Somogyi Néplap, 1982. július (38. évfolyam, 152-178. szám)

1982-07-18 / 167. szám

* s> O reg Nagy ... Simlis sapka ban, félmezte­lenül ilidógél kint az udva- Ton. Fekete keretes szemüve­ge tekintélyt kölcsönóz neki. felállt, s eiindul felénk. — Öreg Nagy vagyok ... — nyújtotta a kezet. Nemregen tért haza a sző­lőből. Szívesen tessékelt ben­nünket a szobába. Közben el­mondta, hogy a nyolcvankét évével a legöregebbek köze tartozik Kétheiyen. Öten vol­tak testvérek, kívüle mar teak egy öccse, egy húga el. hajdani barátok, ismerősök mind elmentek. — Tudjaa, en a Szamuely fcatonaja voltam 1919-ben. Bólintunk, hogy igen. — Megtanultam a történel­miét . .. Mindig mondom, ne­kem nem kell ehhez brosúra. Átéltem a múltat: szenvedő alanya voltam. Most is part- tag vagyok, idős korom miatt azonban fölmentést kaptam az alól, hogy elmenjek a ren­dezvényekre. Kimutat az előszobába a nyitott ajtón át Oklevelekkel, tablóval, fényképpel van tele a fal. A külön bekeretezett foton azt örökítették meg, amikor Nagy Imre élménybe­számolót tartott a szomszéd­ban lévő iskolában. — Itt születtem én Kéthe- iyen, 1901-ben. Az apám földművelő volt, én is az let­tem. Sóikat tanultam tőle, mert haladó szellemű ember volt. A rendszer, aztán a há­ború ellen agitált. A bátyám három évig volt orosz fogság­ban. ő szintén sokat meselt arról, amit látott, hallott oda­kint. Magam polgári iskolát végeztem. Nagy dolog volt az akkor, 1914-ben ... Így aztán, amikor jött a forradalom, nekem nagyon tetszett, ami akkor történt Imre bácsi szívesen idézi fel a Tanácsköztársaság ide­jét. A Vörös Hadsereg hívó szavára ő is ment, akárcsak sok társai Az erős, megter­mett legényt hamarosan be­osztották a politikai karhatal­mi különítménybe. — Hallottak már a Lenin - fiúkról, ugye? No, én az vol­tam. Ahol felütötte fejét az ellenseg, minket küldtek oda . . . Fegyverrel védtem a Tanácsköztársaságot, kockán forgott az életem. Mutatja a karját. — Kaptam egy gyenge se­bet is ... Amikor elhangzott a fegyverbe, már indultunk: Kalocsára. Dunapatajra, Har- tára, Soltra, Devecserre, Szol­nokra ... Jött Szamuely is. Hát az bátor gyerek volt . . . télé sokat beszélgettem ak­kor Sok történetet tud az ak­kori vezetőkről. Kun Bélát kétszer látta — hallotta, Si­mon pap egyik beszédére is emlékszik. — S Krénusz János? — Ö tanított az első osz­tályban. Aztán 1919-bői is emlékszem rá. Arra szinten, hogyan foglak el Pronayék. — Milyen ember volt Kré- n/usz? — Rendes, derék, jóravaló ember . .. Igazságos. így az­tán nagyon szerettek. Ö vi­szont ki nem állhatta a dzsentri gyerekeket. Aztán a klérussal se nagyon volt jó­ban . . . — Pronayék a Balaton fe­lől jöttek kocsival. Négyen voltaik, itt mentek el gyalog. Láttam őket... A Hunyady gróf főfelügyelője már várta őket, kint állt a nagyháznál. A siófoki November 7 Me­zőgazdasági és Kertészeti Termelőszövetkezet csaknem húsz szocialista brigádjának egyike, a Fekete István nevét viselő közösség évekkel ez­előtt elhatározta, hogy felhí­vással fordul a többiekhez és versenyt kezdeményez a szép telepért, az esztétikus kör­nyezetért. A brigád tagjai a szövetkezet gyepgazdálkodási ágazatában dolgoznak — múlt évi munkájukkal kiér­demelték a zöldkoszorús bri­Beszélgettek, aztan mentek a községi bíróért. Ahol most a tsz-iroda bejára­ta van. ott lakott Krénusz. Éppen jött kifelé. A bíró rámutatott. Már vissza se mehetett, vitték a Prónay- legények. Aztán nekünk, volt vö­röskatonáknak is bujdosnunk kel­lett. Én Zalába mentem. Nehéz evek jöt­tek. A harcot mégis folytatták. 1932-ban ö is szór­ta a röpcédulákat. Amikor megérkez­tek a szombathelyi nyomozók, őt is bevitték. — A Balatontól Marcaliig szórtuk szét a röplapokat... Arra buzdítottuk az embere­ket, hogy ne hagyjak magu­kat, küzdjenek . .. A íeiszabaduiás nagy öröm­mel töltötte el. Belépett a kommunista partba, 1900-tól nehány évig tanácselnök volt. Tizenkét eve n.vugdijas. Utoljára a sáripusztai szociá­lis otthonban volt portás. Most már jobbára csak olvas­gat. rádiót hallgat. Kijár a szőlőbe, a munka azonban már fárasztja. — Be kell látni, hogy az idő eljárt... Az asztalon kissé megfakult piros doboz. Kinyitom. A ta­nácsköztársasági emlékérem. — Ha hívnak — mondja búcsúzóul —, mindig szívesen megyek a fiatalok közé, s el­mondom. m,i volt, hogy volt akkor, 19-ben ... gyorsan visszhangra talált: sorra csatlakozott hozzájuk a többi munkahelyi közösség. Az ötletből hamarosan az egész gazdaságra kiterjedő mozgalom bontakozott ki. A brigádkezdeményezes végül az ágazatok versengésévé szé­lesedett, a szövetkezet veze­tősége pedig anyagi ösztön­zéssel is megerősítette, egyet­ért a mozgalommal es megju­talmazza a verseny legjobb­jait. Lajos Géza Környezefszépíiő brigádok gád jelvényt —, s elképzelésük SOMOGYI KRÓNIKÁJA Záporokkal, zivatarokkal tarkított, fülledt nyári hét van mögöttünk. Tetőz az idegenforgalom és „szabad­ságcsúcsok” vannak a mun­kahelyeken. A munkában levőkre — mint ilyenkor mindig — többszörös meg­terhelés hárul — a hét kró­nikása mindenekelőtt ezért emlékezik meg róluk először. Az ipari üzemek, az intéz­mények, a kereskedelmi és vendeglátóhelyek dolgozói­ról es az ország kenyeréért fáradozó aratókról. Szá­mukra , különösen nehéz helyzetet teremtenek a gya­kori esők es igen nagy erő­feszítéseket tesznek, azért, hogy minél kisebb veszte­seggel kerüljön biztonságba a ma még ígéretes, sok he­lyen a tervezett átlagot meghaladó termes. A héten tartott minisztériumi szemle kedvező tapasztalatokat ho­zott. Dr. Mészáros István, a MÉM főosztályvezetője és Hoffet István, az OFTH ve­zetője járt átfogó határ­szemlén megyénkben. Az osztopáni és a szőlösgyöröki termelőszövetkezet földjeit tekintétték meg. Ahogy dr. Győri Józttef, a megyei ta­nács mesógazdasaFl és élel­mezésügyi osztályvezetője összegezte a tapasztalatokat, mindkét nagyüzemben a ha­tár egésze ígeretes képét mutat, az adottságoknak megfelelő, jó fajtaválaszté­kot alakítottak ki, példás szervezettséggel végzik mun­kájukat. A legnagyobb gon­dot a szinte másnaponként érkező esők okozzák, mert a különböző fajták összeértek, gyakorlatilag mindent le­hetne — es kellene — arat­ni. A megyéi gabonaforgal­mi vállalattól kapott tájé­koztató szerint megyeszerte a szárítás gondjaival birkóznak. A várható és szerződött több mint két­százezer tonna étkezési bú­zából eddig csaknem het- venketezer tonnát vettek át a nagyüzemektől. Bar Szárí­tani kell, a búzák minősege és mennyisége általában jó, a nagy munka gondjait, fe­szültségét jelentős mérték­ben enyhítené, ha végre tíz- tizenkét nap esőmentes, iga­zi aratóidő köszöntene ránk. A feladat nagyságát jól jel­zi, hogy egy éve ilyenkor már a búzabetakarítás két­harmadánál tartottunk, most meg csaknem négyötöde meg kalászokban ring. Valójában aktuális idő­pontot választott a megyei tanács végrehajtó bizottsága, mikor a héten tartott ülésén értékelte a Fonyódi Nagy­községi Tanács végrehajtó bizottságának munkáját, kü­lönös tekintettel az idegen- forgalmi tevékenységre. Mint megállapítottak, a ta­nács vezetői a települesfej- lesztes erdekeben példás együttműködést alakítottak ki a területükön, működő vállalatokkal, üdülőkkel, a BIB-bel. Ennek a kapcso­latnak része van a telepü- lesfejlesztesi elkepzelesek gyorsabb végrehajtásában vagy például az olyan, pénz­ügyileg nem tervezett fej­lesztésben, mint a gázellá­tás megvalósítása. Hason­lóan. nagy figyelmet fordí­tottak az idegenforgalmi fo­gadókészség növelesere, a; ellátás színvonalának javításara. Bár a gyorsfejlesztési prog­ramban ugrásszerűen bővült a kereskedelmi es vendég­látó hálózat, ennek ellenere — főként a hétvégeken — igen nagy nehézségeket okoz a 15—20 ezer üdülővendég ellátása. Közérdekű, fontos témát vitatott meg a heten a Mar­okk Városi Tanács vegre­Sárd 7-es jelentkezz! Szombat délelőtt „...a legmagasabb nappa­li hőmérséklet 28—31 fok.” Július 17-e, szombat. A ben­zinkutaknál óriási kocsisor, aki teheti, igyekszik Lelle felé. Szabad szombat, rek- kenő nyál}. A város népte- len. A falu is csendes. Hajlott- hatu néni ke sepreget a ház előtt, kétkerekű kocsin friss lucernát húz egy idősebb férfi. A bolt előtt beszélge­tő csoport. Hat órakor, ami­kor a kombájnosok Hetesen a hatarba indultak még ennyi élet sem volt. — Szokásos hétköznapi, teljes ütemű munka van — mondja Németh Ferenc nö­vénytermesztési ágazatveze- zető. Kint a gépudvarban a szalmalehűzót javítják. Péntek délután eltörött, gyorsan meg kell csinálni, hogy ne legyen csúszás. — Az aratásnak akkor van vége —: teszi hozzá az agazatvezető — ha az el­munkált tarlót a gyűrűs­henger is megjárja. Az a gyakorlat nálunk, hogy a kombájnokat nyomban kö­vetik az utómunkák, a szal- maletakaritás, a tarlószán- tás. Sőt úgy alakult, hogy ma már a lucerna második. kaszálását is csináljuk. A szárítónál búza hegy. Óriasgép óriás tolólappal dübörögve egyengeti a ha­lom útját ' a garatok felé. Asszonyok sürgölődnek a hajtó bizottsága is. amikor áttekintette a város lakás­gazdálkodásának helyzetét. Figyelemre méltó tapaszta­lat, hogy Marcaliban a la­kásigények kielégítése a me­gyei átlagnál gyorsabb. ál­talában két év, és 1977 óta fokozatosan mérséklődnek az igények. A csökkenés oka elsősorban az. hogy a lako­sok saját tulajdpnú lakás- vásárlással vagy -építéssel igyekeznek megoldani gond­jaikat. Az elmúlt öt évben például, kétszázhatvanöt csa­ládi ház épült a városban. A javuló színvonalú lakásgazdálkodási tevékeny­séget jelzi az is. hogy a ha­tóság — jó együttműködés­ben a lakásügyi társadalmi bizottsággal — kiemelt fi- g.yelmet fordít a nagycsalá­dosokra, a fizikai dolgozók es a fiatal hazasok igényei­nek kielégítésére. Az elmúlt evben például az átadott la­kások tulajdonosainak ki­lencven százaléka fizikai dolgozó és nyolcvanöt száza­léka fiatal hazas volt. A lakáshelyzethez kapcso­lódik az, is. hogy a SÁÉV leányvállalatot alapított részben a kisebb értékű be­ruházások elvégzésere, rész­ben a panellakások felújí­tására. Somogybán ez az el­ső olyan építőipari szerve­zet, mely kifejezetten ilyen céllal jött létre, s a leány­vállalati forma országosán is az elsők közé tartozik. Vörös Marta gépek között. A délelőtti műszak. Mert itt három mű­szakban, éjjel nappal nincs megállás. A szín alatt gyű­lő gabonahoz teherautó ka­nyarodik. Az „okos” szov­jet rakodó gombjait Keszi Laszlone kezeli. — Hányadik forduló? — Nem is tudom már! Szerencsére két gép viszi a közeibe, itt van a szom­szédban a gabonások tároló telepe. Szinte percek alatt telik meg a kocsi. — Így megy ez estig. Na meg holnap is. Nincs most megállás. — Pontosan a félidőnél tartunk — mondja Nemeth Ferenc. — A kilencszazöt hektár buzanak feie van meg. — Mit kíván a mai nap­ra? Elneveti magát. — Jó időt! Olyant időt, hogy a jövő hét végere fogyjon le az aratás. Aztán hétfőn jöhet a bankett! Közben kiskocsikkal em­berek érkéznek. Akinké igé­nye volt, veheti, viheti ha­za a gabonát. Telnek a zsá­kok. billeg a mérleg nyelve. Szombat délelőtt Hetesen. A kép nem sokban külön­bözik Somogysárdon sem. Az iroda redőnyei lehúzva, bent csöndesseg es kellemes hűvös. — Dolgozunk, mint min­dig. ha az idő engedi — mondja Erdélyi Lajos elnök. — Rengeteg a feladat! A tény magáért beszél: a szántóterület több mint a tele. kétezer-kélszáznyolc- vankét hektár a kalászos gabona! Mutatja a térképet, a zöldre színezett két-há- romszáz hektáros tömböket. — Van mit aprítani! ■ — Van! Ezért határoztunk úgy, hogy a kinti munká­ban, júliusban nincs pihe­nőnap. Míg beszélgetünk, a Volga autóból behallatszik a szün­telenül szóló CB rádió. — Sárd 7-es jelentkezz! — Itt vagyok, mi a baj? — A 7-es a műhelykocsi man az aratoknál — fűzi magyarázatiként hozzá az einoa. — Van radio az írouaban, a muhelyuél, a gépészmérnöknél, a íoagro- nomusnal. RendKÍvül hasz­nos dolog ez, állítom, egy eV alatt uehozza az arát. bárhol, bármi probléma van,’ azonnal lehet ínlezKecmi, rengeteg jarsalastoi, utazgay lasted mentesülünk. A kis- korzet mindegyig szövetke­zete kialakította ezt a rend­szert. így aztan ha baj van, egymásnak is igen gyorsan tudunk segíteni. Deleidre érkezik a nap. szinte a föld is dübörög a hal Claas Domináior alatt. Pontosaooan. az erkezes pil­lanatában csak öt rótta a kétszáznarmmc hektáros tömböt, a halodiknaa elsza­kadt az ékszíja. — Van easzíj — jegyezte meg Sági József agronomus —, de olyan forró a motor, hogy nem lehel hozzányúlni, várni kell kicsit, míg téliül. Ahogy a szomszédok ez­zel az óriási területtel a sar- diak is a telidonel tartanak. Kerülünk egyet az óriási táblán. A szelídnek latszó dombhajlatok egy sor gond bölcsőjét jelentik. A homo­kos, lefolyástalan területen a mélyedésben megáll a víz, pusztítja — pontosabban — kipusztította ,a gabonát. — Az a baj, hogy borzasz­tó ködös, párás idő van. Hétkor az utolso kombájn is kiindul, lezsírozva, munkára készen. De ma is csak fel kilenckor lehetett kezdeni. Tulajdonkeppen most dél­re lett igazan jó szaraz. Dübörög a föld. Fehér kalapos kis srác vizet hoz az aratóknak ahogy a kanná kiürül, kerekezik vissza a frissért. A falu békés. csendes, amolyan ünnepnapi. Soka« talán észre sem veszik, hpgy a nyár legnagyobb munkája folyik. Július 17-en, szombat délelőtt. Vörös Márta SOMOGYI NÉPLAP A gyors hibaelhárítás nyitja a CB rádió.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents