Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-27 / 122. szám
Ezekben a hetekben magos értéket mutatna egy olyan műszer, mellyel az oktatási intézmények folyosóin, szobáiban, illetve az érdekelt fiatalok családi környezetében a vizsgalázat lehetne mérni. Ennek hiányában elég csak néhány szót váltani az érettségire vagy államvizsgára készülő fiatalokkal, hogy hü képet kapjunk lelkiállapotukról. Az izgalom, a szorongás természetes velejárója a számadásnak, különösen az olyan próbatételnek, mint az érettségi vagy az államvizsga. Hiszen a pályára készülés e mozzanatával együtt jár a továbblépés új, magasabb szintű tanulmányok vagy közvetlenül valamely munkahely felé. összeállításunkban arról adunk- természetesen nem teljes- képet, hogy merre irányulnak a végzős fiatalok és milyen lehetőségek várják őket VÉGZŐS DIÁKOK * Á fővárosból is érkezik ajánlat Szeptemberben lesz tíz éve annak, hogy új cégtábla került a nagyatádi középiskola falára: Ady Endre Gimnázium és Egészség- ügyi Szakközépiskola. Így most ötödször érettségiznek itt végzett egészségügyisek. Harrpincketten várják & nagy próbatételt, köztük Kós Erika, Szabó Ilona és Sebdenics Erika. Az írásbeliket követően, a szakmai gyakorlati vizsgákra készülve a József Attila kollégiumban beszélgettünk velük. — Hogyan tovább? — A színművészeti főiskolára jelentkeztem — újságolja Kós Erika, s nem kis büszkeséggel hozzáteszi: — Érettség! és szakmuitkásiiizeiiyítvány Az Mén először már. mindhárom végzős osztály szakmunkás célú oktatásban vett részt a Kaposvári Gépészeti Szakközépiskolában. ' Az írásbeli érettségi vizsgák alapján összesen 96-an szereztek jogot a szóbelire. Közülük mennyien és hol folytatják tanulmányaikat? Milyen elhelyezkedési lehetőségek várnak azokra, akik szakmunkásként akarnak dolgozni? — Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Christ Lászlómé igazgatóhelyettessel. — A végzősök 55 százaléka szeretne bejutni felsőoktatási intézményekbe. Irányulásuk, felkészültségük alapján mintegy 80—85 százalékuknak jó esélye , van erre. A jelentkezőket vizsgálva kiderült, hogy 28-an pályát szeretnének változtatni, azaz nem szakirányú képzésben kívánnak részt verfni. A többiek körében természetesen a műszaki főiskola és egyetem a cél. Egy tanuló viszont máris tudja: Moszkvában fog tanulni, repülőfedélzeti mérnöknek készül. ‘— Valamennyi erre alkalmasnak minősített fiatal jelentkezett továbbtanulásra? — Igen. Két tanulónk ugyan eredetileg nem vállalkozott a felvételi lap kitöltésére — nehéz családi körülmények miatt —, de osztályfőnökeik nem nyugodtak addig, amíg a szülőkkel egyetértésben alá nem írták kérelmüket. — A tantervi anyag igényes megtanítása mellett milyen segítséget kaptak a felvételihez a továbbtanulni szándékozók? — Szakköröket szerveztünk számukra, a fizikai dolgozók gyerekei részt vettek előkészítő foglalkozásokon és néhányan vállalkoztak a főiskolákról, egyetemekről küldött tesztlapok rendszeres kitöltésére is. Most pedig több tárgyból korrepetálási lehetőséget biztosítunk a szóbeli érettségiig, — - És a többi végzős? A szakmunkásbizonyítvány birtokában hol helyezkedik el? — Mindhárom osztályban érettségizőket — a gép- és szerkezetlákatosokat, illetve gépi forgácsolókat — szívesen várják Kaposvár üzemei. Nagy az érdeklődés irántuk, nem lesz gondjuk az elhelyezkedéssel. — Végül: milyep emléket vihetnek magukkal a legjobbak diákélményeiken kívül? — Iskolánkban az elismerés több formáját honosítottuk meg: a legkiválóbb néhány végzős neve bekerül az intézmény Aranykönyvébe. Az arra érdemesek Jó tanuló, jo sportoló serleget, illetve Kiváló növendék emléklapot kapnak. Oklevéllel ismerjük el a példás KISZ- munkát. E jelképeket a június 19-i tanévzáró ünnepségen adjuk át. Túl vagyok az első rostán — sikerrel. Szabó Ilona az egészség- ügyi főiskolát választotta. — Eredetileg az egyetemre készültem, de a fizika miatt inkább a védőnőképző szakra jelentkeztem. Sebdenics Erika dolgozni megy. — Budapesten, a Margit kórházban kapok munkát. Hogy miért éppen ott? Rokoni kapcsolatok irányítottak a fővárosba. Érettségiző diákokat nem illik soká fenntartani. így aztán Varga Józseffel, a gimnázium igazgatójával folytatjuk a beszélgetést. Kimutatások kerülnek az asztalra. Négy évvel ezelőtt harminchatén, kezdték az iskolát ebben az osztályban. Sokan költözés miatt kerültek el, illetve jöttek újak, de akadt, akit ki kellett zárni. Hatan készülnek felvételikre. Kós Erika mellett csupán egy osztálytársnője próbálkozik más pályával, a többség az egészségügyben marad. De lesz-e állásuk? — A nagyatádi kórház minden pályázatot elfogadott, sőt több végzősre is igényt tartott. De kevés a diák. Sokan hazatérnek falujukba, jelentkeztek a marcali vagy a siófoki kórházba. Szükség van a fiatalokra. Érdekességként említhetem, hogy a fővárosi kórházak is megkeresnek bennünket kedvezőnek látszó ajánlatokkal, amelyeken kapva kapnak a diákok ... — S meg is maradnak az egészségügyben a fiatalok?^ — Az öt év tapasztalatai azt bizonyítják, igen. Olyan esetről is tudunk, hogy az. egyik nálunk végzett kislány otthagyta a kórházat, majd visszatért— — Két osztály végez önöknél az idén. Az egész- ségügyisekről már szóltunk, de milyen lehetőségük van a gimnazistáknak? — Itt az induló harminchármas osztálylétszámból huszonheten maradtak. Húszán tovább szeretnének tanulni, heten pedig máris találtak maguknak megfelelő munkát. — Ezek szerint nincs elhelyezkedési gond? — Ellenkezőleg! Munkahely bőven akad. Egy végzősre öt-hat állás jut A most végző 92 hallgatóval együtt már több mint kétezer állattenyésztőt és üzemgazdászt bocsátott útjára a Kaposvári Mezőgazdasági Főiskola. A következő hetekben 68-an államvizsgáznak az általános, 24- en pedig a kisállattenyésztő szakon. Az utolsó évesek közül 49-en társadalmi ösztöndíjasok. Legtöbbjük valamelyik somogyi nagyüzemben kezdi majd pályáját. A többieknek sem kell azonban vadászniuk a kedvező ajánlatokra. A leendő szakemberekre átlagosan 5—6 állás jut. 25 pályázatra jogosult harmadéves általános állattenyésztő például 176 munkahely közül választhat. A somogyi gazdaságok, a társadalmi ösztöndíjasok mellett, ösz- s/.esen ,,22 friss szakembert varnak. A gond tehát továbbra sem az, lesz-e hely a végzősöknek, sokkal inkább, hogy jut-e jól képzett szakirányító minden gazdaságba. Van olyan tsz, amelyik 5—6 pályakezdőt is szívesen látna. A lakás biztosítása hovatovább alapfeltétel a fiatalok megnyeréséhez ... v A megfelelő körülmények megteremtése vagy a pályakezdők segítése mellett a főiskola oktatási-nevelési színvonalától is függ, hogyan sikerül majd a volt főiskolások „vizsgája” problémamegoldásból, felelősségtudatból, szakmaszeretetből. Felmérések szerint a végzősök több mint 80 százaléka termelőüzemben helyezkedik el. Ezeknek a fiatal szakembereknek háromnegyede 4—5 év után is megmarad választott hivatása mellett. Ez az arány sokkal jobb, mint az agráregyetemeké ... A hasonló jellegű intézmények közül a kaposvári elismerten egyike a leggy akor la tiasab baknak... Már-már megszokott a kaposvári főiskolások sikerhalmozása a különféle tanulmányi versenyeken. A legutóbbi Országos Tudományos Diákköri Konferenciáról ők is hozták el a legtöbb díjat. Az állattenyészjésj tárgyú pályamunkák díjainak felét a kaposváriak nyerték. (Ezzel vívták ki a jogot, hogy jövőre az országos konferencia házigazdái legyenek.) Szó sincs persze arról, hogy a kaposvári főiskolán mindenki „kis tudós” ... Általános tapasztalat, hogy a második évben sokan „kiengednek”, azután harmadikban, mikor túlsúlyba kerülnek a szaktárgyak, ismét javul a tanulmányi eredmény. Az előmenetel további javítására ösztönözne — s ezt a most végző hallgatók is elismerik —, ha a termelőüzembe kikerülve, az alapfizetés az elért eredmény függvénye lenne. fffs k&sségek tanító A tanítóképző főiskolán a harmadéves hallgatók az utolsó vizsgáikra készülnek, időközben pedig fél szemmel már a pályakezdés első állomása felé kacsingatnak. Száznegyvenkilenc hallgató fejezi be tanulmányait a nappali tagozaton, száztizenhét a levelezőn. Tájékozatlan voltam, mennyi lesz majd az első fizetése a falusi iskolában a, kezdő tanítónak; megtudtam. hogy Nyimben háromezerkétszáz forintot ígértek a pályázónak, ehhez ezer- hatszáz forint pótlék járul, ez összesen négyezernyolcszáz forint. Letelepedését elősegítendő tizenegyezer forintot is kap, illetve folyamatosan biztosítják számára az egy holdnyi illetmény- földet. Az iskola felvevő területéről, Baranyából, Somogyból és Zalából százhetvenhárom állást hirdettek meg a kaposvári tanítójelölteknek. A száznegyvenkilenc végzős hallgató közül százhúszónkéit# jogosult arra, hogy pályázat útján helyezkedjen el. A többiek már „döntöttek”, amikor társadalmi ösztöndíjjal kötelezték el magukat valamelyik megyének. — Hányán ^ pályáztak? •— kérdeztük dr. Deli István főigazgató-helyettestől. — Nyolcvanhatan. Az előző éveknél is kevesebben. Összesen százhuszonnégy pályázatot adtak be, mivel három helyre lehet jelentkezni. Harminchárom az ország más vidékére szol, például tizennégy Budapestre. Ismeretes, hogy a fővárosban súlyos helyzetet teremtett a tanítóhiány, ezért szívesen fogadnak minden pályázót. A vidékről érkezők gondjain is igyekeznek enyhíteni. A statisztika sok mindenről vall még. A pályázók hetvenkilenc rzása lók* sorosban kíván elhelyezkedni. Somogyi kis településre, tagiskolába csupán három pályázat érkezett, két hallgatótól. Kaposvárra és Siófokra jelentkeztek a legtöbben. Aligha vádolható* anyagiassággal a végzős hallgatók. Hiszen á faluba települők szép keresettel indulhatnak el a pályán. Lemondanak a magasabb jövedelemről, hogy jobb körülmények között dolgozhassanak — városban. Ez volt a pályázat első lépcsője. Még kettő hátra van. És persze meg lehet találni a kiskapukat... Dr. Deli István a Felsőoktatási Szemlében így írt a pályázati rendszer tapasztalatairól: i — Nincs összhang a beiskolázási elvek és a területi igények között. A felvételi keretszámokat lényegében a megyei szükségletek szerint állapítjuk meg. A megyei kereteket nagyjából (legalábbis bizonyos háitárö- kon belül) tiszteletben is tartjuk a felvételek elbírálásakor. Ez megegyezik munkaerőtervezési elveinkkel. Munkába állításkor viszont a rendelet feloldja ezeket a kereteket Minden végzős hallgató az országnak abba a részebe pályázik, ahová akar, illetve ahova családi és egyeb indokai vonzzák. Ily módon a tervezés irreálissá válik. Olvashatunk a tanulmányban az iskolafenntartó tanácsok szerepéről is a pályakezdés feltételeinek megteremtésében. „Versenyképesebbé” lehetne tenni fal- vainkat, ha több kedvezményt kapnának a fiatalok. Ám mindenképpen gondolni kell arra is — tegyük hozzá —, hogy nemcsak a pedagógusnak kevésbé kedves az elnéptelenedő falu... r írásbeli vizsgadolgozat indigóval Hat fizikapélda helyes megoldásával egyszerre két legyet is üthet a középiskolás; csupán indigó szükséges hozzá, hogy a dolgozat két példányban készülhessen. Az egyik lesz az érettségi dolgozat, a másik az egyetemre, illetve a főiskolára kerül, oda, ahová a fiatal bejelentette továbbtanulási szándékát. A hét elején ezernégyszáznegyvenöten tettek közös írásbeli érettségi és felvételi vizsgát Kaposváron, a Munkácsy gimnáziumban. Turbucz. Andrással, a Budapesti Műszaki Egyetem adjunktusával, a Művelődési Minisztérium somogyi megbízottjával beszélgettünk az érettségi és a felvételi vizsgadolgozatok eredetéről, szükségességéről, a tapasztalatokról. — Síik ülnek most itt a gimnázium padjaiban? — Közös írásbeli vizsgát minden középiskolai tanuló a lakóhelye szerinti megye- székhelyén kijelölt gimnáziumban tehet csak. Az idén, illetve korábban érettségiző és felvételi vizsgára készülő fiatalok ülnek ■ most itt. — A minisztérium milyen szándékkal vezette be a közös írásbeli vizsgát? — A főiskolák, egyetemek eltérő követelményeket támasztottak a középiskolát végzett, továbbtanulni szándékozó fiatalok elé, ezt küszöböli ki az új típusú vizsga. — Hány tantárgyban lehet így vizsgázni, illetve felvételizni ? —• Fizikából, matematikából, biológiából és kémiából. Ez a sor a következő években meg növekedhet. — Az érettségi dolgozat és sec indigós példány értékelése is közös? — Nem A középiskola és a főiskola vagy,egyetem értékelése között lehet néhány tized eltérés. A jobb ké- pességűeknek a matematikánál van arra lehetőségük, hogy az úgynevezett szorgalmi feladatot is megoldhatják, és azt értékelik. Ezzel eltűnhet a két értékelés közti halvány eltérés is. — Nehezek az idei fizikafeladatok? — Sok évi tapasztalat, hogy a tanulók zörrje képes megoldani a feladatokat Ideálisnak akkor tartjuk a kérdéseket, ha a tanulók fele oldja meg tökéletesen azokat. Nehéz ezt „kiszámítani” ... A kérdéseknél azt is figyelembe kell venni, hogy a négy év követelményének megfelelőek legyenek a feladatok, tehát a kettes, hármas osztályzatú tanuló is megbirkózhasson néhány példával. A vizsgán puskázni is lehet — tapasztalhattam a fizikadolgozat írásakor. Ugyanis minden képlet megtalálható abban a kiadványban, amelyet az érettségizők, a felvételizők kézhez kaptak. „Csupán” az alkalmazásukra kell ügyelni. ..
