Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
Megkewlték a cukorrépa kultivátorozását. A Kaposvári Mezőgazdasági Főiskolai Tan- razdaság tátompusztai kerületében mintegy 369 hektárnyi területen végzik ei ezt a mánkat Csempészek, munkakerülők RAZZIA „Holnaptól dolgozom’* — Százados úr, komolyan mondom, hogy holnap megyek elhelyezkedni. Tessék elhinni! Az anyám becsületére mondom — hajtogatja a fiatalember, akinek éppen másfél éve nem jegyeztek be semmit a munkakönyvébe. Megbüntetnék már munkakerülésért. de a fogda sém használt. Távolról elkerül minden olyan helyet, ahol állást hirdetnek. Csütörtök ejjel nem ő volt az egyetlen „szépreményű”, akivel összehozott a sors. Találkoztam a nagyatádiak „kuka-királyával”, aki megélhetését a szemétgyűjtőkből biztosítja, családdal, amely évek óta nem ismeri a mosás fogalmát, szabálysértőkké!. — akik fittyet hánynák’ a közlekedési előírásokra — és csempészek nyomával is. Akárcsak az ország többi részén, a nagyatádi járásban is összehangolt akciót kezdeményezett a rendőrség a vám- és pénzügyőrség, a határőrség, a honvédség és önkéntes rendőrök bevonásával. Az átíogó razzia célja a közúti közlekedés és az idegenforgalom ellenőrzése volt a szokványos rutin feladatok mellett. Akciócsoportok járták az ütakat. Meglehet szokványos, békés képét nyújtotta ez a csütörtök is a nagyatádi járásban, de megannyi szabálysértési utalvány kelt el, s több feljelentés is született- Notórius munkakerülőket állítottak elő, és a vizsgálatot végzők folyosóján akadt olyan édesanya is, aki megfeledkezett gyermekeiről, vagy fiatalember, akit a családi körülmények üldöznek a perifériára. Ügyében egyébként megelőző intézkedéseket tettek. ' Még csak ébredezik az idegenforgalmunk — bizonyítják a vám- és pénzügyőrök, akik alig-alig találtak útjainkon idegen rendszámú gépkocsit.. Hasonlókról szólhatott Csete Károly őrnagy, a gyékényesi határállomás parancsnoka is. — A tavalyihoz képest az elmúlt öt hónapban negyven százalékkal csökkent a forgalmunk. Pedig a vonatok menetrendszerűen jönnek és mennek, csupán utas akad kevesebb. — Milyen volt ez a csü törtök az önök számára? — A határőrök és a vám- és pénzügyőrök mellett rendőrök is felszálltak a beilletve kilépő Meastral nemzetközi gyorsvonatra. Ősz- ( szehangolt munkájuk nem várt eredményeket hozott. Az érkező szerelvényen két kutatónk — Szeverinác Mihály és Frojda János határőr — nyolc darab farmer- nadrágot talált, amelynek ismeretlen csempész lehetett a tulajdonosa. A kilépő vonat ellenőrzését Fonyódon kezdtük. Találkoztunk egy csehszlovák hölggyel, aki érvénytelen úti okmánnyal akart Jugoszláviába utazni, és fogtunk „határsértoket” is. Az útlevél-ellenőrzésit követően Kólái József határőr hadnagy utasítást adott Fa- rakas Jenő őrvezetőnek és Földi Csaba határőrnek, hogy. a szerelvény belföldi részén utazókat ellenőrizzék. A két fiú ugyancsak meglepődött, amikor a határhoz ■ közeledve az egyik fülkében két, térképet tanulmányozó fiatalra lett figyelmes. Igazolványaikat kérték, de azok értetlenül néztek rájuk. Az újabb felszólításra aztán előkerültek az útlevelek. A két idegen utasról csakhamar kiderült, hogy csupán eltévedtek, és nem az államhatár illegális átlépésére készülődtek. Lám, a látszat néha csal. De mit száma ax? Majd csak elbíbelődöm egyedül is a rengeteg áruval! — összeszorított öklét dühösen a falnak vágja, s iszonyú hamisan énekelni kézéi: — Azt a sok cuccot a zsebkendőmnek a négy sarkában is elhordom, ha bírom! Egyedül az enyém, egyedül az enyém leszel, édes galambom! — Hátrafordul, megböki a sapkáját Na isten-isten, szakikén»! Megyek, mert még elbögöm magam! Tibor közben ideért az öreg Kovács mellé, s fanyar mosollyal nézik Bagyulát. — Ez mindig bohóckodik — dünnyögi Tibor. — Mit csináljon? ----kérdi a művezető. — Ha komoly marad, az epéje fakad el... Nem, főmérnök úr? — Rágyújt, szaki bácsi? mondja válaszképpen Tibor, s nyújtja az öreg felé a cigarettatárcáját — Szagos? — kérdi amaz. — Van Szimfónia is — mosolyáé Tibor. Mozgalmas szolgálatuk ▼olt a haitár környékén tevékenykedőknek. Többek között a mentőket is értesíteniük kellett, mivel Zá- vel Zákánynál egy ifjú hölgy öngyilkossági szándékkal kiugrott a vonatból, majd — mert így semmi baja sem lett — egy hídról alávetette magát Könnyebb sérülésekkel szállították a Nagyatádi Kórházba. A vám- és pénzügyőrségnél kétszáztizenöt utas ellenőrzését jegyezték föl. Nekik senkit sem kellett leszállítaniuk. Hazafelé tartva találkoztunk egy csurgói csoporttal, amely ugyancsak csöndes napot könyvelhetett el, nem így az iharosberé- nyiek, akik többek között egy öreg Zaporozsec rendszámtábláját vetették le A nagykanizsai tulajdonos ugyanis megfeledkezett arról, hogy már egy esztendeje vizsgáztatnia kellett volna ütött-kopott járgányát. Nagyatádon tíz őr* felé kopogtattunk egy rendőri felügyelet alatt álló férfi lakásán. Vallomásából kiderült, megelégelte a börtönöket. Nemcsak a szavai, a tények is bizonyítják: jó útra tért, hasonlóan több társához. Csend és nyugalom — ez jellemezte hát az elmúlt csütörtököt, s bár ez jellemezné a többi napot is — nyugalmunk érdekében. Nagy Jené Rágyújtanak, efindulnak. Lent' vannak már az udvaron, s bandukolnak egy távolabbi épület felé. Tibor körülnéz, óvatosan, s látván, hogy fülhallásnyira sehol ember a közelükben, halkan elkezdi. — Hát mit szólsz ehhez a szállítási zűrhöz, apa? Ezek már megint nem tudják, hol lakik az isten! Az öreg nagyot szí a cigarettáján; mosolyog. — Nehéz is azt tudni, fiam, mert a régi lakásából kijelentkezett, az új címét meg elfelejtette meghagyni... Te talán tudod, merre találod? — Nem én! — ránt a vállán Tibor. — Az öreg hümmög. — Ennek a Bagyulának lényegében igaza van. De pénz nem lesz a targoncákra meg a konténerekre, mert a gyár fejlesztési alapját elvitte az automata gépsor, és újabb beruházásra még Mohamed prófétától 'Km tud Szász Balint kisírBARÁNY TAM AS A FESZEK /MELEGE Vita a zöidség-gvümölcstermesztésri Két-hánoan éve egy-egy zöldség-gyümölcstermesztéssel -kapcsolatos szakmai rendezvényen félszáznál is több üzemi szakember volt jelen. Nem a közöny az oka, hogy a minap a ka- posmérői tsz-ben tartott tanácskozáson a meghívott elméleti szakemberekkel együtt sem voltaik többen harmincnál. A legutóbbi években tsz-ek sora számolta föl zöldségtermesztési ágazatát. Csökkent a gyümölcstermeléssel foglalkozó gazdaságok száma is. A megfogyatkozott szakembersereg önmagában is az ágazat gondjairól árulkodik... A mérői tanácskozáson a miértekről esett legtöbb szó. A zöldség-gyümölcs- és szőlőtermesztésnek; van egy valamennyi más növénytermesztési ágtól eltérő vonása. Egyik sem viseli el csupán a gépekre alapozott tömegtermelési -módszereket. Egyik sem nélkülözheti a mindennapi törődést és gondosságot. Egy ágazat eredményességét általában az egységnyi ráfordításra jutó jövedelem alapján állapítják meg. Ha csupán ezt nézzük, érthetetlennek látszik, miért panaszkodnak a zöldség- és gyümölcstermelők az érdekeltség hiányáról- Az ágazat jövedelmezősége voltaképpen nem marad ei a 'búza vagy akár a napraforgóé mögött Alapvetően megváltozik a kép, ha az „egység" nyi” vesződségre és fejfájásra jutó jövedelmet hasonlítjuk össze. Mérhetetlen, mégis meghatározó tényező ez. Az apadóban levő kézi munkaerő előteremtése is egyre nagyobb gond. Mas ágazatokban a gépesítés legföljebb drága, itt egy ponton túl az eredmények romlásához vezet A „gombnyomásra" termelt szőlő vagy gyümölcs jó lehet üdítő Halnak vagy lekvárnak, de sohasem leas belőle hagyományainkhoz méltó minőségi bor ziU exportképes gyümölcs, A mai zöldség-gyümSte» érrendszeri — a rendkívüli mértékben megnövekedett termelési költségek mellett — a termelésnek ezt a minőségi többletét ten honorálja kellően. Ez az oka az ágazatok ■orvadásáxnk, A- letwe a kívánatostól fámmá dó fejlődésének. nt, sem a Nemzeti BamfcM, ebben meg Réa Ernőnek van igaza.. — Tehát leállónk? — kérek Tibor ingerülten. — Hiszen hallottad: az emberek szöknek! Csak készül, készül a sok új áru — de rtt rohad a nyakunkon, mert nem tudjuk elszállítani?! Ott vannak már a műhely épület sarkánál; az öreg Kovács megáll, s tűnődve nézi a ház falát — Van itt az alsó raktárban az a régi transzmisszió... — Igen. És? — Mert az alagsor valaha műhely volt, és ez a masina valahogy itt ragadt .. . — És? — néz rá értetlenül Tibor. Mit akar az öreg azzal az özönvíz előtti transzmisszióval ? — Azt kellene helyrepofozni ... — töpreng fennhangon az öreg. — Megy az még, csak -rozsdás. Harmincnyolcban még jánt, amikor én a Ritter és Társához beléptem ... — És? — mered rá Tibor riadtan. Az istenért, mi van az öreggel ?! — A karbantartók rámennek, egy hét múlva úgy jár, mint a motolla! Nem tehet róla, most már kirobban belőle a türelmetlen indulat. — De mi a fenének?! Az öreg ránéz; csöndéskén ingatja fejét. — Hát hány év kell még neked, fiam? Több mint tíz éve vagy itt az üzemben! Nem érted, miről beszélek? Szeretni kell a szőlőt Az utóbbi 20 év hasai sző- lőtenmésátlaga a 4 tonnát sem érte el hektáronként, miközben például a rosszabb természeti adottságokkal rendelkező NSZK- bam háromszor ennyi termett A termésmennyiség természetesen kihat a jövedelmezőségre, s végső soron a nemzetközi piaci esélyeket is befolyásolja. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet igazgatója, dr- Diófási Lajos a művelési módok és a fajták jobb megválasztásában látja az előrelépés feltételét A neves szakember olyan módszereket ismertetett, amelyek a jobb minőség mellett 30— 50 szazaiekos hozamnövekedéssel kecsegtetnek. Mindez rendkívül figyelemre méltó, az előadásból az is kiderült azonban, hogy a hazai szőlőtermesztés gondja.inak orvoslására nem eleg csupán technológiai vagy üzemgazdasági receptet adni. A szőlőt szerető, a termeléshez érzelmileg is kötődő emberek megfogyatkozott nemzedéke túlnyomórészt idős ember. Az újaíi nemzedék megtehet szakmailag képzettebb, jórészt hiányzik azonban belőle ez az érzelmi többlet A nagy szőlőtermelő gazdaságok az utóbbi években kezdenek rádöbbenni, hogy enélkül az emberi többlet nélkül — szuper gépek segítségével — a termelés szintje vagy gazdaságossága fokozható ugyan, a mi" nőség vagy a sajátos tájjelleg azonban érzékelhetően romlik. képes biztosítani a mánimá- tísan szükséges kézi munkaerőt inkább hagyjon ieá a termeléssel, minthogy pamtea a magyar boci ittasa- tértét.; Az ellentmondások „gyümölcse** A gyümölcsös telepítések elmaradása az elmúlt két ötéves tervben jelentőn volt Ez a 90-es élvekben okozhat majd népgazdasági gondokat, amikor a gazdasági prognózisok szerint a gyümölcs világpiacán la „árrobbanás” les*. Dr. Szabd Gézának, a SM- told Altomé Gazdaság igazgatójának előadásából UTlbor von a (Alfa — Nem én. — Egy lyukait vága tmfk ide, az alagsori raktár falába, egy erős szállítószalag a transzmisszióra — és kúszik fel a láda az udvarra. Magától! A fró mérnöki tekintettel méregeti, a falat, egy ablak mellé guggolva a szintmagasságot, a falvastagságot, aztán tétován fölemelkedik. — És ezt meg'lehetne csinálni, azt gondolod? — Hallod! — int az apa. — Kétszáz lóerő! És addig biztosan kitart, amíg lesz pénz teherliftre vagy targoncákra, vagy — uram, bo- csá! — új műhelyekre. Tibor áll, csak áll, s fejét csóválja. — Hogy ez nekem Bem jutott eszembe!... Az öreg nézi, nézi, hüm- mögve. — Néha az üzem dolgain is törhetnéd a fejed, fiam, nem mindig csak a vásárláson, magnón, filmfelvevőn, útlevélen, dolláron, kocsin, telken nyaralón... Azt mondom, he csináld-# Fenét mondom, én is a huszadik század utolsó negyedében élek ... Csak éppen annyit mondok, hogy néha az ' üzemmel is törődj egy kicsit! Főmérnök úr... Igazgatóhelyettes úr!... Szép a magas rang, de valamit adni is illik érte! Valamit valamiért! Nem így volna igazságos, mit gondolsz? tűnt, hogy egyfelől ellentmondások sora rontja az ágazat helyzetét, másrészt ’ viszont a magas termelési szintet élért nagyüzemiekben jó jövedelmet * hoz a gyümölcs. Magas termelési színit alatt nem kizárólag a jó termés értendő. Csupán az \ a gazdaság élhet meg a gyümölcsből, amelyik eleve rendelkezik az új telepítésekhez, tároló és feldolgozó építéséhez, magas fokú gépesítéshez szükséges tökével. Azokban a gazdaságokban is nagy azonban a termelés kockázata, ahol mindez már megvan. A termelés költséged gyorsabban nőnek ugyanis, mint az árak. A telepítések beruházási költsége magas, megtérülése lassú. Az európai piac telített, az értékesítés sok kockázattal jar, a népgazdaságnak mindennek ellenére szüksége van a gyümölcsexport bevételeire. E néhány mondatból is érzékelhető, miért nem vonzó a gyümölcstermelés a szerény fejlesztési erővel rendelkező gazdaságok számára. Egyszerűen szólva: kevesebb gonddal és költséggel is elérhetik ugyanezt a jövedelmet, ha a gyümölcsösnek szánt területen valamilyen szántóföldi növényt termelnek. A megoldás ez esetben a gazdaságok határain kívül keresendő... , „Alibi zöldség" Ha egy mezőgazdaság ágazat szakemberei alacsony jövedelmezőségről panaszkodnak, gyakran kapják azt a választ, még jobban kell csinálni. S ez gyakran Igaz lse a magasabb termelési «aäitfc javítja az eredményt. A zffldeégágazat mégis «mintha kivétel lenne. A kaposnoérői a megye legnagyobb gökttógcj gazdasága. Senkt ko» mondhatja, bogy nem jól asznál jóik. Or■KKágjntcgM» VQlfezfc ^gy bot áj technológia kipcúbá-, tüggjac. A termeié» techno-, tógái feltételei is kiválóak. Jól képzett szakmunkásokban sincs hiány. A* elnök mégis anról számolt bes veszteséges az ágazat, »csupán a virágból származó többlet jövedelem bottá úgy-ahogy egyensffiyfaa a kertészet mérlegét. „Megtehet, jövőre már nem a méh tói tesz a megye legnagyobb zöldséges A* etmúlt öt évben Z33 ezerről 96 ezer hektárra csökkent a hazai zöldségter- mó terület. Az okok hasonlóak, mint a másik két zokon. ágazatban. Ezek elemzése után Cstkay Miklós, a kecskeméti aöld- ,ség termelési társulás igazgatója a kivezető utat keresve két különösen megszívlelendő lépést is említett A tóldségtermeszbés támogatására továbbra is szükség van, csakhogy végre ne a területet, hanem a több terméket, a jobb rAinőséget támogassák. Az eddigi szabályzók miatt sok helyen csupán a területi statisztikák javultak. Több gazdaság kezdett „alibi termelést” a támogatási pénzek elnyeréséért. Somogybán 88 ezer hektár alkalmas a zöldségtermesztésre. A tényleges termőterület 6 ezer hektár. Sajnos, ez a terület csak részben esik a kedvezőinek ítélt tájkörzetekbe. Van tehát gazdaság, amelyik alkalmatlan területen termel, és olyan is, amelyik mintaszerű feltételek közt neun termel. Az ágazat fejlődésének ugyancsak alapvető .feltétele a mostaninál differenciáltabb árrendszer bevezetése. A mérői előad ásóiból és a vitából is kitűnt: elkerülhetetlen a zöldség-gyü- mölcságazat helyzetének országos szintű újragondolása. (Folytatjuk^ Bíró Ferenc
