Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
Nyújtózkodott egy nagyot a település, és a házak megfontolatlanul íelszaladtak a hegyoldalra: formás piros és szürke palás nyaralók és több vendégnek is szállást biztosító házak épültek csalinem a csúcsig. Fentiről messzire látni: párás kékségen át int vissza a Badacsony, s a lombosodé fák között itt is, ott is megcsillan a víz. Apró süvegcukornak tetszenek innen a vitortá1s6 part felé tartó, menetrend szerint közlekedő hajó. A hegyoldalra nyújtózkodó település — Fonyód — 900 éves, s mégis olyan, mint egy gyorsan fejlődő kamasz: egyik évről a másikra növi ki alig több, mint hétezer áftanöo lakosába® szabott intézményeit. Fonyódi tőkék iüftj&k: sehol nem mutatja olyan raep képét a tó, mint innen a hegyre kanyarodó utakról, s a leágazó ösvényekről. Aki a vízről kémleli a Sipos- hegy és a Várhegy lejtőit, a fák közül kivillanó házakat látja, ■ esténként az évről évve magasabbra kúszó fényfüzért. Fonyód nem zárt település, csak a nagyközség kialakuló központja, s néhány másik „pötty” alkot egységet Az építkezés, sajnos, rombolj« a tájat: felszabdalja az összefüggő zöldterületet, telkeket alakítottak ki, utcákat nyitottak, s az utcákon gyorsan rohan le a csapadék, magával ragadva mindent, ami útját állná. A teljességhez hozzátartozik, hogy az építkezés átalakította a„ fák közé rejtőző Fonyódot. Fent a hegyoldalon. a kőris, a cser és a tölgy védelme alatt keiteket alakított ki az ember, s benne új fákat telepített. És apró szőlőlugasokat is. A talaj a badacsonyihoz hasonló, s a fonyódi hegyoldalban termett bor zamata is magán viseli a jellegzetes balatoni ízt Csupán egy hiányzik a badacsonyi ízbőlj a tó napfényt visszatükröző hatása. A fákért harc folyik. Kivágni csak akkor engedik, ha öreg, beteg már, vagy éppen az építkezés indokolja. A tájat féltők, s az építkezők vitája nemegyszer hivatalos fórumokig jutott el, s a nagyközségi pártbizottságon is beszéltek róla. Fonyód sorsa, fejlődése naponta téma itt. Tóth József, a nagyközségi pártbizottság titkára szívesen felel a kérdésre: minek örülnek ma a 9Ú0 éves Fonyód lakói? — Annak, hogy az idén hozzunk is eljut a földgáz, n a hatodik ötéves terv végére a posta új épületébe, a kor igényeinek megfelelő telefonközpont kerül. Örömünk, hogy van egy olyan sportcsarnokunk, amelynek már híre ment messzi földre. A fonyódiak a Balaton környezetvédelmét szolgáló minden intézkedésnek örül.nek: mostanában sok ilyen intézkedés született, s hatása érezhető. — S mit tekintenek feszítő gondnak? — Szeretik ért a települést az itt élők — mondja a tanácstitkár. — S aki szereti, félti ás. Sok apró jelét tapasztaljuk ennek: szólnak egy fáért, észrevesznek a település érdekében tett minden apró intézkedésit, és a hívó szó nem marad hatástalan. Fonyódot a fonyódi emberek formálják. Luthár Péter Gyertyás László dunk forrása, hogy a köz- művelődéshez hiányosak a tárgyi feltételek. Mivel nem kiemelt téma ez, a hatodik ötéves tervben jelentős előrelépésre nem számíthatunk. E tények ismeretében nem csodálkoztunk azon, hogy Suli Ferenc, a fonyódi művelődési ház igazgatója fanyar mosollyal mutatta be „birodalmát”, amely korszerűnek nemigen nevezhető, viszont a szűk kultúrházak versenyében előkelő helyen végezhetne. Dr. Kercza Imre tása, valamint az itt élő emberek ellátása a település szerepkörének megfelelő színvonalon. A régi Fonyódon az utcáknak csak 17 százaléka csatornázott. Előrelépés akkor várható, amikor valóra válnak a Víziterynél most készülő tervek. Egy másik terv — a Várhegy és a Síposhegy csatornázása a megvalósulás útján van. A Fonyódra látogató leptesrt-nyo- mon találkozik az útbontás kellemetlenségeivel, s gyakran hallja a légkalapácsok dobhártyát fájditó hangját ingatlantulajdonos nemtörődömsége miatt — ott is csak, gondot okoz. A megyei tanács elkészítette Fonyód csapadékvíz-elvezetésének tanulmánytervét Ebből tudjuk, hogy a tel jes rendszer kiépítésié 200 millió forintnál többe kerülne. E program részeként több éves előkészítő munka után kezdődött meg a Balaton egyik legszebb természeti értékének, a fonyódi kettős dombnak az erózió elleni védelmét szolgáló beruházás. A mostani program megvalósítása 40 millió forintba kerül, és 1934-ben lesz kész. Ezzel a hegy keleti, nyugati cs déli oldalán a gond még nem oldódik meg. A csatornarendszer csak a part felőli oldalt védi. Fonyód féltő, és termi akaró emberek munkája nyomán alakul, A mészkő zúzalékkal borított utcák két dolgot bizonyítanak: az egyik az, hogy kevés a pénze a tanácsnak, beosztással lehet csak „megélni” belőle, a másik pedig az, hogy szívesen „toldják” meg az itt élő emberek hozzájárulásukkal, társadalma munkájukkal a tanács fejlesztési alapja — Azt, hogy az itt élő emberek szeretik a települést, jól bizonyítja, hogy tavaly több mint tízmillió forint értékű társadalmi munkát végeztek a nagyközségért — mondta a vb-titkár. Ez pedig azt jelenti, hogy minden állandó fonyódi lakosra 1363 forint értékű munka jut. A somogyi települések kategóriájában két egymást követő évben az első helyet érték el a® egy főre jutó társadalmi munkát tekintve. Tavaly pedig a népfront országos tanácsának elismerő oklevelét — Hétezer állandó lakosnak kellene programokat, rendszeres elfoglaltságot biztosítanunk. Számítsuk le a csecsemőket és az aggokat, valamint azokat az embereket, akiknek az érdeklődésére nem számíthatunk, úgy is elég nagy számot kapunk. ' Ezután vegyük sorra az alapellátás objektív körülményeit: Fonyódon ez a ház, a könyvtár, a mozi és a szabadtéri színpad. Fenyvesen a klubkönyvtár. Ordacsehiben a klubszoba, amelyből nemsokára klub- ház lesz... Ennyi. Így természetes, hogy rendezvényeinket, á 1 landóan működő csoportjaink programjait csak társszervek segítségével tudjuk lebonyolítani. — Említhetne néhány jól dolgozó közművelődési „ala1 kulatót”. De úgy gondolom, hogy épp a körülményekhez viszonyítva eléggé jól elvégzett munkánk a legnagyobb érv amellett, hogy szükség volna a tárgyi feltételek jobbítására. Hogy mást ne 'említsek: egy tisztességes kiállítóterem nélkül féloldalasak vagyunk. A csaknem ötszáz mindig tevékeny ember, a könyvtárba beiratkozott kétezer olvasó és az alkalmanként megjelenő sokak is megérdemelnék a nagyobb anyagi erőket. Persze így sem állunk meg, nem töltjük időnk nagy réSzinte pontokba szedve felél a kérdésünkre, s az uj- ján számolja, hogy nem hagyott-e ki valamit: — A szennyvízcsaitoa-na- hálózat hiánya sok bosszúságunk forrása. Az idén ebben Is lépünk előre: a készülő tervekkel párhuzamosan megkezdődik a társulat szervezése. Jövőre — A gimnázium művészegyüttese, kórusa több aranyoklevéllel, a régi-régi önkéntes tűzoltó-zenekar, a felnőtt és gyerek citerazenekar, a művelődési ház bábszakköre, fafaragói nik, több ifjúsági klubunk.... Soroljam? — Elég. Ez a sor, s ami még következhetne, bizonyítja, hogy mostoha tárgyi feltételek között is művelődszét kesergéssel. Igyekszünk sok ötlettel előállni. Ilyen lesz például a megyei tanács alkotóházának udvarán létesítendő mini-kamara- azínpad, kisebb színházi produkciók és hangversenyek számára. — Ez is szabadtéri ... — Erre van erő. No meg az égető szükség is a nyárra szól, hiszen az idegenforgalmi szezonban tízezreket kell k i szolga Inunk. Télen az állandó lakosság még csak- csak elfér a most meglevő helyeken. Ám nyáron a tömeg, az egyre igényesebb tömeg... Fonyód állandó lakóinak száma — az üdülőkben és az idegenforgalom keretében itt megfordulókhoz viszonyítva — nagyon alacsony. Nyaranta 40—50 ezer, hétvégeken pedig 60—30 ezer ember ellátásáról kell gondoskodni. Egy közepes nagyságú magyar város lélekszámúinak megfelelő, sokféle igényű ember érkezik ide, és joggal várják azt, hogy városi színvonalú ellátást kapjanak. A Balatoni Regionális Fejlesztési Program is erre jelölte Fonyódot, s a Balaton- kömyék 18 kiemelt települése közé sorolta. Szerepkörét pedig így határozta meg: nemzetközi kiránduló- központ és üdülőtelepülés. Alapvető feládata az idegenforgalom szervezése és ellá— A hegy oldalába kapaszkodó településen nehéz a lezúduló vizet kordában tartani — mondta dr. Komáromi József, a nagyközségi tanács vb-titkára. — Fent a hegyoldalban ez okoz gondot. Lent a part mentén pedig — főleg ősszel és tavasszal — a magas talajvíz-szint. Az utak mellett nincs mindenütt megfelelő árok a csapadékvíz elvezetésére, s álról van — néhány megkapjuk az első utcákra a kiviteli terveket. A munka, amely a Rfilkovics-árok- tól keletre eső területeket fogja át, eltart a hetedik ötéves tervig. A Balatoni Intéző Bizottság 15 millió forinttal támogatja elképzeléseink valóra váltását. Nem örülünk annak sem, hogy a múlt század végén épült vasútállomás ma ilyen állapotban van, s az is sok gonhef, aki akar, s szervezheti ezt a tevékenységet, aki tudja. Az igazgató újabb savany- * kás nevetése elárulta, hogy ezzel a „fordulattal" nem először találkozott: — Természetes. Művelődni, különösen nyáron akárhol lehet, ha nem esik az eső. Kulturális rendezvényeket csinálni szintéin lehet. FONYÓD FÉNYÉI
