Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-05 / 182. szám

Békéménél 82 (Foipéslés az 1. oldalról.) A sajtótájékoztatón kérdé­sekre válaszolva hangsú­lyozták: a békemenetben bárki, megkötöttség nélkül részt vehetett, ennek nem roll semmiféle politikai vagy más feltétele. Ezzel össze­függésben utaltak arra, hogy a nyugati sajtó rendre meg­kérdőjelezi e megmozdulá­sok spontán jellegét, őszin­teségét, arra hivatkozva, hogy azokat „előre kiterve­lik és irányítják”. t A Békemenet ’82 résztve­vőinek egy . csoportja elláto­gatott a csillebérci vezető­képző- és úttörőtáborba. A vendégeket Nagy Júlia tá- borvezetö-helyettes üdvözöl­te, majd a béke követei tá­jékoztatást kaptak arról ' a munkáról, amelyet áz úttö­rőszövetség végez a felnö­vekvő nemzedékek békére nevelése, a cselekvő hazafi- ság és a más népek iránti tisztelet erősítése érdekében. A délutáni órákban nagy­gyűlés színhelye volt a tá­bor. A belga Yvett Denis emlékeztetett rá: a két nép egyaránt átélte a fasizmus borzalmait, jól tudják tehát, mit jelent a háború. Ezért a ma nemzedékéinek is min­dent el kell kóvetniök, hogy az akkori pusztítás soha többé ne ismétlődhessek meg. A nagygyűlésén ismertet­tek a békemenet üzenetét a magyar fiatalokhoz. Izrael megszegte a tűzszünetet Nyugat-Bejrút elszigetelődött lenaiiásüa ütköztek és súlyos veszteségeket szenvedtek. Az izraeli tüzérség és ha­diflotta válogatás nélkül, fo­lyamatosan és • hevesen ágyúzta Nyugat-Bejrút külső és belső kerületeit, beleérd ve a híres Hamra utcát is. Az első adatok szerint leg­kevesebb ötvenen vesztették életüket és a sebesültek szá- ma meghaladja a százat, Több belövést kapott egy' mohamedán kórház és talá­lat érte a külföldi sajtótu­dósi jók „támaszpontjaként” ismert Commodore szállót. A Bristol szálló kér emelete kiégett. Izraeli katona Bejrut nemzetközi nyában ’• Az izraeli hádsereg szer­dán a kora délutáni órák­ban folytatta támadó had­műveleteit a bekerített Nyu­gat-Bejrút ellen. A tüzér­ség és a hadiflotta intenzív támogatását élvező páncélos alakulatok négy irányból nyomulnak előre a palesz­tin ellenállási mozgalom központja és a hozzá kap­csolódó menekülttáborok fe­lé. Két harckocsioszlop a falangista 'K e let-Be j rútból, a polgárháborús „zöld vona- * i 2 repülőterének irányítótor­(Telefotó — AP—MTI—KS) lat” átlépve tört be' a nyu­gati városrészbe, további kettő pedig dél felől, a ten­gerparti és a repülőtéri úton közelíti meg a korábbi üt­közetek nyomán hátrább vont palesztin védelmi vona­lat A támadók valamennyi frotltszakaszon erőteljes el­Bejrútban az izraeli cáfo­latok ellenére bizonyosra ve­szik. hogy a1 támadás célja a palesztin lakónegyedek bekerítése és elfoglalása, a PFSZ fizikai megsemmisíté­se. Az előnyomulás Bejrut déli- részén és a nemzeti múzeum felől a legnagyobb erejű. A szerdai támadás vég­képp elszigetelte Nyugat- Bejrútol a külvilágtól és teljessé tette az izraeli blo­kádot. amely víztől, villany­tól, élelmiszertől, mindentől megfosztja a városrész hat- százezernyi lakosát. Közelebb Közel-Kelethez Felkelő nap — árnyékkal Most mar nem lehet egy­szerűen eIsik la ni a japán— ktuat tankönyv-vita fölött. Amikor a kínai sajtó először adott hangot nemtetszésé­nek fiz ügyben, az egész af­féle rutin-tiltakozasnak tűnt. Azóta kiderült, •hogy sokkal többről van szó. A kinai iá­itokban nemcsak visszatérlek a’ lemara. de nem múlik el nap, hogy ne imának róla. Ami pedig még lényegesebb. a kínai kormány látványo­san lemondta Ugava Heidzsi japan közoktatási miniszter pekingi látogatását. Ez a gesztus sötét árnyékot, vetít előre. Azt a távolról sem ki­zárható lehetőséget, hogy Kína később esetleg Szuzuki Zenko japán kormányfő szeptember végén esedékes hivatalos látogatását is le­fújja. Nem oly régen még el­képzelhet ellen volt. hogy a két ázsiai nagyhatalom vi­szonyában, amelyet tíz esz­tendeje, 1972-ben, immár a szovjetellenesseg jegyeben helyeztek új sínekre, ilyen tores álljon be. Jogos a kér­dés: mi történi és miért tör­tént? Ahogy ilyenkor lenni szokott, az első kérdésre lé­nyekkel, a másodikra jobbá­ra találgatásokkal felelhe­tünk. A háború utáni japán tan­könyvek, a legyőzött, és ka­pitulációra kényszerűéit or­szágban elismerték, hogy a szamuráj világhódító álom, a Tarmka-terv nyomán a Hjtler-féle élettér-elmélet tüzzel-vassal realizált japán változata mérhetetlen szen­vedést és kárt okozott Kí­nának. Az utóbbi időben azonban új tankönyvek je­lentek m/eg 'és ezekből bi­zony rendre kimaradt a ko­rábbi, nemzeti lelkiismeret- furdalás. Eltűntek az őszin­te kifejezések: invázió, ag­resszió, és helyükbe a ténye­ket elkenö-ellorzxtó magyi- rázgatás került. Még a ja­pánok nankingi vérengzését is megpróbálták kimagya­rázni, amelynek mintegy 340 ezer (.’) kínai esett áldoza­tul. Ez tehát az, ami történt. A miért?-re nincs ilyen vi­lágos válasz. A legkézenfek­vőbbnek az tűnik, hogy a reagani nyomás politikája aktivizálta Japánban a ,.ré­gi erőket”. Igaz, eddig ■ is léteztek, de csendesebben. Magyarul arról van szó, hogy a felkelő nap országá­ban felkelőben a müitariz- mus napja. Ez az ország ' óriási ipari hatalmánál fog­va kepes arra, hogy jelen­tős katonai szerepet játsszon a térségben — és Washing­ton pontosan erre» ösztökéli. Ez az ország most. úgy érzi, hogy jelenlegi törekvéseivel ellentétes mindenféle bűn­bánat. Ez az érem japán oldala. És a kinai? / Pekinget eddig nem za­varta a japán fegyverkezés. Ehhez túlságosan fontosnak tartotta a szovjetellenes ki­nai—amerikai—japán há­romszög koncepcióit. Csak­hogy az utóbbi időben Kís nát különböző megrázkódta­tások érték. Rendre kudar­cot vall a nagy modernizá­lási terv és az utóbbi idő­ben — Tojván további ame­rikai támogatása miatt — balamelyest romlottak kapcsolatai Washingtonnal. Peking — történelmi igaz­sága birtokában — a tan­könyv-ügyet választotta an­nak érzékeltetésére, hogy sem a jelenben, sem a múltra visszatekintve nem tűr el általa sértőnek minő­sített gesztusokat. H. E. Pérez de Cuellar Bécsben Hivatalos látogatásra Ausztriába érkezett az ENSZ főtitkára. Képünkön: Javier Perez de Cuellar (balra) és felesége a bécsi repülőtéren Javier Perez de Cuellar