Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-18 / 114. szám

Bßf&fexBdSti bz ökölvívó YB Dévai így látta Münchenben vasárnap vé­rét ért az idei ökölvívó világ­bajnokság. A magyarok az elsőségért való küzdelemben már nem voltak érdekeltek. Meglepetés így is akadt né­hány. Több eredmény alaku­lásában ezúttal is a pontozók játszották a főszerepet. Egy­kori magyar bajnokunk, a többszörös válogatott Dévai Zsigtnond televízión látta a döntő közvetítését, őt kértük meg, hogy égy-egy mondattal jellemezze a találkozókat. 48 kg világbajnok: Musztafov (Bulgária), 2. Jong Hvan Go (Koreai NDK). Két hihetetle­nül gyenge és képzetlen ököl­vívó vergődését láthattuk a szorítóban. Értékelhető ütés alig akadt. 51 kg világbajnok: Aleksz- randrov (Szovjetunió), 2. Col­lins (Egyesült Államok). Ügy­szólván három meneten ke­resztül csak dulakodást lát­hattunk. Csupán az utolsó másodpercek hoztak igazi ökölvívást. 54 kg világbajnok: Favors (Egyesült Államok), 2. Miros- nyicsenko (Szovjetunió). Re­mek mérkőzésen két nagyon jól képzett öklöző találkozott. Bármelyiket kihozhatták vol­na győztesnek. 57 kg világbajnok: Horts (Kuba), 2. Odgonbayar (Mon­gólia). A kubai versenyző be­mutatta a sportág minden szépségét,. Csodálatosan ví­vott ff0 kg világbajnok: Herrera (Kuba), 2. Whiteaker (Egye­sült Államok). Fokozatosan jött fel a kubai versenyző, s a harmadik menetben akkor ütötte meg ellenfelét, amikor akarta. 63,5 kg világbajnok: Garcia (Kuba), 2. Kim Dong Kil (Dél-Korea). Igazi ökölvívó csemege volt. Két remek ké­pességű jól kondicionált ver­senyző ádáz csatájában gyö­nyörködhettünk. 67 kg világbajnok: Breland (Egyesült Államok), 2. Ko- nakbajev (Szovjetunió). Az amerikai öklöző nagyszerűen vívott, s miután a szovjet fiú padlóra került a harmadik menetben már csak egy nagy ütése segíthette volna a győ­zelemhez. 71 kg világbajnok: Koskin (Szovjetunió), 2. Martinez (Kuba). Csak az első menet volt kiegyenlített, majd nagy horogcsata után az elfáradt Koskinnal szemben Martinez véleményem szerint utcahosz­szal rrywt A bírált nem így látták. 75 kg világbajnok: Comas (Kuba), 2. Uusivirta (Finnor­szág). A finn versenyző már az első két'menetben is pad­lóra került. Edzőjének fel kellett volna adni a küzdel­met. Miután ez nem történt meg, törvényszerűen került kiütésre. 81 kg Világbajnok: Rumero (Kuba), 2. P. Skrzecz (Len­gyelország). A második me­netben fokozódott a küzde­lem. Szerintem a lengyel ök­löző több tisztát ütött. A pon­tozók ismét nem voltak ve­lem egy nézeten. 91 kg világbajnok: Jagub- kin (Szovjetunió), 2. Fanghä- nel (NDK). Az első két menet hatalmas ütésváltásai után a harmadik menetben vitatha­tatlan volt Jagubkin fölénye. + 91 kg világbajnok: Biggs (Egyesült Államok), 2. Da- miani (Olaszország). Csak az első menetben volt fölényben Biggs. A második menettől kezdve az olasz öklöző átvet­te az irányítást, jobb egyene­seivel és keményebb ütései­vel, ha minimális pontkü­lönbséggel is, de biztosan ő győzött. Megyei labdarúgó-bajnokság (Folytatás a 4. oldalról) Tab—Fonyód 2:0 (2:0) Tab, 300 néző. V.: Pintér. Tab: Kiss — Reichert 7... Kit- rucz, Molnár,, Majkó (Györki)» Rzőnyi, Kovács, Spilák, Balázs, Reichert J., Hoppár. Edző! Pu­ha József. Fonyód: Fodor — P»odó, Kenéz, Zámbori, Gyöke­res, Pasztusics, Horváth (Zsirai), Pintér, Perneez, Boros, Berencz. Edző: dr. Vida János. Góllövő: Reichert J. (2). Jók: Reichert Z., Reichert j„ Spilák, Szőnyi, illetve Fo­dor, Bodó, Perneez. Fonyód ifi—Tab ifi 8:3. Farka« istváa VBKM Vasaa—Szőnyi SB l* (1:0) Taszár, 150 nézó. ▼— Ao- man. Vasa«: Oláh — Kelemen. Pn- tá, Ató, Kovács, Pintér. Fékét* (Szilágyi), Fábián (Harangozó), Horváth. Tóth, Hides. Edzó: Herbe! József. Szőnyl SE: Hor­váth Gy. — Czimmermann, Szóts, Beke, Hadaró. Samu, Szűcs, Mészáros. Kulcsár (Gál), Horváth I.. Kernács. Edző: Ba­logh László. Góllövők: Pintér. Horváth I. (öngól), Tóth. Jók: Pin­tér, Kovács, Kelemen, Illet­ve Beke, Szűcs. Vasas ifi—Rákóczi III. ifi 2:0. Németi Péter K. Gazdáén;—Balaton­keresztúr 2:1 A mérkőzésről tudósítást nem kaptunk. K. Gazdász if\—Balatoniét- Ttsztúr ifi 4:0. A forduló válogatottja: TráJ (Kadarkút) — Reichert Z. (Tab), Készéi (Csurgó), Pintér (Vasas), Mód (Csur­gó), Takács (Boglárlelle), fogtak ki, ■ így törvénye ne­rűen elszenvedték első vere­ségüket a képzettebb, gyor­sabb és jobb erőben levő vendégek ellen. Góldobók: Géiger 9, Pintér, Czétényi 4 —4, Szappanos 3, Polgár, Krasznai, Varga A., Schuck 2—2. Molnár József Luka (Marcali), Ágoston (Kaposgép VL), Reichert J. (Tab), Szigeti Cs. (Kadar­kút), Tanai (Kéthely). A bajnokság állása: 1. Nagyatád 28 22 2. B.-lelle zx 15 i. Tab U IC 4. Csurgó 28 15 5. Marcali 28 15 6. Kaposgép 28 14 7. K. Gazdász 28 14 8. VBKM V. 28 12 5. Kadarkút 28 10 10. Karád 28 11 11. Fonyód 28 11 12. B.-kereszt. 28 7 13. K. KSE 28 8 14. Agrária SE 28 7 15. Kéthely 28 6 16. Szőnyi SE-8 c 3 3 70-22 47 C 7 71-41 36 4 8 60-32 36 C 7 54-34 34 4 9 68-42 34 5 9 64-47 33 5 9 51-45 33 7 9 45-40 31 t 10 45-56 28 4 13 43-55 26 2 15 47-60 24 5 16 41-5*5 19 C 16 34-59 18 3 18 44-69 17 4 18 32-69 16 2 20 30-73 14 Női labdarúgás PÉCSI SOPHIANAE—K. V. IZZÓ 3:1 (2:0) A Rákóczi-pályám vasárnap elómérkőzésen találkozott egymással a két csapat. A gyengébb nem képviselői gyakran késztették tapsra a gyülekező nézőket. A pécsiek a kapu előtt határozottabbak voltak, de a kaposváriak is kiérdemelték az elismerést. Góllövők: Nagy Zs., Pápai­né, Ritterné, illetve Dömös. A mérkőzés visszavágójára az OSN május 29-i megnyitó­ján kerül sor. BÁRÁNY TAMÁS A FESZEK /MELEGE 3. • Az asszony elandalogva lépked mellette; szorosan összebújnak. S ott vannak mór a két szobát elválasztó ajtónál, amikor Kata hirte­len megbotlik az ajtó mel­lett heverő, összegöngyölt torontáli szőnyegben. Fel­nyitja szemét, körülnéz, az­tán kirántja magát Tibor öleléséből, és kemény lép­tekkel elindul visszafelé. — Kati! — kiáltja Tibor kétség beesve. Az asszony ránéz, hangja ijesztően józan. — Ilyesmivel nem veszel le a lábamról, öregem! Az az idő elmúlt! Nyolcéves asszony vagyok, ha netán megfeledkeztél volna róla! Éí főképp: válófélben lévő asszony! Akit a férjé elül­dözött magatol! — Mivel, az isten szerel­mére? — mered rá Tibor. Az üveg ott van a kezeben; lecsapja az ilalszekréhyke tetejére, es farkasszemet néz az asszonnyal. — Mivel?! Kata leveti magát a ka- rosszekbe. — Azzal, hogy ellenem fordult! — Nem ellened. Az apám mellé álltam. Kata ajka Iebiggyedt. — És? Kinek használsz vele? Nekem? Magadnak? Vagy az apádnak? —Jogom volt hozzá! i — A világ ellenében két­ségkívül ! — bólogat gúnyo­san Kata. Egy iiúgyerek áll­jon az apja mellé... De hogy a felesége ellen szö­vetkezzek vele?!... Tibor sóhajt. .— iázep alom volt, de nem ment. .Tudomásul kell venni! És neked is jobb így, hidd el! Kata kegyetlenül nevet — Te csak ne védd az én érdekeimet, igen? Eire itt vagyok magam! — Nem kell összehúzód- nunk. nem kell felborítanod a megszokott életrendedet — erre gondolj! — Boldogan vállaltam volna, százszor tisztáztuk! Hogy öregkorára meg legren a kényelme, a nyugalma! Tibor elégedetten bólogat. — Remekül bírja magát! — Most! — toppant Kata. — Dé mi lesz tíz év múl­va? Fózni, mosn i rá . . . Ha beteg, ápolni... Ez eszetek­be se jut? — Hosszú évek óta egye­dül él, megszokta. És félti a függetlenségét. — Mikor itt mindene megvolna! — csap a szék karfájára Kata. — A kénye­lem, a szeretet, a családi élet melege, ami után sze­gény anyád halála után any- nyit sóhajtozott! Tibor tűnődik. Aztán hal­kan azt mondja: — Kímélni akar. . . Nyil­ván ez van a dolog mö­gött... Világéletében tapin­tatos ember volt, soha nem akart senkinek a terhére ieruu... Ks nem olyan ne­Bidres- bodros bárányka A gyerekek alaposan el­fáradtak, a futkosás és ját­szadozás az óvoda udvarán s a foglalkozások sora meg­viselte testüket és lelkűket. Egyesek szakadatlanul izeg- nek-mozognak az asztalok- mögött, másoknak a feje kókad le derékszögben, is-- mét mások a napsütötte ut­cára kacsingatnak kifelé a végre beköszöntött tavasz­ban. Ám amint felhangzik a tanárnő — ha úgy tet­szik: az óvónéni — kérdése a katicabogár színéről és pöttyeinek* számáról, szinte varázsütésre tűnik el, a tom­pultság, s olyan sűrűséggel röpködnek a válaszok, mint a kis piros rovarok a réten. Majd táncra perdül az egész társaság a „Katalinka, szállj el..dallamára. A pedagó­gus még a válltartásra is figyel, lekenyerező' kedves­séggel figyelmezteti a kicsi­nyeket.; nem mindegy ám, hogyan tartja a vállait egy hegedűs, egy zongoristái! A foglalkozás végeztével a legigényesebb szakfelügye­lő sem írhatna mást jegy­zetfüzetébe, mint azt: zene, mozgás és játékos ismeret- terjesztés csodálatra méltó egysége. Bizonyításként akár azt is hozzáfűzhetné: a lan­kadt figyelemmel érkezett apróságok tökéletesen fel­frissültön távoztak. A varázslatot a zenei óvo­da idézte elő. Az egyetlen az országban. Módszere csöppnyire sem hasonlít ar­ra a — tömegtájékoztatá­sunk és oktatási szerveink által mostanában többször héz tdazámotni. hogy egy háztartásban két ember, az két ember, három ember meg három ... Pláne egy másik geneiráció! Amikor ő ki akarja nyitni a tévét, mi el akarjuk zárni... Amikor vendéget hívunk, ó korán szeretne lefeküdni... Ami­kor füiödni szeretnénk, ő nagymosást rendez a fürdő­kádban... Képzeld csak el! — Elképzeltem — feleli kurtán Kata. — Sőt: beleél­tem magam,! — A hirtelen támadt dühtől egészen a hajáig elveresedik. — Mert ez nemcsak szép álom volt, fiacskám! Ez igeret volt. ha nem emlékeznél rá, konkrét igéiét!' Ha jól emlékszem, apád megígérte, hogy még a nyugdíjazása előtt eladja a rákospalotai házát, a pin- •céből mi fölépítjük a nya­ralót a Balcsin, ő meg ide­költözik hoz.zánk. Így volt? Tibor szótlanul bólint, hí- i szén tagadhatatlan, hogy ez így volt. — Es akkor tessék: az öreg visszaláncol! — foly­tatja Kata. — Amikor pe­dig épp az ő tanácsára ad­tuk el tavaly a kocsit, és öltük bele az. erte kapott pénzzel együtt az utolsó fil­lérünket is a telekbe! Sőt! (Folytatjuk.) és jogosain elmarasztalt — tudálékosságra, „iskolás- ságra”, mely a gyermekeket már négy-ötesztendős ko­rukra idegessé és koravénné teszi, mert a dolog alfája és ómegája — a játékosság. A malackákról folytatott kedé­lyes csevegést a „Megismer­ni a kanászt...” utánozha- tatlanul bájos eléneklése és eltáncolása követi itt a 'ka­posvári zeneiskola, illetve az. Arany János utcái óvoda szűk termében, a „Bidres- bodros bárányka . .meló­diáját legeltető mozdulatok­kal kíséri az összesen har- ,minc közép- és nagycsopor­tos ovis, akit szülei elkísér­tek, az „Ég a gyertya ég .. szüneteiben pedig hatalmas lendülettel fújják el a kép­zeletbeli mécsest a kicsik. Egyszóval: a metodikai tö­kély ez maga. Aki a módszereket kidol­gozta, s immár kilencedik esztendeje módfelett sikere­sen törekszik gyakorlati megvalósításukra: Kovács Antalné, a kaposvári zene­iskola zongoratanára. — A zenei óvodával nem a teljesítmény-központúság szellemében próbálkozom, bár e verseny iszonyatosan felgyorsult a fiatal muzsi­kusok társadalmábam: tud­juk, hogy sokan már tizen­nyolc-húszéves korukra nem­zetközi hírnévre tesznek szert manapság. Mégsem ez a felismerés munkáit ben­nem, hanem az, hogy ezek a gyerekek a legcsekélyebb szellemi megerőltetés nélkül képeset elsajátítani egy sereg zenei ismeretet — já­tékkal, mókával, vidámság­gal. Sejtelmük sincs arról, hogy — tanulnak. Ügy érzem, a módszerek komp­lexitása nemcsak hallásukat, ritmusérzéküket fejleszti, hatnem mozgáskultúrájukat, sőt a természetről, a társa­dalomról szerzett ismeretei­ket is. Nőlapok újságírói Vasárnap délelőtt Balaton- széplakon a nemzetközi új­ságíró-üdülőben megkezdő­dött a női és I családi sajtó újságírói nemzetközi szövet­ségének (AIJPF) tizedik kongresszusa." Földes Anna, a szövetség alelnöke üdvözölte a tanácskozás résztvevőit A nőlapok munkatársai el­látogatnak Tihanyba, a Bala­Kovács Antalné, Kriszta néni csak a faggatózás vé­ge felé hajlandó elárulni el­ismert, sikeres zenepedagó­gusként iratkozott be az, Eötvös Loránd Tudomány­egyelem bölcsészkarára azért, hogy neveléselméleti és di­daktikai-módszertani isme­reteit bővítse — a zenei óvoda metodikájának kidol­gozására. Élőszavas megnyi­latkozásához egy csinos szak­dolgozat-tervezetet mellé­kel, melyről zenei életünk két kiválósága, Tusa Erzsé­bet és Forray Katalin is el­ismerően nyilatkozott már. A játekhelyzetek, az átélés, az élményszerzés fontossá­gának hangsúlyozása mellett munkafüzetet is készített az óvó nénivé avanzsált zongo­ratanárnő. Korongocskák benne a kottafejek, ' pálci­kák a „szárak”, melyeket ha összerakunk, cseresznye­vagy meggym&gpárok ke­letkeznek! Az ütemvonalak is pálcikák. A -montlókák- nak, játékoknak se szeri se száma az új, egyelőre nem „kanonizált” tantervben. Egy szó mint száz: egy, a gyer­mekek érzésvilágát, gondol­kodásmódját tökéletesen is­merő pedagógus munkája ez. A képzettársításos módszer úgy dolgoztatott ki benne, ahogyan a pedagógia nagy­könyvében írva vagyon. És — amint az általunk látott- hallott két foglalkozáson ki­világlott — a nevelés sava- borsa sem hiányzik belőle: a gyermekek igényeihez al­kalmazkodó, de mindig cél­tudatos rögtönzés. A „Pille, pille, szállj el...” dallamára a kicsinyek fi­nom, egyszersmind lendüle­tes röpködő mozdulatokat tesznek kis kezükkel, köz­ben jó néhányan — mindez természetesen csupán a vé­letlen műve! — úgy „szálla­nák”, hogy közben a kör középén elhelyezkedő csem­balót is érinthessék ... Ami­kor a „Héja, héja, nincs itt liba. ..” szögletes melódiá­ját kezdi el Kriszta néni, valamennyien féltő szeretet­tel nyújtják ki karjukat, mintha fiókáikat védenek. Ám szerencsére nemcsak ők nyújtják ki felső végtagjai­kat: a kezdeményezés létjo­gosultságát felismerő veze­tők is. A lehetőséget, mely­ről a Művelődési Miniszté­rium által jóváhagyott tan­terv és utasítás'egyetlen szót sem említ, nem hagyják veszni: dr. Kovács Ferenc­nek, a kaposvári városi ta­nács elnökének ígérete sze­rint az idei ősztől állandó zenei óvoda működik majd megyeszékhelyünkön. Az il­letékesek törik a fejüket azon is, hogyan biztosíthat­nák ezt a kitűnő foglalko­zási lehetőséget a gyermek- gondozási szabadságon tar­tózkodó anyák csemetéinek. Kovács Antalné eddigi el­méleti és gyakorlati tevé­kenységé mindenesetre szép reményekre jogosít. Balatonszéplakon ton bogiári Állami Gazdaság­ba, hanglemez- és divatbe­mutatót rendeznek részükre, a „Balaton” Füszért pedig étel bemutatót tart az Inter- press étteremben. L. A. H. KATONA SE—SlOFOKT BÁNYÁSZ 37:29 (18:16) Siófok, 200 néző. S. Bányász: Kollár — Pin­tér, Czétényi, Krasznai, Ker­tész, Geiger, Szappanos. Cse­re: Varga J., Vörös, Polgár, Varga A„ Schuck, Edző: Gerbely Ferenc. Az eddig még veretlen sió­fokiak nagyon gyenge napot Kézilabda NB II

Next

/
Thumbnails
Contents