Somogyi Néplap, 1982. június (38. évfolyam, 126-151. szám)

1982-06-18 / 141. szám

TANÁCSKOZIK AZ ORSZÁGGYŰLÉS , (Folytatás az 1. oldalról) ezzel foglalkozó szervezet korszerűsítését is megkövete­li — mondotta. — Utalt arra: a nyilvánosan meghirdetett feltételek es követelmények vállalása esetén minden vál­lalat kaphat külkereskedelmi jogot, főleg ha ez az export- tevékenységet előmozdítja. Külön gondot fordítunk — hangoztatta Veress Péter — a kis- és középvállalatok, vala­mint a szövetkezetek export- tevékenységének elősegítésé­re. Befejezésül hangsúlyozta, hogy bár igen fontosak ’ a szervezeti intézkedések, még­is külkereskedelmi — és fize­tési mérlegünk javulását első­sorban a gazdaság jobb telje­sítőképességétől várhatjuk. Az idén a külső egyensúly követelménye az eddiginél ésszerűbb, megfontolt import­gazdálkodást is követel, nem a kivitel fokozása helyett, ha­nem azzal összehangolva. Ez országunk érdeke és elfogad­ható, józan iránya a cselek­vésnek. Becsei Lászióné, a Borsod- nadasdi Lemezgyár hegesztő­je Űzd és környékének javu­ló kereskedelmi ellátásáról szólva megemlítette, hogy a fejlődéshez szükséges, hogy a régebbi városrészek üzletei­ben is ugyanazok az áruk le­gyenek megvásárolhatók, mint a jól ellátott lakótelepi boltokban. E dolgokban a döntést bátrabban kellene a tanacstestületre bízni. Az első napirendi pont vi­tájában több képviselő nem kért szót; Hetényi István élt a válaszadás jogával. Az ülésszakon elhangzottakra utalva megállapította, hogy nemcsak a központi irányítás területén, hanem a megyék­ben is nagydn élénk és erő­teljes munkát végeznek az ésszerű gazdálkodás erősítése érdekében. Egyetértett azok­!i kai a képviselői vélemények­kel, amelyek a településfej­lesztési eszközök arányos el­osztásának fontosságát hang­súlyozták. Bizakodóan nyi­latkozott az energiaprogram megvalósításának folyamatá­ról, az első gyakorlati ered­ményekről, s megerősítette a teljesítményelv következetes érvényesítését sürgető tör­vényhozói véleményeket is. Juhár Zoltán beszámolója Juhár Zoltán belkereske­delmi miniszter előadói be­szédében elmondotta: A XII. pártkongresszus által kije­lölt celkitü/.ést. az áruellá­tás színvonalának megőrzé­sét — nehezebb külső és bel­ső körülmények között — teljesítettük. A termelőkkel es a külkereskedelemmel kö­zösen végzett munkánk ered­ményeként az ellátás —gaz­daságpolitikai céljainkkal megegyezően — összességé­ben kiegyensúlyozott volt, ezekben az években szélese­dett a választék, és vala­mennyire javultak a vásár­lási körülmények. Az árukí­nálat lehetővé tette, hogy a lakosság pénzjövedelmét többségében igénye szerint költhesse el. A gyakorlatban érvényesül tehát a kormány ellátási felelőssége, amit a törvény 36. paragrafusa is kimond. Az áruellátás jelen­legi színvonala megfelel gaz­dasági fejlettségünk színvo­nalának és az kiállja a nem­zetközi összehasonlítás pró­báját is. Alapvető élelmiszerekből a lakosság igényeit hosszú évek óta szinte maradékta­lanul kielégítjük. Általában ez a helyzet a ruházati cik­kek eseteben is. A háztartá­sok egyre jobban felszereltek korszerű gépekkel. Fejlődött a munkanelyi, a gyermek­es diákétkeztetés. Biztató jel, hogy újból növekszik az étel és üdítőital-forgalom, a vendéglátás fokozatosan visszahódítja vendégeit. A