Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

£ä€.hm*r A KÖZÖS OnHON M i sens egyszerűbb, mint elfordítani a kulcsota zárban és kívül hagy­ni a világot, nem törődve a mások gondjával-bajával, bezárkózni a szűk családi körbe. Mitagadás: jó néhá- nvan gondolkoztak így mos­tanában szerte Magyarorszá­gon, elsősorban a városok­ban, s ott is az új lakóte­lepek lakóira volt jellemző ez a felfogás. Okokat bőségesen lehet találni. Hozzájárul az, hogy a lakótelepek — tisztelet a ritka kivétel tervezőinek — meglehetősen egyhangú ké­pet mulatnak, s nemcsak kí­vülről. Az emeletek fantá­ziátlanul kiképzett folyosói, a helyenként kórház- Vagy szállodaszerűen egymás mel­lett nyíló lakásajtók, a dísz­telen, egyforma lépcsőházak sem teremtenek jó hangula­tot az ott lakóknak. No meg az is igaz. hogy a lakótelepekre költözők — legalábbis nagy többségük — korábban olyan helyen él- »: z, ahol minden szomszéd ismerte egymást, jó barátok, olykor rokonok laktak a szomszédságban vagy a kör­nyéken. Egyszeriben kisza­kadni a megszokott környe­zetből és beilleszkedni egy újba, egy egészen másfélébe nem lehet egyik napról vagy akár hónapról a másikra. Mégsem lehet egyszerűen napirendre térni afölött, hogy a lakótelepek többségén hol­mi „elidegenedés” uralkod­jék el. Nem indokolják ezt igazán a fentiek sem, de az olyan „divatos” elméletek sem, mint a panelhangulat­ról «* hasonlókról szóló ki­találások. Sokkal inkább ar­ról van szó, hogy a lakóte­lepi életforma új, korábban ilyen csak hellyel-közzel volt — például az egykori vasutas, tisztviselő és hason­ló kolóniákon —, t még szo­katlan. Annál nagyobb érdeme a Hazafias Népfrontnak, hogy — képletesen szólva — el­sőként Budapesten „nyitot­ta ki” a lak óitelepl lakások ajtaját, hogy a négy fal kö­zül a közős otthonba hívja az ott élőket. Sok ezer em­bertől kérdezték meg, hogy mit szeretnének, véleményük •szerint mivel lehetne való­ban közös otthonná tenni a lakótelepet. S az ajtók ki-, nyíltak, bizonyítva, hogy ... csak megfelelően kellett ko­pogtatni rajtuk. Nincs szó elidegenedésről, bezárkózás­ról, csupán arról, hogy kel­lett valaki, aki elsőként nyújtson kezet, az elfogadás­ra volt és van készség. Any- ' nyira, hogy például az óbu­dai lakótelepen mintegy 16 ezren vettek részt az elmúlt ősszel a „vakáció-búcsúztg- to” műsoros rendezvényén, Békásmegyeren meg éppen 40 ezer körül járt azok száma, akik hasonló jellegű összejövetelen, nyárbúcsúz­tatón megjelentek. Kétségtelenül hozzájárult az ilyenfajta sikerekhez az is, hogy a Hazafias Népfront Budapesti Bizottsága külön­böző díjakat ajánlott fel a legjobb közösséggé szervező­dő lakótelepieknek. Mégis megkockáztatom: aligha le­hetne csupán díjak elnyeré­sének lehetőségével megmoz­gatni az embereket, ha nem volna meg eleve a hajlan­dóság bennük. Hiszen a di­jak is közösségiek: az egyik lakótelep sok ezer kötetes könyvtárt, a másik sportpá­lyát kapott, több rádiókészü­léket, magnetofont, diavetí­tőt, klubfelszerelest osztot­tak ki a Közös otthonunk elnevezésű akció más részt­vevői között. Még *z akció meghirdeté­sekor, a múlt évben kérdez­ték meg a főváros külön­böző részéin levő lakótele­pieken élőktől: milyen közös munkában vennének reszt legszívesebben. A válaszok­ból kiderült, hogy a legtöb­ben a lakótelep környékének szebbé tételében működné­nek közre, hogy a ház és a környék valóban közős ott­hon legyein. Volt, ahol lakó­telep« ünnepnapot javasol­tak, amelyen kötetlenül, vi­dáman lehetnének együtt az egymást sokáig legfeljebb látásból ismerő szomszédok, Kemping is, nem is ^Sátorozó hely", olvasom a kiírást, ami azt jelenti, hogy arait itt látok, kemping is, meg nem is. Kemping, mert idegen sátorosokat fo­gad a tulajdonos a bekerí­tett füves területen, és még­sem az, mert az eogedely meg nem érkezett meg a ta­nácstól. Acs Ervinné, a tu­lajdonos már beadta kérvé­nyét. A táborhelyen 8—10 sátor az autók mellett. Fő­ként csehszlovák állam pol- gárok és magyarok laknak a magánkempingben. A kör­nyék hangulatos, sok a zöld. Valaha ezen a tájon szőlőt műveltek az Ács nagyszülők. Most zuhog az eső, cuppog a sár, tocsog a víz. A kerítés mellett sátrat bontott egy család, a kempingfölszereles már a Trabantban van. — Hét napra terveztük az üdülést, de öt lett belőle — vonja meg a vállát Molnár János, a családfő. — Lehet, hogy holnap visszatér a jó idő, s akkor majd bosszan­kodunk. No, de kisgyerekkel nem kockáztathat az ember. Esztergomból jöttek, Mol­nár János a Medicor Művek dolgozója. — Közelben a Medicor ­üdülő, ott strandoltunk. — Jói érezték magukat itt? — Igerv. Napionta 40 forin­tot fizettünk fejenként a fe­leslegemmel. A gyerek «tan egy tízest. A kempingben kötőn női és íérfizuhanyozó van. Ter­mészetesem férfi és sói WC Az engedély megérkezése u+án valószínű egycsillagos minősítést kap ez a kem­ping. Miként Szarka József, a siófoki tanács termelés­ellátásfelügyeleti osztályá­nak vezetője elmondta, pil­lanatnyilag két magántábor­hely működésének engedé­lyezése van folyamatban. Közülük az egyik az Ácsé­ké. Előreláthatólag a többi kemping sem lesz kétcsilla­gosnál jobb besorolású, mert az idén még nem volt elég idő a fejlesztésre. Sok az illegális kemping a part mentén, s p/ek — megfelelő beruházások után — legáli­sak lesznek... Betegápolási kutatóközpont Az ENSZ Egészségügyi Vi­lágszervezete, a WHO euró­pai regionális központjának magyarországi betegápolási kutató intézménye lesz a Szolnok megyei Tanács He- tenyi Géza Kórháza. A vá­lasztás azért esett a szolno­ki kórházra, mert itt már évek óta figyelemre méltó munkát végeztek a beteg­ápolási módszerek és formák továbbfejlesztéséért. Az el­múlt években a sebészeten, a belgyógyászaton, az ideg­es elmegyógyászaton, továb­bá a traumatológiai es a gyermek fertőző osztályokon hetvenféle ápolási formát, módszert dolgoztak ki. A WHO képviselőinek vélemé­nye szerint a kórház kezdeti lépései alkalmasak arra, hogy a szervezet keretében további kutatások alapjául szolgáljanak. A betegápolási kutatóköz­pont feladatainak ellátásá­hoz a kórház 1984-ig megte­remti a szükséges feltétele­ket. Már létrehozták a szak­dolgozók tudományos bizott­ságát. amely összefogj« es irányítja a munkát. lakótársak. De otras * volt — az egész varosnyi, 15 ezer lakásos Üjpalotai lakótelep —, ahol javasolták helytör­téneti vetélkedő megrende­zését, hogy minél többet tudjanak meg közös ott­honukról. Figyelemre méltó kezdeményezés: Rákospalo­ta ezekben a hónapiokban ünnepelte fennállásának 700. évfordulóját, s az alig né­hány éve ottlakók szeretnék jobban megismerni a régi és közeli múltat, hogy — talán évek múltán, talán in­kább majd csak gyermekeik — igazi rákospalotai lokál- patriótákká váljanak. Ehhez a helyismereti vetélkedő az első lépést jelentheti. Mindez tanulságul szolgál mások számára is. Minde­nekelőtt azzal, hogy a fel- szabadulást, majd a mező- gazdaság szocialista átszer­vezését követő, nagy „belső népvándorlás” után a meg­nyugvás, egyfajta viszonyla­gos állandóság állapotába jutott az ország. Természe­tesen költöznek még ma­napság is faluból városba — és megfordítva is —, ‘ de a régi otthonukból elköltözött százezrek nagy mozgása vé­get ért Aki megtalálta a helyét új munkakörében, mukahelyén — állandó la­kos akar lenni ott, ahol le­települt. Megszűnőben van a kimondott vagy csak sejte­tett ellentét a büszke „ősla­kosok” és » helyenként .,jöttment”-ként kezelt, sőt lenézett beköltözők között Sok nemzedéken át egyhely­ben lakó családok kezdik befogadni az új lakosokat, s az ország különböző tájairól egy városba verődött, mun­kát. környezetet cserélt em­berek lassanként lokálpatrió­tái lesznek éj lakóhelytét­nek. Anni most már nemcsak lakóhely. Leonce herceg nem altar metronómot M eg m lent ennek, hogy az egv városból, faluból, környékről elszármazottak időnként össze járnak, fel- idézgetrk emlékeiket szere­tettel gondolnak a szülőhely­re. De mar kinyitják az aj­tót, éc tenni is hajlandóak azért hogy a sokemeletes lakóház, a lakótelep több le­gyen összkomfortos b*Vó- helynéJ. Ha fokozatosan is, de megteremtik a kcraos ott­hont V. K. „Magyar dőli” ahogy a színész mond ja a kritika e részéről. Georg Bü­chner üstökösélete sziporká­zó abszurd dráma: csekély huszonnégy éve alatt orvosi tanulmányokat folytat, a márnák idegrendszerérőK 1) ir doktori értekezést, Darm­stadt bigott levegője után Strasbourg szabad légköré­ből szippant nagyokat, tit­kos társaságot szervez a tö­megek felvilágosítására, me­nekül, „mellesleg” megújítja a hagyományokba ragadt német drámát a Danton ha­lálával és a torzó Woyzecle­kéi, bölcsnek nem nevezhe­tő menyasszonya megsemmi­síti egyik főművét, a zseni Zürichben tífusztól kilód­ban ... Legkülönösebb, legtalá­nyosabb műve nem a törté­nelem játékszerévé vált, életélvező Danton haláláról szól, nem is a babáját lemé­szároló borbélysegéd Woy- zeckről, hanem Leonce ki­rályfiról és Léna királykis- asszonyróL A Leonce és Lé­na (1836) kihívás a rende­zőnek és az előadásra szö­vetkezett teom-nek. Először 1895-ben mutatták be Mün­chenben. Nálunk 1964. októ­ber 24-én Babarczy László rendezésében játszották a főiskolások, 1971-ben Lener Péter fogalmazta színre az Irodalmi Színpadon, 1972- ben újra a színházművészeti főiskolások adták elő Szőke István rendezésében, idén pedig a Stúdió K tűzte mű­sorra. Mi a titka * többszörös megújulásnak? Hiszen a könyvmoly olvasatában a Leonce és Léna bájos, ke­sernyés humorú Shakespea­re-parafrázis ... Igaz, sajá­tosan egyéni par la la Shakes- pieare művemet; tüneménye* szójátékai, stüusvá Hasai, groteszkig hegyezett csatta­nói vannak, de a cselek­mény szegényes. inkább kömy-vdramát, mintsem re­mek előadást sugall a könyv­molynak Tehát magának az előadásnak kell bizonyítani azt, hogy Georg Büchner nem annyira a salat korá­nak, mint inkább e szazad­nak „lakóija”, nem J« előfu­tára, de alapító vészese a legkülönfélébb irodalmi mozgalmaknak, stílusoknak; naturalizmusnak. de ex- preaszKmisnuttnak is. Nem láttam még Leonce és Léna­Fbtkészűiteé a toncrr* Üzembe helyezik az új mérőtermet Fonyódon A nyár, a vakáció * diá­koké, messzire elkerülik aa iskola környékét. Míg ők pi­hennek, az iskola megszépül felfrissül. A fonyódi 521. számú szak™unkáekepző in­tézetben már végeztek a fes­téssel, rendben várja a szep­tembert minden felszerelés. A vállalatok által üzemelte­tett három tanműhelyhez most készül a negyedik a boglárt állami gazdaságban. Ahogy Frtvnkberffer Mihály iskolaigazgató elmondta, az 1982—83-as tanévre igen sok gyerek jelentkezett, így a tervezett négy első osztály helyett ötöt indítanak. A vártnál többen jelentkeztek az autószerelői, háztartási kisgépszerelői szakokra. A szakmunkástanulók szakmai gyakorlatukat a tanműhe­lyekben töltötték, nyári sza­badságuk nemrégiben kez­dődött meg. Három esopairt építőtáborban volt, Nagy­atádon és más megyékben: ötven szakmunkásképzős a mezőgazdaságban dolgo­zott, de vasúti pályamun­kákban is segédkeztek. Itt egy kihasználatlan lehető­ség: míg a tóparti vendég­látó egységek képzetlen munkaerőt alkalmaznak a nyári hónapokban, addig a balatoni vendeglátóipari ta­nulókat az ország ré­szeire viszik kukoncat ei- merezm! Az intézetben ősszel özem­be helyezik a hatszázezer forint értékű, villamos mé­résekhez használatos beren­dezést, mély most az iskola „büszkesége”. A felszerelés ugyanis csak ’ olyan aszta­lokkal használható, melyek jelenleg Magyarországon nincsenek forgalomban. A Ganz Müvek hatalmas öez- • szegért vállalta volna az előállítást, így végül az in­tézet tanárai, diákjai maguk oldották meg a szerelést, a beállítást. A mérőterem na­gyon korszerű, sokat segít az elektrotechnika gyakorlati megismerésében. Az idei év újdonsága lesz az is, hogy érettségizett fiataloknak rá- dió-teievizió műszerész sza­kot indítanak. Szeptemberben három­száznyolcvan diák kezdi az iskolaévet a fonyódi szak­munkásképzőben. Valameny- nyien somogyiak, mert az intézmény nem tud kollé­giumi elhelyezést biztosítani. Túlnyomórészt Somogybán is maradnak, ahogy ezt egy nemrég készült felmérés bi­zonyítja, méghozzá azon a helyen, ahol tanulok voltak. Mihályi Győző előadást. De 1975-ben asalz- .-burgi játékokról káprázatos produkcióról érkezett hír; egy csak félig „színházi em­ber”, Johannes Schaaf vitte szabadtéri színre a müvet különc figurák seregét sora­koztatva föl, Péter király liliputi udvarával pedig Daumier karikatúráit eleve­nítette meg a színen, mely bolyhos-bársonyos dombot mutatott, tükör-reflexekkel, fátyol és tüllhátterekkel fantasztikus hatású világot ábrázolt. Leonce herceget’ Szabó István későbbi Mep- histója, Klaus-Maria Bran- dauer alakította. Tehát: a rendezőnek „ki kell találnia” a maga saját Leonce és Lé­náját ahhoz, hogy jó elő­adást nyújtson át a néző­nek. és ez nem kevesebbet jelent annál, hogy egyenér­tékű munkát kell végezzen a büohnerievel. A zsenié­vel ... 1 Hirvorö Ha a rendezőnek, mint axiómánk leszögezi, egyen­értékű alkotótársnak kell lennie az íróval, akkor nem elégedhet meg a mindenko­ri olvasó véleményével, mely szerint a Leonce és Léna a maga vígjátéki voltában ar­ról szól, hogy a mindenkori fiatalok, hogyan próbálják kitapogatni helyüket a világ­ban kétségekkel, letargiával váltakozó tétova optimiz­mussal: a büchneri mese — mert olyan mese ez, mint a shakespeare-i mesék — hő­se, Leonce egy kényszerhá­zasság elől menekülve rá­bukkan igaz szerelmére, Le­nara. aki viszont éppenhogy a neki szánt menyasszony, a szomszéd birodalom király- kisasszonya. Mesés happy end 1 A hantiétól meditáló, té­továzó Leonce herceg köré tűzijátékot kellett rendezni, ez és csak ez biztosítja a lankadatlan nézői figyelmet. Ahhoz azonban nem eieg konstans érték, hogy mara­dandó nyomokat hagyjon az emberben. Márpedig Ács Já­nos elkényeztetett bennün­ket a lezárult évadban. Re­méltük. hogy első bogiári rendezése az értékteremtő folytonosság jegyében szüle­tik. Reményeink a Leonce és Léna szabadtéri előadá­sával túlteljesültek; Ács a bogiári színház egyik leg­jobb produkcióját teremtet­te meg társaival az eddigi­eknél mostohább viszonyok között. Büchner vígjátékából mai abszurdot kreált, illetve a darabban rejlő ilyen le­hetőségeket teljesítette ki nemcsak ínyenceknek, ha­nem egeszen populáris szán­tén. Fantasztikusan nagysze­rű előadás ez, mely akár dönthetne is abban a kérdés­ben — mely p>ersze mondva­csinált —, kié az elsőbbség, az íróé vagy a rendezőé. Ács a bogiári Vörös kápol­na előtt szuverén világot teremtett: mókásat, mulatsá­gosat, furcsát, mely azonban olykor a boschi piktúra fe­nyegetés-tartalmától sem idegen. Mindez aannban nem öncélú, nem idegen a büchneri szellemtől, a kese­rű kiábrándultságtól. Adós vagyok a magyará­zattal, mitől nem annyi a Leonce és Léna, amennyinek olvastuk. Ács János olvasa­tában — és rendezésében — Leonce nem pusztán a nem kívánt, illetve rákényszeri- tett szerelemtől menekül. Nem a helyét kereső niin­Lukáts Andor denkori fiatal. A bogjári Leonce éppien a Feladat elől emigrál; a Feladat ugyanis egyenlő a felelőtlenség kó­lának erőszaktételt jelentő végével, besorolás a perc- emberkék közé, lélektelen munkavégzés, puszta rutin­ból, mégha ez Leonce eseté­ben a vezetést jelenti is. Ács rendezése nekem egy kicsit a rendezői hivatásról is hit­vallás: csak semmit rutin­ból, csak semmit a teremtés csodája nélkül...! Így nő túl ez az előadás a néhány játszási alkalmon, s lesz jelképes erejűvé, jövő éva­dok!» átsugárzóvá. Péter király birodalma —• és. ez a büchnerihez méltóan zseniális abban az előadás­ban — a múló időé. mely­ben minden percnek meg kell teremnie a gyümölcsét; metronóm monoton ketyegé­se darabolja az időt, és fi­gyelmezteti az alattvalókat a kötelességekre Itt még az együgyű királyi mulatozás is ütemhez igazodik. Ez a mo- notómia azonban olyan pom­pás ötletektől sziporkázik mind látványi, mind panto- mimikus megfogalmazásban, hogy a hasunkat fogjuk ne­veltünkben. Jordan Tamás guruból és shakespeare-i clownból gyúrt Pétere es udvara minden bizonnyal mulatságosabb és érdeke­sebb, mint Schaaf liliputi vilaga. Valóban, alkotó team lehetett itt jelmeztervező (Donáth Peter), zeneszerző (Mártha István); kóreográ- fus, rendező, színész. De so­rolhatnánk még a bizarr éle­tet élni kezdő helyszíneket! Helyette nehány egészen kimagasló színészi alakítás­ról emlékezünk meg. Nem is tudom Lukáts Andor ját­szott-e már ekkorát vígjá­tékban. Valeno — Leonéé­hoz csapódott csavargó — szerepében egyszerűen bá­mulatos, mit produkál: filo­zófus csirkefogó egy akro­bata képességeivel, minden mondata, minden gesztusa külön elemzest Igenyelne. Káprázatos 1 Molnár Piroska — ugyanaz Lena mellett, aki Leonce mellett Valerio — szinte a semmiből teremt. Nagy Szerepet, parádés ala­kítást nyújt. Leégett orrán zöld levéllel, madzagon lógó illemtanával, örökirójával, sunyi kis kalapjával, tuns- taszékével — felejthetetlen. Jordánt már említettük. Ve­lük egy sorba Spindler Bé­lát kell állítanunk: szorn- lásos főhivatalnoka, ez a percemberke olyan ütödöt- ten szervilis, hogy az már fáj! Leonce-ot Mihályi Győ­ző formálja meg. alakításá­val Hamletet ígérve. Feber Anna — Lena — keménysé­ge, tisztasága erős tehetség­ről győz meg. Csákányi Esz­ter sabásan csábító Rosetta, Leonce és Léna boldogta­lanul ül trónon: a király ke­zében ott a Pétertől ráha­gyott birodalmi jelkép, a metronóm. Ebben a célszerű világban már éppúgy nincs helye a szegény szabad Va- leriónak, mint Fa Istaffisak IV. Henrik mellett. Ács Le­once és Léna-látomasában Valeriót, a filozófiájával együtt kasztrálni kell a cet- szerű világból. Leskó László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents