Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-12 / 109. szám

Nemcsak az atom, hanem a pacemakerek (a szívműködést segítő készü­lékek) korát is éljük. Ezek csendesebbek a bombáknál, de még az atom hajtotta erőműveknél és jégtörőknél is; csak a szívünket dobog­tatják. Mind hosszabb az átlagos életkor, az ember lassanként kiimeri magát a legbonyo­lultabb műszeren, önmagán. Ahogy a költészet elfordul a szívtől (hiszen közhely már róla, hozzá szólni), úgy közeledik hozzá az orvostu­domány. Fölriadt a világ az első szívátültetéskor, film­sztár lett Barnard proíesz- szor. . Talán csak egy valaki — a beteg szervezete — til­takozott az idegen anyag ellen, de nem ez volt a léfontosabb. Közeledünk a szívünkhöz. Vannak persze csendesebb szenzációk is. Számítógé­pekbe táplált vizsgálati eredmények, amelyek elmé­leti feltételezéseket hivatot­tak bizonyítani vagy cáfol­ni; adatok a szívünkről. Ol­vasom : a keringési betegsé­gek az összes halálozások­nak több mint a felét /ókoz­zák, minden hatodik magyar szívinfarktusban hal meg. Hangyamód gyűjtöm róla az egyszerű ismérveket: a városiasodásból eredő be­tegség, az életmód, a táplál­kozás, a stressz okozza szív­izmaink elhalását. — Is — mondja az orvos. — És ez benne a borzasztó. A szív mindenért felel, a szívért minden felelős. Z. traktoros, akinek éle­tében mindvégig a föld ad­ta a kenyeret, a friss leve­gő az arcszínt, ugyanúgy a szívéhez kapott és meghalt, mint F. vállalati igazgató, aki otthonától szolgálati atstón ment füstös irodájá­ig és vissza, évekig. G. úszott és teniszezett, T. do­hányzott és zsíros ételeket evett. A halál nem tett kü­lönbségiét köztük. Ismét az orvosé a szó:.— Olyanok vagyunk, mint a krimik áll­hatatosan papázó detektív- jei, csakhogy nekünk sokkal nehezebb fölfednünk a gyilkos kilétét. Falja a számítógép szivünk adatait, farkasét­vággyal eszi, hogy aatan ko­nok kopogással papírra ves­se véleményét. Az Országos Kardiológiai Intézet 1965- ben kezdett vizsgálatot há­rom községben: Mártélyon, Székkutason és Gyulaváron. Miért éppen ezekben a fal­vakban ? — kérdem dr. Gyárfás Ivánt, az intézet tudományos osztályvezető­jét — A mezőgazdasági mun­kásokra voltunk kíváncsiak — feleli. — Es méi valami­re: a táplálkozás, a magas vérnyomás és a szívkoszorú- er-megbetegedések össze­függéseire. Ezen a vidéken az összkalória 45 százaléka allatá zsiradékból származik.- A vér koleszterinszintje és a szívbetegségek édes test­vérek, Az intézet csatlakozott a minhesotai vizsgálathoz, amely nyolc ország adatait gyűjtötte csokorba, és ta­valy fejeződött be. Azaz: a számítógépek csak most láttak igazán munkához. A finnek, a hollandok, a görö­gök, az olaszok, a jugoszlá- vok, a japánok, az Egyesült Államokban élők és a ma­gyarok kitárták szívüket a komputereknek. Kevés ennél szebb nem­zetközi vizsgálatról hallot­tam még. A Székkutasd pa­rasztember kaszálásba, gon­dokba fáradt szívét, az Egyesült Államok mened­zserének és a finn favágók­nak a szívével hasonlítja májd össze számatlan adat birtokában nyolc ország ku­tatócsoportja. — hogy ki­mondja a fél világot átölelő kórelözményt. Egy meglepő jelenségre mégis fölfigyel­tek: a finn favágók között sokkal több a szívbeteg, mint az amerikai menedzse­rek között. Ez is azt tanúsít­ja, hogy alighanem az egyik döntő ok a zsír, a kolesztrin. Felkiáltójeles figyelmez- tetes ez nekünk, ma- gyarukuak, akik az oaz­Szívek a dossziéban Film jegyzet szesftett statisztikák alap­ján testsúlyunkkal Olasz­ország és Jugoszlávia mö­gött a harmadikok, vé­rünk koleszterintartalmát tekintve a finnek után a másodikok vagyunk. Vér­nyomásunk az alacsonyab­bak közé tartozik, de a gra­fikonok szerint szépen és egyenletesen nő. Persze át­lagokról volt szó, s, ezért tu­lajdonképpen* hibás a töb­bes szám első személy. De ha az olimpiák nemzetközi mezőnyében büszkék va­gyunk rá. most sem hagy­hatjuk el a ,,mi”-t. Gyara­podtunk. nőtt az életszínvo­nal. többet és jobbat eszünk, aminek, úgy tetszik, csak a szívünk örül kevésbe. Bonyolítsuk tovább a dolgot, es mondjuk meg. hogy az angolok néhány éve világgá kürtölték: a víz lágysága is hozzájárulhat a koszorúér megbetegedések­hez. A Kardiológiai Intézet Budapest két déli kerületé­ben — Rákoson és Ferenc­városban — vizsgálta meg közélebbről az infarktus előfordulását, és megállapí­totta, hogy a IX. kerületben jóval többen kapják meg e betegséget Miért? Szerepet játszik benne a lakosság összetétele, a környezet, és az, hogy a főváros XVII. kerületében a legkeményebb az ivóvíz. Érzem, kezd ideges len­ni az olvasó, ezért gyorsan leírom: a stressz a legne­hezebben vizsgálható ténye­ző. Ki tudná mégmondani nekem, hogy az ősember volt-e idegesebb, amikor meglátta az ósmammutot vagy a totócédulát munka­helyén komótosan kitöltő Kovács, amikor észreveszi főnökét? Fogas kérdés. A felelet rá ugyanolyan ne­héz, mint azt megállapíta­ni, hogy a munkásnak re­meg-e jobban a gyomra, amikor anyaghiány van vagy az igazgatónak. Fele­lősségérzet, alkat dolga. Morris angol professzor az angol buszok dolgozói­nak vizsgálta meg a szívét. A sofőrök között több volt a szívbeteg, mint a kalauzok között Megmérte a nadrág­bőségüket is: a buszvezetők hordtak nagyobb nadrágot. Ám a vizsgálat azt is kide­rítette, hogy a sofőrök már felvételük idején is teste­sebbek voltak a kalauzok­nál! Számolnunk ketl tehát a szívbetegséggel, s ha nem teszünk ellene semmit, jó­formán előre meg van ha­tározva szívünk sorsa is. Anyicsko-v orosz tudós már a századfordulón észre­vette ezt; nyulakat etetett koleszterinnel, s az ered­mény nem maradt el: szí­vük mind nehezebben bírta a munkát. A Kardiológiai Intézet foglalkozik gyógyszeres kí­sérlettel is: az Egészségügyi Világszervezet genfi irodá­jának fölkérésére Anglia, Csehszlovákia és Magyaror­szág kapcsolódott be a ku­tatási programba. ötezer pesti önként jelentkezőnek gyógyszerrel csökkentették koleszterinszintjét, s az 1967-ben megkezdett vizs­gálat egy dolgot máris bi­zonyított: ok—okozati a vi­szony, azaz csökkenitek . a kísérletben résztvevők ko- szorúér-bántalmai. Elkalandoztam a há­rom faliétól, csak azért, hogy tanúsítsam, hány és hány párhuzamos vizsgálat szükséges ahhoz, hogy az emberi szervezetnek és kör­nyezetének a titkai közül akár egy is kitárulkozzék előttünk. Egy tanú, egy bizonyíték még nem tanú, nem bizonyíték. Az ok—oko­zati viszonyt ezernyi oldal­ról kell megközelíteni, hi­szen nem másról: a szí­vünkről van szó! A té­vedés eshetőségét minimá­lisra kell csökkenteni. Ezért nő jelképes óriássá az adat­bank, ahová betáplálják a szivek ezreinek adatait, ezért válik szimbólummá minden ilyen vizsgálat, amelyik azt hivatott megtudakolni, ho­gyan viselkedik korunkban Fellini — felhőben az emberiség szíve. Minden szív sorsot takar, minden EKG-görbe mögött ott az élet — arról vallva, hogy milyen kitörölhetetlen em­léket hagyott hátra benne hétköznapjaival. A hálom községben több mint tíz esztendeig tartott a szívvizsgálat Az intézet matematikusa papirról ol­vassa az adótokat: a 40—59 évesek kerültek az orvosok elé. összesen mintegy ezer férfi. Akadt, aki másodszor már nem jött el. mert huza- kodott a vérvételtől, de a legtöbben komolyan vették a dolgot. Hat százalékuk már akkof- szívbeteg volt. egy évvel később ezer férfi közül további tizen mutat­kozott a betegség határozot­tabb jele. Az adatok elemzése még folyik, korai volna messze­menő következtetéseket le­vonni. Csak tanulságokat hirdethetek: legyen gondumk az étkezésre, mert nem mindegy, mit eszünk; igye­kezzünk nyugodtan, ki- egyensúlyozoDtabban él™, nem dohányozni, többet mo­zogni. Legyintek magamra. A kisiskolások is szajkóz­zák már tanácsaimat. De lám, mégsem fogadunk szót: tízezer húsz éven felüli fér­fi közül 56, ugyanannyi nő közül 21 betegszik meg évente heveny szívizomin­farktusban. A fejlett orszá­gokban az összes halálozá­soknak megközelítőleg a fe­le, a rokkantság harmada szív- és érbetegségek követ­kezménye. Pacemakerek segítik a lankadó szívet. Arammal késztetik dobbanásra. Há­Feilini a feminista? Nyi.- latkazata szerint rokonszen­vezik : „Csodálom a női egyenjogúságért küzdő moz­galmakat; és úgy találom, igazuk van. Ezt egészítem ki azzal, hogy Olaszországban végbement egv sajátos va­lódi forradalom. Ennek ered­ményeként új notipus szüle­tett. aki megköveteli, hogy eddig nem tapasztalt figye­lemmel kövessük.” Nyilat­kozott. és leforgatta A nők városa című monstre filmet. Milyenek a nők az új Fel­lini-filmben? Körülbelül olyanok, mint Robert Merle bestoelleiében, A vedelt fér­fiakban; még fasiszta ro- hamcsapatuk is megjelenik, hogy mérésire tanítsa az egykori donjuant. De indul­junk el a kályhától, ahogy a tánciskolában szokás! Spa- nora-z professzor kikezd egy vonzó növel a vonaton; nyo­mába ered, de— légy a tej­be —egy feminista kongresz- szus kellős közepébe pottyan, ahol egyre fokozódó nvug- talansaggal hallgatja az ide­ológiába csomagolt szitkokat nemeréi. mely patriarchátust valósított meg és érzelmileg, fizikailag, gazdaságilag ki­zsákmányolja a nőt. Hősünk e kusza világról menekülni kezd; de egyre keservesebb helyzetek foglyává válik: matróna üldözi szerelmével, majd tinédzser úánybandák fogságába kerül, hogy aztán egy különös palota vendége legyen ... Vendéglátója Kartoné doktor, talán , az utolsó donjuan, aki azonban egyre inkább kiszolgáltatott­ja a felülkerekedő női ter- rorcsapatnak. Spanoraz itt találkozik össze feleségével, aki házasságuk kudarcáért okolja. A profasszort játszó Marcello Mastroianni később egészen különös cirkuszs- vurstli körülmények között reprodukálhatja élete nőkap- csólatait, és ekkor kezdünk gyanakodni: hősünk álmo­dik. Valóban, ez derül ki az utolsó képsorokból. Nyo­masztó álma lelkiismeret- furdalás terméke. Hosszú film ez. A burjánzó „látomások” bármennyire is eredetiek, egy idő után már nem tudják meglepni, ámu­latba ejteni a nézőt. Hol van már az Amarcord bumfordi- ságában is hamvas bája? Végig az volt az érzésem, Fellini ködösít: felhőbe bur­kolózik. Filmet készít a* örök kapcsolatról, de „nem adja ki” magát. Vagy min­dent elmondott már az Édes élettől és Casanováig, amit akart erről a kérdésről? D« mit is lehet hozzátenni Ka- rinthyhoz, aki szerint a nő és férfi sohasem értheti meg egymást, mert mind a ketten mást akarnak: a nő férfit, a férfi not. . . ? I,. I. Az egyéniség kibontakozása A 3—6 éves gyermek személyisége nyan köszönhetik az életet e parányi műszernek? Nincs róla statisztika. A számító­gépek mással vannak elfog­lalva: a még támogatásra nem szorult szívek adatait falják, hogy válaszukkal is­mét az emberiséget figyel­meztessék. Azt a székkutasi földmunkást is, akinek EKG-lelete már valahol a tengerentúlon, Minnesotá- ban fekszik sorszámozva, egy színtólenszürke dos­sziéban. Tamás Ervin Gyakori jelenség, hogy ut­cán, autóbuszon, boltban fölkelti figyelmünket egy- egy ordítozó, toporzékoló ap­róság. A szülők általában szégyenük gyermekük visel­kedései, mert: „mit szólnak az emberek. az ismerő­sök?... Azok a szülök, akik kevésbé ismerik a 3—6 éves kisgyermek életkori sajátos­ságait, a gyermek alakuló, változó személyiségét, egyé­niségét, áMa lábán kellemet­lenül érzik magukat, nem tartják természetesnek gyer­mekük „feltűnést keltő” vi­selkedését. A toporzékolás a kisgyer­mek dacreakciójának egyik megnyilvánulása. A dühös, valami ellen tiltakozó gyer­mek nem neveletlen. Az ön­uralmát vesztő gyermeknek ugyanolyan a mozdulata, mint a dühös felnőtt asztal­csapkodása. A gyermek gör­csösen ragaszkodik kívánsá- -gaihoz, s ha azt nem telje­sítik. sír, toporzékol, néha a földre veti magát. Ilyen­kor megközelíthetetlen, szinte nem is hallja, amit az anya vagy a apa mond neki. Gyakran az a benyo­másunk. hogy nem is az utasítást nehéz teljesítenie vagy a megtagadott dologiéi lemondania, hanem ellenke­zik — az ellenkezés kedvé­ért. Sokszor így is van ez, s ha ezt megértettük, akkor a dac magyarázatához is kö­zelebb jutottunk. Kaposvári (zenés) nyár Országos népzenei találkozó — Finn kórus érkezik Elkészült a kapovsári nyár három hónapra szóló prog­ramja. Nem titok, hogy a megyeszékhelyein nem épül­tek meg azok az intézmé­nyek helyszínei, amelyek kö­zött válogatni lehetne és su­ites, műfajokban gazdag nyári „csemegevei” várhat­nák a városba érkező ven­dégeket. Az idei nyári ren­dezvénylista készítői számiba vették mindezt, s hogy ez az „évad” mégis többet ígér a tavalyinál, annak köszön be­lő : „fölfedezték” a zenét. Az idei kaposvári nyár a zene Jegyeben szép élménye­ket ígér. Június 12-én, 13- án rendezik meg Kodály Zoltán születésének századik évfordulója tiszteletére az országos népzenei találkozót, s Kaposvár lese a házigaz­dája. Tíz pávakört hívott meg a Kórusok Országos Ta­nácsa e találkozóra; a dísz­hangversenyt a Munkácsy gimnázium aulájában június 12-én tartják. Ugyancsak jú­niusban jönnek össze Ka­posváron a VII. kamarazenei taLálkozó résztvevői, a zene­iskolai tanárok. Hagyomá­nyos esemény ez a somogyi megyeszékhelyen’, s az idén háromnapos lesz. Finn kórus érkezik hozzánk július 1-én, a kouvolai városi férfikar, s a Munkácsy gimnáziumban mutatkozik be. Közreműkö­dik a Somogy* megyei Peda gogus-fgrfi kar. Augusztus a kamarazenei esték hónapja. A Reneszánsz e.s a Barokk együttes hang­versenyeit hallhatjuk a So­mogyi Képtárban. A rock­zene híveinek a Hobo Blues Band és a Karthago műso­rát ajánljuk — az ifjúsági házban — júniusban és jú­liusban. Tei veznek egy operett es­tet is Kaposváron. A színház múzsája sem kerüli el városunkat: a nyá­ri színházi produkciókat Kaposváron is bemutatják. Háiom pódi umesst et rendez­nek július 26-án Pécsi Ildi­kó, augusztus 24-én Bárdy György és (sajnos, túl kö­zeli a második időpont) más­nap Sándor György műsorát hallhatjuk. A nyár kiállításai: június 4-én nyílik meg Gyertyás László fotóművész kiállítása a Somogyi Képtárban. Vele egyidőben állít ki az ifjúsági házban Péter János; az ő kiállításának témája a fut­ball. Júliusban Martyn Fe­renc kiállítása lesz látható a Somogyi Képtárban, a gusz­tusban iparművészek cso­portja mutatkozik be. Megrendezik a csillagász baráti körök országos talál­kozóját is az új Uránia csil­lagvizsgálóban. Itt lesz júni­us végén az amatőr csillagá­szok országos tábora. Az idei kaposvári nyár is Kaposfüredről „indul”. Jú­nius 11-én, 12-én. 13-án a tavalyinál gazdagabb prog­ram varja az érdeklődőket A kisgyermek ebben a korban fedezi föHr hogy ő „valaki”. Külön kis egyén. Ó a Zsolti ő a Rita ö az anya ..aranybogara” stb. Ezt az újonnan fölfedezett egyé­niségét akarja érvényesíteni. önálló akaratát kipróbálni. Ezzel azonban sokszor túl­lépi a normális kereteket. A szülők többsége ilyen esetek­ben szomorúan állapítja meg hogy „akaratos” a gyer­meke. Erre a következtetésre a szülőik különbözőképpen jutnak. Az a szülő, aki leg­apróbb részletekig előírja a gyermek tennivalóit, . akara­tosságnak minősíti például azt * is, ha a gyermek más ruhát szeretne fölvenni, mint amit a szülő helyesnek tart. Más szülők úgy vélik, hogy a gyermek bontakozó egyé­niségét nem kell elnyomni, nem kell minden apró-csep­rő dologban utasitgatni, szinte pórázon vezetni. Nyil­vánvalóan ezeknek a szü­lőknek van igazuk. Mert ha a gyermek állandóan tilta­kozásokba ütközik, teroné- I szetes akarati megnyilvánu­lásai csakhamar dacos ellen­kezéssé, akaratoskodássá fa­julnak. Ha a szülők bünte­tésekkel, fenyegetéssel, ki­abálással erőszakosan akar­ják megtörni a kisgyermek akaratát, csak azért, hogy megmutatom neki. nem *z történik, amit ,.ó akar”, majd meglátjuk ki mr, erő­sebb ", helytelenül cselekszik. Ha ellenkező végletbe esik és a kicsi minden kívánságát ' teljesíti akkor is, mert ő az engedő kény séget kihasználva hozzászokik a makacskodás- hoz. A szülök ne igyekezzenek megtörni a gyermek akara­tát.. kerüljek az olyan hely­zeteket, amelyek előrelátha­tólag dacot, . a karátossá got váltanak ki; ne adjanak olyankor utasítást (ami el­halasztható lenne) a gyer­meknek, amikor legjobban elmélyült a játékában, ne követeljünk tőle olyat, ami­ről nyilvánvaló, hogy nem tudja teljesíteni (pl. csend­ben maradjon, mondjon ver­set a vendég néniknek stb.). A dac, az akaratosság min­denáron való letörése a sze­mélyiség károsodásához ve­zet. s ez a legtöbb gyermek­nél agresszivitásban is meg­nyilvánulhat. A helyes neve­lői eljárás az igazságos, ag­ressziótól mentes bánásmód. Nem módosítjuk igényeinket hangulatainknak, szeszélye­inknek megfelelően vagy a gyermek könyörgésének, ké­résének hatására. A bánás­módban az alaphangot min­dig a gyermekbe vetett bi­zalom adja meg. A kisgyermek csodálja és tiszteli szüleit, akik mindent tudnak, akik megvédik és segítik. A bizalom és csodá­lat jele, hogy utánozza is őket. A legtöbbször alig ész­revehető kis következetlen­ségek, igazságtalanságok le­rombolják a gyermek bizal­mát, s ezáltal a szülői tekin­télyt is. E nélkül nevelni nem lehet, -csak „idomítas- ról” beszélhetünk. A szü­lőknek ki kell fejleszteniük önmagukban azokat az érté­keket, amelyek alkalmasak arra, hogy tiszteletet kelt­senek a gyermekben. A ma még toporzékoló „emberpalántát” — akit „előcsalogattunk”, mint ta­vaszi napsugár a virágokat, méhecskéket — mi is „dön- gicséljük körül” féltő, okos, türelmes ssxenetetünkkel. Hogy mindig érezze a csa­ládi meleget. Így az éltető szeretet napsugaraiban süt­kérezve egészséges személyi­séggé (egyéniséggé) fejlődik. Bíró Gyuláné vezető óvómiö

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents