Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

Az emberi jogok nyoméban Sorrendek és fontossáaok A politika tu dóm ányna k az eddiginél nagyobb fi­gyelmet kellene szentelnie a nemzetközi jogi egyezségok­mányokban elfogadott meg­oldásoknak, sorrendeknek és prioritásoknak, elsőbb­ségeknek. A megoldások egy része tökéletlen, befejezet­len. láthatóak a szövegezés diplomáciai kompromisz- szumai. Ezek az okmányok azonban már olyan megfo­galmazásokat tartalmaznak, amelyeket egyik tábor sem nevezhet egyoldalúnak. Fel­fedezhetünk bennük realiz­must», bölcsességet is. Nem lehet olyan prioritás, hogy vannak „nem fontos” emberi jogok, mert amit em­beri jogként ismernek el, az már fogalmilag fontosat je­lent. De vannak felsorolá­si és végrehajtási sorren­dek, amelyek jó. ha egyez­ményesek : ma már igen nagy számú jogról van szó és valamilyen csoporto­sítás hiánya csak a viták felületességét fokozza. A csaknem harmineévl kompromisszumos szövege­ző munka egyik eredménye, hogy napjainkban nemcsak két csoportja van az em­beri jogoknak, a politikai és gazdasági jogoké, amelyek értelmezésében a legkisebb az egyetértés és a legna­gyobb az ideológiai versen­gés. Az egyezmények ma már világosan megkülön­böztetik a jogok harmadik körét is, amely logikailag és végrehajtási szempontból is az első csoport lett. Ez a csoport az ' élethez és a személyi státushoz legszoro­sabban fűződő jogok és el­járási biztosítékok. Ilyen az élethez és testi épséghez való jog, a törvény előtti égvén „logusag. a jogtalan fogvatartas. kmzas es meg­alázas tilalma, a magánelet. a la kas védelme es mind­ehhez bizonyos jogorvosla­tok, bírósági garanciák. A prioritás részben ab­ban áll. hogy a sorrendben együtt és elöl szerepelnek, részben pedig abban, hogy e jogok azonnal biztosítan- dok es végrehajtásukra ala­posabb mechanizmust írtak elő. mint a fokozatosan megvalósítandó gazdasági jogok esetében. Bizonyos prioritást jelent az is, hogy ezeket a jogokat többnyire a közrend vedelme címén sern lebet korlátozni, míg a politikai jogokat lehet. Az egyezmények ugyanis szá­mot vetnek azzal a realitás­sal, hogy néha — kivételes veszélyhelyzetben — az ál­lamok ideiglenesen kihirde­tik a rendkivüli állapotot. Az említett -jogok prioritá­sai ilyenkor különösen fon­tosak. Szigorú, de logikusan re­alista válasz ez mind egyes nyugati teoretikusok állás­pontjára — amely álláspont a politikai szabadságjogokat tartja az összes alapjog fel­tételének —, mind pedig a néha a szocialista országok­ban elhangzó nézetre, ami szerint a' munkához, illetve a tanuláshoz való jog minden jog előfeltétele. A nácizmus és más emberirtó vagy diszkriminációt alkalmazó rendszerek történelmi leg bizonyították, de a logika is azt támasztja alá, hogy az életihez es a testi épséghez, az egyenjogú személyiséghez és az alapvető jogorvosla­tokhoz való jogok köre az előfeltétele a többinek,, hi­szen halottak, megnyomorí­tottak vagy alaptalanul be­Hiányzik még a víztisztító Festenek a robotok Automaták dolgoztak a próbaüzem aiatt a Mechani­kai Müvek marcali gyárának új festőüzemében. Sikeres bemutatkozásuk azt is jelen­ti, hogy ebben az üzemben emberi kéz érintése nélkül kerül majd a festek az itt készülő termékekre. A porfestő, műanyag ózó üzem 19 millió forintba ke­rül : a festőberendezésekre ebből 13 millió forintot köl­töttek. Hátravan még a szennyvíztisztító befejezése. A próbaüzem idejére azért nem készült el, mert nem ér­keztek meg a speciális gepek. Bemutató is — A berendezések egy ré­szét egy nyugatnémet cég szállította, a többi a Mecha­nikai Művek terméke — mondta Gulyás József gyár- igazgató. — A