miniszter szólt a gondokról is. A hiányosságok között bőven vannak olyanok, ame­lyek a termelők és a keres­kedelem munkáinak gyengéi­ből származnak és ezért ki­küszöbölhetők. Esetenként például nem jól merjük fel a várható igényeket, vagy az ipar nem a szerződésben foglaltak szerint szállít. A miniszter kitért rá: hogy az idén és az elkövetkező évek­ben is meg akarjuk őrizni az élelmiszerellátás kialakult színvonalát. Bővíteni kell az olcsó cikkek számát, fejlesz­teni a munkahelyi és keres­kedelmi vendéglátást. Szólt az állami kereskedelem fej­lődéséről is. E vállalatok szerepe meghatározó a la­kossági ellátásban. Jogos vi­szont sok észrevétel, hogy amíg nagy kereskedelmi köz­pontok nyíltak a fővárosban és az ország más részein is, addig a kisüzletek száma csőkként. A jövőben megkü­lönböztetett figyelmet kell fordítani rájuk. A szűkösebb beruházási lehetőségeket fi­gyelembe véve elsősorban a meglevő kereskedelmi háló­zat korszerűsítésére, az in­tenzív módszerek alkalmazá­sára, az önkiszolgálásra, a minta utáni, és elójegyzeses értékesítésre’, a házhoz szál­lításra kell törekedni. Juhár Zoltán részletesen szólt hazánk idegenforgal­máról, annak politikai és gazdasági jelentőségéről is. A többi között 1,5 millió ma­gyar állampolgár üdül a ke­reskedelmi szálláshelyeken. A jövőben rugalmasabb ár­politikával, új programokkal törekszünk a belföldi tu­risztikai igények jobb ki­elégítésére — mondta. A miniszter megemlítette: a bevezetett szerződéses és bérleti rendszer keretében ma már mintegy háromezer üzlet működik, a teljes kis­kereskedelmi üzlethálózat 6 százaléka, s 1982 végére ösz- szesen 7000 szerződéses üz­lettel számolnak. Végezetül megemlékezett a mintegy 450 ezer kereskedel­mi dolgozó helytállásáról, anyagi és szociális helyzeté­ről is. Megállapította: sok­szor nagyon nehéz körülmé­nyek között állnak helyt a munkában. Túlnyomó több­ségük szakmai felkészültsé­gével, emberi magatartásá­val kivívta a vásárlók elis­merését. Jogosan igénylik, hogy a jól végzett munká­jukat társadalmilag és anya­gilag jobban elismerjék. Az első felszólaló, Hosszú László, az MSZMP Szabolcs- Szatmár megyei Bizottságá­nak titkára az országgyűlés kereskedelmi bizottságának a beszámolóról alkotott vé­leményét összegezte. Megál­lapította: a belkereskedelmi törvény megalkotása óta he­lyes irányba fejlődik ennek az ágazatnak a tevékenysé­ge. Az élelmiszerellátás színvonala nemzetközi ösz- szehasonlításban is jónak minősíthető. A zöldség-gyü­mölcstermelés, -felvásárlás és -árusítás rendszerével azonban nem lehetünk tel­jesen elégedettek. A képvi­selő kiemelte: jól szolgálja a hazai ellátás javítását, hogy a belkereskedelmi szerveze­tek mind nagyobb befolyást gyakorolnak a termelésre. Az eddiginél gyorsabb ütemű fejlődési lehetőség rejlik az áru útjának további rövidí­tésében, különösen fontos, hogy megtaláljuk az egyéni kockázatvállalás fokozottabb kiaknázásának módjait En­nek egyik eszközeként to­vábbfejlesztésre szorul a ke­reskedelemben meghonoso­dó szerződéses és bérleti rendszer. Ugyanakkor új ösz­tönző formák kialakítása szükséges a hagyományos keretek között dolgozó üzle­tekben is. Ezután megyénk képviselő­je, Radnóti László, a csurgói Napsugár Ipari Szövetkezet elnöke kapott szót. Radnóti László felszólalása Kihasználatlan tartalékaink vannak Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelmi minisz­ter elvtárs olyan beszámolót terjesztett elénk, amely meg­győzően, hitelt érdemlő mó­don tanúsítja, hogy ország­szerte miért terjedt el és vált szállóigévé a „csak en­nél rosszabb ne legyen'’ kí­vánság. Áruellátásunk szín­vonala nemzetközi össze­hasonlításban is figyelemre méltó ez a külföldi sajtó számos elismerő írásából egyértelműen megállapítha­tó. A miniszteri tájékoztató azonban feltárta a gondokat is. A felszólalás szűkre sza­bott időtartama okán csak egy-két problémával foglal­kozom. Ezek közül elsőnek a kis települések ellátásáról szól­nék. Az utóbbi években az országgyűlés plénumán is egyre gyakrabban hallani e területek gondjairól, hiszen milliók élnek itt ma is. Elő­térbe került a települések lakosságmegtartó képessé­gének erősítése. Az itt élő emberek közérzetét, hangu­latát meghatározza az ellá­tás színvonala. Itt még van tennivaló bőven. E telepü­lések alapellátást szolgáló boltjainak, egyéb kereske­delmi egységeinek működte­tése nem gazdaságos. A forgalomba hozott fo­gyasztási cikkek nagy • ré­szének rögzített vagy maxi­mált ára van, igen alacsony árréssel. Az 1—2 százalékos forgalomarányos állami tá­mogatás közelről sem elég­séges a probléma megoldá­sára. Még a központi árintéz­kedésekből eredő költségek emelkedését sem fedezi. Az állami támogatás emelésére mostanában köztudottan nem lesz mód. A rentábilis mű­ködés a jelenlegi körülmé­nyek között tehát nem biz­tosítható. Nehéz így e ke­reskedelmi egységekhez szak­képzett személyzetet bizto­sítani, különösen megfelelő boltvezetőt. Jövedelmük, ju­talékuk alacsony. Megítélésem szerint elke­rülhetetlenné válik jó néhány árucsoport haszonkulcsanak felülvizsgálata, meg abban az esetben is, h* ez a fo­gyasztói árakra is hatással lenne. Ezt viszont a követ­kező időszak központi árin­tézkedései kóz.ött kellene fi­gyelembe venni. Nem tart­ható az az ellentmondás, hogy az üzemelési költségek évek óta emelkednek, az ár­rés pedig marad. Másik meg­oldásként javasolnám, hogy a nem alapvető fogyasztási cikkek körében ismét lehető­vé kellene tenni az alapár­tól való eltérést, amit a múlt év végéig az árképzési irányelvek megengedtek. Eb­ből alapot lehetne képezni e falusi boltok, egyéb keres­kedelmi egységek működési feltételeinek megjavításához. A beszámoló fontos teret szentel az idegenforgalom alakulásával összefüggő kér­déseknek. Az adatok isme­retében az a meggyőződés alakul ki az emberben, hogy itt egy olyan népgazdasági ággal állunk szemben, melyet következetesen, kiemelten fejleszteni szükségszerű. Ehhez hazánk adottságai kedvezőek, számottevő, ki­használatlan tartalékaink vannak. Somogy megyei kép­viselő vagyok. Megyénk az ország legexponáltabb ide­genforgalmi körzetei közé tartozik, sok termálforrása, jelentős határszakasza és fő­leg a Balaton miatt. Ezért fokozottabban irányul érdek­lődésem e fontos téma felé. Gond. hogy e terűiéi én a fejlesztés erősen tőkeigényes. Ehhez csak idegen források igénybevételével juthatunk. Ma nagymértékben megne­hezültek a hitelfelvételi le­hetőségek. ezért nagyobb erőfeszítéseket lehetne tenni a közös érdekeltségű, ve­gyes vállalatszerű fejleszté­sek irányában. Az egyik kulcskérdés — a meglevő létesítményeink gazdaságosabb kihasznált­sága érdekében — az üdü­lési szezon meghosszabbítása. Ez tőkeigényes, többek kö­zött uszodák építésével, ter­ma lkutak bekötésével és egyéb infrastruktúra kiépí­téssel jár, viszont megérné, mivel a már meglevő objek­tumok kihasználását segítené elő. Természetesen a befek­tetés mellett sok egyéb té­nyező javításával is segít­hetnénk, javíthatnánk az idegenforgalom minőségi mutatóit. Így: — ésszerűbb vendéglátó­ipari árpolitikával, a na­gyobb forgalom, kisebb va- gyonelv alkalmazásával; — a környezeti kultúra alapvető javításával, ezen belül is a jogosan kifogásolt mellékhelyiségek tisztasága területén. Tisztelt képviselőtársaim! Belső ellátásunkban meny- nyiségi gond alig akad. A lakosság részéről évről évre kevesebb az ilyen jellegű panasz. Minőségi és válasz­téki hiányosságok azonban még bőven vannak. A vá­laszték jobb kielégítését a határmenti árucsere kereté­ben bonyolított kereskede­lem is számottevően segít­heti. Az engedélyek kiadásá­val olyan politikát kellene folytatni, hogy a határmenti árucsere ne csak hiánypótló szerepkört töltsön be, ha­nem kifejezetten választék­bővítést is eredményezzen. Nem lenne baj, ha ez a ke­reskedelempolitika hazai versenyt támasztana. A ver­senyhelyzet által kiprovo­kált minőségjavulás hasznát a fogyasztók élveznék. A ha- tarmenti árucsere nem jelent terhet az ország devizamér­legére, mivel alapelv a ki­egyenlített forgalom. A ta­pasztalat azt mutatja, hogy a cserében érdekelt felek majd­nem mindig megtalálják a kölcsönösen érdeklődésre szá­mot tartható cikkeket Csu­pán az engedélyezési pro­cedúra nehézkes, sokszor erőltetettnek tűnő magyaráz- gatások — nálunk is es a partner országok illetékes szervei részéről is — akadá­lyozzák az árucsere e for­máját. A tájékoztató ismer­teti a fogyasztási import le­hetőségeit is. Ebből megtud­juk, hogy a kiskereskedelmi forgalomban az import fo­gyasztási cikkek most mint­egy 16 százalékot képvisel­nek. Ismereteim szerint e te­rületen meg komoly tarta­lékaink vannak. Alapvető hi­bának tartom, hogy sem az importot bonyolító külkeres­kedelmi vállalatnak, sem az üzletkötőnek nincs érdekelt­sége abban, hogy olcsóbban vásároljon. Az érdekeltség hiányát egyáltalán nem pó­tolja egy-egy adminisztratív jellegű, kétes értékű belső rendelkezés. Érdekeltség nélkül az üzletkötő nem vegez többletmunkát az ár­alku folyamán, hiszen a bi­zományosi konstrukcióban történő beszerzéseknél ak­kor több a vállalati jutalék, ha magasabb az összeg. Tu­dom, hogy a rendezés bér­szabályozási korlátokba üt­közik, mégsem tartható fenn ez az ellentmondás, amikor ilyen nehéz a devizahelyze­tünk. Egy fontos szabályozó itt teljesen ellentétes a nép- gazdasági érdekkel. Tisztelt országgyűlés! A belkereskedelem hely­zetéről szóló napirend tár­gyalása reflektorfénybe állí­totta egész kereskedelmünk helyzetét. Az emberek most többet foglalkoznak e té­mával, érvelnek és vitatkoz­nak. A viták során az állás­pontok általában úgy ala­kulnak, hogy ki-ki a pult melyik oldalán áll. Számsze­rűleg a többséget azok kép­viselik,' akik az eladóktól mosolygós arcot, nagy türel­met, előzékenységet, szakmai tanácsadást, eligazítást vár­nak, Ez jogos igény, itt kez­dődik a kereskedelem. Ide kell elérnünk. Tisztelt országgyűlés! A választókerületem lako­sai nevében is őszinte meg­győződéssel fogadom el a beszámolót és köszönjük meg a közgazdasági koncepciókat kialakító, vezető és irányító szerveknek, az iparban, élel­miszeriparban tevékenyke­dőknek és nem utolsó sor­ban a kereskedelemben dol­gozóknak, hogy összehangolt munkájuk olyan kedvező helyzetet teremtett, amelyről az őszinte hangvételű tájé­koztató beszámolhatott. A somogyi képviselő után Barta László (Szolnok me­gyei képviselő), a megyei tanács elnöke kiemelte: fel­mérésük szerint a szerződé­ses üzletek munkája kielé­gítő, megfelel a várakozás­nak, gazdaságosan működ­nek,. több helyen javult a választék, megfelelő a ki- és a felszolgálás. Mesterházi Mária (Vas megye), az Egyesült Gyógy­szer - és Tápszergyár kör­mendi gyáregységének dol­gozója vasi tapasztalatok alapján mondta: a kiskeres­kedelmi hálózat fejlesztésé­től elmaradtak és korszerűt­lenné váltak a nagykeres­kedelmi létesítmények. A jövőben az arányos fejlesz­tésre figyelni kell. Havasi Béla (Borsod me­gye), az MSZMP Borsod me­gyei Bizottságának titkára hangsúlyozta: gz ipar es a kereskedelem közös munká­jában döntő fontossága van az új kapcsolati formák ke­resésének, az új értékesítési módszerek elterjesztésének. A megyében — akárcsak az ország más pontján — még bőven akad lehetőség a közvetlen ipari beszerzés arányának növelésére, a márka- és mintaboltok sza­porítására. Dancsák Lászlóné (Nógrád megye), a Váci Kötöttáru - gyár pásztói gyáregységének termelésirányítója elisme­réssel szólt arról, hogy a kereskedelmi vállalatok a korábbinál bátrabban vál­toztatnak módszereiken. Megjegyezte: a lakossági el­látás további javításara gyorsítani kellene a szerző­déses boltok átadását. Tausz János (Pest megye), nyugdíjas, a fővárosi agglo­meráció kereskedelmi fe­szültségeiről elmondta: a térségben mintegy százezer budapesti lakosnak van hét­végi telke. Ellátásuk foko­zott igényeket támaszt a ke­reskedelemmel szemben. Gond, hogy az elmúlt évek­ben két százalékkal csök­kent az állami kereskede­lem alkalmazottainak szá­ma a mesében es ennek egyik oka a dolgozóknak •— a fővárosiakéhoz viszonyí­tott — alacsony keresetében rejlik. Javasolta: az illeté­kesek fogla 1 kozzanak ezzel a problémával. Szűcs Gábor (Hajdú . me­gye), az MJ3ZMP Hajdú­szoboszlói Városi Bizottságá­nak első titkára eLmondotta, hogy a megye kereskedel­mi ellátásában jelentős sze­repet játszanak a fogyasztá­si szövetkezetek, a háztáji es a kisegítő gazdaságok. Szó- vátetie az építkezők anyag- beszerzési nehézségeit, s mint mondotta a lakosság jogos kívánsága: e területen is rend es fegyelem legyen. Tóth László (Csongrád megye), a szegvári Puskin Termelőszövetkezet növény­termesztési főágazat vezető­je: megerősítette: az elmúlt időszakban érezhetően javult az áruellátás. Ebben sok tekintetben a helyi, megyei kezdeményezések is segítet­tek. Az ellátásban mutatko- * zó gondok közül kiemelte a hétvégi kenyérarusítás zava­rait, a megoldás lehetősége elsősorban az üzemekben van. .Ezzel az országgyűlés nyá­ri ülésszakának első napja -j- amelyen Apró Antal, Pé­ter János és Cservenka Fe- rencné felváltva elnökölt — befejeződött. Törvényhozó testületünk ma a belkeres­kedelmi miniszter beszámo­lója fölötti vitával folytatja munkáját. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents