Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

Következetesen a célokért Megyei nőpolitikái aktíva Kaposváron Tegnap délután a megyei pártbizottságon igen nagy érdeklődés mellett aktíva- ülést tartottak a Központi Bizottság több mint tizenkét eve hozott nőpolitikái hatá­rozata végrehajtásának ta-. pasztalatairól, és az ezzel kapcsolatos további felada­tokról. Tanai Imre, a megyei pártbizottság titkára köszön­tötte a résztvevőket. A me­gyei aktíva előadója Duschek Lajosáé, a Központi Bizott­ság tagja, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke volt. Bevezetőben emlékeztette a résztvevőket, hogy a nők politikai; gazdasági és tár­sadalmi helyzetének javítá­sáért 1970-ben hozott átfogó határozat hosszú távú fel­adatokat fogalmazott meg, végrehajtásának tapasztala­tait 1979-ben, illetve a párt XI. és XII. kongresszusán értékelték. Ez az aktíva a tennivalók számbavételének újabb állomása. Fontos és szükséges fórum, mert ahogy ez az előadásból is, az ezt követő széles körű vitából is kitűnt, van még tennivaló bőven, a határozatba foglal­tak még nem valósultak meg. Ahogy az előadó mondot­ta, hazánkban a foglalkoz­tatottak negyvenöt szazaiéba nő, társadalmi életünk min­den területen dolgoznak. A munkavállalásnak nem csu­pán anyagi, jövedelmi okai vannak; a munkával fejlő­dik a nő öntudata, fontos lé­pés ek a teljeskörű egyenjo­gúsághoz, a közéleti ember­ré váláshoz. A megyei arány — mint a vita során elhang­zott — az országos átlaghoz hasonló: Somogybán a fog laikoztatottak negyvenhat százaléka nő. Csakhogy míg országosan a fizikai dolgozó nők huszonnégy—huszonöt százaléka szakmunkás, me­gyénkben csupán tizenhat százalékuk rendelkezik szak- képesítéssel. Duschek Lajos­áé hangsúlyozta: ha korsze­rűsíteni akarjuk termelésein­ket, ez az arány mindenkep­pen alacsony. Társada l mi érdekünk, hogy középiskolai végzettséggel rendelkező, művelt szakmunkasokat ké­pezzünk. Ennek erdekeben gyorsítani szükséges a mun­ka melletti képzést, feltételt teremteni a szakmai alap- műveltség megszerzésére, il­letve a tehetseg' szerinti ta­nulásra. Sok szó esett az előadás­ban is, a vitában is a nők vezetővé válásáról, az ezzel összefüggő, főként szemlélet­beli fogyatékosságokról, a Harmincöt százalék a kisüzemből A háztáji állattartás szervezése A Somogy megyei nagy­üzemek és vállalatok kister­melést integráló tevékenysé­géről tartottak tegnap ta­nácskozást a megyed takar­mányozási es állattenyésztési felügyelőségen. A konzultá­ción, amelyet öt megye — Vas, Hevess Zala, Veszprém, Győr-Sopron, Somogy — ta­karmányozási és állatte­nyésztési felügyelőségeinek a háztájival foglalkozó és sertés-tenyésztési szakembe­rei számára szerveztek, kép­viseltette magát az OTAF takarmányozási és fejleszté­si igazgatósaga, a teszöv. a húskombinát, a megyei ta­nács, illetve a gabonaforgal­mi es malomipari vállalat. A tanácskozást Berkes László, a somogyi állatte­nyésztési felügyelőség igaz­gatója nyitotta meg, s fel­hívta a figyelmet e konzul- táciosorozat, a megyék egy­más közti tapasztalatcseré­jének fontosságara. Ezután Pásztólyi Miklós, az országos felügyelőség főelőadója tar­tott vitaindítót a háztáji és kisegítő gazdasagok szerepe­lő!. Elmondta, hogy mivel a mezőgazdasági termelés har­mincöt, százalékát a kisüze­mek adják, rendkívül fontos ezeknek a megtartása és to­vábbfejlesztése. Sok függ a nagyüzemek és kistermelők közti kapcsolatok alakulásá­tól, a háztáji gazdaságok ter­melésének integrálásától. Nem mindegy, milyen mun­kát végez a háztáji ágazat vezetője: tisztában kell len­nie a népgazdasagi igények­kel, a piaci körülmények­kel. a külkereskedelmi lehe­tőségek alakulásával, ugyan­akkor — természetesen — ertenie kell a „szűkén vett” szakmát. A somogyi fel­ügyelőség igazgatóhelyettese, Varga Gábor a megyei kis­termelés helyzetéről és fel­adatairól beszélt. Összessé­geben a tenyésztési kedv nö­vekvő tendenciát mutat, bár a szarvas marha ta rt ás ismert gondjai itt is jelentkeznek. Problémákat okoz, hogy a termelésszervezésben, a technológiában, a takarmá­nyozásban nem tudnak lé­pést tartani a fajtaváltással a háztáji gazdaságok. Szendrei András, a hús­kombinát igazgatóhelyettese elmondta, hogy Somogy la­kossága alig nőtt a hetvenes években, ám a városiasodás folyamata — bizonyos érte­lemben a Balaton-part la­kosságát is érintve — föl­gyorsult. Ez visszavetette a kistermelést. A szarvasmar­ha aiioanaiijr — mivel csak az idősödő korosztály foglal­kozott vele —, csökkent, a sertésállomány viszont nőtt az elmúlt tíz évben. A ser­téstenyésztéssel kapcsolat­ban időszerű gondként em­lítette az előadó a már egy­szer ellett kocák további vemhesülésének problémá­ját. Ennek a tenvészselejt es a helytelen takarmányozás mellett még egy oka van: a szabad szombatok és vasár­napok miatt — hiszen az inszem inátornak is ötnapos lett: a munkahete — a ko­cáknak körülbelül egynegye­de nem vemhesülhet újra, s így „tenyésaselejtként” ad­ják el. Ez nagy termeieski- esést jelent. Molnár Zoltán, a gabona- forgalmi es malomipari vál­lalat osztályvezető-helyettese a vállalat kistermelést in­tegráló tevékenységéről adott tájékoztatást. Hangsúlyozta a szakszerű takarmányozás fontosságát. A vallalat szer­vezi a kistermelők takar­mányellátását. szaktanács­adást, ismeretterjesztést vé­gez, és különféle módszerek­kel igyekszik ösztönözni a kistermelők takarmányvá­sárlását. M. E. söveiikezetes, célratörő ka dermunkárúl. Tény; hogy hazanKban rendkívül dina- miKusan emelkedik a telsó- toicú végzettségű nők szama, ugyanakkor politikai, társa­dalmi, gazdasági életünkben viszonylag kevesen töltenek öe vezető beosztást. Az okok rendkívül összetettek. A szemléletbeli hibák éppúgy meg találna tök még ma is a tők körében — attik egysze- uen nem vállalnak ínaga- -ano vezetői beosztást —, mint a férfiak körében, akik „tartanak” a női vezetőtől, iíe, ahogy hangsúlyozta az előadó, legalábo ilyen hiba, ha a határozatot mechani­kusan értelmezve csupán a statisztikai arány érdekében úl egy nő vezető beosz­tásba. Mint kiemelte: na­gyon fontos, hogy az egyen­jogúság alapján a korábbi­aknál jobban segítsük á po­litikailag, szakmailag al- 'kaimas, megfelelő vezetői készséggel rendelkező nőik vezetővé válását. A folyamat gyorsítása ter­mészetesen egy sor más fel­tételt is igényel. Részletesen szólt Duschek Lajoné a csa­lád szerepéről, a családi munkamegosztás korszerű­sít esének fontosságáról. A tudat, a gyakorlat e vonat­kozásban sokat változott, de mint a vitában is fölvetet­ték, még mindig igen sok a rossz beidegződés. Példaként említették, hogy az óvodá­ban is, az iskolában is nyomtatatt pa píron az anya nevét kérik, akit betegség, baj eseten értesíteni kell. Ez csak egy apróság, de a visz- szahúzó erő soic apróságból tevődik össze. Az előadó hangsúlyozta: fontos társa­dalompolitikai feladatunk a családi közösség erősítése, ezen belül a kor igényei­nek megfelelő, ésszerű csa­ládi munkamegosztás kiala­kítása. Amely mellett lehe­tősége van a nőnek a közé­leti tevékenysége kibonta­koztatására, a családi terhek arányos megosztásával veze­tői munkakör ellátására. A nőpolitika a társadalom érdekeben van, a határozat megvalósítása hosszú folya­mat, és a teljes egyenjogú­ság egyiik fontos feltétele an­nak, hogy gazdagabb szocia­lista társadalmat teremt­sünk. A nagy sikerű előadást a hozzászólok megyei adatok­kal, példákkal támasztották alá. Ahogy zárszavában Ta­nai Imre mondta: a nőpoli­tikái határozat végrehajtása során egyik állomás volt a tegnapi aktíva. A hosszú távú, sokrétű feladat meg­valósításának töredékét ér­tékelhette csak ez a fórum — mint ahogy a további tennivalóknak is csak egy ■kis részéről eshetett szó. Am ez az eszmecsere új lendü­letet, új erőt adhat a továb­bi feladatok következetes el­végzéséhez. Harmadszor is élenjárók Névadójuk példájához méltóan Az őrs udvarán ott az em­lékmű. Virágágyásokkal kö­rülvéve, az utak kaviccsal felszórva. E külsőségek is jelzik: az őrsön szolgálók kegyelettel ápolják Ijősi ha­lottjuk, Szivák István határ­őr emlékét, aki szolgálattel­jesítés közben áldozta életét A róla elnevezett KISZ- szervezet klubjában napló, amely hűen rögzíti mindazt, ami itt történik. S a szolgá­lattételre érkező fiatalokkal legelőször Szivák határőr helytállását ismertetik meg. Elmondják azt is: az egy­mást váltó határőrök szép hagyománya, hogy szolgála­tukat névadójuk példa jáhcw méltóan látják el. Bensőséges ünnepség zaj­lott le pár hete az őrsön. Az emlékmű előtt fölsorakoztak a határőrök, hogy tiszteleg­jenek a Magyar Tanácsköz­társaság hősei és a KISZ negyedszázados jubileumán a zászlóbontók emléke előtt. Itt vették át az élenjáró őrs cím elnyeréséről szóló okle­velet. — Űjabb bejegyzés kerül a naplóba —• mondja Szűcs Árpád őrnagy. — A harma­dik egymást követő évben érdemeltük ki, s így elnyer­tük az élenjáró Örs címet. Mivel? Évek óta nem for­dult elő területünkön bün­tetlen határsértés; erősödött a fegyelem, a szolgálatot nagy felelősséggel látják el határőreink, s tavaly a ke­rületnél lövészetben mi ér­tük el a legjobb eredményt... Szép rajzok díszítik a klubot: lovas határőr egy Javultak a vásárlási körülmények Nincs lényeges változás az udvarias kereskedői ma­gatartás területén — ezt ál­lapították meg a népi ellen­őrök. A Somogy megyei Né­pi Ellenőrzési Bizottság és a járási-városi NEB-ek mel­lett működő kereskedelmi szakcsoportok ugyanis ta­valy — csakúgy, mint a ko­rábbi években — figyelem­mel kísérték megyénk lakos­ságának folyamatos, színvo­nalas áruellátását, tájéko­zódtak az érdekvédelem helyzetéről és a kiszolgálás kulturáltságáról is. Megyénk kereskedelmi for­galma — egyes becslések szerint — év végére eléri a 12.5 milliárd forintot. Ez tíz- százalékos növekedést je­lent, s feltételezi, hogy még jobb lesz az áruellátás. S ez a kereskedelmi készletek növekedésének, az újszerű értékesítési formák egyre szélesebb körű elterjedésé­nek köszönhető. Javultak a vásárlási körülmények is, hiszen az üzletek alapterü- let-növekedése mintegy 5000 négyzetméter, s tervszerű felró ji lasok, korszerűsítések is történtek. A vártnál- na­gyobb az érdeklődés és ked­vezőek a • tapasztalatok a szerződéses üzemeltetéssel, az üzletek bérbeadásával kapcsolatban. Ugyanakkor nőtt a magánkereskedők szá­ma is. Kedvező volt az áru­ellátásra, hogy az ősterme­lők a zöldségféléket, gyü­mölcsöket külön engedély nélkül árusíthatják. Jobb lett a kis- és nagykereske­delmi vállalatok közötti együttműködés az árube­szerzésben és -értékesítés­ben. A népi ellenőrök megálla­pítottak, hogy egyenletes az élelmiszerellátás, bár idő­szakonként egyes cikkekből — édességekből, édesített lisztesárukból — szegényes a kínálat. Tartósabb hiány csak étolajból volt. A háztartási vegyiáru­kínálat nem bőséges, de az igényeket különösebb fe­szültség nélkül ki tudták eiégíteni. Ami hiányzott, az a kis csomagolású festék és a habsziíonkészüiek. A ru­házati cikkeket temnlvc vajmi kévés a javulás: hiá­nyoznak az olcsó aruk, szűk az áruskála. A vegyes ipar­cikkek között megjelentek a pultokon a korábban hiány­cikknek számító holmik, ám helyettük más áru tűnt el az üzletekből. Tavaly első ízben volt tö­meges áruromlás: a Balaton sör esetében. A kiskereske­delem kárigényét csak ne­hezen — vagy egyáltalán nem — tudta érvényesíteni, mert a söripar a szabvány előírásaira hivatkozva elhá­rította a felelősseget. Az év során a NEB-ek, a kereskedelmi szakcsoportok tapasztalatai alapján külön­böző javaslatokat tettek, sőt szabálysértési eljárást is kezdeményeztek. A fogyasz­tók megkárosításáért pél­dául 28 személy ellen indí­tottak szabálysértési eljá­rást a hatóságok. A NEB egyébként a különböző tár­sadalmi szervekkel lakossági ankétot, üzemi gyűléseket is szervezett, s ott a leginkább érintették, a fogyasztók is elmondhattak véleményüket. Mellár Csaba KISZ-titkár folyó mentéin, neutronbomba ellen tiltakozó gyerekek, a béke mellett tüntető felvo­nulók, Lenin-kép, jelenetek az 1917-es októberi forrada­lomból, a Vörös Hadsereg, harcaiból. Az ügyes kezű „művész” Mellár Csaba ha­tárőr, a KISZ-tiitkár. — Csillés voltam * a Me­cseki Ércbánya Vallalat 3-as bányájában. Közben — mert kedvet és némi tehetséget éreztem — rajzolni is ta­nulgattam. Szabad időmben meg amikor olyan őrsi szol­gálatot látok el, ahol erre lehetőség van, rajzolgatok, csinosítom a klubot, a szo­bákat. No, és mint az, ifjú­sági szervezet titkára segí­tek a szolgálat érdekében történő verseny szervezésé­ben. a szabad idő hasznos eltöltésére programot állítok össze a vezetőséggel. Az is­kolák két úttörő határőr gárdaszakaszának kikép­zését, fölkészítését a verse­nyekre mi irányítjuk, s részt veszünk a községet gazdagí­tó társadalmi munkában is. Az őrsön minden fiatal tagja a KISZ-nek. Szabad időben feladataikkal össze­függő vetélkedőket, járőrver- senyeket rendeznek. Csopor­tokat alakítottak, s rendsze­resen értékelik: ki volt a hónap legjobbja, fényképei­ket pedig kirakják a faliúj­ságra. Dulai József nyolc, Schott- ner János már öt alkalom­mal érdemelte ki ezt — mindketten kiváló határ­őrök. Rajtuk kívül Feipfer Zoltán, Vass János, Balogh József, valamint Laki-Lu­kács Zsolt, aki nemrég törzs- őrmesterként, kétszeres ki­válóként szerelt le. Kiváló Kálsecz Mihály is, aki most köszönt ei társaitól es pa­rancsnokai javaslatára fS­törzsőrmesteri rendfokoza­tot (!) kapott. Mellár Csaba nemcsak társait lelkesíti a verseny­ben való részvételre; nem­rég kapta meg A Határőrség Kiváló Katonája kitünte­tést. S amik«- a kerületnél átadták a KISZ KB vörös vándorzászlaját, ő a KISZ KB dicsérő oklevelét vette át az ifjúsági szervezetben végzett példás munkájáért. A zákányi iskolában épp tanítási szünet van, mert a tanulóknak, az úttörő határ­őröknek honvédelmi napot szerveztek. Légpuskáid vészét, gránátdobás, akadálypálya leküzdése, hármasugrás, a fiúknak kúszás a feladatuk. Ennek az iskolának a csapa­ta nyerte tavaly a határőr­szakaszok járási es megyei versenyét, s az idei vetél­kedőn is szeretnék megis­mételni a győzelmet... . Nemcsak a gyerekek föl­készítésében segítenek az őrs fiataljai. Tavaly a záká­nyi óvoda festésénél, az is­kolai napközi, a pártház és pártklub építésénél, a part kositásnál. a járdaépítésnél végzett társadalmi munká­juk értéke meghaladta a százezer forintot.. — Az őrs a másodiX ott­honunk — mondják, ami­kor azt kérdezem, miért dolgoztak olyan készségesen. És annak tekintik a községet is. ahol szolgainak. Tetteik bizonyítják. Szalai Lászié SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents