Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

Kádár János mongol, kubai és vietnami kitüntetése KÖZLEMÉNY a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakáról Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára csütörtökön ünnepé­lyes' keretek között vette át a 70. születésnapja alkalmá­ból részére adományozott mongol, kubai és vietnami kitüntetést. A tMongoI Népköztársaság Nagy Népi Hurálja Elnöksé­ge által adományozott „Szu- he Bátor érdemrend”-et Zsambin Batmönh, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Politikai Bizottságának tag­ja, a Mongol Népköztársa­ság Minisztertanácsának el­nöke nyújtotta át. A Kubai Köztársaság Államtanácsá­nak kitüntetését, a „Jósé Marti érdemrend”-et Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Ku­bai Köztársaság Államtaná­csának és Minisztertanácsá­nak elnökhelyettese adta át. A Vietnami Szocialista Köz­társaság Államtanácsa által adományozott „Aranycsillag érdemrend'-et To Huu, a Vietnami Kommunista Párt Politikai Bizottságának tag­ja. a Vietnami Szocialista Köztársaság Minisztertaná­csának elnökhelyettese nyúj­totta át Kádár Jánosnak. Kádár János meleg sza­vakkal köszönte meg a ma­gas kitüntetéseket. Az MSZMP KB székházé­ban megtartott bensőséges hangulatú eseményen jelen volt Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagia. a Központi Bi­zottság titkára. Katona lm" re, az Elnöki Tanács titká­ra. Berecz János, az MSZMP KB külügyi osztályának ve­zetője, a Központi ’ Bizottság tagjai, valamint Oamdigi jn Gombozsav, a Mongol NFP PB tagja, a kb titkára. Lto" nel Soio, a Kubai KP KB titkára, Tran Quynh, a VSZK minisztertanácsának elnökhelyettese. Ugyancsak jelen volt Badamtarin Baldo mongol és Jósé Antonio Ta- bares kubai nagykövet, Quynh Ta, vietnami ideig­lenes ügyvivő. Küldöttségek elutazása (Folytatás az 1. oldalról.) tese. Csehszlovákia állandó KGST-képviselője, Svatoplvk Potac, a Minisztertanács el­nökhelyettese. az állami tervbizottság elnöke, Ladis' lav Gerle, a Minisztertanács elnökhelyettese, Z. Soiak, a CSKP KB gazdasági osztá­lyának vezetője, Ladislav Supka műszaki fejlesztési és beruházási miniszter. A lengyel küldöttséget Wojcjech Jaruzelski, a Len­gyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a minisztertanács elnöke vezette, tagjai vol­tak: Zbigniew Made), a mi­nisztertanács elnökhelyette­se. az állami tervbizottság elnöke, Lengyelország állan­dó KGST-képviselője. Mari­an Wozniak, a LEMP Köz­ponti Bizottságának titkára, Czeslaw Ptotrorvski bányá­szati és energetikai minisz­ter, Tadeusz Nestorowicz külkereskedelmi miniszter, Marian Pmochowski külüg.v- rrfinisEterhelyettes, H. Kono- packi, Lengyelország állan­dó KGST-kép viselőjenek he­lyettese, Stanislav Dlugosz, az állami tervbizottság el­nökhelyettese, Mieczyslavt Kazimierczuk felsőoktatási, tudományos és műszaki mi­niszterhelyettes és Tadeusz Pietrzak, Lengyelország bu­dapesti nagykövete. Az NDK küldöttségét Willi Stoph, a minisztertanács el­nöke vezette. Tagjai voltak: Paul Verner, a Német Szo­cialista Egységpárt Központi Bizottságának titkára, Ger~ hard Schürer, a miniszterta­nács elnökhelyettese, az ál­lami tervbizottság elnöke, Gerhard Weiss, a miniszter­tanács elnökhelyettese, az NDK állandó KGST-képvi­selője, Herbert Weiz, a mi­nisztertanács elnökhelyette­se, tudományos és műszaki miniszter, Horst Solle külke­reskedelmi miniszter, Peter Florin külügyminiszterhe­lyettes. Rudolf Rossmeisl, az NDK budapesti nagykövete, Horst Tschanter, az NSZEP KB osztályvezetője, Sieg­fried Möke, a miniszterta­nács mellett működő KGST osztály vezetője és Kari~ Heinz Schröder, az NDK ál­landó KGST-képviselójének helyettese. i A román küldöttséget Constantin Dascalescu, a minisztertanács elnöke ve­zette, tagjai voltak: Virgil Cazactt, a Román Kommu­nista Pari Központi Bizott­ságának titkára. Gheorghe Petrescu, a