ENSZ-fÓtitkár kedden este Tuniszból nyolcnapos láto­gatásra Ausztriába érkezett. De Cuellar eredetileg csak augusztus é-ra tervezte ezt a látogatást s — mint meg­érkezésekor mondotta — azért jött korábban, mert Becsből,' az ottani ENSZ-ki- rendeltségeken keresztül könnyebben léphet kapcso­GYORS LISTA az 19*2. augusztus 3-án megtar­tott julius havi lottó iutalom- sorsoláaról, melyen a 30. heti szelvények vettek részt. A gyors listában az alábbi rö­vidítéseket használtuk: a Vásárlási utalvány (100« Ft) b Polski Fiat 126 p tip. sze­mélygépkocsiira utAivany c Zastava 110© tip. személy- gépkocsira utalvány d Videoton hi-fi-torony (35 00© Ft) e Színes televízió (36 000 Ft) f Szerencse utalvány (36 00© Ft), g Otthon lak berendezési utal­vány (25 000 Ft) h Ipardikk utalvány (26 006 Ft) i Zenesarok * utalvány (2© 00© Ft) j Autómat« mosógép (H 000 k ’Tedevíááó (30 000 Ft) Ft) 1 Vásárlási utalvány (16 060 Ft.) no Vásárlási utalvány (9000 Ft) n Vásárlási utalvány (7000 Ft) o Vásárlási utalvány (5000 Ft) p Vásárlási utalvány (4000 Ft) r Vásárlása utalvány (300© Ft) e Vásárlása utalvány (2000 Ft) A nyertes szelvényeket 1982. augusztus 25-ig kell a totó-lottó kirendeltsegek, az OTP-fiókok vagy posta útján a Sportfoga­dási es Lottó Igazgatóság cí­mere (1875 Budapest V., Mün- nioh Ferenc u. 15.) eljuttatni. A gyorsüsta közvetlenül a sorsolás után készült, az 'eset­leges nyomdai hibaként felelős­seget nem vállalja nk. a 99$ r a 404 7f* 1 2 mm a p 2 433 530 9 2 701 109 e 2 4Ä9 277 S 2 766 8i56 g 2 450 771 1 2 772 603 f 2 4*56 518 i 2 778 360 P 2 4Ö2 265 m 2 784 097 j 2 468 ©12 n 2 789 844 s 2 479 906 i 2 8©1 338 d 2 486-253 P 2 807 ©8ö s 2 4(98 747 1 2 812 882 c 2 502 494 € 2 818 579 r ■1 508 24,1 d 2 824 326 h 2 513 968 i 2 847 314 1 2 519 786 h 2 853 ©61 k 2 526 482 n 2 858 808 li 2 530 229 i 2 864 55Ö o 2 536 976 k 2 876 302 r 2 54>2 723 P 2 876 049 m 2 5(54 217 j 2 887 543 i 2 560 964 P 2 898 290 f 2 586 711 s 2 »10 531 f 2 577 2(tó r 2 916 278 k 2 502 962 f 2 927 772 P 2 56« 896 i 2 983 519 r 2 594 446 n 2 930 266 r 2 600 193 m 2 956 507 j 2 ©17 4.‘M s 2 96(2 264 h 2 623 181 6 2 988 001 n 2 634 875 h 2 973 748 , g 2 64© 4(22 o 2 97b 406 o 2 846 169 i 2 986 242 e 2 657 663 r . 2 996 969 f 2 663 410 s 2 996 736 o 2 674 904 j 44 645 245 s 2 88© 651 k 44 860 902 k 2 866 39« i 44 656 739 n 2 802 145 r 44 860 378 g 2 703 630 s 44 880 872 i 2 709 366 h 55 645 003 1 2 720 8«© f 76 719 26(2 i 2 726 627 e 76 724 999 e 2 732 374 f 76 730 746 o 2 738 120 P 76 736 403 r 2 743 868 s 76 742 240 j 2 749 605 P 76 747 9R7 s 2 7S5 382 6 81 472 001 r latba Libanonnal é* köze­lebbről követheti figyelem­mel a közel-keleti esemé­nyeket. Pérez de Cuellar ausztriai látogatásának hivatalos ré­szé csak pénteken kezdődik, amikor a bécsi Hofburg ban beszédet mond az ENSZ- nek az öregedés problémai­ról rendezett világkonferen­ciáján. Hétfőn részt vesz a világűr békés felhasználásá­val foglalkozó nemzetközi ENSZ-értekezlet megnyitó­ján, majd találkozik Rudolf Kirchschläger osztrák köz- társasági elnökkel, * tárgya­lásokat folytat Bruno