Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
Következetesen a célokért Megyei nőpolitikái aktíva Kaposváron Tegnap délután a megyei pártbizottságon igen nagy érdeklődés mellett aktíva- ülést tartottak a Központi Bizottság több mint tizenkét eve hozott nőpolitikái határozata végrehajtásának ta-. pasztalatairól, és az ezzel kapcsolatos további feladatokról. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket. A megyei aktíva előadója Duschek Lajosáé, a Központi Bizottság tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke volt. Bevezetőben emlékeztette a résztvevőket, hogy a nők politikai; gazdasági és társadalmi helyzetének javításáért 1970-ben hozott átfogó határozat hosszú távú feladatokat fogalmazott meg, végrehajtásának tapasztalatait 1979-ben, illetve a párt XI. és XII. kongresszusán értékelték. Ez az aktíva a tennivalók számbavételének újabb állomása. Fontos és szükséges fórum, mert ahogy ez az előadásból is, az ezt követő széles körű vitából is kitűnt, van még tennivaló bőven, a határozatba foglaltak még nem valósultak meg. Ahogy az előadó mondotta, hazánkban a foglalkoztatottak negyvenöt szazaiéba nő, társadalmi életünk minden területen dolgoznak. A munkavállalásnak nem csupán anyagi, jövedelmi okai vannak; a munkával fejlődik a nő öntudata, fontos lépés ek a teljeskörű egyenjogúsághoz, a közéleti emberré váláshoz. A megyei arány — mint a vita során elhangzott — az országos átlaghoz hasonló: Somogybán a fog laikoztatottak negyvenhat százaléka nő. Csakhogy míg országosan a fizikai dolgozó nők huszonnégy—huszonöt százaléka szakmunkás, megyénkben csupán tizenhat százalékuk rendelkezik szak- képesítéssel. Duschek Lajosáé hangsúlyozta: ha korszerűsíteni akarjuk termeléseinket, ez az arány mindenkeppen alacsony. Társada l mi érdekünk, hogy középiskolai végzettséggel rendelkező, művelt szakmunkasokat képezzünk. Ennek erdekeben gyorsítani szükséges a munka melletti képzést, feltételt teremteni a szakmai alap- műveltség megszerzésére, illetve a tehetseg' szerinti tanulásra. Sok szó esett az előadásban is, a vitában is a nők vezetővé válásáról, az ezzel összefüggő, főként szemléletbeli fogyatékosságokról, a Harmincöt százalék a kisüzemből A háztáji állattartás szervezése A Somogy megyei nagyüzemek és vállalatok kistermelést integráló tevékenységéről tartottak tegnap tanácskozást a megyed takarmányozási es állattenyésztési felügyelőségen. A konzultáción, amelyet öt megye — Vas, Hevess Zala, Veszprém, Győr-Sopron, Somogy — takarmányozási és állattenyésztési felügyelőségeinek a háztájival foglalkozó és sertés-tenyésztési szakemberei számára szerveztek, képviseltette magát az OTAF takarmányozási és fejlesztési igazgatósaga, a teszöv. a húskombinát, a megyei tanács, illetve a gabonaforgalmi es malomipari vállalat. A tanácskozást Berkes László, a somogyi állattenyésztési felügyelőség igazgatója nyitotta meg, s felhívta a figyelmet e konzul- táciosorozat, a megyék egymás közti tapasztalatcseréjének fontosságara. Ezután Pásztólyi Miklós, az országos felügyelőség főelőadója tartott vitaindítót a háztáji és kisegítő gazdasagok szerepelő!. Elmondta, hogy mivel a mezőgazdasági termelés harmincöt, százalékát a kisüzemek adják, rendkívül fontos ezeknek a megtartása és továbbfejlesztése. Sok függ a nagyüzemek és kistermelők közti kapcsolatok alakulásától, a háztáji gazdaságok termelésének integrálásától. Nem mindegy, milyen munkát végez a háztáji ágazat vezetője: tisztában kell lennie a népgazdasagi igényekkel, a piaci körülményekkel. a külkereskedelmi lehetőségek alakulásával, ugyanakkor — természetesen — ertenie kell a „szűkén vett” szakmát. A somogyi felügyelőség igazgatóhelyettese, Varga Gábor a megyei kistermelés helyzetéről és feladatairól beszélt. Összességeben a tenyésztési kedv növekvő tendenciát mutat, bár a szarvas marha ta rt ás ismert gondjai itt is jelentkeznek. Problémákat okoz, hogy a termelésszervezésben, a technológiában, a takarmányozásban nem tudnak lépést tartani a fajtaváltással a háztáji gazdaságok. Szendrei András, a húskombinát igazgatóhelyettese elmondta, hogy Somogy lakossága alig nőtt a hetvenes években, ám a városiasodás folyamata — bizonyos értelemben a Balaton-part lakosságát is érintve — fölgyorsult. Ez visszavetette a kistermelést. A szarvasmarha aiioanaiijr — mivel csak az idősödő korosztály foglalkozott vele —, csökkent, a sertésállomány viszont nőtt az elmúlt tíz évben. A sertéstenyésztéssel kapcsolatban időszerű gondként említette az előadó a már egyszer ellett kocák további vemhesülésének problémáját. Ennek a tenvészselejt es a helytelen takarmányozás mellett még egy oka van: a szabad szombatok és vasárnapok miatt — hiszen az inszem inátornak is ötnapos lett: a munkahete — a kocáknak körülbelül egynegyede nem vemhesülhet újra, s így „tenyésaselejtként” adják el. Ez nagy termeieski- esést jelent. Molnár Zoltán, a gabona- forgalmi es malomipari vállalat osztályvezető-helyettese a vállalat kistermelést integráló tevékenységéről adott tájékoztatást. Hangsúlyozta a szakszerű takarmányozás fontosságát. A vallalat szervezi a kistermelők takarmányellátását. szaktanácsadást, ismeretterjesztést végez, és különféle módszerekkel igyekszik ösztönözni a kistermelők takarmányvásárlását. M. E. söveiikezetes, célratörő ka dermunkárúl. Tény; hogy hazanKban rendkívül dina- miKusan emelkedik a telsó- toicú végzettségű nők szama, ugyanakkor politikai, társadalmi, gazdasági életünkben viszonylag kevesen töltenek öe vezető beosztást. Az okok rendkívül összetettek. A szemléletbeli hibák éppúgy meg találna tök még ma is a tők körében — attik egysze- uen nem vállalnak ínaga- -ano vezetői beosztást —, mint a férfiak körében, akik „tartanak” a női vezetőtől, iíe, ahogy hangsúlyozta az előadó, legalábo ilyen hiba, ha a határozatot mechanikusan értelmezve csupán a statisztikai arány érdekében úl egy nő vezető beosztásba. Mint kiemelte: nagyon fontos, hogy az egyenjogúság alapján a korábbiaknál jobban segítsük á politikailag, szakmailag al- 'kaimas, megfelelő vezetői készséggel rendelkező nőik vezetővé válását. A folyamat gyorsítása természetesen egy sor más feltételt is igényel. Részletesen szólt Duschek Lajoné a család szerepéről, a családi munkamegosztás korszerűsít esének fontosságáról. A tudat, a gyakorlat e vonatkozásban sokat változott, de mint a vitában is fölvetették, még mindig igen sok a rossz beidegződés. Példaként említették, hogy az óvodában is, az iskolában is nyomtatatt pa píron az anya nevét kérik, akit betegség, baj eseten értesíteni kell. Ez csak egy apróság, de a visz- szahúzó erő soic apróságból tevődik össze. Az előadó hangsúlyozta: fontos társadalompolitikai feladatunk a családi közösség erősítése, ezen belül a kor igényeinek megfelelő, ésszerű családi munkamegosztás kialakítása. Amely mellett lehetősége van a nőnek a közéleti tevékenysége kibontakoztatására, a családi terhek arányos megosztásával vezetői munkakör ellátására. A nőpolitika a társadalom érdekeben van, a határozat megvalósítása hosszú folyamat, és a teljes egyenjogúság egyiik fontos feltétele annak, hogy gazdagabb szocialista társadalmat teremtsünk. A nagy sikerű előadást a hozzászólok megyei adatokkal, példákkal támasztották alá. Ahogy zárszavában Tanai Imre mondta: a nőpolitikái határozat végrehajtása során egyik állomás volt a tegnapi aktíva. A hosszú távú, sokrétű feladat megvalósításának töredékét értékelhette csak ez a fórum — mint ahogy a további tennivalóknak is csak egy ■kis részéről eshetett szó. Am ez az eszmecsere új lendületet, új erőt adhat a további feladatok következetes elvégzéséhez. Harmadszor is élenjárók Névadójuk példájához méltóan Az őrs udvarán ott az emlékmű. Virágágyásokkal körülvéve, az utak kaviccsal felszórva. E külsőségek is jelzik: az őrsön szolgálók kegyelettel ápolják Ijősi halottjuk, Szivák István határőr emlékét, aki szolgálatteljesítés közben áldozta életét A róla elnevezett KISZ- szervezet klubjában napló, amely hűen rögzíti mindazt, ami itt történik. S a szolgálattételre érkező fiatalokkal legelőször Szivák határőr helytállását ismertetik meg. Elmondják azt is: az egymást váltó határőrök szép hagyománya, hogy szolgálatukat névadójuk példa jáhcw méltóan látják el. Bensőséges ünnepség zajlott le pár hete az őrsön. Az emlékmű előtt fölsorakoztak a határőrök, hogy tisztelegjenek a Magyar Tanácsköztársaság hősei és a KISZ negyedszázados jubileumán a zászlóbontók emléke előtt. Itt vették át az élenjáró őrs cím elnyeréséről szóló oklevelet. — Űjabb bejegyzés kerül a naplóba —• mondja Szűcs Árpád őrnagy. — A harmadik egymást követő évben érdemeltük ki, s így elnyertük az élenjáró Örs címet. Mivel? Évek óta nem fordult elő területünkön büntetlen határsértés; erősödött a fegyelem, a szolgálatot nagy felelősséggel látják el határőreink, s tavaly a kerületnél lövészetben mi értük el a legjobb eredményt... Szép rajzok díszítik a klubot: lovas határőr egy Javultak a vásárlási körülmények Nincs lényeges változás az udvarias kereskedői magatartás területén — ezt állapították meg a népi ellenőrök. A Somogy megyei Népi Ellenőrzési Bizottság és a járási-városi NEB-ek mellett működő kereskedelmi szakcsoportok ugyanis tavaly — csakúgy, mint a korábbi években — figyelemmel kísérték megyénk lakosságának folyamatos, színvonalas áruellátását, tájékozódtak az érdekvédelem helyzetéről és a kiszolgálás kulturáltságáról is. Megyénk kereskedelmi forgalma — egyes becslések szerint — év végére eléri a 12.5 milliárd forintot. Ez tíz- százalékos növekedést jelent, s feltételezi, hogy még jobb lesz az áruellátás. S ez a kereskedelmi készletek növekedésének, az újszerű értékesítési formák egyre szélesebb körű elterjedésének köszönhető. Javultak a vásárlási körülmények is, hiszen az üzletek alapterü- let-növekedése mintegy 5000 négyzetméter, s tervszerű felró ji lasok, korszerűsítések is történtek. A vártnál- nagyobb az érdeklődés és kedvezőek a • tapasztalatok a szerződéses üzemeltetéssel, az üzletek bérbeadásával kapcsolatban. Ugyanakkor nőtt a magánkereskedők száma is. Kedvező volt az áruellátásra, hogy az őstermelők a zöldségféléket, gyümölcsöket külön engedély nélkül árusíthatják. Jobb lett a kis- és nagykereskedelmi vállalatok közötti együttműködés az árubeszerzésben és -értékesítésben. A népi ellenőrök megállapítottak, hogy egyenletes az élelmiszerellátás, bár időszakonként egyes cikkekből — édességekből, édesített lisztesárukból — szegényes a kínálat. Tartósabb hiány csak étolajból volt. A háztartási vegyiárukínálat nem bőséges, de az igényeket különösebb feszültség nélkül ki tudták eiégíteni. Ami hiányzott, az a kis csomagolású festék és a habsziíonkészüiek. A ruházati cikkeket temnlvc vajmi kévés a javulás: hiányoznak az olcsó aruk, szűk az áruskála. A vegyes iparcikkek között megjelentek a pultokon a korábban hiánycikknek számító holmik, ám helyettük más áru tűnt el az üzletekből. Tavaly első ízben volt tömeges áruromlás: a Balaton sör esetében. A kiskereskedelem kárigényét csak nehezen — vagy egyáltalán nem — tudta érvényesíteni, mert a söripar a szabvány előírásaira hivatkozva elhárította a felelősseget. Az év során a NEB-ek, a kereskedelmi szakcsoportok tapasztalatai alapján különböző javaslatokat tettek, sőt szabálysértési eljárást is kezdeményeztek. A fogyasztók megkárosításáért például 28 személy ellen indítottak szabálysértési eljárást a hatóságok. A NEB egyébként a különböző társadalmi szervekkel lakossági ankétot, üzemi gyűléseket is szervezett, s ott a leginkább érintették, a fogyasztók is elmondhattak véleményüket. Mellár Csaba KISZ-titkár folyó mentéin, neutronbomba ellen tiltakozó gyerekek, a béke mellett tüntető felvonulók, Lenin-kép, jelenetek az 1917-es októberi forradalomból, a Vörös Hadsereg, harcaiból. Az ügyes kezű „művész” Mellár Csaba határőr, a KISZ-tiitkár. — Csillés voltam * a Mecseki Ércbánya Vallalat 3-as bányájában. Közben — mert kedvet és némi tehetséget éreztem — rajzolni is tanulgattam. Szabad időmben meg amikor olyan őrsi szolgálatot látok el, ahol erre lehetőség van, rajzolgatok, csinosítom a klubot, a szobákat. No, és mint az, ifjúsági szervezet titkára segítek a szolgálat érdekében történő verseny szervezésében. a szabad idő hasznos eltöltésére programot állítok össze a vezetőséggel. Az iskolák két úttörő határőr gárdaszakaszának kiképzését, fölkészítését a versenyekre mi irányítjuk, s részt veszünk a községet gazdagító társadalmi munkában is. Az őrsön minden fiatal tagja a KISZ-nek. Szabad időben feladataikkal összefüggő vetélkedőket, járőrver- senyeket rendeznek. Csoportokat alakítottak, s rendszeresen értékelik: ki volt a hónap legjobbja, fényképeiket pedig kirakják a faliújságra. Dulai József nyolc, Schott- ner János már öt alkalommal érdemelte ki ezt — mindketten kiváló határőrök. Rajtuk kívül Feipfer Zoltán, Vass János, Balogh József, valamint Laki-Lukács Zsolt, aki nemrég törzs- őrmesterként, kétszeres kiválóként szerelt le. Kiváló Kálsecz Mihály is, aki most köszönt ei társaitól es parancsnokai javaslatára fStörzsőrmesteri rendfokozatot (!) kapott. Mellár Csaba nemcsak társait lelkesíti a versenyben való részvételre; nemrég kapta meg A Határőrség Kiváló Katonája kitüntetést. S amik«- a kerületnél átadták a KISZ KB vörös vándorzászlaját, ő a KISZ KB dicsérő oklevelét vette át az ifjúsági szervezetben végzett példás munkájáért. A zákányi iskolában épp tanítási szünet van, mert a tanulóknak, az úttörő határőröknek honvédelmi napot szerveztek. Légpuskáid vészét, gránátdobás, akadálypálya leküzdése, hármasugrás, a fiúknak kúszás a feladatuk. Ennek az iskolának a csapata nyerte tavaly a határőrszakaszok járási es megyei versenyét, s az idei vetélkedőn is szeretnék megismételni a győzelmet... . Nemcsak a gyerekek fölkészítésében segítenek az őrs fiataljai. Tavaly a zákányi óvoda festésénél, az iskolai napközi, a pártház és pártklub építésénél, a part kositásnál. a járdaépítésnél végzett társadalmi munkájuk értéke meghaladta a százezer forintot.. — Az őrs a másodiX otthonunk — mondják, amikor azt kérdezem, miért dolgoztak olyan készségesen. És annak tekintik a községet is. ahol szolgainak. Tetteik bizonyítják. Szalai Lászié SOMOGYI NÉPLAP