Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-31 / 178. szám

If júsági találkozóra készülnek Banyán Közös programok az ifjúsági klubokban Dijat nyertek a mernyeiek Ilyenkor nyáron a legna­gyobb figyelem a Balaton­part felé' fordul, míg a me­gye más településein kissé lelassul az élet: ..uborkasze­zon” van, A földeken azon­ban tovább tárt a munka, a betakarítás a mezőgazda­ság nagy hajrája. Varga Andrást, a kaposvári járási KISZ-bizottság titkárát ar­ról kérdeztük, mivel tölthe­tik most szabad idejüket a terület községeiben élő fia­talok. — KlSZ-bizottságunk min­den hónapban szervez egy- egy olyan nagy rendezvényt, melyre a járás minden alap­szervezetét várjuk. Augusz­tus 14—15-én lesz a hagyo­mányos ifjúsági találkozó Bányán, ötszáz fiatalra szá­mítunk, a szervezés nagy ré­szét a kaposmérői KISZ-esek vállalták. Mint minden év­ben, most is megtartjuk au­gusztus 20-án az Alkotmány kupát a nagyberki sportpark­ban, majd szeptember 29-én Jutában lesz honvédelmi nap és ifjúsági nagygyűlés. Mintegy 1500 résztvevője volt eddig minden alkalom­mal a szennai folklórtalálko­zónak, melyre most is októ­berben kerül sor. A legnép­szerűbb sportág a fiatalok körében a kispályás labda­rúgás: ez a programja a no­vember 7-i járási tömeg­sportnapnak. Decemberre közművelődési vetélkedőt terveztünk, a nagybaj ami KISZ-bizottság lesz a házi­gazdája. A járásban öt-hatezer fia­tal él, közülük 1911-en tag­jai az ifjúsági szövetségnek. Tevékenységüket 98 alapszer­vezet fogja össze, Nyolc la­kóterületi KISZ-bizottság is működik. — Milyen munkát végez­nek a bizottságok? — Az egy-egy bizottság­hoz tartozó alapszervezetek száma hat és tizenkettő kö­zött van, ezek irányítását látják el. s ők gazdálkodnak az ifjúsági alappal. Nagy­bajomban nincs gond a programokkal, ugyanis a művelődési ház igazgatója a KISZ-titkár, s nagyon lel­kesen irányítja a fiatalokat, jól működik a klub. Igáiban szintén népművelő a titkár, ami meglátszik a rendezvé­nyeken: volt már amatőr csoportok találkozója, gya­koriak a kiállítások. Jól si­kerültek az ifjúsági napok a fürdőnél. Somogysárdon könyvtáros a titkár, nem vé­letlen, hogy ők , nyerték meg a Könyv és ifjúság vetélke­dőt. Náluk is a közművelő­- dés áll a középpontban. Ka- posmérőn az utóbbi évben lendült fel a mozgalmi élet, ez a fiatal és. agilis titkár­nak köszönhető. Mernvén agrár szakember fogja ösz- sze a fiatalokat, ifjúsági klubjuk most kapott kitün­tetést. Két gyengélkedő KISZ-bizottságunk van: az egyik Nagyberkiben, ahol új a titkár, a kultúros pedig most vonult be katonának. Ott van a kiváló sporttele­pük, ám nem élnek vele eléggé. A fiatalok átjárnak a mosdósi szanatórium rendez­vényeire, főként a színvona­lasan dolgozó Üj Tükör klubba. A másik terület Ka­darkút. A régi népművelő — aki sokat segített a KISZ­nek — most ment el, remél­jük, az újjal is jó kapcso­lat alakul ki. A nyolcadik bizottságunk a kaposvári Mezőgazdasági Főiskola Tan­gazdasága. A régi jónevű nagytoldi és tátomi klubban most volt, vezetőváltás, egy kicsit még akadozik a mun­ka. Zaranyban a fiatalok 90 százaléka diplomás, náluk a sporttevékenység színvona­la emelkedik, programjaikat a főiskolával közösen szer­vezik. — Melyek a legfontosabb feladatok ? — Valamennyi alapszerve­zetünknek van saját ottho­na. sőt a legtöbb helyen if­júsági klub is működik. Ar­ra ösztönözzük a fiatalokat, hogy öntevékenyen alakít­sák ki programjaikat, folya­matos és. tartalmas K1SZ- élet legyen. Sajnos gondok is vannak. A művelődési központ ajánl ójegy zekén a legtöbb műsor kétezer fo­rint felett van. s az alap­szervezetek többségének az egész éves kerete ennyi. A szabad időhöz tartozik a nyaralás, üdülés. Sok fiatal keres rá eg bennünket Verő­cemarosra vagy a Balatonra szóló üdülőjegyért, melyből az idén egyetlen darabot sem kapott a megye a dol­gozó fiatalok részére. A szál­lások is drágák az ország valamennyi területén: keve­sen tehetik meg, hogy 300— 400 forintot kifizessenek egy éjszakára. így, sajnos, nem tudjuk hozzásegíteni a járás KISZ-tagjait az olcsó üdü­léshez. I. É. Kedvezően alakult a cigánylakosság helyzete Taton További feladatok a körülmények javítására A tabi tanács közigazgatá­si területén a cigánylakosság életkörülményeiben, társa­dalmi beilleszkedésében ked­vező változások következtek be' az utóbbi években — ál­lapította meg legutóbbi ülé­sén a nagyközségi pártbi­zottság Mindez adódik a ci­gányok foglalkoztatásának, beiskolázásának, szakmai előmenetelének, lakás- és egészségügyi helyzetének ja­vításából. Legutóbb 1976-ban érté­kelte a tanács végrehajtó bizottsága önálló napirendi pontként a lakosság ezen ré­tegének helyzetét, es az élet- körülmények javítása érde­kében átfogó határozatot ho­zott. A nagyközség területén hat évvel ezelőtt 13 putrit tartottak nyilván, mostanra ezeket felszámolták. Az el­múlt öt évben 12 családot költöztettek korszerűbb la­kásba: két családnak építé­si, négynek vásárlási köl­csönt biztosítottak, öt család pedig az üresen álló családi házak megvásárlására bizto­sított OTP-kölcsön felhasz­nálásával került jobb körül­mények közé. Hat évvel ko­rábban kétszázharmxnchét cigány élt Tab közigazgatási területén, az idei évre ez a létszám 185-re csökkent, ami főleg a sokgyermekesek el­költözésének a következmé­nye. Jelentősen átalakult a cigánylakosság foglalkozta­tottságának szerkezete is. Az 1976-os évben a munka­képes korú cigányok 66 szá­zalékának volt csak munka- viszonya. Ez az arány ma már 82 százalék. Megnőtt a nők munkavállalási aránya, változott a családok gondol­kodásmódja. A munkáltatók sem alkalmaztak megkülön­böztetést a cigány és a nem cigány dolgozók között. Bé­rezésük alapja mindenhol a végzett munka mennyisége és minősége volt. Az anyagi és erkölcsi meg­becsülés ellenére a cigány dolgozók egy részénél még előfordult a gyakori murka- helyváltoztatás, az átlagosnál alacsonyabb teljesítmény, az italozás, a munkafegye­lem lazítása, illetve az iga­zolatlan távolmaradas a munkahelyükről. A pártbizottsági ülésen megállapították, hogy a ci­gányok alig igénylik a gyer­mekintézményekbe való fel­vételt. A 30 cigánygyerekből (6 éves korig) mindössze kel­ten jártak bölcsödébe, öten óvodába, pedig a tanács a felvételi kérelmüket minden esetben teljesíti. A tabi ki­segítő iskola tanulói közül 7, az általános iskola és a felügyelete alá tartozó tagis­kolák tanulói közül 31 a cigányszülők gyermeke. Az idei tanévben végzett három nyolcadikos szakmunkás­képző iskolában tanul to­vább. Az ingerszegény és esetenként primitív családi környezet ellenére a múlt tanévben csupán egy gyer­meknek kellett osztályt is­mételni. Negatívumként em­lítette a beszámoló, hogy tankötelezettség megszegé­se miatt 1979 és 1980-ban 9 esetben kezdeményeztek sza­bálysértési eljárást szülők ellen. A kedvezőtlen feltételek között élő, illetve idős és munkaképtelen cigánycsalá­dok életkörülményeinek ja­vítása érdekében tavaly 6 személyt rendszeresen szo­ciális segélyben részesítet­tek. Egyes családoknál ma is tapasztalható a nagyfokú al­koholizmus, ezért az utóbbi két évben több személyt kellett elvonógyógykezelésre kötelezni. A cigánylakosság körében az egyik legjellem­zőbb szabálysértési eljárás közé tartozott a lopás. Az elmúlt években tett in­tézkedések a beilleszkedés meggyorsítására és életkö­rülményeik javítására ösz- szességében kedvezőek vol­tak. Az elmaradás csökken­tésére *és a körülmények ja­vítása érdekében a cigányok helyzetével való foglalko­zást továbbra is fontos tár­sadalompolitikai kérdésként kezelik a nagyközségben. Megkülönböztetett figyelmet fordítanak a fiatalok neve­lésére, bölcsödéi, óvodai el­helyezésére, iskolai tanul­mányaik teljesítésére és munkahelyi beilleszkedésük­re. A cigányok lakásvásár­lásait támogatják. Az egész­ségügyi dolgozók, a vörös­keresztes aktívák pedig se­gítik a helyes életmód ki­alakítását, a család és gyer­meknevelést. K. J Mindennapok küzdelme Meg kell kapaszkodni Motto: Ahol az átlagos­nál rosszabbak az adott­ságok. olt. a feladatok elvégzésén túl szükség­szerűen a természeti hátrányokkal is meg kell birkózni. Vizvár hatarában vetőgép rója a táblát. Az olajretek magjából zöldtrágya lesz. Létkérdés itt, hogy a nyolc­száz hektárnyi kalászos után legalább ötszázötven hek­táron zöldtrágyával szorgal­mazzák a föld termőképes­ségét. Évente legalább ugyanekkora területre me­sét is kell vinni, mert a sa­vanyú homokföldek határt szabnak a föld termőképes­ségének. A látszólag egyenes terü­let csalóka. Az enyhe hullá­mok teremtette mélyedések­ben megül a víz. és ott egy­szerien elhal a termés. Ma még felmérni is nehéz, hogy az egyébként ígéretes burgo­nya-, kukorica-, cukorrépa­táblákban milyen mértékű kiesést okoznak ezek a lap­pangó vizek. — Ezen a vidéken hosszú ideig nagy szó volt., ha har­minc mázsa kalászost sike­rült termelni hektáronként — mondta az elnök Vida Imre. — Az utóbbi három évben — nem kevés erőfe­szítéssel — sikerült „áttör­ni” ezt a bűvös határt. Július utolsó napjaiban, mikor ott jártam, meglehe­tős idegfeszültség fogadott. — Az egész aratási időben — mondta Sill Géza elnök- helyettes — mindössze két és fél olyan napunk volt, ami­kor nem esett. Azt hiszem, ez mindent elmond. Vida Imre hozzátette: — Talán még soha nem csináltunk ennyire körül­tekintő, emberre, gépre, szinte órára, napra szóló fel­adattervet, mint az idén. Egy mondata sem valósult meg! Elkezdtünk aratni Vízváron, eleredt az eső. A heresznyei részen nem esett, azonnal indultunk oda. Nem is tud­juk még pontosan, hogy ez a jövés-menés, az eső elől való menekülés mennyi többletköltséget okoz. Pedig ebben a szövetke­zetben éppen a költségtaka­rékosság az, amire tálán az átlagosnál is jobban ügyei­nek. — A föld minősége adott — fűzi hozzá magyarázat­ként az elnök — a terme­lésnövelés lehetőségei kor­látozottak. Amit az eredmé­nyes gazdálkodás érdeké­ben tehetünk, az mindenek­előtt a költségtakarékosság. — E tekintetben mit ho­zott az év első fele? — Az árbevételünk nyolc- százezer forinttal elmaradta tervezettől. Nyomban hozzá­teszem: azért, mert csúsztak az .exportszállítások, gon­dok voltak a faértekesítés­sei — vagyis nem áruhiány­ból keletkezett a lemara­dás. Ugyanakkor sikerült ki- lencszáz.ezer forint kiadást „megfogni”. Gyorsmérleget készítve az ágazatokat vesszük sorra. A százharminchárom kocás sertéstelep nem égészen két- ezertkétszáz hízót termel évente. Időarányosan telje­sítette kötelességét. — Jó néhány nagyüzem­mel ellentétben nálunk ez a telep tavaly egymillió négy- százezer forint ágazati ered­ményt hozott. Alapja a min­denre kiterjedő, lelkiismere­tes, gondos munka. Prémiumfeltétel a tejérté­kesítés huszonöt-harminc százalékos emelése — a szán­dék teljesítését a jól meg­választott anyagi ösztönzés is segíti. A húsmarhaágazat hat hónap alatt hatvanöt hí­zómarhát termelt, húsz kivé­telével mind exportra ment. — Az export növeléséért mit tehet az üzem? — Valójában annyit, hogy a gazdaságossági szempontok figyelem bevételével minősé­gi árut termel. Alapvető ér­dekünk ez, ezért is igyek­szünk érte mindent megten­ni. Több éves program so­rán ötszáznyolcvan hektár jó minőségű gyepterületet ala­kítottunk ki. A gyepre ala­pozott húsmarhatartást is költségtakarékos törekvé­seink jegyében fejlesztettük, sőt e téren a továbbfejlesz­tés -gondolatával is foglalko­zunk. — Milyennek ítéli ezt az évet? Vida Imre egy pillanatra elgondolkodik. — Nem könnyű év. Meg kell kapaszkodni. Minden­nap, minden óraban. Csak így sikerülhet, Hogy a nyolc- vanmilliós árbevétel mellett megteremtsük a tervezett öt és fél milliós eredményt. Vízváron az adottságok az átlagnál rosszabbak. Az eredmény óhatatlanul többet kíván mindenkitől. Vörös Márta Növekszik a másodvetések területe sii uvesen vállalkoznak a mezőgazdasági üzemek ez évben a másod- es tarlóve- lésekre, máris elértek az eredetileg tervezett mintegy 100 ezer hektárt, s előrelát­hatóan további, legalább 20 ezer hektárnyi szántóföldet hasznosítanak másodszorra is. A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztériumban elmondták, hogy évről évre örvendetesen növekszik a másodvetés területe. A meg­nehezült gazdálkodási körül­mények között mind ' több üzem igyekszik ily módon a földterületét jobban ki­használni, s ezzel jövedel­mét növelni. Több helyen — elsősorban Pest és Csongrád megyében — az állami gaz­daságok, téeszek gyakran már eleve beépítik éves ter­vükbe a kétszeres földhasz­nosítást. s ennek megfelelő­en alakítják ki vetésszerke­zetüket. Tavasszal például kukorica helyett hidégtűrő borsót vetnek, s a betaka­rítás után júniusban mar szuper korai érésű kukorica kerülhet a helyére. Jelenleg derékmagasságú ez a má­sodvetésből származó takar­mánynak való. a meleg, fül­ledt, csapadékos idő kedvez fejlődésének. Éppen a kedvező időjárás eredményeként szépen nö­vekszik a gab.ona után ve­tett kukorica is. Csongrád, Békés és Baranya megyeben a kalászos után vetett ku­korica néhol mar bokáig ér. Fokozza a másodvetésre a vállalkozó kedvet a vető­magvak széles választéka is. A több mint húszféle szu­per rövid tenyeszidejű hib­ridkukorica mellett gazdag a választék leveles zöldta­karmányból. Nógrád. Bara­nya és Pest megyében — ahol különösen sok a szar­vasmarha és a juh — most készülnek elő a búza után vethető hibrid, takarmány­repce és takarmánykáposzta földbe juttatására. E növé­nyek új fajtái igen dús le­velet növesztenek, s nem ritka a hektáronkénti 100 mázsa zöldtermés. Az au­gusztusban elvetett gyorsan növekvő takarmánynövény szeptember végén már le­geltethető a kérődzőkkel. Haadasul a hagyományos osgyeplegelőkkel szemben október helyett az első hó lehullásáig ellátja az adato­kat, három-negy hettel is megnyújtható a legeltetési szezon. A savanyú homokon fontos szerepe van a zöldtrágyának Az épüld ú.1 tahi bölcsödénél a kaposvári Kinizsi Tál ftlelmlszerlparl Rzakkdzéplskola és Szakmunkásképző Intézet sütőipari tanulói dolgoznak

Next

/
Thumbnails
Contents