Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)
1982-06-18 / 141. szám
TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS , (Folytatás az 1. oldalról) ezzel foglalkozó szervezet korszerűsítését is megköveteli — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett feltételek es követelmények vállalása esetén minden vállalat kaphat külkereskedelmi jogot, főleg ha ez az export- tevékenységet előmozdítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, valamint a szövetkezetek export- tevékenységének elősegítésére. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak ’ a szervezeti intézkedések, mégis külkereskedelmi — és fizetési mérlegünk javulását elsősorban a gazdaság jobb teljesítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt importgazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, hanem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogadható, józan iránya a cselekvésnek. Becsei Lászióné, a Borsod- nadasdi Lemezgyár hegesztője Űzd és környékének javuló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzleteiben is ugyanazok az áruk legyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanacstestületre bízni. Az első napirendi pont vitájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyékben is nagydn élénk és erőteljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azok!i kai a képviselői véleményekkel, amelyek a településfejlesztési eszközök arányos elosztásának fontosságát hangsúlyozták. Bizakodóan nyilatkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatáról, az első gyakorlati eredményekről, s megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürgető törvényhozói véleményeket is. Juhár Zoltán beszámolója Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszter előadói beszédében elmondotta: A XII. pártkongresszus által kijelölt celkitü/.ést. az áruellátás színvonalának megőrzését — nehezebb külső és belső körülmények között — teljesítettük. A termelőkkel es a külkereskedelemmel közösen végzett munkánk eredményeként az ellátás —gazdaságpolitikai céljainkkal megegyezően — összességében kiegyensúlyozott volt, ezekben az években szélesedett a választék, és valamennyire javultak a vásárlási körülmények. Az árukínálat lehetővé tette, hogy a lakosság pénzjövedelmét többségében igénye szerint költhesse el. A gyakorlatban érvényesül tehát a kormány ellátási felelőssége, amit a törvény 36. paragrafusa is kimond. Az áruellátás jelenlegi színvonala megfelel gazdasági fejlettségünk színvonalának és az kiállja a nemzetközi összehasonlítás próbáját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradéktalanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati cikkek eseteben is. A háztartások egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkanelyi, a gyermekes diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel és üdítőital-forgalom, a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, amelyek a termelők és a kereskedelem munkáinak gyengéiből származnak és ezért kiküszöbölhetők. Esetenként például nem jól merjük fel a várható igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező években is meg akarjuk őrizni az élelmiszerellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát, fejleszteni a munkahelyi és kereskedelmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fejlődéséről is. E vállalatok szerepe meghatározó a lakossági ellátásban. Jogos viszont sok észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi központok nyíltak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kisüzletek száma csőkként. A jövőben megkülönböztetett figyelmet kell fordítani rájuk. A szűkösebb beruházási lehetőségeket figyelembe véve elsősorban a meglevő kereskedelmi hálózat korszerűsítésére, az intenzív módszerek alkalmazására, az önkiszolgálásra, a minta utáni, és elójegyzeses értékesítésre’, a házhoz szállításra kell törekedni. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgalmáról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi között 1,5 millió magyar állampolgár üdül a kereskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb árpolitikával, új programokkal törekszünk a belföldi turisztikai igények jobb kielégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kiskereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982 végére ösz- szesen 7000 szerződéses üzlettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedelmi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzetéről is. Megállapította: sokszor nagyon nehéz körülmények között állnak helyt a munkában. Túlnyomó többségük szakmai felkészültségével, emberi magatartásával kivívta a vásárlók elismerését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munkájukat társadalmilag és anyagilag jobban elismerjék. Az első felszólaló, Hosszú László, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságának titkára az országgyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott véleményét összegezte. Megállapította: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta helyes irányba fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysége. Az élelmiszerellátás színvonala nemzetközi ösz- szehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-gyümölcstermelés, -felvásárlás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk teljesen elégedettek. A képviselő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szervezetek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. Az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidítésében, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kockázatvállalás fokozottabb kiaknázásának módjait Ennek egyik eszközeként továbbfejlesztésre szorul a kereskedelemben meghonosodó szerződéses és bérleti rendszer. Ugyanakkor új ösztönző formák kialakítása szükséges a hagyományos keretek között dolgozó üzletekben is. Ezután megyénk képviselője, Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke kapott szót. Radnóti László felszólalása Kihasználatlan tartalékaink vannak Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelmi miniszter elvtárs olyan beszámolót terjesztett elénk, amely meggyőzően, hitelt érdemlő módon tanúsítja, hogy országszerte miért terjedt el és vált szállóigévé a „csak ennél rosszabb ne legyen'’ kívánság. Áruellátásunk színvonala nemzetközi összehasonlításban is figyelemre méltó ez a külföldi sajtó számos elismerő írásából egyértelműen megállapítható. A miniszteri tájékoztató azonban feltárta a gondokat is. A felszólalás szűkre szabott időtartama okán csak egy-két problémával foglalkozom. Ezek közül elsőnek a kis települések ellátásáról szólnék. Az utóbbi években az országgyűlés plénumán is egyre gyakrabban hallani e területek gondjairól, hiszen milliók élnek itt ma is. Előtérbe került a települések lakosságmegtartó képességének erősítése. Az itt élő emberek közérzetét, hangulatát meghatározza az ellátás színvonala. Itt még van tennivaló bőven. E települések alapellátást szolgáló boltjainak, egyéb kereskedelmi egységeinek működtetése nem gazdaságos. A forgalomba hozott fogyasztási cikkek nagy • részének rögzített vagy maximált ára van, igen alacsony árréssel. Az 1—2 százalékos forgalomarányos állami támogatás közelről sem elégséges a probléma megoldására. Még a központi árintézkedésekből eredő költségek emelkedését sem fedezi. Az állami támogatás emelésére mostanában köztudottan nem lesz mód. A rentábilis működés a jelenlegi körülmények között tehát nem biztosítható. Nehéz így e kereskedelmi egységekhez szakképzett személyzetet biztosítani, különösen megfelelő boltvezetőt. Jövedelmük, jutalékuk alacsony. Megítélésem szerint elkerülhetetlenné válik jó néhány árucsoport haszonkulcsanak felülvizsgálata, meg abban az esetben is, h* ez a fogyasztói árakra is hatással lenne. Ezt viszont a következő időszak központi árintézkedései kóz.ött kellene figyelembe venni. Nem tartható az az ellentmondás, hogy az üzemelési költségek évek óta emelkednek, az árrés pedig marad. Másik megoldásként javasolnám, hogy a nem alapvető fogyasztási cikkek körében ismét lehetővé kellene tenni az alapártól való eltérést, amit a múlt év végéig az árképzési irányelvek megengedtek. Ebből alapot lehetne képezni e falusi boltok, egyéb kereskedelmi egységek működési feltételeinek megjavításához. A beszámoló fontos teret szentel az idegenforgalom alakulásával összefüggő kérdéseknek. Az adatok ismeretében az a meggyőződés alakul ki az emberben, hogy itt egy olyan népgazdasági ággal állunk szemben, melyet következetesen, kiemelten fejleszteni szükségszerű. Ehhez hazánk adottságai kedvezőek, számottevő, kihasználatlan tartalékaink vannak. Somogy megyei képviselő vagyok. Megyénk az ország legexponáltabb idegenforgalmi körzetei közé tartozik, sok termálforrása, jelentős határszakasza és főleg a Balaton miatt. Ezért fokozottabban irányul érdeklődésem e fontos téma felé. Gond. hogy e terűiéi én a fejlesztés erősen tőkeigényes. Ehhez csak idegen források igénybevételével juthatunk. Ma nagymértékben megnehezültek a hitelfelvételi lehetőségek. ezért nagyobb erőfeszítéseket lehetne tenni a közös érdekeltségű, vegyes vállalatszerű fejlesztések irányában. Az egyik kulcskérdés — a meglevő létesítményeink gazdaságosabb kihasználtsága érdekében — az üdülési szezon meghosszabbítása. Ez tőkeigényes, többek között uszodák építésével, terma lkutak bekötésével és egyéb infrastruktúra kiépítéssel jár, viszont megérné, mivel a már meglevő objektumok kihasználását segítené elő. Természetesen a befektetés mellett sok egyéb tényező javításával is segíthetnénk, javíthatnánk az idegenforgalom minőségi mutatóit. Így: — ésszerűbb vendéglátóipari árpolitikával, a nagyobb forgalom, kisebb va- gyonelv alkalmazásával; — a környezeti kultúra alapvető javításával, ezen belül is a jogosan kifogásolt mellékhelyiségek tisztasága területén. Tisztelt képviselőtársaim! Belső ellátásunkban meny- nyiségi gond alig akad. A lakosság részéről évről évre kevesebb az ilyen jellegű panasz. Minőségi és választéki hiányosságok azonban még bőven vannak. A választék jobb kielégítését a határmenti árucsere keretében bonyolított kereskedelem is számottevően segítheti. Az engedélyek kiadásával olyan politikát kellene folytatni, hogy a határmenti árucsere ne csak hiánypótló szerepkört töltsön be, hanem kifejezetten választékbővítést is eredményezzen. Nem lenne baj, ha ez a kereskedelempolitika hazai versenyt támasztana. A versenyhelyzet által kiprovokált minőségjavulás hasznát a fogyasztók élveznék. A ha- tarmenti árucsere nem jelent terhet az ország devizamérlegére, mivel alapelv a kiegyenlített forgalom. A tapasztalat azt mutatja, hogy a cserében érdekelt felek majdnem mindig megtalálják a kölcsönösen érdeklődésre számot tartható cikkeket Csupán az engedélyezési procedúra nehézkes, sokszor erőltetettnek tűnő magyaráz- gatások — nálunk is es a partner országok illetékes szervei részéről is — akadályozzák az árucsere e formáját. A tájékoztató ismerteti a fogyasztási import lehetőségeit is. Ebből megtudjuk, hogy a kiskereskedelmi forgalomban az import fogyasztási cikkek most mintegy 16 százalékot képviselnek. Ismereteim szerint e területen meg komoly tartalékaink vannak. Alapvető hibának tartom, hogy sem az importot bonyolító külkereskedelmi vállalatnak, sem az üzletkötőnek nincs érdekeltsége abban, hogy olcsóbban vásároljon. Az érdekeltség hiányát egyáltalán nem pótolja egy-egy adminisztratív jellegű, kétes értékű belső rendelkezés. Érdekeltség nélkül az üzletkötő nem vegez többletmunkát az áralku folyamán, hiszen a bizományosi konstrukcióban történő beszerzéseknél akkor több a vállalati jutalék, ha magasabb az összeg. Tudom, hogy a rendezés bérszabályozási korlátokba ütközik, mégsem tartható fenn ez az ellentmondás, amikor ilyen nehéz a devizahelyzetünk. Egy fontos szabályozó itt teljesen ellentétes a nép- gazdasági érdekkel. Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem helyzetéről szóló napirend tárgyalása reflektorfénybe állította egész kereskedelmünk helyzetét. Az emberek most többet foglalkoznak e témával, érvelnek és vitatkoznak. A viták során az álláspontok általában úgy alakulnak, hogy ki-ki a pult melyik oldalán áll. Számszerűleg a többséget azok képviselik,' akik az eladóktól mosolygós arcot, nagy türelmet, előzékenységet, szakmai tanácsadást, eligazítást várnak, Ez jogos igény, itt kezdődik a kereskedelem. Ide kell elérnünk. Tisztelt országgyűlés! A választókerületem lakosai nevében is őszinte meggyőződéssel fogadom el a beszámolót és köszönjük meg a közgazdasági koncepciókat kialakító, vezető és irányító szerveknek, az iparban, élelmiszeriparban tevékenykedőknek és nem utolsó sorban a kereskedelemben dolgozóknak, hogy összehangolt munkájuk olyan kedvező helyzetet teremtett, amelyről az őszinte hangvételű tájékoztató beszámolhatott. A somogyi képviselő után Barta László (Szolnok megyei képviselő), a megyei tanács elnöke kiemelte: felmérésük szerint a szerződéses üzletek munkája kielégítő, megfelel a várakozásnak, gazdaságosan működnek,. több helyen javult a választék, megfelelő a ki- és a felszolgálás. Mesterházi Mária (Vas megye), az Egyesült Gyógyszer - és Tápszergyár körmendi gyáregységének dolgozója vasi tapasztalatok alapján mondta: a kiskereskedelmi hálózat fejlesztésétől elmaradtak és korszerűtlenné váltak a nagykereskedelmi létesítmények. A jövőben az arányos fejlesztésre figyelni kell. Havasi Béla (Borsod megye), az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: gz ipar es a kereskedelem közös munkájában döntő fontossága van az új kapcsolati formák keresésének, az új értékesítési módszerek elterjesztésének. A megyében — akárcsak az ország más pontján — még bőven akad lehetőség a közvetlen ipari beszerzés arányának növelésére, a márka- és mintaboltok szaporítására. Dancsák Lászlóné (Nógrád megye), a Váci Kötöttáru - gyár pásztói gyáregységének termelésirányítója elismeréssel szólt arról, hogy a kereskedelmi vállalatok a korábbinál bátrabban változtatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági ellátás további javításara gyorsítani kellene a szerződéses boltok átadását. Tausz János (Pest megye), nyugdíjas, a fővárosi agglomeráció kereskedelmi feszültségeiről elmondta: a térségben mintegy százezer budapesti lakosnak van hétvégi telke. Ellátásuk fokozott igényeket támaszt a kereskedelemmel szemben. Gond, hogy az elmúlt években két százalékkal csökkent az állami kereskedelem alkalmazottainak száma a mesében es ennek egyik oka a dolgozóknak •— a fővárosiakéhoz viszonyított — alacsony keresetében rejlik. Javasolta: az illetékesek fogla 1 kozzanak ezzel a problémával. Szűcs Gábor (Hajdú . megye), az MJ3ZMP Hajdúszoboszlói Városi Bizottságának első titkára eLmondotta, hogy a megye kereskedelmi ellátásában jelentős szerepet játszanak a fogyasztási szövetkezetek, a háztáji es a kisegítő gazdaságok. Szó- vátetie az építkezők anyag- beszerzési nehézségeit, s mint mondotta a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend es fegyelem legyen. Tóth László (Csongrád megye), a szegvári Puskin Termelőszövetkezet növénytermesztési főágazat vezetője: megerősítette: az elmúlt időszakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintetben a helyi, megyei kezdeményezések is segítettek. Az ellátásban mutatko- * zó gondok közül kiemelte a hétvégi kenyérarusítás zavarait, a megoldás lehetősége elsősorban az üzemekben van. .Ezzel az országgyűlés nyári ülésszakának első napja -j- amelyen Apró Antal, Péter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk ma a belkereskedelmi miniszter beszámolója fölötti vitával folytatja munkáját. (MTI)
