Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-22 / 118. szám

Rwrinay örökség Ötletek ofszet tech Makói grafikák Nagyatádon Ha valaki kicsit is érdek­lődik a grafika vágj' a kép­zőművészet sokszor jobbnál jobb ötleteket felvonultató kísérletei iránt, okvetlenül fel kell keresnie a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Házat, amely keddtől a ma­kói grafikai alkotóműhely válogatott anyagát mutatja be . .. Noha a nagyatádiak má­jusi programfüzetében nem jelezték ezt a bemutatót, a tarlat nem számit meglepe­tésnek. A kel városi tanács között éveli óta jó a kap­csolat. Tavaly például az atádiaik jártak a hagj-ma hazájában, hogy kiállítást rendezzenek a Rinya-parti alkotótelep kisplasztikáiból. A most. megnyílt tárlat en­nek viszonzása. Makó már a húszas évek­ben otthont adott a képző­művészetnek, Rudnay Gj’ula iskolájának. Később kisebb- nagyobb próbálkozások tör­téntek, de valójában csak 1967-ben született újjá a makói telep. Békességben megfért ott a grafika, a fes­tészet és a kerámia. Öt év­vel ezelőtt aztán újjászer­vezték a műhelyt. A képző- művészeti főiskola tanárá­nak, a makói származású. de Szentendrén élő Kocsis Im­rének a vezetésével ma már csak grafikával foglalkoznak a nyaranta megrendezésre kerülő műhelyben. Antal Imrévé tői, a makóiak köz­művelődési felügyelőiétől hallottam: a vendégművé­szeket úgy hívják meg ha­zánk legkülönbözőbb váro­saiból, s a lehető legkorsze­rűbb berendezéseket bocsát­letezéshez. Elég, ha csak pa­rányi ofszet nyomdájukra gondolunk. Ennek megléte különösen Lengyel András Album-sorozatán, Kocsis Imre Kulcs, kulcslyuk és lepke-variációin érződik. De említhetnénk a fiatalon el­hunyt Hajas Tibort is. Ugyanakkor találunk hagyo­mányos grafikákat is, mint Kéri Imre Három kilogramm makói fehér kenyér, című munkáját, amelyet már az első látogatók, is gyorsan megszerettek. Technikájá­val a múlt bevált útjaihoz ragaszkodik Kovács Tamás Nyugati utazás. Kapu, vala­mint az Úton a bálba című munkájával. Makó város tanácselnöke, dr. Forgó István megnyitó­jában külön is fölhívta a fi­gyelmet Szabados Árpád ko- misekodóan komoly iróniájú. Banga Ferenc gyermekded, de ugyanakkor megrendíts­en szókimondó munkáira, Kocsis Imre technikai fölé­nyére. A két város hivatali ap­parátusa már jól összeszo­kott. Nem lenne érdemtelen a két művésztelepet is össizehozsni, akár csak egj'- egy közös tárlat erejéig. A folytatásban való bizakodás­hoz egyébként alapot adott Dezső Lászlóné, a városi ta­nács művelődési osztályveze­tője is, aki azt mondta, ke­resik a lehetőséget újabb ki­állítások megrendezésére. Nagy Jenő BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE Amilyen kopottak kintről az ajtók, falak, olyannyira ele­gáns minden belülről. Mu­tatós, modern bútorok, szép szőnyegek, vonzó képek és kerámiák, valamint kevésbé vonzó grafikonok a falon. (Hja, a külföldi partnerek elé nem lehet kitálalni a vállalat gondjait.) A három főnöki iroda kö­zül Fülöpenek van a leg­nagyobb előszobája, ezért itt tartják a jelentősebb érte­kezleteket. Az elő-, illetve titkári szoba közepén hosz- szu asztal átlong. a fal mel­lett pedig, az ablak jóté­kony fényeihez közel, a tit­kárnő íróasztala, természe­tesen sok-sok telefonnal. Gitta, a műszaki igazgató titkárnője, e pillanatban el­merült figyelemmel szemléli az értekezletek asztalát; nyolc fek’etés csészét helye­zett el rajta az imént, s most azt ellenőrzi: egyenlő-e az egymástól való távolsá­guk. Ahol valami bibéje van a szép szimmetriának, ott finom, alig rebbenő mozdu­lattal igazit a tányérkán; nemsokára olyan az asztal, mintha tervezőmérnökök ál­modták volna rá a nyolc — műszaki értelemben vett — műtárgyat. Gitta elégedett pillantással jutalmazza tu­lajdon szépérzékét és hozzá­értését, majd hirtelen íróasz­talához ugrik, mert az ott álló két főző közül az egyik­ből élénk püfögések közt csöpögni kezd a kávé. Nyílik az ajtó, és belép rajta a gazdasági igazgató. — Csókolom, Gittuska. A titkárnő arcán csaknem minden vonás megolvad. — Jó napot, Réz kartárs! Amaz beleszagol a levegő­be. — Kávézunk, kávézunk? — Ó. .. Csak egy kis fris­sítő. Réz Kar tars, a nehéz szállítási értekezlet előtt... A férfi a pénztárcája után njrúl. — Mennyivel tartozom? — Ugyan, drága Ernő! — kiáltja sértetten Gitta. — A repikévéból főztem! Réz a fejét csóválja. — Ilyen gazdagok va­gyaink? Nekem bármikor van négy forintom egy kávéra — de van-e erre a nyolcra harminckét forintja a válla­latnak? Erre nem gondo­lunk, Gittuska? — Nem. — A nő vállat von. — Nem vagyok közgaz­dász. A férfi leül, rágyújt. — Látja, látja .:. Pedig mennyit könyörögtem magá­nak valamikor, még sze­mélyzetis koromban, hogy maga is iratkozzék he az egyetemre. Emlékszik? Az asszony elmereng. — Nem én. Mikor? — Huszonöt éve. Amikor en is beiratkoztam a Köz­gázra. Mit ostromoltam ak­kor magát is! Ma már a vállalat vezető közgazdásza lehetne, nem egyszerű tit­kárnő! — Egyszerű titkárnő? — Az asszony sertetten kihúz­za magát. — A műszaki igaz­gatóság egyszemélyi, felelős titkársága vagyok! , — Háromezerkettöert — bólint Réz. — Es? — A dupláját kaphatná, ha akkor hallgat rám, és be­iratkozik az esti egyetemre! De magácsKa az esteit más­sal töltötte... Az asszony elmosolyodik, elégedetten. — Ezt el lehet mondani . .. — Közelebb hajol a férfi­hoz. — Jut eszembe, Emő­kém: maga másért is ostro­molt engem annak idején ... Emlékszik ? — Nem én! — pislog ri­adtan a férfi. — Fedig így volt! Mit kö- nyörgött, hogy menjek fel egyszer maga hoz! — Mikor? — mered rá döbbenten Réz. Gitta habozás nélkül vá­laszol. — Ezerkilencszázötvennégy július huszonegyedikén, este fél tizenegykor. — Hol? — kérdi a férfi elhül ve. — A Szigeten. A Szabad­téri Színpad hala mögött, egy előadás után. — Merőn nézi Réz Ernőt. — Csak nem akarja azt mondani, hogy nem emlékezik rá ?! A férfi bizonytalanul bó­logat. — Valami rémlik ... — Tűnődő pillantással méregeti Gittát. — És? Egykor halasbúcsűként emlegették Tavasz Péterhidán Frei István éjjeliőr, a téesz háztáji bizottságának köz­ségi megbízottja, Békefi Je­nő növénytermesztési bri­gádvezető és Hodoli Gyula mezőőr a szokásos tavaszi feladatot teljesítve járja a péíerhidai határt. A háztá­ji megbízott, vagyis a falu­gazda megbízása az, hogy az alkalmi csapattal kimérje a gazdáknak a vegyszeres, majd a kapás kukoricát, leg­végül a lucernát, a bíbor- és vörösherét. Szép munka ez, hiszen ilyenkor a mezőt járni, csodálni a napról nap­ra serkenő növényieket, él­ményszámba megy. De nagy felelősséggel is jár! Kinek miből mennyi dukál, azt a közösben végzett , munka dönti el: ettől függ, mekko­ra területen kaphat eleséget a jószágnak. A cövekeket. a baltát már jó előre kivitte a szekér... — Azzal a kukoricaterü­lettel kezdtük, amelyiket nem vegyszerezett gyomok ellen a szövetkezet. Ez az úgynevezett kapás kukorica, ide nyugodtan vethetnek ba­bot, tököt a gazdák a ku­korica közé. Ma délelőtt a vegyszeressel folytattuk. Ezt is, azt is a ledolgozott mun­kaórák arányában mértük ki. Annak, akinek a vetett kukoricaterület nem kell, és a kényelmesebb megoldást választja, egy háztájijogra — ez ézerhatszáz négyszögölet tesz ki — huszonöt mázsa haza ősszel. Körülbelül hat hektár kukoricát mérünk ki ezen a tavaszon, aztán ti­zennyolc gazdának ötven­ötven öl lucernát a serté­seinek. nyulainak. Vöröshe­réből háromszáz ölet kap egv-egy igénylő a szarvas- marháinak. Hogy a pillan­góst zölden vágják le vagy szénaként takarítják be, azt már ők döntik el... Most ez a dolga a három embernek, máskülönben a háztáji megbízott éjjeliőr a majorban, a brigádvezető az asszonyok között van, akik az aljnövényzetet irtják a vágásterületen, a mezőőr pedig egyébként is a határt járná (nemcsak betakarítás­kor, most is van vigyázni való a földeken). Ahogy ki­felé tartanak a faluból, rá­köszönnek az árok partján hűselőkre, a búcsúsok elő­őrsére: a céllövöldések ugyanis már a hét elején megérkeztek a vasárnapi eseményre... — Biztosan azért, hogy jó helyet kapjanak — hallom a brigadéros megjegyzését. S mindjárt hozzáteszi: — Pénteken már nem sokan dolgoznak, aztán szombaton minden asszony otthon ma­rad, készül a búcsúra: ta­karít, süt, főz. Ilyenkor meg­nő a bolt s a kocsma for­galma. Persze, ha szorít a munka, búcsú ide, búcsú oda, vasárnap is menni kell. De az idén erre nem lesz szükség . .. Erre a napra majdnem minden házhoz érkezik vendég. — Valamikor áldozócsü­törtökön tartották a péter- hidaiak a búcsút — kapcso­lódik a témához a mezőőr. — Az anyósom mesélte:- azért imádkoztak ezen a na­pon, hogy a falut ne öntse el az árvíz, mert a Dráva nem mindig tudta befogadni tavaszi áradások Idején a patakok vizét: szétterült a sáros víz, elborította az ud­varokat, .vitte az állatokat, a vasutat.... Hát, hogy ■ a halasbúcsúi fohászkodások­nak mennyi foganatja volt, az kiderül abból, hogy gyak­ran pusztított itt az ár ... — Mitől halasbúcsú a Pé­ter hidai búcsú? — Tudja, az úgy volt, hogy nagyon sok halász lakott Péterhidán és a környéken is, akik a Drávából éltek. Búcsúkor aztán a folyó „ter­mése” került terítékre; volt halászlé, sült- és rán­totthal bőségesen. Akadt búcsúi vendég, nem is egy, aki kizárólag ezeknek az ét­keknek a kedvéért jött mesz- szi vidékről is, és utána so­káig mesélte, milyen jó ízű falatokat evett ennél vagy annál a rokonnál, barátnál, ismerősnél a drávai halból. Most? Néhány pecás van a faluban, s amit ők kifog­nak a folyóból, azt teszik majd az asztalra. De ebből bizony jószerivel csak a családnak jut... A három határjáró ennyi időt szán az emlékezésre, aztán kerékpárra ül, s in­dul a szekér után, mely a háztáji földek kiméréséhez szükséges kellékeket szállít­ja a helyszínre. Amikor ki­kerekeznek az utcából — a falu moccanatlan. Az embe­reknek tengernyi a dolguk ilyenkor a kertben, a mezőn. Csak a korai búcsúsok „ve­rik a blattot” kitartóan, az út menti fák árnyékában. Az ő „munkacsúcsuk” va­sárnap következik Hornes/ Ferenc Nagytakarítás a Balatonon A 1 hazánkban végbement társadalmi átalakulás lehe­tővé tette, hogy ma már százezrek pihenjenek, üdül­jenek, szórakozzanak — Kö­zép-Európa legnagyobb se­— Tudja, azóta is sokat töprengtem ezen ... — És? Az asszony a földet nézi. — És úgy döntöttem: nem törődöm a világ szájával! Igenis: íölmegyek magahoz! S. — Ugyan, kedvesem — motyogja a férfi falfehéren —, aludjék rá még néhá­nyat! Az ilyen fontos dönté­seket nem szabad elsietni! — S megikönnyebbüllen fellé- legzik, mert az asszony asz­talán megszólal a telefon; veget lehet vetni e szörnyen kínos beszélgetésnek. — Igen — mondja Gitta ■ a telefonba. — Máris! —Le­teszi a kagylót. — Elnézést, drága Ernő, a főnököm hív! — S indulna befelé, Fülöp Géza szobáját», ám amaz megelőzi. Az ajtóban szinte összeütköznek. — Á, Emőkém! — A fő­mérnök órájára pillant — Persze, mindjárt egy óra! Készül már a kávé, Gitta kérem ? — Nem tetszik érezni? Fülöp újból az órájára pil­lant: ennyire feledékeny vagy’ ennyire ideges? — kérdi magában Réz Ernő meglepve. — Kettő előtt maid sról- jon le a sofőrszobába, fel kell ugranom a minisztéri­umba. Gitta a jegyzőfüzetébe pillant. — Már intézkedtem, igaz­gató úr. Két óra tízkor vár­ja a kocsi a főkapu előtt. — Maga jóstehetség! — mosolyog Fülöp elégedetlen. — Ó, semmiség! — hajol hozzá bizalmasabb közelség­be az asszony. — Egy óra alatt úgy le tetszik darálni ezt az értekezletet mint a pinty! Ismerem a szervező­zsenijét. (Folytatjuk.) kélyvízű tavának — a Ba­latonnak a partjain. Látoga­tottsága évről evre növek­szik. Fejlődő nemzetközi kapcsolataink eredménye­képpen külföldiek tízezrei elvez! k a szépségét, és ma­gukkal viszik az itt töltött napok emlékét. A tónak és környezetének fokozódó használatbevétele azonban kedvezőtlen változásokkal is jár, amit az utóbbi idő­ben aggodalommal figyelhe­tünk meg. A tó állapotát, a vízmi­nőséget a feliszapolodás és a növényi tápan.vagok dúsülá- sa veszélyezteti. Következés­képpen a Balaton vízminő­ség-vedelmenek fő feladata a veszélyeztető tényezők korlátozása, illetve kiküszö­bölése. Népgazdaságunk jelentős erőfeszítésieket tesz a víz­minőség romlásának meg­akadályozására. Az utóbbi években megjelent határo­zatok, állásfoglalások meg­jelölték a vízmánőség-védel­mi munka, fő feladatait., A Balaton vízminőségének vé­delméhez. a térség igényes­nek kielégítéséhez szükséges vízgazdálkodás fejlesztési feladatainak irányelveit, ter­vezését, ütemezését és vég­rehajtását a korszerűsített Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program rögzíti. Az elmúlt két tervidőszak­ban a Balaton-vizgyű.itő gazdaságilag az országos át­lag feletti mértékben növe­kedett. Minden korábbi terv­elgondolást és előrejelzést rheghaladó mértékben nőtt az üdülőövezet igénybevéte­le, aminek jelentős környe­zetkárosító hatásai is voltak, annak ellenére, hogy a víz- gazdálkodás fejlesztése is meghaladta az országos át­lagot. A múlt évi Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata részletesen fel­tárta a problémákat. A vizsgálat összefoglalója sók hasznos megállapítást, ja­vaslatot tartalmaz. Ezek alapján több szigorító in­tézkedésire került sor a Ba­laton vízminőség-védelmére, ami a népgazdaság é* az egész társadalom érdeke és feladata. Minden lehetősé­get meg kell ragadni ahhoz, hogy a romlás üteme las­suljon, es a folyamatok ked­vezőbben alakuljanak. Ilyen tevekenyseg az úgynevezett Balaton-takarítás is. A ba­latoni üdülési idény megkez­dése előtt, a Del-dunáptuli Vízügyi Igazgatóság a szé­kesfehérvári és a szombat- helyi VIZIG-gel összehan­goltan május 24—23. között a Balaton déli parti sávjá­ban takarítási eá tisztítási akciót kezdeményez. Évek óta kedvezően alkal­mazott gyakorlat, hogy a fürdési idény megkezdése előtt végzett szemetel távolí­tással kulturált körülmény biztosítható az üdülők ré­szére. Ezeket a munkákat a he­lyi tanácsok, illetve az ott működő Hazafias Népfront- aktívák útján a közigazga­tási határon belül szervezik, úgy, hogy a magánosok és a vállalati üdülők szemétgyűj­téséhez és elszállításához biztosítanak megfelelő kö­rülményeket. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ez évben is a megjelölt időben végzi el a kezelésében levő partszaka­szok takarítását Az akció sikeres végrehajtása a Ha­zafias Népfront helyi, taná­csi, környezetvédelmi aktí­váinak mozgósító akciókesz- ségre serkentése és szerve­zése nélkül elképzelhetetlen. E nemes ügy lebonyolítása során bízunk abban. hogyr a jól szervezett és együttesen végrehajtott akció hatéko­nyan szolgálja a Balaton kör­nyezetvédelmét. Bérszámfejtői munkakörbe érettségizett dolgozót felveszünk Balaton Fűszért Vállalat, Kaposvár, Füredi n. 1. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. (?i>46iw /

Next

/
Thumbnails
Contents