Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

Nemzeti érdek Egy ho*süa* tartó, folya­matos fejlődés új minőségi jegyeit fölfedezni nem is olyan ina gától értetődő dolog. Kivált akkor, ha bonyolult folyamatról van szó, mint a szocialista országok gazdasá­gi együttműködése. A KGST 33 évvel ezelőtti megalakulása idején a mai­nál lényegesen átláthatóbb, egyszerűbb kapcsolatból szö­vődött ez az együttműködés.' Inkább a segítség volt a fő cél, kevésbé a kereskedelem. A kapcsolatok nagyobb része a segítségnyújtás volt —, pél­dául az ingyenes műszaki dokumentációcsere —, kisebb része egyszerű (adok-veszek) külkereskedelmi árukapcso­lat. Ezeknek már akkor is hallatlan jelentőségük volt különösen a nyersanyagban, gépekben, energiában szűkö­sen álló, az iparosodás küszö­bét épp hogy átlépő fiatal népi demokratikus országok számára. Az azóta eltelt évtizedek alatt a KGST kereteben fo­lyó gazdasági együttműködés és a szervezet tagállamainak gazdasága hatalmasat lépett előre. Az együttműködés ma már a hagyományos árukap­csolatoktól, a többoldalú, sza­kosított, hosszú távú techno­lógiai fejlesztési programok kidolgozásáig, közös végre­hajtásáig terjed. Ennek az együttműködési rendszernek a továbbfejlesztésére hosszú távú stratégiai program ösz- szeállítása szükséges. S ez a feladat azt jelzi, hogy a KGST tagállamok gazdasá­gának többsége a széles körű gazdaságpolitikai, tervezési, elszámolási, kutatásfejlesztési és termelési, értékesítési in­tegráció kialakításának idő­szakába lépett. A továbbiakban az első számú feladat nem a terme­lő kapacitások gyarapítása — mint 33 éve —. hanem a kor­szerű termelőerők hatékony­ságának növelése, gyors és racionális továbbfejlesztése. Ezt a folyamatot ösztönzik a világgazdaságban az utóbbi évtizedben . bekövetkezett változások is. A KGST legutóbbi, budá- pesti ülésszakán, ahol folyta­tódott az együttműködés új stratégiai irányvonalának ki­dolgozása — ezért kapott te­ret a nyugati országoktól egyes területeken fennálló importfüggőség mérséklésé­nek, majd felszámolásának programja is. Szó sincs azon­ban arról, hogy ez a program valamiféle ellendiszkriminá­ciót jelentene — inkább a diszkrimináció ellensúlyozá­sai. szolgálja.. Az egyes területeken mu­tatkozó importfüggőség fel­számolása a fejlett tőkés or­szágoktól nem jelent gazda­sági, politikai elzárkózást, hanem olyan nemzetközi gazdasági biztonsági rend­szer megalapozását célozza, amely megakadályozhatja - a gazdasági kapcsolatok poli­tikai célokra történő fel­használását. E cél elütését —' s egyben a szocialista országok gazda­sági integrációjának elmélyí­tését. valamint az egyes tag­országok előtt álló gazdasági feladatok megoldását — napjainkban elsősorban a korszerű technológiák soka­ságának közös kialakításával es alkalmazásával (részletes szakosítási és kooperációs program megvalósításával) lehet szolgálni. Ezért került most a- közös érdeklődés homlokterébe az atomerőmü- vi technika, valamint a mik«- roelektronika szakosított fej­lesztési programjának kidol­gozása. Ézék megalapozzák . a másik (stratégiai) fejlesztési fő irány előrevitelét is: a nyersanyag- és energiataka­rékosságot hosszú távon elő­segítő műszaki fejlesztést. Ez. is új, minőségi Válto­zást ígérő vonás az együtt­működés továbbfejlesztésé­ben. Mert a program a sza­kosítás és a kooperáció bő­vítését nem általában a fel­dolgozó iparban szorgalmaz­za, hanem a tudományos­technikai forradalom ered­ményeit közvetlenül alkal­mazó ágazatokban. A mo- • denn technológiai alap ki­építését képviseli, a nukleá­ris technika, a mikroelektro­nika, a robot-technika. Mindez saját munkánk ja­vítása érdekében is szüksé­ges. Hiszen — mint a buda­pesti, a 36. ülésszakon meg­állapították — ’ az 1981-es tanácskozás óta. továbbra is csak nagy nehézségek árán sikerült biztosítani a KGST- tagországok fűtőanyag- «és energiaszükségletét. Egyes tagállamok jelentős , tőkés importra kényszerültek. Nem zökkenőmentes az or­szágok közötti gép-, beren­dezés- és aiféát részi gcirívek kielégítése sem a közössé­gen belüli kölcsönös szállí­tások növelése révén. Elő­fordul a szállítási fegyelem megsértése. Pénzügyi kap­csolatainkban gondot okoz egyes országok elszámolási egyensúlyának megingása. Ezek , a ‘ gondok, az élért eredmények mellett válto­zatlanul kísérik együttmű­ködésünket. Számottevően előreléptünk az atomerőművek közös épí­tésében is. Az 1981—85-re tervezett kölcsönös berende­zésszállítások csaknem egv­harmadat a tagországok tel­jesítették. Eddig szovjet se­gítséggel 4500 MW atomerő- művi teljesítményt helyeztek üzembe a tagországokba!}. 13 ezer MW teljesítmény létre­hozása már a kivitelezés vagy a műszaki tervezés sza­kaszában van. Ezen az úton — a korsze­rű alaptechnológiák közös fejlesztésének. valamint a nyersanyag- és energiaszük­séglet együttes előteremtésé­nek, illetve a nyersanyag- és energiavagyon. ..megkímélé- sének'’ programjában — kell most gyorsítani a haladást. A legfontosabb , az egységnyi termelésre fordított energia és. nyersanyag mennyiségé­nek jelentős csökkentese. A kitermelés költségei ugyanis a KGST-tagországokban a 7fl-es években átlag a kétsze­resére, a szovjet kőolaj-kiter­melés ráfordításai 15 év alatt több mint a két és félszere­sére emelkedtek:' A KGST-országok' további fejlődése szempontjából fe­jtét valóban a legnagyobb je­lentőségű feladat az anyag­éi energiatakarékosság növe­lése. Meg kell szervezni pél­dául — s ez nem feltétlenül kormányszintű feladat —, hogy a*konkrét vállalati gya­korlat jó • tapasztalatai az egész KGST-ben közkinccsé váljanak. El kell érni azt is, hogy a megtakarításokat ho­zó technológiai újításokat és fejlesztéseket közösen vezes­sék be, lehetőleg mind több tagországban. Ä közös, szakosított- mi'kro- , elektronikai program kidol­gozása ebből a szempontból is fontos. Ez a program azon­ban a korszerű termékszer­kezet kialakítását is megala­pozza: a miniatürizálás, a magas és versenyképes mű­szaki színvonal elérésének feltételeit javítja. Ezek a közös programok egybeesnek a magyar gazda­ság érdekeivel, adottságaink­nak, szükségleteinknek meg­felelnek. A következő évekre szóló nemzeti programjaink­ban ugyanezek a célok fogal­mazódtak meg. A _magyar gazdaság exportképességének növelését a KGST-tftgorszá- gokkal egyeztetett közös programok teljesen segítik, hiszen az exportképesség nö­veléséhez szükséges a műsza­ki előrelépés, tehát például az elekt.ronizáció. s a ráfor­dítások csökkentéséhez kell a kisebb energia- és anyagfel­használás. Tehát valamennyi munkahelyen és poszton tá­mogatni kell a KGST közös programjait/ és mindenben eleget kell tenni a szocialis­ta országokkal közösen vál­lalt nemzetközi kötelezettsé­geknek. G. F. Az Ady brigád Névnapra készülnek... Határozott, céltudatos em­ber Horváth Ferencné, a ka­posvári elektroncsőgyár Ady Endre szocialista brigádjá­nak vezetője. Ez a tizennyolc tagú közösség figyelemre méltó eredményeket mond­hat magáénak. Tavalyi- mun­kájukkal a. gyár 58 brigádja közül egyedül ök érdemel­ték ki az aranykoszorús ki­tüntetést. S melléje még egy szép elismerés: a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa úgy döntött, hogy őket il­leti a harmadik hely a So­mogy—Kardzsali közötti munkaversen y ben. — Összekovácsolódtunk az alakulástól eltelt nyolc év alatt. Tizen kezdtük, de az alapítók közül ma már töb­ben nincsenek közöttünk. Űiak is jöttek — mondja a brigád vezető. Ott dolgoznak a szarelő- ,, csarnokban. Horváthné mar 1969-től. Televízióba és rá­dióba való lámpákat, csö­veket szerel a brigád, mű­szakonként több ezer dara­bot. Valamennyien családos anyák, néhányan egyedül nevelik gyermekeiket. Ám ha másokért kell cseleked­ni — vagy éppen mert mint anyák jobban megértik a rászorulók gondjait — szí­vesen áldoznák erre is sza­bad ' idejükből. Horváth Ferencné brigádvezető a szereidében — Sokat beszélgettem társaimmal arról, hogy csak úgy emelkedhet brigádunk egyre följebb, ha mindenki akarja: ha bármikor tudunk ni, s ha a napi munkában sem vallunk szégyent... Hallgatom a brigadvezető szavait, amint sorolja az el­telt esztendők kisebb-na­naasokert önzetlenül dolgoz- gvobb eseményeit. Az ered­HAJÓZHATÓ A DRÁVA A Tenkes motoros vontat­ta tanyahajónak Eszperantó a neve. Barcsról, a Dél-du­nántúli Vízügyi Igazgatóság hajójavítójából' futott ki, és több mint hetvenkilométeres út után pénteken Drávasza- bolcsnál tette partra utasa­it. A parti füzesek nemcsak a folyó csendjét őrzik, ha­nem féltve takarják el a táj szépségét is. A kanyargós, sok ágra szakadt folyón azonban lehetetlen nem ész­re venni a tudatos, szabá­lyozómunka eredményét. A magyar—jugoszláv víz­ügyi egyezmény a Mura tor-\ kolatától közös érdekeltségű folyószakasznak minősítette a Drávát, az 1975-ben aláírt hajózási egyezmény pedig közös érdekeltségű hajdúi­nak a Bélavár és Eszék kö­zötti szakaszt. Ezt követően készült el az a szabályzat, amely meghatározza a fo­lyón a hajózás feltételeit. Ennek alapján három éve tűzték ki először a hajózó- utat: Eszéktől Felsöszent­mártonig a belgrádi Hajóút- fenntartó Intézet, végzi ezt a munkát. Felsőszent.márton és Bélavár között pedig a Dél-dunántúli Vízügyi Igaz­gatóság kitűző hajói dolgoz­nak. A Tenkes motoros ezen az úton biztonsággal vontatja a tanyahajót. A piros bójákat mindig jobbról, a feketéket pedig balról hagyja el.* Üt­közően jugoszláv tolóhajó­ményeket meg a gondokat. Mert volt mindegyikből, amíg.eljutottak az aranyko­szorúig.. — Munka jukkái azóta is példát mutatnak a többi brigádnak, pedig ma már 75 ilyen közösség van, dol­gozóinknak több mint a fe­le bugádban dolgozik. Tel­jesítményük rendszeresen 105 százalék, s ez jóval fö­lötte van a szereldei átlag­nak. S a társadalmi munká­ban és a közéleti feladatok végzésében is példát mutat­nak — jegyzi meg Bójás Gyula, a pártvezetőség tit­kára. Horváth Ferencné telje­sítménye hosszú évék óta rendszeresen eléri a 120 százalékot. Ezt ismerték el az idén nőnapkor, amikor átnyújtották neki a .máso­dik kiváló-jelvényt. Többen követik példáját: a vele egy szalagon dolgo­zó Novak Lászloné és Kro- nicz Rózsa teljesítménye is hasonló, s Vasanda Józsefné is rendszeresen 110 százalék fölötti eredményt ér el. A brigád vezető a Vöröskereszt vezetőségében is tevékeny­kedik. a szakszervezet pe­dig munkavédelmi felada­tokkal bízta . meg. 'Gyöngyi Antalné brigádtag a gyári pártvezetőségnek tagja, ket­ten pedig — Pinczés Zoltán­ná és Bandi Andrásné -é szakszervezeti bizalmiak. Néhány hete jól sikerült brigádkiránduláson voltak Sopronban. Többen elvitték hozzátartozóikat is. össze­tartozásuk. azonban nemcsak kát kerülünk: a® uszályok terhe folyami kavics. Évente százezer köbméternél több kavicsot termel a jugoszláv vállalat, s vizen szállítja a parti depókhoz. Magyar ha­jó ritkábban szeli a vizet. A vízügyi szolgálat járművein kivüj csak a barcsi költség- vetési üzem dolgozik a Drá­ván és néha az erdőgazda­ság szállít egyik partról a másikra fát. A vízi út, amelyen négy­száz tonnás uszályok is ké­pesek dolgozni, ma még ki­használatlan. A lehetőségek­ről és a szabályozás mun­káiról szól majd egy eaesz- oldalas fényképes riport la­punk csütörtöki számában a 3. oldalon. Építőipari kisvállalkozások Sok helyen a hét végén is dolgoznak Az építésügyi ágazatban egymás után jönnek létre a kisvállalkozások, s jól ki­egészítik a vállalatok, szö­vetkezetek tevékenységét, szoLgá Itatásait. A leányvál­lalatokkal, kisszövetkezetek­kel együtt eddig 541 kisvál­lalkozás alakult; nagyobb része — 161, illetve 127 — vállalati és magánkezde- menyezésű gazdasági mun­kaközösség. amelynek tagjai gyakran a , hét vegét is munkával töltik. A 2. sz. Fővárosi Építő­ipari Vállalatnál az április óta alakult 70 vállalati gaz­dasági munkaközösség több­sége dolgozott a mostani ! szombaton: több mint I 600-an, elsősorban a legna­gyobb szakismerettel rem­edben jut kifejezésre. Ha valamelyiküknek a gverek betegsége vagy más családi ok miatt korábban el kell mennie, illetve később tud­ja elkezdeni a munkát, tár­sai dolgoznak helyette. Kommunista műszakokon az Ady Endre brigádból so­ha nem hiányzik senki. Gyengén,látóknak segíte­nek bevásárolni, elviszik ebédjüket, a Tóth Lajos, valamint a Kinizsi-lakótele­pi iskolában . rendszeresen segítenek a tanévkezdés előtti takarításban. S ha a gyárban kell hasonló mun­kát végezni, arra is szíve­sen vállalkoznak. Most Má- ria-napra készülnek. Név­napján köszöntik a Zója névelőotthon egyik állami gondozott nyolcadikos tanu­lóját. Gyakorta megláto­gatják őt. . s karácsonykor meg húsvétikor sem feled­keznek meg róla. Hét esztendeje, hogy a kislány nevere takarékbe- letkönyvet váltottak. Abban gyűjtik azit a pénzt, amit a brigád ad össze. Ezt az ösz- szeget. 18 éves korában kap­ja meg Marika. Ekkor szű­nik meg az allami gondozá­sa, s új, önálló életenek kezdetén nem marad anya­gi támasz nélkül. De a bri-» gád azután is mellette lesz. S ha védencük esetleg úgy dönt. hogy hozzájuk megy dolgozni, szívesen maguk közé fogadják. Szép, emberi tette ez az elektroncsőgyár Ady Endre brigádjának.' ' SzíiM László delikező munkások. 1 Megala­kulásuk óta a kisipari díj­tételek szerint mintegy hatmillió forint — ami ter­mészetesen még adózásra köteles —, termelési értek­ben számolva pedig megkö­zelítőleg 20 millió forint ér­tékű tatarozó si és egyeb építési munkával járultak hozzá szabad idejükben a főváros epületvagyonának felújításához, védelméhez. Az építési idény végéig várhatóan meg mintegy tíz­millió forint értékű munkát végeznek el. Székesfehérváron, az Álba Regia Építőipari Vállalatnál mintegy fél éve működő 26 gazdasági munkaközösség tagjai is kihasználták a hét vegét. Kislángon a helyi termelőszövetkezet seideste- lepének szellőzőberendezését szerelte a 17-es, Agárdor egy hétvégi ház födémpa­neléit emelte helyére a 10 számú, az Ikarus székesfe­hérvári gyárában a ’ szere- löcsarnoki darupálya kábe­leit és világítóberendezése­it helyezte el a 2-es vállala­ti gazdasági munkaközösség. Az előzetes számítások sze­rint az Alba Regia vállalati gazdasági munkaközösségei ebben az évben 15—20 mil­lió forint értékű munkát , végeznek. Borsodban az utóbbi hó­napokban különböző szol­gáltatások bővítésére egy hí­ján száz vállalati és ma- gánkezdeménvezésű gazda­sági munkaközösség alakult — ezeknek egynegyede épí­tőközösség. Tegnap kétna­pos nagy munkára vonult, föl a Borsodi Vegyi Kom­binát vállalati mélyépítő gazdasági munkaközössége, s a hétvégi munkaszünet ide­jén elvégzi a bonamidüzem berendezéseinek javításához és karbantartásához szüksé­ges bontási, alapozási és. egyéb építési ^munkákat. Az országban jelenleg újabb '50 építőipari kisvál­lalkozás alapítási ügyeit. in­tézik a különböző vállala­tok, hatóságok. A jelzések szerint további 357 építőkö­zösség szervezése is meg­kezdődött.

Next

/
Thumbnails
Contents