Somogyi Néplap, 1982. augusztus (38. évfolyam, 179-203. szám)

1982-08-29 / 202. szám

A gyámhatóság lehetőségei Nyilatkozik a Művelődésügyi Minisztérium illetékese Két gyemnek állami gon­dozásba vétele néhány na­pig beszédtéma volt a ház­ban. Egyesek a gyámügyi­nek lassúságát, tehetetlensé­get okolták; úgy véltek,- hogy ennek már jóval ko­rábban meg kellett volna történnie. Holdtt a lakók az eset előtt, a két elhanya­golt gyerek láttán legföl­jebb csak sajnálkozva csó­válták a fejüket: „Ugyan mi lesz így belőlük?...” A kérdés még legalább ötvenhétezer esetben föl­tehető a gyámhatóságok nvilvantartásaiban ugyanis ennyi veszél.veztetett kisko­rú szerepel. Róluk és a vé­delmükre hivatottak . teen­dőiről beszélgettünk Földest Klárával, a Művelődési Mi­nisztérium osztályvezetőjé­vel. —• A védelemre szoruló gyermekek száma sajnálatos módon esztendőről eszten­dőre nő. Legfontosabb ve­szélyeztetettségük kqrai föl­fedezése; majd — tekintve, hogy elsősorban a család te­remt veszélyes helyzetet —■ a család segítése, támogatá­sa, hogy alkalmassá váljék a nevelésükre. Gyakran az- anyagi támogatás is elegen­dő a gondok megoldására. A gyámhatóságok eseten­ként segélyekkel járulnak hozzá a gyermek ruházko­dásához, tanszerellátásához. Rendszerint nem is a pénzt adják a szülőnek, hanem az összegből már megvásárolt ruhaneműt; tanszereket. 1980-ban mintegy nyolc­vanhatezer gyermek része­sült alkalmankénti segély­ben. Az anyagi támogatás másik módja a folyamatos segélyezés. A gyámhatósá­gok állandóan ellenőrzik az összeg fölhasználását, és ha a gyermek helyzete nem ja­vul, megszüntetik a támo­gatást. a kiskorút intézetben helyezik el. — Napjainkban az egyre halmozódó veszélyforrások korántsem vezethetők visz- sza csupán anyagi okokra. Az alkoholizmus, a szülők túlhajszolt életvitele, „a lá­nyomra. fiamra, már nincs időm” beláthatatlan követ­kezményekkel járhat a fia­tat érzelmi-erkölcsi fejlődé­sére. Mit tehet ilyen ese­tekben a gyámhatóság? — Első ' lépesként többnyi­re az iskola figyelmezteti a szülőt: Ha a pedagógusok közbenjárása eredménytelen, a gyámhatóság intézkedik. Előírhatja például, hogy a gyermeket napközibe íras­sák, nevelési ■ tanácsadásra vigyék, kezdeményezheti a szülő alkohoiélvonó-kezeles- re küldését, es így tovább. Ha az intézkedéseknek nincs foganatja, sor kerülhet a kiskorú nevelőotthoni elhe­lyezésére vagy. állami gon­dozásba vételere. Az utóbbi a súlyosabb büntetés a szü­lő számára, mivel a szülői felügyeletet is megszünteti. — És a csonka csalódban élő gyermekek? — A kiskorúak érdekében tett védő és óvó intézkedé­sek 44 százaléka a szülő magatartásával. kötelesség­mulasztásával függ össze. A válás önmagában még nem veszélyeztető tényező; na­gyon sok. elvált, egyedülálló neveli szépen, harmonikusan a gyermekét.' A bajok akkor kezdődnek, ha a szülők köz­ti viszály a válás után sem csitul. Láthatási ügyekben például számtalan bírálatot kap a gyámhatóság. Pedig az ügyintéző mindent megtesz a gyermek érdekében, amit csak jogilag és emberileg le­het. Ám törekvése a szülők józansága nélkül eredmény­telen. Ilyenkor az ostor a gyermeken csattan ... A ha­tékonyabb gyámügyi munka érdekében bizony szükséges volna, ha a szülői felelős­ség érvényesítése a jövőben nagyobb hangsúlyt kapna. Már csak azért is, mert bár a feladatok sokasodtak, a gyámügyben dolgozók szá­ma az elmúlt esztendőkben nem változott. — Sikerül-e állandó, sze­mélyes kapcsolatot kialakí­taniuk az ügyintézőknek, s ehhez milyen támogatást kapnak az intézményektől? — Legutóbbit megyei vizs­gálataink so. |n azt ’ tapasz­taltuk, hogy i.jbkon/ a helye­ken, ahol- hosszú . ideig ugyanazok a dolgozók vég­zik a munkát, eredménye­sebb a gyermekvédelem, te­kintélyük van az előadók­nak. Sajnos azonban, mint általában az államigazga­tásban. a gyámügyi terüle­ten is nagy a fluktuáció. Kí­vánatos volna a gyámható­ságok személyi és tárgyi feltételeinek javítása, a töb­bi között az ügyintézők megfelelőbb képzéséről és továbbképzéséről is gondos­kodni kellene. És ha már kimondtuk azt az alapelvet, miszerint a veszélyeztetett­ség korai fölismerése a leg­fontosabb. szólnunk kell ar­ról is, hogy ehhez szükség volna a tanácsi szemek jobb együttműködesere. A gyámhatóságok a leg­több segítséget az oktatási­nevelési intézményektől, az óvodáktól. az iskoláktól kapják. Nincs olyan megye, ahol ne volna meg ez a szo­ros. jó szándékú kapcsolat. A fővárosban már teljesen kiépült a nevelési tanács­adók rendszere, orvosokkal, pszichológusokkal, családvé' delmi szakemberekkel, vidé­ken még nincs átfogó neve­lési tanácsadóhálózat. — Elkelne a társadalmi szervezetek és a munkahe­lyek nagyobb segítsége is. — Legaktívabb szövetsé­geseink közé a Hazafias Népfromt és a Vöröskereszt tartozik, örvendetes, hogy egv-két, esztendeje a KISZ is keresi feladatait ebben a munkában. Hajdú-Biharban, Pest. és Somogy megyében igen-jó az együttműködés a társadalmi , szervezetekkel. Általában elmondható, hogy a gyámhatóságok mind szé­lesebb társadalmi segítséget élveznek. Hozzáteszem azt is: ez a támogatás még nem elég egyenletes. Időnként föllángol, aztán alábbhagy... A munkahelyeket illetően, sajnos, nem a legkedvezőb­bek a tapasztalataink. Holott ezzel is segíthetnének. Az emberek ódzkodnak az ér­telmetlen társadalmi mun- , kától. De miért ne lehetne értelmes és fontos társadal­mi munka egy-egv - veszé­lyeztetett fiatal fölkarolása? Hiszen ha nem figyelünk rájuk, nem törődünk velük, a társadalom számára érté­kes embereket veszíthetünk eL K. K. Pokoljárás a hómezökön Korán délután értünk be a faluba. Megbeszéltük, hogy átkutatjuk a falut, megke­ressük a galambok tanyá­ját. Egy óra múlva találko­zunk. Különböző irányba indul­tunk galambot keresni. A többiek — akik nem tartoz­tak csoportunkhoz — szo­kás szerint a pincéket, ver­meket kutatták, s ezért te­kintetüket a főidre szegez­ték.' Mi ezzel szemben fölfe­lé néztünk. Ha akkor vala­ki figyelt volna bennünket, az ég felé kémlelő katoná­kat láthatott volna. Ügy néz­hettünk ki, mint valami áj- tatos szekta tagjai, akik az eget bámulják. Valami volt is a dologban, hiszen on­nét vájtuk a (sült) galamb megjelenését. A galamb azonban nem akart ’ megjelenni, helyet e repülőgépek jöttek. Két gép tűnt fel kelet felől. Senki sen zavartatta magát, a SOMOGYI NÉPLAP katonák élelmet kerestek, nem értek, rá légitámadásra figyelni. Én viszont „hiva­talból” felfelévfigyeltem. Már a falu fölött voltak a gépek, úgy látszott, csak felderítők. — Ebben a pillanatban lát­tam meg, hogy valamit po- tyogtatnak. Már sivítottak is a bombák. Beíehasaltam egy pocsolyá­ba. A robbanások a falu széle felől hallatszottak. Mi­után eltávoztak, feltápász- kodtam és elindultam meg­nézni. mi történt? Nagyobb­részt a mezőre estek a bom­bák, csupán egy szalmatetős ház kapott találatot, az égett. Senki sem tartózkodott a közelben, sérültet nem lát­tam. Ez a kis zavaró körülmény csak késleltette, de nem akadályozta meg kutatómun­kánkat. Nem jártunk ered­ménnyel. Csalódottan jött össze a társaság, egy óra elteltével. Senki sem látott galambot. Valaki megje­gyezte': — Postagalamb volt Sztá­lin üzenetével, hogy menje­tek haza magyarok, ti már befejeztetek a háborút. Fölöslegesen töltöttünk el egy órát. most kezdhetjük elölről, de lefelé tekintve, a vermeket kutatva. Élelmezésünkről többször „ írtam, néhány mondatot az ivóvízről js. Említettem, hogy sok idő telt el, külö­nösen az első napokban, a hóolvasztással. Havat ol­vasztottunk, és azt ittuk, mert kutat jóformán nem is láttunk, s amit találtunk, az is annyira gyanús volt fertőzésre, hogy meg sem kí­séreltük inni belőle. Még bennem élt a tudat, a be- idegzett előírás, hogy forra- lat.lan vizet á hadműveleti területen ivásra felhasználni veszélyes és tilos. A víz fel­forralására meg kevesebb .lehetőségünk nyílt, mint az olvasztásra. A második héten már elő­fordult, hogy forralt kútvi- zet ittunk, mert addigra bi­zonyos rutinra tettünk szert a tűzhely készítésében. Meg­tanultuk, hogyan lehet a csajkában főzni, vizet for­ralni. Hozzászoktunk a kü­lönlegesen primitív táborí körülményekhez. Kellett eh­hez valamennyi robinsoni találékonyság is. Nemcsak a kutak szeny- nyezettsége miatt nem lehe­tett a vízből inni, hanem a/.ért sem. mert nem volt mivel felhúzni a vizek A vízhúzás kötélre, láncra erő­sített vödörrel történt volna, ha lett volna vödör vagy egyéb alkalmas edény. A vödröket azonban már ré­gen elvittek az előttünk já­rók, hiszen sok mindenre föl lehetett használni. Lehet, hogy voltak, akik vödröt ci­peltek magukkal az egész visszavonulás alatt, és nem egy zacskó sot, mint a mi A gyártó/ gyorsaságot követeI Epületvázak belföldre és exportra Az Épgép barcsi gyárában a tavalyi próbálkozások után az idén gyártanak először nagy mennyiségű fém épü­letvázat. A könnyűszerkeze­tes építkezéseknél használa­tos elemeket bel- és külföl­dön is sokan keresik. 1982- ben ötvenmillió forint értékű szerkezetet szállít partnerei­nek a barcsi gyár. Ahol gyorsan akarnak építkezni, ott használják eze­ket az elemeket. Többek kö­zött iskolák, raktárak, szük­ségkórházak és hasonlók épí­tésénél. Magyarországon és több fejlődő országban — el­sősorban afrikai államokban — hasonló célokra vásárol­ják ezt a terméket a megren­delők a barcsi gyártól. A leg­több ilyen épület típusterv alapján készül, a gyár azon­ban '— ha vásárlói úgy kí­vánják — egyedi megoldások alkalmazásával megtervezétt épületek elemeit is el tudja készíteni. Gyorsaságot követel ez a termék a barcsiaktól, hiszen a megrendelők általában épp a gyors építkezés reményé­ben veszik meg. Tehát' a ren­deléstől számított másfél-két hónap után már célhoz kell érniük a szállítmányoknak. Jelenleg festve szállítják termékeiket a barcsiak. Az igényesebb tőkéspiacot. azon­ban csak úgy hódíthatják meg, ha a mostaninál kor­szerűbb korrózióvédő mód­szert alkalmaznak. Ezért a gyáriak fölkészülnék a fém- szórásos bevonat alkalmazó-, sára. A közeljövőben már ezzel ellátva kínálják termé­keiket- így bizonyára még több megrendelőt nyernek. Ki lakik a kalibában? N EB-vizsgálat a* Balaton táján A Siófoki Járási-Városi Népi Ellenőrzési Biz.ottság nemrég árrá volt . kíváncsi (emiatt vizsgálatot szerve­zett), hogy a Minisztertanács 1013'1979. számú határozatát — mely a Balaton üdülőkör­zetével kapcsolatos' regionális tervre vonatkozik — vegre- hajtják-e, s e tevékenység­nek milyen akadályai, hiá­nyosságai vannak. Tanyi Já­nos NEB-elnök elmondta, hogy vizsgálták a területtel^ használás tervszerűségét,' a kománk. A németek példá­ul, akik fűtött szobához ju­tották. nagyszerűen felhasz­nálhatták a vödröt vízme­legítésre, mosakodásra is. Nemcsak a vödör, hanem a kötél, a lánc is eltűnt. Csaj­kával vagy kulaccsal csak az meríthetett vizet, aki hosszú madzagot tudott sze­rezni. Később, amikor lakott fal­vakban jártunk, a lakosság által használt vödröket vet­tük igénybe. Azonban az sem volt könnyű, ritkán si­került, mert — érthető okoK miatt — mindent eldugtak előlünk. A védtelen civilek nem tudták volna megaka­dályozni. hogy a katonák el­vegyék a vödröket, s anél­kül ők is szinte megoldha­tatlan helyzetbe kerültek volna. Azt talán említenem sem kell. hogy a visszavonulás területén megszűnt, minden kereskedelem. Mindent- ki­fosztottak. fölettek — előbb a megszállók, aztán a visz- szavonulók. Mi csak kifosz­tott falvakban jártunk. A leleményesség azonban sok mindent megold, össze tudtunk kötözni annyi zsi­neget, 'gatyamadzagot meg egyéb spárgafélét, amivel — ha mást nem — legalább egy kulacsot le tudtunk en­gedni a kútba. Életszínvona­lunk nagyot emelkedett, ami­kor a tüzér szakaszvezető valahonnét szerzett egy há­romliteres fazekat. A harmadik héten fásult­ság lett úrrá rajiunk. Bele­fáradtunk a reménytelennek látszó küzdelembe. Én sem törődtem már a higiéniás követeimen \ek betartásával, ittuk a vizet forraiattanul. (Folytatjuk.) sűrűn beépített területek re­konstrukcióját, a zártkertek hasznosítását, valamint az építési fegyelem javítására, illetve a tájrombolás meg­akadályozására irányuló in­tézkedések hatékonyságát. A vizsgálatot társadalmi erők bevonásával végezték a népi ellenőrök. Mindenekelőtt az illetékes területen működő szakigaz­gatási szervek tevékenységét elemezték, majd hétvégen­ként — amikor általában a családi és a hétvégi házak épülnek — az állampolgárok munkálkodásának színhelyén szereztek tapasztalatokat. A többi között megállapították, hogy a minisztertanácsi ha­tározatot csak részben haj­tották, hajtják végre, illetve a megvalósítás feltételeit még nem sikerült mindenütt megteremteni. A szakigazga­tási szervek építésügyi ható­ságainak személyi, technikai feltételei különböző szinten adottak ugyan, bár ami a szakembereket illeti, elég nagy a fluktuáció, s az új munkatársak _ közül nincs mindenkinek államigazgatási gyakorlata. A határozat elő­írja a Balaton részletes ren­dezési tervét, s ez a munka’ folyamatban van. Emiatt azonban sok helyütt évek óta tilalomba ütközik az. építési sz.andék. s ezt az állampol­gárok nem szívesen veszik tudomásul. Az engedély nél­küli epitők makacsságát sem könnyű megtörni. Például a zártkertekben a pincék, prés­házak 20 százaléka épül (épült) engedély nélkül, s mintegy 24 százaléka a jóvá­hagyott tervtől elterő módon. A Balaton-parti területeken a lakó- es üdülőépületek több mint 20 százalékot is engedély nélkül vagy a terv­től eltérően valósítják meg. A tanácsok e szabálytalansá­gok, önkényeskedések ellen különféle szankciókkal véde­keznek: a többi között úgy­nevezett építésrendészeti bír­ságokat szabnak ki vagy el­rendelik az engedély nélküli épület lebontását. Am e bon­tásra ítélt létesítményeknek csak a 40 százaléka tűnik el végképp a föld színéről, s a kiszabott bírságot sem fizeti be mindenki. Siófokon pél­dául 1981-ben összesen 293 ezer 508 forint bírságot szab­tak ki, s ebből a vizsgálat időpontjáig mindössze 180 ezer 170 forintot fizettek be az állampolgárok. Az állami szerveknél sem mindig szilárd az építési fe­gyelem. Az. 1970-ben kiadott 21. számú rendelet értelmé­ben 197Ő. december 31. óta tilos parti eltöltésre engedélyt adni. A vízügyi szervek en­nek ellenére, 1977. január 1. után több mint 70 engedélyt adtak ki (39 esetben állam­polgárnak, 32 esetben állami szervnek). A népi ellenőrök hétvégi tapasztalatai közül figyelemre méltóak a felvo­nulási épületekkel kapcsola­tosak. Az építkezés idejére ugyanis a telkeken felvonu­lási létesítményt emelnek, am ezt a ház elkészülte után le kellene bontania a tulaj­donosnak. Nos, a balatoni ember ezeket a bódékat, ka­libákat. ameddig csak lehet, megtartja, s helyenként nya­ra Itatásra (!) használja, vagv maga lgkik benne, míg a.há­zában fizetővendégek tartóz­kodnak. A népi ellenőrök felhívták a szakigazgatási szervek fi­gyelmét az említett hibákra, hiányosságokra, majd a vá­rosi-járási. valamint a me­gyei NEB megvitatta a vizs­gálat tapasztalatait. A meg­állapításokat. javaslatokat a KNEB-hez is felterjesztették. Fuvarozást vállalok 5 tonnás tehergépkocsival. VÁRKONYI KAROLY Kaposújlak, Kossuth L. u. 44 b. Megrendeléseket ajánlott levelben is elfogadok. Á (2889) Dr. Viczian Antal

Next

/
Thumbnails
Contents