Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Ara: 140 Ft <$> \\V' ' > ■p’.' NÉPLAP SOMOGYI A Z MSZMP SOMOGY MEGYEI BIZOTTS ÁG-A —————----------— - / . X XXVIII. évfolyam, 141. szám 1932. június 18., péntek TINÁCSKOZIK HZ ORSZÚGGYÍLÉS * Áz 1981. évi költségvetés végrehajtásáról, a belkereskedelem, az idegenforgalom helyzetéről Tegnap délelőtt tíz órakor a Parlamentben megkezdődött ez országgyűlés nyári ülésszaka. A tanácskozáson jelen volt politikai, társadalmi és állami életünk számos vezetője, élükön Kádár Jánossal, az MSZMP Központi Bizottságának első titkárával, Lázár Györggyel, a Minisztertanács elnökével. Az ülésszakot Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg, maid a testület elfogadta az ülésszak tárgysorozatát. A tanácskozás napirendje": 1. A Magyar Népköztársaság 1981. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat; 2. a belkereskedelmi miniszter beszámolója a belkereskedelem és az idegenforgalom helyzetéről; 3. interpellációk. Ezután az elfogadott napirendnek megfelelően Hetényi István pénzügyminiszter tartotta meg expozéját Hetényi István beszámolója A miniszter elöljáróban megállapította: 1981-ben alapjában teljesítettük a Magyar Szocialista Munkáspárt XII. kongresszusán megerősített gazdasági irányvonal követelményeit. A legíonto- sabb társadalmi, gazdasági programokról szólva elmondotta: 1981-ben 77 000 'lakás épült, ami megfelel az ötéves terv időarányos elő,- irányzatának. Az általános iskolák a tervezett 1070 helyett 1964 új tanteremmel bővültek. Egészségügyi beruházásokra 21 százalékkal többet fordítotlunk az előző évinél. Az alapvető szociális és kulturális intézmények gyarapodásában mind jobban érvényesül a.. társadalmi, az ágazati és a területi érdekek összhangja. Szólt a takarékossági intézkedésekről, a költségvetési kiadások és bevételek egyenlegének tapasztalatairól is. Alapkérdésként jelölte meg: a legfontosabb, hogy a teljesítményeket, a jövedelmeket növeljük és ebből biztosítsuk . az állam megfelelő részesedését is. A terv szerinti előrehaladás megköveteli, hogy nagyon szigorúan betartsuk a termelés és eloszlás között tervezett arányt. Sajnos, az év eleji tapasztalatok szerint eddig a termelés az egész évre tervezettnél valamelyest kisebb ütemben nőtt, ugyanakkor több jel a belföldi felhasználásnak a tervben megalapozottnál gyorsabb növekedésre hívja fel a figyelmet. Az átlagbérek is gyorsabban nőttek több ágazatban a tervezett színvonalnál. Hetényi István szólt a vállalatok, szövetkezetek gazdálkodásának néhány tapasztalatáról. A népgazdaság fejlődésének elengedhetetlen feltétele — mondotta —, hogy folyamatosan fejlesszük a gazdaságirányítási rendszert, hozzáigazítsuk a változó feltételekhez, szélesítsük a bevált megoldásokat, kiiktassuk a be nem váltakat. Célunk, hogy a vállalatok újabb erőfeszítéseket tegyenek külpiaci munkájuk javítására. Figyelmeztető jellegű intézkedést hoztunk az esetleges megalapozatlan bérfejlesztések megakadályozása érdekében is és van* nak olyan intézkedéseink, amelyek közvetlenül a hibásan gazdálkodó vállalatokra hárítanak nagyobb terhet. A vállalati gazdálkodás növekvő felelősségét a lehetőségek szélesítésével kell párosítani. Az életszínvonal-politikáról szólva Hetényi István megemlítette, a kormányzat szándéka: ésszerűbbé tenni például a lakásgazdálkodást. közelíteni a lgkáshozjutás esélyeit a társadalom különböző rétegei között. A keresetszabályozásban 1983- ban olyan irányban kívánunk 'lépni, amely lehetővé teszi, hogy a teljesítménykülönbségek jobban megmutatkozzanak a keresetek alakulásában. Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke a törvényjavaslat bizottsági előadója elmondotta: a terv- és költségvetési bizottság támogatja a kormány azon határozott törekvéseit és újabb intézkedéseit, amelyek a külső és belső egyensúly megszilárdítását szorgalmazzák. Megemlítette: a vállalati nyereség növekedésével egyidejűleg a gazdálkodás hatékonyságában még nem következett be fordulat, de mar kezd kibontakozni az elképzelt és kívánatos differenciálódás. Szólt a kulturális, az egészségügyi és a szociális bizottság vitájában elhangzottakról is, amelyek szerint sok ország büszke lehetne azokra az eredményekre, amelyeket a társadalmi gondoskodás területén elértünk. Tavaly a költségvetés csak mérsékeltebb léptékű támogatást tett lehetővé a közösségi kiadásokhoz A zárszámadás bői azonban kiolvasható, hogy a költségvetési szervek Képesek voltak saját bevételeik emeléséved gyarapítani kiadásaikat, így nem csekély többletellátáshoz jutott a lakosság. Kovács Andrásné Szabolcs megyei képviselő, a Kender-, Juta- és Pofi textil Vállalat nagyhaiászi gyárának.- munkásnője elmondta: a megye jól megalapozott lakásépítési programjának teljesítését nehezíti, hogy egyes településeken nincs.' elegendő, telek. A rendezési tervek gyakran indokolatlan építési tilalmat, tartalmaznak. Javasolta, hogy a magánerős lakásépítésben " legyének egyen lőek a hitelfeltételek városon és falun. Ha több generáció együtt épít otthont, az egyes családok külön-külön kaphassanak hitelt. Seres György, a Hajdú-Bi- har megyei Állami Építőipari Vállalat vezérigazgatója rámutatott: az érvényben levő szabályozók és a kereseti lehetőségek nem ösztönzik az építőket arra, hogy a nagyvállalatokhoz jöjjenek dolgozni. Javasolta, az illetékesek vizsgálják meg a kialakult helyzetet. Veress Péter külkereskedelmi miniszter hozzászólásában Javasiat a háborús veszély elhárítására A SZOVJET MEMORANDUM elmondotta: tavaly a vártnál lényegesen mostohább körülmények ellenére külkereskedelmi forgalmunk kedvezően alakult A szocialista országokkal kivitelünk értéke mintegy 9 százalékai, behozatalunké több mint 5 százalékkal haladta meg az előző évi szSntet. A nem rubel elszámolású árucsere mérlege gyakorlatilag kiegyenlített volt 1970 óta — 1973 kivételével — a számszerű egyensúly szempontjából ez volt a legkedvezöób esztendő. Helyzetünk ellentmondása — jegyezte meg Veress Péter —, hogy egymást követő három eredményes esztendő után külgazdasági gondjaink ma nagyobbak, mint az elmúlt két évtizedben bármikor. Részletesen szólt azokról a körülményekről, arriélyek nehezítik gazdasági kapcsolataink bővítését, nem egy eset- * ben megtartását is a nem szociálisul országok intézményeivel, vállalataival. A tőkés gazdasagok saját gondjai, egyes nyugati politikai állásfoglalások es a válsághelyzet nehezíti exportunkat- Az év első öt hónapjának tapasztalatai nem ígérnek javulást a közeli hónapokra sem. A nehéz helyzetben különös jelentősége van a szocialista országok egymás közötti kapcsolatának, a KGST-ben megvalósuló együttműködésnek. Hazánk a többi szocialista országgal együtt higgadtan és következetesen lép fel továbbra is a megkülönböztetéstől mentes kereskedelmi kapcsolatok fejlesztéséért. Továbbra is korrekt üzleti partnerei kívánunk lenni a fejlett tőkés országoknak. A miniszter javítani valóink között első helyen említette a termelő és értékesítő tevékenységet, ezen belül is a minőségre és a határidőié vonatkozó kikötések, a szerződéses fegyelem betartását A világban végbe menő változás a. piaci munka és az CFMytatás a 2. oldalon) Moszkvában közzétették annak a memorandumnak a szövegét, amelyet a Szovjetunió terjesztett az ENSZ- kö/.gyűlés. második rendkívüli leszerelési ülésszaka elé a növekvő nukleáris háborús veszély elhárításáról, a fegyverkezési verseny megfékezéséről. A memorandum összegzi a Szovjetunió mér korábban beterjesztett- javaslatait, kiegészíti azokat, részletes.eiv kiíejti a szovjet álláspontot a nukleáris leszerelés kérdésében és a leszerelés egyéb területein. A terjedelmes dokumentum kitér a leszerelési problémák minden részletére és olyan megoldásokat javasol, amelyeket valamennyi érdekelt állam elfogadhat, A memorandum bevezető része megállapítja: a jelenlegi körülmények között, az államok számára sincs és nem is lehet fontosabb feladat, mint olyan hatékony intézkedések elfogadása, amelyeknek eredményeként csökken a feszültség, megszilárdul az egyetemes béke, a népek biztonsága. „Olyan politikai szándékot követel meg a helyzet, hogy az államok egyesítsék erejüket a helyzet normalizálására, az államközi kapcsolatokban létrejött pozitiv kezderhíe- nyezesek megszilárdítására.” A szovjet memorandum részletessen foglalkozik a fegyverkezés, ezen belül a nukleáris fegyverkezés _ veszélyével, az olyan próbálkozásokkal» amelyek „elfogadhatóvá” akarjak tónpi a nukleáris konfliktust, és amelyek megkísérlik megbontani a hadászati stabilitás politkáját, a Szovjetunió és az Egyesült Államok, a Varsói Szerződés és a NATO között kialakult katonai egyensúly fenntartásának politikáját, amely pedig a jelenlegi körülmények között az egyetlen ésszerű politika. Ezek a törekvések arra irányulnak, hogy letter hozzák az anyagi alapot az olyan agresszív hadászati koncepció megvalósítására, amely a kalandorságon alapul, fokozzák a militarista hisztériát. ,rA Szovjetunió nemegyszer figyelmeztetett már arra, és most ismét kijelenti, hogy minden körülmények között képes megfelelően. gondoskodni saját maga, valamint szövetségesei és barátai biztonságáról” — hangoztatja a nyilatkozat, „Bármennyire fontos feltétele a tartós békének a katonai egyensúly megszilárdítása, ez még korántsem nyújt biztosítékot arra, hogy az emberiség megszabaduljon a háború fenyegetésétől, különösen nem akkor, amikor a katonai szembenállás szintje magas és tovább növekszik. Arra van szükség, hogy határozott mértékben aktivizáljuk a már folyó tárgyalásokat, újítsuk fel a félbeszakadtakat, kezdjünk új tárgyalásokat mindezekről a kérdésekről. A jelenlegi körülmények között a fegyverzetkorlátozásról és a leszerelésről folytatott tárgyalások jelentik az államközi kapcsolatokban azt a fő irányvonalat, amely a békét, az emberiségnek a nukleáris katasztrófa fenyegetésétől történő megszabadítását szolgálja.” A memorandum • ezután részletesen ismerteti a szovjet javaslatokat. Ezek közé tartozik: — a nukleáris leszerelés programjának kidolgozása, elfogadása és szakaszos megvalósítása; — a hadászati fegyverzet korlátozása és csökkentése; — a nukleáris fegyverzet korlátozása és csökkentése Európában; — a nukleáris fegyverkísérletek teljes és általános eltiltása; — a nukleáris fegyverek további elterjedésének megakadályozása; — nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozása; — a vegyi fegyverek eltiltása és felszámolása; — bármi fajta fegyver világűrbe történő elhelyezésének eltiltása; — a hadiflották tevékenységének korlátozása; — a hagyományos fegyverzet és a fegyveres erők korlátozása és csökkentése: — a katonai költségvetések csökkentése; — lemondás arról, hogy a tudomány és technika új felfedezéseit; ős eredményeit katonai célokra használják fel; — összefüggés kialakítása a leszerelés és a nemzetközi biztonság között; — az egész világra kiterjedő szerződés arról, hogy nem alkalmaznak erőt a nemzetközi kapcsolatokban; — a leszerelés és a gazdasági fejlesztés összekapcsolása. A szovjet memorandum részletesen'kifejti valameny- nyi témában a szovjet kormány javaslatait, álláspontját. Befejezésül a dokumentum megállapítja: „Az ENSZ közgyűlésének második rendkívüli leszerelési ülésszaka előtt nagy, felelősségteljes és halaszthatatlan feladatok állnak: meg kell vitatni a fegyverzetkorlátozás és a leszerelés legidőszerűbb, leginkább döntésre érett kérdéseit, ami új ösztönzést kell, hogy adjon a problémák gyakorlati megvalósításának. A PARLAMENTBŐL JELENTJÜK Somogyi javaslat az idegenforgalomról A hét eleji rosszabb idő után ragyogó napsütéses, azonban szeles reggel gyülekeztek tegnap a somogyi képviselők a parlament folyosóján. A vidám beszélgetések témája az volt, ki mikor megy szabadságra; kiderült: mindenki halqgatja még a sok elfoglaltság miatt. Több mint két és fél hónap telt el a tavaszi ülésszak óta, így a parlamenti bizottságok többször üléseztek. A szociális és egészségügyi is, amely két somogyi ta-gjái'al együtt — két napra —• Szolnok megyébe látogatott. A jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság az államigazgatási szervezési intézet vendége volt, s ott az államigazgatás korszerűsítéséről es egyszerűsítéséről tanácskozott. Érdemes felidézni, milyen egyetértés fogadta Szokola Károlyné dr. véleményét a tanácsok és a különféle ága- 1 zati szervek együttműködéséről. Szerinte a szemlélet- formálás jelentősége a legnagyobb. Kifejtette többek között: a tárcák ne azzal mérjék önnön súlyukat, tekintélyüket, hogy hány tanácsi ügyintézőnek „parancsolnak”. Most — a nyári ülésszakra készülve — ugyancsak több somogyi képviselő járult hozzá a témák gazdagításához. Így például Radnóti László a vállalati készlet- gazdálkodás javítását szorgalmazta a kereskedelmi bizottság ülésén. A nagyatádi járás képviselője szerint a kereskedelemben sokféle gondot — köztük a nem megfelelő érdekeltség miatt munkaerő- problémákat is — okoz a kis haszonkulcs, a szűkülő árrés. A belkereskedelmi miniszter egyetértett ezzel a véleménnyel, s úgy nyilatkozott, hogy most dolgozzak ki a megoldás lehetőséget. A nyan ülésszak első témája az ország zárszámadása, hivatalos elnevezése szerint: az 1981. évi költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslat. A somogyiak nagy érdeklődéssel hallgatták meg Hetényi István pénzügyminiszter expozéját, aki szombaton ott volt megyénkben, részt vett a berzencei határátkelőhely ünnepélyes megnyitásán. Sokan fölteszik a kérdést: miért fontos ilyenkor mérlegre tenni egy év gazdasági eredményeit, rámutatva a hibákra is. A terv és költségvetési bizottság képviselőjének megállapításait is kiemelték: a mostani munka finomítását szolgálja a mélyreható, pontos elemzés. Az adatok szerint ugyanis az ipar tavaly a szükségesnél kisebb mértékben járult hozzá az export növekedéséhez, s most is tapasztalható még, hogy továbbra is lassan bővítjük a külpiaci eladásra alkalvMis árualapot. Nem sikerült teljesen összhangba hozni a nemzeti jövedelem és a felhasználás arányát. Mi sem természetesebb, hogy ebben a helyzetben határozott intézkedéseket kíván a kedvezőtlen gazdasági jelenségek visszaszorítása. A versenyképes export, az ésszerű importfelhasználás a somogyi vállalatokra is nagy feladatot ró majd képviselőink szerint. A másfél naposra tervezett nyári ülésszak programja igen szoros. Az ebédszünet után Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter számolt be a belkereskedelem, az idegenforgalom helyzetéről, majd megkezdődtek a hozzászólások. A téma iránti nagy érdeklődést mutatja, hogy 21-en kívánnak véleményt nTonda- ni. E témához szólt hozzá Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke. Lajos Géza