Kre­isky osztrák kancellárral valamint Willibald Fahr külügyminiszterrel. Kozmosz—1398 „Kozmosz—1398” jel­zéssel újabb műholdat bo­csátottak fel szerdán a Szovjetunióban, az űrben végzendő kutatások folyta­tása céljából. .A műhold adatai a következők: kez­deti keringési idő 89 perc, a föld felszínétől számított legnagyobb távolság 262. a legkisebb távolság 225 kilo­méter, a műhold pályájának az egyenlítő síkjával bezárt hajlásszöge 82,3 fok. A szputrryik fedélzetén elhe­lyezett tudományos-műszaki berendezések kifogástalanul működnek. Hamburgban a „mérleg nyelve Kik azok a zöldek? Uj szín tűnt föl a nyu­gatnémet politikai életben: új párt, amely Zöldnek ne­vezi magát és valami sajá­tosat képvisel, az eddigiek­től eltérőt. Szinte diadalme­netben vonul be a helyi tes­tületekbe. Négy tartomány­ban már ott ül három—ti­zenegy képviselőjük, s je­len vannak Nyugat-Berlin- ben. Senki nem kételkedik abban, hogy ha így megy to­vább, 1984-ben bekerülnek az országos törvényhozásba; a bonni Bundestagba, s ez­zel megtörik a hagyományos pártok több évtizedes parla- . menti egyeduralma. Megje­lenik a hatalom központjá­ban egy szokatlan, lényegé­ben baloldali csoport. Három kérdésre igyek­szünk most válaszolni: non- nan jöttek? mi az oka, si­kereiknek? . Mit akarnak? Szavak helyett Hosszú évek óta olvasha­tunk az újsághírek között a nyugati polgárjogi és kör­nyezetvédő mozgalomról. Tiltakoznak az atomerőmű­vek építése ellen, felemelik szavusat az erdők, a me­zők, az állatvilág pusztulása miatt, a levegő szennyező­dése, általában a civilizáció káros mellékhatásaival szemben. Arra figyelmeztet- . nek, hogy a tudomány és a technika éredményeinek nyakló és kritika nélküli alkalmazása ma életünket sekélyesíti el és teszi haj­szolná, a jövőben magát az emberi létet fenyegetheti. Ez a mozgalom a zöldek egyik forrásvidéke. Nyilván ezért választották nevükül ezt a színt, mert az egészséges és megóvandó természetet jel­képezi. S mivel valamennyi régebbi párt beszél ugyan környezetvédelemről, de — a zöldek szerint — keveset tesz érte, önálló politikai párttá szerveződtek. S ezzel áttérhetünk a második kér­désre. Ennek a sokféle embert és szándékot lazán összefogó csoportnak újabban kettős neve van. Hamburgban így indultak a választásokon: a Zöldek és Alternatívok Lis­tája. A név második fele arra utal, hogy politizálnak is, valami újat akarnak hoz­ni a közéletbe. A hagyomá­nyos partok nem tudnak vá­laszt adni fontos társadal­mi kérdésekre: megment­hető-e a béke? Hogyan szün­tessék meg a munkanélkü­liséget és a válságot? Kitel- jesednek-e valóban a sza­badságjogok? Hol vannak a mélyreható, a polgári tehe- tetlenseget megváltoztató reformok jelei ? Az’ „alter­natíva”, az a másik a maitól eltérő változat, amelyet ők szeretnének megteremteni, HÍREI — Hirosima hatóságai ak­ciót indítottak, hogy felde­rítsék: mi lett a város azon lakosainak sorsa, akik 1945 augusztusában ki voltak té­ve az amerikai atom bőm oa halálos sugárzásának. A ha­tóságok által nyilvánosságra Hozott beszámoló megállapít­ja, hogy az atombomba-rob­bantás, illetve az azt köve; tő sugárfertőzés következté­ben a varos lakosai közül összesen 151 900 ember ve­szítette életet. vagy kikényszeríteni. De' hogyan? Ez a harmadik es ■ a legnehezebb kérdés. Üj puritánok? Elvetik a veszélyesnek ki­kiáltott atomenergiát, a gazdasági termelés-növelés ember- és természetellenes hajszáját; ki akarják ter­jeszteni az emberi jogokat (például azzal, hogy a laka* nélküli fiataloknak joguk • legyen szanálásra ítélt há­zakat elfoglalni.) A hadse- / reget — mondják — minden további nélkül, teljesen le kell szerelni. Valami új puritanizmus­sal próbálkoznak. Négy év­re választott képviselőiket két évenként' váltani szán­dékoznak és a magas fizetés egy részét a pártnak kell adni. Sok derék és számos naiv követelés szerepel a programjukon. Híveik kö­zött a legkülönbözőbb típu­sú emberek találhatók: a csak a természeti környe­zetet féltő konzervatívoktól a szociáldemokráciában csalódott baloldaliakon át a hajdani maoista toredékpár- tócskák tagjaiig. Érdekesen fogalmazott egyik vezetőjük: a parlamentben' is az utcát kívánják képviselni. Baloldaliak Eddigi tapasztalatok sze­rint egyértelműen szem ben- állnak a kereszténydemok­ratákkal, bírálják a szociál­demokratákat, de ha egy tartományi parlamentben elkerülhetetlen a döntés, in­kább melléjük állnak. Ham­burgban, ahol a legutóbbi választásokon a jobboldal került az első helyre és a szociáldemokraták kisebb­ségben maradtak, ez utóbbi­ak a zöldek támogatásával tudják folytatni a kormány­zást. E kis párt lett a mér­leg nyelve. Sikerül-e a zöldeknek megvalósítani tervüket, s e néhány képviselővel beke­rülni minden tartományi és a központi parlamentbe —_ legközelebb Hessenbe —. s ott is1 „az utca”, tehát a tömegek hangját képvisel­ni? Nem illeszkednek-e be előbb-utóbb az évtizedes ha­talomgyakorlás során elbü- rokratizálódott régi pártok sorába? Meg tudják-e őriz­ni önmagukat es önálló párt­keretüket ? Ezt' a jövő mutatja meg. A politika realitásának is­meretében egyelőre csak annyi biztos, hogy ily sok­féle óhajt, vágyat, nézetet, célt, amennyit ma a -zöl­dek” képviselnek, „nehéz” lesz tartósan egy kalap ala vonni. , T. I. — Lámába érkezett ked­den latin-amerikai kőrútjá­nak első állomására Emilio Colombo olasz külügymi­niszter. Colombo 48 órás lá­togatása során többizben tárgyal Belaunde Terry el­nökkel, majd Brazíliába, azt követően pedig Argentíná­ba utazik. Kőrútjának cél­ja, mint nyilatkozta. Olasz­ország, sőt egész Nyugat- Európa kapcsolatainak ren­dezése Latin-AmerikávaL * » • — Az évszázad legmaga­sabb hőmérsékletét: 35 Cel­sius fokot mértek kedden Oslóban, sót a norvég fővá­ros külterületein ennél me­legebb volt. A szokatlan hő­hullám három hete kezdő­dött, és a meteorológia sze­rint még napokig nem lehet számítani enyhülésre. * • • — Gyakorlórepülés köz­ben az észak-olaszországi Coni mellett -lezuhant és fel­robbant kedden az olasz lé­gierő egy F—104 típusú va­dászgépe. Az első hírügy­nökség: jelentések nem szá­moltak be a baleset «kairói, s • gép pilótájának «ma­rói sem.

Next

/
Thumbnails
Contents