Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-20 / 143. szám

A hét három kérdése .Mi a célja Izraelnak ■ • Libanonban, mit remél ott elérni? Kevés ilyen kusza helyzet adódik még a mai bonyolult világban is. A két magyar megyényi, tehát kis ország lakosságának egyik fele ke­resztény, másik fele moha­medán, de mind a két cso­portban vannak baloldali és vannak reakciós erők. így történhet meg, hogy a jobb­oldali. félfasiszta keresztény politikusok felszabadítót lát­nak az izraeli hadseregben, s Bejrut úri negyedei ben a bevonuló izraeli páncélosok elé virágot szórnak, a kato­nákat pedig bonbonokkal várják ... Izrael szövetségese volt a dél-libanoni térségben a maga ..szabad államát" ki­kiáltó Haddad őrnagy is. az ö katonáit Izrael pénzelte és fegyverezte fel. A haddadi kísérletét kibővítve reméli Jeruzsálem most azt, hogy 40—50 kilométeres ütköző övezetet hozhat létre Liba­non deli felében. A palesztinokat Izrael ki akarja szorítani Libanonból, tehál tulajdonképpen az üi­flZ ESEMÉNYEK CÍMSZAVAKBAN HÉTFŐ: Szovjet korTiványny ilat­kozat a libanoni hely­zetről. — Szaú-d-Arábia ui királya. Fahd. az egyip­tomi elnökkel tárgyalt.— Közlemény kiadáséval véget én a magyar- mongol kormányfői ta- lá likozó. KEDD : Fegy vern y u g v á« a F a 1 k - land-szig eteken. — Brezs- nyev üzenetéi az ENSZ leszerelési ülésszakához Gromiko külügy minisz­ter ismertette. — A Kö­zös Piac pénzügyminisz­terei .elhatározták a szo­cialista őrs 7>a gokn a k nyújtott hitetek kamat­lábának emelését. SZERDA: Üjabb harcok Be.irút kö­rül. — Begin izraeli kor­mányfő New Yorkba ér­kezeti . CSÜTÖRI OK: A rgen urában meresz­tették Gál ti éri köztársa­sági elnököt. — Reagan einok felszólalt az ENSZ- közgyu lés-ben. — J.osonczi Pál Burmába érkezett. PÉNTEK: Magyar kom-áiny n y 1 at­koz at a Palesztinái es a libanoni nép elleni izra­eli fegyveres agresszióról. — Gromiko szovjet és Haie amerikai külügymi­niszter találkozója. SZOMBAT: 48 órás tűzszünet Uba- no-nban. — A jugoszláv parlament. i n fiá c* óe1 len-es gazdasági programot fo­gadott el. .leremy Moore brit tábornok, aki a/, argentin fegyverleté­telről szóló űükuiueinuniot át­vette. köző övezetre nem is lenne szükség. A palesztin mozga­lom felszámolása végett tá­madtak. olyan hevességgel a palesztin menekülttáborok­ra, amelyeket aztán a föld­del lettek egyenlővé. Hová menjenek a palesz­tinok? Izrael nem bánja, ha Szíriába, azt sem, ha Jordá­niába. hiszen régóta létezik eg y olyan terv, hogy ám legyen egy . palesztin állam, de — Jordánia helyén! És még egy feltétel van: ez a palesztin állam gazdaságilag, politikailag legyen Izraelnek alávetve. Libanon egységét, függet­lenségét, területi épségét em­legetik Jeruzsálemben és Washingtonban egyaránt. Haig amerikai külügyminisz­ter azzal üdvözölte Izrael libanoni akcióját, hogy íme, most folytatni lehet a Camp David-i folyamatot. Akár­csak Egyiptommal, most Li­banonnal is különbékét köt­hetne Izrael... Az izraeli célok kirajzoló­dása felháborodást vagy csak ebei nyugtalanságot v ..i ki az arab világban. Az úgyneve­zett mérsékeli, tehát 8 nyu­gatbarát arab államokban fejtöréssel párosul a .nyug­talanság: ha szemet huny­nak a fölött, amit Izrael a palesztinok ellen véghezvisz, akkor saját közvéleményük­kel es a palesztin diaszpórá­nak az ő országukban élő tíz- és százezres tömegeivel kerülnek szembe. 2 Miért nem akarja N.vu- • gat ugyanazt tenni mint a Szovjetunió: lemondani a nukleáris fegyver elsőként való alkalmazásáról? Nem túlzás azt állítani, hogy a szenzáció erejével hatott, amikor Gromiko szov­jet külügyminiszter az ENSZ- közgyülés szónoki emelvé­nyén felolvasta Leonyid Brezshvev üzenetét, s benne az ünnepélyes nyilatkozatot: ettől a perctől kezdve a Szovjetunió lemond a nuk­leáris fegyver elsőként való alkalmazásáról! A gondolat ugyan nem új, néhány éve merült fel először, de ilyen határozott kötelezettségvál­lalás még nem történt. A világközvélemény tekintélyes Izraeli páncélosok a Rejrúlot Oainaszkusszal összekötő or­szágúton. része azt várta, hogy a Nyu­gat követi a példát. Nem így történt. Az első zavarodott vagy tartózkodó állásfoglalások után 24 órával Washington megütötte az alaphangot: a szovjet elköte­lezettség ,,nem jelent haté­kony eszközt a nukleáris há­ború veszélyének csökkenté­sére". sót: a NATO. ha ugyanígy elkötelezné magát, „megnyitná az utat egy Euró­pa ellen hagyományos fegy­verekkel indítandó agresszió felé .. Reagan elnök az ENSZ- közgyölesen nem válaszolt a szovjet kezdeményezésre, vi­szont a Szovjetuniót próbálta felelőssé tenni a fegyverkezé­si hajsza fokozódásáért. Az amerikai véleményeket visszhangozva a NATO-ban azt állították, hogy éppen az „sértené a nyugati szövetségi rendszert", ha kimondanák, hogy eladnak a nukleáris feg,, ver elsőként való alkal­mazásától. Luns főtitkár. pél­dául kijelentette, hogy fenn keli tartani a „bizonytalansá­got”, mivel az elsöneg való alka. ma zásról lemondva ..két­ségbe vonnák a NATO elret­tentő erejének hitelét." A kérdés világméretű vitá­ja bizonyíthatja: kik azok, akik atomháború gondolatá­val kacérkodna«.... 3 Mi történik Argei»tiná- • ban? A Fa island-szigetek korul set és iél hónapja kirobbant „operett-háború" a héten vé get ért. A Port Stanley-t vé­deni hivatott argentin egysé­gek megadták magukat. Ar­gentína maradt alul. A fő vesztesnek Galtieri tábornok, a köztársasági elnök bizo­nyult, akit lemondásra kény­szerítettek tábornoktársai a Buenos Aires-i juntában. Kü­lönösen azt rótták fel neki, hogy a vereségert másokat tett felelőssé, a hadsereg ve­zetőit, ő maga viszont nem tett meg mindent azért, hogy a kezdettől fogva egyenlőtlen küzdelmet előbb — es Argen tina számára kedvezőbb fel­tételekkel —- fejezze be. Az új vezetőkre minden esetre nehéz napok várnak. A gazdasági helyzet már ko­rábban is válságos volt, ■ hadi kiadások rohamos no vekedése ezt csak súlyosbí­totta. A társadalmi feszültsé­get a háborúk idején szoká­sos nemzeti egység kialakulá­sa nem szüntette meg. A tö­megek újra az utcákra vo nulnak P. J. A lengyel kormány nyilatkozóin Beavatkozás a bei ügyekbe Tanulság és szándék A NATO vezérkarának szakértői úgyszólván éjjel-nappal dolgoznak: lázas tevékenységük célja az, hogy levonják o tanulságokat a Falkland-hadjáratból, amelyet egy NAIO- ország katonái hazájuktól 13 000 kilométerre harcoltak vé­gig repülőgépeken és hadihajókon, a legmodernebb fegy­verekkel és — a legkorszerűbb fegyvereknek kitéve! Az első nagy tanulság, hogy milyen lantos a flották lég­védelme. Egyetlen francia gyártmányú rakéta a hullámsirba süllyesztette a Sheffield nevű igen-igen modern angol rom­bolót. Egy rakétával meg lehet semmisíteni egy 250-szer drágább hajót. Az elektronika a mai (és a holnapi) hadviselés első­rendű elemévé lép elő. Távol a tengeren, földön vagy a levegőben lévő célpontjától éli át a katona egy külön­leges képernyő előtt ezt a háborút. A jelszó: ,,Löjj és le­lejtsd el, A NATO szakértői részletesen elemzik, hogy a hideg időjárás viszontagságai közepette távoli szigetekre tervezett partraszállást miként lehet megszervezni és végrehajtani. Csak egyet sajnálnak - lóként az amerikai NATO-tisz­tek —, hogy az amerikai gyorshadtest számára nem tudnak sok tanulságot levonni, mivel ezt az egységet válság ese­tén elspsorban a Közel-Keletre és a Perzsa-öböl környé­kére irányítanák. Ott pedig több a por, mint a viz, na­gyobb a hőség, mint o télies hideg. Csak a távolság ugyanannyi. No meg a szándék hasonló. P. A lengvel kormány — saj­tószóvivője útján. — nyilat­kozatban tiltakozott amiatt, hogy Reagan amerikai elnök sorozatosan mpgpróbál be­avatkozni a lengyel, bel- ügyekbe. Nyugat-európai kőrútján, majd június 13-i nyilatkozatában. legutóbb pedig az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakán megpróbálta kioktat­ni a lengyel vezetést arról, hogy milyen belpolitikát folytasson. Az Egyesült Ál­lamok legfelső vezetői hozzá hasonló módon Lengyelor­szág szuverenitása ellen lép­nek fel. arrogáns módon diktálni próbálnak a lengye­leknek. Június 13-i nyilatkozatá­ban Reagan odáig ment. hogy a lengyeleket tüntetésekre buzdította, s ezzel gyakorla­tilag arra lazította őket, hogy lépjenek fel saját országuk vezető szervei ellen. Az Egyesült Államok a gazdasági szankciókat is ab­ban a reményben folytatja, hogy ezáltal elégedetlenséget keltsen a lengyel lakosság körében, s előidézze, hogy az emberek szembeforduljanak a szocialista állammal. A .jelenlegi amerikai kor­mány politikája ellentétes mind az ENSZ alapokmá­nyával. mind a helsinki zá­róokmányban foglaltakkal — hangsúlyozza a nyilatkozat, és rámutat, hogy éppen az amerikai politika volt az egyik tó oka annak, hogy Lengyelországban az ország megmentése érdekében olyan rendkívüli intézkedéseket kellett bevezetni, amelyeket must a washingtoni kormány hevesen bírál. Washington továbbra sem tesz le azokról a reményei­ről, hogy Lengyelországban nem lesz tartós a nyugalom. Június 13-i nyilatkozatában az Egyesült Államok elnöke nem is titkolta afölötti elé­gedettséget, hogy az ameri­kai korlátozó intézkedések negatívan hatnak a lengyel gazdaságra. Az amerikai kor­mányzat az egész világ előtt azt a cinikus nézetet hirde­ti, hogy minél rosszabbul él­nek a lengyelek, annál jobb, az amerikai politikai célok szempontjából. Haig—Gromiko találkozó Andrej Gromiko szovjet Alexander Haig ameri­kai külügyminiszter pénte­ken ötórás megbeszélést folytatott az Egyesült Álla­mok ENSZ-kép viseletének epületeben. Alexander Haig a megbe­szélésről távozva újságírók­nak elmondta, hogy a tár­gyalások napirendjén kizá­rólag a íegyverzetkorlátozá- si tárgyalások problémái szerepeltek. Haig fogalma­zása szerint Reagan elnök javaslatait vitatták meg. Is­meretes, hogy a Szovjetunió mind a közép-hatótávolságú, mind a ballasztikus raké­ták esetében elfogadhatatla- noknak nyilvánította a szó­ban forgó javaslatokat, így az a tény, hogy továbbra is ezek körül forognak az ervek és ellenérvek, megfigyelők szerint nem feltétlenül jó jel. Űjabb több órás megbe­széléssel folytatódott szom­baton a szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozó New Yorkban. Szovjet részről többek kö­zött Anatolij Dobrinyin wa­shingtoni nagykövet, ame­rikai részről pedig Richard Burt európai ügyekkel meg­bízott külügyi államtitkár volt jelen a megbeszélésen. A találkozó előtt sem amerikai, sem szovjet rész­ről nem hangzott el nyilat­kozat. Az amerikai külügymi­nisztérium korábbi tájékoz­tatásai alapján a The New York Times feltételezte, hogv a közel-keleti, elsősorban a libanoni helyzet mellett, amely Haig szerint a teg­napi eszmecsere központi témaja, szó volt egy koráb­ban idén őszre tervezett csúcstalálkozó előkészüle­teiről, A külügyminiszteri találkozót figyelemmel kí­sérő amerikai sajtóforrások rámutatnak: Reagan csütör­töki beszéde az ENSZ-ben és az amerikai kormány változatlanul minden szovjet, indítványt elutasító vagy agyonhallgató magatartása aligha növeli egv csúcsta­lálkozó sikerének esélyét. Mindez részét képezi an­nak az amerikai politikának, amely a világ különböző körzeteiben feszültséget, kelt­ve fel akarja borítani azt az erőegyensúlyt, amelyre a világbéke épül, s amely po­litikával ki akarja törölni a nemzetközi együttélésből az enyhülésnek még a nyomait is. \ Lengyelország továbbra sem fog aláaknázó szerepet játszani, amellyel meggyen­gítené a szocialista közössé­get es a Varsói Szerződést, a Szovjetunióval való barát­ságot, amely veszélybe so­dorna az európai békét, az ország határainak stabilitá­sát. A lengyel nyilatkozat vé­gül hangsúlyozza: ha az ame­rikai kormány normális kap­csolatokra törekszik Len­gyelországgal, akkor fel kell hagynia a szankciókkal es korlátozó intézkedésekkel, le kell mondania a Lengyelor­szág ellen folytatott nyomás es propagandakampany poli­tikájáról, valamint azokról a próbálkozásokról, amelyek­kel nemcsak Lengyelország belügyeibe, hanem Lengyel- országnak a Szovjetunióval és más szövetségeseivel való szuverén kapcsolataiba igyekszik beavatkozni. Gázvezeték Amerikai szankciók Reagan amerikai elnök újabb szovjetéi lenes szank­ciót, határozott el. A len­gyelországi szükségállapot bevezetésének ürügyén az elnök az amerikai licensszel dolgozó külföldi vállalatokra is kiterjesztette azt a tilal­mat, hogy részt vegyenek a Szibériát Nyugat-Európával összekötő gázvezeték építé­sén. Mint ismeretes, koráb­ban ez a tilalom csupán az amerikai cegekre vonatko­zott. A döntést a nemzetbiz­tonsági tanács ülésén hatá­rozták el, amerikai vezetők szerint nem akadályozhatja ugyan meg a gázvezeték épí­tését, de késleltetheti azt. Az amerikai döntést kom­mentálva az AFP megjegy­zi. hogy az amerikai szank­ciók kiterjesztése a nyugat- európai cegekre olyan idő­pontban, amikor javában dúl az acélháború Nvugat- Európa és az Egyesült Ál­lamok között, azzal a ve­széllyel fenyeget, hogv to­vább mérgezi a szövetsége­sek amúgyis megterhelt kapcsolatait. Béketüntetés lesz ma Párizsban A francia békemozgalom kiemelkedő esemenye lesz az a nagyszabásúnak ígérkező felvonulás, amelyet ma dél­után Párizsban rendeznek a Mon tpar nasse- pá ly a ud va rtól a Bastille térig. Néhány hét­tel ezelőtt a francia közélet és kulturális élet száz szemé­lyisége felhívással fordult a francia néphez, hogy egy nagyszabású tüntetésen száll­jon síkra a nukleáris eszkalá­ció veszélye ellen, s foglaljon határozott állást * béke vé­delmében. E felhívás aláírói — köz­tük Aragon. Her vé Bazin, Maurice Bejárt, Jean Ferrat, Sanguinetti tengernagy, Jean- Louis Trintignant, Vasarelly, Vercors — arra szólították fel a frnaciákat, hogy miközjign New Yorkban az ENSZ rend­kívüli ülésszaka tanácskozik a leszerelésről, a francia nép is hallassa hangját, sürgesse a fegyverkezési hajsza megál­lítását, s követelje az enyhü­lés politikájának folytatását. A Somogy megyei Sütőipari Vállalat fölvesz Fájdalommentes élelmiszeripari főiskola édesipari szakan füllyukasztás végzett dolgozót vezető beosztásba kedden es szerdán 15—17 óráig, Jelentkezni lehet személyesen a vállalat szombaton 15—19 óráig személyzeti osztályán, Kaposvár, Dombóvári u. 3. Kaposvár, Erdősor m, 81, (M89 71

Next

/
Thumbnails
Contents