Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-05 / 130. szám
PAPP ÁRPÁD (1927-1932) Mely megrendüléssel és fajdalommal tudatjuk, hogy Papp Árpád elvtárs, a magyar munkásmozgalom régi harcosa. az MSZMP, Központi Bizottságának tagja, a munkásőrség nyugalmazott országos parancsnoka, vezérőrnagy hosz- szan tartó súlyos betegseg után június 4-én elhunyt. Papp Árpád elv ' metése katonai tiszteletadással junius 9-én (szerda. 14 órakor lesz a Mezó Imre úti temető Munkásmozgalmi Pa,. .juuan. Elhunyt elvtársunk barátai, harcostársai, volt munkatársai 13.31) órakor róhatják le kegyeletüket a ravatalnál. az MSZMP Központi Bizottsága, a Munkásőrség Országos Parancsnoksága Papp Árpád 1927. december 14-én Újpesten született munkasszülők gyermekeként. Budapesten a Kandó Kálmán Villamosipari Szakiskolában szerzett szakképesítést. Tanulmányait 1945-ben fejezte be. Az. Egyesült Izzóban 1942- től 1948 nyaráig dolgozott elektroműszerészként. Az Or- Sizágos Kisipari Szövetkezeti Központ szervezési osztályára került 1948 júniusában, majd az év novemberében vonult be tényleges katonai szolgálatra. 1950-ben jelentkezett tiszti iskolára, s elvégzőt« a Petőfi Politikai Tiszti Kiképző Iskolát. Ezután mint politikai tiszt főtiszti beosztásban a néphadseregben teljesített szolgálatot. 1954-ben lett a katonai politikai akadémia hallgatója. s tanulmányait az ellen- forradalomig folytatta. 1956- ban részt vett az ellenforradalom fegyveres leverésében, 1956 decemberében, kapcsolódott be a munkásőrség megszer ve z ősének előkészítésébe, majd a testület megalakulásától az országos parancsnokságon mint politikai munkatárs dolgozott. 1959- ben az MSZMP KB munkatársa lett. 1962-tól. nyugállományba vonulásáig vezérőrnagyként a Munkásőrség országos parancsnoka volt. Szülei révén mar korán bekapcsolódott a munkás- mozgalomba, mint ifjúmunkás dolgozott- az újpesti ifik körében. A pártnak 1942-ben lett a tágja. Az MSZMP KB póttagjává 1962-ben választották meg, majd az MSZMP IX. kongresszusán — 1.9ódban — került a Központi Bizottság tagjai közé. s haláláig a testülethez tartozott. Az ellenforradalom alatt bátyját, Papp József ezredest a Köztársaság téren meggyilkolták. Munkásságát több magas kitüntetéssel ismerték el; egyebek között a Vörös Zászló Érdemrenddel, a Szocialista Magyarországért Érdemrenddel, a Munka Érdemrend arany fokozatával tüntették ki. Több magas külföldi kitüntetés birtokosa is volt. Halála a magyar munkásmozgalom fájdalmas vesztesége. Csak a sárga irigység? Leleményes ötlete támadt a nagyvállalat karbantartó brigádjának. Történt, hogy több hónapos megfeszített munka árán olyan újítást tettek, az elbírálók asztalára, ami tetemes energiamegtakarítással kecsegtetett. Mindenki örült, agyba-főbe dicsérték az alkotó készséggel megáldott csapatot, velük példálóztak a termelési tanácskozásokon, csak éppen húzták-halogatták a döntést, hogy mekkora összeg üsse mindezért a brigádtagok markát. Akik végül is megunták a szembekötósdit, és visszavonták az újítási javaslatot Korántsem mondtak le a megvalósításról, hanem részeire bontva, egyenként jelentkeztek vele az újítási előadónál. Így már nem okozott fejtörést a pénz kifizetése. Apránként, névre szólóan megkapták ugyanazt az összeget, ami közösen is megillette őket. Nem kellett azonban az elbírálóknak attól tartani, hogy bárkinek szemet szúr a szokatlanul magas díj. Általános tapasztalat .hogy a sok-sok apró, kis értékű agyszüleménnyel sosincs baj. Ezeket, kiötlőikkel együtt mindenütt szívesen fogadják, hiszen — amellett, hogy hasznot hajtanak — javítják a statisztikát Kimutatható , lesz, hogy a bázishoz képest emelkedett az újítások darabszáma, egyre többen részesültek a díjazásra jutó pénzből is, ami minden szónál ékesebben igazolja, hogy terebélyesedik a, mozgalom. Ráadásul pár száz forintokért senkit sem támad meg a sárga irigység, ami akár tetszik, akár nem — mindig kerékkötője a gyors elbírálásnak. Vajon szellemi kincseink pazarlására elégséges magyarázat-e a szakmai féltékenység, és más emberi gyarlóságok? Hiszen az elfogadott és bejegyzett találmányok népességhez viszonyított arányát tekintve csak Jugoszláviát előzzük meg ,a kontinensen. Az újító mozgalom megtorpanásáról pedig három- négy éve beszélünk anélkül, hogy komoly változás jelei mutatkoznának. Alighanem mélyebben kell keresni a bajok gyökerét. Az egyszemélyi felelős vezetők nem érdekeltek abban, hogy bármiféle kockázatot, vállaljanak az újdonságok bevezetésekor. Az iparjogvedelem szakemberei azon munkálkodnak, hogy a gyakorta mondva csinált feladattervek létjogosultságát legalább kifelé igazolhassák. Noha tudják, hogy az alkotás belső kényszerét lehet ugyan serkenteni, de programpontokkal irányítani sohasem. Mégis így kell tenniük, mert tőlük ezt kérik számon minden fórumon. Mégis, a felsoroltak ellenére, évente mintegy nyolc- milliárd forint hasznot hajtanak az országnak az újítások, taláifnányok. Számuk Nyáron epszsspseíiM vagyunk Tallózás a társadalombiztosítási adatok között Minden évben ilyenkor, május vegén vagy június elején kiadja tájékoztatóját a Somogy megyei Társadalombiztosítási Igazgatóság A sok érdekes adatot — országos helyzetképpel — tartalmazó kötetet okkal nevezik évkönyvnek, hiszen lényegében minden megtalálható benne, ami a megye társadalombiztosítási helyzetével összefügg, alkalmas arra, hogy következtetéseket vonjunk le a táblázatokból. Ki gondolná például, hogy a társadalombiztosítási jogon alapuló ellátások közül csupán táppénzt csaknem 200 millió forintot kaptak tavaly a somogyiak? Ez az összeg több mint 14 millióval haladta túl az 1980. évit. A táppénzes napok száma 1979 óta lényegében alig változott. Érdekes képet mutat viszont a havonkénti alakulás: ebből úgy tetszik, hogy januárban, februárban, márciusban és novemberben betegeskedtünk legtöbbet, a nyári hónapokban pedig a legkevesebbet.. A láppénzes »mjpog száma a múlt évben februárban volt a legtöbb— naponta átlagosan 7516 dolgozó volt táppénzen —, és decemberben volt a legkevesebb — 6294 —, ami főkent a nagyüzemek év végi üzemszünetének tulajdonítható. Nyugdijat összesen — a MÁV-nyugdijak nélkül — 1 milliárd 840 millió forintot kaptak a múlt evben a somogyiak; itt az emelkedés az 1980. évihez képest 141 millió. Ugyanakkor több mint 383 millió forint családi pótlékot, 103 millió forint gyermekgondozási segélyt vitt a jogosultaknak a postás. Noha ezekhez a szamokhoz képest elenyészőnek tűnhet a 16 millió forintot alig meghaladó ellátás, melyben állampolgári jogon részesültek megyénk lakói, de azoknak, akik ezt kapták, sokat jelent, ugyanis ezekben az ellátásokban gyógyászati segédeszközök, utazási költségek, gyógyfürdő igénybevételéhez való hozzájárulások szerepelnek. sem csekély, csak éppen belegondolni is nehéz, mennyi kincset érő ötlet, elképzelés hamvába holt, mielőtt kiderült volna, hogy mekkora értékét hordoz. Ha önmagunkhoz viszonyítunk, és a statisztikát böngésszük, nem is olyan vészes a helyzet Ám amint kitekintünk a világba — akár Keletre,, akár Nyugatra — azt kell tapasztalnunk, hogy nehezen álljukaz összehasonlítást. Pedig a végeredményt, különösen néhány világhódító útra induló magyar szabadalmat tekintve, okkal lehetünk büszkék alkotó tehetségű honfitársainkra. A feltalálók javai'esze nehéz ember. Nem ért üzlethez, eltéved a hivatali útvesztőkben, kedvét szegi, ha érdektelenségbe ütközik. Nálunk nem menedzselik kellőképpen az alkotókat Alig száz a szabadalmi ügyvivők száma, és néhány ígéretes, de gyerekcipőben járó szervezet létezik csupán, amely összehozza a feleket, pénzt ad ahhoz, hogy legalább egy mintadarab elkészülhessen. Meglehetősen magukra hagyatot- tak az újítók, feltalálók. Mostüanában kedvező változás jelei mutatkoznak. Mindenekelőtt a szabályozásban, ami lehetővé teszi, hogy szabadabb, ezáltal gazdagabb díjforrással gazdálkodjanak a vállalatok. Rendelet született a dijak adó- mentességi határának fölemelésére. A közreműködők anyagi érdekeltségének, megteremtésével pedig csökkenhet a „buliba” kényszerűségből bevettek száma. Mindez azonban eseti kezelés. Szemléletbeli fordulatra van szükség, amit elsősorban az érdekeltség rugói mozgatnak. G. I- F. Pilisből a Drávához Erdészettörténet és gyökérverés Ugyan milyen változásokat hozhat az évtizedek, évszázadok múlása az erdőkben? Hát nem szálfa, cserje, aljnövényzet tartozott mindig is ebbe a művelési ágba? Az erdőt kivágják, újat telepítenek, a természet és az ember is megteszi a magaét, ebből áll a végelathatatlan láncolat. Tényleg ebből — csak ennyiből — all? Korántsem! Amikor Hajdú István a kérdésre választ keresett, és ezt a választ választotta doktori disszertációjának témájaként, talán maga sem sejtette, mi mindent rejt Dél-Somogy erdészetének története. — Ügy gondoltam akkor' — és ma is ez a véleményem —, hogy a tájnak, a termőhelynek az alapos megismerése a jó munka alapja. Már a dédnagyapám, a nagyapám és az apám is erdős volt a Pilisben, én ötvenháromban szereztem erdőmérnöki diplomát Sopronban. Háromévi üzemi és egyévi tudományos intézeti munka után az elsők között pályáztam meg a középrigó- ci erdészeti szakmunkásképző iskola mérnöktanári állasát. Tíz évig tanítottam ott, s most már tizenkettedik éve dolgozom az erdőfel- ügyelöségen: Barcs körzetében — a régi barcsi járás területén — vagyok felügyelő. Ismerem ezt a térséget, mint a tenyeremet... Pedig Esztergom, ahol született. igencsak messze esik a Dráva mentétől! Dél-Somogy erdészettörténetével — okkal mondhatjuk így — egy üzemi baleset „hozta össze" Hajdú Istvánt. Ez a szerencsétlenség akkor történt, amikor doktorátusit akart szerezni az erdőhasználat tudományából. Közelebbről: a fadöntésnek robbantás segítségével történő irányítása lett volna a téma. ha nem szól közbe a véletlen. 1978- ban idegszakadást szenvedett, s a lebénult láb fél évre mozgásképtelenné tette. — Ebben a helyzetemben fel kellett adnom az eredeti tervemet, hiszen abban fizikailag is benne kellett volna lennem. Tehát a kényszerítő körülmények fordítottak az új téma felé. Hozzáláttam az erdő- és erdeszettörténet eddig feltáratlan, egysegoe nem foglalt területeinek kutatásához. Könyvek, szakfolyóiratok olvasásával, a megállapítások egybevetésével igyekeztem előbbre jutni... Jókora irodalmat tanulmányozott át, melyet a kollégák önzetlen segítsége révén jobbára a könyvtarakból szerzett be. S ma mi mindent megtudhatunk, mi somogyiak, ebből a kötetbe foglalt ismeretanyagból! Azok is, akik nem termelőkent — erdő gazda lkod ókeni — járják ezt a vidéket, hanem kirándulóként, turistaként megfordulnak a dél-somogyi erdőkben. Másként látják s értékelik a tájat, többet tudhatnak környezetükről, ha beleolvasnak a kötetbe. De beleolvashat -e bárki, aki szeretne jobban tájékozódni ? — Egy peidanyt a soproni egyetemen lapozgathatnak, egye ok ént ..polcanyag”, nem került szeles körű publikálásra. Hogy a somogvi szakemberek haszonnal olvasnák, az biztos, hiszen az elődök munkájának ismerete a jelent es a jövőt szolgálja ... A téma feldolgozása — a már említett körülmények között — végül is eredmény- nyel járt: Hajdú István okleveles ei-döméiTiök 1979-ben szerezte az erdészeti szaktudomány műszaki doktora címet. Közben „föltérképezte” Dél-Somogy erdészettörténetét. Attól az időtől, amikor az erdőnek a legnagyobb jelentősége még a makkoltatásban, a legeltetésben állt ezen a vidéken — erre következtethettünk abból is. hogy II. Endre egyik adomány leve lében a Drávától Csurgóig terjedő területet királyi kanaszok földHütőlánc és tartós tej a nyári melegben Az utóbbi évtizedben kétszeresére növekedett a kereskedelmi és vendéglátó hálózat hűtőkapacitása. Ma már mintegy 140 ezer hűtő- berendezéssel gondoskodnak az élelmiszerüzletekben és a vendéglátóhelyeken arról, hogy a nyári melegben se romoljek meg a tej, tejtermék és a húsáru. Az üzletek egy része azonban meg így sem tudja elhelyezni a hűtőberendezésekben az egész napra szánt romlandó árukészletet. A régi, kis alapterületű üzletekben már nem is fér el több hűtőpult és mélyhűtő berendezés. Az élelmlszerkereske- delmi vállalatok egy része ezért mega 11a póriast kötött a tejipari válla latokkal, hogy több részletben 'száliitsák ki a napi mennyiséget. Így meg a délutáni zárás előtt is friss tejet árusíthatnak az üzletekben. A hűtést nem igénylő dobozos tartós tej jól bevált ugyan, de magas ára miatt . viszonylag kevesen vásárolják. Nagyobb sikerre számíthat az , úgynevezett féltartós tej. amelynek előállítását már megkezdte a tatabányai tejüzem. Az ultrapasztőrözött, dupla fóliazacskóba töltött féltartós tej hűtés nélkül egy hétig eltartható. Jelenleg a fóliát Finnországból importálják, a közeljövőben azonban megkezdi gyártását a Tiszai Vegyi Kombinat is. A féltartOR tejből, amelynek ara literenként 1JM forint. egyelőre napi 20 ezer litert aiiitanak elő Tatabányán, s igény szerint szállítanak a Komárom megyei városokba es a Duna-parü üdülőkörzetbe. Június 7-tol, hétfőiéi kapható lesz a féltartós tej a Velencei-tavi üdúlőhelyetcen is. Több más olyan tejtermék is kapható az üzletekben, amelyről sok esetben meg a kereskedők sem tudják, hogy nem szükséges hűtőben tárolni. Ilyen például a sűrített tubusos tej, a sajtok közül az ementáli, eidami, trappista és az óvári sajt. valamint a tubusos és fóliás ömlesztett, a dobozos Medve, valamint a Derby sejt. jeként említi. Bővében voltak a fának, s ha egyet- egyet kivágtak, nem látszott a hiánya, sőt gyakran égetéssel nyertek földművelésre való újabb területet. IV. Béla a tatárjárást követően varépítésre buzdított, s ezek a létesítmények — Somogy déli részen is jó néhány —. fából készültek. Zsigmond király már rendeletben tiltotta meg a bányaműveléshez levágott erdők területének felszántá.sát, s az engedély nélküli fakitermelést a „legnagyobb hatalmaskodások” közé sorolta ... Századokkal később változott az erdők ..termésének” hasznosítása, a kitermelt faanyag értékesítése, s mind nagyobb becsben tartották ezt a művelési ágat. Törvényerejű rendeletek szabályozták az erdőgazdálkodást — és a vadgazdálkodást is. Évtizedekkel ezelőttről, de már századunkból való ez a sokak számára talán ma is ismerősen csengő idézet, hiszen a vadkárok körüli problémák olykor napjainkban is terítékre kerülnek: ..A hiba ott kezdődik, • amikor az üzletnek más élvezi az előnyeit, mint az. aki hátrányait kényszerült viselni.”. Hosszú volt az út Dél-So- mogy erdőgazdálkodásának úgynevezett aranykoráig — ezt 1955-től 1967-ig számolják —: steles körű erdőt elépítések zajlanak ekkor, mezővédő evdősávokat es facsoportokat telepítenek, s fokozódik az erdőgazdaságok gépesítése. Az azóta rég elavult Druzsba motoros fűrészek például 1955-ben búgtak fel először az erdőkben... S végül — de ez már a közelmúlt — termelőszövetkezetek erdészeti társulási alakítanak. a megyében elsőként a barcsi járásban. A disszertációból kirajzolódik az is, milyen elképzelése van a szakembernek az ezredvég dél-somogyi erdőgazdálkodásáról. Harminchárom százalékos erdősültség — az országos húsz százalékkal szemben —, az új erdőkhöz gazdag szapori- tóanvág-bázis áll rendelkezésre. az ültetést és az ápolást — a vegyszeres ápolás részleges visszaszorítása mellett — a teljes gépesítés jellemzi. Minden nagyobb község mellett pihenőerdő, a városok mentén sétáló- és kirándulóerdő várja az embereket és így tovább ... — Huszonkét éve elek Barcson, és szűkebb hazámnak érzem ezt a szép, mindig vadregényes tájat. Gyökerek kötnek Dél-Somogy- hoz, s úgy érzem, amíg a vidék erdészettörténetét kutattam, tovább erősödtek ezek a gyökerek .., Hernesz Ferenc SOMOGYI NÉPLAP
