Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)
1982-07-03 / 154. szám
RFJ ! EK TORIÉN YBMN Szerep a társadalomban Mezőgazdászok a közművelődésben ... A két fogalmat a legtöbben nyilván összeegyeztethetetlennek vélik, részint az előítéletek okán —? így gondolkodván: mi köze lehet egy seríésge- netikál vagy hígtrágya-felhasználást tanult szakembernek az úgynevezett humán műveltséghez — részint rossz tapasztalataik nyomán. Az egymásnak látszatra ellentmondó fogalmak párosítása mégsem egyszerűen egy bizarr ötletekre, meghökkentő metaforákra törekvő költő leleménye — ezt bizonyította vizsgálódásunk a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolán. Igaz, az eredmények korántsem olyan látványosak, mint például a pedagógus- képző intézetek többségében: Szükségszerűen nem jellemző itt a festészettel, szobrászattal, zeneszerzéssel foglalkozó tanár és diák, nincs énekkara, országosan kvalifikált irodalmi színpada, önképzőköre sem az intézménynek. A színház- és hangversenybérletek számát ugyancsak nem érdemes nagydobra verni: magyarázatot legfeljebb az a tény adhat, hogy a kollégium százkilencven diákja meglehetősen távol él a város központjától, esténként bizony nehéz megoldani a közlekedési gondokat Ám — ha a közművelődésnek nem a hagyományos mutatóit vesszük alapul — találunk itt is szép kezdeményezést bőségesen. A közművelődési tevékenységet a kollégiumi bizottság irányítja, mely a KlSZ-szer- vezet egyik bizottságaként működik. Horváth József, a diákotthon igazgatója elmondja: a tervezéskor feltétlenül figyelembe kell venni, bogy a végzett hallgatók nagy többsége falun helyezkedik naajd el, ily módon a leglényegesebb szempont a közművelődési tevékenységben a hallgatók felkészítése a falvakban rájuk váró társadalmi szerepre. Elsősorban a tudomány népszerűsítésére. Ennek szellemében alakult meg 1976- ban a főiskolai TIT-tagcso- port,_ melyről Kánya János, a szervezet megyei titkára nemrégiben elragadtatással nyilatkozott. Tagjai — jelenleg harmincnégyen vannak — három éven át vesznek részt TIT-szabadegyetemen, s a jórészt a mosonmagyaróvári főiskola mintájára létrehozott kurzuson a legvált(valósabb témákról hallgatnak előadásokat. S nemcsak elsajátítják a politikai, módszertani ismereteket: át i* adják őket! Hála a nagyatádi járási TIT-szervezettel fenntartott kitűnő kapcsolatoknak, a főiskolásoknak bőven volt és van alkalmuk előadásokat tartani a legkülönbözőbb . „hobbitémákról” — néptáncról, barlangászairól, lovassportról stb. — de a földművelés, az állattenyésztés szakmai kérdéseiről, a kül- és belpolitika eseményeiről is. Azoknak a községeknek a listája, melyekben a „diáktanárok” megfordultak, egy hosszú hasábon is alig férne el. A TIT- tagcsoport két esztendeje a Kiváló társadalmi munkáért kitüntetést kapta a Hazafias Népfront megyei bizottságától. Kár, hogy — amint a közelmúltban készített felmérés igazolja — az ismeretterjesztő tevékenység iránti hajlandóság rohamosan csökken a kezdő üzemmérnökök között: mindössze huszonötharminc százalékuk marad bent a közművelődés „áramkörében”. Sokan egzisztenciális, s a családalapítással együtt járó anyagi természetű gondok miatt, jövedelmezőbb foglalatosságok után néznek, a falu közéletének őszinte fájdalmára. A közművelődési speciálkollégiumra jelentkezett főiskolásaknak — évenként hu- szan-huszonöten vállalják a tanfolyamot — nemcsak arra teremt lehetőséget a kollégiumi bizottság, hogy szemeszterenként tizenkét színvonalas előadást hallgassanak meg a közművelődés társadalmi-politikai alapjairól, módszertanáról, az agrárértelmiség helyzetéről és feladatairól, hanem arra is, bogy saját szemükkel győződjenek meg az eredményekről és lássák a gondo- kat-bajokat a járási művelődési központokban, a kicsiny falvak művelődési ott- honadban^ könyvtáraiban. Az intézmény diákjai rendszeresen hívják meg közéleti témájú eszmecserékre a főigazgatót, helyetteseit és a főiskola más vezető munkatársait, *,a politikai vitakör foglalkozásaira érkezeit újságíróknak, k átadóknak is válaszolniuk keli az ilyen kérdésekre: non történt Afganisztánban; hogyan alakul a lengyelországi helyzet. Vagy — hogy az utóbbi eve« egyik legeién kelői viá ját előidéző előadásra utaljunk — letezik-e személyi kultusz a szocializmusban? Szép sikerrel tartották meg »/. elmúlt tanévben a színház- es zenetörteneti sorozat előadásait — az érdem mindenekelőtt a Csiky Gergely Szinház rendezőié és színművészeié, a Kaposvári Tanítóképző Főiskola néhány tanáráé és egy-két lelkes muzsikusé — valamim a barlangászkor foglalkozásait. A kollégium vezetői ügyesen használták fel élménybeszámolók. előadások szervezésére azt a lehetőséget, hogy a főiskolán arab, mongol, etióp és más külföldi diákok is tanultak. Sajnos, a korábban híres Agragon ifjúsági klub a most befejezö- döti tanévben — helyhiány miatt — kénytelen volt „félárbocra ereszteni” tevékenységét, a gond azonban az ősszel várhatóan megoldódik, s a klub profilja is jórészt megváltozik: tagjai és vezetői előnyben szeretnék részesíteni az író—olvasó, a színész—néző- találkozókat, az irodalmi esteket. Meg kell még említenünk » Szavunk című lap közművelődési jellegű tevékenységét, a kollégium rádióstúdióját, mely naponta négyórás, változatos műsort sugároz, s a mezőgazdasági könyvhónap alkalmából meghirdetett pályázatokat, „recenzióversenyeket”. Virágoznak a kapcsolatok a Gödöllői Agrártu- ludomanyi Egyetem és a szarvasi főiskola kollégiumával, s több más intézménnyel, a kulturális élet hasznúra. A tények mégis azt a következtetést sugallják: a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola — részint földrajzi fekvése, részint oktatóinak, kutatóinak, hallgatóinak sajátos természettudományos képzettsége ét érdeklődése okán — a Kaláka táncegyüttes kivételével — nincs igazán „benne” megyeszékhelyünk kulturális életében. Persze ... A TIT-tagcsoport működésé, a közművelődési speciálkollégium, a falujárás azt bizonyítja: az intézmény közművelődési életének irányítói elsős or bam a falut vették célba. jelenlegi hallgatóik későbbi közegét. S ez hosszú távra valószínűleg előnyösebb, mintha Jáá és most” látványos saereplésekne törekednének. I‘fagyai Asdrii NÉZŐPONT Beszélgetés Raffai Annával az amatórfilmrol Az amatőr-mozgalom nem nyaral, ezekben a hetekben inkább új erőt gyűjt. Marcaliban az amatöríilraesek- kel találkoztunk. Egy hétre terveztek programot maguknak; továbbképzés a céljuk. A környékről gyűjtött témát a filmeseknek Szabó Gábor, a marcali művelődési központ igazgatója, de ki-ki maga is hozott ötletet. Eljuthatnak a Kis-Balatonra is, ez mindenkit lázba hozott. Kiderült: a filmesek közül még senki sem látta ezt a vidéket. Raffai Anna tudományos filmrendező, az amatőrfiim- m(izgalom lelkes „anyja” arra hívta föl a képzeletben már kócsagokkal foglalkozó alkotok figyelmét, hogy a táj megváltozására összpontosítsanak. Az anialörfijmes krónikás szerepét emelte ki ezzel. — Hoffyan került kapcsolatba a filmmel? — Néprajzkutatóként ismerkedtem meg a filmezéssel. Először fotóztam, de ez nem elégített ki. A mozgás érdekelt. Néprajzkutatóként hetven-hetvenot filmet készítettem. — Harminc éve filmezek. Dolgoztam a televíziónál is. A vidéki tudósítók rám voltak bízva, sokat foglalkoztam Velük, általuk kerültem kapcsolatba az amatöríüm-mozgalommal — Hol tart jelenleg a magyar amatőrfilmeaek mozgalma? — Kevesen vesznek részt benne, talán száz-százötvenen lehelnek, akik rendszeresen dolgoznak, de lelkesedésük olthatatlan. A néprajzzal foglalkozó amatőrfil- mesek még kevesebben vannak, ellenben nagyon sokan filmeznek és hasznosítják magukat szőkébb környezetükben. Afféle krónikásai a megyének, a településnek. Sajnos, nyilvános szereplésre nem vállalkoznak. — A mérce miatt? — Azzal kezdem, hogy asz amatőrfilmnek nincsenek merev határai. Amatőrfiina az is, ha otthon az apuka filmet készít újszülött kisgyerekéről, s az is, amit művészi szándék vezérel. Sajnos, az utóbbi időben — véleményem szerint — túlzott támogatást kap az avant- garde, a különféle szerelékeit ezek az alkotások kapnak díjakat s megfeledkeztek a dokumenlalista filmek létjogosultságáról. Ot-hatéve lassan, fokozatosan kiszorultak a mozgalomból ezek a filmek, illetve alkotók. — Mi az eredője ennek? — A mozgalom irányításában kell keresnünk az okokat.. Ügy érzik, a „nagy filmekhez” keli közelednie az. amatöt'filmnek. A viták ugyan ket-harc*« e«se már csillapodtak, de ■ még nem heverte ki a torzulást. ,— f'rlmmet írott hely történet — igy is lehetne nevezni azt, amit Ön elsősorban elvár az amatörfilmesektöl. — Pontoson. A téma olyan gazdag. A képi megörökítés a legkorszerűbb módja a hagyományok bemutatásának, napjainknak. — Somogybán leaz ősszel az országos néprajzi és a dél-dunántúli amatőr filmszemle, Mm wk a találkozótól? .— Teljesen kiszámíthatatlan, hogy hányán és milyen na unkák kai jelentkeznek. — Ez a bizonytalanság — amit elárulnak szavai — szintén arról győz meg, hogy az amatörfilm-mozgalom még nem rendezte sorait. — Szeretnénk, ha jobban éreznék az amatőrök, hogy mindenkire szükség van, aki „nyomja a gombot”, akár dokumentumfilmet készít, akár mást. Üjra kedvet kell csinálni az amatörfilmezes- hez, s az utánpótlássá! is többet kell foglalkoznunk. A napokban Százhalombattán égy középiskolai tábort szervezünk a Pest megyei amatőrfilmeseknek, hiszen óriási nevelő szerepe is van az amatőrfilm-mozgalornnak: erről sem szabad megfeledkeznünk. Horinti k»T!U A legjobb: Marat halála nóbm«Mi Crusoe »zen a lakatlan szigeten számadást készíteti: a rneiieg egyik serpenyőjébe a rosszat, a masakba a jót dobta gondolatban. Akárhogy volt, már ez a mérlegkészítés is életigenlő személyiségről árulkodik. Mérleget készíteni az mer, aki iátokban biztos abban, hogy azok: a tények vannak túlsúlyban, melyek a megmaradás lehetőséget ígérik. Aki a Csiky Gergely Színház éves munkáját elemzi, az — szerencsére — nincs nehez helyzetben, még eny- nyire sem. Noha ... A mérleg egyik serpenyőjébe bátran dobhatjuk ezt: gyötrel- mesen nehéz évad volt az 1981,82-es a szinház számára. Tulajdonképpen meg most sem fejeződött he, a társulat vidéken tájol ezekben a napokban is, azután pedig Boglár következik, két. produkcióval. A mérleg másik serpenyőjébe az kerül, hogy ezt a »té2ő nem érzékelte! Vagy csak alig. Az előző évadok tapasztalataira épül az évad. A bemutatók számra — a növekvő közönségbázis eredményeként — hétre csökkent. Volt két gyermekszí«»- házi premier, három, sbúdió- színháa produkció. Kezdjük a nagyszínházi előadásoknál! A meghirdetett program szerint Turgenyev, Lehár, Weiss, Shakespeare, Kafka — vagy Brecht —, Ács János—Mártha István bemutatóra váltották bérletet a színházbarátok.. Turge- nyewel, Weissel, Shakes- peane-rel. Leltárral találkoztunk is, Kafkával — Brecht- tel —, Ács Jánoséit mim sicaljével nem sikerült megismerkednünk. Boilho Strauss drámájává!, a Kicsi es naggyal sem találkozhattunk as ifjúsági házban, ahogy a szinház ígérte. A megh őrletett gyesmekszm- hásoi darabot nem jöttek létre, azaz — a rendező távozása miatt —, nem került színre Gianni Sodort Fülöp és a füBeratők című meséje, illetve Lázár Ervin nepmese- feldolgozása. Úgy gondolom, nem m az a lényég; oá maradt ed az ígéretekből — haszen manóén magyar setnházbari voltak változások, betegségek, technikai okok miatt —, hanem az a kérdés, mit kaptunk helyettük. S ezt ö- gyeiembe véve itt es most, módosul bennünk, a kép. Kamuk sorban, n* m történt. Shakespeare Hl Richard ja »tán elmaradt Kafka A kastély, vagy Brecht — Mutter Falzer című darabjának eéőadasa. Bar ez utóbbit a darab leendő rendezője sem erezte magához köaehnek, azt kell mondanunk: szerencsére... Ugyanis a „Richard” nyomasztó víziója ata« egy kafkai vagy egy brechti mű íeitetiemri a megszokott sWnjktúra borulását hozta volna magával. Kellett a feloldás. ezúttal Szomory Dezső Hermelinje, mely ma olyannyira anakronisztikus, hogy ez a fáziskésés eleve egyfajta parodisztikus abszurditást eredményez. (Meg altkor is, ha Szomory darabjának harmadik felvonása koca «teere egyenértékű uz első kettővel; ez általános jelensége drámáinak, gondoljunk csak a II-, Lajos királyra, melynek utolsó felvonásában a szerencsétlen uralkodó már rég a Cselébe fulladt, de a darab még — érdektelenül — tovább folyik.) Készültünk az új magyar darabra, a Munkásoperettre is. Ács János musicalje azonban még simításokra szorul; reméljük, a jövő évadban láthatjuk majd . .. Úgy vélem — es eat a színház gyakorlata igazolja —, nem mindenáron kell új magyar darab, csak ha az valós értéle, csak, ha olyan konfliktust állít elérik, mely eleven, és éget bennünket. (Sütő András paraboláit, Bereményi Géza drámáját más színházak its bemutatták a Csiky Gergely után, mert ezek ilyenek vottaM Hú ilyenek nincsenek a dramaturgián „kéznéJ”, akkor szerencsésebb, ha olyan műveket választanak, melyeknek szerzői ugyan nem bcsvfitár- saink, drámáik viszont jól kérdeznek, vagy felelnek, itt és most! Ilyen volt néhány éve Arden szociodrámája, a Gyöngyélet, és ilyen ebben az évadban Peter Weiss politikai tragédiája, a Marat halála, melynek kaposvári előadása kiemelkedő csúcsa a magyar színháztörténetnek. A Csiky Gergely Színházban nem előzmények ■nélkül született, kapcsolódik több korábbi produkcióhoz, így a Bíbor sziget szellemiségéhez. Ács János rendezte. Kétarcú volt Turgenyev Egy hónap falun című tragikomédiájának bemutatója. Mint kiderült a későbbi előadásokból, illetve a tévés közvetítésből — nem a rendezői elképzelésekkel volt baj, mint azt a premieren hittük. A hiba az volt, hogy akkor még nem állt készen mindenki a figurával a színészek közüL, s az alakításból hiányzott a másoknál már érzékelhető irónia. Mindent összevetve, az évad egyik hiányérzetét az okozza bennem, hogy Ascher Tamás csak ezt az egyetlen darabot rendezte. Ha nem erőt gyűjtött, akkor pazarlás ez... Babarczy László Hl. Richard rendezéséről áü tálában' summázhatok a vélemények Koltai Tamás Ítéletével: „Érzésem szerint... a kaposvári előadás egy brecMi parabola és egy politikai pamflet között ingadozik —, méghozzá úgy, hogy mkáibb az utóbbi felé billen a mérleg nyelve —, s ez a tartalmi-stilári« kettősség sok tekintetben egymás rovására érvényesül." (Szinház, W&Z június.} Kaptunk egy keflamc*. de nem „jellemes” — minden jellem ugyanis nem bomlott elénk — Két ur szolgáját Ács János rendezésében, a mu nkásoperett helyett. „Közbe jött” egy Feydeau- bokmdság, a Tökfilkó, melyet Koltai Róbert rendezett Arra emlékszem, hogy iól éreztük magunkat az elividaaon, Hogy mi maradt meg beams» belőle? Básti Juli cipóarcú, porceismBze- mű, laskafülű Maggyje. Gazdag Gyula vendégünk volt újra, egy pazar Víg özvegy-rend ezekre, melyben szeren esősen találkozott az Operaház két jéles énekesnője a társulattal. A Stúdiószínházban Jordán Tamás József Alti Újestjének tapsoltunk, majd színészek rendezésében Iái. tunk két bemutatót. Rajhona Ádám dramaturgként és rendezőként ha róm O’Netíí- egyfelvonásosból »ikerrel szerkesz tett egyetlen három - felvonásos drámát úgy, hogy egyetlen színésszel játszatta el a három apró remek központi figuráit. Máté Gábor chaphn humorú, szenzációs kis előadást kreált —ugyancsak dramaturgi bábáskodással — Kari WUttinger Ismeri a Tejutat? című ab- szurdjából, mely óriási játéklehetőségei biztosít a kél színésznek. (Jordán Tamás, Bezerédy Zoltán.) Ami a gyermekszínházd bemwtató- kat illeti: sikerült * szükségből erényt kovácsolnia a társulatnak. A mesék msz- szaállílotlák jogaiba, estért lett óriási közönségsiker — több ráadással — Svarc Hókirálynőjéből Karnis Mihály rendezésében, s a szivemhez még közelebbi Szélkötő Ka- lamonából Pogány Judit elképzelésében. Az eddigiékből kiderül, hogy a Csiky Gergely Színházban felerősödött egy jelenség: a színészek rendezővé avansssá- lásával a komplex színházi ember eszményét szeretnék, megközelítem a társulat vezetőd, olyan művészeket nevelni, akik közösségben, « szinház egészében képesek gondoikodni és munkálkodni. Nagyon reméljük, hogy a jövő évad újabb tehetőségeket teremt a máj- sikerrel debütált színész- rendezőknek, illetve újabb művészeknek. Más kérdés, hogy az idén hiányzott a Stúdióban egy olyanfajta előadás, mint a Varsói melódia, vagy az új törekvéseket felvonultató „kísérletig jeiiegű produkció. Színészi a 1 a.k italokban gazdag évad volt ez, még akkor is, ha néhányan néha alulmaradtak egy-egy szerepben a tehetőségeken. Több művészünk nemcsak egy produkcióban aratott nagy sikert. Nincs mod arra, hogy név szerint soroljuk őket, ezért az elismerés más fajtájára hivatkozunk. Csákányi Eszter ebben az évad ton megyei mű vével* dijat és Jaszai-dijat kapott, Básti Juli több magyar filmdíjat érdemelt ki, Koltai Róbert a fúmkrrtá- kusok díját vehette át, Jordán Tamás a Magyar Televízió elnökének nivódíjában részesült stb. Ü} játékstílus- fajta tűnt föl és honosodott meg az évadban, a csevegő szinház; a társulat vezetői helyesen ítélték meg: a jelenlegi gárdából sokan erre a legalkalmasabbak. Az elért eredményeknek megfelelően jelentősen nőtt a Csiky Gergely Színház közönsége. Ahhoz, hogy itthon több előadást tarthassanak, újabb retegek megnyerésére lesz szükség, s akkor a fárasztó — sokszor az onsaág másik feleben játszott — tájelőadások szama csökkenhet. bár jól tudjuk: a kaposvári társulat felléptét egyre több városban sürgetik. Ritkán esik sző az évad végi beszámolókban a díszletekről, jelmezekről. Az idei évadban a legjobb díszletnek Szegő György a Marat halála, a legjobb jel- mezvjlúgnak Parser Gyula a Szélkötő Kalamona című előadásához tervezett és megvalóeilott munkáját tartom. Lawko LM SOMOGYI NÉPLAP Lear királynő Amanda Lear — akiről a legtöbb pletyka kering a pop-világban, aki festőnek készül, i aki mellesleg felejthetetlen kon- rerle« lépett Imi hazánkban — elmaradhatatlan partnere* társaságában ismét látható les* ■ képernyőn ma este as egyes program 22 órakor kezdődő Vasárnap Budapesten masorában
