Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-22 / 118. szám
Rwrinay örökség Ötletek ofszet tech Makói grafikák Nagyatádon Ha valaki kicsit is érdeklődik a grafika vágj' a képzőművészet sokszor jobbnál jobb ötleteket felvonultató kísérletei iránt, okvetlenül fel kell keresnie a nagyatádi Gábor Andor Művelődési Házat, amely keddtől a makói grafikai alkotóműhely válogatott anyagát mutatja be . .. Noha a nagyatádiak májusi programfüzetében nem jelezték ezt a bemutatót, a tarlat nem számit meglepetésnek. A kel városi tanács között éveli óta jó a kapcsolat. Tavaly például az atádiaik jártak a hagj-ma hazájában, hogy kiállítást rendezzenek a Rinya-parti alkotótelep kisplasztikáiból. A most. megnyílt tárlat ennek viszonzása. Makó már a húszas években otthont adott a képzőművészetnek, Rudnay Gj’ula iskolájának. Később kisebb- nagyobb próbálkozások történtek, de valójában csak 1967-ben született újjá a makói telep. Békességben megfért ott a grafika, a festészet és a kerámia. Öt évvel ezelőtt aztán újjászervezték a műhelyt. A képző- művészeti főiskola tanárának, a makói származású. de Szentendrén élő Kocsis Imrének a vezetésével ma már csak grafikával foglalkoznak a nyaranta megrendezésre kerülő műhelyben. Antal Imrévé tői, a makóiak közművelődési felügyelőiétől hallottam: a vendégművészeket úgy hívják meg hazánk legkülönbözőbb városaiból, s a lehető legkorszerűbb berendezéseket bocsátletezéshez. Elég, ha csak parányi ofszet nyomdájukra gondolunk. Ennek megléte különösen Lengyel András Album-sorozatán, Kocsis Imre Kulcs, kulcslyuk és lepke-variációin érződik. De említhetnénk a fiatalon elhunyt Hajas Tibort is. Ugyanakkor találunk hagyományos grafikákat is, mint Kéri Imre Három kilogramm makói fehér kenyér, című munkáját, amelyet már az első látogatók, is gyorsan megszerettek. Technikájával a múlt bevált útjaihoz ragaszkodik Kovács Tamás Nyugati utazás. Kapu, valamint az Úton a bálba című munkájával. Makó város tanácselnöke, dr. Forgó István megnyitójában külön is fölhívta a figyelmet Szabados Árpád ko- misekodóan komoly iróniájú. Banga Ferenc gyermekded, de ugyanakkor megrendítsen szókimondó munkáira, Kocsis Imre technikai fölényére. A két város hivatali apparátusa már jól összeszokott. Nem lenne érdemtelen a két művésztelepet is össizehozsni, akár csak egj'- egy közös tárlat erejéig. A folytatásban való bizakodáshoz egyébként alapot adott Dezső Lászlóné, a városi tanács művelődési osztályvezetője is, aki azt mondta, keresik a lehetőséget újabb kiállítások megrendezésére. Nagy Jenő BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE Amilyen kopottak kintről az ajtók, falak, olyannyira elegáns minden belülről. Mutatós, modern bútorok, szép szőnyegek, vonzó képek és kerámiák, valamint kevésbé vonzó grafikonok a falon. (Hja, a külföldi partnerek elé nem lehet kitálalni a vállalat gondjait.) A három főnöki iroda közül Fülöpenek van a legnagyobb előszobája, ezért itt tartják a jelentősebb értekezleteket. Az elő-, illetve titkári szoba közepén hosz- szu asztal átlong. a fal mellett pedig, az ablak jótékony fényeihez közel, a titkárnő íróasztala, természetesen sok-sok telefonnal. Gitta, a műszaki igazgató titkárnője, e pillanatban elmerült figyelemmel szemléli az értekezletek asztalát; nyolc fek’etés csészét helyezett el rajta az imént, s most azt ellenőrzi: egyenlő-e az egymástól való távolságuk. Ahol valami bibéje van a szép szimmetriának, ott finom, alig rebbenő mozdulattal igazit a tányérkán; nemsokára olyan az asztal, mintha tervezőmérnökök álmodták volna rá a nyolc — műszaki értelemben vett — műtárgyat. Gitta elégedett pillantással jutalmazza tulajdon szépérzékét és hozzáértését, majd hirtelen íróasztalához ugrik, mert az ott álló két főző közül az egyikből élénk püfögések közt csöpögni kezd a kávé. Nyílik az ajtó, és belép rajta a gazdasági igazgató. — Csókolom, Gittuska. A titkárnő arcán csaknem minden vonás megolvad. — Jó napot, Réz kartárs! Amaz beleszagol a levegőbe. — Kávézunk, kávézunk? — Ó. .. Csak egy kis frissítő. Réz Kar tars, a nehéz szállítási értekezlet előtt... A férfi a pénztárcája után njrúl. — Mennyivel tartozom? — Ugyan, drága Ernő! — kiáltja sértetten Gitta. — A repikévéból főztem! Réz a fejét csóválja. — Ilyen gazdagok vagyaink? Nekem bármikor van négy forintom egy kávéra — de van-e erre a nyolcra harminckét forintja a vállalatnak? Erre nem gondolunk, Gittuska? — Nem. — A nő vállat von. — Nem vagyok közgazdász. A férfi leül, rágyújt. — Látja, látja .:. Pedig mennyit könyörögtem magának valamikor, még személyzetis koromban, hogy maga is iratkozzék he az egyetemre. Emlékszik? Az asszony elmereng. — Nem én. Mikor? — Huszonöt éve. Amikor en is beiratkoztam a Közgázra. Mit ostromoltam akkor magát is! Ma már a vállalat vezető közgazdásza lehetne, nem egyszerű titkárnő! — Egyszerű titkárnő? — Az asszony sertetten kihúzza magát. — A műszaki igazgatóság egyszemélyi, felelős titkársága vagyok! , — Háromezerkettöert — bólint Réz. — Es? — A dupláját kaphatná, ha akkor hallgat rám, és beiratkozik az esti egyetemre! De magácsKa az esteit mással töltötte... Az asszony elmosolyodik, elégedetten. — Ezt el lehet mondani . .. — Közelebb hajol a férfihoz. — Jut eszembe, Emőkém: maga másért is ostromolt engem annak idején ... Emlékszik ? — Nem én! — pislog riadtan a férfi. — Fedig így volt! Mit kö- nyörgött, hogy menjek fel egyszer maga hoz! — Mikor? — mered rá döbbenten Réz. Gitta habozás nélkül válaszol. — Ezerkilencszázötvennégy július huszonegyedikén, este fél tizenegykor. — Hol? — kérdi a férfi elhül ve. — A Szigeten. A Szabadtéri Színpad hala mögött, egy előadás után. — Merőn nézi Réz Ernőt. — Csak nem akarja azt mondani, hogy nem emlékezik rá ?! A férfi bizonytalanul bólogat. — Valami rémlik ... — Tűnődő pillantással méregeti Gittát. — És? Egykor halasbúcsűként emlegették Tavasz Péterhidán Frei István éjjeliőr, a téesz háztáji bizottságának községi megbízottja, Békefi Jenő növénytermesztési brigádvezető és Hodoli Gyula mezőőr a szokásos tavaszi feladatot teljesítve járja a péíerhidai határt. A háztáji megbízott, vagyis a falugazda megbízása az, hogy az alkalmi csapattal kimérje a gazdáknak a vegyszeres, majd a kapás kukoricát, legvégül a lucernát, a bíbor- és vörösherét. Szép munka ez, hiszen ilyenkor a mezőt járni, csodálni a napról napra serkenő növényieket, élményszámba megy. De nagy felelősséggel is jár! Kinek miből mennyi dukál, azt a közösben végzett , munka dönti el: ettől függ, mekkora területen kaphat eleséget a jószágnak. A cövekeket. a baltát már jó előre kivitte a szekér... — Azzal a kukoricaterülettel kezdtük, amelyiket nem vegyszerezett gyomok ellen a szövetkezet. Ez az úgynevezett kapás kukorica, ide nyugodtan vethetnek babot, tököt a gazdák a kukorica közé. Ma délelőtt a vegyszeressel folytattuk. Ezt is, azt is a ledolgozott munkaórák arányában mértük ki. Annak, akinek a vetett kukoricaterület nem kell, és a kényelmesebb megoldást választja, egy háztájijogra — ez ézerhatszáz négyszögölet tesz ki — huszonöt mázsa haza ősszel. Körülbelül hat hektár kukoricát mérünk ki ezen a tavaszon, aztán tizennyolc gazdának ötvenötven öl lucernát a sertéseinek. nyulainak. Vörösheréből háromszáz ölet kap egv-egy igénylő a szarvas- marháinak. Hogy a pillangóst zölden vágják le vagy szénaként takarítják be, azt már ők döntik el... Most ez a dolga a három embernek, máskülönben a háztáji megbízott éjjeliőr a majorban, a brigádvezető az asszonyok között van, akik az aljnövényzetet irtják a vágásterületen, a mezőőr pedig egyébként is a határt járná (nemcsak betakarításkor, most is van vigyázni való a földeken). Ahogy kifelé tartanak a faluból, ráköszönnek az árok partján hűselőkre, a búcsúsok előőrsére: a céllövöldések ugyanis már a hét elején megérkeztek a vasárnapi eseményre... — Biztosan azért, hogy jó helyet kapjanak — hallom a brigadéros megjegyzését. S mindjárt hozzáteszi: — Pénteken már nem sokan dolgoznak, aztán szombaton minden asszony otthon marad, készül a búcsúra: takarít, süt, főz. Ilyenkor megnő a bolt s a kocsma forgalma. Persze, ha szorít a munka, búcsú ide, búcsú oda, vasárnap is menni kell. De az idén erre nem lesz szükség . .. Erre a napra majdnem minden házhoz érkezik vendég. — Valamikor áldozócsütörtökön tartották a péter- hidaiak a búcsút — kapcsolódik a témához a mezőőr. — Az anyósom mesélte:- azért imádkoztak ezen a napon, hogy a falut ne öntse el az árvíz, mert a Dráva nem mindig tudta befogadni tavaszi áradások Idején a patakok vizét: szétterült a sáros víz, elborította az udvarokat, .vitte az állatokat, a vasutat.... Hát, hogy ■ a halasbúcsúi fohászkodásoknak mennyi foganatja volt, az kiderül abból, hogy gyakran pusztított itt az ár ... — Mitől halasbúcsú a Péter hidai búcsú? — Tudja, az úgy volt, hogy nagyon sok halász lakott Péterhidán és a környéken is, akik a Drávából éltek. Búcsúkor aztán a folyó „termése” került terítékre; volt halászlé, sült- és rántotthal bőségesen. Akadt búcsúi vendég, nem is egy, aki kizárólag ezeknek az étkeknek a kedvéért jött mesz- szi vidékről is, és utána sokáig mesélte, milyen jó ízű falatokat evett ennél vagy annál a rokonnál, barátnál, ismerősnél a drávai halból. Most? Néhány pecás van a faluban, s amit ők kifognak a folyóból, azt teszik majd az asztalra. De ebből bizony jószerivel csak a családnak jut... A három határjáró ennyi időt szán az emlékezésre, aztán kerékpárra ül, s indul a szekér után, mely a háztáji földek kiméréséhez szükséges kellékeket szállítja a helyszínre. Amikor kikerekeznek az utcából — a falu moccanatlan. Az embereknek tengernyi a dolguk ilyenkor a kertben, a mezőn. Csak a korai búcsúsok „verik a blattot” kitartóan, az út menti fák árnyékában. Az ő „munkacsúcsuk” vasárnap következik Hornes/ Ferenc Nagytakarítás a Balatonon A 1 hazánkban végbement társadalmi átalakulás lehetővé tette, hogy ma már százezrek pihenjenek, üdüljenek, szórakozzanak — Közép-Európa legnagyobb se— Tudja, azóta is sokat töprengtem ezen ... — És? Az asszony a földet nézi. — És úgy döntöttem: nem törődöm a világ szájával! Igenis: íölmegyek magahoz! S. — Ugyan, kedvesem — motyogja a férfi falfehéren —, aludjék rá még néhányat! Az ilyen fontos döntéseket nem szabad elsietni! — S megikönnyebbüllen fellé- legzik, mert az asszony asztalán megszólal a telefon; veget lehet vetni e szörnyen kínos beszélgetésnek. — Igen — mondja Gitta ■ a telefonba. — Máris! —Leteszi a kagylót. — Elnézést, drága Ernő, a főnököm hív! — S indulna befelé, Fülöp Géza szobáját», ám amaz megelőzi. Az ajtóban szinte összeütköznek. — Á, Emőkém! — A főmérnök órájára pillant — Persze, mindjárt egy óra! Készül már a kávé, Gitta kérem ? — Nem tetszik érezni? Fülöp újból az órájára pillant: ennyire feledékeny vagy’ ennyire ideges? — kérdi magában Réz Ernő meglepve. — Kettő előtt maid sról- jon le a sofőrszobába, fel kell ugranom a minisztériumba. Gitta a jegyzőfüzetébe pillant. — Már intézkedtem, igazgató úr. Két óra tízkor várja a kocsi a főkapu előtt. — Maga jóstehetség! — mosolyog Fülöp elégedetlen. — Ó, semmiség! — hajol hozzá bizalmasabb közelségbe az asszony. — Egy óra alatt úgy le tetszik darálni ezt az értekezletet mint a pinty! Ismerem a szervezőzsenijét. (Folytatjuk.) kélyvízű tavának — a Balatonnak a partjain. Látogatottsága évről evre növekszik. Fejlődő nemzetközi kapcsolataink eredményeképpen külföldiek tízezrei elvez! k a szépségét, és magukkal viszik az itt töltött napok emlékét. A tónak és környezetének fokozódó használatbevétele azonban kedvezőtlen változásokkal is jár, amit az utóbbi időben aggodalommal figyelhetünk meg. A tó állapotát, a vízminőséget a feliszapolodás és a növényi tápan.vagok dúsülá- sa veszélyezteti. Következésképpen a Balaton vízminőség-vedelmenek fő feladata a veszélyeztető tényezők korlátozása, illetve kiküszöbölése. Népgazdaságunk jelentős erőfeszítésieket tesz a vízminőség romlásának megakadályozására. Az utóbbi években megjelent határozatok, állásfoglalások megjelölték a vízmánőség-védelmi munka, fő feladatait., A Balaton vízminőségének védelméhez. a térség igényesnek kielégítéséhez szükséges vízgazdálkodás fejlesztési feladatainak irányelveit, tervezését, ütemezését és végrehajtását a korszerűsített Balatoni Vízgazdálkodási Fejlesztési Program rögzíti. Az elmúlt két tervidőszakban a Balaton-vizgyű.itő gazdaságilag az országos átlag feletti mértékben növekedett. Minden korábbi tervelgondolást és előrejelzést rheghaladó mértékben nőtt az üdülőövezet igénybevétele, aminek jelentős környezetkárosító hatásai is voltak, annak ellenére, hogy a víz- gazdálkodás fejlesztése is meghaladta az országos átlagot. A múlt évi Központi Népi Ellenőrzési Bizottság vizsgálata részletesen feltárta a problémákat. A vizsgálat összefoglalója sók hasznos megállapítást, javaslatot tartalmaz. Ezek alapján több szigorító intézkedésire került sor a Balaton vízminőség-védelmére, ami a népgazdaság é* az egész társadalom érdeke és feladata. Minden lehetőséget meg kell ragadni ahhoz, hogy a romlás üteme lassuljon, es a folyamatok kedvezőbben alakuljanak. Ilyen tevekenyseg az úgynevezett Balaton-takarítás is. A balatoni üdülési idény megkezdése előtt, a Del-dunáptuli Vízügyi Igazgatóság a székesfehérvári és a szombat- helyi VIZIG-gel összehangoltan május 24—23. között a Balaton déli parti sávjában takarítási eá tisztítási akciót kezdeményez. Évek óta kedvezően alkalmazott gyakorlat, hogy a fürdési idény megkezdése előtt végzett szemetel távolítással kulturált körülmény biztosítható az üdülők részére. Ezeket a munkákat a helyi tanácsok, illetve az ott működő Hazafias Népfront- aktívák útján a közigazgatási határon belül szervezik, úgy, hogy a magánosok és a vállalati üdülők szemétgyűjtéséhez és elszállításához biztosítanak megfelelő körülményeket. A Dél-dunántúli Vízügyi Igazgatóság ez évben is a megjelölt időben végzi el a kezelésében levő partszakaszok takarítását Az akció sikeres végrehajtása a Hazafias Népfront helyi, tanácsi, környezetvédelmi aktíváinak mozgósító akciókesz- ségre serkentése és szervezése nélkül elképzelhetetlen. E nemes ügy lebonyolítása során bízunk abban. hogyr a jól szervezett és együttesen végrehajtott akció hatékonyan szolgálja a Balaton környezetvédelmét. Bérszámfejtői munkakörbe érettségizett dolgozót felveszünk Balaton Fűszért Vállalat, Kaposvár, Füredi n. 1. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán. (?i>46iw /
