Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-11 / 135. szám

Önállóság régen és most A Budapesti Híradástechnikai Gyár debreceni gyára közel-keleti exportra készülő alkö®- pont-esaládhoz gyárt jelfogó sávokat. Képünkön: az ún. passzív eiemek szerelése. Aratás előtt a KITE A z igazgatót telefonon másnapra rendeltek be a minisztériumba. A tárca második számú veze­tője így kezdte: ..Értsd meg elvtársam ...” majd folytat­ta azzal, hogy három héten belül és soron kívül a vál­lalatnak húsz hidraulikus berendezést kell legyártani. Ha törik, ha szakad!... A példa a néhai .Kohó- és Gépipari Minisztériumból való. Időközben ez a szer­vezet alapvetően megválto­zott. Az épületre 1981 janü- arjaban csavarozták ki az új táblát a felirattal: Ipari Minisztérium. A „cégtábla” cseréje mindössze nehanv percig tartott. A tárcák Ös­szevonásának. az iparirányí­tás korszerűsítésének gondo­lata viszont esztendőkön át vajúdott. Ehhez mérve . te­hát rövid a születés óta el­telt tizenkét hónap. Annyira azonban nem ro­lód ez az idő, hogy a válto­zások fő irányait észreven­ni, értékelni ne lehessen. Éppen ezért az Ipari Minisz­térium képviselői alkotmá­nyos kötelezettségüknek is eleget tettek, amikor az ed­digi tapasztalatokról beszá­moltak az Országgyűlés ipa­ri bizottságának; és volt mi­ről beszélniük. De kanyarodjunk vissza az írásunk elején említett példához. Megkérdezhetjük: berendeltek-e termelési uta­sításra mostanában vállalati vezetőket? A válasz: igen. Nem is egyszer, nem is két­szer. Hogy'-hogy? — mond­hatná bárki: az iparirányí­tás korszerűsítésének kon­cepciója a kivételes beavat­kozást csak a közvetett esz­közök alkalmazhatóságának tudományi Egyesületek Szö­vetsége, illetve a Magyar Közgazdasági Társaság So­mogy megyei Szervezete — együttműködve a tudomá­nyos egyesületekkel, helyi csoportokkal — az idén má­jusban rendezte meg a XII. somogyi műszaki és közgaz­dasági hónapot. Ezúttal is, mint az előző években, idő­szerű témákról, a műszaki­ak és a közgazdászok, meg az agrárértelmiseg elő<tt álló feladatokról szerveztek programokat. A MTESZ megyei szervezetének vég­rehajtó bizottsága az idei rendezvénysorozat alapgon­dolataként azt a kérdést je­lölte meg: milyen szerepet játszanak a belső tartalékok, a helyi tényezők a gazdasá­gi hatékonyság növelésében — s ehhez kapcsolódtak, er­re kerestek választ összejö­veteleiken, vitáikon a tag­egyesületek. A műszaki hónap tapasz­talatairól érdeklődtünk dr. Orosz Lászlótól, a MTESZ megyei titkárától, s megtud­tuk: több mint negyven ren­dezvényen — az eddig ösz- szesített adatok szerint — mintegy kétezer érdeklődő vett részt. Sokan — csaknem kétszázan — voltak kíván­csiak a hónap nyitó rendez­vényén elhangzott előadás­ra: dr. Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkár a versenyképességről és a ha­tékonyságról beszélt a szak­embereknek. Ugyancsak a megyei szervezet rendezvé­nye volt a záró program is, melynek kereteben cír. Tóth János MTESZ-fötitkar arról tartott eiőadást, mi a szere­pe, feladata a műszaki ér­telmiségnek a fejlesztési cé­lok megvalósításában. Kiemelkedő fontosságú rendezvénykent tartják szá­mon a szervezők az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesületnél elhangzott elő­adást, amely a hulladék­anyagoknak a tüzeléstechni­kában való felhasználási le­hetőségeiről szólt, a Gépipa­ri Tudományos Egyesület a mechanikus célgépépítő rendszerek gyakorlati alkal­mazásáról szóló — filmbe­mutatóval egybekötött híján, az elsődleges népgaz­dasági erdekek érvényesíté­sekor engedélyezi! Elmélkedhetnénk most azon, hogy mi számit elsőd­leges, másódlagós, vagy har- madlagos népgazdasági ér­deknek. S azon is: végül ki, milyen fontossági sorrend alapjan dönt a besorolás­ról?... Ám ennél lényege­sebb összefüggésre utal a közvetlen utasítások jelenle­gi gyakorisága. Rabi Béla államtitkár ezt így fogalmaz­ta meg: „Az iparirányítás korszerűsítése a gazdaság­irányítás reformjából követ­kezik. s az, mint tudjuk. 1968 óta váratott magara . ..” Az 1981-es intézkedés tehát lépéshátrányban történt. Olyan időszakban, amikor kettős szorításban él < t) a gazdaság, hiszen az egyen­súlyi helyzet javítása, a, fej­lesztésre felvett kölcsönök törlesztése érdekében folya­matosan , kellett . növelni az exportot. Ugyanakkor viszont — s ez alól nincs kibúvó — a lakosság alapvető ellátása sem romolhat. Jellemző a példa: az új minisztérium nyakába sza­kadt a kohászat általános válságának a magyar ipart is elérő minden gondja, ba­ja. De éppen az előbb emlí­tett okok miatt volt szükség a hatékonyabb irányításra, s az ennek a feltételeit meg­teremtő összevonásra. Ám ilyen helyzetben szinte óha­tatlan a vállalatok gazdál­kodási önállóságát csorbító közvetlen felsőbb utasítás, nemritkán parancs . .. Most kétségtelenül az a legfonto­sabb, hogy az Ipari Minisz­térium megfelelő összhangot, jó kapcsolatot alakítson ki a pénzügyi, tervezési szer­nend ez vényét. Ide sorolható az ütkárok módszeres feltá­rásának és helyreállításának témája, továbbá a kisvállal­kozásoknak a fagazdasági vertikumban betölthető sze­repe, az e téren kínálkozó lehetőség is. Több egyesü­let külön is hangsúlyozta a témaválasztásnál — általá­ban munkahelyre, társadal­mi programra orientáltan — az energiaracionalizálást. Vizsgálták például az ener­giatakarékosság es a kör­nyezetvédelem összefüggé­seit, ezen belül a környezet- védelem technikai-szervezeti hátterét Somogy megyében, a napenergia felhasználásá­nak lehetőségeit és módoza­tait a kísérleti eredmények alapján, továbbá a vasútvil- lamosítás időszerű somogyi kérdéseit. a lakóépületek villamosenergiávai való ellá­tásának előregyártott ele­mekkel történő megoldását. A nagy érdeklődésből kö­vetkeztetve az átlagosnál is több szakembert vonzott. három egyesületi rendez­vény. Kétszázhűszan vettek részt a dél-dunántúli víz­ügyi ifjúsági műszaki napo­kon Kaposváron, a Killián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban, s a két nap alatt mintegy har­minc fiatal mondta el véle­ményét a szekcióüléseken. Kilencvenén hallgattak elő­adásokat, nézték meg bemu­tatót a dízelmotorok ZIL- gépkocsiba történő beépíté­séről, s hasonló érdeklődés kísérte a Szilikátipari Tudo­mányos Egyesület megyei szervezetének kétnapos sze­mináriumát, melynek témája az volt, miiyen szerepeit ját­szanak a gazdasági haté­konyság növeleseben a belső tartalékok, a helyi ténye­zők. A műszaki és közgazdasá­gi hónap nyitórendezvényé- ról szoló tudósításunkban beszámoltunk már a MTESZ? palyazaitok eredményhirdeté­séről, a díjkiosztásról. Ezút­tal először iktatták az ese­ménysorozat programjába az egyesületek a díjnyertes pá­lyázatok ismertetését, s a hónap folyamán bebizonyo­sodott. hogy ez a módszer lehetőséget kínait az egyes vekkel. Mondhatni úgy is, hogy legyen egyenrangú partnerük. Kézenfekvő per­sze, hogy az együttműködés eredménye nem a szándé­kon múlik. Magyarázatul annyit: a gazdaságirányítás egy-egy elemének reformja önmagában nem hozhat át­fogó változást. A teljesebb harmóniához, az optimális működéshez, a változások­hoz hozzá kell igazítani a szervezet többi részének te­vékenységét is. Több képviselő távolabbra is gondolt, amikor azt hang­súlyozta, hogy a magyar gazdaság versenyképességé­nek növeléséhez elengedhe­tetlen a vállalatok belső irá­nyításának korszerűsítése. Ez a megfogalmazás lénye­gében a vállalaton belüli gyárak, üzentek.* műhelyek önállóságát szorgalmazza. S ettől elválaszthatatlan a tényleges érdekeltség megte­remtése, a bér- es kereset- szabályozás jelenlegi kötött­ségeinek feloldása. Világos tehát, hogy az Ipari Minisztériumnál mesz- szebbre vezetnek a követ- keztetesek szálai. A z iparpolitikai kon­cepcióról, s végrehaj­tásáról írta a tárca államtitkára: „Az iparpoliti­ka megvalósítását szeles esz­köztárnak kell segítenie. A politikai döntéseken túl a közvetlen gazdasági dönté­sek, a közgazdasági szabá­lyozás egész rendszere, a gazdaság intézményrendsze­re, a kádermunka, és Végül — de igazán nem utolsó sor­ban — a dolgozók részvétele a döntésben és a végrehaj­tásban”. szakterületeken belül arra. hogy a jó ötleteket, a meg­valósítható elgondolásokat nyilvánosan ismertessék — magyarán szólva: közkincs- csé tegyék — a szerzők. Ily módon a dolgozatok megál­lapításait közelebb vihették a gyakorlat: alkalmazáshoz. lis intézmények dolgozóinak munkavédelme az egészség- ügyi dolgozók szakszervezeté­nek kiemelt feladatai közé tartotok. Az elmúlt évben ugyanis ebben az ágazatban 81 baleset fordult elő So­mogybán, több mint az elő­zőben. Ugyanakkor a kiesett munkanapok száma 81 sza- léfckal, az egy balesetre ju­tó táppénzes napok száma 19 százalékkal csökkent. Halá­los vágj' csonkulásos baleset nem történt. A szakszervezet megyei bizottsága a balese­tek döntő többségét elemez­te. Mint kiderült: az ágazat helyzetéből adódóan a bal­esetet szenvedettek jelentős része a nőd dolgozók közül került ki. A sérülések nagy részét a fizikai állományban levők szenvedték el. Bár a serülések fajtája meglehető­sen szerteágazó, magas a törések, zúzódások, vágott sebek száma. Erre még ak­kor is fel kell figyelni, ha tudjuk, hogy most már a munkába menet, illetve on­nan jövet előfordult baleset is üzeminek számít. Tavaly kiemelten magas volt a közlekedési balesetek aránya. A sérülések többsége a munkaidő hatodik órája után következik be, általá­ban a keddi és a pénteki na­pokon. A gépek, berendezé­se*. kezeiesenei, javilaaanal A nádudvari iparszerű termelési rendszer (KITE) kaposvári alközpontvezetője sok év tapasztalatából tudja, hogy óvatosnak kell lenni a termésbecslésekkel, ha a be­takarítás kezdetéig még 2—3 hét vissza van. Szerdán még megveszerte aggodal­masan figyelték az eget a szakemberek, s így a KITE agronómusai is csak annyit kockáztattak meg: jó volna elérni a tervben szereplő 4,5 tonnás hektáronkénti ho­zamot. Tegnap délelőtt vég­re szemerkélni kezdett az eső, s ez újabb reményeket adott. Mert hát megyeszerte szemet gyönyörködtetőek a gabonatáblák ... A KITE partnergazdasá­gaiban — a tavalyinál há­romezerrel több, csaknem 20 ezer hektár a kalászosok te­rülete. A gépbeszerzésekkel kapcsolatos korlátozások után indokolt a kérdés: elég lesz-e a rendelkezésre álló géppark a megnövekedett terület sejthetően jó termé­sének betakarításához? Az alközpontvezető sze­rint a meglevő kombájnok — köztük 49 nagy teljesít­ményű rendszergép lehető­vé teszi a termés 16—18 nap alatti betakarítását. Az al­törtéret balesetek száma nem változott. Az anyagszállítási, mozgatási munkafolyama­toknál javulás tapasztalható. A munkavédelem társada­lom politikai jelentősége egy­re nő, a gazdálkodó egysé­gek felelőssége minőségileg is változik. Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezeten ek Somogy megyei Bizottsága ezent fontos feladatokat ha­tározott meg az elkövetke­zendő időszakra. Ennek ér­telmében javítaná kell az intézményvezetők munka­védelemmel kapcsolatos irá­nyító. ellenőrző tevékenysé­gét A baleseteket negyed- evenként elemezni kell. A veszélyeztetett munkakörök­ben jegyen megfelelő számú egyéni védőfelszerelés. A munkavédelmi oktatások színvonala sem megfelelő. Az ellenőrzések, szemlék alkal­mával tűnt ki, hogy késik az észlelt hiányosságok, hi­bák kijavítása. Éríntésvéde- lemmel minden intézmény foglalkozik, a berendezések, gépek korszerűsítésével biz­tonságosabb munkakörülmé­nyek alakulnak ki. Egyre több helyen csökkentik az anyagmozgatást kézi erővel végzők számát, ennek kö­szönhető, hogy a területen kevesebb a baleset Az egészségügyi és szociális in­tézményekben folyó nagy fi­zikai igénybevétellel járó ápolási munka könnyítésére azonban — jelenleg — ke­vés lehetőség van. katrészellátást — s ez rég hallott vélemény — jobb­nak ítélik a tavalyinál. Csu­pán a lengyel Gygant kom­bájnok alkatrészellátása akadozik. Ékszíjat például az angol Leyland cégtől vol­tak kénytelenek beszerezni. A KITE intenzív gabona- programjának végrehajtásá­ban most sok a bizonytalan­ság. A rendszer somogyi partnerei közül érintett barcsi tsz-be eddig még nem érkeztek meg a rendkívül magas követelmények telje­sítéséhez szükséges gépek és eszközök ... A kalászosokkal ellentét­ben 16 ezerről 12 ezer hek­tárra csökkent a kukorica vetésterülete. Az ok, hogy a ma termesztett szántóföldi növények közül a' kukorica jövedelmezösege a leggyen­gébb. A nyereséget a ráfi­zetéstől elválasztó határ már a hektáronkénti 5,5 tonnás termésátlagnál van. 7—8 tonnát kell ahhoz ter­melni, hogy a gazdaság tisz­tes nyereséget érhessen el. A somogyi adottságok kö­zött erre csak kevés tsz le-, hét képes. A Figyelő e heti szama a költségcsökkentés lehetősé­geit veszi sorra, ezekben lát­va a jövedelmezőség javítá­sának módjait. Tény, hogy példa ui az olaj helyett me­zőgazdasági hulladékokkal fűthető „Láng”-kazán mér­sékli az üzemanyagíölhasz­A hazai járműipari rész­egység es késztermékgyártó vállalatoknál fokozatosan bevezetik a minőségellenőr­zés olyan korszerű rendsze­reit, amelyeknél az ellenőr­zés kiterjed a tervezés, a technológia, gyártáséi őké­szítés és a termelés minden fontosabb mozzanatára. Arra törekednek, hogy az ellenőr­zés folyamatossá tétele, ki- terjesztese révén a munka- padoknál és a tervezoaszta- loknál minden feltételt meg- teremetsenek a kívánt minő­ségű termékek gyártásához. A minőség már elért szinti - jenek megtartása, illetve fo­kozatos javítása a közúti jár­műipar versenyképességének alapvető feltétele. Az Ikarus Karosszéria- es Járműgyár termékeinek mintegy 90 szá­zalékát exportálja. Jelenleg már a világ útjain közle­kedő minden 5. autóbusz magyar gyártmányú. A ki­vitel csak úgy válhatott ilyen jelentőssé, hogy rend­szeresen javították a termé­kek minőségét. A vállalatnál az ellenőrzéssel foglalkozó sza kéin berek bérének m int­egy 20 százalékát a gyárt­mányok minőségétől tették függővé. A Csepel Autógyárban azokon a termelőhelyeken, ahol különböző közúti jár­műipari főegységeket készí­tenek. több mérőhely es el­lenőrzése rendszert vezettek nalást. Csakhogy egyetlen ilyen kazán ára 12 millió forint, nem beszélve a hoz­zá tartozó létesítmények költségéiről. Számítások szerint egy ha­sonló beruházás csupán 15— 16 forintos olajár mellett térülne meg három éven belül. A jövedelmezőség ja­vításának más útjainál is ugyanez a bökkenő. Ha egy gazdaság minden takarékos újdonságot alkalmazni akar, legalább 50 millió forintra van szüksége. A kukoricával ellentétben helyenként az ésszerűnél nagyobb mértékben is nö­velték a napraforgó vetés- területét. A KITE gazdasa­gokban 6520 hektáron jól fejlődik ez a szerencsés esetben 50 százalékos jöve­delmezőséget biztosító nö­vény. Jól kelt az 1140 hek­tárnyi cukorrépa is. Nem volt, szükség újravetésre, s biztató, hogy az állomány gyommentes. Az aratás a határszemlék becslései alapján Iván napja körül kezdődhet. Ezt meg­előzően 17-én az Országos Mezőgazdasági Fajtakísérleti Intézettel es az igali . tsz­szel közösen búzatermelési tanácskozást es fajtabemuta­tót rendez a KITE. Az ese­mény vendége lesz a neves noviszádi nemesítő profesz- szor, dr. Todor Misic is. be. amely lehetővé teszi a hi bas m u nkada ra b kora í észlelését. Még mindig nagy gondot okoz azonban a vál­lalathoz érkező alkatrészek, illetve különböző vásárolt anyagok minősegének az el­lenőrzése. Egy felmérés sze­rint a selejt 40 százalékát az ilyen termékek hibája okoz­za. Ezt felismerve szigorítot­tak az úgynevezett idegen anyagok átvételét. A beér­kezett termékeket, elsősor­ban új anyagokat, gyártmá­nyokat rendszeresen teszte­lik. Az elkövetkező években 12 millió forintot költenek különböző, úgynevezett cél­vizsgáló berendezések vásár­lására és üzembeállításéra. A Rába Magyar Vagon- es Gépgyárban olyan komplex rendszert alakítottak ki, amelyben a tervezés, az elő­készítés es a gyártás min­den lényeges döntési pontjá­nál ellenőrzik a minőséget, A hatékony ügyviteli rend­szer lehetővé teszi, hogy az eltéréseikről, a rendellenes­ségről időben értesüljenek a beavatkozásra jogosult veze­tők. Az egész szervezetet mi­nőségbiztosítási igazgató irá­nyítja. SOMOGYI NÉPLAP M. A. Több mint negyven rendezvény, kétezer résztvevő A műszaki hónap tapasztalatairól A Műszaki és Természet­Munkavédelem az egészségügyi ágazatban Az egészségügyi és szocáá­B. F. A1 inőségjavítás a közúti járműiparban Óvatos bizakodás

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents