Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-15 / 87. szám

II körülményekhez igazodva ÚJ üzemág az alkatrészgondok megoldására — Azonnal adjatok íel egy telexet a Rábának, hogy tud-e sebességváltót adni! Azért ez mégiscsak sok — kapom el a telefonbeszélge­tés véget az elnök irodájába lépve. — Ezek szerint alkatrész- gondjaik vannak. — Mi az, hogy vannak! Nézze, itt a lista: negyven­egyféle tétel hiányzik, csak a Rába-Steiger traktorhoz! — mondja Erdélyi Lajos, a somogysárdi termelőszö­vetkezet elnöke. — Állnak a gépek, nem tudunk dolgoz­ni, hiába jött meg a tavasz. Az idő sürget, a mezőgazda- sági munkákat nem lehet húzni-halasztani! A tegnap esti tv-híradó tette be a ka­put: a Rába Vagon- és Gép­gyár képviselői elmondták, milyen jó az idén az alkat­részellátás. Jobb lenne, ha a javítóműhelyekbe is eljönné­nek a híradósok, tisztább lenne a kép. Persze egy tő­keerős gazdaság könnyeb­ben be tudja szerezni — jó előre, nagyobb tételben — az alkatrészeket, de nálunk és a hozzánk hasonló tsz-ek- ben bizony csak az adott időben valóban hiányzó al­katrészekre futja. Cristal ze- torunkat — amelybe még ta­valy megvettük a motort — el kellett adni, mert nem kaptunk hozzá alkatrészt... Nincs értelme, hogy ott áll­jon a gép és benne a pénz. Vettünk egy T—150-es trak­tort, bár ahhoz sem kapha­tó szinte semmi: reméljük, kihúzza az évet meghibáso­dás nélkül. Vettünk egy Rába-Steigert is, újonnan — valamivel dolgozni kell. —: Üj melléküzemáguk is indult, mezőgazdasági gépek bontására és ■ jelújítására. Esetleg segít saját alkatrész­gondjaik megoldásában is? — Az eddigi tapasztalatok szerint sajnos nem — leg­alábbis egyelőre —, de még nagyon fiatal az üzem, de­cemberben indult be. Meg­hozza társulás keretében. Mezőgazdasági gepbontó és -felújító vállalkozást alakí­tottunk tavaly, közösen a kaposvári Agrokerrel és az Agrotekkel. Mostanáig MTZ —50-es traktorokat bontot­tunk és fel is újítottuk őket. Az általunk bontott alkatré­szeket és a felújított gépe­ket az Agroker értékesíti. A melléküzemág segítségével meg akarjuk akadályozni, hogy a használható — es gyakran hiánycikknek szá­mító — alkatrészek ócska­vasként a hulladék sorsára jussanak. Ügy gondoltuk, a gépeket, alkatrészeket for­galmazó vallalgtok ismerik legjobban a mezőgazdasági üzemek szükségleteit, ezért alakítottuk meg ezt a közös vállalkozást. Később új al­katrészeket is gyártunk, a tervek szerint még ebben az évben. Az előkészítés . most folyik, az épület már rendelkezésre áll, a munka- eröszükséglet sem gond. A hozzánk tartozó falvakból sokan járnak el máshová dolgozni, de szívesen marad­nak itthon, ha megfelelő munkalehetőseget kapnak. Ötmillió forint körüli alap­tőkével indult a vállalkozás — hárommillióval járultak hozzá a társuló vállalatok, a többit mi adtuk, épület- és műhelyfejlesztés formá­jában. A hatodik ötéves tervben célul tűztük ki olyan ipari tevékenység te­lepítését, amely az alaptevé­kenységgel ellentétben füg­getlen a kiszámíthatatlan időjárási viszonyoktól, és biztonságosabb jövedelmet hoz majd évről évre. amely- lyel ellensúlyozhatjuk a rosszabbul sikerült évek ki­eséseit. És ha mar csinálunk valamit, azzal magunkon, a, mezőgazdaságon segítsünk. Ezért választottuk eppen ezt a tevékenységét. Ügy fej­lesztjük az új üzemágat, hogy a későbbiekben a tsz nyereségének 35—40 százalé­kát az ipari tevékenység adja. — Most fejeztek be egy nagyszabású sertéstelepi re­konstrukciót a tsz-ben. A sertésre eléggé „rájár a rúd” az utóbbi időben. Mi­ért döntöttek mégis a fej­lesztés mellett? — 1978-ban, amikor ezt a haszonhárommilliós re­konstrukciót elkezdtük, Ka­posváron milliárdokért épült a húsüzem. Bíztunk abban, hogy ez elöbb-utóbb olyan érdekeltségi viszonyokat hoz magaval, amely mellett megéri sertéssel foglalkozni. Véleményem szerint a vál­tozás nem halasztható so­káig. A húskombinát már tett is lépéseket ez irányban, s 1983-tól várhatóan a gya­korlatban is megvalósul az az elképzelés) miszerint az alapanyag minőségétől és mennyiségétől függően a sertéshústermelő gazdasá­gi társulásba tartozó ter­melőüzem is illő részt kap majd a haszonból. M. E. CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANfiOLÁS A Balatonnak csekély a munkakepessege. nem bír a folyók hordalékával. Az északról lefutó patakok csi­nos deltát építettek, de víz­hozamuk megsem hasonlít­ható a Zaláéhoz: a folyó egyedül, éppen annyi vizet szállít a tóba, mint a többiek együttvéve. Cholnoky szerint a Zalá­ban nemcsak a lebegő hor­dalék érkezik, a folyófené- ken nehezebb fajsúlyú ho­mokot is görget a víz. Utal­va állítása és a hivatalos ál­láspont közti különbségre Cholnoky kijelenti: a horda­lékmozgás tanulmányozását eddig helytelenül végezték. Csak a lebegve szállított iszap mennyiségét mérték, a fenéken surranó hordalékról megfeledkeztek. Az isizapo- sodást is rossz helyen, a Za­la torkolatánál vizsgálták. S • delta a Kis-Balaton begá tolása óta rohamosan épül. Mit javasol a cikkíró? Nagyvonalúan kijelenti, hogy senki sem ludas, hi­szen nem lehetett előre lát­ni a fejleményeket. Java­solja: ne keressenek bűnba­kot, helyette cselekedjenek. Mégpedig minél előbb! Épít­senek a Zala két partján hordalékfogó sáncokat és új­ból rekesszék el a folyót, hogy az kedvére szétterül­hessen a Kis-Balatonban. Cholnoky cikkének hatal­mas visszhangja támadt. Er­ről beszéltek Keszthelyen, Balaton-szerte mindenütt és a fővárosban. A határozott irányban változó közhangu­lat hatására ült le emlék­iratot fogalmazni Reischl Richárd kis-balatonmelléki (magyaródi) birtokos. Keszt­hely volt országgyűlési kép­viselője. aki a húszas évek­ben számos balatoni ügyben interpellált a parlamentben. Ö foglalta először össze a kis-balatoni vízrendezés ka­ros hatásait. Túlzásaival együtt is páratlanul, érdekes és teljes az emlékirat. A volt honatya szerint az Also-Zala-volgy es a Kas­Be laton rizseabályozási rendszere sem az ármentesí­tett községek, sem a keszt­helyi öböl partjának emberi települései, sem a balatoni halászat, sem a madárvéde­lem érdekéinek nem felel meg. Amíg a Za.lát szűk medrébe nem szorítottak és a Kis-Balatonon át párhuza­mos töltések köze nem fog­tak. a községekben meg ter­mett a kövér fű, virágzott az állattenyésztés, buján nőttek az európai hírű ex­portra alkalmas nádasok, még érintetlenek voltak a Balaton halállománya szem­pontjából olyan fontos hal­ívóhelyek. az európai nem­zetek tudósai által látogatott madárrezervátumok, s a keszthelyi öböl sár- és hí­nármentes fövenyfürdőiben porppásan lehetett fürödni. A vízszabályozás óta a Kis-Balaton egykori árterü­letén osztozó községek az el- szegenyedés. maga az öböl pedig a gyors feltöltödés, el- mocsarasodás útján van. A valósággal mesterségesen ki­lúgozott árterületen teljesen hasznavehetetlen, takarmá­nyozásira alkalmatlan' vad- sás terem, az egykori kivá­ló nádasokban csak silány, pusztán tetőfedésre való nád. A termézetes halívóhelyek megsemmisültek, a madár- rezervátumok csak foltokban találhatók, A gyermek nya- raltatás sziempontjából any- nyira kiváló keszthelyi, he­rényi, máriai, fenyvesi, sőt fonyődi fövenypartokon pe­dig mar megjelent a mocsár Több mint 12 milliós eredmény Nagy forgalomra számítanak A siófoki áfész múlt évi munkáját küldöttgyűlésen értékelték a közelmúltban, megvitatva a feladatokat is. Megállapítottak, hogy jelen­tős sikert értek el az áru­forgalomban: ez összesen mintegy 50 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi tevékeny­ség kiemelkedő volt — ebi ben az ágazatban 55 száza­lékkal több volt a bevéte­lük, mint egy évvel koráb­ban. — Az eredményhez, dön­tően hozzájárult a Sió Áru­ház műkifcése —' mondta Biró Zoltán, az igazgatóság elnöke. — A Sió ugyanis összesen 480 millió forint forgalmat bonyolított le. En­nek az áruháznak a tevé­kenysége a szövetkezet gaz­dálkodási eredménye szem­pontjából igen jelentős, hi­szen a bolti kiskereskedelmi forgalom 59,1, a szövetkezet bevételének pedig az 52,2 százaléka a Siótól várható. A vendéglátásban a hat es fél százalékos forgalom- növekedés — különösen más szövetkezetek eredményéhez képest — ugyancsak jelen­tős teljesítmény. A mull év­ben megszűnt ugyan né­hány egység, viszont Siófo­kon megnyílt az étel- es sörbár. illetve a 43. sz. Álla­mi Építőipari Vállalat üdü­lőjének büféje, borozója, va­lamint az OKGT-üdülő bü­féje. Ezek mind az Arany­parton találhatók. — A felvásárlási ágazat­ban arra, törekszünk — mondotta az elnök —, hogy bővítsük a háztáji és a kis­termelő gazdaságok termelé­si lehetőségeit, elősegítsük a forgalmazást. A felvásárlási ágazat tavaly 8,2 százalék­kal nagyobb bevételt ért el, mint 1980-ban. A környék háztáji és kistermelő gazda­ságainak segítségére lesz nemrég nyitott gazdaboltunk is. Eddigi# forgalma igen biztató ... A- szövetkezet gazdálkodá­si eredménye 12 millió 309 ezér forint. Az idén majd­nem ötmillióval többre szá­mítanak. Elsősorban az ipari tevékenységet fejlesztik. HIVATÁS ÉS HUMÁNUM A házi gondozás Az ilyen idős emberek se­gítésére alakult meg sok te­lepülésen a tanácsok szo­ciálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociá­lis gondozói hálózat. Mun­kájukat bárki igénybe vehe­ti, aki öregkorára teljesen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. A szol­gáltatás kisnyugdíjasok, já­radékosok esetében díjtalan. A házi szociális gondozó­nő feladata mindaz, amit a gondozott egyedül nem tud elvégezni: bevásárol, gyógy­szert vált ki, postára, könyv­tárba megy. ebédet hoz, ren­det tesz, fürdet __ A háló­z atban egyaránt dolgoznak hivatásos gondozónők és tiszteletdíjasok. Aki ezt. fő- foglalkozásként választja, jó ha rendelkezik ápolónői ok­levéllel vagy egyéb közép­fokú egészségügyi végzett­séggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fizetése. Ha szakképzetlen, 2700—3000 forint körül keres. Tisztelet- díjas gondozónőnek általá­ban nyugdíjasok vagy gyes­en levő kismamák jelent­keznek. ök többnyire ebédet visznek — legalább öt hely­re — vagy elvállalják egy- egy idős ember gondozását. A szeiénv fizetés főként a hivatásos gondozónők ese­tében okoz problémát. Egy­re nehezebb új munkatársa­kat találni, a fiatalok keves­lik a pénzt, a „kötetlen” munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a legjobb esetben is három.'— négy idős embert lát el, ám van olyan is, hogy tíz—ti*1- zenket gondozottal kell tö­rődnie. Ilyenkor nem min­dig elég a napi nyolc óra, hogy feladatait lelkiismere­tesen elvégezhesse. A. napi 20—30 forint értékű bevá- sárolnivalókért ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónapra való elemó­zsiát vásárolna. Érdemes hát elgondolkoz­ni. mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők mun­kafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésü­kéin. Nem lehet-e — példá­ul aszerint, hogy hány idős emberrel törődnek — vala- .milyen kiegészítő juttatást nyújtani nekik, munkaftelyi pótlékot megállapítani? A .házi szociális gondozás ha nem is végleges megol­dás, nagyon fontos a szociál­politikai teendők sorában. Átmenetileg megoldja a szo­ciális otthoni elhelyezésre váró, elhagyott idős embe­rek gondjait... Félő, hogy már csak egy ideig. Mert egyre kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő köze­ledik a nyugdíjkorhatár fe­lé. A segítséget kérő, gon­dozásra szoruló idős embe­rek száma viszont növek­szik. N. Sz. Az firtény-Barnaháti Mi legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egye­dül el,, jórészt ágyhoz köt­ve. s magát önállóan ellát­ni nem tudja? Mi legyen vele, ha eléri azt a kört, amikor még a napi tej és kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent — mert meg­szédülhet, eleshet az utcán; mert aznap reggel egysze­rűen képtelen fölkelni és felöltözni?... A szociális otthonokban a helyek szá­ma jóval kevesebb, mint ahány jelentkező van rájuk. Ám ennél is fontosabb: az az idős ember, aki segítség nélkül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehe­tetlen. hírnöke az iszap, a hínár es a nád. Az emlékirat utal néhai Rieger Antal légi tervére, amelyet születése idején nem értettek, mellőztek. Ja­vasolja. hogy a földművelé­si miniszter tekintettel a kérdés fontosságára — hív­jon össze szakértőkből álló értekezletet. Határozzanak arról, hogy a víztárolást a Rieger-féle terv alapján old­ják meg és a Zala völgyében rendeljék el a sáncolási munkálatokat. A háború, az itt húzódó front, a pusztító harcok erő­sen háttérbe szorították az öböl és a Kis-Balaton ügyét. Ám a felszabadulás után az újjáépítés első éveiben me­gint csak fölparázslott a vita. Egyik élesztője, ger­jesztője a balatoni ügyeket állandóan a közvélemény elé tálaló újság, a Balatoni Ku­rír. 1947 októberében, az Ál­lami Nád- és Halgazdasági Hivatal _ kezdeményezésére megvitatták á kis-balaitoni vízrendezés ügyet. Az an ke­ton ott voltak a Természe­tes Vízi Szakbizottság tagjai, a halászat, a nádtermelés es a madártan képviselői. Nagy kérdésben. akartaik dönteni: a Kis-Balaton to­vábbi sorsáról, „tekintettel a hal- és a nádgazdasági szempontokra, nem kevésbe figyelembe véve a Keszthe­lyi-öböl élisizaposodásáit.’* A hévízi SZOT-szanatórium Ady út 10. sz. alatti új gyógyüdülőjébe fölvételre keres ápolónőket, konyhai dolgozókat, felszolgálókat, fürdoszakm un kasokat, fürdóscgcdmnnkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti címen. (14.3178) Szociális Otthon az alabbi munkakörökbe dolgozókat FÖLVESZ él cl m ezés v eze tőt, szakképzett ápolónőt, ezenkívül fölve** főzni tudó konyhai alkalmazottat, takarítónőt. Szállás és etkezé* biztosítva. Lakást biztosítani nem tudunk. Érdeklődni levélben vagy az értényi 7 e* telefonszámon. (881781 (FolytatjukJ

Next

/
Thumbnails
Contents