Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-08 / 158. szám
fl Francia Köztársasáa elnöke Budapestre érkezett Kádár János pohárköszöntője let- és Nyugat-Európa, Kelet és Nyugat találkozója is. Ügy gondolom, jó és hasznos találkozó lesz. Excellencies uram! Hölgyeim és uraim! Barátaink! Elv társak! Szívből, régi ismerősként koszöntöm Francois 'Mitterrand urat, a francia köztársaság elnökét. Köszöntőm minden francia vendégünket^ Megtiszteltetés számunkra, hogy a Francia - Köztársaság elnöke ellátogatott Magyarországra. önök szívesen látott vendégeink, s legfőbb kívánságunk, hogy érezzék jól magukat nálunk. Ennél az asztalnál két nép képviselői találkoznak. Mi jól ismerjük a francia nép dicső történelmét, amely az emberiség számára is sokat jelentett. A nagy francia forradalom eszméi hozzánk is eljutottak, élénk szellemi kapcsolat volt a magyar és a francia progresszió között. A magyar nép legjobbjai — Batsányi Janos szavaival szólva — Párizsra vetették vigyázó szemüket. Amikor m* este a Kossuth téren a Marséi liaise-1 hallottam, eszembe jutott, hogy munkásmozgalmunk saját nemzeti himnuszunkon kívül jól ismerte a Marseillaise-t is. Ismerjük a francia nép hősies harcát a porosz militariz- mua és a Hitler-fasizmus ellen. Tudjuk azt is, hogy Franciaország ma is az európai és a világpolitika jelentős tényezője. Ma is pozitív várakozással tekintünk Franciaországra, közvéleményünkben, • népünkben mély rokonszenv él Franciaország és a francia nép iránt Mi — „a másik tél” — egy kisebb lélekszámú nemzetet képviselünk, egy olyan népet, amely több mint ezer eve él itt a Duna és a Tisza partján, s az utóbbi évtizedekben új országot, új társadalmat épít: a szocializmust. Az évszázados szellemi és kulturális kapcsolatokon kívül sok minden más is ösz- szekót-i népeinket. Államközi kapcsolatair>k a történelem .során nem egyszer bonyolultak voltak, most mégis örömmel x állapíthatom meg. hogy a két ország és a két nép kapcsolataiban új szakasz nyílik. Igaz, hogy népeink különböző társadalmi rendszerű országban élnek, különböző szövetségi rendszerhez tartoznak, mégis úgy gondoljuk, hogy vannak közös érdekeink: mindenekelőtt az, hogy mindkét nép békében akar élni és bekében szeretné élvezni munkájának gyümölcsét. Gazdasági kapcsolataink volumene még nem nagy, de azért, megállapíthatjuk, hogy az utóbbi öt évben külkereskedelmi forgalmunk megkétszereződött, Kapcsolataink kiterjednek az élet úgyszólván minden területére, beleértve ebbe a lakosság .közvetlen kapcsolatait is- Meggyőződésein, hogy az ön látogatása még nagyobb lendületet adhat a magyar- francia kapcsolatok fejlödé- sénc k Az ön látogatása, Elnök Űr, kiemelkedő jelentőségű a magyar—francia kapcsolatok történetében, hiszen francia államfő első ízben jár Magyarországon. A jelenlegi bonyolult világpolitikai helyzetben ez a látogatás — véleményem szerint — nemcsak a kétoldalú kapcsolatok szempontjából jelentős. A nemzetközi politikában nía különböző törekvések hatnak, közöttük olyanok is, amelyek újabb fegyverkezési hullámot, gazdasági bojkottot, sőt akár kereskedelmi háborút is hozhatnak. Természetesen vannak pozitív erők is, amelyek a feszültség csökkentésére, a fegyverkezési verseny megSOM NEPL iMÖGYI PLAP fékezésére, a különböző társadalmi berendezkedésű országok közötti normális kapcsolatok fenntartására és fejlesztésére törekszenek. Az emberiség többsége Európában és a világon mindenütt békét akar. Ezért mindazoknak a lelkiismeretes és felelős politikusoknak, akik jelentős befolyással bírnak országaik életére, bármilyen társadalmi rendszerű országban dolgoznak, az a kötelességük, hogy népük óhaját és akaratát, a béke ügyét szolgálják. A Magyar Népköztársaság kormánya és népe — ha lehet — két kézzel szavaz a békére és az enyhülésre. Szövetségeseinknek hű szövetségesei, partnereinknek korrekt partnerei akarunk lenni. Az adott nemzetközi helyzetben, még ha fontos kérdésekben véleményeltérések is vannak, nagy a jelentősége a kapcsolatok fenntartásának, a találkozóknak, a tárgyalásoknak, a* eszmecseréknek, amelyek megkönnyítik, hogy jobban megértsük egymást és megtaláljuk egymás érdekeit, figyelembe véve a közös találkozási pontokat A Magyar Népköztársaság a Varsói Szerződés, a Francia Köztársaság a NATO tagállama. Ebből következik, hogy az Ön magyarországi látogatásának a kétoldalú kapcsolatokon túlmenő jelentősége van- Mi, magyarok azt valljuk: közös célunknak kell tekintenünk, hogy nagyobb, szilárdabb nemzetközi biztonságot teremtsünk a fegyverzet alacsonyabb szintjén. Ma reálisan ezt a pélt lehet kitűzni. A gyümölcsöző, közös érdekeknek megfelelő, széles körű kapcsolatoknak vagyunk hívei. ‘ Meggyőződésünk, hogy a vitás nemzetközi kérdéseket tárgyalások útján kell megoldani. Az ön magyarországi látogatása — bárhogy nézzük — KeMitterrand urat, a Francia Köztársaság tisztelt elnökét régebbről ismerem. Nem először találkozunk, s többi francia vendégünk között is vannak, akiket nem először látunk. Az Elnök Ürral való korábbi találkozóimról és tárgyalásaimról — jómagam erről szólhatok — elmondhatom, hogy kellemesek az emlékeim: nyíltan, érdemileg. baráti légkörben, hasznosan tudtunk beszélgetni. Erre a két napra olyan programot állítottunk össze, hogy érdemi beszélgetéseket, tárgyalásokat tudjunk folytatni- Arra törekszünk, hogy vendégeink belepillanthassanak népünk életébe, találkozhassanak a magyar társadalom különböző képviselőivelBefejezésül Kádár János Francois Mitterrand és valamennyi francia vendég egészségére, a nagy francia népre, a két nép barátságára emelte poharát. Mitterrand pohárköszöntője Tiszteit Első Titkár Űr! Tisztelt Elnök Űr! Hölgyeim és uraim! Köszönöm Első Titkár Űr szavait. Mélyen átérzem annak a kiváltságos helyzetnek a jelentőségét, hogy itt vagyok Budapesten, Európa szívében, és hivatalban lévő francia államfőiként először léphettem magyar földre. Óh Európa hány határ! — kiáltott fel 1927-ben az önök nagy költője, 'József Attila. Európa kel része között valóban túl sok és túl széles határ húzódik. Márpedig mi egy közös történelem, kultúra és civilizáció örökösei vagyunk. Ezért is tulajdonítok nagy jelentőséget magyarországi látogatásomnak. A franciák emlékeznek arra, hogy francia pápa küldte a koronáit István királynak, Anjouk uralkodtak Magyarországon, s a kereszténység, a reformkor, az en- ciklopédisták, a szabadságharcosok mind-mi-nd szoros szálakkal fűzték össze népeinket. Szent István es IX. Lajos egyaránt megalapozták nemzeteink jövőjét. De ez Európa két távoli részén élő és sok tekintetben különböző Magyarország és Franciaország mégsem lépett elég szoros kapcsolatba egymással, s voltak ‘ idők, amikor viszonyunkat a szembenállás jellemezte. De beszéljünk inkább - a máról és a holnapról. A kedves meghívásnak azzal a szándékkal tettem eleget, hogy viszontlássam azt az országot, ahol 1976-ban már jártam, hogy találkozzam azzal az eredeti és bátor nemzettel, amely történelme során oly sokszor helytállt, hogy megismerjem azt az államot, amely az adott helyen és feltételek között szavát hallatva megbecsülést vívott ki magának, önnel, Első Titkár Űr, most harmadszor találkozom és munkásságának értelmét világosan látom. . Mint ön is emlékeztetett rá, hogy utazásomra olyan időpontban került sor, amikor a világ állapota es a vezető hala Invak közötti kapcsolatok helyzete súlyos aggodalomra ad okot. Több alkalommal is módomban állt kifejteni ' Franciaország álláspontját. Ez természetesen eltér az önökétől, hiszen Önök is mindenekelőtt — s ki tenne ezért szemrehányást — saját nemzetük és szövetségeseik érdekeit tartják szem előtt. Mi is hasonló elvekből indulunk ki,' de a kor parancsa önöktől és tőlünk is azt követeli, hogy keressük, miként tudnánk fokozatosan, de minél hamarabb hasonló nézőpontból szemlélni a világot. Franciaország sajnálattal állapította meg, hogy a folyamat, amelyet egy elfogadott kifejezéssel enyhülésnek neveznek, kán szenvedett Teljes mértékben értékelem azokat a jelentős előnyöket, amelyekkel az enyhülés sok ország számára jgrt Nemrégiben osztrák szomszédaiknál jártam, jól isiherem a németeket es megértem az önök törekvéseit is. Ki ne óhajtaná, hogy azok az egyensúlyi feltételek, amelyek lehetővé tették a tényleges egymás mellett élés gyakorlati megvalósulását, ismét érvényesüljenek. Erre van szükségé. Európának, amelyben önöknek és nekünk — másokkal együtt — lényeges szerepet kell betöltenünk. Franciaország ezen munkálkodik. Nem enged szilárdságából, ha törvényes érdekeiről van szó, ha veszélybe kerül a népek joga, hogy maguk rendelkezzenek sorsuk felett, ha sérelem éri az emberi jogokat, de nyitott minden igazi párbeszéd előtt. Ragaszkodunk az egyensúly megőrzéséhez. mert tudjuk, hogy annak legkisebb megbomlása is háborúhoz vezethet. Le kell tehát mondani minden uralmi törekvésről, el kell utasítani, hogy bárki is erővel lépjen lel másokkal szemben. S ez a szabály mindenkire érvényes. Ne legyen sem kereskedelmi, sem kulturális háború, nem akarunk semmiféle háborút- A mai feszült helyzetben meg kell őriznünk mindazt, amit elértünk. Mindegyikünk a maga szövetségi rendszerében védelmezze a világpolitikai egyensúlyt. Kerüljük el, hogy azon a kis földrészen, amelyen élünk, túl sok fegyver halmozódjék fel. Kerüljük el a mások belügyelbe való beavatkozást. Ismerjük a legutóbbi világháború után kialakult realitásokat és természetes, hogy valamennyi európai nép önmegvalósításra törekszik. Eközben azonban szem előtt kell tartani, hogy ne tépjék 'szét azt, aminek egysége fontos és ne siettessenek olyan eseményeket, amelyeket kézben kell tartaná Az érdekeli érdeke Európa békéje Ml ragaszkodunk a madridi' konferencia folytatásához, s ahhozj hogy sikeresen fejeződjék be. Nem mintha nem lennének szigorú észrevételeink bizonyos magatartásbeli megnyilvánulásokról, de ha azt akarjuk, hogy a helsinki tanácskozást követő értekezletek sikerrel járjanak, akkor először a helsinki záróokmányban foglaltaknak a megvalósítását kelj elérnünk. A csórna gok egy részét nem szabad útiköz ben elveszítenünk, különösen, ha ezekben az emberi szabadság értékei rejlenek. Ügy véljük, hogy a madridi tanácskozás pótolhatatlan Európa számára, mert egyike azoknak a ritka helyeknek, ahol mindenki találkozik. Élénken helyeseltük — akárcsak önök — a két jelentős genfi tárgyalás megkezdését, vagy ha úgy tetszik, felújítását. Az az óhajunk, hogy a tárgyalásokat komoly szándékkal folytatva sikerre vigyék. Ez mindkét fél érdeke, s a miénk is. A szükségletek és a törekvések e találkozása széles alapot nyújt a nemzetek, s a mi népeink közötti igazi politikai párbeszédre- Franciaország világosan szokta kifejezni magát. Most is egyértelműen szeretném kijelenteni : Franciaország azt óhajtja, hogy a párbeszéd legyőzze az ellenteteket. Ez a párbeszéd nyílt szókimondást feltételez, beleértve azt is, hogy mindenki' tegyen eleget az emberi szabadság a nemzeti függetlenség és a béke elsőrendű követelményeinek, A béke veszélyben lehet, és veszélyben van, ha a világ , stratégiai színterén, vagy akár csak Európában tartósan felborul az egyensúly, kiváltképpen a fegyverzetek területén. Magyarországi látogatásomról szólva el szeretném mondani, hogy kíséretemben van a francia kormány négy jeles tagja, két kiváló parlamenti képviselő: a francia—magyar baráti csoportok vezetői, az irodalmi, a tudományos és a diplomáciai élet számos személyisége. Igaza volt, Első Titkár Űri amikor azt hangoztatta, hogy ez a látogatás is bizonyítja készségünket az önök országával folytatott párbeszédre. Magyarország — úgy véljük — természetes törekvéseinél fogva nyitott erre a dialógusra. Remélem, hogy- nem f az egyedüli ilyen kelet-európai ország de valameüvű?:kel meg kellett kezdeni a látogatások sorát. Azt hiszem. hogy ez vol t a jobb megértéshez vezető legrövidebb út Tisztelt Első Titkár Űri Hölgyeim és uraim! Szeretnék néhány szó* szólni kétoldalú kapcsolatainkról is. Ezek fejlesztésére törekszünk, hogy rendszeresebbek és gyümölcsözőbbek legyenek a kulturális csere- kapcsolatok, egymás' nyelvének oktatása A magas színvonalú fordítások révén jól ismerjük Magyarország jelentős hoizzájárulását a modem kultúrához. Találkozom néhány, híres írójukkal, akiknek nevét határaikon túl is ismerik. Meg kell sokszorozni az üzleti kapcsolatokat, az ipari együttműködést, a közös kutatásokat, vagyis ' minden területen együttes erővel előre kell lépnünk. Ezt hazatérve én is figyelemmel fogom kísérni. Országaink között má r több éve tart ez a kapcsolatépítés. Mégis van hol előrelépnünk, nem lesz nehéz megtalálni ezeket a területeket. Közöttünk igaz.i, de kissé elszenderült barátság van. Minden arra ösztönöz tehát bennünket, hogy szoros kapcsolatok épüljenek ki a belső szervezetét nyugodtan, folyamatosan fejlesztő Magyarország és Franciaország között, amelynek kormánya megvalósítja a népe által óhajtott változásokat. Erről beszélünk majd a következő két napon sorra kerülő tárgyalásokon. Meg kell vizsgálnunk, hogy a múltban mi akadályozta szándékaink sikerre vitelét, hogy a jövőben leküzdjük az akadályokat . Még egyszer megköszönöm a meghívást, amely lehetővé tette ezt a látogatást. Kívánom, hogy tárgyalásaink, kapcsolataink fejlesztésének újabb kiindulópontjait alkossák. Élve a tömegtájékoztatási eszközök adta lehetőségekkel, ki szeretném fejezni a Francia Köztársaság elnökének nagyrabecsülését a magyar nép iránt Nagy megtiszteltetés számomra, hogy ma ennek a népnek a vendége ’lehetek. Végezetül Francois Mitterrand Kádár János, Losonczi Pál, a jelenlévők egészségére, a magyar népre, Magyarország jövőjére emelte poharát Évezred viharait kiálló népünk a századok során nyitott szivt'el és lélekkel fogadta be mindazt a jót és szépet, amit a történelem és a kultúra keletről és nyugatról kínált. Már az államalapító István király utódai, a 12—13. században bőkezű vendéglátásban részesítettek b urgundíai építőmestereket; pazar alkotásuk csodájára járunk ma is Jakon, Lé- bényszentmiklóson, Z sámbé- kon. Az évszázadok után a magyar—francia kapcsolatok e napokban — úgy tűnik — magasabb, uj szakaszukba lépnek: Hazánkban üdvözöljük az első francia államfőt. aki meghívásunkra hozzánk érkezett. Látogatásának előzményei természetesen nem csak a régmúltban gyökereznek. A második világháború vérzivatarára sok száz francia úgy emlékszik, hogy meglehet. népünk vendégszeretetének köszönheti életét. A vihar múltán egy évvel újra éledtek a francia—magyar diplomáciai kapcsolatok. majd — a hidegháború felszámolásának jegyében — a hatvanas és a hetvenes években a két ország miniszterei. később a kormányfők ellátogattak egymáshoz. Kedves vendégünk, Francois Mitterrand, még mint a Francia Szocialista Párt első titkára, maga is erősitet- te ezt a törekvést, midőn 1976-ban Budapesten járt. A Mitterrand e*y érvel mfétü győzelmet ünnepük. magyar—francia eszmecsere hamarosan Párizsban folytatódott, amikor Kádár János látogatott oda. Ezer évre, s az utóbbi évtizedekre hivatkoztunk. Am ez idő alatt sem Magyarország, sem Franciaország nem élt vákuumban. S bár a szellem, a humánum, a haladás csúcsain legjobbjaink mindenkor találkozhattak, szót érthettek és szellemi szinkronban lehettek — mindkét ország útját, fejlődését, sikereit és kudarcait sok-sok adottság, a történelem, a környezet határozta meg. A két ország jelenleg is más-más társadalmi világrendhez tartozik. Mégis, érdekeik egy része — s minden bizonnyal az érdekek érdeke: Európa sorsa, jövője, békéje — tökéletesen egybeesik. Így igaz ez akkor is, ha egy kis ország és egy nagy- \ hatalom találkozójáról van szó. Az életnek, a diplomáciának. a gazdálkodásnak, a művelődésnek nem egy területe létezik, ahol ugyan megnyilvánult bizonyos — megszüntethető — asszimetria, de ahol eddig is szót érthettünk, ahol közeledhetünk egymáshoz, ahol’ együttműködhetünk. A Szajna partjáról a Duna partjára érkezett vendégnek, csakúgy mint házigazdáinak, minden bizonnyal közös szándékuk ez az együttműködés, amiben csak lehet, közös hazánk, Európa, s benne Magyarország és Franciaország népe, gazdasaga, kultúrája javára. F. A.
