Somogyi Néplap, 1982. május (38. évfolyam, 101-125. szám)

1982-05-15 / 112. szám

\ Korszerűbb híd készül Soinogyvár után. a bogiári úton. Az eddigi hat méter széles híd helyett tízméteres épül. Hárommillió forintba kerül, és szeptember végére készül el Harcgyakorlat a zalai erdőben Ifjúgárdisták országos találkozója Tizenkilenc megye és Bu­dapest legjobb ifjúgárdis­táinak részvételével meg­kezdődött tegnap Zalaeger­szegen az Ifjú Gárda mun- kásör szakalegységeinek IV. országos találkozója és ver­senye. összesen 230 ifjúgár­dista ad számot a három­napos versenyen arról, hogy miként sajátította el az 1981—82-es kiképzési év elrneleti és gyakorlati fel­adatait. A program tegnap - dél­után 4 órakor kezdődptt el Zalaegerszegen a megyei művelődési és ifjúsági köz­R A tervidőszak eddigi ta­pasztalatai azt mutatják, hogy a hulladékhasznosítás mind vállaalti,' minji lakos­sági szempontból közüggyé ‘kezd válni, a MÉH-tröszt vállalatai széles körű segít­séget kapnak a népgazdasá­gi és környezetvédelmi ér­dekeket szolgáló tevékenysé­gük ellátásához. A közelmúltban egyes át­vevőhelyek szerződéses üze­meltetésére versenytárgya­lást tartottak, s jelenleg a Zákány fölé emelkedik a Magas-hegv. Hatalmas, év­százados gesztenyefák, zöi- deilő fenyők, nyíló orgona- bokrok, virágok minde­nütt ... Felüdítő, kellemes környezetben, jó ^ízléssel épített családi házat talá­lunk itt. Szép a kilátás, jó időben gyönyörködni lehet a szomszédos Jugoszláviá­ban lévő Varasdi-hegy ma­gaslataiban. Egy fiatal körtefa sarjad­té leveleit szemléli nagy gonddal a háza előtti kert­ben Kami János. Harminc- három évi pénzügyőri szol­gálat után nejnregen ment nyugdíjba, az utóbbi más­fél évtizedet Gyékényesen, a határátkelőhely vamtée- , genek párán csnokaken t szolgálta le. Emlékeket idézünk. A harminchárom esztendőt Somogybán töltötte el. Jár­ta a megvet biciklivel, mo­torral — szakadó esőben, hóban —. megfordult min­den szeszfőzdében. — Persze jó néhány tit­kos szeszfőzdében is jártam társaimmal. Előfordult olyan eset, hogy 24 órán át figyeltük az elhagyottnak tartott pincét, amíg sikerült tetten érni a tilos pálinka­főzőt. Egy alkalommal a kút vizébe rejtették előlünk a készüléket, úgy másztunk le létrán, és csáklyával emeltük ki a berendezést. Szülök, Kaposvár, Kadar­kút, Csurgó, s végül Gyé- * áatanUkelohely. pontban, ahol a fiataloknak filmeket vetítettek Zala me­gyéről, az itt szolgáló . mun­kásőrök életéről, majd Tóth Gyula, a munkásőrség me­gyei parancsnoka megnyi­totta „A munkásőrség 25 éve” című országos kiálló tást. Az ünnepségen részt vett Borbély Sándor, a munkásőrség országos pa­rancsnoka, ár. Varga Sok­ján László, a KISZ KB tit­kára. Este hét órakor a találko­zón részt vevő szakalegysé­gek felsorakoztak a városi sportcsarnok előtti téren, fővárosban két ilyen egység működik. Terveik szerint a jövőben ezt a format a na­gyobb vidéki városokban is általánossá teszik. A lakosság építkezéseinek elősegítésére, a termelőszö­vetkezetek, tmk-műhelyek igényeinek jobb kielégítésé­re május 17. és június 18. között a válogatásból szár­mazó haszonvasakat a tele­peken 20 százalék árked­vezménnyel árusítják. Mindenütt rengeteg felada­ta akadt, az utóbbi azonban különösen nehéz volt. — Főként az „aranyláz” idején akadt sok dolgunk. Szerencsére az első pilla­nattól kezdve igen jól együttműködtünk Csete Ká­i. roly őrnaggyal és határőrei­vel, kölcsönösen segítettük egymást, és ez megkönnyí­tette munkánkat. Találtunk valutát, ékszert kenyérben, szalámiban, arcápoló krém­ben és más helyeken el­rejtve. Egy alkalommal 75 ezer forintot dugtak el; s volt olyan eset, hogy egy­szerre 75 dekányi, néhány naD alatt pedig több mint 2 kilónyi aranytárgyat fog­laltunk le. Azután 50-es, 100-as kötegekben farmer- nadrágot, elrejtett, drága műszaki cikkeket és más arukat... — Mi volt a seép ebben a szolgálatban? — Nagyon sok embert is­merhettem meg, köztük ne­ves hazai művészeket, spor­tolókat, közéleti személyisé­geket, távoli országok lakó­it. Hiszen az utóbbi évek­ben már százezrek utaztak át évente a gyekényesi állo­máson. Az emberek többsé­ge valóban utazni akart ; pi­henni, világot látni, s ezek nemcsak megértették mun­ánkat, hanem segítették is. Nézegeti a fiatal körtefát, nagy gyöngédséggel igazít el egy-egy vekpny ágat, s úgy mondj*; ahol az országos találkozó nyitó ünnepséget rendeztek meg. Óvári Ibolya, a KISZ Zala megyei Bizottságának első titkára mondott ünne­pi beszédet, majd Borbély Sándor köszöntötte a ver­senyre. eljutott ifjúgárdistá­kat. Az ünnepség után a megyei művelődési központ­ban nagyszabású kulturá­lis programmal folytatódott a rendezvénysorozat Ma reggel a találkozó leg­izgalmasabb eseményével, a harcgyakorlattal folyta­tódik a program, amikor is a festői zalai erdőkben karhatalmi, harcászati isme­reteikről kell számot adni a verseny résztvevőinek. A nehéz délelőtt után a „Tá­jolás Zala megyében” című szabadidő-programon vesz­nek részt a gárdisták, a somogyiak Nagykanizsára utaznak, ahol a munkásőr­ség városi parancsnokságán fogadják őket, majd vá­rosnézésre kerül" sor. Este a somogyiakat az újudvari fiatalok látják vendégül ba­ráti találkozón. Vasárnap délelőtt, szakmai fórumot rendeznek, majd ugyancsak a városi sport- csarnok előtti téren kerül sor a záróünnepélyre, a dí­jak átadására. díjasként is tag­ja maradtam a zákányi part bizottságnak, a fegyel­mi bizottságnak pedig el­nöke \ agy ok. . .. Ezernyi élményt elevenít föl. A határőrökkel folyta­tott közös ellenőrzéseket, azt a pillanatot, amikor az eredményes együttműködé­sért Kiváló határőr kitünte­tést kapott. A búcsúzás per­ceit: kollégáitól, barátaitól kedves ajándékokat. Mészá­ros Ferenc határöraiezredes- től majolikából készült dí­szes határőrjelvényt kapott. Hamarosan a tengerpartra utazik. Két hetet tölthet-ott jutalomként. Évekig tartó figyelmes munkáját Így is­merte el a Szakszervezetek itoaa»* Tanán— Hétfőn benepesüH a Za­la es a Bács-Kiskun megyei Tanács balatoniellei üdülő­je. Most nem üdülök ér­keztek a gyönyörű környe­zetben álló épületbe, hanem négy megye pénzügyi szak­emberei. Csaknem egy évtizede ala­kult ki az a •gyakorlat, hogy Bács-Kiskun, Somogy, Zala, Vas megyei, városi taná­csainak, járási hivatalainak, pénzügyi osztályvezetői­nek, az illeték-/ és elszá­moló hivatalok vezetőinek közös továbbképzést szer­veznek. Legutoljára Zala szervezte meg két évvel ez­előtt, most pedig Somogy a házigazda. — Mi a mostani tovább­képző tanfolyam céljai»—1 kérdeztem Műdig 1st kántól, a megyei tanács pénzügyi osztályvezetőjétől. — Alapvetően az. hogy megszerezzük a szükséges információkat a népgazdaság általános feladataiból a pénzügyigazgatásra háruló gazdaságpolitikai tenniva­lók ellátásához. Az utóbbi időben új jogszabályok, rendeleték jelenteje meg, melyeket a helyi föltételek-' re kell alkalmaznunk, illet­ve egységesen kell értelmez­nünk, — Kik az előadók? — Nagyon örülünk annak, hogy a Pénzügyminisztéri­um, a Pénzügyi Számítás- technikai Intézet jól fölké­szült előadókat küldött. így például a népgazdaság ál­talános helyzetét, a felada­tokat az Országos Tervhiva­tal főosztályvezetője ismer­tette. Nemcsak előadások voltak; mindenki kérdezhe­tett, megjegyezést fűzhetett az elhangzottakhoz, kiala­kult az eszmecsere, a vita. — Akkor ez egyben ta­pasztalatcsere is. — így van. Fokozott fi­gyelmet fordítunk a pénz­ügyi törvény alapján meg­jelent rendelet végrehajtá­sára.- Jövőre ugyanis át kell térni a korszerű gaz­dálkodási módokra, aztán a kettős könywlésre. Ezért ismertettük itt a számítógé­pes feldolgozást, meghatá­rozva egyben az újfajta gaz­dálkodás számviteli, statisz­tikai, információs feladata­it. A további tennivaló, hogy mindezt megismertessük a tanácsi intézmények veze­tőivel. Ezért minden elő­adást- magnóra veszünk, s felhasználjuk a munkánkban. Csütörtökön délelőtt nagy érdeklődést keltett Székács Ülünk a hatalmas geszte­nyefa árnyékában a kelle- •rnes napsütésben. Néha- neha ídehallatszik egy-egy erkező vagy távozó vasúti szerelvény mozdonyának fi­gyelmeztető jelzése, a kere­kek halk zakatolása. — Nem hiányzik a koráb­bi mozgalmas elel? — Ezt is meg lehet és meg is kell szokni ... Kü­lönben a kapcsolatom nem szakadt meg sem a régi kollegáimmal, sem a forga­lomellenőrző ponton szolgá­latot teljesítő határőrökkel. A napokban is meglátpgat- lam őket: jó barátként, őszinte szeretettel fogad­tak ... Inúu László Annának, * Pénzügymi­nisztérium főelőadójának.' a kisvállalkozási forrnak ta - pasztaiatait ismerte ló elő­adása. — Milyen temakat -^tat­nak még meg? — Szó lesz az újonnan megjelent adó es illetéksza­bályokról. majd az ellenőr­zés helyzetéről es feladatai­ról — egészítette ki Műdig István az elmondottakat. Több pénzügyi szakem­berrel beszélgettem. Dr. Ágoston Otto, a Vas megyei Tanacs pénzügyi osztályve­zetője ei ismerőén sorolta a házigazdák vendégszerete- tenek megnyilvánu lásai t. — Nagyon hasznosnak tartom a tan folyamot. Sze­rintem se Vas, sem Somogy nem tudná egymaga meg­hívni a témákat legjobban ismerő előadókat. Rendsze­rezett ismereteket kapunk felelős vezetőktől, megis­mertetik velünk az összefüg­géseket, erősítik- bennünk a népgazdasági, valamint az úgynevezett öss/.tanácsi szemléletet. Aztán itt van­nak a személyes találkozá­sok. A somogyiakkal tartjuk a kapcsolatot. eljöttünk, megnéztük a tanácsi költ­Kevesen tudják. hogv Magyarorszagnak a nem­zetközi szállításból több a devizabevétele, mint az ide­genforgalomból. A történel­mileg sokszor kárhoztatott központi földrajzi fekvés kétségtelenül áldás a fuva­rozásban. Kontinensünk észak—déli kereskedelmé­nek résztvevői szinte ki sem kerülhetik hazánkat. Ter­mészetes, hogy az áthaladó külföldi szállítók vasúti pá­lyáink, a közútjaink haszná­latáért, a nálunk igénybe vett szolgáltatásokért fizet­nek. Már ezek alapján is ért­hető, hogy a ' közelmúltban rriiért tűzte napirendi ere az Országgyűlés Építési es Közlekedési Bizottsága a nemzetközi áruszállítás kérdéséit. t Tegyük hozzá: 1980-ban a nemzetközi fu­varozásban 57 millió ton­nányi árut indítottunk, il­letve fogadtunk. E „forga­lomnak" több mint a felét külkereskedelmünk ex­port-import szállítmányai tették ki. Vasúton továbbí­tották például a hazai ipar­nak elengedhetetlen alap­anyagok. gépek zömét, a határon túlra feladott ex­portküldemények 90 száza­lékát. A nemzetközi szállí­tás tehát a különféle ter­mékekben megtestesülő nemzeti jövedelem realizá­lásának egyik fontos eszkö­ze. Főként nálunk, hiszen az évente megtermelt javak több mint 50 százalékát, kül­földön eladjuk, illetve más árura cseréljük ... Éppen a nemzetközi fu­varozás szükségessége, nép- gazdasági jelentősége miatt érthetetlenek a szállítás és a feltételei között kialakult ellentmondások. A vasúti fuvarozás gondjai közé tar­tozik, hogy Magyarországon mintegy 3 ezer kilométer­nyi sínpályát kell folyama­tosan karbantartani, időn­ként felújítani. Ekkora a nemzetközi forgalom honi fö ütőere. Csakhogy a nép­gazdaság állóeszközállo­mányából a MÁV részese­dése az 1908.* évi 16,5 szá­zalékról 198ü-ra 14 száza­lékra csökkent. A szükséges beruházások hiányát a vas­utasok számának növelésé­vel ‘ próbálták ellensúlyozni. A technikát azonban a leg­jobb szándékú emberek se­rege sem pótolhatja. Major Ivánnak. A közle­kedés elhanyagolásának mechanizmusai címmel nemrégiben közzétett tanul­mánya ezért is váltott ki nagy vitát. Szóba került a parlamenti bizottság ülésén is. A kutató egyebek között megállapítja: „Végered­ményben a közlekedésfej­lesztés mulasztásai 1956—67 I között több m*tv* 10«) mnli- * Ata fort«« haimoeodtak ségvet^í elszámoló Wirart&lt, Most az itten ok készülnék mihozzánk. Pásztor Janosné Nagykanizsáról jött a tanfo­lyamra. ő a Városi tanács pénzügyi osztályvezetője. — A változás időszakát éljük a pénzügyi munkában. Most elméleti és gyakorlati segítséget kapunk, hogy eze­ket jól értelmezzük es he­lyesen alkalmazzuk. Sokat jelent, hogy négy megyéből vannak itt szakemberek. Szeberényi Mátyás * Bács-Kiskun megyei Illeték­hivatal vezetője nagy ta­pasztalaté régi szakember, szintén megerősítette mind­ezt, — A munkánk nemcsak szakmai, hanem politikai jellegű is, így fontos, hogy tisztán lássuk az ország gaz­dasági helyzetét. A tegnap befejeződött ötnapos tanfolyam házigaz­dája, megyénk arról is gon­doskodott, hogy a résztvevők megismerjék Somogyot. Ezért filmet vetítettek róla, a Siotour pedig bemutatta a Balaton déli partjának ne­vezetességeit. A pénzügyi szakemberek hajókirándu­lásra is elmentek. (1972. évi változatlan Imit alapjain). ami megközelítet­te a hatvanas evek kétévi átlagos összes népgazdaság! beruházását”. De ez csak a kérdés egyik oldala, ahogy mondani szokás, a kisebbik baj. Az országgyűlés által jóváhagyott közlekedéspo­litikai koncepció ugyanis — a gazdaság egészéhez való igazodásképpen — meg akarta szüntetni a központi irányítás mindenhatósá­gát. Utat kívánt nyitni • az alágazaiok vállalati gazdál­kodásának. a közlekedési vállalatok versenyének. Eb­ből szinte semmi sem lett. A gazdasági szabályzókat „hozzáigazították” az egye­di sajátosságokhoz. Maradt minden a régiben. A „mi, mennyit és hogyan éri meg” kérdésé szinte fel sem vetődött az utobbL evekben. A figyelem jobbá­ra „a szállítást a vasútról a közútfa terelő” hadművele­teken nyugodott. Egészében a közlekedés továbbra is kizárólag politikai, társa­dalmi kérdés marad, de nem véletlenül hangoztatta a képviselők előtt Pultai Árpád, a KPM minisztere a következőket: „Helyes, hogy a politika részeként kezeljük a közlekedést. Az viszont mar elfogadhatat­lan, hogy sok ágazat veze­tője emögött megbújva, olyan teendőket is a »kincs­tárral« oldatott meg, ame­lyek rájuk vártak volna.” Hosszú ideje először hang­zott el a tárc,a vezetőjének szájából ilyen fontos fóru­mon, hogy sem a vasút, sem más szervezet nem bújhat ki a kereslet-kínálat kap­csolatának hatása alól. A kemény szavak hatá­rozott tetteket sejtetnek. Persze megkérdezheti bárki, hogy ettől várható-e válto­zás a vasúti, illetve közúti szállításban. Az Ország- gyűlés Építési és Közleke­dési Bizottságának tagjai szerint: igen. A monopol­helyzet megszüntetése ver­senyt teremt, s javítja a szolgáltatás minőségét- A rivalizálásban még az is el­képzelhető, hogy esetleg csökkennek az indokolatla­nul magas árak. Persze ez azonnal nem várható, mert például a vagonokért hol­nap is sorban allnak a megrendelők. Mégis, a fe­lülről jött „ajándékok” ide­jének lejárta, a gazdálkodá­si kényszer a tartalékok mozgósítására, az éssze­rűbb beruházásra kénysze­ríti az érdekelteket. ML A, SOMOGYI NÉPLAP Hulladékgyűjtés új módszerekkel Magas-hegyi beszélgetés Emlékek, nyugdíjas napok — A természet, a fák, virágok sze­re tetére tanítóm, Ipacs János okta­tott a babosdöbré- tei iskolában. Eb­ben a kis zalai faluban szület­tem, gyerekes- kedtem, mégis nagyon megszok­tam, megszeret­tem ezt a Dráva- menti környéket. Nem vágyom • el innen. Kerlészke- s* dem, fát, szólót ültetek, palántá- zok; nincs idom unatkozni. Nyug­I« G. i Új utakon a vasút Négy megye pénzügy/ szakembere/ Lettén Továbbképzés, laaaszlalaicsere

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents