­té az új terméket, aztán ehhez kezdték alakítani a nagy (vagy kis-)ipari tech­nológiát. Ez olykor 50—100 évig is eltartott. Ma a tech­nológiák szülik az új és új gyártmányokat, legfeljebb egy-egy új termékfajta (a számítógép, az integrált aramkor vagy annakidején a penicilin, születik egy­szerre saját nagyipari tech­nológiájával. Egy fecske nem csinál nyarat Félrevezető, ha mi Rubik Ernőnek akarunk szobrot állítani, amikor a kor gaz­dasági hőse sokkal inkább a névtelen technológus. (Ez persze semmit sem von le Rubik Ernő és társai érté­kéből.) Nehogy bárki is úgy vélje, hogy a korszerű nem­zetközi nagyipar csillagokat ostromló technikájával szemben leleményes és de­rék magyar iparosokkal és egv-két magányos mérnök­kel messzire juthatunk! Többről van itt szó, mint az újítások elfogadása ‘kö­rüli huzavona megszünteté­séről. Ezért — bár a tel­jesség igénye nélkül — ta­lán nem haszontalan fel­mérni, növekszik-e az inno­vációs folyamat hatékony­sága a hazai gazdaságban? Az innováció fejlesztést, újítást, változtatást, éssze­rűsítést, valaminek (gyárt­mány, gyár, intézmény) megszüntetését vagy. létreho­zását jelenti, s lényegében bármiféle tevékenység meg­újítását szolgálhatja. Ezt a tevékenységet, a fejlesztést mindig is gyakorolták a tár­sadalmak történetében, ko­runkban csak annyi az új, hogy a változások tempója gyorsult fel. Az alumínium- gyártás például annak ide­jén 40 év alatt vált megha­tározóvá a világ iparában. A világ ipari élvonalában a nagyüzemi gyártás kialaku­lásához a rádiógyártásban 26 évre, a számítógépeknél 21, az atomerőmű-iparban 14, a műszálaknál 9, az in­tegrált áramkör termelésben 5 évre volt szükség. Az innováció építőkövei Az innováció fogalma el­sősorban a műszaki fejlesz­téshez, az ipari termeléshez kötődik. Végtére is, ha en­nek jó a hatásfoka, — amit a termékek nemzetközi ver­senyképessége és a csere­arányok alakulása tükröz, — akkor valószínűleg a társa­dalmi, illetve vállalati tevé­kenység egyéb területein is megfelelő az innováció. Pél­dául a gazdasági es vállalati irányítási és intézményi rendszerben, vagy a szak­emberképzés ben. Hazánkban a műszaki fej­lődést az helyezte új ala­pokra. hogy az 50-es évek végétől az ország adottságai és ipari hagyományai el­sőbbséget kaptak a fejleszté­si programokban. Á viszony­lag munkaigényes ágazatok — például a járműipar mel­lett a műszeripar és a hír­adástechnika — fejlesztése gyorsult fel. Az élre a kor­szerű termelési szerkezet kialakítása (a gép- és vegy- ,ipar súlyának növelése) ke­rült. Ezt szolgálták a 60-as és 70-es evekben -indított, ás a jelenlegi központi fej­lesztési programok is. Ezek több ágazat munkáját he­lyezték korszerűbb alapok­ra: a közúti járműgyártást, az alumíniumipart; új ága­zatokat teremtettek: a pet­rolkémiát, számítástechni­kát; illetve több más ágazat számára alakították ki a kedvezőbb gyártási és inno­vációs feltételeket: például a petrolkémia a fólia- és a müszálgyártást; a számítás­technika az átviteltechnika, valamint a műszer- es auto­matikai gyártási ág fejlesz­téséhez. Feldolgozva előnyösebb A petrolkémiai fejlesztési program peidaul a korszerű müanyagtermelés alapját rakta le hazánkban. Ennek eredményeként a műanyag- alapanyag és a vegyiszalter- melés a 70-es évtizedben 20 százalékkal nőtt. Nem mind­egy, hogy az év — megkö­zelítően 350 ezer tonnás — műanyagfermelését hogyan hasznosítja a feldolgozóipar: félkésztermékként adjuk-e el (PVC-porként. fólia alak­ban vagy vegyiszálként), vagy: magasabb feldolgozott­sági fokon. Sokszoros a hozamkülönb­ség, ha egy kiló feldolgo­zatlan műanyagot adunk el, vagy ha ugyanezt a kilónyi műanyagot egy^NC vezérlé­sű szerszámgépbe beépítve értékesítjük. Hasonlóan je­lentős az export-bevételi különbség akkor, ha alumí- *nium félterméket exportá­lunk, vagy ha ugyanezt az alumíniumot egy magas ér­tékű műszaki gondolat meg­testesítésére felhasználva tudjuk eladni. A hazai ipar termelési szerkezete a 80-as évek ele­jére megváltozott: az iparon belül a két legnagyobb ter­melési hányadot a gép- és a vegyipar adja. A további korszerűsítést szolgálja a VI. ötéves terv két új központi fejlesztési programja: az elektronikai alkatrészgyár­tás, illetve a növényvédő- szer- és intermediergyártás fejlesztése. A magyar gazdaság ága­zati szerkezete megfelel a fejlett ipari országok terme­lési struktúrájának. Ez azon­ban nem mondható el az ipar termékszerkezetéről. A termékszerkezet (és a válla­lati technológia) váltása vi­szont jórészt már a mikró- szintű (és vállalati döntésű) innovációs körbe tartozik: a mindennapos műszaki fej­lesztés feladatai közé. Gerencsér Ferenc fFolytatjuk.) Szabadalom védi az új vegyi termékeket Vegyipari üzemeink szaba­dalmi oltalommal, a gyártás, illetve egyes nemzeti piaco­kon a forgalmazás kizáróla­gos jogának megszerzésével is erősítik a nemzetközi ver­Gvór is, amikor 16 ország­ban — több nyugat-euró­pai ország mellett Egyiptom­ban, Görögországban és Ja­pánban is — szabadalmaz­tatta Halidor nevű értékes A Kapostáj „mindenki sávján” Nem beszéltünk meg talál­kozót, így el voltam rá ké­szülve. hogy csak egy-két órai keresés után találom majd meg Boyó Zoltánt, a kaposvá­ri Kapostáj Tsz energetiku­sát . . . Az ő kezdeményezésé­re és irányításával a gazdaság elsők között hasznosította a megyében a CB-rádiót, éssze­rűbbé téve a munkaszervezést és fölgyorsítva az üzemen be­lüli információáramlást. Meg­lepetésemre épp a riport tár­gya, a CB segített abban, hogy másodpercek alatt meg­találjam a fiatal szakembert. Azelőtt legfeljebb abban bíz­hattam volna, hogy találok valakit, aki meg tudja mon­dani, hogy a tucatnyi telep és major közül egyáltalán me­lyiken keressem . .. — Sokan épp ettől az „előnytől” féltea, amikor föl­vetődött a CB beszerelesenek gondolata. Úgy vélték, így minden pillanatban „nagyító alatt lesznek”. A CB ellenzői között volt, aki azzal érvelt, hogy a rádiótelefonok árán akár egy traktort is vehet­nénk . . . Máig is akadnak, akik szerint haszna csak an­nak a masinának lehet, ami kézzel fogható munkát végez. Szerencsére többen vannak, akik már belátják: a mező­gazdaságban, ahol a termelés 2ft—M kilométeres körben szétszórtan folyik, a munka hatékonysága jórészt az infor­mációk gyorsaságától függ. — Mibe kerül a CB, és mit tud? — Február óta nyolc állo­mást szereltünk föl, köztük négy nagyobb teljesítmé­nyűt. Az egész 250 ezer fo­rintba került. Ez az összeg a legóvatosabb becslés szerint is megtérül fél év alatt a sze­mélykocsik benzinfölhasaná- lásának mérséklődéséből, a telefonköltségek csökkenésé­ből ... Ennél sokkal fonto­sabb, forintban nehezen kife­jezhető előny: az időmegtaka­rítás. Az anyagbeszerző korábban az egész országot becserkész­te egy-egy alkatrészért. Több száz kilométert, autózott, és előfordult, hogy hiába. Most eleg egy hívás a „mindenki sávján”. A több száz CB-s kö­zül valaki mindig tud segíte­ni. Szót érdemel a CB-sek közti példás öszetartás. En­nek jele, hogy mind a 40 csa­tornán íratlan szabály a kor­tól független tegezödés. Má­sodpercek alatt kötődnek itt barátságok. — Hol vannak meg állomá­saik? — A központi irodán, itt az őrei úti telepen, a zimányi szaktelepen az agronómia ko­csijaiban, valamint a főállat­tenyésztőében. Holnap szere­lünk föl egy állomást az őrei autóbontó üzemnél. Az utóbbi 4 kilométerre levő telepnek a meghívása telefonon nemegy­szer 3—4 órába telt! ■ Az aratás napján letört az egyik agronómusi kocsi CB- antennája. A szakirányítók rögtön jöttek: „Csináljatok valamit, megy az aratás, nem maradhatunk rádió nélkül!” Néhány nap alatt tapasztal­ták, mekkora előny, ha menet közben végezhetnek el gyors gépátcsoportosítást, ha a táb­la széléről „tudósíthatják” az elnököt. Mikor például jobb táblához értek a kombájnok, gyorsabban telt a tartály, s már nem győzték a szállító­járművek, CB-n kértek „erő­sítést”. Egyetlen percig sem álltak a gépek. — Hogyan lehet a készülék­hez hozzájutni és beszerelni őket? — A beszerzés az egészben a legnehezebb. Ebben ki-ki saját leleményében és szeren­cséjében bízhat. A beszerelte­tés már egyszerűbb, hála két kaposvári fiatalember orszá­gosan is úttörő vállalkozásá­nak. Már működnek tsz CB- állomások Igáiban, Hetesen, Somogvsárdon, Kaposfőn és Kaposmérőben. Most szerelik a berendezéseket Baléban és Szentbalázson is. — Mivel a kisebb készülé­kek adoköre is 20—30 kilomé­ter, nyilván megvan a CB kis­körzeti hasznosításának lehe­tősége is. — Egyelőre sajnos csak rit­ka jó példa az ezzel kapcso­latos kezdeményezés. — Vannak-e tervek a belső hálózat további fejlesztésére? — Mindenekelőtt a műhely­kocsiba szeretnénk egy CB-t beszerelni. Előfordul ugyanis, hogy egy gép éppen akkor hi- básodik meg, amikor a mű­helykocsi dolgát elvégezve ki­fordul a tábláról. Ilyenkor több órai kényszerpihenőt okoz, míg újra sikerül értesí­teni. Ha a vezérgépekbe is- ke­rülne készülék, elérhetnénk, hogy a termelésirányító egy- időben a határ egészéről percre pontos helyzetképet kaphasson. Most fél év után a toponá- riak már magától értetődőnek érzik a CB ezernyi előnyét. Utólag kézenfekvőnek is lát­szik a rendszer mezőgazdasá­gi hasznosítása. Valójában ta­lálmánnyal felérő az az apró ötlet volt, amelynek nyomán az első agronómusi kocsiba CB-rádió került b. r. Tegnap megkezdődött a hagyományos nyárt vásár aa ár* házakban. Az augusztus 19-ig tartó kereskedelmi akcióban divatcikkek, cipők, ruhaneműk keresnek gazdát 40 százalék­kal olcsóbb áron. A kaposvári Latinra téri boltban nagy kosárkinálat csalo­gatja a vevőket sényben megszerzett pozíciói­kul. Megalakulása, vagyis 1950 óta az elmúlt két év­ben kapta a legtöbb megbí­zást szabadalmi oltalom kül­földi megszerzésére a Daau- bia Szabadalmi Iroda, a ma­gyar vállalatok találmányai­nak külföldi szabadalmazta- tója. Az iroda tavaly már toob mini 1500 bejelentést nyújtott be mintegy hetven országban. A legtöbb oltal­mi jogot a magyar vegyipar, a szocialista országok közül Csehszlovákiában, az NDK- ban és a Szovjetunióban, más államok közül pedig Franciaországban, az NSZK ban és az USA-ban kérte. A szabadalmi kérelmek jó ré­sze a gyógyszeripartól érke­zett, amely az elsők között ismerte fel az iparjogvéde­lem jelentőségét, s közülük a legnagyobbak, a Chinoin Gyógyszer . és Vegyészeti Termékek Gyára, a Kőbá­nyai Gyógyszerárugyár és az EGYT Gyógyszervegyé­szeti Gyár önálló szabadal­mi osztályt szervezett. A vegyi úton előállított termékek, továbbá a gyógy­szerek külföldön általában termékként szabadalmaztat­hatok, azaz -ugyanaz a ve- gyület más eljárással készít­ve sem hozható forgalomba. Ennek a piaci elsőbbségnek a lehetőségét használta ki az Egyt Gyógyszervegyészeti perifériás értágító készítmé­nyét, amelyre a védjegy használatának jogát is meg­szerezte. A gyógyszerkutató intézet pedig a Chinoin Ve­gyészeti Termékek Gyárával közösen jelentette be 14 or­szágban a daganatgátló ké­szítmények területén elért újabb eredményt, egyfajta cukorszármazckot, melyre öt országban már szabadalmat kapott. Ugyanakkor a vegyi úton előállított termékre itthon csak az adott gyártási tech­nológiára vonatkozó eljárás- oltalom kérhető, ami szak­emberek véleménye szerint nem ösztönöz kellőképpen az új, korszerűbb termékek ke­resésére, kevesen vállalják a nagy összegeket felemésztő kutatásokat. Az iparjogvédelem gazda­sági előnyeinek jobb kihasz­nálása érdekében Magyaror­szág csatlakozott olyan egyezményekhez, amelyek lehetővé tesz*ik, hogy a tag­országok egyszerűsítsék egy- egy termék, illetve gyártási eljárás más országokban történő szabadalmaztatását, így pél'dául Magyarország tagja a szocialista országok közössége által létrehozott havannai egyezménynek, és 1980-ban belepett a szaba­dalmi Együttműködési Szer­ződés, a PCT tagjai közé is. * GONDOSKODNAK AZ ÜREGEKRŐL Tájékozódás — kérdőívektől is A marcali járásban a la­kosság egyötöde időskorú; csupán a hetven éven felüliek több mint halezer-halszázan vannak. A szociális gondozás­ra szorulok ellátásának bizto­sítására megfelelő anyagi fe­dezetet igényelhetett minden szakigazgatasi szerv, s éltek is ezzel a lehetőseggel — állapí­totta meg közelmúltban tar­tott ülésen a Marcali Járási- Városi Népi Ellenőrzési Bi­zottság. A testület azt az ösz- szegző jelentest vitatta meg, amely huszonegy népi ellen­őrnek hat községi tanácsnál végzett vizsgálatáról készült, ebben három és jél évre visz- szamenöen vizsgálták az idős­korúak helyzetét. A téma idő­szerűségét az is indokolta, hogy az elmúlt években to­vább nőtt a közigazgatási te­rületen az idős emberek szá­ma. A lengyeltóti nagyközségi, illetve a mesztegnyői, a ba­latonszentgyörgyi, a puszta- kovácsi, a somogyVári és a Vései Községi Közös Tanács közigazgatási területén keres­tek választ kérdéseikre a né­pi ellenőrök. A szociális gon­doskodás különféle formán alkalmazzák — házi gondo­zás, rendszeres és rendkívüli segélyezés, napközis és szociá­lis étkeztetés, szociálisotthoni elhelyezés —, sőt helyenként több módszer is megtalálha­tó. Csupán a vesei tanács kör­zetében érvényesítenek egyet­len megoldást: itt csak rend­szeres és rendkívüli segélyt I juttatnak a rászorulóknak. Az összegeket a legtöbb helyen a tanácstagok vagy a társadal­mi aktívák jelzései alapján utalják ki. A tanácsi vezetők általában ismerik a segélyek iránti igényeket, viszont arra is van példa, hogy az indokolt támogatásban nem érvényesül a folyamatosság: a rendkívüli segélyek kifizetését indokolat­lanul az év végére hagyják. Az elmúlt három és fél év­ben a hat közigazgatási kör­zetből csaknem harminc rá­szorulót helyeztek el szociális otthonokban. Jelenleg öten várnak felvételre, s amíg er­re sor kerül, kórházba utal­ták őket. Hetvenöt idős em­bernek van érvényes eltartási szerződése, az ő helyzetük ki­elégítő, mindössze egy szer­ződést kellett bírói úton fel­bontani. Ezeknek az okmá­nyoknak egy-egy példányával a tanácsok rendelkeznek, s ezek alapján rendszeresen el­lenőrzik az idős emberek életkörülményeinek alakulá­sát. A népi ellenőrök arról is meggyőződtek, hogy a taná­csok ezen a téren támaszkod­hatnak a települések társa­dalmi szerveire, a testületi tagokra — Lengyeltótiban például a tanácstagok rend­szeres információkkal látják el a szociálpolitikai előadót. A vizsgált tanácsok terüle­tén él a járás össznépességé­nek 39,2 százaléka, az id ősko­runknak pedig több mint 40 százaléka. A népi ellenőrök — együttműködve a körzetek vöröskeresztes és nepfront- aktívAival — kérdőíves föl­mérést végeztek az öregek között. Csaknem ötszáz érté­kelhető ívből tájékozódtak anyagi helyzetükről, élet- és lakáskörülményeikről, egész­ségügy: ellátásukról, volt mujbkahelyükit*! tartott kap­csolatukról es más tényezők­ről. A megkérdezettek 7,4 százaléka szívesen elköltözne jelenlegi lakásából — tizen­nyolcán a gyermekeikhez, hárman rokonokhoz, kilencen szociális otthonba, hatan pe­dig nyugdíjasok házába men­nének. Hatvanegyen teljesen magányosnak érzik magukat, a környezetükben élő embe­rekkel semmilyen kapcsola­tuk sincs... A kérdésekre adott őszinte válaszok sok támpontot — es sok feladatot — megjelölnek, ezekre támaszkodva eredmé­nyesebbe válhat az idósko- rúakról való gondoskodás eb­ben a térségben. A tennivaló­kat már csak azért sem sza­bad elodázni, mert az idős emberek szama, az összlakos­ságon belüli aránya no. H. r. SOMOGYI Cl NÉPLAP Cl

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents