Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-08 / 158. szám

A TARTALÉKOK NYOMÁBAN A mttrtgmémógaá, m ióntfi Irörgonta «ági ixabáhrorók néhány elem« a közelmúltban változott Az intézkedések korlátozzák az eredményt ■ fejlesztési forrásokat a hatékonyság növelésére, a tartalékok feltá­rására ösztönöznek. Összeállításunkban azokat az erőfeszítéseket igyekeztünk nyomon követni, amelyekkel a kedvezőtlen hatásokat igye­keznek mérsékelni a nagyüzemek. Takarékosság — felső fokon Együtt a tagsággal — Amikor Kaposváron a del-dunántúli tájértekezleten elmondta a miniszterhelyet­tes a szabályozórendszer jú­nius elsejei változásait, már fejben nyomban számoltam; mit is jelent ez a számunk­ra. Két nap múlva, a szo­kásos pénteki vezetői meg­beszélésen már ez volt a té­ma — persze akkor más- pon­tosan kimunkált, számszerű tények alapján. — Papp Je­tté, a nagyberki Kaposvöl- gye Tsz közgazdasági elnök­helyettese egyetlen gépelt oldalnyi lapot mutat. A vál­tozások hét pontban foglal­va, összességében valamivel több mint két millió forint mínuszt jelentenek a szövet­kezetben. — Mit tehet a vezető ilyen esetben? — folytatja — nyomban keresi, hogy az új helyzetben mit lehet tenni, azért hogy mérsékelje a ked­vezőtlen hatást. — Az átmeneti változások a beruházások csökkentését célozzák. — Ez a körülmény külö­nösen rosszul érint bennün­ket. Tavaly kezdtük meg az ezres tehenészeti telepünk építését. Enyhe túlzással, lét­érdekünk, hogy ne később, hanem a tervezett határidő előtt elkészüljön ez a léte­sítmény. — Papp 'Jenő sorolja az indokokat Itt áll már rak­tárom, a világ élvonalába ■tartozó, mintegy tíz millió forint’ értékű amerikai fejő- berendezés, gazdasági „bűn” lenne, ezt nem termelésbe állítani a lehető legrövidebb időn belül. Mivel az állo­mány is megvan legalább a fejőháznak és egy termelő istáiénak állni kell'az év vé­gére. — Bár csaknem egy mil­lió forint fejlesztési alapot a tartalékalapba kell, tennünk, változatlanul csak az lehet a célunk, hogy ezt a bem­házájSt gyorsítsuk. Szerveze­tileg ehhez a feltételek adot­tak, anyagilag viszont csak úgy vagyunk képesek rá, ha a tervezett gépi beruházáso­kat mérsékeljük. A megren­delt autóbusz megvásárlása vált most kétségessé — Nem kis gondok ezek. Miként osztoznak ebben a szövetkezet tagjai? — Mint -minden más eset­ben, nagy gondot fordítot­tunk, hogy mindenki előtt ismertté váljon a sza­bályozó változások minket érintő hatása. Nemcsak a demokratikus elvek betartá­sa, a gondokon való nyílt, őszinte feltárása miatt elen­gedhetetlen ez, hanem azért is, mert az ő közreműködé­sük nélkülözhetetlen, a ne­hezebb helyzetben. — Mire gondol konkré­tan? — A háztáji juttatásokat mi időarányban terményben, mégpedig árpában és kuko­ricában adjuk ki. Mivel el­marad az energia ártámoga­tás, ami nálunk több mint négyszázezer forintot jelent, és pénzügyi tervünkben szá­moltunk ezzel — fontos ér­dekünk, hogy ezt a kiesést pótoljuk. Az üzemviteli hi­tel kamata is nőtt — nem mindegy az egész szövetke­zetnek, hogy mennyi hitelt veszünk igénybe. Ezért dön­töttünk úgy, hogy az árpát most nem háztáji juttatás­ként, hanem pénzért adjuk el tagjainknak, és természe­tesen majd ennyivel több kukoricát kapnak. — Nem okozott ez feszült­séget ? — Tulajdonképpen nem. Az emberek manapság tájé­kozottak, ismerik a gazdasá­gi helyzetet, és végsősoron azt is világosan látják, hogy ez az intézkedés nem elle­nük, hanem érdekükben, az egész gazdaságért történik. Néhány nappal a szabá­lyozóváltozások ismertté válása után, a tsz szövetség küldöttközgyűlésén már így fogalmazott felszólalásában Böhm József, a barcsi Vö­rös Csillag elnöke. „A ked­vezőtlen hatások mérséklésé­re egyetlen lehetőségünk van; hatékonyabban kell dolgozni!” A követelmény ismert, va­lőraváltásának barcsi mód­szerei figyelmet érdemlőek. — A nyolcvankettesl ter­vezéskor ismert szabályozók nyolc és fél millióval, a mostani változások három és fél millióval csökkentik a nyereséget, ha a múlt évi hatékonysággal dolgozunk — mondta az elnök — Eb­be természetesen nem lehet belenyugodni. Már az év - elején az összes vezetői, pré­miumot ahhoz kötöttük, ha tizenkét és fél százalékkal . túlteljesítik a terveiket. Ugyanis csak ezzel a túltel­jesítéssel érhető el a tavalyi eredmény. — A feladatok feszítettek voltak a szabályozók mos­tam változását megelőzően is. — Igen és az is egyértel­mű lett, hogy a korábbi in­tézkedések nem elégsége­sek, újra számba kell venni Pályázhatnak az ágazatok Intézkedések sorozata — A szabályozók mostani változása nálunk mintegy két és fél millió forint ered­ményromlást okoz. A szigo­rúbb, nehezebb feltételek valójában már az év elejé­től arra késztettek minket, hogy még tudatosabban ke­ressük a. tartalékokat, a ter­melés növelés lehetőségeit. Hogy a figyelem elsősorban a termőföld felé fordult, az érthető, hiszen Göllében ez az átlagosnál is nagyobb kincs. Ahol meg lehet ter­melni hetven-nyolc van it»a- zsa szemes kukoricát — ami több mint három és fél mil­lió forintot jelent — ott nem igen szabad takar­mányt, silókukoricát ter­melni. Eredetileg száznegy­venöt hektár silókukoricát terveztünk, de ‘ módosítot­tunk a terven, a tömegta- karmányt más úton biztosít­juk- A takarmányszalmát az utolsó szálig betakarítjuk, ezt szecskázva, tartósított répaszelettel keverve etet­jük. — Ezen túl mintegy ótven hektárt vettünk művelésbe, ahol most gyönyörű kukori­ca van. Hogy honnan? Vol­tak olyan legelőterületek, amelyet ugyan lekaszáltunk, de a fű ott rohadt. Feltör­tük ezeket. Korábban ad­tunk ki a tagoknak bérbe földet — ezt is megszüntet­tük. így jött össze az ötven hektár. Van egy elsásosodott halastavunk, egy kis melio­rációval ezt is vissza lehet állítani termőfölddé, még az idén elvégezzük ezt a mun­kát. — Amíg van tejprémium, használjuk ki a lehetőségei — így gondolkodtunk, és ki­lencven keresztezett tehén vásárlásával növeltük az ál­lományt. Igaz, hogy ez költ­séget jelentett, de a tejben visszajön. Egyszóval, amit a terme les növeléséért tenni lehet, azt igyekeztünk meg­tenni. Tizenkilenc évig fő­könyvelő voltam, elnökként is minden hónapban zár­számadást csinálok. A tett intézkedések összességében mintegy négy és fél milliót hoznak- Csakhogy.» A több­lettermelés, a betakarítás többlet munkadíjjal jár, így aztán a munkadíjadó majd­nem elviszi azt a pluszt, amit megtermelünk. Egy ki­csit elkeserítő ez a helyzet, és ha valamit helytelenítek, akkor ez a jelenlegi bérsza­bályzat. Nálunk különösen szorító gond ez! Termelé­sünk színvonalát jól érzé­keltető tény az, hogy a hek­táronként megtermelt jöve­delem tekintetében a me­gyében az elsők vagyunk, a munkadijszínvonalban pe­dig az ötvenhetedikek ... — El kellett ezt is mon­danom, mert a mindenna­pos erőfeszítésekhez, vívó­dásokhoz, gyötrődésekhez ez is hozzátartozik. És azt is hozzá teszem, hogy mindez­zel együtt sem tettünk meg még mindent A szervezés­ben — minden tekintetben! — még nagy tartalékok van­nak. Ehhez szorosan hozzá­tartozik a fegyelem — pél­dául az, hogy a gépudvarból ne kerüld úton menjen a céljához a teherautó, csak azért, meri a faluban be kell ugrani a boltba egy do­boz cigarettáért Rajtunk, vezetőkön múlik, hogy eze- ■ ken, a sokra rúgó apróságo­kon hogyan tudunk változ­tatni .. • (Elmondta Vétek József, a göllei Béke Termelőszövet­kezet elnökej a lehetőségeket Abbé! in­dultunk ki, hogy a nyere­ségcsökkenést alapvetően két területen lehet ellensúlyoz­ni: takarékossággal, és ho­zam növeléssel. Az üzem egész területét átfogó takarékossági prog­ramot dolgoztak ki. Ki­mondták, hogy az az önel­számoló egység, amelyik a legnagyobb mértékben csök­kenti az energiafelhaszná­lást, hatezer, a következő négy és fél, a harmadik pe­dig háromezer forint jutal­mat kap. Ugyanilyen juta­lomösszeggel ösztönzik az anyag-alkatrész takarékos­ságot. Bevezették, hogy a húszezer forint alatti anyag- és alkatrpszvásárláshoz a főágazatvezető adhat enge­délyt, a húszezer forint fe­lettiekhez pedig az általános elnökhelyettes. — Mindenképpen meg akarjuk gátolni az indoko­latlan bérszínvonal növeke­dést, ezért megállapodtunk, hogy az önelszámoló egy­ségek csak az évvégi része­sedés terhére léphetik túl a munkabérköltséget. A szarvasmarhaágazatban en­nek a hónapnak a végéig munkálják ki, hogy tömeg- lakarmányok helyettesítésé­vel, milyen értékű abrak- mermyiséget lehet megtaka­rítani. — A hozamnövelés lé­nyeges eszköze a betakarí­tási veszteségek csökkenté­se. Nálunk, hu hektáromként egy mázsával mérséklődik a veszteség, az hatszázezer fo­rint nyereséget jelent. Az ösztönző bérezésen túl, a legtöbbet teljesítő, legjobb minőségi munkát végző kombájnosoknak három, a következőnek kettő, a harma­diknak ezer forint céljutal­mat tűztünk M, A szerelő ugyancsak háromezer forint jutalmat kap, ha tíz százalék alatt marad az állásidő. Barcson jelszóvá vált, hogy védjük meg az egy bo­kor burgonyát, az egy tő ku­koricát is a hozamnövelés érdekében. Ahol nem sike­rült kellően a vegyszerezés ott nem restellték elővenni még a lófogatos ekét sem, hogy termést hozzon min­den szem elvetett mag A vezetők minden hónap­ban áttekintik a helyzetet, korrigálnak ahol szükséges, és szigorú következetességgel valósítják meg a termelést megalapozó, bővítő fejleszté­seiket. — Az intézkedések alap­ján, tíz—tizenkét százalék árbevétel növekedéssel szá­molunk. Ezt el kell érni! Nagyon nehéz — tette hoz­zá Böhm József — de meg­csináljuk! x A siófoki November T. Termelőszövetkezet június 25-i vezetőségi ülésén, né­hány nappal később pedig a szocialista brigádok veze­tőinek értekezletén a gaz­dálkodásra ható. pénzügyi rendelkezések számbavétele volt a téma: azt mérlegel­ték, miként érintik a téeszt az intézkedések, s milyen lépések indokoltak a gazda­ság részéről a továbbiakban. — A szabályozó változá­son túl csökkenthetik a ter­vezett eredményt a már is­mert és a várható hozamki­esések is — mondta Ko­vács János, a tsz fömező- gazdásza. — Az eddig be­takarított 70 h ele tár borsó például a tervezettnél ala­csonyabb állaggal fizetett, s az őszi árpa hozama is — ezzel már végeztünk mind a 385 hektáron — kevesebb a vártnál. A helyzetértéke­lés és a lehetséges megoldá­sok fölmérése után úgy ha­tároztunk, hogy pályázati felhívással fordulunk az ágazatokhoz: jutalomban ré­szesülhet az amelyik reális célt tűz maga elé az ered­ményes gazdálkodás, a költ­ségtakarékosság, ‘ a/. árbevé­tel növelése terén, és eze­ket az önként vállalt célo­kat megvalósítja. Máris tapasztalható „moz­gás” a feladatterv ismerte­tés«, a tennivalók megbe­szélése es a felhívás nyo­mán. A betakarított őszi ár­pa teljes területét fölszán­tották és elvetették rövid te­nyészidejű; kukoricával: en­nek a termése, továbbá a 934 hektár napraforgó, az 1900 hektár fő vetésű és siló- kukorica hozamtöbblete el­lensúlyozhatja a másutt mu­tatkozó kieséseket, illetve a pénzügyi intézkedések hatá­sainak egy részét A takar­mánygazdálkodási ágazat kiváló minőségű szénára tett szert az eddigi kaszálások­ból, s a takarmányt ezután sem érheti eső — ez az ál­lattenyésztésben eredmé­nyezhet többletbevételt. Ugyanitt hasonló célt szol­gálnak az abrak takarékos módszerek (hasznosítják a melléktermékeket, s ahol le­het kivonják az „étrendből” a fővetésű termésből szár­mazó abrakot). — Ha a műszaki ágazat­nál a felújított műhely és géppark az irányítók, a sze­relők és a gépkezelők ma­gasabb műszaki kultúrájá­val párosul, itt is előbbre léphetünk. Szorgalmazzák 'például a bérkombájnolást: a kövágóörsi lées/.ben rep-- cet takarítottak be, s a ké­sőbbiekben a siófoki meg az enyingi Állami Gazdaságban is aratnak. Üj vállalkozá­sokban, gazdasági együttmű­ködésekben veszünk részt, saját beruházásaink ésszerű ütemezésével „kifelé” is vál­lalhatunk MMMkát... Elhúzódnak a sütőipari beruházások — Csúszással valósulnak meg azok a beruházások, melyeket a Somogy megyei Süiőipari Vállalat — a me­gyei tanáccsal egyeztetve — a VI. ötéves terv időszaká­ban előirányzott — kezdte a tájékoztatást Giczi Fri­gyes, a megyei tanács mező­gazdasági és élelmezésügyi osztályának íómunkatársa. Arról' érdeklődtünk: miként alakul a sütőiparí fejleszté­sek helyzete, milyen lehető­ségek kínálkoznak a június 1-től életbe lépett pénzügyi szabályozás után. — Zavartalannak tűnt a fejlesztés, hiszen az 1981 évi eredmények alapján tekinté­lyes fejlesztési alapra tett szert a vállalat, így erre az ötéves tervidőszakra 154 mil­lió forint értékű fejlesztést határozhattak él. (Ezen be­lül 54) milliós támogatási kaplak — a megyei taná­cson keresztül — az Orszá­gos Tervhivataltól.) Ezt szánták az V. ötéves tervben kezdődött gyárépítés befeje­zésére Csurgón, az üj gyár­építésére Barcson. A két üzem együttvéve napi har­mincegy tonna termelőkapa­citás-bővítést jelentett volna a megyében. Terveztek komplex rekonstrukciót is Kaposváron, Nagyatádon, Fonyódon és lisztraktárépí­tést Siófokon, édesipari fej­lesztést Marcaliban. A felsoroltak közül né­hány célt- már eddig elért a vállalat. Fölépült a csur­gói gyár, a siófoki lisztrak­tár, elkészült a marcali édesipari részleg. KaiHjsvá- ron bevezették a konténeres kenyérszállitást, tervek ké­szültek a további beruházá­sokhoz. /Imikor létrejöttek a kaposvári Tekonstrukció és a barcsi építkezés felté­telei. megjelentek a pénz­ügyi rendelkezések a beru­házási iTletÄröl, a múlt évi nyereségből képzett fejlesz­tési alap bizonyos részének tartalékolásáról... — Osztályunk és a válla­lat vezetői a közelimül than tételes helyzetelemzést vé­geztek, és a továbblépés le­hetőségeit kutatták, hiszen a pénzügyi intézkedések a vállalatnál eb ben az ötéves tervidőszakban 30 millió fo­rinttal csökkentik a fejlesz­ted lehetőségeket, ezen be­lül az idei indításra terve­zett barcsi beruházásnál 12,( a kaposvárinál 5 milliós fejlesztési hiányt okoztak, A sütőipari fejlesztésnek a to­vábbiakban — a folyamatos­ságot szem előtt tartva — a leginkább célravezető út­ja, ha a már említett 50 milliós tanácsi támogatás felhasználási ütemét átren­dezzük ... Ez az átütemezés azt je­lenti, hogy az adott keret­ből 1983-ban nem 3, hanem 11, 1984-ben az eredetileg tervezett 27. milliót, 1985- ben pedig 20 helyett 12 mil­lió forintot használnának feL így az idén a kaposvári re­konstrukció megkezdődhet, az első és a második ütem befejezése ebben a tervidő­szakban; a barcsi gyár épí­tésének kezdését 1983-ra át­ütemezik úgy, hogy a mun­kákat 1985 második felében befejezik, ugyanakkor hoz­zálátnak a nagyatádi re­konstrukcióhoz ... — Több pénz máshonnan aligha várható, tehát az adott lehetőségek határain belül kell lépni — mondta Giczi Frigyes. — Az került el őre, an« a legsürgősebb. SOMOGYI NÉPLAP I

Next

/
Thumbnails
Contents