Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-03 / 154. szám

Szervezetek megújulás előtt lapjaink kedvelt szerve­zeti formája: a termelési rendszer és az agráripari egyesülés. A rájuk irányuló reflektorfény azonban nem­csak előnyeiket, hanem hi­báikat is megvilágítja. Ilyenfaj la reüekcorszere- pe volt a közelmúltban ren­dezett IX. Országos Mező- gazdasági és Élelmiszeripari Vándorgyűlésnek, ahol' part­nergazdaságok „panaszkod­tak" a termelési rendszerek szolgáltatásaira. Elsősorban arra, hogy az alkalmazott technológiát a rendszergaz­dák sok helyütt nem adap­táljak a helyi viszonyokhoz. Az sem előnyös, hogy fel­duzzadt a rendszerek appa­rátusa. (Vannak olyan ter­melési rendszergazdák, ahol hatszázan is dolgoznak, ösz- szehasonlításkent: az élelmi­szeripari trösztökben össze­sen — az átszervezés előtt — 1500 ember dolgozott. En­nek következtében magasak a termelési rendszereknek fizetendő költségek. Érdekellentétek A rendszergazdák érdekei sok tekintetben mások, mint a taggazdaságoké. Ennek többnyire nem személyes okai vannak, inkább az, hogy ma már sokkal kiegyenlítettebb a mezőgazdasagi termetes technikai, technológiai szín­vonala, mint a rendszerek szervezése idejen. Igv érthe­tő. hogy az általánossá való magas termelési színvonal mellett a termelési rendsze­reknek egyre nehezebb újat produkálni, vagyis szolgál­tatásaik körei bővíteni, szín­vonalát növelni. A megújulás útja A jelenlegi gazdasági helyzetben korlátozottak az anyagi-műszaki fejlesztési lehetőségek. Részint, mert a gazdaságoknak nincs fejlesz­tésre fordítható pénzük, ré­szint, mert ha eppen van is, szűkös devizakeretek nehezí­tik a legkorszerűbb technika, technológia megvásárlását. A termelési rendszerek leg­nagyobb sikerüket eddig az új technika alkalmazásával aratták, s erről egyelőre le kell mondaniuk. A termelési rendszerek ter­mészetesen — immár új fel­tételek között — keresik a megújulás útját. Például az arkatrészellatás. a szervizha­lózat megszervezesevel, a termékforgalmazással és az értékesítésben való részvé­tellel. Úgy is mondhatnánk, igyekeznek tevékenységük vállalkozás-jellegét erősíte­ni. E kezdeményezések he­lyeselhetek. bár ezek nem helyettesíthetik alapvető fel­adatukat: a kutatást, a leg­újabb technikai, technológiai eredmények es a termeles közötti kapcsolat megterem­tései. A másik divatos vallalko- zasi forma, az agráripari egyesülések sok vitát és el­lenérzést váltották ki szer­vezésük idejen. Talán éppen ezért szenteltek nagy figyel­met az együttmüködesben resztvevő gazdaságok és vál­lalatok önállóságának. A ter­melési erők összefogása, a fejlesztések összehangolása révén tehát nem mammut- vállalatok, hanem a gazda­sági önállóságukat megtartó egységek közös vállalkozása jött létre. Mi több. nemhogy a résztvevők gazdasági önál­lósága nem szenvedett csor­bát, még az egyesülések ke­retébe tartozó háztáji és ki­egészítő gazdaságok is fejlő­désnek indultak. Bardibükki tapasztalatok Alkalmazkodva, eredményesen A Bárdi büikki Állami Gaz­daságnak az elmúlt fél év­tizedben végzett munkája jó példa arra, hogy egy nagyüzem pusztán az adott­ságaihoz és lehetőségeihez való alkalmazkodással is megőrizheti, sőt fokozhatja eredményességét. Az egyre szigorúbb gazdasági szabá­lyozók náluk egyszer sem okoztak kétségbeesést és kapkodást, azokat — még körültekintőbb gazdálko­dással — mindannyiszor ja­vukra fordították. A „sorok között” olvasható ez Mati Janos igazgatóhelyettesnek, az Állami Gazdaság című folyóirat legutóbbi számá­ban közzétett, a nagyüze­met bemutató elemző írásá­ban. A cikk tanulságos pél­dákat sorol arról, hogyan vált a szükségesből erény A dimbes-dombos terüle­tek hasznosításának legjobb módját találták meg a hiisr- marhatartás és ehhez kap­csolódóan a gyepgazdálko- dás fejlesztésével. Konver­tálható hitellel az utóbbi ágazatban 16 milliós gépi fejlesztést hajtottak végre. Évente 200 hektárral növel­ték a termőképes gyepterü­letet, így ma már 800 hek­tárnyi jó minőségű, korsze­rű eszközökkel művelt gyeppel rendelkeznek. Évente 600 borúit vásá­rolnak. A nőivarúakat to­ra Pb tenyésztik, mig a bi­kákat a legelőn meghizlalva értékesítik. A gépesítésre fölvett hitéit a többlet hí­zómarha-termelésből fizetik .vissza. A gazdaság kitűnően élt — a megyében elsők között — a • szarvasmarha-kihelye­zési akció lehetőségeivel. Ez a nyitja, hogy jóllehet szak- telepük 600 férőhelyes, a gazdaság tehénlétszáma maghaladja a kilencszázat. A most épülő 200 férőhe­lyes kötetlen tartású istál­lóval a nagyüzemi tehené­szetet egy helyre sikerül koncentrálniuk. Ennek elké­szülte után a nem szaktelepi létesítményeket szinten kis­termelőknek adják majd ki, növelve az ágazat arukibo- csátását. Megyei szinten is elismerést szerzett tehené­szetük eredményességének egyik nyitja a költségtaka­rékosság: .Sokak számára ma is túl merész, ugyanakkor vi tathatatlanul olcsó megol­dás a szerfás nyári ellető és az épület nélküli borjúneve­lés. Rokonszenvesek s még i n~ kább eredményesek az új belső elszámolási formák­kal kapcsolatos kezdeménye­zéseik. A segédüzemi költ­ségeket például az ágazatok sajat gépeinek önköltségével számolják el. Az agazat dol­gozóinak tehát „zsebre megy” a tűi drága gépüzem, de a megtakarítás is. Az eredmény; a múlt évre ter­vezett energiaköltséggel szemben 4,5 milliós megita- karítást értek el, 11 száza­léknyi teljesítménytöbblet mellett. A nyereség iránytűje alap­ján alakították át a nö­vénytermesztés szerkezetét, míg a 232 hektárnyi gyű­rnél (»telepítést az adottsá­gokhoz való alkatmazkodas indokolta. A gazdaság gyü­mölcstermése elen az évi 4 ezer tonnát. Apróságnak látszó, rrr. er­dészeti ágazat árbevételét mégis várhatóan meghárom­szorozó változás, hogy 750 hektárnyi erdejük fahoza­mának földolgozására fű­részüzemet hoznak letre. Az elmúlt öt évben nem javultak a természeti telté­telek, még kevésbé a köz- gazdaságiak, a Bárdfbükki Állami Gazdaság mégis elő­relépett. Lehetőségek A tárgyilagosság kedvéért el kell mondani, hogy az agráripari egyesülések sem váltották be minden hozzá­juk fűzött reményt. Például nem szűnt meg a csatlakozó gazdaságok közötti differen­ciálódás, nem alakult ki megfelelő kapcsolat az élel­miszeripar és a nyersanyag­termelő kozott. Mindezek el­lenére mind a négy agrár­ipari egyesülés termelési színvonala nőtt, hatékonysá­gi mutatóik jobbak korábbi éredmenyeiknel, illetve a környékbeli gazdasagok ha­sonló indexeinél. A vándorgyűlésen is el­hangzott, hogy újabb egyesü­lések szervezését nem terve­zik, a meglevőket azonban nyitottakká teszik: tehát a deklaráltnál nagyobb lehető­séget adnak a kilépésre, il­letve uj tagok felvételére. Ahhoz, hogy e szervezeti forma is lejtést tartson a változó követelményekkel, közös fejlesztési programo­kat kellene készíteni, vagyis szükségtelen előírni a közös fejlesztési forrásokhoz való hozzájárulás mértékét. így az agráripari egyesüléseken belül mindenki ahhoz a fej­lesztéshez járulna hozzá, amiben sajat maga is érde­kelt. Hogy jő Irányba halad­nak-e az útkeresők, arra a gyakorlat próbája adja meg a választ B. P. Rézsüt kaszál csatornát, tavat tisztít Domboriban és Tolnán a boltfoki öntözocsalornán nemrég mulattak be a nyu­gatnémet MULAG vállalat töltés-rézsű kaszáló és esa- tornakarbanlartó kisgépéit a vízügyi igazgatóságok, tár­sulások. közúti igazgatóságok szakembereinek. A felső ké­pén: az ötletes berendezés munka közben. Alul a M8- LAG-gyartmán.vn úszó ka­sza, alkalmas víz alatti nö­vényzet es a partoldal ka­szálására (MTI-fotó — Gottvakd Karoly felv. — KS) A brigádok ereje Segély a nagycsaládosoknak — Akár társadalmi, akár gazdasági munkáról van szó, a vállalat mindig szá­míthat a tizennyolc szocia­lista brigádra. Ha szorít a cipő, elég, ha szólunk ne­kik. A száznyolcvan brigád­tag közül huszonhárom a ci­gány. Ök szántén megállják a helyüket. — Egész biztos, hogy ezek a közösségek hozzájárultak a nevelésükhöz is. — Ez valóban igv van — 'helyesel Jankovics Ferenc, a Kaposvári Városgazdálko­dási Vállalat szb-titkára. — Nagy teret kell szentelni a nevelőmunkának. Ez a ve­zetők, a brigádok feladata is. Fontos, hogy' legyen hoz­zá kedvük, erejük, sót tü­relmük is! Négyen üHmk az igazga­tói irodában, Beszélgetőtác­Az Ősszel kezdődik Felújítják a Dorottya-házat Elkészült a kaposvári Do­rottya-ház műemléki helyre­állítását szolgaió kiviteli terv. A tervező elképzelései jóváhagyta az Országos Mű­emléki Felügyelőség is. A közelmúltban pedig megal- lapouas jött létre a szentoa- lazsi tsz epílorésziegevei a munka elvégzéséről. A Május i. u. 1—3. számú ház a megyeszékhely egyik legjelentősebb műemlék épü­lete. A íöidszintjet a 18., az emeletet pedig a 18. szazad végen építettek. Ahogy az epuiet funkciója vaaozott, úgy alakítgatták at kívül is, belül is, megvaitoztatva a ház eredeti képét. Ma itt hús- és illatszer bolt, valamint korszerűtlen lakások vannak. Az epuiet műemléki hely- reaiiitasa es idegenforgalmi hasznosítása mar tíz éve felvetődött. Sok egyéb mel­lett indokolja a döntést az is, hogy a megyében megha­tározó az idegenforgalom szerepe. A Baiaton-part es Belső-Somogy között azon­ban jelentős a különbség a lehetőségeket — a vendégfo­gadás fettételeit — illetően. Az utóbbi években jelentős — idegenforgalmi célokat is szolgáló — beruházások vob tak a megye belső területein. Kaposvár azonban meglehe­tősen mostoha körülmények között fogadja vendégeit. A Dorottya-haz műemlék épü­lete kínaija a lehetőséget az idegenforgalom hasznosítá­sára. A terv szerint az utcai oldalon — az emeleten es tetőtérben — mint mar több­ször megírtuk — 64 agyas turislaszallo. a földszinten utazási iroda és ajándékbolt lesz. A földszint udvari ré­szén — a hangulatos bolt­ívek alatt — sörözőt és já­téktermet epitenek, a pin­ceben pedig ketpaiyas auto­mata tekepálya lesz. A ház udvarának is megkapó han­gulata van: két hatalmas gesztenyeta tart szinte reg­geltől estig kellemes árnyé­kot. A fák alatt kerthelyisé­get nyitnak. Az udvarról fazekasműhelyt és kiállító­termet is megközelíthet a látogató. Az epölet hel y rea l ittasa javítja Kaposvár belvárosá­nak kepét, és szervesen il­leszkedik a rendezési terv­hez. A felújítás valamivel több mint 30 millió forintba kerül. A költségek jelentős részét — csaknem 25,5 mil­lió forintot — a Siotour vál­lalta. A kivitelező meg az ősszel megkezdi a munkát. Amikor a helyiségre szük­ség lesz, bezárják az épület földszintjén levő húsboltol. A megyeszékhely központjá­ban tehat átmenetileg egy alapehatast biztosító üzlettel kevesebb lesz. A nagy forgalmú husbolt bezarasa után a belváros lobbi üzleteben — például az állami gazdasagok minta­boltjában — bővítik a hús- reszieget — mondta a me­gyei tanacs kereskedelmi osztályvezetője. — Végleges megoldást azonban a hato­dik ötéves terv végén fel­épülő új ABC áruház jelent, amely biztosítja a belváros folyamatos húsellátását is. saun: Vékony László fő­mérnök, Balogh Lajos párt- titkár a már említett szak- szervezeti titkáron kívüL Az SZMT elnöksége a közel­múltban tárgyalta meg a ciganyszármazású dolgozók munkahelyi beilleszkedésé­nek feladatait. Ott nagyon elismerően szóltak a város­gazdálkodási vállalat gya­korlatáról azután, hogy a meghívottként reszt vevő szb-titkár beszámolt törek­véseikről. __ Nyolcvan-nyolcvanöt k özött váltakozik a cigány- származású dolgozóink szá­ma. Közülük huszonhárom torzsgárdatag. Érdemes megemlíteni, hogy ketten már több mint húsz éve, negyen-negyen tizenöt, il­letve tíz éve vannak ná­lunk, tizenhármán pedig öt éve dolgoznak itt. Elsősor­ban rakodóként, segédmun­kásként. Persze mindent megteszünk azért, hogy fej­lődjenek. Tizenhatan meg­szereztek az általános isko­lai végzettséget. Ez elóföl- tetele volt a továbblépés­nek. örülünk annak, hogy hárman-hárman gépkocsi­vezetői, nehézgépkezelői tanfolyamot végeztek, A vállalat, a szakzerve- zeti bizottság minden lehe­tőséget fölhasznál arra, hogy segéllyel, egy ebbel tá­mogassa a cigányszármazá- su dolgozókat, a családju­kat. Szép összegeket hasz­nálnak fel erre a célra. Az iskolaév előtt kapják a gye­rekek a „táskapenzt”, fe­jenként kétszáz-ketszázot- ven forintot. Sikerült két családot tanácsi lakáshoz juttatni, masoknak a gyer­mek óvodai fölvételében se­gítettek. — Ne szégyelljük azt sem — mosolyog Jankovics Fe­renc —, hogy a cigányszár­mazású dolgozók kereseti lehetósege a 2800—3800 fo­rint között van. — Van-e kiváló dolgozó, szakszervezeti tisztségvise­lő közöttük? — Van bizony. Az egyik adminisztrátor segítségevei sikerül összeál­lítani a névsort: Orsós Fe­renc, Árvái Gyorgyné, Ká­rolyi József, Kom pák József érdemelte ki ezt a kitünte­tést, többen pedig igazgatói dicséretben részesültek. Or­sós Ferenc több mint tíz éve dolgozik a vállalatnál, köny- nyűgépkezelőd tanfolyamot végzett, a magasépítési rész­legnél dolgozik. Ö bizalmi- helyettes. A főmérnök veszi át a szót. — Úgy lehet megfogal­mazni, hogy e dolgozók nél­kül a vállalat nem tudna megoldani az alapvető kom­munális szolgáltató felada­tokat. Télen a kemény hi­degben, nyáron a nagy me­legben helyt kell állniuk, s bizony a kaposváriak oly­kor lenézéssel „ismerik el” ezt a munkát, vagyis lebe­csülik. Ha viszont nem vi­szik el a szemetet, akkor máris reklamálnak. Persze ez nem jelenti, hogy nem lehet hiba a munkájukban. Dehát itt szabad szombaton, piros betűs ünnepen is be kell jönni! Kisbusszal hozzák-viszik a baléi ciganyszarmazasu dolgozóikat. A gollei tanács kérésere kerültek kapcsolat­ba az ottani óvodává], is­kolával. Kilenc dolgozó gyermekei járnak oda, így Farkas László igazgató ösz­tönzésére fölmérték, miben segíthetnek odakint. — Vettünk író- es tansze­reket, könyveket, logikai játékokat. Aztán a villany-, a vízvezeték-szerelők min­den javítást, munkát elvé­geztek. A további tervekről is szívesen beszelt az szb-tit- kár. — Szeretnénk őrömet sze­rezni a gyerekeknek. Most készítünk egy kettes vagy harmas hintát, aztán parko­sítunk az iskola udvarán. Azok a dolgozók, akik be­csülettel helytállnak, meg­érdemlik ezt. Azt szeretnénk, ha őket tisztelet, megbecsü­lés övezné, a gyermekeiket pedig jó körülmények kö­zött nevelhetnék. Lajos Géza SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents