Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-07 / 184. szám

NAGYTOLDIPUSZTA Piaci körkép Itt a dinnye, hol a dinnye Az első ködös reggel ószies remeket kevert a kaposvári hetipiac tarka palettája ra. A választók es az. árak szeren­csére meg a naptarhoz iga­zodnak. Mar öt forintért is kapható kifogastaián paradicsom. Le­csóba való zöldpaprikát 8— ló-ert lehet beszerezni. 14-ert merik az alma alakút. 16 az. extra töltenivaló. A pritamin jellegű piros paprika darabja 1 forint, a cseresznyepapriká­ból ennyién 5-öt adnak. Rég látott érdekességet. kifli- kruirro’it hozott az egyik élel­mes árus. IO-ért kínálta, mi­közben a szokványos faj­tákért 6—7 forintot kértek. Mutatós zöldbabot árultak 12-ert, a fejtett bögréjét 8-ért adták. Változatlanul 5 forint a vegyes zöldség csomója. Ugyanennyit túlzásnak érez­tünk egv közepes szál tor­máért A csemegeuborkát 4-én vesz*, csakúgy' a fejes ká­posztát. A lila es a kel 10-ért keilt el. Az. eltenni való cse­megeuborka arát 12 forintra verték fel. Inkább csak gusztalták a darabonként 10 forintos pad­lizsánt. Egy mutatosabb csíl- ’agtökért ugyanennyit keitek, miközben a normális főzőtok kilója csak 1.50. A kisgyerekkel vasa dó szü­lőknek kínait spenótot — csomónként 2 forintért — égy nyolcéves forma kislány. Az egyik vevő ..keresztkerde- sere” bevallotta azonban, hogy bizony ő sem állhat.ja a yttafláindús ..csemegét”. A fő­zóhagyma kilónként 12-ért szerezhető be. A gyümölcspiac újdonsága a bögrénként 6 forintot kós­táló szeder. Hízik a körte. 10 forint volt a zöld Magdolna- és 8 a madárlátta Péter-körte. 10 forint a ringló kilója. Föl­háborító módon a Balaton- parti strandokon M)—40-ert árulják! Ugyancsak többszö­rös árai zsarolnak ki a pia­con 8-ert kapható nyan al­máért. Kajszi már csak 20-ert volt. ugyanennyibe kerül az oszibaracK java is. Továbbra is 30 forint a szóló. Bár az egyik kiskereskedő es Csincsi most is ádáz szó- csatát vívott, nem az igazi az Kedvező döntés született Keszthely jellegzetes épüle­te. a csaknem százeves Hul- lám-szállo sorsáról. Koráb­ban tóbb elkepzeles látott napvilágot a műemléki vé­dettség alatt álló. alapos re­noválásra szoruló épület jö­vőjéről. meg a lebontása is szóba került. Az illetékes szervek minapi végleges ha­tározata viszont kimondja, hogy a patinas epületet ere­deti céljának megfelelően fel kell újítani. Mivel eddigi tulajdonosának, a Danubius Szálloda- es Gyógyüdülő Vállalatnak erre nincs pen­idei dinnyeszezon. A Földeid­nél 6-ért, a kereskedőknél 7-ért mindenkinek jut, nyo­ma sincs azonban a máskor szokásos dinnyehegyeknek. Soha rosszabb virágárakat. Egy csokor őszi rózsa 5 fo­rintba kerül. Különös figyel­messég a bogáncs, melynek szálát háromért kínálták. 5 a kardvirág szála. 3-0-ért árul­tak emlékidező muskátlit. A baromfipiacon egy pár rántani való csirke és egy pár vénecske tyúk 130-ért várt vevőre. 110 egy fiatal kakas, 200 egy tömött kacsa. 50 forintért adtak egy ga- iambpárt. A tojás 1,80—2 fo­rint B. F ze. a szállót atadta a Kőbá- hyai Sörgyárnak. Az új gaz­da vállalta, hogy a Huilam- szállót eredeti rendeltetésé­nek megfelelően az üdülés, vendéglátás, idegenforgalom szolgálatára állítja helyre. A felújítást — a tervek sze­rint három szakaszban végT zik el. A munkálatok már az idén szeptemberben megkez­dődnek. es a jövő ev köze­pére kialakítják az éttermi, a söröző és borozó részt. 1983 második, illetve 1984 első feléljen elkészülnek az üdülési célokat szolgáló he­lyiségek. Marad a Hullám Ijattam a szazad parancs­nok arcan a nyugtalanságot, a szorongást En. bizony, féltem. hiszen tisztában voltunk azzal, hogy ha a hadte6tparancsnoksag mar fogságba esett, s lényégében be vagyunk kerítve. Deli szárnyunk teljesen vedtelen. az orosz úgy jöhet, ahogy akar. Előző éjszaka, állító­lag. orosz járőröket látták a távol ban. Az oszlop normális ütem­ben haladt. Kétoldalt felde­rítő járőrök biztosítottak a menetet. Az ' egesz6égügvi csoport a zászlóalj , végen ment. Felhőtlen volt az eg. Nem lévén holdvilág, a csil­lagok fénye meg a ho Vila­SOMOGYI NÉPLAP gitott. Mennyit sóvárogtunk azért, hogy végre itthagyjuk a Dont. kivonjanak a front­ból. De nem így. Különben is ez nem leváltás, enne« nem lesz jó vége. Még ak­kor sem. ha hazafele áll a kocsink rudja. Egy órai menetelés után értük ei a falut. Valahol elöl megszólalt egy gép­puska, aztan a másik. Egyre gyakoribb puskalövéseket hallottunk. Ügy látszik, el­lenállásba ütköztünk. A tűzharc egyre erősödött. Aknavetők, sőt tüzérség is beavatkozott. Hírvivő jött a paranccsal, hogy a segélyhely települjön a legközelebbi, alkalmas epületbe. A köze­lünkben tüzérek foglaltak lőállast. Két szakasz mögöt­tünk fejlődött fel, hogv a vedelmet a Don felől bizto­sítsa. Nem volt megnyugtató, Hcma mennyire hátúi ve­gyünk, s csak egy gyenge utóvéd biztosit abban az irányban, amerról jöttünk. Nincs mögöttünk senki, egé­szén a Donig. Az oroszok akadalytalanu! átsétálhatnak a legen es a nyomunkba eredhetnek. A veszély azonban még­sem onnét jött. Sztaronikolskoje kb. 15 km hosszú falu. Egyetlen utca. melynek két oldalán helyez­kednek el a házak. A falu domboldalon fekszik. Lent a völgy Den vízmosás, nada gazos terület. Esőzéskor pa­tak folyik a völgyben. Most pérsze be van iagyva. A túlsó dombvonulaton voltak a hadosztalv védelmi álla­sai. onnét jött a harci zaj. Először csak egy irányból hallatszott, aztán egyre tá­volabbi pontokra is kiterjedt a tűzharc. Erős támadást kaptunk déíről. Állandó geppuskasorozatok, aknatűz. granatrobbanasok hallat­szottak. Fél óra elteltével .több mint egy kilométeres szaka­szon dúlt a harc, rendkívül erős tűzerővel támadott a Vörös Hadsereg. A segély­helyről jól lehetett látni a túlsó domboldalt, ahol a mi védelmi vonalunk húzódott — vagyis csak kellett volna húzódnia, mert már a völgy­ben folyt a harc. Fent egy­más után két „sztalinorgo- na” kezdte el küldözgetni csomagjait. Rekedt, ugatásszerű han­got hallatva indultak a ra­kéták. A gyors, egymást no­Ábl&kok a világra Három napra mintha ki­ürült volna a puszta. Nagy íoldi fiatalok nélkül maradt. Ezt a három napot elevenít­jük most. Kovács László ie- máazott az ormótlan John Deerröl. arhelyet „be kellett vonultatni” a gabonából. Most három szakember gyó- gyitgatja. A két Kovács — László es Tibor — konzultál a mühelyfónök Kováccsal, akit egyébként szintén Lászlónak hívnak. (De egyik sem Kovács.) Vörös hajú La­ci villanyszerelő, barna üstö­kű Tibor mezőgazdasági sze­relő. műhelyfőnök Kovács meg a vezetőjük. — Mikorra vegeznek az aratással ? — Ma le kell fogynia. Nyolc John Deer, es egy E—512-es ailt a tablaba, ezek „megeszik” estére . . . — Érdekli-e a szerelőt, hogy mi van odakint a földeken? — Ha arra gondol, milyen az idei termés, azt mondhat­juk. hogy a búza kicsit gyen­gébb lett, mint gondoltuk. Az utolso idők esözesei miatt! A kukorica majd „behozza” az esetleges veszteséget. Gazdaként beszélnek. S ez lehet a titka annak, hogy a nagytoldipusztaí fiatalok olyan sokai hallatnak ma­gukról Az aranykoszorus. ki­váló ifjúsági klub tagjai a múlt hét végén 1190 kilomé­tert tettek meg. harmadik háromnapos kirándulásuknak nekivágva. — Jártunk már a Pécs— Siklós—Dunaföldvár útvona­lon. aztán Szombathely— Győr—Fertőd—Sopron lát­nivalóit néztük meg, Mis­kolc—Sárospatak is úticél volt. Most Szolnokon. Debre­cenben. Kalocsán es Szege­den szálltunk le a buszról. A szállásunk Szegeden volt. itt részt vettünk az ifjúsági napokon. — A szabadtéri játékok Háry János-elöadá«át láttuk. Melis Györggyel. Nagyon jó este volt. Karthagó-koncertet is hallgattunk, és ismerked­tünk a szőke Tisza városával. Azt hiszem, az eddigiekből is világos, mitől jó nevű ez az ifjúsági klub, mitől közös­ség ez a harminchat-negyven fiatal, akik között harmincon felüliek is találhatók, de ti­zenévesek is. Kovács Laszlp ezt mondja: — Nem lehet elszakadni? a klubtól: mindenki haver, mindenki „szia” és „helló”. Pedig nos vagyok, van egy héthónapos kislányunk is. A mi házasságunk klubházas­ság: a feleségem is, én is ta­gok maradtunk. , Huszonhét éves. Tibor hu­szonkettő Egv nyelvet besz.é'­vetö fenvcsóva-sorozatok ijesztően hatottak az éjsza­ka oan. A becsapódások ez,en a mi oldalunkon! Szörnyűség uyen szórásba belekerülni. Kosztenkinél volt benne ré­szem. Jöttek a sorozatok egymás után, s az aknave­tők sem pihentek. Félelmetes volt a domb­oldalról nezni a tűzijátékot. Torkolattüzek. becsapódá­sok, nyomjelző lövedékek villantak az. éjszakában. Egyre jobban kiterjedt, ál­talánossá vált a támadás. Délről es most már nyugat­ról is támadott az orosz. Kétsegbeejtóvé vált a hely­zet, mert ez azt jelentette, hogy áttörték a vonalunkat, eltoglaltak a túlsó dombot, sőt mar a völgyben vannak. Csak a Don felől volt min­den csendes. Nem volt időm tovább fi­gyelni. a harcot: hozták a sebesülteket. Volt. aki a sa­ját lábán jött, masokat tá­mogattak. És egyre csak jöt­tek. A ház, ahol a segélyhe­lyet telepítettük, két helyi- -.egböl állt. Az egyik szoba­iján a kötözőt rendeztük be. a másikba fektettük a se­besülteket. Továbbküldésről szó sem lehetett, hiszen a hadosztály eü. oszlop előttünk, talán a legerősebb tűzben van, a hadtest kórháza pe­dig, valószínűleg már nem is létezik. régen fogságba esett. Csak saját erőmre tá­maszkodhattam, meg eü. ka­tonáimra (Folytattuk.) nek. Es ebbe a beszélt nyelv­be ez is beieier, ha es ..énként összeülnek az uj helyen meg­nyílt Hivatalban — az ital­boltot hívják így — vagy az ifjúsági kluoban: „Na, pajtas, te ezt márna nagyon elszúr-' tad!” Megbeszélik. aztan nincs harag a klubtagok, kö­zött. Kovács Lajos — meg egy Kovács! — a klubvezető meg Mészáros Feri, a KI3Z- titkar nem is tűrne a hara­got, a békétlenséget. Szol a magno vagy a lemezjátszó, csattog az asztali foci, a tár­sasjátékokat is sokan kedve­lik. A gazdag választék nem veretlen: a jateicok, lei6zere- lesi. tárgyak egy' részét a gaz­daság — a Kaposvári Mező- gazdasági Főiskola Tangazda­sagához tartoznak — vette, a másik részét a klub nyerte. — Harminc színházbérle­tünk van. A gazdaság busza szállít be minket a Csikj'be... Tavaly a Töktilkó aratta ná­lunk a legnagyobb sikert. A Marat halála sem volt rossz, de láttunk mar /jobbat is... Furcsán számoljuk mi a napokat. Senki sem azt mondja, hogy ma meg csak augusztus hatodika 1 vagy hetedlke van. hanem azt, hogy nyakunkon az augusz­tus húszadika, ami tudvale­vőleg nemcsak az alkot­mány és az új kenyér ün­nepe, hanem kialakult szo­kásrendszerünk szerint a nyár vége is. Vagyis meg­kezdtük a nyársiratást. Pe­dig nagyon is korai. Mert tessék csak megfigyelni, hogy ezekben a napokban többnyire hiába kopogtatunk hivatalos ügyeinkkel az iro­dákban, az ügyintéző sza­badságon van, de ott a fő­nöke is. szóval szinte min­dernd. A nyárról mégis egy­re többen beszélnek mar muH időben. Például a vá­mosok. Csütörtökön, akár­csak az ország többi részén a rendőrség, a határőrség és a vám- és pénzügyőrség munkatársai a nagyatádi járásban is akciót szervez­tek az idegenforgalom el­lenőrzésere. Velük jutot­tunk el megyénk három határátkelője közül kettőre: Berzencere és Gyékényesre. A meglepő csöndben ' bőven volt alkalmunk a beszélge­tésre. Kovák Miklós hatarór századostól, a berzencel FEP parancsnokhelyettese- töl például arról hallottunk, hogy' egyedül a megnyitó nap.ian volt forgalmuk. Azon a napon tizenegy óra alatt annyian fordultak meg itt, mint júniusban es júliusban összesen Nem is­merik még ezt a határállo­mást. A vámosok vezetője sem szolhat nagy fogasok­ról. Meg kamionostörtenete- ket sem mondhat, mert azo­kat meg nem fogadják Ber- zencén, pontosabban csak azokat engedik itt at, ame­lyek Jugoszláviába tarta­nak. Pedig jönnének az ola­szok, a görögök es a törö­kök is. Volgvska Mihalyné. pénz­ügyőr főhadnagy, a gyeke- nvesi vámosok parancsnoka ugyancsak csendes napokról beszél. Bar ez a csütörtök hozott néhány meglepetést.. Az egykori cselédhásrtt la­kói. meg a Micsurin — így hívják Nagytoldipuszta uj részét — fiataljai messzebb látnak a kis település hatá­ránál. Ez a puszta nem az az álmos, csöndben lapító he- lvecske, mint néhány másik itt a környéken is. Tudjak, mit akarnak. Mindig no ki közülük olyan, akinek bátrán kezébe nyomják a gyeplőt. Ha Ladós Gyula vetít a mo­ziban. az ifjúsági klub tagjai ott vannak. Ha valakinek se­gítség kell. nekik bátrán szól­hat. Mát várják a közeli na­pok írd—olvasó találkozóját Várják a családi estet is, amikor kicsit összeülnek, hogy megünnepeljek a nagy nyári munka befejeztet. — Mi lesz jövőre? — Már tervezgetjük. Bu­dapest—Esztergom—Viseg­rád. Nem rossz útvonal, ugye? A nagytoldipusztaíak útvo­nala valóban nem rossz út­vonal. / I,. L. Két etióp fiatalember far­mereket próbált becsem­pészni. ezért kellett ellenük eljárni. Egy kaposvári fia­talember pedig nagyobb mennyiségű hanglemezt akart behozni. ugyancsak «zabálvta'anul. I'»v hazaik­ban tanuló külföldi diák'pe­dig tekintélyesebb összegű valutával igyekezett ki ha­zánkból. — Mégsem ez a jellemző. Valamikor nagv menny «ég­ben csempészték itt a far­mereket, az azonban már- csak a múltlé, A forgalom is csökkent. A kishatárfor- galomban is kevesebben ke­resik fel Gyékényest. Az utasok többsége már nem vásárolni jár Jugoszláviába. Egyre inkább úgy látszik, hogy a magyar utazók való­ban turisták lesznek, s nem üzletelni akarnak. Aki sza­badságra megy útleveiiel és kistáskával, az világot akar látni. — Ez egyben azt is jelen­ti. hogy szabályismerö u'a- zek lettünk? — Igen. — Akkor önöknek nincs is munkájuk. — Azért akad. Ott vannak például a feledékeny embe­rek, akik vagy több -pénzt hagytak maguknál, mint a megengedett- vagy nem megfelelő címletekkel ren­delkeznek. Ilyenkor atvesz- szük a forintjaikat, s ha jönnek visszafelé, akkor az OTP-nél. a megfelelő kez«- lesi költség ellenében vissza­kapják. Nem is olyan régen Gyé­kényes nemcsak a csem­pészeknek, hanem a hatar- sértőiknek is kedvelt úticé,- ja volt. Ezen a nyáron mindössze egyetlen történet került a krónikába. — hal­lottuk a határőröktől. Nyu­galomban telnek az ő nap­jaik is. Az elmondottak terrhesze- tesen csak adalékul szolgál­hatnak a nyár krónikájá­hoz. Készülnék majd átfo­gó statisztikák: annyit azon­ban máris elmondhatunk: csendes volt ez a nyár. Nagy Jen« Digitális technikában is jártas gyengeáramú elektroműszerészt vagy technikust fölveszünk belső es terepi munkára. Bérezés a kollektív szerződés szerint. Jelentkezés: Kőolaj- és Földgázbányászati Vállalat Nagykanizsai Üzemenek kutvizsgalati üzemegységénél, Nagykanizsa, Var u. 8. (870391 Turista tett a magyar utazó? Szabadságon útlevéllel, kistáskával

Next

/
Thumbnails
Contents