Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

JÁTSZÓTÉR Gyertyás László felvétele’ új gépjárműk íztosítások Június l-én lép életbe Népi ellenőrök, munkájukról Az Állami Biztosító június 1-től bevezeti a motorkerék­pár-Cascót, a lakókocsik és utánfutók biztosítását, az autóba beépített CB-rádióte- leíonok, beépített televíziók, a kocsiban szállított értéke­sebb szerszámok, 'munkaesz­közök és más vagyon tárgyak kiegészítő biztosítását. A szóló és oldal kocsis mo­torkerékpárral, a rendszám­mal ellátott segédmotoros kerékpárral, a segédmotoros rokkantszállítóval, illetve a segédmotoros háromkerekű teherszállítóval rendelkezők teljes körű. illetve részleges Casco-szerződést köthetnek az Állami Biztosítóval. A teljes körű -Casco alapján a biztosító megtéríti a jármű­ben. annak alkatrészeiben es tartozékaiban keletkezett baleseti jellegű töréskárokat, és az elemi csapásból, lopás­ból eredő károkat fs. A rész­leges Casco annyiban tér el ettől, hogy a töréskárok nem szerepelnek a feltételek kö­zött. Törésnél, elemi es lo­páskároknál a javítható sé­rülések helyreállítási költsé­gét térítik meg. Ha a meg­rongálódott jármű helyreál­lítása műszakilag, gazdasá­gilag nem indokolt, a kárté­rítés összege attól függ. hogy a jármű a baleset időpontjá­ban milyen állapotban volt, mennyit ért. A szerződés sze­mélyi sérülésekre és balese­ti halálesetre is vonatkozik, ez .utóbbi esetben 50 ezer fo­rintot kapnak a hátramara­dottak. Ha a baleset követ­keztében teljesen megrokkan a motoros, 100 ezer forint té­rítés illeti. A teljes körű motorkerék­pár Casco-biztosítás díja a motorkerékpa r értékétől füg­gően évi 300—2880 forintig terjed. A kártérítésből leg­kevesebb 500 forintot, illet­ve az autó-Cascóhoz hason­lóan a kártérítés 10 száza­lékát vonják le önrészese­désként. ötszáz forinton fe­lül az évi díj részletekben fizethető, a részleges Casco díját viszont, amely 100 fo­rint egy évre, egy összegben kell befizetni. A teljes körű Casco Ma­gyarországon kívül vala­Megyénkben a mintegy kétezer-háromszáz agrár- szakember többsége falvak­ban él, s felső vagy közép­szintű vezetőként, szakmai irányítóként az állami gaz­daságokban es termelőszö­vetkezetekben dolgozik. Ők adjak a falusi értelmi­ség zömét — ahhoz azon­ban, hogy számuknak meg­felelő súllyal érvényesüljön kezdeményező szerepük a közösség társadalmi és poli­tikai életében, a mostaninál magasabb szintre kell nö­velni aktivitásukat —- első­sorban a Magyar, Agrártu­dományi Egyesület . szakosz­tályaiban, helyi csoportjai­ban. Erre figyelmeztetett nemrég a MAE megyei szervezetének vezetőségi ülésén Aradi József, a Dél­somogyi Állami Gazdaság igazgatója is, amikor azt mondta: még a tagdíjfize­tési készségnél is fontosabb, hogy a szaarnai munka mel­lett élénk szervezeti, a kör­nyeztet is pezsdítő közéleti tevékenységet folytasson az agrárérlelmiség. A MAE-be tömörült szak­emberek a somogyi szerve­zeten belül agrárgazdasági, állattenyésztési, állatorvo­si, gépesítési, kertészeti, nö­vénytermesztési és növény- védelmi szakosztályban, Il­letve helyi csoponokban — ilyen működik a Siófoki Ál­lami Gazdaságban, a Ka­posvári Mezőgazdasági Főis­kolán, g, iopoaaii tessz be» / mennyi szocialista országban érvényes. A lakókocsikra es utánfu­tókra ugyancsak teljes korú, illetve részleges Casco-bizto- sitas köthető. A teljes körű Casco-biztosítás évi díja 1200-tol 90(H) forintig terjed, amelyet ugyancsak havi részietekben fizethetnek a tulajdonosok. Az önrészese­dés itt is 10 százalék, de legkevesebb 1000 forint. Kártérítés illeti a tulajdo­nost akkor is, ha a megte- lelően lezárt lakókocsiban, utánfutóban elhelyezett sze­mélyi tárgyait ellopják. En­nek felső határa 12 ezer fo­rint. A teljes körű Casco- biztosítást mindazok meg­köthetik, akik vontató gép­kocsijukra egyébként már Caseo-biztositással rendel­keznek. ‘ A lakókocsikra és utánfu­tókra köthető részleges Cas­co nem vonatkozik a törés­károkra, ennek alapján a biztosító csak az ablaküveg törését, valamint az elemi csapásból és lopásból eredő károkat téríti. Ugyancsak június 1-tól a Cascóval rendelkező autótu­lajdonosok kiegészítő bizto­sítási szerződést köthetnek a CB-rádióteleíonok, a kocsiba beépített televíziók és egyéb értékes vagyontárgyak tö­rés-, elemi és lopáskáraira is. Ez a biztosítás csak Ma­gyarország területén érvé­nyes. s határozott vagy ha­tározatlan időtartamra köt­hető. A díj minden esetben a biztosított vagyontárgy ér­tékétől függ. 80-tól 2400 fo­rintig terjed. Már életbe lepett módosí­tás, hogy a személy- és áru­fuvarozást rendszeresen vég­ző, ipar-jogosítvánnyal ren­delkező ügyfelek részére a biztosító a Casco-biztosítási szerződésnél 25 százalékos pótdíjat számol fel, hiszen ezek az autósok az áLagnál jóval több veszélynek van­nak kitéve. A magántaxisok­nak kedvez viszont az a fel­tétel, amelynek értelmében a biztosítási védelem a napi 1 bevételre is vonatkozik. Ha I ezt ellopják; 10 ezer forint értékhatárig a biztosító kifi­zeti a taxis kárát. — és a kaposvári mezőgaz­dasági szakközépiskola ifjú­sági csoportjában végeznek egyesületi munkát. Prog­ramjaikat önállóan vagy esetenként közösen állítják össze, bonyolítják le. Ta­valy több mint száz rendez­vényen mintegy ötezer- négyszázán vettek részt. Ezek a jobbára továbbkep- zésjellegű összejövetelek jól szolgálták a szakmai is­meretek bővítését, az új módszerekről, korszerű el­járásokról való tájékozódást Jó néhanyan épp az egyesü­let jóvoltából jutottak el külföldre — így a testvér- megyekbe is — s hoztak magukkal hasznosítható ta­pasztalatokat. A tanulmanyutakat érintő észrevételeket a MAE me­gyei vezető testületének leg­utóbbi ülésen hallottuk., az egyik szakember arra hívta föl a figyelmet, hogy körül- tekintöboen válasszak ki a külföldre utazó szakmai küldöttség tagjait, legtöbben ugyanis az üzemi szakembe­ren okulhatnak egy-egy ilyen .út során. Példaként egy, a közelmúltban lezaj-r lőtt párizsi látogatást emlí­tett: <t francia fővárosban rendezett mezogazdasagi gépkiállítást szemleio egyik gépész — a somogyi delegá­ció tagja — mit sem törőd­ve azzal, hogy ruháját, kar­jai igencsak ósszekeni olaj­jal, alaposan szemrevetelez- te » &ep szerkezetei» A népi ellenőrökről hall­hattunk a legfőbbet a nagy­atádi járási és városi népi ellenőrző bizottság legutób­bi ülésén: arra kerestek vá­laszt, hogy milyen társadal­mi bázisra számíthatnak munkájúk javításában, az ..utánpótlás'' kiválasztásá­ban. A bizottsági ülés után heten ültünk asztalhoz: Zsibrek Ferenc, a városi és járási bizottság elnöke, dr. Tamás Árpád, a Komfort Ipari Szövetkezet vállalko­zási és jogi osztályának ve­zetője. Dénes Zoltán, a nagyatádi áfész osztályveze­tője, Horváth Ernő, a kon­zervgyár anyag- és árufor­galmi főosztályvezetője, Pongrácz Tibor, a Közúti Építő Vállalat karbantartó lakatosa és Bencsik István, a Dél-somogyi Állami Gaz­daság meliorációs üzemé­nek termelési főmérnöke. Hosszabb-rövidebb ideje Va­lamennyien népi ellenőrök, a bizottság tagjai. Dr. Ta­más Árpád például 1963 óta vesz részt a munkában, míg a legfiatalabb beszélgető partnerünk, a harmincöt éves Pongrácz Tibor, 1980- ban kapta e megbízatást. Hogy hogyan lettek népi ellenőrök? Valamennyin­ket a munkahely, a munka­helyi pártalapszervezet javaslatára választották meg. Többen azonban szak­értőként korábban is közre­működtek az ellenőrzésben. Mennyi elíogialtsagot jelent számukra ez a közéleti te­vékenység? Dr. Tamás Ár­pád szerint — egyébként ő bizottság elnökhelyettese — a vizsgálatok, a különböző értekezletek, az összefoglaló jelentések elkészítése miatt havonta átlagosan két-há- rom napnyi idő megy a szabad idő rovására. Dénes Zoltán alább adja: neki két napot jelent a népiellenori munka. Horváth Ernő már figyelmeztet, nem szabad így számolni. Mert igaz ugyan, hogy az egyes vizs­galatokhoz elengedi őket a munkahely, de a hivatali teendő megvárja őket. S ez jelenti a valóságos többle­tet. Mindezek ellenére meg­éri-e népi ellenőrnek lenni? Az egybenangzó veiemeny: igen. A vaiaszok szerint már csak azért is, mert a Ugyanis hasonló masina dol­gozik az ő szövetkezetében is, és a kíváncsiság nem hagyta nyugton. A másik szakember — Lempel János, a kaposfüre- di tsz termelési elnökhelyet­tese — azt hiányolta, hogy a tanulmányutak résztte- vői nem mindig kapnak le­hetőséget új • ismereteik ’át­adására. Pedig erre — akár az egyesület szakosztályai­ban, akár más keretek kö­zött — nagy szükség lenne hiszen igv terjedhetnek a jó tapasztalatok. Az egyesületi munka ha­tékonyságának növelésére tervezik, hogy a Siófoki Ál­lami Gazdaság, a toponári téesz és a Kaposvári Me­zőgazdasági Főiskola után mintegy tíz mezőgazdasági nagyüzemben szervezik meg a MAE helyi csoportját. Ennek megalakításával ott számolnak, ahol harminc­ötven agrárszakember dol­gozik. Helyi csoport létre­hozását látják indokoltnak — még az idén — a boglári* és a Dél-somogyi Állami Gazdaságban, a barcsi Vö­rös Csillag, a nagybajomi Lenin es a siófoki Novem­ber 7. Termelőszövetkezet­ben; ez utóbbi üzemben mar működik agrárkiub, ‘ s erre építhetnék a csoportot. Ezek a szakemberközössé­gek igen eredményesen se­gíthetik a rendszeres .to­vábbképzést. M. F, társadalmi élet minden' te­rületével megismerkedhet­nek, s a tapasztalatokat sa­ját munkahelyükön is hasz­nosíthatják. De felhasznál­ják-e megállapításaikat azok. akiknél a vizsgálato­kat végezték? Egyáltalában: hogyan fogadják a népi el­lenőröket egy-egy vizsgálat megkezdése előtt? Dr. Tamás Árpád: „ .. .Ritka eset, hogy nem találkozunk segítő szándék­kal. Észrevételeinket több­nyire megköszönik, de sok­szor megfeledkeznek arról, hogy éppen azokkal kéne változtatni a meglévő állapo­tokon ...” Dénes Zoltán: „ .. .Sajat munkámfnal kapcsolatos vizsgálatokban, mint példá­ul az áruellátás, sokakat érintő kérdésekről van szó. Többnyire figyelmet kapnak a megállapításaink, mégis rendszeresen vissza kell tér­nünk egy-egy ’területre, hogy valóban legyenek is válto­zások. De ne feledjük, hagy a népi ellenőrök nem min­denáron a ^hibákat keresik. Tényeket akarnak megálla­pítani. és gyakran segíteni is, főképp a jogszabályok értelmezésében." Horváth Ernő: Egy vizsgálatot sohasem lehet lezárni azzal, hogy ■ megírjuk a jegyzőkönyvet. Gyakran utóvizsgálatokon nézzük meg, hogy mi történt meg­állapításainkkal. Általában jók a tapasztalatok .. .” Bencsik István: ...........Sze­r intem a legtöbb megálla­pításunkat elfogadják. Már csak azért is, mert az álta­lunk felvázolt képpel a le­hető legszélesebb körben is­merkedhetnek meg. A párt- szervek, alapszervezeték ugyanúgy megtárgyalják vizsgálatainkat, mint a 'ter­melési tanácskozásokon. S ennek — ha kimondatlanul is — van kényszerítő hala­S*cl . . A népi ellenörök párt- megbízatásként látják el a munkájukat. Ennek ellenére felmerül a kérdés: milyen elismerést kapnak munká­jukért? Dr. Tamás Árpád: ........ A munkahelyi jutalmazások­nál nem veszik figyelembe, hogy valaki népi ellenor-e vagy sem. Én egyszer kap­tam pénzjutalmat azért, mert a népi ellenőri mun­kámat elismerte a bizott­ság ...” Dénes Zoltán: „... Más társadalmi tevékenységet jobban elismeritek ...” Horváth Ernő: „... Mun­kánkat pártmegbízatásként értékelik, de másképpen nem ...” Pongrácz Tibor: „ ... Ná­lunk méltányolják, főleg ak­kor, ha más . társadalmi •megbízatásai is vannak az embernek...” . Bencsik István: „ ... Nem akadályozzák a munkánkat, de sem anyagi, sem erköl­csi elismerésre nem számít­hatunk ...” Ami a válaszokból kima­radt, azt Zsibrek Ferenctől hallottam: bizottságuk a maga szerény módján igyekszik elismerni a leg­jobb aktivistákat Az utóbbi években 11 ' kitüntetést, 14 emlékplakettet 118 tárgy- jutalmat adhattak at és he­ten részesülhettek jutalom- üdülésben. Erre volt lehető­ségük. S ez már önmagá­ban is szép, ha figyelembe vesszük, hogy Nagyatádon és a járásban. kétszáz- negyven népi ellenőr dolgo­zik: közmegelégedésre, közmegelégedéssel. Nagy Jenő A Kaposvári Közúti Építő Vállalat felvctelr« keres kaposvári faépítésvezetőségére egy vasbetonszerelőt azonnali belépéssel. Jelentkezni lehet a főépítésvezetőségen,. Kaposvár — Császárrét Váljanak közkinccsé a tapasztalatok! Keretet ad a szakemberek továbbképzéséhez

Next

/
Thumbnails
Contents