vállalat a marcali festőüzemet referen­ciaüzemnek tekinti: működés közben itt mutatja be azok­nak a cégeknek, akik hason­lót akarnak vásárolni. A be­ruházás azért itt valósult meg, mert a marcali üzem­ben készül a legtöbb olyan termék, amelyet automata gépekkel lehet festeni. Ez az üzem hasznos segítője lehet a gyártmánystruktúra korsze­rűsítésének is. Az üzem kapacitása órán­ként 1500 négyzetméter. A próbatermeles időszaka alatt azt tapasztalták, hogy nem lehet megterhelni úgy a be­rendezéseket, hogy torlódás keletkezne a szalagon. A nyugatnémet Bosch-cég meg­rendelésére készülő szerszá­mosládákat már itt festették. Sikerrel próbálták meg a ve­gyestüzelésű kályha külső palástjának festését, és a tabi campingcikkgyár megrende­lésére sátorrudaza tokát is festettek. Az így exportra ke­rült termekek kelendőbbek voltak, s a tabi üzemhez er­keaő megrendelésekben már festve kérik a r ádázatokat a vevők. A spórolós gép A technológia teljesen zárt a7. üzemben. Meghatározott program alapján gépek vég­zik az anyag technológiai elő­készítését: a savazást, a lú­gozást és a mosást. A meg­tisztított anyag ezt követően kerül a festőüzembe, ahol ro­bot szórópisztolyok dolgoz­nak. Amíg a festésre váró -alkatrész végigér az üzemen, minden oldalára egyenletes rétegben szórjak fel a festé­ket. — Az őzem fczewnegy em­ber munkáját végzi 'el Ennél is fontosabb az, hogy az egészségre ártalmas munka­helyen soha nem kell ember­nek tartózkodni. Az sem mellékes, hogy a robot szóró­fejek jó hatásfokkal dolgoz­nak. A hagyományos festés­nél az anyag negyven száza­léka veszendőbe megy: ez a berendezés úgy végzi el a legkényesebb műveletet is. hogy közben a festék 96 szá­zalékát hasznosítja. A jó hatásfokkal, gyorsan és gazdasagosan dolgozo üzem jelenleg áll. Miért? Csak jövőre — A beruházásnak eddig csak az részé valósult meg, amelyik szorosan a technoló­giához kapcsolódik — mond­ta az igazgató. — A techno­lógia során keletkező lúgot, savat és egyéb' vegyi anyago­kat nem lehet a csatornába engedni. A tisztítóberendezés üzemi épülete elkészült már; a gépeket azonban legkoráb­ban - szeptemberre ígérték. Felszerelésük és kipróbálá­suk után, .jövőre, már üzem­szerűen termel az új .festő­üzem. Dr. K. I. bortonzöttek nem tudnak sem politikai életet élni, sem munkát vállalni. (Kü­lönböző prioritások alapján álltak például az 1979-es moszkvai politikatudományi kongresszuson R. Dahl és Christian Bay eióadasai. A harmas csoportosítás és azon belül a szemeiyi in­tegritáshoz fűződő jogok el­sőségének elismerésére haj­lott viszont Cyrus Vance 1977-es Georgia állambeli elödásaban. Az 1977. évi szovjet alkotmány már az egyenjogúságot és állampol­gári minőséget említi első helyen. . Az 1972-es magyar alkotmánymódosítás az élethez és egészséghez fű­ződő összetett ’ jogot helyez­te előre.) Az élethez, testi épséghez való jogot napjaink vitáiban úgy is értelmezik, hogy az államok ne lépjenek köny- nyeliműen háborúba, töre­kedjenek a fegyverkezes mérséklésére, mert ezek ve­szélyeztetik sok ember éle­tet. Nem lenne pontos azon­ban leegyszerűsíteni ezt a jogot kizárólag a béke fo­galmára, hiszen fontos élet­védelmi tennivalói vannak a békében élő allamnak is. Vannak, akik a halálbünte­tés visszaszorítását, a ható­sági fegyverhasználat kor­látozását hangsúlyozzák, mások a közbiztonságot, az állampolgárnak nyújtott életbiztonság védelmét. Mindezek idetartoznak, de ugyanakkor e jog fontos belső ellentmondását is jel­zik. Az élethez való jogot nem lehet tisztelni anélkül* hogy a meggondolatlan és gyakori halálbüntetéseket, a túlzások és törvénysértések történelmileg megismételt velejáróit be ne szüntes­sék. Másfelől azonban a vi­lág országainak többsége — az európai szocialista orszá­gok is — úgy vélik, hogy a többi ember élethez való jo­gát nem lehet ma még ha­tékonyan védeni, amennyi­ben a legkegyetlenebb és visszatérő gyilkosokkal szemben nem tartják fenn a halálos ítelet intézményét. A polgári jogok egyezség- okmánya kompromisszumot tartalmaz, nem a halálbün­tetés teljes eltörlését, hanem körének visszaszorítását. A jelek szerint meg lehet ta­lálni ennek a kompromisz- szumnak a helyes értelme­zését is, amely minden kü­lönböző rendszerben élő nepnek hasznára válhat. Kulcsár Peter (Folytatjuk.) A hullámpapír karrierje Mig a világon a század elejen mindössze ötmillió tonna papírt gyártottak, ad­dig ma mar a 180 millió tonnánál tartanak. A külön­böző felmeréseket olvasva pedig ügy tűnik: ez a szám az ezredfordulóig 4—500 mil­lióra emelkedik. A legna­gyobb fogyasztóknál — USA, Kanada, Svédország. NSZK, Dánia — 290 és 155 kilo­gram között változik az egy lakosra jutó papírmennyi­ség. A szocialista országok a mezőny utolsó harmadá­ban helyezkednek el. Ha­zánk 65 kilogrammos átlag- fogyasztással az NDK és Csehszlovákia mögött KGST- összehasonlitásban is csak a harmadik. Ha látványos elő­relépésre nem is le riet szá­mítani, fejlődés azért lesz a következő évek során, főként az egyre korszerűsödő cso­magolástechnika növekvő papírigénye révén. A papír alapú csomagoló­anyagok többségét ragasztá­sos technológiával állítják elő a megfelelő merevség, alaktartás és porozitás érde­kében. Ez fokozottan érvé­nyes a hullámpapír lémezre, amely papirfeldolgozó ipa­runk termelésének már kö­zel 60 százalékát teszi ki. A hullámpapir több papirre- tegből képzett, nagy mecha­nikai szilárdságú szerkezet, amelynél egy hullamosított réteg mindkét oldalának hulláméleire keményítő ala-. pú ragasztóanyaggal rögzí­tik a két sima fedőréteget. Az árunak jó vedelmet biz­tosító, jelentős terheket is kibíró hullámpapír dobozo­kat e lemezekből állítják össze. A hullámpapir telje­sen automatizált gépsoron, jóformán emberi kéz érin­tése nélkül készül. A ter­melés fokozását — a növek­vő igények függvényében — a gépsorok sebességének va­lamelyes gyorsításával is el lehetne érni, ha sikerülne a jelenleginél gyorsabban szá­A korábbi éveknél kedve­zőbb körülmények között arathattak az idén a gazda­ságok: -az Agrotek adatai szerint a gépekhez a tavalyi- nal csaknem íélmilliárd fo­rinttal, nagyobb értékű alkat­rész állt rendelkezésükre, ami 20 százalékos növeke­dést jelent. A javuló ellátás eredményeként a géphibából eredő kényszerállásidő csök­kent. folyamatosabban, na­gyobb biztonsággal dolgoz­hattak a gépek. A külföldi partnervállala­tok az alkatrészeket üteme­sebben szállították, de így is kevés volt jó nehány cikk­ből, elsősorban balazógép- alkatreszekből. Emelkedett a hazai gyártok szama. Jól si­került az Agrotek tavalyi ..Gyártót keresünk’-akciója, amelyen a hianycikklislákon leggyakrabban szereplő al­katrészek előállítására szer­veztek vállalkozókat. A me­zőgép üzemek, a teesz mel­léküzemágak és a kisi páro­sok műhelyeiben az első fel­évben már 388 millió forint eltekben gyártották olyan alkatrészeket, amelyeket egyébkent importból kene radó. mégis azonos vagy jobb szilárdságot adó ragasz­tóanyagot találni. Képünkön a Dunaújvárosi Papírgyárban működő kor­szerű, teljesen automatizált hullámpapírgyártó gépet lát­hatunk. (KS) / beszerezni. Ez összesen 1900 féle cikket, traktor-, kom­bájn-, szailitogep-alkatreszt jelent. Tekintve, hogy a mezőgaz­daság összesen mintegy hat­vanezer féle gépalkatreszt igényel, s ebből megközelí­tően 7000 importból szárma­zik, az Agrotek «-ríbb „Gyár­tót keresünk”-ak*-*ot tervez szeptemberben, hogy a meg meglévő szabad kapacitások feltárását ezzel is elősegítse. A tapasztalat szerint az önállósult Agroker-vallala- tok többségé is eredménye­sen járult hozzá az aratas sikeréhez. Rendeléseiket a tényleges igények szerint ál­lították össze, s az igények­nek az ügyeleti szolgálat köz­vetítésével legtöbbször 24 oran belül eleget tettek. Az ügyeleti rendszer au­gusztus 25-ig fennmarad, amíg várhatóan az utolsó táblákról is magtárba kerül a termés. A nyári betakarí­tás alkatreszkereskedelmi tapasztalatait az őszi mun­káknál kívánják kamatoztat­ni. lavult a mezőgazdaság gépalkatrész-ellátása Tagbélyeg a szivarzsebben A dolgozónak is jó, a vállalatnak is Elveszlek a tagkönyvek Sok gondot okozott valami­kor az építkezéseken, amikor a szakszervezeti bizalmi „ki­osztotta” a bélyeget. Volt, aki a szivarzsebbe tette', más az ingébe, így aztán vagy elve­szett, vagy elázott. Ez min­denképpen bonyodalmat oko­zott, ugyanis az előírások szerint nem lehet elismerni a befizetés tényét, ha valaki elvesztette a bélyeget, meg egyszer meg kell vennie. Éppen ennek a megszünte­tésére vezették be több somo­gyi kivitelező építőipari vál­lalatnál, hogy a fizetésből vonják le a szakszervezeti tagdíj értékét, s a dolgozó ott találja a beiyeget a boríték­ban. Persze más-más mód­szert alakítottak ki min­denütt. Az Építők Szakszer­vezete sokáig csak hallgató­lagosan vette tudomásul ezt, most azonban mar elismerik e módszer jogosságát, eppen a körülmények miatt. A magyar szakszervezetek alapszabálya kimondja, hogy a szakszervezeti tagok köte­lességei közé tartozik: beso­rolásának megfelelően, rend­szeresen fizesse a tagdíjat. A nagyüzemekben — ahol min­denki egy helyen dolgozik — eppen ezert megmarad a kapcsolat a dolgozok es a szakszervezet között, ugyanis a bizalmi viszi nekik a bélye­get. A sok munkahelyen, a megye más-más részében dolgozo építőknél azonban eV. nem valósítható meg. Egy fontos alapelvet azonban be kell tartani: nem lehet meg­sérteni a szakszervezeti de­mokráciát. E módszer csak a tagok hozzájárulásával al­kalmazható.' Éppen ezert a besorolás közlésekor írják alá a beleegyezést hogy a dijat levonjak táluk. Az Építők Szakszervezeté­nek megyei bizottsága a kö­zelmúltban megtárgyalta a tagdijlevonas rendszereitek tapasztalatait. A SAÉV azt a módszert követi, hogy a fize­téssel együtt a bélyeget is ki­küldi borítékolva az épites- vezetösegekre. Általában ott fordul elő probléma, ahova postán küldik. Megesett, hogy tagkönyv is elveszett, a te­tejében a kiküldés költségé magas. Sok dolgozó elfelejti beragasztani a bélyeget, az­tán elkeveri. A Közúti Építő Vállalat, a Tanép eppen e keveredes elkerüiese vegett központilag, illetve részlegenként őrzi a szakszervezeti tagikönyveket, s megbízott aktívák ragaszt­ják be minden hónapban a beiyeget. így olyan nem for­dulhat elő, hogy egy is el­vesz! Ez a módszer ennek el­lenem nem alkalmazható a jövőben a központi elvek sze­rint. A három építőipari válla­latnál a szakszervezeti bizott­ság októberre elkészíti a tag­dijlevonas rendszerének új szabályzatát, s január elsejé­től vezeti be. Addig megma­rad a mostani módszer- — beíeertve a tagkönyvek őrzé­sét is —, hiszen ilyen gyor­san nehéz változtatni. Most is szükség van a tagok előzetes egyetértésére, hozza jamlasá- ra, s a gazdasági vezetők se­gítségére. hiszen altaöban a bérosztályok működnek köz­re. a dolgozok személyi kar­tonján is szerepel mennyi csebet, tagdíjat vonnák le. L. G. SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents