Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

Törpe búza-óriás hozam Fölvételre keresünk mosodaüzemünkbe közép- és főiskolás diákokat valamint mosókat, jó kereseti lehetőséggel, továbbá széntüzelesü kazan fűtéséhez szakvizsgával rendelkező fűtőket és segédmunkásokat. •Jelentkezni lehet: Somogy megyei Tatyolat Vállalat Kaposvár, Dombóvári ut 1.. munkaügy. (869971 (duertyás László felvételei) Agronómiái „Hubik-koeka,f Uj magyar mezőgazdasági világszabadalom Az iparszerű technika be­törése, a nagvadagú műtrá­gyázás és minden korábbi­nál hatékonyabb növényvé­delem a hetvenes évek ele­jén szinte egyik évről a má­sikra megkétszerezte a ma­gyar mezőgazdaság hozama­it. Az azóta eiért eredmé­nyek világviszonylatban is elismerést vívtak ki. Az utóbbi egy-két évben azon­ban egyre több volt az ag­godalmas, az elbizakodott­ságtól és a túl vérmes re­ményektől óvó hang. Néha már úgy látszott, hogy csu­pán önmagunk biztatására hangsúlyozzuk tartalékaink bőségét, mindannyiszor hoz­zátéve. hogy. újabb nagy fej­lődésre nincs esély. Egyre több szó esett az iparszerü rendszerek „elfáradásáról” is. Be kellett látnunk, hogy újabb jelentős mértékű ter­melési szintemelkedést leg­följebb egy. a tíz év előtti­hez hasonló technikai és technológiai váltás hozhat, s azt is, hogy ennek beszer­zésére ma igen korlátozottak a lehetőségek. , Mindezek u1 : valóságos szellemi bombt, .ent hatot­tak, az irányítón nüvénytap- lálás néven megismert kuta­tások új távlatokat nyitó eredményei. Először csupán néhányan hallottak róla. az­után egyre szélesebb szak­emberkörben lett beszédté­ma. A héten végre Kaposvá­ron találkozhattak a szak­emberek Karsai Józsefiéi, a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központ fejlesz­tőmérnökével, az irányított növénytáplálás szabadalmá­nak megalkotójavál. A megbeszélés után volt, aki így összegzett: „Ez fan­tasztikus!” Egy országos szakiranyító szerint: ,,Ha ez­zel az egyetlen lehetőséggel jól tudunk majd élni, az ele­ve garancia lesz a hatodik ötéves terv gabonaprogram­_________________l ______ S ötét éjszaka indultunk el. A kitaposott gyalogutat a hóban csak sejteni lehetett. Villanyiampa volt a zse­bemben, de csak akkor szán­dékoztam használni, ha fel­tétlenül szükséges. Csend borult a vidékre. Lövések csak nagyon távol­ról. a szomszédos zászlóalj felöl hallatszottak. A szél nem fújt, igv az 5—6 fokos hideg nem volt kellemetlen. Csikorgóit a he csizmáink alatt'. Nemcsak a szemünkkel tájékozódtunk, hanem a lábunkkal is. Cso­szogva lépkedtünk, s ha le­tértünk a kitaposott ösvény­ről, a csizma orra beleakadt a keményre fagyott hóba. Akinek ebben gyakorlata van. az sötétben, a lábával is ki tudja tapogatni az utat Fél óra alatt leértünk a századparancsnoki bunker­ba. Horváth főhadnagy el­mondta, hogy hamarosan in­dul a három önként jelent­kező. Fölszerelésük a szoká­sos: géppisztoly és kézigrá­nát. Újdonság, hogy az em­berek fehér leplet öltenek magukra. Kinéztek maguknak odaát egy figyelőőrsöt, ahol leg­följebb ketten Tehetnek. A hajnali derengés kezdetét vá­lasztottak az akció lebonvo- litasara, mert hajnalban az jának végrehajtására’'. Akadt vezető, aki a felső fokok kerülésére intett, hoz­zátéve. hogy a módszer csu­pán lehetőség és nem vala­miféle csodaszer, amely a levegőből varázsolja elő az eredményt. Abban mindenki egyetértett, hogy, ez a kuta­tási eredmény uj fejezetet nyit a magyar mezőgazda­ságban, s hogy igenis van esélyünk újabb fejlődésre. Az irányított növénytap- lálás technológiai lánca ez év februárja óta bejegyzett világszabadalom. A módszer alapjai jelentő szer sajátos változásokat idéz elő a nö­vény fejlődésében. A kuko­rica például nyolc nap alatt megkétszerezi gyök érzetét, ugyanakkor a szar növeke­dése lelassul. Ahogy az egyik szaKember mondta: a növény rohan a nedvesség felé. A vizet azonban a ko­rábbinál lövidebb úton és kisebb energiával képes el­juttatni a csőhöz vagy ka­lászhoz. Némiképp leegysze­rűsítve a „törpitett” növé­nyek az eddig növekedéshez fölhasznált energiájukat is a termés növelésére fordítják. Különleges eset a cukorré­páé. ahol a megnövekedett „gyökér” maga a termés. Az eddigi kísérletek szerint a módszer 20—40 százalékkal is növelheti a hozamot. A diákon bemutatott mindösz- sze derékig érő, ám igen sűrű kukoricák felső része valóságos. csőtenger ... A termésnövekedés azonban csupán egyetlen az ígérkező előnyök sorából. A kezelt gabonafélék szár- szilardsága rendkívüli mér­tékben megnő. Míg a kont- rolltáblát gyakran földre fektette a vihar, a kísérleti növények a 80—J00 kilomé­teres szelet is rendületlenül állták. A kezelt - kukoricák szárának egyszerű szöggel való áttörése például 2,5­szer nagyobb erőt kíván, mint a hagyományos kuko­ricánál. Ez nyilvánvalóan ' kartevők egesz sorát teszi „harcképtelenné”. Az új módszer elősegíti az energiatakarékosságot is, A kukoricacsöveket például közvetlenül süti a nap. így azok akár ..lábon" szárítha­tok. A rövid szárú, dőlés nélküli növények betakarítá­sa eleve egyszerűbb. Keve­sebb energiát igényel az ed­diginél kisebb szártömeg alá- szántása és tárcsázása is. Jelentős az új módszer mi­nőségjavító hatasa is. A bú­zák fehérjetartalma például 5—10 százalékkal magasabb a kezelés eredményeként és sütőipari értékük is lénye­gesen jobb. Szót érdemel, hogy az említett szer semmiféle kör­nyezetszennyező veszélyt nem jelent. Csupa olyan anyagot tartalmaz, amely a növényben eleve megvan. Az úgynevezett „regulátor” csupán elősegíti bizonyos természetes folyamatok le­zajlását. Biztatóak a cukor­répával, napraforgóval, rizs- zsel, babbal és hagymával kapcsolatos kutatások is. Mindebből úgy látszhat, hogy önmagában a szer ki­permetezése csodát csinál. Valójában erről szó sincs. Jóllehet az anyag puszta ki­szórása önmagában is meg­növelte a hozamokat 6—10 százalékkal. a szabadalom lényege mégis a kapcsolódó, rendkívül pontos munkát igénylő technológiák sora. Megváltozik a töszám, a táp­anyagigény kiszámításának módja ... A somogyi szakemberek elsőkent az alkalma/.as vár­ható költségeu'öl , erúeklőd- tek, A sz.üxséges ,t,öbblettap- anyag é,s . szei'Költseg gabo­náknál hektáronként várha­tóan mintegy 2500 forintba kerül majd. Hogy ez busá­san vagy csupán alig térül meg a hozamokban, az dön­tően attól függ. hogy egy gazdaságot műszaki ellátott­sága, területi adottsága, szakembereinek fölkészült­sége és munkafegyelme rrji- lyen mértékben tesz képes­sé a szigorú technológia végrehajtására. Csak a leg­jobb feltételekkel rendelkező gazdaságoknak érdemés próbálKozniuk. Ahol jelenleg is gond például a tavaszi gyomirtás pontos megszer­vezése. ahol így sincsenek meg a „napraaészség ’ fel­tételei, ott új módtól sem várhatnak sikert. A ma al­kalmazott vetőgépek jo ré­sze például kezdetlegesnek számit az új követelmények­hez képest. A termés pél­dátlan bősége — kukoricá­nál az új módszerrel hét­köznapi eredmény lehet a 10 tonna — újszerű gondokat is hoz. A legnagyobb telje­sítményű kombájnok is „ful­ladoztak” a kísérleti táblá­kon. A Dominátor 105-ös csupán fél vágószélességgei volt képes haladni . . . Nyil­vánvaló, hogy ez a már-mar hihetetlen eredmény feltét­lenül kikényszeríti majd a mezőgazdasági technikai for­radalom „uj hullámát”! A megyei Növényvédelmi és Agrokémiai Állomáson tartott megbeszélésre azok­nak a gazdaságoknak a kép­viselőit hívták meg. akiknek esélyük van arra, hogy eredményesen „játszanak” a mezőgazdaság „Rubik-koc- kájával”. A megye nagyüze­mei 10 ezer hektárnyi terü­leten kapnak lehetőséget ar­ra, hogy — önkéntes vállal­kozás alapján elsősorban a kukorica termelésben — ki­próbálják a vilagszabadal- mat. Bíró Ferenc hogy géppuskák, golyószo- rók merednek ránk, alig száz méterről. Néhány perc alatt ott va­gyunk, ráfektetjük a fiút a hordágyra, aztán már nem is sietünk túlságosan vissza­fele. Minek sietnénk? Hi­szen nem lőnek rank. De nem is lehet futni, mert el­csúsznánk a jégén. Azt hiszem, amíg élek, nem felejtem el ezeket a pillanatokat. Vittük a sebe­sültet a Don jegén a part felé, s közben valami telje­sen ismeretlen, boldog érzés fogott el., Akkor, abban a pillanatban nem tudtam, hogy miért. Most mar tu­dom. Az „ellenség” émber- séges magatartása fölötti orom volt az! Nem lőttek a sebesültre es a sebesuitvi- vókre. Bízni lehet embertár­sainkban, ha szandesunK be­csületes és jó! Visszaérekezve állásaink­ba elláttuk a sebesültet. Nyílt tórese volt. a bal al- szaran. SineztüK, a vérzést nyomókötéssel sikerült meg­szüntetni. A fogoly már ma­gához tért az agyrázkódás­ból. Csak azt nem eltette — ámint az ilyen állapotra jellemző —, hogyan került a magyar katonaK Köze. Fönn, a zaszlóalj-parancs- noksagon Kucsera százados majdnem ünnepélyesen, tá­lán kicsit megnatva is, ráz­ta meg a kezünket. — Derék dolog volt — mondta. Gremjacsje, 1942. decem­ber 24. Karácsony estéje. Egyedül ülök a szobámban. Elmúlt már tíz óra, nincs más, hát a naplónak vallók. Megérkezett otthonról a második csomag is, a puló­verrel. SzúKsegem lesz ra, mert most mar állandósult a tél, nappal is hideg van, éjszaka meg általában mí­nusz 15 fok alá süllyed a hőmérő higanyszala. (Folytatjuk) Dr. Viczian Antal Pokoljárás a hómezőkön Ebben a pillanatban meg­szólalt odaát egy golyószóró. Két géppuska válaszolt a mi oldalunkról . . . Az egyik em­ber elesett, majd fölkelt. A többiek rohamlepésben kö- . zeledtek, A golyószóró to- 1 vább kelepek. Már csak nér hány méter, s elérik a par­őrségen levők érzékszervei kimerülitek. csökken ébersé­gük, különösen, amikor az ég alján valami fény is meg­jelenik. Az őrök ilyenkor megnyugszanak, nem tétele­zik fel. hogy támadás éri őket. amikor már kezd vi­lágosodni. Az utasítás szerint csak szükség esetén használják fegyverüket, lehetőleg anél­kül próbálják a foglyot el­némítani. de vigyázva, hogy elve hozzák at. Kikísértük a három kato­nát a legkülső figyelőállásig. Húztak egyet a rumoskulacs­ból,. aztán kimásztak az árokból, s elindultak a Don hóval borított jegén. Néhány lépés után a fehér leplek úgy beleolvadtak a környe­zetbe. hogy semmit sem lát­tunk belőlük. A keleti égbolt alja _ kez­dett világosodni. Valahonnet messziről, az I. zászlóalj felől most is hallatszottak lövések, egy rakéta is felröppent a mesz- szeségben. A mi frontszaka­szunkon teljes volt a csend. Embereink eltűntek a fe- herlő homályban. Tíz perc, negyed óra telt el? Ki tudja .. . Aztán megjelentek .. Fut­va jönnek a jégen, a negye­diket ketten vonszoltak... tol: hozzak magukkal a foglyot. Végső erőfeszítés... Itt vannak! Belezuhannak az árokba. 1 Egy katona azonban a Don jegén sántikál. már alig tud menni, aztan összeesik A jég közepén fekszik. A századparancsnok rónán leállítani a géppuskákat. Tü­zet szüntess! Kerdezem a vissxaérkezők- től, hogy mi van. Nincs semmi bajuk, de a Jani ta­lálatot kapott, elmaradt tő­lük. i— Igen, összeseit a jé- geVi '— mondom. — Hát a fogoly? — Már ébredezik, egy ki­csit fejbe csaptuk — mond­ják. Leálltak a géppuskák, oda­át a golyószóró is elhallga­tott. Teljes csend borult a Donra. Kivilágosodott. Jani két kezere támasz­kodva vonszolja magát. Lat­szik, hogy fogytán van az ereje. Időnként pihen, aztán újból megpróbál kúszni a part felé. Mindenki dermedten nézi. Kalmár mellettem az árokban. hordágy a kezé­ben. Enyhén oldalba bök, és furcsán mosolyog rám . . . Megértem. Körülnézek, senki sem mozdul . . . Bólin­tok, s majdnem egyszerre ugrunk ki az árokból, meg­fogjuk a hordagyat. Pilla­natok alatt a jégén va­gyunk ... Teljes a világos­ság. Valami szédülésfélét ér­zek. Olyat, mint a vágtató lovas vagy a teljes sebes­seggel száguldó autós: a ve- szeiy szeüUietet. Tudora, Siófokon

Next

/
Thumbnails
Contents