Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)
1982-05-15 / 112. szám
/ Amihez nehéz, s amihez könnyű kéz kell Betongyűrű és fokföldi ibolya Klubok és gondok A Nagyatádi Vár<ytf Tanácson hallottuk: a település kepenek kialakítása ban jelentés szerepe van a költségvetési üzemnek; a régi és az új parkok szemet gyönyörködtető látványa ' jórészt az üzem kertészeti csoportjának köszönhető. Végeznek azonban olyan tevékenységet is, melynek eredménye kevésbé szembetűnő. mint a járókelők elé táruló virágágyak, díszcserjék sokasága — ez pedig a betonaru-készítés. A betonelőregyártó telep Somogyi udvarhelyen működik, ide látogattunk először; Szabó János főmérnök tájékoztatott az itt folyó munkáról. — A magas- és mélyépítési meg a kommunális feladatokat ellátó részlég mellett ez az egyik legjelehtőf sebb aga a költségvetési üzemnek. Betonelemeket — útszegélyeket, csövekéit, gyűrűket — készítünk az üzem többi részlegének és maf megrendelőknek a megyébe. sőt a megyehatárokon túlra is. A saját felhasználásra gyártott beton- áru az össztermelésnek a kisebb része, mindössze tíz százaléka, a többit — megrendelésre — máshová szállítjuk: vízgazdálkodási társulatok, tanácsok és egy eb felhasználok kapnak belőle. A részleg idei termelési terve 14.4 íinillió forint, a legnagyobb forgalmat csövekből. gyűrűkből és me- derlapokbol bonyolítják le. A régi es a leendő megrendelőket rendszeresen tájékoztatják a termékválasztékról, így gyártmányaikra már jó előre megvan a vevő. Állandó műszaki fejlesztéssel gondoskodnak róla, hogy a betemetem gyártásban részt vevő harmincöt dolgozónak minél kevesebb legyen a fizikai megterhelése az egyébként igencsak nehez munkát, igénylő részlégnél. Kézi erőre hárult a tennivalók zöme mindaddig, amíg nem vontak be speciális gépieket a termelési folyamatokba ... — A technikai eszközök például a csőgyártásban az erökimélesen túl a kapacitás növelését is eredményezik, könnyebben kielégíthetjük a piac igényeit. Ebből a termékből tavaly készítettünk legtöbbet de ez sem volt elég. Nemrég vásároltuk meg az első csőgyártó gépiét 1,2 millió forintért, s most állítjuk majd üzembe. Az idén még egyet veszünk 1,8 millióért, jövőre pedig több mint kétmilliót költünk szűkítőgépre. Két évvel ezelőtt korszerű betonkeverővel gyarapítottuk a gépparkunkat — ez. 2,5 millióba került. Ha a tervezett munkaeszközöket beszerezzük, a kézi gyártás már csak a betonlapok előállítására szorítkozik majd. Somogyudvarhelyről Nagyatádra látogattunk — itt található a kommunális részlegen belül működő vi- rágkértészet. Ezerkétszáz négyszögölön tízezer tő • szegfűt és más virágot termelnek. Tavaly kétmillió forint értékű virágot adtak el a Széchenyi téri boltjukban. Zavagyil ' Zoltán részlegvezetővel és özvegy Berki Jól zsefné csoportvezetővel beszélgettünk a kertészeti tevékenységről: — Kilencen dolgozunk, üvegházak alatt is folyik a termesztés — háromszáz- hatvan négyzetméteren. A szegfűt vágott virágként adjuk -a boltnak, illetve koszorúkészítésre használjuk fel. Az igényeket' nem tudjuk kielégíteni a saját kertészetünkből, ezért vásárolunk is — például Szigetvárról, és cserepes virágot Szombathelyről. A várra parkjaiba sok egynyári virágot adunk:' tavasszal és ősszel 80-80 ezret ültetünk ki. Nagyatádon, s„ ugyancsak I egynyáriból mintegy 50 ezret eladunk. Legnagyobb értékesítésük legutóbb ballagáskor volt, de egy-egy ■ névnap vagy nőnap előtt ennél is több virág kel el: ilyenkor három-négy nap alatt 150 ezer forint bevételhez jutnak, s ez az összeg megközelíti az egyhavi átlagos for— Megörültél ? Tudod, hogy mennyire szeretem! — Tudom! Éppen ezért tiéd élte a nagy torontáli! És a kis konyhai bojler! — Haha! Az továbbra is közös! — És ha egyszer mégiscsak sikerül • különköltöznünk? A fiatalasszony legyint. — Az új helyzet lesz, fiacskám. Akkor majd azon is megosztozunk! — A hideg víz lesz az, enyém, a meleg a tiéd, mi? — A férfi fintorog. Az asszony odalép hozzá; most az ö hangja válik bársonyossá. — Tibikéin ... Eddig olyan okosan csináltuk ... Igazán európai hangnemben ... A férfi felsóhajt. — Hallod: két felnőtt, intelligens ember ... — Elre- ved a pillantása. — A kis bojler .. . Emlékszel ? Az asszony mosolyogva bólogat Gyakran olyan érzése támad az embernek, hogy ez a négy község — Inke, Iharos, Iharosberénv és Po- gánvszentpéter — nem is a megyéhez tartozik. Oka: közel van Nagykanizsa. Bár Iharosberényben a Medicor és a termelőszövetkezet, Csurgón pedig több gyár és üzem kínál munkát, a négy településről sokan járnak dolgozni Nagykanizsára. S nemcsak dolgozni: vásárolni éppúgy mennek, mi nt szórakozni .. . Az iharosberényiek főállású népművelője, Gál József né 1980 szeptemberében került a művelődés irányítói közé. Jól ismeri a négy település gondjait, és a fiatalokat is. Tőle hallottuk : — Csurgó tizenöt, Nagykanizsa mindössze húsz perTre van Iharosberónytől. Könnyűzenei koncertekre Csurgóra, moziba és színházba Nagykanizsára mennek a fiatalok. Ezen nincs mit csodálkozni! Iharosban és Pogányszentpéteren nincs mozi, Iharosberényben hetente egyszer, Inkén pedig kétszer van vetítés. A közönségsikerre számot tartó filmek azonban még így is csak ritkán, néha évek múlva jutnak el hozzánk. A színház? Berényben évente kétszer. Igaz, a nagykani- kétszer-hárómszor, Iharosban pedig jó, ha évente zsai Hevesi Sándor Művelődési Központ bábegyütte- se rendszeresen tart nálunk gyermeke! óadásokat... Mennyire „élnek” ezek a klubok? A tartalmas programokhoz rendszeres segítséget kapnak a járási hivataltól, a csurgói művelődési háztól, a nagyatádi művelődési központtól, a TIT- től és természetesen a termelőszövetkezettől meg a Medicortól. Mindamellett egymásnak is segítenek a klubok. Április harmadikén például területi klubtalálko- kozót tartottak, s gesztenyeszüret idejére újabb randevút beszéltek meg. Az is szokás, hogy az egyik faluból átmennek a másikba, ha ott számukra érdekes programot hirdettek. Látszólag tehát békés a kép. De csak látszólag, mert ha bekopogtat az ember a tanácsra, már változik. Egyikmásik ifjúsági közösségről nem éppei^ elismerően beszélnek- S változik a kép akkor is, ha például Po- gá-nyszentpéterre látogatunk. Molnár Lászlóval, a já- járási hivatal népművelési felügyelőjével és a termelőszövetkezet húszéves esztergályosával, a pogány- szentpéteri klub vezetőjével. Pécsek Józseffel másszuk a dombokat, Ütnak aligha ne— Megláttam a kirakatban, berohantam, el akartam vinni, de nem adták, mert ez volt az egyetlen darabjuk ... Éppen hiánycikk volt a kedves ... — Még jó, hogy a foglalót elfogadták! — Az volt a. szerencsénk, hogy csak a foglalót! Ha ki lehetett volna fizetnem az egeszet, ott kellett volna hagynom ... Nem volt rá pénzünk! Nem emlékszel? — Dehogynem — sejlik fel a mosoly a férfi szája körül. — Ha apám akkor nem segít, öbojlerségére ráment volna az első külföldi utunk . . . — Segített... — higgyed le az asszony ajka. — Kölcsönt adott! 2. — .lo. ne kezdjük elölről — sóhajt keserveset a férfi. — A magnónál tartottunk. verhető örvény vesse* ■ klubhoz. A templom melletti szolgálati lakás végében levő klub nem éppen szívderítő látvány. Az üvegezett ajtó bár kulcsra van zárva, egy erőteljes mozdulattal kinyitható, annyira lötyög a keretben. — Nem fél, hogy elvisznek valamit? — kérdezem Pécsek Józsefet, hiszen a klubvezető felel az ott levő értékekért — Hát nem éppen megnyugtató. De nemcsak ez a baj. Nézzék meg! Az üvegezett ajtó alsó részét üveg hiányában papírral kellett beragasztanunk. A régi — ki tudja, hány éves — ablakokra üveg helyett ugyancsak papírlapok kerültek... Ami azt illeti, nem va- valami kellemes látvány ez a klub. Ráférne az a felújítás! Csakhogy évek óta késik. Hogy miért? Hallgassuk tovább a húszéves fiatalembert! — Két vagy három évvel ezelőtt megkerestük a tanácsot- Akkor azt mondták, hogy megkapjuk a tűzoltószertárat ifjúsági klubnak. Nem lett belőle semmi — S azóta nem jártak a tanácson? — Dehogynem! Legutóbb februárban Kiss Jánossal, a KISZ-titkárral kerestük meg a tanácson László Árpádot. Mondtuk neki, hogy jó lenne tatarozni. Ekkor jött be a tanácselnök. Ismét csak azt mondta, hogy a túzoltószertámál kapunk helyet Meséljük a pogányszent- péteriek panaszát Antaliét Sándor tanácselnöknek. Válasza meghökkentő: — Sem én, sem egyetlenegy munkatársam nem értesült a pogányszentpéteri- ek gondjáróL A tiszteletdíjas népművelőnek sem szóltak. Amikor néhány nappal ezelőtt értesültünk a történtekről, kimentünk a helyszínre. Szerintünk csupán az ajtót kell kicserélni, máris rendben lesz minden... Mondom a tanácselnök reagálását Pécsek , Józsefnek. Az döbbenten néz rám, s csak annyit mond: „Hihetetlen. Hát tessék eldönteni, hogy kinek van igaza! Sokkal fontosabb, hogy mi lesz a pogányszentpéteri ifjúsági klubbal. Mert valaminek történnie kell, a lehető leggyorsabbaan.” Pécsek József mesélte: — Fél hat felé általában hazaajönnek a fiatalok. Hogy mit csinálnak utána? Ha otthon éppen nincs munka, elmennek a sportpályára vagy a kocsmába. Igen, a kocsmába, mert ott lehet rexezni. Mindenki unja már az ígérgetéseket.. . Nagy Jenő t Kérj érte bármit, de * magno az enyem! Az asszony felkapja a készülékét. — Szó sincs ró La! Dehogy adom! — Te nem adód? — kiáltja a férfi. — Én nem adom! — És a magnó után kap. — El a kezekkel! — si- koltja az asszony. — A saját tulajdonorrttói ? — zihálja a férfi. — Ne röhögtess! — lihegi az asszony. — Azonnal add ide! — ordít a férfi. — Azért se! — visít az asszony, s a magnót magához szorítja. A férfi most vad erővel kirántja kezéből a készülékét. de megnyomhatta' valamelyik gombját, ment hirtelen elindul a szalag, s egy behízelgő női hang csicsergi: • — Önök, kedves ifjú pár, azért állnak itt előttem, hogy ölök hűséget esküdjenek egymásnak ... Némaság. A férfi dühösen elzárta a készüléket. Ám az asszony, aki clandalodva hallgatta a lennkölt típusszöveget, most visszarántja magahoz a magnetofont, es mohón bekapcsolja. A nyolc esztendeje felvett hang tovább csicsereg. Amilyen szép ez az elhatározásuk, éppolyan nehez is! Az élet nem sétatér, kedves ifjú jegyesek, es nem Ezt az emlékemet — egy találkozásét — a jegyzetfüzetben kusza sorok is rögzítik. Egy tőle kapott fénykép ... Maria-Teres Űribe a Magyar Állami Operaház magánénekesnője, Százhatvan centiméter magas, zöld szemű, kreol szépség. Kincse a hangja. Hogy mégsem csak esz a téma, arra indokul elég az a tény, hogy Maria-Teres chilei. — 1972-ben kaptunk lehetőséget férjemmel, Patricio Mendez énekessel arra, hogy Budapesten tanulhassunk. Santiago éjszakai nyüzsgése után egy látszólag holt, hidegen csillogó metropolis fogadott bennünket, amikor landolt a gép a Ferihegyen. Olyanok lehettünk; mint két ijedt kisgyerek. Enyhe akcentussal, de kitűnően beszél magyarul. Prózahangjában ki „benne lakik” Georgette a Köpeny című operából, a Trubadúr Leonórája, a Poriry és Bess Szerénája. — Hagyott-« valakit Chilében? — A esaJádomat, fcA tánytestvéremet, akik akkor még gyerekek voltak, amikor eljöttem. Ma már kész nők lehetnek ... Ritkán fordul a levél Chile és Magyarország között Egy évvel rá, hogy eljöttünk, megtörténi a Pinochet-féle puccs. ■ — Hogyan érzékelte a nőné világban élő ember azt a forradalmi időszakot, amelyet Allende neve fémjelzett? — Aaote a zenei mozgalmak, melyek tulajdonképpen korábban is léteztek, hirtelen felerősödtek, támaszává váltak a demokratikus rendszernek. A népzene legjobb hagyományaival próbálták mozgósítaná az embereket. gyerekjáték, amire készülnek ! A szerelem, amelynek gyönyörű mámora most ott csillog a szeműkben, az évek sox-an talán elszáll — de nem múlhat el az az erős szeretet és az a kölcsönös tisztelet, amely már most is egymáshoz köti önöket! / A férfi az asszonyra pillant, s a magnóra bök. — Hallod ?! — Ha ön, kedves ifjú menyasszony — folytatja a Hang —, soha nem a saját érdekét nézi majd ... Most az asszony zárja al dühösen a készüléket, ám ekkor a férje kapcsolja vissza kajánul. És átad megint a kegyes szöveg. — ... és ha ön, kedves vőlegény, ugyancsak önzetlenül és feltétlen hűséggel ragaszkodik élete párjához, ha mindketten legyőzik magukban az önzést, a türelmetlenséget, akkor — és csakis akkor! — egy tartós házasság hosszú-hosszú boldogságához tudunk ma itt önöknek gratulálni! Az anyakönyv-vezetőnő befejezte, rövid szünet, majd fölhai'son Mendelssohn nászindulója. Néhány jellegzetes ütéme elcseng, aztán a lérfi lassú mozdulat- , tál elzárja a magnetofont, és a hirtelen megikrásodott csöndben elindul a két szobát elválasztó ajtó felé, s átmegy a maga szobájába... (Folytatjuk.) Violetta Parra és családja képviseltek egy forradalmi művészetet:, volt köztük festő, író, gobelin-művész... Jöttek a fiatalok és csatlakoztak. Victor Jara nevét ma ki ne emlegetné? S aztán jöttek mások is, akik a véres puccs után tovább vitték az ügyet Az Illimain Quüapayun együttes Párizsban, mások Európa más városaiban, vagy otthon illegálisam ... — Hogyan alakult sorsuk Magyarországon? — Azt hiszem, az mindent elmond, hogy az Operaház tagjai vagyunk. Bará- tokat találtunk, Kutrucz Éva volt az akadémiai tanárnőm, kértem, hogy ne angolul, hanem . magyarul beszéljen hozzám. Így tanultam meg a nyelvet Pászthy Júlia, Veszprémi Andris, Tokody Ilona mind-mind barát Együtt szil- veztereztünk. A Pinochet-puccs után sok chilei emigráns érkezett Budapestre: munkások, orvosok, mérnökök, művészek. Üjpalotán és Óbudán élnek. Festőnk is vám, Elsa Urzua, akinek képeit már a Nemzeti Galériában is láthatták, ö is a barátunk. Én 1978- ban lettem operaházi tag; először kis szerepekben leptem föL Életem izgalmas pillanatai közé tartozik, amikor 1979-ben Bulgáriában be kellett ugranom a Pillangókisasszony címszerepében. Abban ax évben kaptam az Operaházban ax első főszerepet Puccini Köpeny című operájának Georgfctte-jét Azóta négy főszerepe* énekeltem. Patrick» sok főszerepet „cipel a hátán“, ő már 1974 óta magánénekese az Operaháznak. Kétszer tévészereplésre is felkértek ben- nünkét — Mit csinál ax , ha „pihenteti a hangját“? — Imádok olvasni! Magyárul, és más nyelveken 4« spanyolul, olaszául, franciéul. Szeretem Robert Merle könyveit magyarul olvastam a kétkötetes Stuart Maria-életrajzot Móricz Zsigmondot spanyolul ismertem meg. Szorongást okoztak az írásai, az a világ, amelyet művei ábrázolnak. — Hogyan „ragadt” ex a sok nyelv magára, MariaTeres? — Bejártam a világot. Anyám családja német volt Apáméban baszkok és dánok vannak az ősök között. Éltünk az Egyesült Államokban is. Apám pilóta volt, ez talán magyarázat a „világpolgárságomra”. Olaszországban sem vagyok idegen. — Vannak-e szerepálmai? — Hogyne! Verdi-siz.erepek. Mert ezek nagyon sokat elmondanak az emberről. Arról a „nem ismert tartományról”, amely a tudatmélyben rejtőzik. Lady Machbethet például szívesen elénekelném ,majd. Ezért dolgozok mindennap keményen. így, befogadva, jó légkörben természetesen könnyebb. El ne felejtsem megemlítem Zempléni Máriát, ö is a barátunk. Azt hiszem, újabb és újabb nevek jutnak eszébe. Mosolyog. Zöld szeme ra-* gyog. Leskó László Gázszünct! Értesítjük tisztelt gázfogyasztóinkat hogy 1982. május 18-án (kedden) 12 órától 16 óráig SIÓFOK város egész területén GAZSZÜNETET tartunk. Kérjük, gázkészülékeiket elzárni szíveskedjenek. " KÖGÄZ ÜZEME KAPOSVÁR (204675) galmat. H. F. BÁRÁNY TAMAS A FESZEK /MELEGE MARIA-TERES Kincse a hangja
