Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-19 / 115. szám
Megyénkben o községek 72 százaléka - 169 település - közös tanácsi irányítás alá tartozik. Ez a tény azonban önmagában nem meghatározó az itt lakók életében. Sokkal inkább o társközségek nagysága, hagyományai és főként gazdasági mgtartó ereje szerepelnek fontos tényezőként. Hiszen természetes, hogy a 93 fős Patca és o 2079 lakosú Buzsák igen eltérő körülményeket képes nyújtani. De az azonos nagyságú települések viszonyaiban is jelentős különbségek vannak. Közös jellemzőjükként népességüknek az átlagosnál nagyobb mértékű fogyását, az eljáró dolgozók és az idősek magas arányát keli említenünk. Az utóbbi időben fokozódó figyelem fordul a társközségek, ezen belül is a kisebb települések felé, amely a fenntartási, fejlesztési költségek valamelyest kedvezőbb arányában is megnyilvánul. Igaz, nem lehet mindenütt városias körülményeket teremteni. De az általános gondoskodásban ki kell fejeződnie társadalmi rendünk egyik fontos erkölcsi elvének: a falu és város közötti különbség folyamatos csökkenésének. Összeállításunkban csapán néhány társközségről rajzolhattunk vázlatos képet. Náluk jobb és rosz- szabb helyzetben levőket is bőséggel lehet találni megyénkben. Célunk az volt, hogy bemutassuk az elmúlt évek változásait, és ráirányítsuk a figyelmet gondjaikra, törekvéseikre. Társak örömben, gondban Munka, közlekedés, oktatás A kaposvári járás lakosságának 54 százaléka társközségekben él. E települések fekvése, nagysága között. természetesen igen jelentősek az e'térések. Számottevő különbség van az ellátásban, végső soron a lakosság életmódjában. Abból kiindulva, hogy mindenütt meg kell teremteni a kor színvonalához és a lehetőségekhez mért körülményeket. a járásban is nagy figyelmet fordítanák a társközségekre. Sorsukról, a lakosság életkörülményeiről beszélgettünk Klencsár Gáborral, a járási hivatal elnökével. — Az elmúlt tíz évben 18.7 százalékkal csökkent a társközségek lakossága. E folyamat lassítása érdekében e települések a VI. ötéves tervben 6 százalékkal magasabb arányban részesednek közoonti beruházási támogatásból, mint korábban. Ez valamelyest segít megtartó képessegük növelésében, bár ehhez több tényező együttes hatására van szükség. — Melyiket teszi az első helyre? — A munkaalkalmat. Ahol ugyanis a tsz megtalálta a szabad munkaerő foglalkoztatásának módját — jó példaként említem Batét, So- mogygesztit, Somogyszilt -r, ott természetesen kedvezőbbek az életkörülmények és A másfél ezer lakosú Andocs — Karád társközsége — központjában működő bisztró nemcsak a helybelieknek, hanem az átutazóknak is kellemes vendéglátást nyújt Négy falu és Daránypuszta 1979. január 1-én egyesült a két közös tanács: Nagyberény és Som, valamint Ságvár és Nyim (ide tartozik még a kies Daránypuszta is). Az öt település székhelyévé a szekszárdi út mentén épült Ságvárt emelte az ésszerűség. Összesen 4400 ember lakja e községeket. Két tsz (a ságvári és a nagyberényi) gazdálkodik a területeken, s még a pél- pusztai állami gazdaság darányi üzemegysége is munkalehetőséget kínál. A lakosság ^zöme Siófokon és Tabon különböző vállalatoknál, üzemeknél vállalt munkát, a termelőszövetkezetben pedig négyszázan dolgoznak. — Somban és Nagvbe- rényben a tabi. Ságváron és Nyimben pedig a siófoki áfész gondoskodik az ellátásról — mondta Győri József tanácselnök. — Nagy- berénvben két korszerű vegyesbolt, valamint húsbolt, bisztró és felvásárlóhely áll a lakosság szolgálatában. Tüzelőolaj-kút is van. A kicsi Somban pedig egy vegyesboltot, valamint harmadosztályú italboltot találhat. Itt működik a tanács gázcseretelepe is. E két község kereskedelmi ellátottsága megfelelő, a tabi áfész példamutatóan gondoskodik áruról. Kevésbé mondható ez el a székhellyel, Ságvár- ral és Nyimmel kapcsolatban. Ezekben a községekben az üzletek kicsik, elhanyagoltak, s az ellátás is akadozik néha. Ságvárnak két üzlet kevés (1647 lakója van), különösen, ha figyelembe vesszifk, hogy ezek közül az egyik mindössze ae&y né&yzetmeter alapterületű. Van még egy elavult eszpresszónk, egv húsboltunk és egy felvásárlóhelyünk. A 350 lakosú Nyimben egy vegyesbolt és egy italbolt található. A lakosság nagy része Siófokon vásárol. É meglehetősen terjedelmes területen csak Nagyberényben van vízhálózat. amelyet 1963-ban kezdtünk építeni, s egy évtized múltán fejeztünk be. Jelenleg 17 kilométer hosz- szú vezetékrendszer van a községben, amely nagyrészt a lakosság társadalmi tevékenysége révén valósult meg. A társközségek közül Nagyberény dicsekedhet egy minden igényt kielégítő óvodával. Három csoportban foglalkoznak a kicsikkel az óvónők. Nyimben az osztatlan alsó tagozatba húsz tanuló tartozik, Somban pedig már kél esztendeje megszűnt az iskola. (1980-ban csak négy tanulót írattak volna be.) Nagyberényben öt tanterem tartozik az iskolához, melyben kilenc csoportban 242 általános iskolás tanul. Az orvosi ellátást két egészségügyi körzetben — a ságvári ban és a nagyberényi ben — szervezték meg. Két orvos latja el feladatat a területen. A 65-ös út melletti települések lakói, a sagváriak es a somiak elégedettek a közlekedési lehetőségekkel, nem úgy-a nagy herényiek és a nyimiek. E két községből ugyanis különösen a hétvégeken körülményes eljutni Siófokra, mivel nehány autóbuszjáratot az utóbbi időben jwegMüntettek. biztatóbbak a távlatok is. Persze, nem mindenütt van ilyen megoldásra lehetőség. Éppen ezért feszítő gondunk a kedvezőbb közlekedés megszervezése. Sajnos. e törekvésünknek a kisebb települések esetében a közlekedési vállalat szűkös fejlesztési lehetőségei szabnak határt. — Fontos megtartó erővé lépett elő az egészséges vízszolgáltatás. Ebben milyen mértékben lehet kielégíteni a társközségek igényest? — Saját erőnkből nem tudjuk megoldani a gondot. Igaz. hogy ebben az ötéves tervben a 11 vízműből nyolc társközségben épül. és a közkifolyós megoldást is e településeken alkalmazzuk, mégsem lehetünk elégedettek. Jobban kellene támaszkodnunk az állami gazdaságokra. a tsz-ekre, meglevő kútjaikra. Ez a kérdés egyelőre jogilag szabályozatlan. Ennek ebenere sokat tesznek a gazdálkodó szervek: Bárdudvarnok, Büssü, Mezőcsokonya vízellátása e tekintetben frontáttörésnek minősíthető. — Mivel a társközségekben sok idős ember él, a lakosság fokozottabb orvosi segítségre szorul. Hogyan tudják biztosítani számukra az egészségügyi ellátást? — Három kis település kivételével mindenütt működik orvosi rendelő, melynek fogadási idejét a lakosság igényei szerint állapítottuk meg, mellőzve minden más, hivatalos szempontot. Ez a legtöbb, amit ebben az ügyben tehetünk. És természetesen az, hogy igyekszünk minél jobban felszerelni a rendelőket. — Széles körű. vita folyik az iskolák körzetesítéséről, ezzel összefüggésben az er- telrAiség ..kivonulásáról” a kisközségekből. — E folyamatnak gazdasági okai voltak, bár itt-ott előfordultak elkapkodott körzetesítések is. Mindenesetre most csak olyan helyen engedünk iskolát megszüntetni, ahol ezt a szülök többsége kéri. Persze, ha a gyereklétszám a minimum alá csökken, mi sem tehetünk semmit. Az óvodáról pedig annyit, hogy minden társközségben működtetünk intézményt, ahol az engedélyezéshez illetve a fenntartáshoz szükséges létszám megvan. — Végül — anélkül, hogy a tényezők felsorolását befejezettnek tekintenénk — essek szó a bevásárlási lehetőségekről is. — A nagyobb településeken nincs lemaradás a székhelyközségektől. A kisebbekben több bolt sürgős felújításra szorul. Általában szűk a raktár, az eladótér, illetve jórészt ezzel összefüggésben a hűtőszekrények, pultok hiánya nem tesz lehetővé megfelelő választékot. Fontos feladatunk, hogy az áfésszel együttműködve ebben is gyorsabb fejlődést érjünk el. Nincs friss hús Kétfelé visz az út a községből. Aki a szövetkezet központjába igyekszik, az Kéthely, aki a tanácsházára, az Balatomke,resztúr felé utazik a busszal. A közlekedés így különösen fontos minden balatonújlaki családnak. A társközséget tíz tanácstag képviseli a közös tanácsban. A tanácstagi csoport. vezetője a körzet legrégibb tanácstagja: Papp László. Tájékozott és határozott ember, hiszen e tisztségen kívül ő a községi pártvezetőség titkára is. — Összehangolják-e a balatonújlaki tanácstagok az álláspontjukat, mielőtt ösz- szeül a közös tanács Bala- tonkeresztúron? — Természetesen minden fontos kérdésben ^tanácskozunk. Olyanokra ~ gondolok, mint annak idején a víz bevezetese vagy most a gázé, amelyről ugyancsak szó van. A tanácstagi csoport csak akkor ül össze, ha valóban úgynevezett „nagy Javuló életkörülmények Hangulatos presszó, falatozó működik Lakócsán, a község központjában, éppen az autóbuszmegálló szomszédságában. Mindkettő a barcsi áíészé. Ilyen melegben szívesen betérnek a várakozók, a busszal érkezők egv fagyira, üdítőre vagy más italra — bőséges a vá- lasaték. Néhány méterre innen pedig nemregen nyitott meg egy húsboltot a szövetkezet. — Településeinken — Lakácsa, Tótújfalu, Potony, Szentborbás — 1700 ember él, alapellátásuk — főként élelmiszerből, ruházatból — az utóbbi években lényegesen javult, s jónak mondható. Ez hangzott el a tanácstagi beszámolókat követő falugyűléseken, ahol a lakosság 33 közérdekű javaslatot mondott el — fogalmazza meg törekvéseiket dr. Fenyósi László, a lakó- csai közös tanács elnöke. Tótújfaluban elvezették * belvizet, Potonyban felvásárlóhelyet létesítettek, Lakácsán törpe vízmüvet építettek és Gelka felvevőhelyet alakítottak ki, Potonyban korszerűsítették a közvilágítást, Szentborbáson közkifolyók építésével gondoskodtak az egészséges ivóvízről. Valamennyi községükben évente nagy gondot fordítanak az utak, járdák, hidak rendszeres karbantartására. a lakossági szolgáltatás bővítésére. — Milyen gondjaik vannak? — Többen szóvá tették, miéit nem kaphatnak az itteni üzletekben tartós fogyasztási cikkeket. Nincs fodrászunk, ezen szeretnénk változtatni. Szükség lenne a Patyolat mozgó-felvevőszol - gálaitának bevezetésére is településeinken. Ez ügyben írtunk levelet a megyei Patyolat vezetőinek, remélem. hamarosan és kedvezően döntenek ebben a régi és jogos kérdésben — mondja az elnök. Áprilisban tárgyalt a la- kócsai közös tanács a társközségek ellátásának helyzetéről, megállapítva: „a székhelyközség ellátási színvonalának fejlesztése mellett tovább javult e téren a társközségeké is. de szükséges a jogos igények, kérelmeit mielőbbi kielégítése”. Akad ilyen is. Szentből'- báson nem kapható tejtermék, több helyen az üzletek, vendéglők rendje, kulturáltsága, gépi fölszerelése nem kielégítő. A tartós fogyasztási cikkek árusítását előrendelés es alapon szervezettebbé lehetne tenni, a középületek karbantartására szintén nagyobb gondot kell fordítani. A tanácsra, s az áfészra is vár feladat. Jó néhány bolt, vendéglő vezetőjére isi több dologban önállóan intézkedhetnének. horderejű” a dolog. Olyan is van, hogy hárman-negyen dugjuk össze a fejünket Megesik, hogy tíz embert is megkérdezek, ebből már megállapíthatjuk, mi a vélemény. Sokat segít ilyen szempontból Bárczi Gyula, népfrontbizottságunk elnöke is. — Sokat tesznek a tanácstagok az ellátás javításáért, ahogy én hallottam. — Ez természetes. Ezt joggal elvárhatja a társközség 870 lakosa, aztán a Horizont áfész üzeménék 134 dolgozója is. — Milyennek tartják az ellátást? — Mindig attól függ, hogy mihez hasonlítjuk. Ha Például Kéthelyet vesszük alapul, akkor ott a ..legutolsó” utca is aszfaltos. Az emberek ennek ellenére megértik, hogy a tanácsunkhoz húsz kilométeres partszakasz tartozik a Balatonon. Nálunk is, ahol befejeződik az építkezés, már készül a járda. Sőt most már járdafelújításra is futotta a költségvetésből. Sokat harcoltunk például azért, hogy a. Torony-domb környéke megszépüljön. Most ezt is elértük. — Jó-e a bolt ellátása? — Általában igen. egy gondunk azonban még a mai napig megoldatlan: a friss hússal való ellátás. Töltelékárut kapunk, ez azonban többszöri kérés ellenére sem rendeződött még. Az tenne végre pontot az ügy végére, ha a javaslatunk alapján önkiszolgálóvá alakítanák át a vegyesboltot, ez a kiszolgálást mindenképpen meggy őrsi tana, — Kijár az orvos? — Ezzel nagyon elégedettek vagyunk. Többen szóvá teszik viszont, hogy a közös tanács nem tartja meg rendszeresen a fogadóórákat Ba- latoaújlakon. Pedig ezt joggal elvárják a családok. Külön igények mindig lesznek, azt azonban nyugodtan mondhatjuk, nem mostoha- gyerek a társközségünk. Mi pedig minden jogos ügyért kiállunk. A tévészerelőnek is megéri.. Ha Ladról jövet Patosfán át tovább folytatjuk utunkat, Baranyába érkezünk: ez a somogyi kis falu tehát nemcsak a Homokszentgyör- gyi Községi Közös Tanács, hanem a megye közigazgatási területének is a „végvára” ezen a szakaszon. Pa- tosfa lakosainak száma az utóbbi tíz évben nem csökkent lényegesen, ma mintegy négyszázötven lelket számlál a település. Az utóbbi fél évtizedben mintha valami felrázta volna szunnyadásából a falut Golub Lajos, a szentgyörgyi tanács patosfai származású vb-titkára mondja: — A ladiakkal közösen épített törpe vízmű jóvoltából nemrég egészséges ivóvizet kapott a falu: a Petőfi utcában szilárd burkolatú út épült, s hamarosan elkészül a gázcsereteiep. Az egyik kastélyépületben átalakítás folyik, s a megyei moziüzemi vállalattal közösen termet alakítunk ki a vándormozinak, ahol majd bálokat, lakodalmakat is tarthatnak ... A határban es az állattenyésztő telepen a homok- szentgyörgyi Aranyhomok Tsz a gazda, a lakosság egy része Szigetvárra — a konzervgyárba és a cipőgyárba — meg Kaposvárra ’ár dolgozni. Az autóbuszközleke- dés jól alkalmazkodik a munkavállalók igényeihez, könnyén megközelíthetők a különböző intézmények is, melyekből csak egy van Patosfán, s az is fiók jelleggel: a posta. Vezetőjével, Rózsás Erzsébettel a falu életéről beszélgetünk. — Az építkezésekből látszik, és a postai takarékbetétekből ' is következik, hogy jól érzik itt raagukat az emberek. Annak ellenére, hogy a tanácsra, a takarékba, a tées/.be Szentgyörgy- re, orvoshoz, gyógyszertárba Ladra kell menniük, s oda járnak a gyerekek iskolába, óvodába is. A Somogyi Néplapot csaknem százan, a Népszabadságot és a Szabad Földet több mint húszán járatják, de sok az előfizető más lapokra, köztük képes folyóiratokra is. Akad család, nem is egy — például ösuwcs Gézáék, Rudán Józsefék, Kaiser Józsefék —, ahol hat-hét lapra is előfizetnek... Cipész, szabó, borbély dolgozik a faluban, sőt ebben az évben már rádió- és tévészerelő is belépett a lakossági szolgáltatók sorába. Varga Józsi bácsi hetvenöt éves, termelőszövetkezeti nyugdíjas. Kedve is, ideje is van egy kis beszélgetésre a kiskapuban. — Négy gyerekem és öt unokám van. a kisebbik fiammal együtt lakunk ebben a házban. Jól érezzük magunkat, és hogy mások is így vannak ezzel, elég. ha végignéz az utcán: sok az új vagy most épülő ház. Az emberek jól keresnek, erre költik a pénzüket. A fiatalok itt laknak, és innen járnak el dolgozni busszal, saját autójukkal, motorkerékpárral. Mi meg itthon végezzük. amit tudunk: sok baromfit tartunk. disznót még eladásra is hizlalunk ... A homokszentgyörgyi tanácsnak a központtól számított legtávolabb eső társközsége Patosfa. A fejlesztésre szánt pénz azonban „nem szóródik el útközben”, jut belőle ide is. Most például — egyebek között — azt tervezik, hogy megoldják az orvosi rendelő vízellátást, s akkor a ladi körzeti orvos hetenként egyszer ezen a településen is rendel... SOMOGYI NÉPLAP
