Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

A lehetőséget példázzák Kiosztották a megyei tejtermelési verseny díjait A kezdeményezés a Me- dcxs,z XXIII. kongresszusán született: Kiss István Kos- suth-díjas tehenész javasol­ta az akkori alacsony ter­melési színvonal fellendíté­se érdekében, hogy induljon országos verseny a tejterme­lés növeléséért. A Tejipari Vállalatnál tegnap tartott díjkiosztó ünnepségen Gala- bar Emil, a Medosz megyei titkára felidézte ezt a kez­detet, utalva arra, hogy az­óta évről évre szebb sikere­ket hozó mozgalommá fej­lődött. a jó javaslat. A házigazda nevében Hor­váth László.'a vállalat igaz­gatója köszöntötte a megje­lenteket, Mikié Vilmos, a megyei tanács mezőgazdasá­gi es élelmezésügyi osztály­vezető-helyettese értékelte a tejtermelés és a verseny megyei tapasztalatait. Rövi­den vázolta az ágazat fej­lesztése érdekében hozott 1972-es kormányprogramot, mely újabb határozatokkal kiegészülve valóban ösztön­zővé 1976 után vált. So­mogybán — egv kicsit elma­radva az országos átlagtól — lényegében ettől az évtől in­dul a lendületes fejlődés. Az ötödik ötéves terv idő­szakában a nagyüzemi ter­melés 1927-ről 6045 literre emelkedett tehenenként,, ta­valy pedig — további négy­százzal — 3669 liter lett az átlag. A fejlődés elismerés­re méltó, része van benne a biológiai feltételek javulásá­nak, a szakszerűbb, javuló színvonalú üzemi tevékeny­ségnek, a jobb takarmány­gazdálkodásnak, az ércje- keltségi, ösztönző rendszer­nek es nem utolsósorban az immár hagyományossá vált versenynek. Mint mondta, a tegnapi ünnepségen a me­gye legkiválóbb nagyüzemei és kistermelői veitek részt, akik eredményeikkel egyben példázzák a termelés növe­lésének további lehetőségeit. Mert a tartalékok még je­lentősek. A dinamikus fej­lődés ellenére a nagyüzemi átlag még mindig nyolcvan literrel elmarad az országos átlagtól, az üzemeknek csak kétharmada vegeztet rendszeresen laboratóriumi takarmány vizsgálatokat, igen nagy különbségek van­nak a tej előállításának ön­költségében, nem javul kel­lően a tomegtakarmányok át­lagtermese, a gyep gazdálko­dás, és sok panasz érkezik a kistermelőktől a takar­mányellátásra. Kzek a ko­rántsem a teljességet tükrö­ző gondok önmagukban is utalnak arra, hogy a terme­lés növelésének még számos tartaléka van a megyében. Ahogy Károlyi Emil, a takarmányozási felügyelő­ség munkatársa összegezte, ötvenhárom nagyüzem hu­szonegyezer tehénnel és 438 kistermelő ezerötvenhat te­hénnel versenyzett tavaly a megyében. A hagyományok­hoz híven a nagyüzemek há­lom, a kistermelők két ka­tegóriában versenyeztek. Az országos versenyben harma­dik díjat kapott a jákóí Aranykalász Tsz, a kister­melők között pedig ugyan­csak harmadik lett a bala- tonfenyvesi Harangozó Ist­vánná. A tegnapi ünnepsé­gen először ők kapták meg a felügyelőség, illetve a tej­ipar különdíját. Az egy. fejt tehénre jutó termelés alapján megyei első lett a barcsi Vörös Csil­lag Tsz 5230 literes, és a Dél-somogyi Állami Gazda­ság 5986 literes tehenenkénti termeléssel. Második a sió­foki Űj Tavasz, a két, har­madik a magvaratádi Barát­ság és a somogyszili Petőfi Tsz lett. Száz hektár mezőgazdasá­gi területről a megyében a legtöbb tejet a ráksi Űj Élet Tsz adta. Ebben a kategó­riában második helyezett a — ez tűnt ki a városi tanács végrehajtó bizottságának teg-. napi ülésén. A vásárcsarnok nyitvatartási idejét a vásár­lók igényeihez igazítják: va­sárnap és ünnepen is áru­sítanak benne. Az üdülők egészségügyi ellátása érde­kében a városi rendelőinté­zetben reggel hét órától es­te hét óráig folyamatosan rendelnek, este héttől reggel hétig »pedig ügyeleti szolgá­latot tartanak. Az általános orvosi ügyeletét sebész szak­orvossal erősítik meg, és a Kutasi Állami Gazdaság, harmadik a Főiskolai Tan­gazdaság lett. Az élőző évhez kép est leg­nagyobb arányban, 33,4 szá­zalékkal növelte a tehenen­ként! termelést a Bárdibük­ki Állami Gazdaság. A má­sodik helyet a homokszent- györgyi Aranyhomok, a har­madikat a babócsai Határőr Tsz szerezte meg. A helye­zésekért 40-, 35-, 30 000 fo­rintot kaptak a nagyüze­mek, és mindegyikük külön- díjban részesült a megyei tanácstól, a Medosztól, a METÁF-tól a Tsz-szövétség­től. A kistermelők versenyé­ben a legtöbb tejértékesités kategóriájában első a ka­posvári Lőrincz Pál. máso­dik a somogyvári Horváth László lett. Az egy tehénre jutó árutej-értékesítésben a legjobb eredményt a bá- bonymegyeri Bereczky Sán­dor érte el. második a lullai Wolf Henrik lett. Az oklevél mellett ők kétezerhatszáz. illetve háromezer forint ju­talmat kaptak. szemészeti, nőgyógyászati, sebészeti, fül-orr-gégészeti, gyermekgyógyászati szak­rendeléseket közvetlenül körzeti orvosi beutaló nél­kül vehetik igénybe a bete­gek. Az idei nyárra is ki­adják a „Balaton-parti egészségügy” című füzetet, amelyben feltüntetik az ál­talános és szakorvosi rende­lések idejét, a gyógyszertá­rak helyét és a fontosabb telefonszámokat, tanácsokat adnak a napozáshoz, táplál­kozáshoz, fürdőzéshez. Siófok fölkészült BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE — A/, islenért. Kata! Leg­alább holnap estig maradjon épen a lakás! Az asszony ránéz, tűnődik egy pillanatig. — Ja, persze ... Holnap csütörtök... — Égnek eme­li szemét. — A meleg fészek szertartása ... — Ne sóhajtozz! — dünv- nyögi Tibor sötét tekintettel. —■ Te találtad ki! Az asszony legyint. — Ha én világéletemben arra vártam volna, hogy te találj ki valamit... — Vé­gigméri férjét: csak úgy mar a hangja. — Vörös diplomás mérnök úr... No és? Ta­lán nem volt jó az ötlet? Tibor elvigyorodik. — Azt nem mondtam!... — Harmincöt éves korod­ra egy nagy gyár főosztály­4 SOMOGYI NÉPLAP vezetője vagy! A harmadik ember a vállalatnál! — C$ak a negyedik. A fő­könyvelőt mindig kifelejted! — A műszakiakról beszé­lek — legyint Kata. — És mindezt három év alatt! Egyetlen ötletből! — Zseniális ötletből! — emeli fel az ujját Tibor. — Mert ami igaz, az igaz! — Várakozón néz az asszony­ra. — Akkor a holnapi va­csorát még . . . ? Amaz beletörődőn bólogat. — Futók a pénzem után! ... .— Tűnődő pillantással méregeti a férfit. — Ha jól meggondolom, te vagy azi életem egyetlen eredménye. Három éve még szürke kis mérnököcske, egy, a negy­venből ... ! Tibor elmosolyodik, mert eszébe jut ,a nagy, a kor­szakos ötlet, amely úgy pat­tant ki Kata fejéből, mint Zeusz atyaistenéből valaha Pallász, Athéné, egyetlen szempillantás alatU a „me­leg családi körben elköltött vacsorák magányos öreg­urak számára” elnevezésű jóléti intézmény. Mert Szász Bálint, a gvár igazgatója is magányos férfi, özvegyem­ber, Fülöp Géza. a műszaki igazgató agglegény, Réz Er­nő pedig a főkönyvelő, el­vált férfiú, aki immár tíz hosszú esztendeje él egy­magában. Amikor egyszer beszámolt erről otthon Ka­tának, az asszony elmeren­gett. „Te. ezek biztosan egye­dül élnek ...” „Nyilvánvaló.” „Az estéiket egyedül töl­tik ...” „Koruk után ítélve aligha­nem — vigyorgott ő akkor. — Az egyetlen Fülöp Gézát most nem számítva, szerin­tem a tévé bemondónőn kí­vül más nő nemigen fordult elő a másk kettő lakásán . . „Eléggé sivár lehet az éle­tük” — sóhajtott Kata. „Hát eléggé ...” „Nem lehetne . valahogy segíteni rajtuk, mit gon­dolsz?” Emlékszik, gonoszul elmo­solyodott akkor, az ilyen kí­nálkozó alkalmakat egysze­rűen nem. volt ereje elsza­lasztani. „Nem hisizem — rázta fe­jét sajnálkozva. — Bár, ami­lyen szexis vagy mostaná­ban, neked talán mégis si­kerülne . . „Pimasz! — vert a szájá­ra Kata. — Komolyan be­szélek!” AZ ILLETÉKES VÁLASZOL Indulatok nélkül A Somogyi Néplap 1982. április 20, 21, 22-i számában három részből álló cikkso­rozat jelent meg a Kapos­vári Tanítóképző Főiskola tudományos és közművelő­dési munkájáról. Ezekhez szeretném hozzáfűzni észre­vételünket. Intézményünket 1975-ben nyilvánították főiskolává. A főiskolai oktatókkal szemben támasztott követelmények — köztük a tudományos kuta­tás — azóta érvényesek. Az eltelt hét évből öt a főis­kola mennyiségi fejlesztésé­vel telt el a társadalmi szük­ségletnek megfelelően. Mind hallgatóink, mind az okta­tók létszáma, jelentősen meg­nőtt. Valljuk, hcfgy minőségi ok­tató-nevelő munkát egy fel­sőoktatási intézményben csak az végezhet kielégítő­en, aki maga is aktív mű­velője szakmájának. Ezért erőfeszítéseink arra is irá­nyulnak, hogy oktatóinkat erre serkentsük, tudomá­nyos munkálkodásra ösztö­nözzük. örülünk annak, hogy ez jobbára sikerül is. Akadémikus, akadémiai le­velező tag a tudományok doktora irreális követelmény ma még nemcsak a nagyon fiatal tanítóképző főiskolá­kon, hanem a több mint ne­gyedszázados múlttal ren­delkező tanárképző főiskolá­kon is. Mi büszkék vagyunk arra, hogy a nyárra már két kandidátusunk lesz; töb­ben . készülnek erre. 1975 . után 15 oktatónk szerezte meg az egyetemi doktori fo- ■ kozatot — jobbára kiváló minősítéssel (a levelező ta­gozaton végzettek is!). Kez­detnek — ügy véljük — nem lebecsülendő eredmény. A cikksorozatban közöl- teknél jóval több tudomá­nyos témában dolgoztak ok­tatóink. A tanítóképzés jel­legéből adódóan ezek ■ sok­féle tudományágat érinte­nek önálló témaként vagy országos kutatás részeként. Több oktatónkat kérik fel hivatalos szervek könyvek, tankönyvek, jegyzetek lekto­rának, ami ugyancsak fi­gyelemre méltó, és szakmai tekintélyük , elismeréséi je­lenti. 1982-ben ketlen kap­tak akadémiai díjat a Pécsi - Akadémiai Bizottság által meghirdetett pályázaton. Több dolgozat nyert orszá­gos pályázatokon is dijat. Az 1976—80-as tervidőszak­ban 75 tanulmány, cikk je­lent meg folyóiratokban. 1981—82-ben eddig négy könyv vagy füzet, 34 tanul­mány látott napvilágot ok­tatóink tollából országos fo­lyóiratokban, illetve hang­zott el előadásként tudomá­nyos fórumokon. „Mire gondolsz?" „Meghívhatnánk őket néha vacsorára ...” „Mind a hármat?" — me­redt rá dermedten az asz- szonyra, a kérdést nyomban gyakorlati oldaláról Sízem­lél ve. „Ugyan! Vacsorára min­dig csak egyet... Utána fe­ketére a másik kettőt is. Mondjuk nyolcra jön Szász, megvacsorázunk, kilenckor becsönget Fülön és Réz. A következő héten Fülöp jön nyolcra, a másik kettő ki­lencre.” „Rotáció" — vigyorgott akkor ő. „Pontosan. Olcsó és ered­ményes !” „Például — kérdezte ak­kor. egy kissé bambán. — Milyen szempontból?” „Ideszoknak — intett Ka­ta. — Lassan ez lesz a má­sodik otthonuk.” „És?” „De tikkadt a fantáziád, hallod! Hogyhogy és? Félév múlva lélegezni sem tudnak már nélküled!” „És?” „Melléjük nősz! A-r\. csi­nálsz magadból odabent a gyárban, amit akarsz!” „Fantasztikus!" — mondta ő akkor. „Semmi fantasztikum! — rázta fejét Kata. — Száraz matematika. Te vagy a mér­nök, neked kellett volna, hogy eszedbe jusson!” (Folytatjuk.) A főiskolának az 1981— 85-ös évekre jóváhagyott ku­tatási terve van. Tizenkét olyan témacsoportban ter­vezünk kutatásokat, ame­lyek a magyar pedagógiai gyakorlatban (az általános iskolában és a pedagógus- képzésben), a különböző szaktudományokban (nyelv-, irodalom-, történettudomá­nyokban) és egyéb határtu­dományokban jelentkező problémák vizsgálatát tűz­ték ki célul Oktatóink tudományos munkájának értékét jelzi az a tény is, hogy a legutóbbi akadémiái választásokon kö­zülük egyet a Magyar Tu­dományos Akadémia magyar nyelvészeti munkabizottsá­gába, ötöt a Pécsi, egyet a Veszprémi Akadémiai Bi­zottság különböző szakbi­zottságába választottak. Ter­mészetesen ma még nem minden oktató végez tudo­mányos kutatómunkát,, de az oktató-nevelő munka színvonalának emelésével párhuzamosan egyre többen kapcsolódnak be a tudomá­nyok művelésébe. A cikksorozat bírálj« * tankötelezettség végrehaj­tásának kutatását célzó mun­kát. Azon túl, hogy adatai valótlanok (pl. a kiküldetés­ről), a kutatási téma lénye­gét sem tárja föl. Meg kell jegyeznünk, hogy ezt a ku­tatást a Somogy megyei Ta­nács V. B. felkérésére vé­gezzük. A téma — úgy vél­jük — országos jelentőségű is. A névtelen nyilatkozóval együtt mi is sajnáljuk, hogy nincs kutatószobánk. De nincs elfogadható előadóter­münk, sőt könyvtárunk sem. Igaz, hogy ez a mi gondunk, bár azt hisszük, az ország gondja is. De aki alkotni akar, tudományos munkája nem a kutatószoba létén vagy nemlétén múlik. In­kább a hozzáálláson, az akaráson, a tudáson és a szorgalmon. Ami a személyi kérdése­ket illeti: főiskolánkon valamennyi felsőoktatási intézményhez hasonlóan — ezek nem egyszemélyi dön­tés függvényei. Valamennyi egyetemen és főiskolán jól működő demokratikus rend­szer alakult ki erre. A tes­tületi határozatok mindig többségi alapon születnek, mint ahogyan az a demok­ratikus döntésekre jellemző, és ha az érett gondolkodás­sal, alapos mérlegeléssel, alapvető politikai tisztánlá­tással, a jogszabályok isme­retével történik, nem is vi­tatható a döntés igazsága. Ez a demokratikus eljá­rás főiskolánk gyakorlata is. A javaslatot minden szemé­lyi döntésre a tanszéki há­romszög (a tanszékvezető, a párt- és a szakszervezeti bi­zalmi) együttes állásfogla­lással teszi meg. Jutalmazá­sok, rendkívüli fizetéseme­lések tekintetében ezt a fő­igazgatói tanács (főigazgató, párttitkár), a szakszervezeti bizottság, a KISZ-bizottság titkára — a tanszék munká­jáért felelős főigazgató-he­lyettes véleményének kiké­résével — dönti el Az ad­junktusi előléptetések eseté­ben jóváhagyott ötéves ká­derfej lesztési terv alapján tett előterjesztésekről a 30 tagú főiskolai tanács — vita után — titkos szavazással tesz javaslatot a fóigazgató­SZABAD KAPACITÁSSAL RENDELKEZÜNK még ez évben utólagos vegyi falszigetelő munkában (vandex, szilikoíób- anhidró eljárással) Építőipari Szövetkezeti Közös Vállalat Siófok, Jegenye sor 4. Telefon: 11-519. (86524 a) nak. Intézményünk életében még soha nem fordult elő. hogy a főigazgató a főisko­lai tanács javaslatát nem fo­gadta volna el. A docensi, főiskolai tanári kinevezések­ről a miniszter (a Magyar Tudományos Akadémia vé­leményét kikérve) dörrt ugyancsak a főiskolai ta­nács titkos szavazásának előterjesztése alapján. Az új alkalmazásokról — a Mű­velődési Közlönyben közzé­tett hirdetések alapján be­nyújtott pályázatokról — szintén a főiskolai tanács foglal állást titkos szavazás­sal. Vagyis: a szubjektív ál­lásfoglalások (umbuldák) teljesen kizártak. Az ilyen gyakorlat természetesen azt is magában rejti, hogy a többségi vélemény nem min­dig azonos az egyéni érdek­kel, véleménnyel. Ezért az sem kizárt, hogy valaki sér­tettnek érzi magát. Egy városban, megyében minden intézménynek, így a főiskolának is arra kell tö­rekednie, hogy minél job­ban beilleszkedjék annak életébe, részt vegyen a gon­dok megoldásában, legyen közéleti tényező és legyem kisugárzó ereje a közösség, a társadalom életére. Erre törekszik főiskolánk is, nem­csak a fentebb említett tu­dományos témák művelésé­vel, a képzési profil bővíté­sével (gyógypedagógiai ta­nárképzés és óvónőképzés beindításával), hanem köz- művelődési tevékenységével és a közéletben vállalt sze­repével is. Lényegében min­den megyei és városi poli­tikai, társadalmi szervezet vezetőségében tevékenyke­dik képviselőnk. Egy - okta­tónk tagja az MSZMP So­mogy megyei Bizottságának és végrehajtó bizottságának, egy az MSZMP városi bi­zottságának. Van köztünk megyei és városi tanácstag, megyei bírósági népi ülnök, részt veszünk a Hazafias Népfront és a TIT munká­jában, a Pedagógusok Szak- szervezete megyei elnöke a főiskola egyik oktatója, a Magyar Pedagógiai Társaság Somogy megyei tagozatának titkára szintén a mi okta­tónk, a tanítóképző főisko­lák főigazgatói kollégiumá­nak vezetője főiskolánk fő­igazgatója, többen dolgoznak a Művelődési Minisztérium mellett működő szakmai bi­zottságokban, hogy csak né­hány fontosabb funkciót említsünk. Talán bizonyíték ez arra is, hogy a társadal­mi, politikai, közéleti kér­dések iránt nyitott oktató­ink vannak, nem ülünk a tudományos bástyákkal kö­rülvett elefántcsonttoromy- ban. Végül is az a meggyőző­désünk. hogy a cikksorozat egyes kitételei — részben a helytelen tájékoztatás miatt — torzították a valóságot. Jó néhány megállapítása azonban megszívlelendő, es következtetésekre ad okot. Ugyanakkor sok észrevétele pozitívan és elismerően ér­tékelte főiskolánk tevékeny­ségét. Névtelenül nyilatkozó tanáraink és a sorozat egyes kitételeinek hangneme azon­ban igaztalanul sértettek testületünket. Dr. Várkonyi Imre főigazgató, • féu»koln vezetőség« nevében Megvételre ajánljuk 1 db NISA kisbuszt NÉGYÉVES ÉRVÉNYES MŰSZAKI VIZSGÁVAL, jó állapotban, megegyezés szerint. Érdeklődni; ÉSZKV Siófok, ügyintéző Borsos László, telefon: 11-109 (86524)

Next

/
Thumbnails
Contents