Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)
1982-08-05 / 182. szám
Az emberi jogok nyoméban A kompromisszum lehetősége A z emberi jogok körül . időről-időre visszatérő csata folyik. Aki azt várta, hogy ez a harc lezárul egy-egy el- nö.: vagy kormány távozásával, annak tanulmányoznia kell a harc mélyebb okait: nem szűnik meg a különböző rendszerek versenye, az ideológiák különbözősége. A verseny a tömegek számára jótékony is. Jótékonyabb, mint amikor csak izolációs szembenállás van, vagy amikor a fegyverkezésben versenyeznek. Vannak azonban ennek a „rendszer-verseny”- nek — különösen a propagandaháborúnak — felületességei, torzító hatásai is. Egyszerűsítő, „csatatér”- szemlélet is tapasztalható. Ez csak a szélső ellentéteket nézi. s a másik fél leggyengébb pontjait keresi. A napisajtó vagy a napi nyilatkozatok ilyenfajta háborújától könnyen felületesebbé válnak, torzulnak az ismeretek arról, hogy melyek az elismert emberi jogok, s tulajdonképpen mely jogok listájáról vitatkozunk. Kialakult vagy kialakulóban van ugyanakkor egy kiegyensúlyozottabb megközelítés, amit időnként „emberi jogdiplomáciának” neveznek. Híveinek egy Tésze vállal bizonyos nyíK vitát, más része azt a nyilvánosság előtt minimálisra csökkentené, inkább csak diplomáciai csatornákon folytatná. Tehát e szemlélet hívei is legalább kétfélék. de egyetértenek abbém, hogy meg kell találni, illetve őrizni a* emberi jogokban a rendszerek közti közös nevezőt is, erőfeszítéseinknek így van. értelme. A harmadik '— amely az emberi jogok és általában a morális tényezők fontosságát, jelentőségét tagadja a nemzetközi kapcsolatok szempontjából —, pusztán hatalmi-stratégiai szemlélet. Ez a megközelítés kizárólag a fegyveres enő és a területi befolyás nagyságának tulajdonit jelentőséget Következetlenségre mutat hogy teoretikusan az azóta humanistább nézetű Morgen than profesz- szor régebbi munkáira vezethető vissza. Joggal_ bírálják ezt a koncepciót azzal, hogy még a stratégiai előnyök közül is csak a rövid- távúakat biztosítja, mert az érintett, azaz alkuba bocsátott országokban sem veszi tekintetbe a jövő generációk érdekeit. Ráadásul nem számol az emberi tényezővel, a belső, a népi mozgásokkal, megmozdulásokkal; ezért mindig újabb meglepet esek élhetik. A szocialista országokban is — bár más ismeretelméleti talajon — vannak' különböző hangsúlyokat használók, akik a stratégiai erő- tényezők, illetve akik a morális, emberi tényezők fontosságát helyezik előtérbe. Hivatalos és többségi nézetté azonban a pusztán hatalmi- stratégiai, az amorális megközelítés sehol sem vált, ez nem fér össze a szocializmus ideológiájával. A szocialista országokban a most fejlődő politikatudománynak még feladata kimutatni, hogy nemcsak az ideológiai célok, hanem a politikai racionalitása, hatékonysága szempontjából is különösen fontosak a morális tényezők a nemzetközi kapcsolatokban. Feladat például feldolgozni, hogy mit jelentett, s miért volt éles Lenin vitája a „kispolgári moralistákkal, demokratakkaf" egy meghatározott időszakban, és hogyan fejlődtek mindazoknak, mind pedig Leninnek a nézetei más időszakokban. Az éles szavak abból származtak, hogy átmenetileg — más tényezőkkel összejátszva — a wilsonisták elvont, morálig mércéikkel a fiatal szovjet állalmiak kárt is okoztak. Mar néhány évvel később azonban Lenin és Csicserin maguk mutattak rá, hogy a másik táborból még mindig a moralista demokraták azok, akik közelebb állnak a haladás táborához, mint a cinikus hatalom-politikusok. A szocialista országok tehát az emberi jogok „csatatér "-megközelítését sem tehetik magukévá, hiszen történetileg ezt többnyire az 6 lejáratásukra használták let Ugyanakkor a támadások hatására átmenetileg működik olyan effektus, hogy a megtámadott is kénytelen napi felületességgel válaszolni, átvenni a leegyszerűsítő módszereket, amiből a szemlélő sohasem fogja megtudni, az emberi jogok valóban teljes és kiegyensúlyozott listáját A szocialista országokban Jó esélye van az „emberi jog-diplomácia” megközelítésének, méghozzá nem az. ideológiai vita mellőzésével, hanem a rendszerek közti világméretű verseny szem előtt tartásával. A lélektani, manipulációs háború helyett tehát az emberi jog-diplomácia és a verseny koncepcióinak együttes létezése az, ami egészségesnek látszik. Főiskolai ,,kü [kapcsolatok M Devizafelhasználás nélkül Ezekben a hetekben a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola 30 hallgatója vesz részt NDK-, illetve szovjetunióbeli cseregyakorlaton. Egy tíztagú csoportjuk a lipcsei Kari Marx Egyetem vendége, egy másik a zierowi agrármérnökképző főiskolán gyűjthet tapasztalatokat. A harmadik csoport a harkovi testvérintézménybe látogat. . Ezzel egyidőben a hét elején megérkeztek a külföldi hallgatók csoportjai is. A cseregyakorlatok három hetéből két hét munkával és ta paszta 1 a tszerzéssel telik, míg az utolsón országjáráson vesznek részt a leendő szakemberek. A hozzánk érkezett vendégek a Kaposvári Főiskolai Tangazdaság állattenyésztő telepein ismerkednek az ágazat hazai eredményeivel és módszereivel. Sajnos a bulgáriai éti lengyelországi • társintézményekkel — különféle szervezési nehézségek miatt — ezen a nyáron elmaradt a hallgatócsere. Üj kapcsolatvan ugyanakkor kialakulóban egy angol szakintézménnyel. A hampshyre-i mezőgazdasági főiskola kezdeményezésére jövő tavasz- szal 30 fős csoportok egyhetes cserelátogatására kerül sor. Igen kedvező, hogy a kaposvári diákok devizafölhasználás nélkül látogathatnak el a világviszonylatban is jelentős eredményeket elért angliai állattenyésztő farmokra. Ugyancsak rendkívül figyelemreméltó, hogy a bővülő mexikói—magyar kapcsolatok részeként a kaposvári főiskola megbízást kapott, hogy keressen képcsőiből a közép-amerikai ország valamely rokon szakterületi oktatási intézményével. Eh hét azonban szükség v&n nemcsak az eltérésekre, hanem a jogok közösen elfogadott, kompromisszumos listájára, bizonyos közösen elfogadott prioritásokra. Ezek körvonalazódni kezdtek még a hidegháború kezdetének idejére létrejött Egyetemes Nyilatkozatban, kicsit általános fogalmazású ajánlások formájában, de a hatvanas években megszülettek kidolgozottabb fonalában, a Polgári és Politikai Jogok, valamint a Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában. E kettő már jogilag köthető szerződés, 1976 óta érvényben vannak és gondosabb, kiegyensúlyozottabb fogalmazásnak. Ha nem is tökéletesek, létezik bizonyos ellenőrzési-végrehajtási mechanizmusuk is. Á kompromisszum lehetőségének további bizonyítéka a Helsinki Záróokmány is. Erről ugyancsak a sok felületes vita után a közönség tévesen gondolhatja, hogy az emberi jogok felsorolását tartalmazza. Valójában a jogokat illetően utal az előbb említett okmányokra, megerősíti és bizonyos kérdésekben — utazások, információk, családegyesítések, nemzetiségek — kiegészítik azokat. A politikatudomány segítsé- gülhivásával reális pozitívumokat állapíthatunk meg erről a megállapodásról, noha az nem formális jogi szerződés. Egyrészt nincs ok feltételezni, hogy ereje kisebb lenne, mint sok más szerződésé. Az értelmezéséről, megértéséről folyó e* ismétlődő viták is arra vallanak, hogy betartásának bizonyos értéke van, megsértésének felelősséget nem szívese» »átlátják. psaiytatjmkj Kalmár Péter Falinaptár, rf/sxpárrva exportra Pusztaszemesi szorgalmasok A hosszú ideig a kapanyélhez szokott kezek ügyes gépsort kezelnek, süteményt igazgatnak, csomagolnak. — Nem hittük volna, hogy egyszer csokoládéban fogunk „fürdeni”. — És melyik jobb? A fehér köpenyes, fehér fökötös asszonyok derülnek. — Nyilván ez! De ha úgy fordul... nem feledtük el a mezei munkát%sem. Jó néhány évvel ezelőtt húsp fővel indult ez az üzem — ma két műszakban negyvenötén dolgoznak és tavaly óta saját erőből átalakított, modern, szép épületben. — A budapesti kekszgyártól naponta kapjuk a félkészárut — mondja Molnár Józsefné vezető —, és naponta szállítjuk a készet. Kevesen tudják, hogy a töltött zsúrkeksz és a Barbara nevű készítmény ,a pusztaszemesi Üj Kalászban nyeri el végleges formáját. Akik erről a szövetkezetről hallottak, azok úgy jegyezték meg maguknak: kiváló húsmarhatenyésztés folyik ebben a sző vet kezetfejlésztett melléküzemág teremtette meg. Pusztaszemes, Kereki, Bálványos környékén a mezőgazdasági termelés feltételei rendkívül kedvezőtlenek. A meredek dombokon pusztít az erózió, viszi a termőföldet, a tápanyagot, nagy fogyasztással, nehezen boldogulnak a gépek. A termelés sokszoros költséget igények ben. a Wnevelt hfcsóáflatok mindegyike exportra kerül. A háttér kevésbé közismert. A* hogy ennek a mezőgazdasági ágazatnak a feltételét részben a kekszet csomagok» asszonyok, pontosabban az évek óta következetesen A városnak is, az autósnak is Pénzbe kerül a várakozás lant minősítette a megveszekHety Mtőbm-kiMelw- dését tegnapi ülésén a »ásást tanács végrehajtó bizottsága. A parkolási lehetőségekkel, a belváros forgalmi rendjével azonban egyáltalán nem volt elégedett. A megyeszékhely tömegközlekedési rendszere, a járatok sűrűsége és menetrendje a vállalatokkal és tanáccsal történt egyeztetések után alakult ki. A szerkesztők sokféle igényt vettek figyelembe, s ennek köszönhető, hogy a végrehajtó bizottság ülésén azt állapították meg: nincs különös gond a városi tömegközlekedéssel. A jelenlegi állapot más városokkal összehasonlítva is jónak minősíthető. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nincs javítanivaló. A Volán igazgatója fel is sorolt ezek közül ‘ néhányat. Egy részük — mint például a személyzet magatartásának javítása — vállalaton belül megoldható. Más részük — ilyen a vasúti sorompók menetrendszerűségre gyakorolt hatása — csak a város közlekedési hálózatának tervszerű fejlesztése révén oldható meg. A város jelenlegi közlekedési rendjét naponta minősítik a parkolót — vagy legalább megállási lehetőséget — kereső járművezetők. Az autók számának növekedésével nem tartott lépést a parkolóhelyek számának emeikfede.se. A belváros és egyes bevásárlóhelyek, intézmények környékén szinte elviselhetetlen már a zsúfoltság. Egy statisztika szerint minden belvárosi parkolóhelyre kettőnél több várakozni szándékozó 1 gépkocsi jut. Ez a következménye annak, hogy a beruházások, fejlesztések alkalmával az intézmények, vállalatok nem gondoltak a hozzájuk érkező járművek várakozási lehetőségének megteremtésére. Az épülő köz- igazgatási központra is az a jellemző, hogy a beépítési tervben szereplő parkolóknak csak egy részét kívánják itt az intézmények megvalósítani. Jelentős fejlesztést hajtott végre vagy tervez a tanítóképző, a kórház, a vasút, a ruhagyár: parkolási * lehetőségek biztosítása nélkül. Ma a vasútállomáson és környékén a legsúlyosabb a gond, s ez összefügg azzal, hogy itt helyezték el ideiglenesen a helyi autóbuszok végállomását, s itt várakoznak az indulásig a járművek. A Volán — gazdaságos- sági okokra hivatkozva — ragaszkodik az ipdulási helyhez közeli parkolási lehetőséghez. Végső megoldást az új helyi autóbuszállomás megvalósítása jelent Ennek azonban még a helye sincs kijelölve. Rövid időn belül úgy kívánnak a jelenlegi gondokon enyhíteni, hogy a belvárosban korlátozzák a vá~ rakozási időt, illetve parkolóórákat helyeznek el. A tömbrekonstrukciók alkalmával is nagyobb gondot kell fordítani a járművek vá ra kozási lehetőségeinek biztosítására. A Május í. n#c* — * közművek rekonstrukciója után — sétáló utca lesz. A tanács végrehajtó bizottságának tegnapi ülésén vita folyt arról is, hogy ezt szakaszosan alakítsák-e ki aa építkezés befejezésével egyidőben, vagy pedig megvárják vele a rekonstrukció teljes befejezését Az látszik célszerűnek, ha ide többet nem engedik már be az átmenő forgalmat A kérdés csupán az, hogy merre tereljék el, hói biztosítsanak várakozási lehetőséget a belváros intézményeihez, üzleteihez járművekkel érkezőknek. A Németh István fasor ugyanis messze van innen, a Baj- esy-Zsilinszky utca pedig jelenlegi állapotában nem alkalmas nagy tömegű jármű parkolására. Szóvá tették a végrehajtó bizottság tagjai azt is, hogy az új 61-es út városi szakaszán. — a Köjál-székház előtti részt kivéve — mindenütt megállási, illetve várakozási tilalom van érvényben. Javasolták: vizsgálja meg a tanács építési osztálya és a közúti igazgatóság, hogy miként lehetne . egyes helyeken várakozási lehetőséget biztosítani. Gond az is, hogy a lakótelepeken sincs elég parkoló, s Ha ezeken a helyeken befejeződik az építkezés, olyan állapot alakul ki, mint amilyen jelenleg a Honvéd utcai ABC előtt van. A testület a lehetőségeket kereste: valamennyi gond megoldására tegnap azonban még nem születhetett döntés. Ä melléküzemági tevékenység már a hatvanas évek végén indult, é> azóta is fejlődik. A mindig csendes szavú, csaknem negyedszázada elnök Horvath József a múltat idézi. 1 — A három község *®B~ vetkezete már az 1973-«» egyesülés előtt közös gépjavítót hozott létre Kerekiben. Ez alakult át először reszelő- és ráspolyüzemmé, majd ez megszűnt, és faüzem alakult. Ma is be ton tálca-alátéteket gyártunk. Egy régi magtárban tartott meg a keksztől tés é* csomagolás. — Emelett folyamatosan kerestük a lehetőségeket. Érintésvédelmi mérőcsoportot szerveztünk az egész megyére kiterjedően, nyolc fővel, kaposvári székhellyel tevékenykednek. Négy dolgozónk tűzoltókészülékek karbantartását végzi. Tisztességes hasznot hoz mindkét ágazat . Homokbányát nyitottak, markolót, T—190-a» toló lapot vásároltak, és hét teherautóból álló szaüitoreszleget is kialakítottak. — A húsmarhafejleszté*- sel járó igények miatt építőrészleget szerveztünk — folytatja az elnök —, a saját munkánkon kívül három éve ők végzik a szántód- pusztai felújításokat. — Volt itt luceraaszárfté üzem is. — Igen, csakhogy az energiaárak emelésével egyre gazdaságtalanabbá vált. Tavaly parképítő részleget alakítottunk tizennégy fővel, kertészmérnök irányításával. Már az első évben nyolcmillió® árbevétel mellett kétmilliós t eredményt értek el. Az idén már huszonnégyen. dolgoznak itt. Ágoston herendié nagy szeretettel mutatta meg a bálványosi varrodát. — Termelési adóból visz- szatérítendő hitelt kaptunk az épületre — meséli az elnök —, csaknem félmillióért vásároltunk varrógépeket. A bálványosi asszonyok kérték a munkát, és csak azt mondhatom: ügyesek, hamar megtanulták ezt a szakmát! A Kistex-szel való együttműködés során néhány hónap elteltével már nemcsak belföldre, hanem exportra is varrnak abroszokat, falinaptárat, legújabban díszpárnákat. Sajátos, hogy a mezei munkához szokott asszonyok ragaszkodnak az iparszerü két műszakhoz. Most harmincnégyen vannak, de szeretnék ötven—hatvanra emelni a létszámot A szarvasmarha-tenyésztéséről híres pusztaszemesi szövetkezetben összesen, ti- zenkétféle melléküzemági tevékenységet végeznek. És hogy mennyire az itt éiők boldogulásáért, a mezőgazdasági termelés fejlesztése érdekében, azt legbeszédesebben bizonyítja, hogy a szövetkezet hetvenötmilliós árbevételének harminchat százalékát a melléküzem- ágak termelik. Nyereségük csaknem kilenc és negyed millió forint volt tavaly — amíg a szövetkezet üzemi nyeresége hétmillió-kétszázezer. Elnnél jobban nem érzékeltetheti • semmi: a nehéz természeti körülmények között gazdálkodó üzem. a jól szervezett kiegészítőtevékenység nélkül nem boldogulna. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP
