Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
hídvr András PUSZTABERENY Két fehér vascsövön még ugyanaz a tábla. Jegenye, bodza, fűz. A kút mögött a nyárfa. Most le kellene szállni, talpfák fokán, váltók kölöncén menni a síneken át, lecsukott szemmel bcszívni a raktár kátrányba fojtott keserű szagai. Zenére szomjas füllel hallgatni szentgyörgy-nap után a tavak, meg az ég között az újulás sztakkátó muzsikáját, egymásba tor ló távirdajelé L Érinteni a gépek olajos bádogtestét, milcor dugattyú-szivük dühbe robban. Béresek legendáit szorongva megkeresni a Fekete Akolbán. Harapni kellene újra a nap mézét feszítő hatalmas baracot, mit suttyomban az urasáéi kertből Vendel, a csősz hozott. Elnézni, berekágyán milyen ábrándok bolyhát reszketteti a tőzeg, Farukat villogatva viszik-e még a sürgönyt — ahogy apám mondta — az özek? Fehér póznák között még ugyanaz a tábla. Váltók, hidak, sínek. Jegenye, bodza, nyárfa. I i hűség törhetetlen Fodor András: Kőnyomat Wnrtz Adtom rajza Fonyód lakosságának életmódja (Tar>ulmányrészlet) A szerző a szociológia módszerével vizsgálta és elemezte Fonyód lakossága életmódjának változásait, főbb jellemzőit. Az alábbiakban az egy évtizedet — 1968—1978 — átfogó tanulmány néhány összegező megállapítását es következtetéseit ismertetjük. A szocializmus 34 éve alatt, különösein a legutóbbi évtizedben nagy változás következett be a lakosság életében. A teljes foglalkoztatottság megvalósulásával megnőtt a keresők sxama, s ezzel jelentősen emelkedett a csaladok jövedelme. A község fejlődése, üdülőhelyi jellege, az idegenforgalom megnövekedése további lehetőséget adott a keresetnövelésre. A kontárkodás, a lakáskiadás, a telekérték esi- tes ugyanakkor számottevő differenciálódást teremtett egyes csaladok, rétegek jövedelmében. anyagi helyzetében. Á jövedelem jellemzően a munkából származik. A kereseti viszonyok bővülésével es javulásával mérhetően emelkedett a lakosság életszínvonala, mely túlhaladja az országos átlagok. Sok ház épül. bővül, korszerük öd ík. Állandóan no azok száma, akik drága tartós fogyasztási cikkeket tudnak vásárolni. A lakosság bizonyos rétegei — kisiparosok, építőipait szakmunkások, vezető értelmiségiek — képesek igényeiket már luxusszinvonalon kielégíteni. Az anyagi javak gyors gyarapítására igen erős a törekvés. Ez nemcsak önmagukért az anyagi javákért folyik, hanem a látszatáMa- potért is, hogy az egzisztenciális biztonságot, sőt függetlensege* jelent.. A gyakorlati politikától, a közéleti tevékenységtől való tartózkodás és a tatartiság a magatartásban jórészt ennek a tudatnak a következménye. Elég szűk körben él a/, egészséges lokálpatriotizmus. A legtöbb beköltöző számára Fonyód csak tér és lehetőség az előnyösebb élethez, a jobb megélhetéshez. A lakosiság közéleti, tár-, sadalmi aktivitásénak kibontakozását az is nehezíti, hogy egyes testületek és bizottságok elöregedtek, tagjai túlterheltek, vágj' a hosszú idejű tisztségtje belefáradtak. más bizottságok pedig egyáltalán nem vagy csak formálisan működnek. Az idegenforgalom — a különböző terhek emelése ellenére is — a lakosság jó részénél jelentős jövedelmi forrás, életszínvonal-növelő tényező lett. Jelentősen kihatott a község fejlődésére is. De ugrásszerű emelkedésével elérte a SOMOGYI NÉPLAP jelenlegi lehetőség és a tűrés halárát. feszültséget, nyugtalanságot es táréi met- tenseget teremtett az üdülésben, a közlekedésben, az ellátásban. Gazdasági, tánsa- dalmi, politikai jelentősége mellett egyben negatív jelenségek forrása is. A turisták magatartásimodellje kedvezőtlen a szocialista értékrendszer es erkölcsi ideal kialakításában. Liberalizálja az erkölcsöt, manipulálja az igényeket, erősíti az anyagiasságot, és a . kielégítésükre való törekvésben szabálytalanságok, vétségek elkövetése felé sodor. A vendégforgalom és a személyi kapcsolatok hatására kialakult es megnőtt a külföldre utazása kedv. Céljában az idegen ország értekeinek, érdekességeinek, szépségének megismerésen, az emberi kapcsolatok ápolásán tűi eiegge meginatáiro- zd a beszerzési szándék. Ez szükségszerűén teremt néhány követkeanenyt es kedvezőtlen hatást. A vásárlás lehetősege, módja, színvonala, az állami intézkedések és a hatóságok magatartása kitermelte a nemzetek közötti diszkriminációt. Nő a tőkés országok nagyra értekelése, es érezhetően erősödik egjes szocialista országok lebecsülése. A művelődésben nagy eredmény, hogy minden gyerek tankötelezettségi koron belül elvégzi az általános iskolák es tovább tanul. Szép számban jutnak be főiskolára és egyetemre. A fizikai dolgozók megfelelő mértékben vesznek részt szakmunkásképzésben és középiskolai tanulásban. Némi visszaesés után elsősorban mennyiségileg javult a közművelődés. A lakosság igénye es érdeklődése minőségileg alig mozdul. Rendszeres és gazdag a tanulóifjúság művelődése, de nem válik szokássá, életelemmé, megszilárdult és növekvő igénnyé, ugyanis mint felnőttek hiányoznak a művelődés életéből. A szabad idő-tevékenység megjelöléseben jó helvezesű az olvasás. Valóságtartalma azonban vitatható. Ha a lakosság nagy arányban nem tagja a könyvtárnak, kevésnek van folyamatosan gyarapodó házi könyvtára, akkor kérdésessé válik, honnan olvasnak es mit. A politikai érdeklődés kiszélesedett és általánossá vált. A politikai irányítás eredményeként tervszerű és nagyobb mértékű lett a vezető szel lemi dolgozók középfokú politikai képzésé. E tanévben tat összetétel vél - tozfxtt. Termelésiiá nyitók es munkások tanulnak nagyobb aranyban, ugyanakkor teljesem visszavonultak az értelmiségiek. A kényelmesség és a politikai-ideológiai munka lebecsülése miatt kesadett nehézzé válni a még visszalevő tisztségviselők beiskolázása. E helyzetet „megoldotta” a.z a részükről tudatosan és sajátosan értelmezett politikai elöntés és az ériről megjelent jogszabály, mely elfogadja politikai végzettségnek g felsőfokú oktatásban szerzett diplomát. A sok kedvezőtlen hatás ellenere is jó es szilárd az erkölcsi magatartás. A dolgozók a munkahelyükön általában jól érzik magukat. Oka a jó bél-politikán túl a jó munkahelyi légkör is, ami jobbára a vezetésen múlik. A legtöbb munkahelyen a vezetés nyugodt, demokratikus légkört . teremt, megbecsülik a jól dolgozókat, és méltányolják* az érdemeket Az értékeik között a legkiemelkedőbb helyen a nyugodt. anyagilag jól megalapozott, biztos családi élet áll. Nagy gondot fordítanak a gyerekek nevelésere, taníttatására és anyagi segítésére. A túlzott igények azonban több esetben teremtenek erkölcsi kisiklást. A párt büntetések, a szabály- sértések és a bűncselekmények között dominál a lopás. és minden évben előfordul kisebb összegű sikkasztás. A családok neuralgikus pontja a fiatalok éjszakai kimaradozása, ami sok veszély és kedvezőtlen .jelenség forrása. Az esetenkénti italozáson es a köílte- kezésen kívül nincsenek komoly problémák. Párton belül fokozódott a követelmény. Bátrabban és következetesebben. vonják felelősségre, akik mulasztást követnek el, vagy magatartásukkal. megsértik a partéiét normáit. Németh Ernő Ha költő egyik versének a Címét írja a kötete élére, akkor annak nyilván kiemelt hangsúlya van. Legtöbbször olyasmit tartalmaz, ami a kötet egészének értése szempontjából megkerülhetetlen. Ezt látjuk Fodor András Kőnyomai című új versesköinyvében. A címadó költemény erőteljes összegzése szemlélet- es gondolkodásmódjának. Bizonyságát adja legelőbb annak, hogy a lírikus világgal szembeni magatartása alapvetően változatlan, itt is vállalja a kőnyomat hitelével, ami reá mehetett. Változott viszont a környezet, a tér és az idő- s függvényükként a lehetőségek. Egyre szűkül a választás tere, amiben az emberinek lépni, cselekedni lehet, s nehezül maga a lépés is, amikor elveszett barátok, pályatársak útján kell tovább menni. Ezzel az erőteljes versével többrétegű korjelensegre tapintott rá Fodor. Az egyik, hogy megfigyelései szerint a küzdők, az ériekek hordozói dőlnek ki leginkább a sorból, s hiányuk valami okból mégse lesz kiáltó. Haszen ók maguk is úgy erezték, hogy jobb a termékeny magány, mint a sikertelenség. A másik: a félreállás legtöbbször igazolódik, mert az egyedüllét köreire húzódóknak és a végleg távozóknak „nem kell/ megérniük miként lesz/ a világ még sávárabb.” S ez még mindig nem elég, a költőnek még van hozzáten- nivalója, mert a jövő, az utódok szemszögéből is megkísérli korunk jellemzését. Kérdés, hogy ők is nosztalgiával néznek majd visz- sza jelenünkre? Vágyakozva a betonsztráda melletti szónaillatra vagy jelenkorunk, napjaink otthonosságára? Állítások, kérdések és kételyek hullámzanak végig a Kőnyomaton. Jelezvén, hogy vívódó töprengés eredményes a leírtak. Fodor itt is arra vállalkozott, ami már-már költészetének karaktervonása, hogy világot megváltani kész indulatok helyett a nyitottság és figyelem állapotrajzát adja. A világ dolgai, eseményei iránti nyitottság gyorsan szembetűnő eleme érj kötetének. Olyannyira, hogy a sokféle tény, tapasztalás kényszerítette arra, hogy Takáts Gyula Egy kikötésre használt fűzfánál Kém volt a kezében ragyogó dárda, a hajók mégie csak jártak alá ja. Itt állt, ahol e nádfedelű malom vizet lapozgat a berki patakon. Gergely is mesélte az öreg halasz: — A lápon erre állt minden csónakorr. — Szent volt ee a fűzfa, mint szentelt kalász, mint Attikában az Athenae-szobor. Aki • hegybe jött, kikötője volt. Hordókra, hajókra subásan hajolt. Törzsében szigony ült. Ágán meg háló. A nad fölött <rttt, mint kerek kaszáló ... 2. E képeket miért idézgetem? Ne kérdezd hűvös értelem! Bolyongok kagylófényű vizeken, izzítva zsongó idegem. Mint tölgyvödör, mit égbe, vízbe márt a zengő kar fényes íve, akként, merem az elsüllyedt határt, mtt rejt a szittyák sűrűje. 3. Itt áttí a kút.. . Ma már tudom. A hegylakók mtnd idejártak. Csacsik jöttek a zöld úton, vizet hord-m a kis tanyáknak. — Sz*m«r-»t. — Így hiv-ja a nép. Hús árnyán magam mendegélek, s kitárul lassan a vidék, nuitt tett határ a csősz szemének. Visznek a szentek, állatok ... Hátuk még most is, mintha ringna. Egy messzi hegyre gondolok, talán a felhős, szép Olympra. 4. De hol a vén akol, s a birkák nyája? E tüskés gyapjúktól ragyog? A nagy juhász helyett a lenge holdfény a fák közt némán andalog. 0, hajdanán, de más volt, őszelőbe, midőn a vasbogrács előtt a pásztorok, a csőszök és a gazdák együtt főzték a birkafőt. Az újmust édes szénsava belengte a nádas émelygő szagát. És csónakján á zöldlidércü tündér tűzekre bámult és megállt. 5. Elitta már a láp emléküket. De visszajárnak ők, a régiek. Eloldja láncait a karcsú hegy, ki hajdanán volt tündölő sziget. Mint ingólápon köztük lengek én. Minden csillagszem fényes dárdavég, s mint hajdanán a jó görög hajóst, kisért e messze-vandorott vidék. Athenae fényes lándzsája kisért. Az eltűnt táj s egy örök arc íve, amely a tünde, égi honba leng s hunyó csillaggal lüktet a szíve. szimultán jegyezne le. ügy, ahogy történtek. A Napéjegyenlőség t drámai szerkesztéssel helyez egymás mellé napi eseményeket azért, hogy a kontraszt erőteljes, már-már kiáltó legyen: a súlyos gondok, a valóságos és műizgalmak közepette vannak, akik tudomást vesznek minderről. A szomszédban látott vígan nyaraló frankfurti két pár, akik mit sem tudnak a Néplapból ' idézett nyilatkozatról (hogy a Balaton — ha nem vigyázunk — ősláp lesz nemsokára) és tudomást sem vesznek a sokfelé elcsattanó lövésekről, így ez a két pár óhatatlanul sugallja a morális felelősség kérdését. Azt, amit más nézőpontból emel ki a kötet záró ciklusában a Kttdarc. A felelősségvállalásban való példaadás régtől foglalkoztatja Fodont, s még az is, hogy meddig lehetséges a kiküzdött álláspont igazához való ragaszkodás. Felszámolása. arról győz meg, hogy ezekben nem lehet alku; in- dolat nélkül viselni kell, amü vállait az ember. A Kőnyomatban visszaaesengenek azok az etikai fogalmak, melyeket a Malom című versében (A bábu vére 1977-es kötetben) írt le sorsot, költői pályát meghatározóként: szerelem, barátság, munka. Fodorban volt erő és indulat nélküli nyugalom arra, hogy felmérje példaadásának eredményét, Kudarc — mondhatnék saját verseimével. De a kritikusnak meg kell kérdezni, hogy valóban az? És kinek? A Gyűrű, a Miattuk és még inkább a Decke azt sugallják, hogy nem a kiküzdött eszményekben van a hiba. A költő csalódások és nem sikerült cselek ellenére vállalja és továbbviszi azt, amiben hitt. Bizonyságként idézhetek a Lecke zárósorai: „Nem, igazad van,: hiszékeny vagyok./ Gyerekes ábrándkergető./ Igen, tudom, hogy itt a bizonyság:/ szétroppanhat úgy is/ a csont, ha összeforrt előbb./ Mégis, credo quia absurdum,/. a hűség törhetetlen.” Ebben a hűségben nemcsak etikai elemek vannak, hanem átüt rajta az egyéni és a közösségi múlt, a gyermek- és az ifjúkor, sok-sok élmény és emlék. A Molo, Egy kamaszlegény vázlata, Mikor kezdődött?, Utca Kaposváron, 30 éves találkozó és a kötet még jó néhány darabja nem csupán az „örökös múlást” szeretné megállítani, azt is megerősítik sorai, hogy az időn győzedelmeskedhet az együvé tartozás érzése. Az ezt a gondolatot összefogó Ne félj . ciklusban és. a könyv más helyein is írt Fodor veszteségeiről, barátok, pályatársak végleges elmeneteléről. Nagy László, Simon István, Szabó István búcsúztatójában a fájdalom épp az összetartozással növekedett, s kapott az élőbeszédhez közelítő, az érzést pontosan kifejező formát. Ezekben a versekben, s különösen az Egy költő temetésé ben ott rejlik a méltó megőrzés vágya-igénye. Mert es-ről is van negatív tapasztalata. Fülep Lajos példáján. Gyakran hivatkoznak a nagy műveltségű tudósra elfutó szavakkal, méltatlan szövegekkel. Érthető így Az úrfelmutatás hazugságában a sok kérdés: miként követheti az a példát, aki, amíg látta, ügyet sem vetett rá. Fodor adekvát utóéletet vár: „Rakjátok össze/ rajtunk, rajtatok/ szétpor- lott eleven dühét.” A Kőnyomattal Fodor András továbbépítette lírájának; alapvonásait. Makacs elszántsággal vallja az eszmények állandóságát a váltós» világban, s a tárná érzékenységével figyel szőkébb és tágabb környezetére. Ezek teszik fontos állomássá pályáján a Kőnyomatot. . Laczkó András