kormány első miniszterének helyettese. Ro­mánia állandó KGST-képvi- selóje, Emílián Dobrescu. az állami tervbizottság elnöke, Gheorghe Dolgu külügymi­niszter-helyettes, Ion Stoian külkereskedelmi és nemzetközi gazdasági együtt­működési miniszterhelyettes, Stefan Stancu, a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési kormánybi­zottság elnökhelyettese és Grigore Bargaoanu, Romá­nia állandó KGST-képviselő- jének helyettese. A jugoszláv küldöttséget — amely a KGST és a JSZSZK közötti együttmű­ködési megállapodásnak megfelelően vett részt a ta­nácskozáson — Zvone Drá­gán, a szövetségi végrehajtó tanács alelnöke vezette, tag­jai voltak: Mito Pejovszki, a szövetségi végrehajtó ta­nács tagja, Jugoszlávia állan­dó KGST-képviselője, Szrecsko Djukips, Jugoszlá­via és a KGST együttműkö­dési koordinációs bizottsá­gának titkára. Joszip Poljak, a KGST melletti jugoszláv misszió megbízott vezetője, Tarik Ajanovics szövetségi külügyi titkárhelyettes, Bo" goljub Koprivica, a szövet­ségi külügyi titkárság meg­bízott főosztályvezetője, Pe­tur Kraszulja, a szövetségi társadalomtervezési intézet igazgatója, Miljenko Zrelec, a Jugoszláv Szövetségi Nem­zetközi Tudományos, Műsza­ki, Kulturális és Oktatási Együttműködési Intézet igazgatója, Milan Veres, Ju­goszlávia budapesti nagykö­vete és Radiszlav Djuver, a nagykövetség gazdasági ta­nácsosa. A küldöttségek búcsúzta­tására megjelent Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Havasi Ferenc, az MSZMP' Politikai Bizottsá­gának tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Marjai Jó­zsef, a Minisztertanács el­nökhelyettese, hazánk állan­dó KGST-képviselője, Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, Juhár Zoltán belkereskedelmi, Markoja Imre igazságügy-, Méhes Lajos ipari, Pullai Árpád közlekedés- és pos­taügyi miniszter, Nagy Ja­nos kill ügy minisztériumi ál­lamtitkár, Nyikolaj Faggye' jev, a KGST titkára, ott voltak az együttműködésben érdekeli tárcák képviselői, valamint a diplomáciai kép­viseletek vezetői, tagjai. 1982. június 8—10. között a Magyar Népköztársaság fő­városában — Budapesten — tartották a Kölcsönös Gaz­daságii Segítség Tanácsának XXXVI. ülésszakát. Az ülésszak munkájában részt vettek a KGST-tagál- lamok küldöttségei Grisa Filipov. a Bolgár Népköztár­saság Minisztertanácsa elnö­kének, Lázár György, ‘a Ma­gyar Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, To Hu, a Vietnami Szocia­lista Köztársaság Miniszter- tanácsa elnökhelyettesének, Willi Stoph, a Németh De­mokratikus Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének, Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Köztársaság Államta­nácsa elnökhelyettesének, minisztertanácsa elnökhe­lyettesének, Zsambin Bat­mönh, a Mongol Népköztár­saság Minisztertanácsa el­nökének, Wojciech Jaruzels­ki, a Lengyel Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének, Constantin Dascalescu, a Ro­mán Szocialista Köztársaság kormánya első miniszteré­nek, Nyikolaj Tyihonov. a Szovjet Szocialista Köztár­saságok Szövetsége Minisz­tertanácsa elnökének, Lubo- tnir Slrougal, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság kor­mánya elnökének vezetésé­vel. A KGST és a JSZSZK kormánya közötti egyez­ménynek megfelelően az ülésszakon részt vett az JSZSZK küldöttsége. Zvone Drágán, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökhelyettese vezetésével. Az ülésszak munkájában, meghívás alapján, megfi­gyelőként részt vettek az Angolai Népi Köztársaság, az 'Afgán Demokrati­kus Köztársaság, a Jemeni Népi Demokrátikus Köztár­saság, a Laoszi Népi De­mokratikus Köztársaság, a Mozambiki Népi Köztársa­ság, a Szocialista Etiópia képviselői. w Az ülésszak munkájában részt vett Nyikolaj Faggye- jev, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkára, a KGST bizottságainak és a szocialista országok által létrehozott egyes nemzetközi gazdasági szervezetek kép­viselői. Az ülésszak elnöki teen­dőit Lázár György, a Ma­gyar Népköztársaság kül- döttségvezetője, az MNK Minisztertanácsának elnöke látta el. Az ülésszak jóváhagyta. a végrehajtó bizottság tevé­kenységét a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség vTanácsának XXXV. és XXXVI. üléssza­ka között. Megállapították, hogy a KGST-tagallamok 1981-ben kommunista és munkáspárt­jaik vezetésével, a szocialis­ta társadalom előnyeit ki­használva és a belső erőfor­rásokat mobilizálva jelentő­sen előreléptek a folyó öt­éves terv feladatainak meg­oldásában, a társadalmi ter­melés fejlesztésében. Igen nagy ütemben növekedett a termelés azokban az ágaza­tokban. amelyek meghatá­rozzák a tudományos-műsza­ki fejlődést, elsősorban a gépiparban, az elektroniká­ban, az energetikában és a vegyiparban. Az ipari leeme­lés növekedésének zömét a munkatermelékenység növe­lése útján érték el. Számos országban a kedvezőtlen idő­járási viszonyok ellenére a mezőgazdasági termelés 1981-ben a KGST-lagálla- mok egészét tekintve az 1980. évi szinten maradt. Megnőtt a KGST-tagallamok kölcsö­nös külkereskedelmi árucse­reforgalma, amelynek rész­aranya a teljes árucsere- lorgalomban a múlt évben 55 százalékot tett ki. Az ülésszakon egyhangú­lag hangsúlyozták, hogy a KGST-tagallamok népgazda­ságának fejlődésében mind nagyobb szerepet kap az együttműködés és a szocia­lista gazdasági integráció további elmélyítése, a köl­csönös termelési, tudomá­nyos-műszaki ps kereskedel­mi kapcsolatok bővítése. Ez az együttműködés a KGST­tagállamok világgazdaságban betöltött pozíciói megerősíté­sének egyre fontosabb té­nyezőjévé válik. A KGST-tagállamok szo­cialista közössége egységé­nek és összeforrottságának megerősítése, gazdasági és tudományos-műszaki együtt­működésük tökéletesítése szempontjából különösen je­lentősek voltak a testvér­pártok és testvéri államok vezetőinek tárgyalásai, töb­bek között a krími találko­zók során. Az e találkozó­kon elért megállapodások megvalósítása hozzájárul a KGST-tagállamok gazdasági és tudományos-műszaki együttműködésének tovább­fejlesztéséhez. ezen országok kommunista és munkáspárt­jainak kongresszusai által kitűzött társadalmi-gazdasá­gi fejlesztési feladatok ered­ményes megoldása érdeké­ben. A múlt évben folytatták a komplex program, a KGST- tagállamok hosszú távú együttműködési célprogram­jainak és az ülésszak hatá­rozatainak megvalósítására irányuló tervszerű munkát. Ennek során nagy figyelmet fordítottak a gazdaság in- tenzifikálása szempontjából fontos jelentőségű korszerű gép- és berendezés-rendsze­rek kifejlesztésére és szako­sított gyártásának megszer­vezésére, valamint a testvéri országok lakossága kiváló minőségű ipari termékekkel es élelmiszerekkel való tel­jesebb ellátásának kérdései­re. Az ülésszak megállapítot­ta, hogy a KGST-tagálla- mok népgazdaságának és együttműködésének fejlődé­se a világpiaci konjunktúra romlásának feltételei között, az imperialista államok által folytatott erőpolitika akti­vizálódása, a fegyverkezési hajsza fokozódása és a hadi­kiadások növekedése, a bel- ügyekbe való beavatkozás ■ miatt bonyolultabbá vált nemzetközi viszonyok köze­pette ment végbe. Az USA és számos más NATO-ország imperialista körei politikai nyomás céljá­ból fokozták a diszkriminá­ciót a KGST-tágallamok vo­natkozásában, rátértek a szankciók alkalmazására, felbontják az ezen orszá­gokkal, különösen Lengyel- országgal és a Szovjetunió­val fennálló kereskedelmi- gazdasági kapcsolataikat. Erősödik a testvéri Kuba ■elleni gazdasági blokád törvénytelen politikája. A nemrégiben a Ver- sai!les-i értekezleten elfoga­dott nyilatkozatból kitűnik, hogy a főbb tőkés országok meg tovább kívánjak nehe­zíteni a KGST-országokkal fennálló kereskedelmi, hitel­és egyéb gazdasági kapcso­lataikat. Országainak a KGST Végrehajtó Bizottsága folyó év január 22-i nyilatkozatá­ban kifejezett álláspontját megerősítve az ülésszak ha­tározottan elutasítja ezeket az akciókat, és úgy véli, hogy ezek a nemzetközi fe­szültség kiélezésére irányul­nak es zavarják a békés, kölcsönösen előnyös együtt­működés fejlődését, ellenté­tesek nemcsak a KGST-tag- államok, hanem a világ va­lamennyi népeinek érdekei­vel, durván sértik a nemzet­közi élet általánosan elfoga­dott normáit, az ENSZ alapokmányában. valamint az európai biztonsági > és együttműködési értekezlet záróokmányában foglalt el­veket. Az ülésszak résztve­vői megengedhetetlennek tartanak bármiféle beavat­kozást a KGST tagjának — a Lengyel Népköztársaság­nak — bel ügyei be. Egyhangúlag hangsúlyoz­tak, hogy az ilyen jellegű akciók eredménytelenek maradnak. A KGST-tagálla­mok, összeforrotlságukat és kölcsönös együttműködésü­ket erősítve, a béke és a nemzetközi együttműködés megszilárdításában érdekéit más államukkal való kap­csolataikat fejlesztve, szilárd eltökéltséggel biztosítják to­vábbi stabil fejlődésüket. A KGST-tagállamok sok­oldalú segítséget nyújtottak és nyújtanak a testvéri len­gyel népnek gazdasági ne­hézségei leküzdésében, az ország további szocialista fejlődéséhez szükséges felté­telek biztosításában. Az ülésszak áttekintette és jóváhagyta az 1986—1990. évi népgazdasági tervkoordi­náció programját, amelynek elő kell segítenie a kommu­nista és munkáspártoknak a termelés intenzifikálását célzó irányvonalának meg­valósítását a testvéri orszá­gok népei jólétének emelése érdekében. Előirányozták, hogy a tervkoordinációt ki­egészítik az érdekelt KGST- tagállamok gazdaság- és tu­dományos-műszaki politiká­jának egyeztetésével. Ennek során különös figyelmet kell fordítani a nemzetközi szo­cialista munkamegosztás le­hetőségeinek kiaknázására a tudományos-műszaki haladás meggyorsítása és a KGST- tagállamok népgazdasága kiegyensúlyozott fejlődésé­nek biztosítása céljából. A program előirányozza, hogy erősíteni fogják a főbb együttműködési feladatok megoldásának sokoldalú megközelítését Különös jelentőséget tulaj­donítva annak, hogy az erő­feszítéseket a tudományos­technikai haladás: legfonto­sabb irányaiban egyesítsék, a KGST-tagállamok kül­döttségvezetői az ülésszak folyamán általános egyezmé­nyeket írtak alá a mikropro­cesszoros technika fejleszté­sében és széles körű nép- gazdasági alkalmazásában való együttműködésről, va­lamint az ipari robotok sza­kosított és kooperációs gyár- tjsának megszervezésében Való"' együttműködésről. Az ülésszak ál tal * a mikropro- cesftzorbkkal kapfcSőTáfban jóváhagyott program és a robottechnika területén egyeztetett együttműködési intézkedések előirányozzák közös tudomány-fejlesztési munkák elvégzését, a leg­újabb elektronikai eszközök­kel ellátott automatizált technológiai gép- és műszer­komplexumok vezérlőrend­szerek szakosított sorozat- gyártásának megszervezését. Ugyancsak aláírták a szá­mítástechnikai eszközökhöz szükséges mikroelektronikai elembázis-termékek, a mik­roelektronikához szükséges anyagok és technológiai be­rendezések gyártásszakositá- sáról és kooperációjáról szó­ló sokoldalú kormányközi egyezményt is. A szóbanforgó dokumen­tumok megvalósítása lehető­ve teszi a KGST-tagáljamok népgazdasága műszaki re­konstrukciója, az ipar és a mezőgazdaság termelési fo­lyamatai, az irányítás terü­letén több fajta munka automatizálása bázisának megerősítéséit, a kézi munka alkalmazásának csökkenté­sét, különösen a munkaigé­nyes és nehéz fiaikai mű­veletek »orrán. lehetővé teszt továbbá energia, nyersanya­gok és anyagok megtakarítá­sát. Áttekintették az atomerő- művi berendezések sokolda­lú nemzetközi gyártásszako­sításáról és kooperációjáról, valamint kölcsönös szállítá­sáról szóló egyezmény telje­sítésének menetét. Hangsú­lyozták, hogy a szóbanforgó egyezmény megvalósítása jelentős mértékben javítja a KGST-tagállamok villamos- energia iránti szükségletei­nek kielégítését. Az ülésszak megállapította, hogy ezek­ben az országokban jelen­tős munkát végeztek a sza­kosított termelőkapacitások létrehozása, az újabb bonyo­lult berendezések gyártásá­nak megszervezése és szál­lítása területen. A folyó ötéves tervidő­szakban megkezdik az 1000 mW egyedi teljesítményű nyomott vizes energetikai re­aktorokkal működő beren­dezések kooperációs gyártá­sát. Az ülésszak elfogadta az atomenergetika, az atom- erőművi berendezések gyár­tásszakosítása és kooperáció­ja területén folyó együttmű­ködés továbbfejlesztésére vonatkozó ajánlásokat. A KGST ülésszakán kie­melték annak szükségessé­gét, hogy erősíteni kell az együttműködést a fűtőanyag, energia és nyersanyag, a másod tagosok at is beleértve, megtakarítása és ésszerű fel­használása területén. A KGST-szervek megbí­zást kaptak, hogy a kérdés­ben dolgozzanak ki javasla­tokat és elsősorban az ener­gia- és anyagtakarékos tech­nológia és technika kifej­lesztése és bevezetése, az élenjáró tapasztalatok cseré­jének bővítése területén. Figyelembe véve a lakos­ság korszerű háztartási ipar­cikkek iránti növekvő igé­nyét, az ülésszak jóváhagyta a színes televíziózás terüle­tén folyó sokoldalú együtt­működés programját. Előirá­nyozták új típusú színes tv-k, képcsövek, studióbe- rendezések, videó-technika, valamint az ezek gyártásá­hoz szükséges technológiai berendezések és ellenőrző mérőműszerek kidolgozását és gyártásának nemzetközi gyártásszaikosítás alapján történő meghonosítását. Megelégedéssel álapitották meg a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársasággal a KGST és a JSZSZK közötti egyezmény alapján megva­lósuló együttműködés to­vábbfejlődését, valamint az Angolai Népi Köztársaság­gal, az Afganisztáni Demok­ratikus Köztársasággal, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársasággal, a Laoszi Né­pi Demokratikus Köztársa­sággal, a Mozambiki Népi Köztársasággal és a Szocia­lista Etiópiával folytatott együttműködés továbbfejlő­dését. Az ülésszak hangsúlyozta a fejlődés szocialista útjára orientálódó és a tanáccsal való szorosabb kapcsolatok­ra törekvő fejlődő országok­kal', valamint a többi fejlődő országgal, a gazdaság, a tu­domány és a technika terü­letén megvalósuló együttmű­ködés megszilárdításának fontosságát. A KGST-tagál­lamok 1981-ben 92 fejlődő államnak nyújtottak gazda­sági és műszaki segítséget, főképpen gazdaságuk állami szektorának megerősítése, ter­mészeti erőforrásaik kiakná­zása. nemzeti kádereik fel­készítésének bővítésé rél.fá- ból. Döntést hoztak a KGST keletében folyó, a fejlődő államokkal való sokoldalú együttműködéssel kapcsola­tos munka tökéletesitésére. Megerősítették: a KGST­tagállamok arra töreked­nek, hogy fejlesszék a kereskedelmi-gazdasagi es tudományos-műszaki kap­csolatokat azokkal a tőkés államokkal, amelyek készek egyenjogú és kölcsönösen előnyös feltételek mellett együttműködést folytatni, az európai biztonsági és együtt­működési* értekezlet záróok­mányában szereplő rendel­kezések betartása mellet!. Ezzel kapcsolatban megem­lítették a Finn Köztársaság­gal, többek között a Finnor­szág és a Kölcsönös Gazda­sági Segítség Tanácsa között létrejött egyezmény alapján folytatott együttműködés eredményes fejlődését. A küldöttségvezetők azon egyhangú meggyőződésük­nek adtak kifejezést, hogy a KGST-tagállamok közötti sokoldalú együttműködés következetes és tervszerű elmélyítése a jövőben is elő fogja segíteni ezen országok népei számára az előttük ál­ló gazdasági és társadalmi feladatok eredményes meg­oldását, továbbá hozzá fog járulni a nemzetközi feszült­ség enyhítéséhez, a béke. a társadalmi haladás ügyéhez. A KGST XXXVI. üléssza­ka a nézetazonosság, a tel­jes kölcsönös megértés, és az elvtársi együttműködés légkörében folyt ie, (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents