Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-19 / 115. szám

Mar kalászok ringanak mindenfelé, szelíden hajla­dozva mártóznak a várt, igazi meleg májusi napfény­ben. Itt is, ott is sorol a kukorica, és méhek zümmög­nek a virágzó repcetáblé- kon. A Bárdibükki Állami Gazdasag gyümölcsösében óriás fehér ködöt árasztva gép permetezi a fákat, de más vidékeken is gyakori látvány a gyomok, a kárte­vők ellen védekező permete­zőgép. A sűrű permetfátylon a nap sugara 'a szivárvány színeire bomlik szét. Szép látvány. De csak a munkát szemlélő gyönyörködhet eb­ben, — aki a feladatot vég­zi, az eszközére ügyel. A ter­melés siketének egyik szá­lát %ezzel a munkával ő tart­ja a kezében. , Nem is olyan régein ve­tették, de most már lassan elvirágzik a borsó a kom- lósdi szövetkezet ben. Roha­mosan peregnek a napok, és egykettőre elérkezik az egyik csúcsmunka: a kon- zervborsó betakarítása. Ez itt egyik fő növénynek szá­mit kétszázhúsz hektáros te­rületével. Hozzáértő kezek gondosan javítják, készítik elő a szezonra a négy csép­lőgépet. Mondják: a borsó „perc­növény”, el kell találni zsen- geségének legkedvezőbb pil­lanatát. Ezért van szükség szakaszos vetésere, es ter­mészetesen arra, ha megkez­Oépeke! gyógyítók Virágzik a borsó dődik a betakarítás, egysze­rűen nem hagyhatja cserben a cséplőgép az embert. Bár a szerelők most végzik ezt a nagyon fontos munkát, a fel­készülés már jóval koráb­ban megkezdődött: amikor szinte csavarról csavarra átvizsgálták az eszközöket, megállapítva, mi szorul ja­vításra. mit kell kicserélni. Még jó három hét, es meg­kezdődik mostani munkájuk vizsgája, a betakarítás. Ak­kor aztán végleg nem lesz megállás, kétszer tizenkét, órás műszakban, éjjel-nap­pal zúg majd a négy gép, csépeli a zsenge zöld szeme­ket Csak minél több legyen — egyforma kívánsága ez ma a szerelőinek, a borsó- vetőnek, a vezetőnek. Olyan kívánság, amelynek valóra váltásáért meg is tesznek mindent. Nem messze a gépeket ja­vítóktól furcsa alakú vető­gépet húz az erőgép. Hozzá­kezdtek a másik fontos kon- aervnövériy, a zöldbab ve­téséhez is. Ahogy a borsó­nál, itt is vigyázni kell a zsengeségre, így aztán a saázhektáros terület ót-het hektáros szakaszonként ke­rül a földbe. Már kalászok ringanak mindenfelé. Szép a határ, és az ember igyekezete, gon­dossága kíséri a fejlődő nö­vényeket, hogy a munka gyümölcse is szép legyen. V. M. Másfél munkahely vár egy fiatalra Befejezéshez közeledik m iskolai év. A végzős fiata­lokat — azokat, akik nem jelentkeztek továbbtanulás­ra — az foglalkoztatja leg­inkább, hogy hol és miként tudnak munkát vállalni* — Mi is megkérdeztük a vállalatoktól, szövetkeze­tektől, hogy a most munká­ba álló fiatalokra miként számítanak — mondta Ba­logh László, a megyei tanács munkaügyi osztályának ve­zetője. — A beérkezett igé­nyek alapján azt mondom, hogy elhelyezkedési .gondok nem lesznek a megyében. Az általános iskolát befejezők közül háromszázötvenen nem kívánnak tovább tanul­ni. ök 871 állás között vá­laszthatnak. A tapasztala­tunk az, hogy ezeknek a fia­taloknak a többsége a lakó­helyén, vagy a szülő mun­kahelyén kíván elhelyezked­ni. — Mt lesz azokkal, akik továbbtanulásra jelentkez­tek, de nem veszik fel őket a választott iskolába? — A Pályaválasztási Ta­nácsadó Intézet valameny- nyiüket megkeresi, és a szakmunkásképzők, illetve a szakközépiskolák betöltet­len helyeire irányítja őket. A gimnáziumban érettségiző és tovább nem tanuló fiata­loknak is van helyük: nagy részüket fizikai munkakör­ben — segéd- és betanított munkásként, illetve gyógy­szertári asszisztensként — kívánják a vállalatok foglal­koztatni. Meg kell mondani, hogy adminisztratív munka­kör kevés van részükre, többségük viszont ilyen ál­láshoz ragaszkodik. A szakközépiskolában érettségiző 690 fiatalból 560- an munkába állnak: többsé­gük a végzettségének meg­felelő állást talált. A gépé­szeti szakközépiskola 96 vég­zős diákja csaknem 340 hely között választhatott: kisebb részük középvezető lesz. többségük szakmunkásként kezdi. A mezőgazdasági szak­középiskolásoknak is van ál­lásuk, a kertészeti szakkö­zépiskolát végző 23 fiatal pedig 103 hely között válo­gathat. Csaknem minden másodiknak középvezetői ál­lást ajánlották. A közgaz­dasági szakközépiskolában 140 tanuló végez: képesíté­süknek megfelelő munka­hely 95 tanulót vár. A töb­biek a gimnáziumban érett­ségizőkhöz hasonló munka­köröket vállalhatnák. — Mire számíthatnak a szakmunkásképzőt < végzet­tek? — A gyakorlati képzést folytató vállalatok 39-cel nem tudnak munkaviszonyt létesíteni. Közülük tizenket­tő rádió- és tv-műszerész. Őket a villamossági gyár­hoz, a budapesti Finom- mechanikai Vállalat 3. szá­mú gyárához, illetve az elektroncsőgyárhoz irányí­tottuk át. A kereskedők el­helyezkedése a megyében nem okoz gondot. Átmeneti feszültség csak Nagyatádon és., Barcson van: huszonhat fiatalt a gyakorlati képzés helyén nem tudnak foglal­koztatni. Kisebb részük más munkáltatóhoz kerül, s ti­zenkilencen végzettségük­től eltérő munkakörben kezdenek dolgozni. A képhez az is hozzátartozik, hogy a munkáltatók a náluk végző szakmunkásokon kívül még 606 pályakezdőt tudnának foglalkoztatni. A gép- és Mezőgazdasági bemutató színhelye lesz a hónap utol­só hetében Csurgó. A kiál­lításon mezőgazdasági kis­gépeket, szerszámokat, kis­termeléshez való eszközöket, növényvédőszereket, vető­magokat. takarmánytápokát láthatnak majd az érdeklő­dők. A bemutató rendezésé­ben az Agroker es a Mészöv is részt vesz, hiszen az utóbbi időbein sok új ter­mék jelent ( meg a piacon. Csurgón és környékén nőtt a kisgazdaságok szama, fej­lődött a termelésük, különö­sen a szőlő- a gyümölcster­mesztés, és a fóliás kertész­kedés is erősödött. Joggal számít a házigazda — a he­lyi áfész — nagy érdeklő­désre, mivel a kiállításon olyan keresett cikkeket mu­tatnak be, melyek ugyanak­kor a csurgói szaküzletben megvásárolhatók. Békés Dávid, az áfész ke­reskedelmi osztályának ve­zetője elmondta- a csurgói gr őrsire iskolában végző 69 fiatalnak jelenleg 35 mun­kahelye van. Az álláshirde­tések azonban azt bizonyít­ják, hogy valamennyien el tudnak majd helyezkedni. — Az adatok alapján mi­ként ítélhető meg a fiata­lok elhelyezkedési lehetősé­ge? —. A tapasztalatunk az. hogy a munkaerőkereslet jelentősen nem mérséklő­dött a megyeben. A munká­ba álló fiatalok átlag más­fél munkahely között vá­laszthatnak. Ez az adat azt is bizonyítja, hogy a hato­dik öitéves tervben a megyé­ben jóval többen mennek nyugdíjba, mint ahányán először vállálnak munkát. A vállalatokat, szövetkezete­ket s a mukaier ó-tervezéssel foglalkozókat ez arra fi­gyelmezteti, hogy még pon­tosabban kell meghatározni az egyes szakmákban a ta­nulók létszámát. Csak így lehet a jelenleginél is ki­sebbre csökkenteni az elhe­lyezkedés feszültségét. mezőgazdasági szakboltban jelenleg is hiánycikk a zsá­kos pétisó; a márciusi, ren­delésnek csak a fele jött meg, hátravan még további negyvenhárom tonna. A me­zőgazdasági kisgépek iránt rendkívül nagy az érdeklő­dés, de az üzlet ellátottsága nagyon , rossz. Szállítanak a Agrokertől, a Titántól, a nagyobb gépeket pedig a Téeszkertől szerzik be. A szaklapok ígérik, hogy vala­mivel jobb lesz az ellátás, de lényeges javulás nem várható, ugyanis döntő több­ségében import gépekről van szó. Növényvédőszeitek­ből, vetőmagból — a lucer­na kivételével — kielégít­hetik az igényeket, hiányzik viszont jó néhány szerszám. A kiállításra az Agroker ígért néhány eszközt, de kérdés, ha nem' lenne a be­mutató, vajon szállitanak-e? Nem a kereskedelem a hi­bás, a gyártó vállalatok nem tudnak lépést tartani a ke­reslettel. Szovjet újdonságok a BNV-n A Szovjetunió az egyik legnagyobb kiállítója a ma nyíló tavaszi BNV-nek: a 2500 négyzetméternyi terüle­ten 17 külkereskedelmi egyesülés mutatja be ter­mékeit. A szovjet vállalatok a vá­sáron mintegy 1300 féle ipa­ri gyártmányt mutatnak be. 80 százalékuk teijesen új vagy továbbfejlesztett, tí­pus. Először vesz részt a vásáron a Szovjetunió elekt­ronikai-ipari minisztériu­ma., a Szovjet Tudományos Akadémia és a szabvány- ügyi hivatal. így a látoga­tók megismerkedhetnek a legújabb szovjet elektroni­kai találmányokkal, amelye­ket már 26 országban sza­badalmaztattak. Sok újdon­ság látható az orvosi műsze­rek körében is, s először állítják ki a dadogás gyógyí­tására szolgáló műbeszéd- készüléket. Láthatók to­vábbá úttisztító és hókotró- gépek, Kamaz vontatójármű­vek és első ízben dízel-mo­toros ZIL tehergépkocsik. Az áfész annak idején be­vezette az előjegyzéses mód­szert, ez azonban nem min­dig válik be. A bizonytalan­ság miatt a ggzdák gyak­ran a budapesti Skála Áru­házból vagy közvetlenül a termelőktől szerzik be a szükséges eszközöket, gépe­ket. Sajnos, tapasztalható: a fővárosban, az „aszfalton” könnyebb olyan mezőgazda­sági eszközöket vásárolni, melyekre itt, a termőterüle­teken lenne szükség. így a kis települések az ellátásban az utolsó helyre kerülnek. » A kiállításra a csurgóiak meghívtak az érdekelt vál­lalatok képviselőit, hogy ve­lük tanácskozzanak arról, miként lehetne javítani a helyzeten, s hogy a bemuta­tó ne legyen amolyan „mé-. zesmadzag”, mely kedve; ugyan csinál a felhaszná­lóknak, csak éppen a szük­séges — és itt kiállított — cikkeket nem lelik a keres­kedelemben. Hiánycikk a mezőgazdasági kisgép Kiállításra készülnek Csurgón Kelten - egyedül? A z egyedüllét nem feltétlenül jelent magányosságot De magányos lehet az is, aki emberekkel, rokonok­kal van körülvéve, csak éppen társa nincs, akivel megoszthatja gondolatait, akire jó szívvel „pazarolhatja ’ érzelmeit. Azt tapasztalom: a magányosság nem okvetlenül időskori sajátosság. Mégis természetes, hogy ők, az egyre többen életiárs es gyermek nélkül maradok, az idős embe­rek vágynak közösségre, jó szóra, emberségre. Nem lehet borzasztóbb érzés, mint ha valaki — akár csak feltételezes miatt is — kirekesztettnek érzi magát a társadalomból. Nos hat nem véletlen, hogy egyre nagyobb figyelem és megér­tés veszi őket körül. Éppen a jó példák sora ösztönöz arra, hogy ne elszórt jelensegkent, és ne az öregek éve miatt lel­kendezzünk egy-egy szép emberi tett láttán. Ha jól tudom: csaknem kétmillióra tehető már hazánkban az időskorúak, a nyugdíjasok száma. Olyan tömegről van tehát szó. ame­lyet mindenképp’ számításba kell venni. S ha figyelünk rá­juk. ha gondoskodunk róluk: ha apró és nagyobb figyel­mességekkel, halmozzuk el őket. netán megteremtjük a ma­gányosság feloldásának lehetőségét, az nem valami kivéte­les jótétemény, hanem alapvető emberi kötelesség! Sok szép riport, novella, film és rádiójáték, dokumen­tumműsor mutatta már be a szociális otthonok, az öregek napközi otthonainak belső életét, meghitt hangulatát. Tar­toznak valahová és valakikhez azok az emberek, akik ott tölthetik életük utolsó szakaszát. Hírt adunk úttörők es KISZ-esek. tlöröskeres/.tes aktívák, szocialista brigádok es mások segítőkészsegéről, akik bevásárolnak, takarítanak, fát vágnak vagy másban segítenek a magára maradt, sok­szor magatehetetlen, idős embereken. Nyugdíjas találkozók hangulatát, a volt munkatársak megbecsülését mutatjuk be gyakran, s elszórtan már írtunk nirugdíjas klubokról is, ahol szórakoztató program, tájékoztatás, emberi közelség, „magányoldás’’ várja az időskorúakat Azt hiszem, éppen ez az a forma vagy módszer, amelyet az eddiginél sokkal jobban el lehetne — kellene — terjeszteni megyénkben. Mozgalmat az öregek klubjainak megteremtéséért? Talán nem túlzás az effajta igény, A nagyatádi példa bizonyító erejű ... \ Öt éve már, hogy a városi Vöröskereszt kíváncsi volt: hány egyedülálló ember él a városban? Az aktívák minden idős korút személyesen fölkerestek, hosszan elbeszélgettek velük, s gazdag kincsestárra tettek szert. A fölmérés után nem váratott magára sokáig a döntés. A Vöröskereszt csa­ládvédelmi bizottsága (Marosi Józsefné vezetésével) 1980 szeptemberében küldte ki az első meghívókat az egyedül élő idős emberek címére. Fórumra várták őket. Százharminc levelet kézbesítettek, és nyolcvanan jöttek az első hívó szóra. A találkozás élmény volt. Nyolcvan ember előtt nyílt kapu. amelyen kiléphetett a magányosságból, a csak befelé, a csak magának élés gyötrő kilátástalanságából. A mozite­remben — e célra nem éppen eszményi környezetben — találkoztak, s szinte itták az előadó szavait, aki a Vöröske­reszt terveiről, elképzeléseiről beszélt. S azután klubveze­tőséget választottak. Színes program is akadt persze: egész­ségügyi előadást hallgattak, és sokan közülük bizonyára ak­kor fedezték föl igazán Nagyatád megváltozott arcát a szí­nes diapozitívekről. M ásodszor már több mint százan jöttek. És íme a föl­ismerés: hiába ragaszkodtak volna a szervezők az egyedülállókhoz, ha egyszer az idős férjnek és fe­leségnek is van igénye a társas együttlétre, vagy olyan öre­geknek. akik együtt élnek gyermekeikkel. Mert más az ő világuk. Talán a megbecsülésben sincs hiány. De érdeklő­désük, gondolat- és érzésviláguk közelebb áll a hasonló korúakéhoz. Fenj’öünnepet rendeztek líarácsony táján. A résztvevők mondják: látni kellett volna az arcokat... És egyre fokozódott az érdeklődés, rohamosan nőtt a klubba járók száma. A mozi sémiéiképp se volt alkalmas hely az összejövetelekre, ezért a szervezők a 2. sz. általá­nos iskola igazgatójához fordultak. Azóta az iskola zsibon­góját rendezik be kéthavonta, s ma már 110-en, 120-an vesznek részt egy-egy rendezvényen. Asztalokkal, székekkel, térítőkkel rendezik be. Virágokkal díszítik a zsibongót; va­lamelyest otthonosabb így a környezet. Tea és sütemény Is kerül az asztalokra. A tavaly karácsonyi klubdélutánra már 220-an jöttek el. Sokuk számára ez volt az igazi, meghitt karácsonyest. , Nos hát. sokat lehetne mondani egy-egy találkozó él­ményeiről. de inkább arról beszélek: milyen termékeny földbe hullt a mag: milyen megállíthatatlan folyamatot in­dított útjára az atádi kezdeményezés. Korábban tízen-ti- zenketten Kenézből is bejártak. Azóta helyben (a simongáti sörözőben!) teremtettek az ottaniak számára lehetőséget; csaknem százan járnak a klubösszejövetelekre. Most a pál- majori részen lakóknak az Ács utcai munkásszálláson igye­keznek megszervezni az öregek klubját. Bodvicán is jól működik a klub, tehát egyetlen kisvárosban már a negye­dik öregek klubját szervezik. Ügy gondolom: a nagyatádi példa nemcsak bizonyító, hanem ösztönző erejű is. Korábban egy kiterjedt, egész megyére szóló mozgalom­ról próbáltam szót ejteni. Emlékeznek még rá. valamikor milyen nagy akarással láttunk hozzá az ifjúsági klubok szervezéséhez? Csak azért, mert rájöttünk: az ifjú korosz­tály közösséget, élménydús és érdeklődésének megfelelő szórakozást, időtöltést, együttlétet igényel. Nos hát: ponto­san így vagyunk az időskorúnkkal. S mert rájöttünk: ket­ten is lehet valaki egyedül; azaz nemcsak az kíván élet­korának, érdeklődésének megfelelő programot, tátsas életet, aki egyedül maradt; így még nagyobb a felelősségünk. Nagyatádon és másutt azt tapasztalták: rendkívül hálá- 'sak az öregek, nagyra értékelik ezeket az alkalmi összejö­veteleket. Ünneplőbe öltöznek, kicsinosítják magukat —. esemény számukra az a nap. És milyen nagyszerű érzés másoknak napfényt, társakat, derűt varázsolni a magányos órák. esték és éjszakák után. Példaadónak tartom az iskola igazgatójának megértét- sét. Tudom, hogy köszönet jár a söröző felajánlásáért is Mégis azon töprengek: nem lehetne-e Atádon és másutt megteremteni az időskorúak társas összejöveteleinek valódi otthonait? Gondolom, egyik-másik ifjúsági klub helyisége is alkalmas erre. De mi lesz azzal a rengeteg elhagvott és jó állapotban levő épülettel, amelyről többször is szóltunk már. Iskolák, tanács- és művelődési házak állnak magukra hagy­va, magányosan, mint korábban Nagyatád öregjei. Ha moz­galommá terebélyesedhetne az -öregek klubja megyeszerte, bizonyára meg lehetne találni a módját, hogy megfelelő kö­rülmények között, csakugyan otthonosan szórakozzanak, ta­lálkozzanak öregjeink e klubokban, talán gyakrabban is. mint kéthavonta ... A z atádiak kétszer is voltak kirándulni. Zalakarosra utaztak az öregek, egy másik alkalommal pedig a helyi l’aszobrász alkotóteleppel ismerkedtek. Ott de­rült ki, hogy többségük még nem is hallott róla. Mire jó az öregek klubja? A felsoroltakon kívül arra is, hogy ne szakadjanak el tőlünk; hogy lássák, mi mindenért s hogyan fáradoznak az utódok, s hogy tudják becsülni értékeinket amelyek megtererrttéseber közvetlenül vagy közvetve, de ne­kik is hallatlan érdemeik vannak. És arra, hogy m érezzék a magányt, s szép legyen eletük alkonya. Jávori Béla

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents