Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-09 / 107. szám
Ott lesznek a murepulő-vildgbajnokságon Eg akiit —MM felelt BÉCSI ANZIKSZ Turistaút a Duna mentén Mérnökpilóta-képzés Nyíregyházán Irány a légtér! Tóth László a „Treuer” kabinjában Landolnak a gépek az MHSZ- repülőtéren. Óriás szitakötőként ereszkednek kinyújtott kerékcsápjaikkal a zöld gyepre. Farkas Lászlóval, a MÉM repülőszolgálatának főigazgatójával beszélgetünk a hatalmas tér szélén. — Itt, a nyíregyházi főiskolán 1968-ban kezdődött a mérnökpi- lóta-képzés. Évente évfolyamonként 15—30 hallgatónk van. Fontos, hogy a tanárok a legmagasabb szinten gya koto 1 tass ák hallgatóikkal a repülés tudományát; így az iskolapadokból kikerülve a szakmát valóban értő és szerető repülőgépvezetők és -szerelők lesznek. Nagyon jó volna, ha a gyárak, üzemek egyre több klubot hoznának létre, és a dolgozókat mind nagyobb számban vonnák be a repülésbe. Ezzel az MHSZ munkáját is segítenék. A nemrég alakított MÉM repülőgépes szolgálat motorosrepülögép-szakosztá- lyán belül hívtuk életre a „műrepülőrészleget”; azoknak kívántunk fejlődési lehetőséget nyújtani, akik már túl vannak az alapokon. — Hol és hogyan kapcsolódik a műrepülés a mezőgazdasági szolgálathoz? — Fontos, hogy a végzett hallgatok nagyon jó repülők legyenek, hiszen szolgálatuk során akrobatikus ügyességre van szükség. Ez csak az egyik tényező, de a másik sem elhanyagolható, mégpedig az,| hogy a diákok jobban megbecsülik oktatóikat, ha látják, hogy a legmagasabb fokon tudják mindazt, amit oktatnak. Mindemellett a motoros műrepülést is szeretnénk magasabb szintre emelni; ezért hívtuk életre 1975-ben például a nyírség kupa versenysorozatot. A MÉM nemrég vásárolta Csehszlovákiától az előbb még levegőben látott kitűnő gépeket; ezeken gyakorolnak azok a pilóták, akik hazánk színeit képviselik nyár közepén az Ausztriában megrendezendő mürepüló-világbaj- nokságon. Pászti Tibor, Molnár András és Tóth László — valamennyien innen vannak még a harmincon — tehát a nagy nemzetközi gálára készült. Bravúros gyakorlataikat a tévénézők is láthatják, ugyanis Edelényi Gábor, a Híradó operatőre Kötelék címmel csaknem egyórás filmet készített a pilóták bemutatójáról. — Repülőterünk egyaránt otthont ad repülőiskolásoknak. szerelőknek és sportrepülőknek — mondja Poko- ratzky, András üzemegységvezető főpilóta, a repülőtér parancsnoka. — Mintegy 96— 100 ember jár ki rendszeresen „sportrepülni" hozzánk. Állandó látogatóink az iskolások, az óvodások is; egyelőre a látvány vonzza őket, később bizonyára lesznek, akik beállnak közénk ... Szerencsés vagyok. Három percig alig tartó „rövidített tanfolyam” után — amikor egy technikus bekötöz a kétszemélyes kis sportgép jobboldali ülésére — már tudom, hogy nincs mitől, félnem; csak lehetőleg ne nyúljak semmihez... Felbőg a motor, és a zöldessárga gyep- szőnyeg kiszalad alólunk. Bi- zsergető érzés. Csaknem ezer méter magasból körbepillantva már tudom, hogyha valaki egyszer... L. J. Cjra a fUldfin VALL0M(M)ÁS KÉPPEN Gorilla-pilla A rácsok hűvösek. Deszkaágyam nem. az meleg és puha. Egy kicsit ugyan szálkás, de azért kényelmes. Ketrecem mélyébe, a rácsozatra szerelték. Hogy amikor a slaggal belocsolnak a betonra, elmenekülhessek a víz elől. Mert azt nagyon utálom! Folyton lon- csos lesz tőle a szőröm, s utána órákig megérem szá- rítgatni. Hű, már megint viszket a fenekem! A körmeimmel újra vércsíkokat húzok rá, annyira vakarom, mégsem sokat használ. Ezek a fránya bolhák csak nem hagynak bekén. Befészkelik masukat a szörzelembe, testem rejtett, hajlataiba, s rajtam élősködnek. Szívják a véremet, gyáván meglapulva, s jólétükben szemtelenül szaporodnak. No, már megint itt vannak! Nem, nem a bolhák, SOMOGYI NÉPLAP azok állandó társbérlőim! Hanem a látogatók! Ezek nem tudnak egy cseppet sem nyugodni! Állandóan itt csatangolnak a majomház ketrecei közötti, belebámulnák a kepembe, jókat röhögnek a lüké csimpánzok bohóckodásain, engem meg rémült szemmel szemlélnek, s elhűlve újságolják egymásnak, hogy „Jé, ez meg mekkora!” Most is, na tessék! Az a nyúlt képű, varangy forma, kopasz nyakú milyen fintorokat vág! —- Micsoda májon! Micsoda??? Majom??? Eeéén??? Hát. nem lát ez??? Majom ám, aki mondja!!! Én gorilla vagyok! Go-ril- la! Gooorrillla! Igen! Mit képzel ez? Hat, nem felháborító? Megfizeti az. ilyen oktalan ember a belépti díjat, s azt hiszi, hogy ő a nagyokos, a ketrec mögött meg csupa hülye majom ugrál. Hát, ugrál neki a vénisten! Én szép komótosan megindulok a ketrec sötét mélyéből, hosz- szu kanaim aünte a betonpadlót súrolják. Félelmetesen — mint a megállíthatatlan vegzet — közelgek. A kis nyavalyás, nyúlszájú varangy meg rémülten rámmered, szája vonyításra torzul. s hátrébb ugrik. Remeg a kis eszemadta! Fél! Pedig a ketrec vastag rácsai közöttünk magasodnak. Még szerencse! így legalább távol tarthatom magamat tőle, es a hozzá hasonlóktól. Akik ■ csak a biztonságot nyújtó vasrácsok előtt mernek laíatyolni. Ha nincsenek olyanok, egyből nyuszi- ' vá törpülmek. Igen, utálom az ilyen embereket. Mert ismerem ám őket; nem kell engem félteni! Hiszen van itt a majomházban egy televízió is, amit állandóan nézhetünk. Abban pedig jórészt emberek szerepelnek. Sorsok és tragédiák, örömök és vágyakozások, emberi történetek és tulajdonságok bontakoznak ki. A szemünk előtt. Mert pillánk, bár megszűri, de átereszti a látnivaló fényt. Aki pedig értelmesebb és nemcsak .kabarénak képzeli az életet, az elgondolkozik az emberek cselekedetein. Mert az élőlényeket a cselekedeteik révén lehet csak értékelni. Nem azon, hogy mit akarnak, mit terveznek, hogyan szeretnek, A frágzt! Hanem Becs — valeer. kék Duna, Strauss... És a turista, aki először jár az osztrák fővárosban. meglepődve tapasztalja, hogy azt a Dunát sokféle jelzővel lehet illetni, éppen csak kékkel nem; es hogy Becs — helyzetét kivéve — feltűnően hasonlít Budapestre. Az egyik lényeges különbséget a híres osztrák pedánsság okozza. Ennek .eredményeként a magyar turista is hamar rászokik, hogy a fölöslegessé vált papírt, cigarettacsikket a szemétkosárba dobja . .. Lakosainak számát tekint- be Bécs vissizafelé „fejlődik”. Jelenleg egymillió-hatszázezren lakják, s ebből százezer a jugoszláv meg a török vendégmunkás. Vonz a csendes falu, a jó levegő, a nyugodt életmód, és meglehetősen kevés itt a gyerek. Az aprónépnek való cikkek — mint minden más is — rendkívül drágák, így aztán nyugati szomszédainknál nem a gyermek-, hanem a kutyakultusz dívik. A „jól fésült” ebekkel még az üzletekbe is be lehet térni — senki nem szól érte. Bécs „nagykőrútja’ a Msriahilfestrasse, azaz a Má- riasegíts utca. E nevet talán egy turista adta, aki a kirakatokat nézegetve kiáltott föl így — látva az árakat. Az áru bőség és az árak egyaránt elképesztőik. Egy elegáns ékszer- és óraüzlet tulajdonosának anyja, de még a nagyanyja is, Buzsákon látta meg a napvilágot. Az unoka arról nem beszél, hogy mikor került el innét, annál inkább panaszkodik a mostanában egyre gyakoribb sztrájkokra, politikai merényletekre ... és a saakijzer- vezetekre. Az ú ti társak — a Kapóévá» Városi Tanács dolgozói — a lakásárakról is kérdezik az idegenvezetőt. A tanácsi lakásokért csupán, tizenöt éve kémek bért — előtte ingyen volt. A szövetkezeti lakásokért, több mint hatszázezer forintnak megfelelő összeget kell fizetni, de az öröklakás sem olcsó, majdnem kétmillió forint. Igaz, alapterületük jóval nagyobb, mint a nálunk épülteké. Hazánkban a Dunának fontos kereskedelmi és turisztikai szerepe van; Becsben e folyó nem tartozik a város nevezetességei közé. Az osztrák főváros a Duna egyik partjára épült, a másik oldalon felig késiz nya- ralótelep található. Ha fölépül, a városnak negyven kilométernyi strandja lesz. Létrehoztak: egy mesterséges szigetet is. ahol kedvükre sportolhatnak a bécsi polgárok; oda még kerékpárnál sem lehet belépni, nemhogy autóval. A közelben levő Práter óriáskereke az idén lesz nyolcvanöt éves. S míg Bécs lakosait elfogja a nosztalgia, mások azért dolgoznak, hogy mielőbb átadják a földalatti új szakaszát. Nekünk furcsa, hogy e közlekedési eszköz nem tölt be olyan fontos szerepet Ausztriában, mint nálunk. A másik nagy építkezés a központi kórház. Gigantikus méretei hihetővé teszik, hogy a költség, amit ráfordítanak, meghaladja a hatszázmilliárd forintot. Jobb, ha nem szidjuk a magyar építőipart: a jelenlegi helyzet szerint az építkezés időtartama húsz (!) év. Az ok nem a lassúságban, hanem a korrupcióban keresendő. S ezt tudják a bécsiek is... Az ismert osztrák kedvességet hamar megismerheti a turista, különösen, ha magyar. A bécsi borozónegyedben, a Grinzingben népviseletbe öltözött, mosolygós lányok szolgálják föl a sort. amelyet a reklámokból jól ismert, kockás inges csapos mér. Es a sramlizenekar is rázendít az „Az a szép, az a szép ...” kezdetű nótára. így eshetett meg. hogy egy negyven résztvevőből álló magyar csoport, fejenként egy pohár sör vagy bor mellett — mert több valóban nem került az asztalra — olyat mulatott, mint talán még soha életé- •ben. Borravaló nincs, ásít már belekalkulálták az ital árába. A kedvesség azonban hamar összehozza az egymás szavát nem értő embereket. Ambrus Ágnes Életmód és táplálkozás A cukorbaj A eukorba.i olyan anyagcserezavar, amelynek következtében a szervezet az inzulin hiánya vagy annak hatástalansága miatt képtelen cukrot raktározni és hasznosítani. Tünetei is abból adódnak, hogy a szervezet cu- korböségbem úszik (magas vércukor, cukorvizelés), a sejtek mégis cukoréhségben szenvednek. A cukorbetegséget azonban nem szabad azonosítani az inzulinhiánn.val. A mai cukorbetegek többségének ugyanis nemcsak van, hanem a. normálisnál sokszor még több is az inzulinja, csak az elhízás révén megnövekedett inzuliTúgény miatt még ez a sok is kevés. A cukorbetegség egyidős az emberiseggel: a 3509 evvel ezelőtti egyiptomi írásbeli emlékekben, a papiruszokban is írnak róla. Régen azonban.'mivel kezelni nem azon, hogy mit csináltak és hogyan csinálták! Az emberek tettei pedig sokszor ugyancsak bonyolultak. Olyankor aztán nehéz megérteni őket. Igen. A rácsok hűvösek. Ha odadúgom az orromat a vashoz, kellemes keménységgel tapad hozzám. És biztonságot ad. Az emberek közül sokan sajnálkoznak rajtam. Látom szemükben a szánalom szikráit. Azt hiszem engem sajnálnak. Ha csak nem bezártságukat, saját rácsaikat vélik fölfedezni ezekben a szürkére festett acélrudakban. S akkor meg lehet, hogy önmagukat sajnálják bennem. Mert tár- gyiasítaniuk kell a sajnálatot — valaki másban. Hogy hazudni tudjanak másoknak es önmaguknak egyaránt. Mert az embereknél az ön- hazugság sem ismeretlen fogalom. Ketrecemet rácsok védik. S ezáltal az einberekel tőlem Vagy ehgemet a civilizáció ártalmaitól? Ki tudja? De az is lehet, hogy néni én vagyok ketrecben. Már semmi sem egészen bizonyos, egyértelmű. Pillámat lezárom. Gondolkodom. Tehát... Lehet, hogy majom vagyok! Gyarmati László (ToluLUjiLká tudták, ritka betegségnek számított; a cukorbetegek száma az inzulin fölfedezése után, 1921-től kezdett emelkedni. fokozatosan. A II. világháború és ezi követő évek táplálkozási lehetőségeinek csökkenése miatt számuk — akkor — ismét csökkent. A cukorbaj járványszerú, tömegméretű „szaporodása” az 1950-es évektől kezdődött, s. azóta egyre tart. A világon ma 60 millió a cukorbetegeK száma, hazánkban 300 ezret ismerünk, de legalább ugyanennyi a meg rejtett esetei száma. Somogybán 1960-ban 360 cukorbeteg volt nyilvántartásba véve, számuk mára túllépte a tízezret, s csak Kaposváron is a kétezret. Kiderült azonban az is, hogy fiatal, sovány cukorbeteg alig van több mint régen, es az új esetek túlnyomó többsége az érett korú, kövér cukorbetegek számának növekedéséből adódik. A világon ma a legkevesebb cukorbeteg Vietnamban van (a miénknél több mint százszor kevesebb), s ezek is inkább fiatalabb korú, sovány cukorbetegek. Nagyon sok a cukorbeteg viszont az Egyesült Államokban (tíz millió). A cukorbaj gyakoriságának okát járványtanilag elemezve: egyesek szerint itt nem valódi, hanem csak látszólagos járványról van szó. Nevezetesen a tömeges fellépésnek demográfiai, diagnosztikus és terápiás okai vannak. Más szóval: a megnőtt átlagos életkor miatt több betegség kialakulására van lehetőség, a vizsga latok kiszélesedésével több esetet ismerünk föl, a javmit kezelési lehetőségek pedig a cukorbetegek életét is meghosszabbították. Kiderült azonban. hogy mindezek egymagukban nem indokolják a tömeges megbetegedést, mivel az új betegek háromnegyed része az érett korúak, elsősorban * 40—64 évesek és nem az ennél idősebbek közül kerül ki, s ott is nagy számban fordulnak elő, ahol szűrővizsgálatok nem történtek; a kórkép járványos megszaporodása nem a már ismert cukorbetegek hosszabb életéből, hanem az új betegségekből adódik. „Valódi járványról” van tehát szó, amelyet a megváltozott, mozgásszegény életmód, a mennyiségi és minőségi (cukorbő és zsirbö) l'úUaplálkozas es így az elhízás okoz. A ma uralkodó, inzulintól független cukorbaj ugyanis az emberek túlzott inzulinszükséglete és emiatti inzulin-hatástalansága foljdán alakul ki. A nagyobb inzulinigény és inzulinszint pedig — mint írtam — oka a falánkságnak, a túl- táplálkozásnak, és az elhízásnak is. Ezek a magasabb inzulinértékek felel ősék a eukorba.i tánsbetegségei közül a szív- és érrendszeri betegségekért, illetve szív- infarktusért is. Mindebből következik, hogy a cukorbajnak ebben a formájában testsúlycsökken- tésre kell törekednie, mert az megszünteti a nagyobb inzulinszükségletet, a nagyobb inzulinszinttel járó kellemetlenségeket, a szíves érrendszeri szövődményeket. s megakadályozza az inzulint termelő sejtek végleges kimerülését. A gyógyíthatatlannak tartott cukor- bajnak ez a formája meggyógyítható, de csakis ez a formája, és kizárólag a testsúly normalizálásával. S itt jön mindjárt a diéta elsőbbsége. Ha ugyanis ezeknek a betegeknek vércukor - tablettákat adunk. akkor ezek csak úgy hatnak, hogy az inzulintermelést — és ezáltal a már amúgyis magasabb inzulinszintet — fokozzák. Tehát mutatósán pillanatnyilag csökkentik a vércukrot, de hosszú távon elrontják a cukorbetegséget és beláthatatlan következményekkel járó érszövődményeket okoznak. Ezért nem szabad a cukorbetegnek rögtön gyógyszert adni. Dr. Angeli István A Dél balatoni Vízgazdálkodást és Talajvédelmi Társulat a siófoki járás területén történő mun ka Végzésben fölvess nehézgépkezelőket és szántód! telephellyel férfi segédmunkásokat Jelentkezni lehet a társulat központjában írásban vagy személyesen, Szántód: Vajda János u. 5. 8625
