Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-08 / 106. szám

Kavics a talpunk alatt Műsort kérnek Moszkvából ^Községünkben az elmúlt öt évben 850 méter járdát építettünk.” Született belvá­rosi ember átsiklik az ilye« hírek fölött. Jómagam azon­ban, aki olyian faluban kezd­tem pályámat, ahol esős időben csak a kerítésbe ka­paszkodva tudtam megköze­líteni munkahelyemet, és később, járási székhelyen lakva “is részem volt a jár­da nélküli, sáros út áldásá­ban, másképp olvasom e je­lentéseket. Es jobban is fi­gyelek a talpam alatt húzó­dó betoncsíkra, aszfaltsző­nyegre. A járda ma már termé- B7et.es igénye a legkisebb faluban élőknek is. Százak­kal lehetne mérni csak az utóbbi évtizedben megépí­tett szilárd burkolatú gya­logjárók kilométereit me­gyénkben is. Fejlődésünk, környezetünk kedvező vál­tozásának fontos mutatói e járdák. Sajnos, nemcsak annak: munkánk- minőségének is. Jól emlékszem gyermekko­rom betonjárdáira, amelyek a módosabb családok házai 'rfótt szürkéllettek. Sima fe­lületük a szomszédos, seegé- nyebb utcákból is oda von­zotta a cságázsó snáooikat. A mai gyermekek aligha talál­nának hasonló, e célra al­kalmas területet. Ugyanis az egy-két évvel ezelőtt készí­tett járdák is olyanok, mint­ha legalább negyedszázadig koptatta volna őket, az idó. Töredezettek, felületükről foltokban vagy teljesen le- mállott a záróréteg. Így nagy darab, meztelen kavicsokon botladozik a járókelő, és ha erre jobban a lába elé kény­telen nézni, minden kétséget kizáróan megállapíthatja: a sárgás anyag, amely a kö­vek között porlacloziik. nem hasonlít a cementre. így az­tán a gyalogjáróknak ugyan­csak ügyelniük kell, hogy esős időben ne kérdezzek meg tőlük munkahelyükön: mi az, felétek nincsen járda? És a bitumenes burkola­tok? Tessék megnézni e sö­tétszürke csíkokat! Jó ré­szük — a kellő ágykészítés elmulasztása miatt — már el is süllyedt, csupán néhány folt mutatja a néhány év­vel ezelőtti járdaépítési igye­kezetei, Ahol kedvezőbb volt a talaj, ott is sűrű buckákat emelt az alatta megbúvó, fényre törekvő gyom, amely erősebb lévén a bitumennél, oldalról is jókora darabokat foglalt el magának. Sokat tettünk az elmúlt évtizedekben. Méterek, ton­nák. darabok, férőhelyek, át­lagok, százalékok jelzik éle­tünk kedvező változásait. Bi­zonyítják igényünk növe­kedését — de igénytelensé­günk szívósságát is. A ke­zünk alól kikerülő alkotások arra mutatnak: megelég­szünk ilyennel is. Nekünk ez is megfelel. Be lehet számol­ni róla, és úgy-ahogy még a szerepét is betölti. Leg­alábbis egy ideig. Pedig nem egyszer ugyanannyi, de egy kicsit jobb munkával úgy ,s el lehetne valamit készíteni, hogy az dicsérje az erntet — a készítőjét, a gazdát —, es rendeltetése szerint szol­gáljon. Nemrég egy ilyen — ille­tékesektől tudom: két éva készült — járdán botladozva megkérdeztem: építői igény­be veszik-e az általuk készí­tett betoncsíkot. Nevetve mondta, hogy temiészetesen, hiszen a kocsmához is ez az út vezet. És nem vonták fe­lelősségre őket a hanyag munka miatt? Nem tud róla, bár vb-tag. Ilyesmiről nem esett szó. -Nem hagyott nyug­ton a _ kisördög. megjegyez­tem: vajon hány mázsa ce­ment változott át „csodás módon” folyékony anyaggá — sörré, borrá, feleseteké. A felettesek, a gazdák elnézé­sével és — általában — a lakosság segítségével. Akik pedig jól tudják, honnan származik az olcsón veszte­getett építőanyag, és azt is, hogy még a legjobb minősé­gű kavicshoz is megfelelő mennyiségű kötőanyagra van szükség — hogy tartósan megszilárduljon. De tessék megfigyelni! Egyes helyeken ma is tu­dunk gondos munkát végez­ni. Olyan betonlapokat ké­szíteni, amelyeken akár csá- gázni is lehetne. Pa ál László Versenyképes árut — termelékeny munkával Megnyílt a műszaki és közgazdasági hónap Az eddigi tizenegy műsza­ki és közgazdasági hónap sikere biztos jelnek látszik, hogy a most kezdődő gaz­dag program is, sok érdek­lődőt vonz — mondta az eseménysorozat tegnapi nyi­tó rendezvényén Kaposvá­ron, a megyei tanács tanács­termében Bogó László, a Magyar Közgazdasági Tár­saság Somogy megyei Szer­vezetének elnöke. A rende­zők .— az MTESZ és az MKT megyei szervezete — nevében köszöntötte a XII. somogyi Inűszaki és közgaz­dasági hónap ünnepélyes megnyitójának résztvevőit, köztük Kovács Bélát, a me­gyei pártbizottság titkárát és dr. Kovács Ferencet, a Ka­posvári Városi Tanács elnö­két. A megye minden részéből érkezett szakembereknek dr. Juhász Ádám ipari minisz­tériumi államtitkár ' a ver­senyképességről -és a haté­konyságról tartott nagy ér­deklődéssel kísért előadást. Utalt azokra a hatásokra, amelyek befolyásolják gaz­daságunk helyzetét, s arra is, hogy ezek a tényezők mi­lyen szerepet játszanak a fi­zetési - mérleg alakulásában. Elmondta: jóllehet a felada­tok megoldásának egyik fon­tos feltétéle a versenyképes­ség — és termékeink sok piac igényeinek megfelelnek —, nem téveszthetjük azon­ban szem elől, hogy áruin­kat hogyan és mennyiért ál­lítjuk elő. Mert bármilyen kelendő is az áru, ha gaz­daságtalanul termeltük, nem találjuk meg számításainkat. A versenyképesség rend­szeresen megméretik a pia­cokon; ott ismerik el a ter­mék árban, keresletben mer­hető színvonalát. Ám ez az értékítélet nem fejezd ki az előállító nyereségét. A ter­melékenység mérésének a vállalati tevékenység szer­ves részévé, kell válnia, s ez az elemzés esetenként arra a kérdésre is választ ad, miért kerül előnyösebb helyzetbe a konkurrencia a külföldi piacokon. S ez a tennivalóknak csak az egyik — igaz, nagyon fontos — része, ugyanis a kereskede­lem előtt is állnak megol­dásra váró problémák. Mert olykor bizony, a kereskede­lemhez kevésbé értünk, mint a termeléshez ... Az ipari minisztériumi ál­lamtitkár a továbbiakban a kutatásban, a fejlesztésben adódó feladatokról beszélt. Hangsúlyozta az olyan össze­vetések jelentőségét, melyek az azopos profilú hazai és külföldi vállalatok, illetve cégek termelékenységi ered­ményeit tartalmazzák. Az ilyen összehasonlítások meg­lehetősen gyakran azt mu­körülmények akadályozzák a versenyképesseget — mondta dr. Juhász Ádám. — Meg kell találni, mert meg ■ lehet találni, ezek el­lenszerét, s így a kedvező termelékenységi szinten elő­állított áruknak helyük lesz a piacokon. Az előadás után az állam­titkár kérdésekre válaszolt, majd Tóth Károly, a me­gyei tanács elnökhelyettese átadta a műit évben kiírt tátják, hogy * külföldi partner termelékenységé­nek csak a töredékét tudják felmutatni a ha­zaiak, még akkor is, ha mindkét helyen ugyanazt a termelősort alkalmazzák. Hogy e téren kihasználatlan tartalékaink vannak, egye­bek kozott azok a nálunk foglalkoztatott külföldi munka- és termelésszerve­zők tanúsítják, akik rövid idő alatt olykor 30—40 szá­zalékos termelékenység-fel­futást érnek el — úgy, hogy az intenzitás lényegében nem változik, de racionálissá te­szik a termelésszervezést. Számos példa bizonyítja, hogy a vállalatok — ha a körülmények rászoritják őket — képesek olyan minő­ségű termékekkel is kiruk-' kölni, ' amelyre korábban képtelennek mondták magu­kat. — Nem szabad beletö­rődni abba, hogy objektiv MTESZ-pályázatra küldött legjobb 'pályamunkák készí­tőinek ítélt díjakat A szak­emberek a felhívásra hu­szonöt dolgozatot adtak bí­ráló bizottság elé, közülük egyet jutalmaztak első, ket­tőt második, négyet harma­dik díjjal, két dolgozatot pedig különdíjra érdemesí­tettek. A hatezer forintos első díjon dr. Babinszky Mihály és dr. Padi Jenő osztozott (mindketten a Ka­posvári Mezőgazdasági Fő­iskola osztályvezetői); dol­gozatukban a mezőgazdasági termelőszövetkezetek integ­rált belső információs rend­szerével foglalkoztak. A tegnapi rendezvénnyel egyidőben a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat ka­posvári József Attila ‘Köny­vesboltjának műszaki és közgazdasági irodalmából vásárolhattak az érdeklődők a helyszínen. H. F. Együttműködő MSZBT-tagcsoportok Sok nézője van mindig a Közúti Építő Vállalat MSZBT- falHáhlájának, amikor új képeket tesznek ki Sokat tesznek a békéért, a barátságért a somogyi MSZBT-tagcsoportok, Most, mikor a győzelem napjának tiszteletére megkezdődnek megyénkben a májusi béke­hónap eseményei, amelynek során a népek között; barát­ság erősítését is több ren­dezvény szolgálja, arról be­szélgettem néhány ügyvezető elnökkel: miként mozdítják elő ezt az ügyet programúk­kal. Dr. Kovács F.erencné, a Somogy megyei Közúti Épí­tő Vállalat személyzeti veze­tője, az MSZBT-tagcsoport ügyvezető elnökeként sokat dolgozik azon. hogy minél szorosabb barátság alakul­jon ki a vállalati dolgozók, valamint a hazánkban ide­iglenesen állomásozó szovjet déli hadseregesoport képvi­selői között. — Minden lehetőséget ki­használunk, hogy bekapcso­lódjunk a többi Icaposvári tagcsoport munkájába. Ha meghívnak bennünket, ott leszünk a mezőgazdasági fő­iskola és a textilműveik ren­dezvényein. — Mi volt a legsikeresebb idei esemény? — Szovjet asszonyokat láttunk vendégül, egy héttel a nőnap előtt. Egynapos programról gondoskodtunk. Először itt, Kaposváron a vállalatnál fogadtuk, kö­szöntöttük őket, majd pedig kirándultunk Nagyatádra. Amikor tavaly megrendezték az MSZBT-ügvvezető elnö­kök megyei találkozóját, ott már megbeszéltem a cérna- gyáriakkal ezt a közös ren­dezvényt. Szerintem nagyok a lehetőségek az ilyen együttműködésben. A szovjet asszonyok nagy érdeklődés­sel nézték meg a cémagyá- rat. Igen örültek annak, hogy elvittük őket a nagy­atádi szoborparkba; gyalog végigsétáltunk a hatalmas területen, mindent megnéz­tünk. pedig éppen nem volt jó idő. — Volt-e vászon t lá toga tás ? — Természetesen... Mi pedig nőnapkor jártunk ná­luk. A mieinken kívül a eémagyáriak közül is eljöt­tek négyen. Egy napot töl­töttünk ott. Mindent meg­mutattak. Különösen tetszett a kis kiállításuk kézimun­káikból!, az áltáluk varrt ru­hákból. Tavaly egyébként már volt nálunk komszomo- lista—KISZ-es találkozó, no­vember 7-re pedig szovjet katonákat hívunk meg ün­nepségre. .— Hogyan ismertetik a Szovjetunió eredményeit? — Rendszeresen cseréljük a kép- és a dokumentum- anyagot az MSZBT-íalitab- lánkon. Mondhatom, hogy minden időszerű eseményről beszámolunk. Ügy vagyunk vele, hogy általában „apró” dolgokkal foglalkozunk, ezek azonban azt a célt szolgál­ják, hogy elmélyítsük a ba­rátságot a magyar es a szov­jet emberek között. — Milyen terveik vannak? — Újra meghívjuk a szov­jet asszonyokat. Az az el­képzelésünk, hogy a vállalat balatoni üdülőjében találko­zunk velük a nyár végén vagy az ősz elején. Dolgo­zóink közül egyre többen jutnak el a Szovjetunióba; május elseje alkalmából ket­ten jártak kint, az ősszel pe­dig — talán Leningrádba — újabb csoport indul. — Beszámolnak az élmé­nyeikről? — Igen. A moszkvai olim­pián is voltak . kint tőlünk ; a filmvetítéssel egybekötött élménybeszámolón szovjet katonákat is vendégül lát­tunk. Tavaly egyébként ha­tan jártak a Szovjetunióba a Közúti Építő Vállalattól. Az. idei legnagyobb ma­gyar—szovjet baráti találko­zónak a Balaton Fűszért és a Kaposvári Húskombinát volt a házigazdája. Az MSZBT vendégeként a ha­zánkban tartózkodó szovjet csoport nagyon jól érezte magát. Nagy Lászlónéval, a húskombinát szó-irodájának politikai munkatársával, az MSZBT-tagcsoport ügyve­zető elnökével terveikről be­szélgettem. — Nagyon szeretnénk ven­dégül látni egy-két szovjet csoportot a húskombinátban, A szocialista brigádok mar varrják-hímezik a kis térí­tőkét ajándéknak. Nagyon örülünk annak, hogy vla- gyimiri, kalinyini, kijevi tu­ristacsoporttal tartjuk a kapcsolatot, kedves üdvözle­teket küldünk egymásnak. Most egy szellemi totót hir­detünk meg a szocialista bri­gádoknak a két nép baráti ságának, erősítésének érde­kében. — Élő-e a kapcsolat a Moszkvai Rádióval? ’— Rendszeresen levele­zünk. Most ' például műsort kérünk a magyar adás szer­kesztőitől a fennállása 1500. évfordulóját ünneplő Ki jeti­ről. Egyébként tőlünk is ke-' szülnek az ukrán fővárosba. Úgy van, hogy mi is részt veszünk a textilművekkel közösen a kárpátaljai turis- taúton. A további jó együtt­működés érdekében meghív­juk a többi MSZBT-tagcso­port ügyvezető elnökét a húskombinátba, filmen be­mutatjuk exportüzemünket is. Most. amikor egy hónapig a békéről és a barátságról nagyon sok szó esik, méltán ismerhetjük el azoknak a munkáját, akik nagyon sokat tesznek az üzemekben a két nép barátságáért. Lajos Géza Egyenletesebb A Zöldért vállalatok meg­kötötték az idei zöldség­gyümölcs szerződéseiket me­zőgazdasági partnereikkel. A szerződött áru mennyisé­ge 11 százalékkal nagyobb a tervezettnél — jelentette be Kovács Sándor, a Szövosz elnökhelyettese pénteki saj­tótájékoztatóján, amelyen a termelés, a felvásárlás, az értékesítés helyzetét ismer­tette. A Zöldért-ek mellett a napi ellátásban mindin­kább növekszik az áfész-ek, a közvetlenül értékesítő ter­melők, valamint a magánke­reskedők szerepe. Az egész­séges verseny várhatóan ked­vezően hat az áruk válasz­tékára és minősegére egy­aránt. A Zöldért vállalatok — mAit ismeretes — ez évtől önállóan tevékenykednek. Az eddigi tapasztalatok sze­rint többségük jól alkal­mazkodik az új helyzethez; ésszerűbben gazdálkodnak, s ennek erdeményeként rövi­dül az áru útja, frissebb ter­meket kerülnek a fogyasz­tókhoz, és egyenletesebb lett az ellátás. Ám szükség van a jövedelmezőség fokozásá­ra. Mindenekelőtt célszerű törekedni a tárolási veszte­ségek csökkentésére. Az esz­közök jobb kihasználása it segíthet; néhány helyen, például a Zala megyei Zöld­ért Vállalatnál már felis­merték ennek jelentőségét, s a tárolási holtszezonban más vállalatoknak adják bérbe ideiglenesen felszaba­duló raktárhelyiségeiket. Fontos az exportlehetősé­gek fokozott kihasználása is. Mind több helyen, például a Bács-Kiskun megyei Zöl­dért Vállalatnál, körültekin­tően felmérik a külkereske­delmi igényeket, s ösztön­zik mezőgazdasági partne­reiket a keresett termékek előállítására, így a többi kö­zött sárga-, kajszibarack és meggy termesztésére. A Zöldért vállalatok mun­kájának segítésére hamaro­san megalakul a Zöldker Egyesülés, amely tagjainak * számítógépes adatbank ki­építésével naprakész átte­kintést tud majd adni a pil­lanatnyi piaci keresletről, kínálatról, megkönnyítve ez­zel az áru gyors átcsoporto­sítását. Az egyesülésen ké­résziül a tagok mezőgazda­sági partnerei a környék adottságának és a kereslet­nek leginkább megfelelő ve­tőmaghoz is hozzájutnak, s az új eljárások elterjeszté­sét is meggyorsíthatják. SOMOGYI NÉPLAP Számítógépes épületnyilvántartás A tervszerű lakásfelújítás és a kommunális szolgálta­tások egyszerűbb ügyintézé­sére számítógépes épület- nyilvántartási rendszert ve­zetnek be az idén hét vidéki nagyvárosunkban — jelen­tettek be pénteken Székes- fehérváron, az ország 82 ingatlankezelő és városgaz­dálkodási vállalatát összefo­gó ingatlankezelési társulás igazgatói tanácsülésén. Első­ként Miskolc, Szeged, Debre­cen. Pécs, Győr, Székesfe­hérvár és Zalaegerszeg ta­nácsi bérlakásainak műsza­ki, epületfenntartasi es szol­gáltatási adatait összegezik. Az így feldolgozott városi adatbank nemcsak az adat­szolgáltatást könnyíti meg, hanem az épületkarbantar­tás és -felújítás gazdaságos megtervezésére, a lakóéi-, a fűtés-melegvízdíj gépesített számlázására, valamint a lakáscsere és a lakásgazdál­kodás lehetőségeinek, illetve igényeinek pontosabb egyez­tetésére is alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents