Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

BEUTALÓ HARKÁNYBA Először a nyugdíjasok Diákok szépítik a parkokat Ilyenkor nyáron mindenhol az a fő téma, hogy ki hova megy üdülni. Éppen ezért határoztam el. hogy föltárké- pezem egy középüzem lehe­tőségeit. A kaposvári Kefe- es Műanyagipari Vállalatot választottam. Dódity Miklós­ié szakszervezeti titkár kész­ségesen állt a rendelkezésem­re. — Van-e saját üdülője a vállalatnak? — Az nincs, mégis van le­hetőségünk a vállalati üdül­tetésre. A Baranya megyei Ibuszon keresztül két külön- bejáratú. szobát bériünk Har­kányban. A villa nincs mesz- Sze a fürdőtől, így szívesen mennek oda a dolgozók. Küldhetünk családot két, esetleg három gyermekkel. Ha nincs ilyen jelentkező, akkor két házaspár mehet egyszerre. Minden évben jú­nius 1-től kezdjük a beuta­lást. s a két szoba szeptem­ber 30-ig áll a rendelkezé­sünkre. Tíznaponként men­nek az új üdülők, így negy- vennyolcan pihenhetnek Har­kányban. Az első tíz nap okoz gondot, mert gyerekkel ilyenkor még nem nem szí­vesen mennek. Ezért az első csoportban — mint most is— nyugdíjasokat utalunk be. — Mennyibe kerül ez az üdültetés? — A jóléti alapból haszná­lunk föl 49 8<Xl forintot erre a célra. A dolgozók napi ti­zenöt, a hozzátartozók húsz, a gyerekek négy forintot té­rítenek. Egyébként tévéké­szülékét is kölcsönzőnk, hogy az ott pihenők otthonosan erezzek magukat. Általában a középkorú dolgozók, első­sorban a nők igénylik a har­kányi fürdőt. A jövőben azonban szeretnénk valahol máshol — esetleg Zalakaro- son — bérelni szobákat. Egy idő után ugyanis csökken az érdeklődés. így jártunk pél­dául az igali fürdőn lévő szo­bákkal is. — S a Balaton? — Oda általában a K1SZ- fiatalok mennek. Kölcsönöz­hetnek satrakat. fölszerelést csekély térítési díjért a vál­lalattól. A vállalat a HVDSZ me­gyei bizottságához tartozik, onnan kapja a szakszerveze­ti beutalókat. Örömmel hal­lottam. hogy a lehetőségek­hez képest szépen gondos­kodnak róluk. A körültekintő munkának köszönhető, hogy a létszám arányában jut gyógy-, szanatóriumi és egyéb üdülés. — Hány beutalót kapnak igy évente? — Most is, máskor is kö­rülbelül harminckettőt. Ezen­kívül 4—4 gyermek üdülhet SZOT-, illetve HVDSZ gyer­meküdülőben. Az utóbbi úgynevezett önköltséges, az alapszervezet fizeti a díj na­gyobbik részét, a dolgozó — Nincs abban semmi! — siet Mária Dali védelmére. — Őszintén csodállak. Ka­tám, hogy' futja az energiád­ból, hiszen, ha jól tudom, fontos beosztásban dolgozol a munkahelyeden ... — Jut is, marad is — le­gyint Kata. — Az ember azért vigyáz arra, hogy ne nyújtson többet munkában, mint amennyit a munkaadó­ja nyújt pénzben ... Esznek, Húznak a vermut­ból, csipegetik a süteményt. Tibor egy idő múltán meg­szólal. csak annyit, amennyit a szak- szervezeti gyermeküdülteté­sért általában. Sajnos, ez a négy gyermeküdülőjegy ke­vés. — Adtak-e elegendő be­utalót gyógyüdülőkbe? — Azt mondhatom, hogy az idén jóval többet, mint szoktunk, így Hévízre, Gyu­lára, Hajdúszoboszlóra. Hoz­záteszem. hogy a balatonfü­redi. a hévízi szanatóriumba szinten kaptunk jegyet. — Hová szól a többi be­utaló? — Nem panaszkodhatunk a helyekre: Mátraháza, Mátra- füred, Lillafüred, budapesti hajóüdülő. Sőt családosat Bükre. Szilvásváradra. A külföldi beutalót az al-dunai hajóút képviseli. — Főhet a feje a szakszer­vezeti bizottságnak, amire el­osztják a beutalókat. Az szb-titkár mosolyogva helyesel. — Ez valóban így van. Minden fórumot felhaszná­lunk arra. hogy megismertes­sük a lehetőségeket. Sajnos, a dolgozók egy része csak a főidényben akar pihenni, ez pedig nem megy. így aztán ecseteljük a tavaszi, az őszi üdülés szépségeit. Ott azon­ban, ahol iskolások a gyere­kek, bizony nehéz. — Nem kell-e' visszaadni ilyen okból a beutalót? — Szerencsére nálunk ilyen nem fordul elő. Egyébként a HVDSZ-hez tartozó alap­szervezetek segítenek egymá­son . . . Olyan persze meg­esik. hogy valaki az utolsó percben visszamondja, s hir­telen keresünk jelentkezőt. Hát ebben az Esetben nem mindig erezhető a jutalom- jelleg. . — Von-e olyan, aki nem igényli a beutalót, illetve olyan, aki minden évben menne? —• Ilyen is van, olyan is. Persze fejlődés is tapasztal­ható. például a kaposújlaki telepen. Más kétlakiak azon­ban akkor se mennek, ha ajánlgatjuk. Természetesen sokan szívesen veszik az ál­landó üdülést. Főidényben ugyan csak kétévenként kér­hetnek. az említett hirtelen lemondások miatt azonban előfordul, hogy a másik év­ben tavasszal vagy ősszel is „kifognak'’ egy lehetőséget — Panaszokról tudnak-e? — Nem sok van. Olyan igen. hogy valaki első osztá­lyú üdülő után másod- vagy harmadosztályúban volt, s nem tetszett neki. Olyat is kértek, hogy többen mehes­senek egy hétre nem főidény­ben. olyankor a két hét ugyanis sok. Több szó esett az örömről, mint a gondról. S igy pontos a kép. Máshol is ez a jellem­ző — szerencsére. I,» jo« Gm — Hát, ha szabad javasol­nom . . . akkor taián beszél­jük meg a menetrendet... , — Igazi férfi! — nevet fel a ház asszonya. — Hallod, Marikám? „A menetrendet"! Mária mosolyogva bólogat.' — Apám is mindig menet­rendet csinál. Kis fecnikre írja föl a teendőit. — Érthető — kap a szón Lali, végre belekapcsolódhat a beszélgetésbe. — Hjsz min­dig néhány napig van csak itthon, és olyankor sok az intéznivalója. Másképp ez nem megy. szívem. — Végig­simít a leány kezén. — Majd te is megtanulod, ha neked is sok lesz a gondod! — Most hol van a kedves papa? — kérdi Tibor mohon, boldogan csap van le a pom­pás uj téma mentódeszkáta­ra. Régi hagyománya van a városi építőtábornak Bar­cson. hét éve minden nyárón diákok szépítik a parkokat, tereket, gondozzák az utcán a pázsitot. Most nyáron a szokásosnál kevesebb fiatal végzi a csinosítást. A tábor vezetőinek is meglepetést okozott, hogy a várt harminc általános iskolát végzett ta­nuló helyett csak tizennégyen érkeztek meg. Muzsek Kata­lin, lakócsai tanárnő, a tábor vezetője azonban ezzel a kis létszámú csapattal is nagyon elégedett, az egy hét alatt jól összerázódott a társaság. — Nagyon rendesen dol­goznak a gyerekek, a mun­kaidő reggel héttől egy óráig tart, délután szabad a prog­ram. az esti időtöltést pedig mi szervezzük meg. — Honnan jöttek a diá­kok? — A kaposvári járásból: Kadarkútrói, Csökölyből. Kö- kútról e.s Taszarról. A tábor egyik célja éppen az, hogy azok a gyerekek is megis­merkedhessenek Barccsal és környékével, akik a megye más területén élnek. Ügy lá­tom, élvezik az itt töltött na­pokat, eddig még sem a munkával, sem a fegyelem- mel nem volt gondunk. — Mi a vonzerő? — Elsősorban a délutáni program, a strandolás. a ki­rándulás, az esti diszkó. Dél­előtt nagyobb lendülettel dolgoznak szívesebben hajta­nak ha tudják, hogy kelle­mesen tölthetik el a nap hát­ralévő részét, ötezer forintot kaptunk kulturális célokra; jut ebből a jutalomkönyvek- re, vetélkedőre, múzeumláto­gatásra, túrára. Sokat jelent az is, hogy naponta értékel­jük a munkát, a legjobbakat majd a tábor végén emeljük ki. — Törökországban — fele­li az asszony. — Kei hete már, hogy úton van. — Annyira sajnáljuk, hogy nem tudtunk személyesen is találkozni vele : . . — csicser­gi Kata. — Így szinte mint­ha a háta mögött . .. Mária fejét ingatja. — Ó, ne léljetek, apam tud mindent! Gyakran be­szélünk telefonon. — És mikor lesz itthon? — Kata ezt a leánytól kér­di, de aztán az asszonyhoz fordul. —Az eljegyzés miatt, tudod, drágám . . . Ugyanis — talán Lali már említette is — en szeretnem megrendez­ni. Tudod, mi mégis valami­vel taga»abban vagyunk, mint ti itt, és illik majd meghívnunk jo néhány kol­légát a férjem üzeméből... — A szentháromságot? —* kérdi cinkos mosollyal a há­ziasszony. — Őket, ha már mindent tudsz! — bólogat. Kata. — No, és ezt már végképp nem kívánhatjuk tőletek. Ugye, megértesz, kedvesem? Az asszony sóhajt. — Hát nézd . .. Nem így képzeltem éppen, ha a lá­nyunk egyszer eljegyzi ma­gát — de azt hiszem, vég­eredményben igazad van. Hiszen hát ez a lakás ... Maria szol közbe; — Emlegetjük is mindig Rózsás Marton, a varos.: tanacs előadója évek óta fi­gyelemmel kíséri a diákok munkáját, gyakran még a szabadidős programon Is ve­lük van. — Dolgoztak már itt egye­temisták, középiskolások es külföldi-diákok is. A közép­iskolasokkal több gondunk volt, főként a fegyelmezetlen­ség miatt. A nyolcadik osz­tályt most végzettek sokkal lelkiismeretesebben dolgoz­nak. Nem kell nógatni őket. igaz, a munka sem nehéz. Sajnálom, hogy a mozgósítást ilyen rosszul végérték, mi ugyanis harminc táborozóra számítottunk. — Ki a tábor gazdája? — A fenntartó a városi ta­nács, az üzemeltető a költ­ségvetési üzem, a szervezést pedig a KISZ es az úttörő- szövetség intézte- Nagy segít­ség a városnak a tabor, hisz a költségvetés dolgozol mo6t más fontos területeken dol­goznak. — Mikor a beszélgetést el­kezdtük. meg a közelben dol­goztak a diákok, most azon­ban már' jóval messzebbről hallatszik a nevetés. Nyo­mukban megszépül a pázsit, a fák tövéből eltűnik a gyom. Nem szokatlan a gyerekek­nek ez a munka, otthon is gyakran segítenek. Ellenber- ger Csilla be is vallja: — Itt azért jobban dolgo­zom; mint otthon. Még a ka­pálást is szívesebben csiná­lom a többiekkel együtt. Gyorsan elrepül az idő. fő­ként. ha arra gondolunk, hogy délután strandolhatunk. A táborvezetők sem túl szi­gorúak. így azt hiszem, egyi­künknek. sem lesz honvágya a két hét alatt I. É. apammal, hogy ideje volna mar egy minőségi cseré­nek . . — Majd a lottó ötösből! — legyint nevetve a ház asszonya. Aztán Katához lordul. — Igazán nagyon aranyos tőled, drága >Kati­kám, hogy vállalod ezt a nagy fáradságot!’ — 0 — olvadozik amaz —, hiszen hát egyszer nősül az ember öccse! Mária odasandit a fiúra, majd a vállára ver. — Reméljük! Kata három álló napig dolgozott az ünnepség elő­készítésén. A meghívások lebonyolílasa. a nagytakarí­tás. a lakas átrendezése egy sereg ember fogadására, a hidegtálak, sütemények és italok megrendelése, az asz­talok és asztalkák méltó föl­terítése: mindez hihetetlenül sok munkát adott. Az abro­szokat frissen mosni, vasal­ni, az evőeszközt kiszidoloz- ni, a tányérokat és pohara­kat atöblíteni, s mindezt vagy másfél tucat emberre: bizony szombat délután lett — az emlékezetes családi látogatás utáni harmadik hét végén —. amikor Kata fá­radtan ráhull az ágyara, s azt mondja Tibornak: (Folytatjuk.) BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE Tartásdíjért tartósan Pofonok, eszméletlenségig Az első pofon 19R2. janu­ár 29-én. pénteken este nem sokkal kilenc óra után csat­tant el Csurgón, s az elsőt újabbak követték. Az ütle­gelés az eszméletlenségig tartott.. . A tárgyalóterem előtti fo­lyosón tanúk sokasága vá­rakozik. Csupán egy valaki hiányzik. Egy kisfiú, aki kö­rül az események bonyolód­tak. A tárgyalóteremben pa­rázs a hangulat. Szakmai berkekben szépen „koreog- rafált” pernek könyvelik majd el. A vádlott tagad, a sértett érvel, a hozzátartozó vallomást tesz, a tanúk bi­zonyítanak .. . Az ügyész Az ügyész kötelessége, hogy a törvényesség védel­mében vádat emeljen mind­azok ellen, akik vétenek a társadalom szabályaival szemben. Ezúttal is így tesz. Halommyi akta gyűlt már össze ahhoz, hogy súlyos tes­ti sértés bűntettével vádolja a harmincegyedik évebe lé­pett csurgói Bognár Lászlót, a helybeli faüzem gépmun­kását. A jogi formula sze­rint a sértett nyolc napon túl gyógyuló sérüléseket szenvedett, amikor a vádlott azon a bizonyos péntek es­tén nekitámadt. A kifejezés ezúttal finomkodó. A sér­tett valójában annyira meg­sérült, hogy öt hónap sem volt elegendő a felépülésé­hez. Az első pofont követő újabbak, majd a rugdalás addig tartott, amíg a szen­vedő fel össze nem esett... A vádlott A vádlottnak jogában all, hogy védekezzen, beismerő vallomást tegyen, mentsége­ket keressen. A bíróság meg­hallgatja, bármit is mond, „Azon az estén egy bará­tomat akartam meglátogatni a Nagyváthy utcában. Be­tértem az italboltba, hogy megigyak egy sört. Akkor láttam meg, hogy tőlem négy méterre az egyik asztalnál a felesegem egykori férje ül. Sértegetett, de hagytam, hogy azt mondjon, amit akar. össze is veszett valakivel, akit pofonütött. Egy órát le­hettem a kocsmában, amikor tovább indultam. Az utcán ott állt a volt férj, Túri Zoltán. Pofon ütött. Azt is mondta, hogy a családom­mal együtt kiirt. Hát kérem, igy kezdődött.. mutatóujja, s míg kiírt fe­küdtem eszméletlenül, meg­fagytak a lábujjaim . . A múlt Szakítsuk meg néhány piü ianatra a tárgyalás menetét, idézzük a múltat. A sertett. Túri Zoltán alig egy eszten­dővel fiatalabb a vádlottnál. Szakmája szerint kőműves, de alkalmi munkákból él. Előző feleségével 1969-ben ismerkedett meg. Három ev múlva összeházasodtak. A szerelemből kisfiúk született. Ü.jabb három év, és jött a válás. A feleség a gyerekek­kel Vas megyébe költözött, újra házasodott, de fét ev múltán az új férjet >s ott­hagyta. Visszatért az első­höz. Ügy látszott, az élet­társi viszony ismét harmo­nikus lesz, de rövidesen az újabb és újabb veszekedések kerültek napirendre. Még a rendőrjárőrt is ki kellett hívni. Az asszony ismét odébbállt. Űj élettársat ke­resett. Bogjná.r Lász-ló befo­gadta, majd összeházasodtak. A válásnál a kisfiút az anyának ítélték. az apát tartásdíj fizetésére kötelez­ték. Ö azonban nem fizetett. Pedig kellett volna a pénz. — Az asszony kiskereskedő, de a férje — a papír sze­rint — „csak” segített neki, nem dolgozott sehol. Perre vitték a dolgot. A volt fér­jet, Túri Zoltánt a vereke­dés előtt kilenc nappal öt hónap szabadságvesztésre ítélték, r. a végrehajtást két­évi próbaidőre felfüggesztet­tek. Megállapították, hogy 9600 forint gyermektartással maradt el. Az ítélet tehát megszületett, csak pénz nem lett a dologból. Senki sem állítja, hogy a kilenc nappal későbbi első pofon emiatt csattant el, de alighanem igy történt... A tanúk A tanúk perdöntő bizonyí­tékkal szolgálhatnak. A fe­leség az első férj minden hibáját elmondja, fölidézi a fenyegetéseit. Úgy látszik, mégsem vádlott a vádlott, hanem áldozat Csakhogy újabb tanúk jönnek, s a ku­sza ügyből kirajzolódik a valosag: Bognár László bű­nös. Ketten is látták a ve­rest. Az első tanú a kezdet­ről beszél, alátámasztva a sértett szavait, a második a befejezésről szól, ugyancsak igazolva a vád jogosságát... A sértett A sértett. vallomást tesz, hogy a bíróság előtt tisztá­zódhassanak a bűncselek­mény körülményéi. Az égyik ismerősömmel indultam hazafelé. Egyszer csak arra lettem figyelmes, hogy valaki jön utánunk. Megfordultam. A Laci volt. Kérdeztem is tőle: mit akarsz? Rám kiabált, hogy mi lesz a tízezer forinttal, s már ütött is. Nagyon meg­vert. Amikor a földre es­tem. rugdalni kezdett. Arra se emlékszem, hogyan ke­rültem haza. Az ajtó előtt összeestem. Sokáig feküd­hettem eszméletlenül. Meg­sérült a homlokom, eltörött az állkapcsom, a bal kezem A bíró A bíró nem egyedül Ítél­kezik. Segítői a népi ülnö­kök. Együtt alkotják a bün­tető tanácsot, amely az ér­veket, s az ellenérveket ala­posan mérlegeli, hogy a nép- köztársaság nevében elfogu­latlan ítéletet mondhasson. Kallai lstvánnp dr. büntető tanácsa sem cselekszik más­képp. „Bognár László bűnös egy- rendbeli súlyos testi sertés bűntettében...” Az ítélet: egy év két hónap, börtön­ben letöltendő szabadság- vesztés. Az ügyvéd és vedenee fel­lebezett. Az itelet tehát meg nem jogerős ... Nagy Jenő .VESZPRÉM SS. ÉLETÉVÜKET BETÖLTÖTT ÉS jJ RÉSZÉRE GÉPJÁRMŰVEZETŐI TONFOLVAMOT SZERVEZ. A KIKÉPZÉS TELJES KÖLTSÉGÉT A VÁLLALAT FEDEZI ES A TANFOLYAM IDEJÉRE 2.000 FL/hŐ FIZETÉST AO. •JELEIMTKEZMI LEHET:k198S. JÚUUB 31 IQ a VESZPRÉM, AJKA, BALATONFUREO, DUDAR, PÁPA, SÜfVIEQ. TAPOLCA, VÁRPALOTA ÜZEMSQYSéQEKEN.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents