Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-22 / 170. szám

kánikulában

Vita a béremelésről

Jobb alkatrészellátást sürgettek a vasutasok

Nem megy vita nélkül a béremelések, a jutalmak odaítélése sehol sem. Érvek és ellenérvek hangzanak el, hogy ki és mennyit kapjon. Nem túl gyakran, mégis, előfordul, hogy nincs egyetértés a szakszervezeti bizalmi és a gazdasági vezető között. A MÁV' kaposvári üzemf önök gégének a területén három ilyen eset fordult elő. ,

— Ilyenkor az a teendő, hogy a döntés jogát egy lépcsővel följebb kapják meg — mondta Cseh Janos szb-titl^ir. — Két esetben nálunk a főbizalmi, egy esetben a szakszervezeti bizottság élt az egyetértési joggal a vele partner gazdasági vezetővel együtt. Köztudott ugyanis, hogy olyan esetben, amikor nincs egyetértés valahol, addig nem lehet pontot tenni az ügy végére.

— Itt miért nem tudtak egyből megegyezni?

— Mást javasolt a gazdasági vezető, a bizalmi béremelésre. jutalomra. Mindegyik érvelt a jelöltje mellett, a másik azonban nem fogadta el. Az utóbbi a társadalmi munkát is figyelembe vette, a partnere azonban úgy tartotta, hogy ellátja ugyan a rrfünkáját, de nem úgy, ahogv lehetne. Két esetben sikerült simán meg- eg.vezni, a harmadik esetben pedig kompromisszum született. A megítélés — ez természetes is —■* mindig szubjektív’, így viták máskor is várhatók. Mi örülünk, hogy csak ennyi eset fordul elő, s mindenki tudta, mi a teendő ilyen esetben. Ez alátámasztja annak a szükségességét. hogy a szakszervezeti bizalmiak és a velük partner gazdasági vezetőket együtt készítsük fel a teendőikre.

Egy-egy bizalmi rátermettségétől. bátorságától is függ, mennyire áll ki azokért. akiket képvisel. Akik„Oly forrón szerettem hazámat, hogy mivel egyebet érte nem tehettem, meg futtám ügyében Arany Trombitámat”.

Helyét, szerepét. Irodalmi és politikai jelentőségét Sárosi Gyula a fenti sorokban saját maga fogalmazta meg. A szabadságharcig nem tartozik a magyar költészet első vonalaba. Arany Trombitája miatt a magyar irodalomtörténetből szinte ■ egy teljes évszázadra kiszorul. Az 1950-es években viszont jelentőséget aránytalanul túlhangsúlyozzák, s azóta megint csönd, hallgatás van körülötte.

Történelmi — s igazi irodalmi — szerepe is 1848-ban kezdődik. Kossuth bizalmasa lesz, toborzó verseket ír, s „tizenkét leheletben’’ az Arany Trombitát, amelyben a szabadságharc történetét mondja el epikus konkrétsággal, költői hevülettel, politikai indulatokkal, elfogultan a forradalom mellett. A mű Debrecenben jelenik meg először, ahova követi a kormányt, s közéleti szerepet is vállal: képviselő lesz Bodrogközben, s 1849 júliusában a pesti váltótörvényszék elnöke.

Sárosi Gyula későbbi életútját, sorsát, szenvedéseit politikai röpiratnak is izgalmas müve határozza meg. Mert a néphez, a nép nyelvén írta, hatása is óriási

kel beszéltem, csöppet sem tagadták, hogy időnként bi- ' zony bátortalanságot is tapasztalnak egyik-másik bizalminál, máskor nem érvelnek, határozatlanok.

Ezen csak úgy lehet változtatni, ha sikerül némely;- kükben megszüntetni az „alárendeltségi "-érzést.

A szakszervezeti tagok joggal teszik szóvá, hogy kíváncsiak minden döntésre, amely a dolgozók kisebb vagy nagyobb - csoportját érinti. Van körülbelül tizenöt bizalmi, aki még nem adja tovább egy-egy ülés után, miről tárgyaltak. Olyan is akad, aki például kitér a népszerűtlen feladat elől. Nem mondja meg, ki miért nem kapott béremelést, jutalmat, beutalót. segélyt. Nemegyszer a főbizalmi, a szakszervezeti bizottság

tisztségviselői pótolják ezt, amikor az emberek rákérdeznek.

A munkahelyi légkörben, a demokratikus fórumok vitáiban is érződik az ilyen „kihagyás”. A szakszervezeti bizottság egyébként elégedett azzal, ahogy az emberek , ejmondják nyíltan a véleményüket, a javaslatukat a szakszervezeti és az üzemi demokrácia fórumain.

— Az előírások szerint évenként két termelési tanácskozást kell lartani, mi azonban négyet tartunk. Nálunk fontos az, hogy a nyári, az őszi forgalomra való fölkészülés előtt is tanácskozzunk a dolgozókkal — így az szb-titkár.

A termelési tanácskozások rendszere nagyon jól alkalmazkodik a helyi sajátosságokhoz, Így együtt' tartják a termelési tanácskozást a kereskedelmi és forgalmi dolgozók; a forgalom és a vontatás utazói; aztán a motor- és kocsiműhelybeliek. Most júniusban tartottá^, ezeket a fórumokat. Mi sem természetesebb, hogy sok ötvolt. Ezzel magyarázható, hogy Világos után minden fellelhető példányt elkoboztak, megsemmisítettek, a könyvet rejtegetőket súlyosan megbüntették. Nemcsak a költőt, az olvasókat is üldözték.

Világos után Sárosi Gyula bújdosni kényszerül. Kalandos vándorlások, szökés, szénásszekérben bújkálás után jutott el 1850 őszén Gyöngyösre, ahol hosszabb időt töltött Pájer Antal költő és Sorsich Júlia volt szabadságharcos tiszt segítségével, Sorsich Albert okmányaival. Volt nyelvtanító, tanár, kertészkedett, szótárt szerkesztett, kuruzsolt, sertést hizlalt, ünnepeken verseket mondott.

Bújdosása közben 1851. szeptember 22-én Pesten a haditörvényszék harmincöt társával együtt halálra ítéli, mert ..a magas dynas- tia és más magas rangú személyek ellen irányzott, s az 1849. április 14-i felségsértő végzés előmozdítására célzó gúnyiratot .költött Arany Trombita cím alatt. . .”

• A szeptember 23-án Pesten kifüggesztett — s jelképesen végre is hajtott — ítélet után keserű versikét ír Halhatatlanság címen: „Ha áll az elv, s neun puszta áltatás,/ Hogy halhatatlannak lenni semmi más:/ Mint élni síron túl — akkor derék./ Én halhatatlan költővé le- vék!/ Mert ut figura, do- cet — felkötének., S lm ajkaimról most is zeng az ének.” S álnevet is választ: Bitó I^ajos lesz . . .

A nyugodtabb gyöngyösi idő vigyázatlanná teszi, s Majori-Mayerfíy Sándor es

let, javaslat megvalósult azóta.

— Mi nagyon támaszkodunk az emberek javaslataira, okos ötleteire. Hoz- zátehetem még azt is — magvarázza a szakszervezeti titkár —, hogy sokszor kisegítik a vezetőséget a munka- és üzemszervezésben.

S hogy mi állt a termelési tanácskozások vitájának középpontjában? Elsősorban a legégetőbb gondok, így a szombati és vasárnapi rakodások visszaesése. Joggal kérték a vasutasok, hogy az üzemfőnökség mindent tegyen meg a szállíttató vállalatok ösztönzésére. A jó példák között említették a Sefagot. a gabonaforgalmi vállalatot. Jó volna, ha minél többen követnék a példájukat.

Sokan szóvá tették az alkatrészellátás hiányosságait A ktvrik, a gépek javítása, a biztonságos közlekedés érdekében nagyon fontos'. hogy minden kéznél legyen.

— Az az igazság, hogy most már az egész országot bejárjuk, kapcsolatot tartunk a Volán, az Afit minden üzemével, a járműjavítókkal a hiányzó alkatrészek beszerzése érdekében.

Az utóbbi két évben egyre nehezebb az utánpótlás, elsősorban ott hiányzik a létszám, ahol rendezik, ösz- szeállítják a szerelvényeket, aztán az üzembiztonságot védő berendezések (váltó, sorompó) működtetése a feladat. Így aránytalanul több munka jut a régiekre. A törzsgárda lelkiismeretesen helytáll, a fáradtság azonban nem ritka.

— Elsősorban az javítja a kö?4”zetet, ha látják a javaslatot tevő dolgozók, hogy minél gyorsabban igyekszünk intézkedni. Ez a vasút érdeke is, hiszen megkönnyíti az igények jobb kielégítését.

Lajos Géza

egy gróf Kornis néven szereplő Sallay nevű álbujdosó feljelentik. 1852. november 7-én Schwartzer egri rendőrparancsnok és Burik Zsig- mond gyöngyösi polgármester elfogják, s a pesti Újépületbe viszik. Pár havi vizsgálat után a törvényszék újra kimondja rá az 1851-ben már kimondott halálos ítéletet. Kegyelemből csakhamar életfogytiglani börtönbüntetésre változtatják, s 1853 májusában vagy júniusában Königgrátzbe szállítják.

A börtönben szenvedései között sem igen ad fel semmit nézeteiből. Verhör című versében például ezt írja: ..Mi a neve? Kérdik: Semmi nevem nincsen;/ Kossu- théval együtt rég felakasztották! —/ Vallása?... Hiszem és vallom, hogy hazámat/ Hosszan bitorolni nem fogja az osztrák”.

Az életfogytiglani fogház nem tartott élete végéig. 1855-ben, Zsófia főhercegnő első gyermekének születésekor Sárosi is amnesztiában részesült, hazajöhetett Pestre, bár rendőrfelügyelet alá helyezték. Bújdosása és börtöne alatt felesége elhagyta, családja szétesett, a szenvedések az alkoholhoz vezették, s az 1850-es években igen nehéz volt Pesten irodalomból egzisztenciát teremteni. Különösen, ha valakit nem tört meg a börtön.

1859-ben országos körútra indult, hogy új versei felolvasásával segítse elő megélhetését. A solferinói csata napján (júniust 24.), amikor az olaszok francia segítséggel jószerint kikergették az osztrákokat Itáliából, Sárosi verset írt Krinolin-vers címen. íme egy szakasz: „Meddig fog még uralkodni/ A fekete-sárga szín?/ Ütő nélkül beharangoz/ Annak majd a Krinolin". Versét felolvasta, feljelentettem.

Megindult ellen» újra a felT etőn és a kazán mellett...

Vakít a nap. Állunk a kaposvári állomás épületének a tetején, ahová a fülledt, fojtó levegőjű padláson* keresztül jutottunk. Kovács Tibor dolgozik itt öttagú brigádjával. A régi

cserepet szedik le, palát raknak a helyére.

— Június elején kezdtük a munkát, október végére elkészülünk. Vas megyéből járunk ide. a Hernádszent- jakabi Építőipari Szövetkezetnél dolgozunk. Társaimmal együtt kilenc esztendeje alakítottuk meg az Esze Tamás szocialista brigádot, már többször elnyertük az aranykoszorút — mondja verejtékező homlokát töröl- getve.

Ide, a magasba csak olyan emberek jöhetnek dolgozni,

ségsértési per, s egy aradi bíróság kétévi börtönre ítéli.

Sárosi fellebbez, s 1860. február 7-én szabadon is bocsátják. Március 7-én eltávozhat Miskolcra addig, amíg ügye véglegesen eldől. A nagyváradi főtörvényszék és a bécsi semmí- tőszék Sárosit felmenti, de hogy ne legyen alkalma hazafias verseket szavalgatni, néhány hónapra Budweisba (Budejovice) száműzik havi huszonöt forintos élelmezési költséggel.

A költő 1860 márciusától november 19-ig nyomorog a csehországi városban. Igaz, itt sem tétlenkedik. Lefordítja cseh nyelvre a Szózatot. Ezért állítólag szigorítást kapott, sőt talán be is csukták egy cseh szobrász- szál együtt. Végül csak megbocsátották neki, s hazatérhetett.

Por nélkül azonban ezután sem maradt. 1861-ben Trombita című lapját, amelyben — hűséggel a régi Arany Trombitához — verseit közölgette. beszüntették. A július 7-i számban rövidke közlemény olvasható: „Lapunk 36. száma július 4-től a cs. rendőrség által teljesen lefoglaltatott, s elkoboz tatott". Ugyanebben a számban olvasható: „Sá- rosy Gyulának lapunkban folytatólagosan megjelent Egy fa története című költeményét be nem fejezhetjük. miután annak végét az alkotmányos császári rendőrség maga számára tartotta lenn". Az inkriminált vers e részében Sárosi egy kivégzést írt le. egy hadbírósági áldozat utolsó perceit.

Az esetleges későbbi porokét a lassan alkoholistává lazuló költő korai haiála akadályozta meg.

Bényei József (Folytatjuk.)

Magyar írók perei

Az Arany Trombita

\

akik nem szédülnek. S főként most, amikor árnyékban 34—35 fokot mutat a hőmérő, a pala valósaggal áttüzesedik.

Kicsit fájdítja szívüket, hogy látják innen a strandon játszadozó, vízbe igyekvő fürdöruhás embereket, meg a szinházpark sűrű fakoronáit, melyek alatt minden pad foglalt, tele hűsolő, pihenő emberekkel.

Társaival, Somogyi Lász~ lóval, Shmolczer Istvánnal, Horváth Józseffel és Janzsó Jár ■effel reggel hat óra elrut kezdik naponta a munkát, s késő estig dolgoznak.

rintért. Egyet Kaposváron,

egyet pedig siófoki kenyérgyárunkban helyeztünk

üzembe. Ha beválik, valamennyi gyárunkat, nagyobb üzemünket ellátjuk ilyen automatával — mondja Hambuch János, a sütőipari vállalat szb-titkára.

Csurog a verejték Kaftán Imre pékről, miközben

gyors mozdulatokkal készíti elő, s rakja a kemencébe a kiformázott, kilós kenyeret. A túlsó oldalon tenyérvédő kesztyűvel szedi ki Cser- neczkí Lászlónó és Karcagi Julianna a frissen sült, 100 fokos kenyeret.

Működik az eiszívobcrejvIzzadva. verejtékezve, mert itt a tetőn hiaba keresnének árnyékot.

dezés, ám a frissen sült kenyértől párás, fullasztó a levegő. Próbaképpen megmérjük: 35—36 fok.

Izzó kemencéhez hasonlít a Somogy megyei Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat Szokola-berekben lévő keverőtelepének udvara. Forróságot áraszt a kazánban állancjóan égő olaj, s amikor László István brigádvezető állít valamelyik szelepen, bitument enged a szállító jármüvekbe. pillanatok alatt ömlik róla s a többiekről is a verejték. Sapka, ing mindegyikükön.

— Hiába szeretnénk levetni. tilos, mert fröccsenhet a bitumen, az olaj. Könnyen égési sérülést szenvedhetnénk, ha megsértenénk az előírásokat. Ilyenkor a kazánnál a levegő hatvan fokra is fölmelegszik. . .

Tizenöt esztendeje végzi ezt a munkát, irányítja a keverőtelepen lévő brigádot. Innen viszik a kaposvári meg a vállalat más. vidéki munkahelyeire az aszfaltot. naponta, illetve műszakonként 160—170 tonnát.

— Délután vagy éjszaka, amikor három kemencénk működik, s tele a raktár friss kenyérrel, akkor ötven fok fölé is fölmegy a meleg — mondja Sánlháné Takács Piroska gyárvezető.

Indulásra vár az állomásnál a 12-es helyi járat. Lassan szállingóznak a Kőszeg utca felé igyekvő utasok, Mezliczky Csaba fiatal pilóta, még csak negyedik éve vezet autóbuszt.

— Ma ez a tizedik forduló. öt óra előtt öt perccel kezdtem. Összesen huszonegyet fordulok, s ilyen for- rósagban bizony nagyon kell a vezetésre ügyelnem. A gyalogosok a meleg következtében sokkal figyelmetlenebbek. s előfordul ez a járművezetőknél is, hiszen itt a vezetőfülkében meghaladja a 40 fokot. Inkább lassabban, de biztonságban juttatom el utasaimat céljukhoz, ..

Ötpercenként jönnek ki a pékek, a kemence környékén dolgozok a kaposvári kenyérgyárban, az előtérben egy hete elhelyezett korszerű vízhűtő automatához. Kellemesen hideg szódát, vizet ihatnak.

— Kettőt vásároltunk belőle, darabját 23 ezer íoA textilművek, a Csepel, az Elektroncsőgyár s a többi üzem műhelyeiben, az építkezéseken, a földeken ezekben a kánikulai napokban valóságos küzdelem folyik. Elismerés, megbecsüli* azoknak, akik most becsülettel helytállnak. . .

Szálai László

1~