Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)
1982-04-15 / 87. szám
II körülményekhez igazodva ÚJ üzemág az alkatrészgondok megoldására — Azonnal adjatok íel egy telexet a Rábának, hogy tud-e sebességváltót adni! Azért ez mégiscsak sok — kapom el a telefonbeszélgetés véget az elnök irodájába lépve. — Ezek szerint alkatrész- gondjaik vannak. — Mi az, hogy vannak! Nézze, itt a lista: negyvenegyféle tétel hiányzik, csak a Rába-Steiger traktorhoz! — mondja Erdélyi Lajos, a somogysárdi termelőszövetkezet elnöke. — Állnak a gépek, nem tudunk dolgozni, hiába jött meg a tavasz. Az idő sürget, a mezőgazda- sági munkákat nem lehet húzni-halasztani! A tegnap esti tv-híradó tette be a kaput: a Rába Vagon- és Gépgyár képviselői elmondták, milyen jó az idén az alkatrészellátás. Jobb lenne, ha a javítóműhelyekbe is eljönnének a híradósok, tisztább lenne a kép. Persze egy tőkeerős gazdaság könnyebben be tudja szerezni — jó előre, nagyobb tételben — az alkatrészeket, de nálunk és a hozzánk hasonló tsz-ek- ben bizony csak az adott időben valóban hiányzó alkatrészekre futja. Cristal ze- torunkat — amelybe még tavaly megvettük a motort — el kellett adni, mert nem kaptunk hozzá alkatrészt... Nincs értelme, hogy ott álljon a gép és benne a pénz. Vettünk egy T—150-es traktort, bár ahhoz sem kapható szinte semmi: reméljük, kihúzza az évet meghibásodás nélkül. Vettünk egy Rába-Steigert is, újonnan — valamivel dolgozni kell. —: Üj melléküzemáguk is indult, mezőgazdasági gépek bontására és ■ jelújítására. Esetleg segít saját alkatrészgondjaik megoldásában is? — Az eddigi tapasztalatok szerint sajnos nem — legalábbis egyelőre —, de még nagyon fiatal az üzem, decemberben indult be. Meghozza társulás keretében. Mezőgazdasági gepbontó és -felújító vállalkozást alakítottunk tavaly, közösen a kaposvári Agrokerrel és az Agrotekkel. Mostanáig MTZ —50-es traktorokat bontottunk és fel is újítottuk őket. Az általunk bontott alkatrészeket és a felújított gépeket az Agroker értékesíti. A melléküzemág segítségével meg akarjuk akadályozni, hogy a használható — es gyakran hiánycikknek számító — alkatrészek ócskavasként a hulladék sorsára jussanak. Ügy gondoltuk, a gépeket, alkatrészeket forgalmazó vallalgtok ismerik legjobban a mezőgazdasági üzemek szükségleteit, ezért alakítottuk meg ezt a közös vállalkozást. Később új alkatrészeket is gyártunk, a tervek szerint még ebben az évben. Az előkészítés . most folyik, az épület már rendelkezésre áll, a munka- eröszükséglet sem gond. A hozzánk tartozó falvakból sokan járnak el máshová dolgozni, de szívesen maradnak itthon, ha megfelelő munkalehetőseget kapnak. Ötmillió forint körüli alaptőkével indult a vállalkozás — hárommillióval járultak hozzá a társuló vállalatok, a többit mi adtuk, épület- és műhelyfejlesztés formájában. A hatodik ötéves tervben célul tűztük ki olyan ipari tevékenység telepítését, amely az alaptevékenységgel ellentétben független a kiszámíthatatlan időjárási viszonyoktól, és biztonságosabb jövedelmet hoz majd évről évre. amely- lyel ellensúlyozhatjuk a rosszabbul sikerült évek kieséseit. És ha mar csinálunk valamit, azzal magunkon, a, mezőgazdaságon segítsünk. Ezért választottuk eppen ezt a tevékenységét. Ügy fejlesztjük az új üzemágat, hogy a későbbiekben a tsz nyereségének 35—40 százalékát az ipari tevékenység adja. — Most fejeztek be egy nagyszabású sertéstelepi rekonstrukciót a tsz-ben. A sertésre eléggé „rájár a rúd” az utóbbi időben. Miért döntöttek mégis a fejlesztés mellett? — 1978-ban, amikor ezt a haszonhárommilliós rekonstrukciót elkezdtük, Kaposváron milliárdokért épült a húsüzem. Bíztunk abban, hogy ez elöbb-utóbb olyan érdekeltségi viszonyokat hoz magaval, amely mellett megéri sertéssel foglalkozni. Véleményem szerint a változás nem halasztható sokáig. A húskombinát már tett is lépéseket ez irányban, s 1983-tól várhatóan a gyakorlatban is megvalósul az az elképzelés) miszerint az alapanyag minőségétől és mennyiségétől függően a sertéshústermelő gazdasági társulásba tartozó termelőüzem is illő részt kap majd a haszonból. M. E. CSUPOR TIBOR KIS-BALATONI BARANfiOLÁS A Balatonnak csekély a munkakepessege. nem bír a folyók hordalékával. Az északról lefutó patakok csinos deltát építettek, de vízhozamuk megsem hasonlítható a Zaláéhoz: a folyó egyedül, éppen annyi vizet szállít a tóba, mint a többiek együttvéve. Cholnoky szerint a Zalában nemcsak a lebegő hordalék érkezik, a folyófené- ken nehezebb fajsúlyú homokot is görget a víz. Utalva állítása és a hivatalos álláspont közti különbségre Cholnoky kijelenti: a hordalékmozgás tanulmányozását eddig helytelenül végezték. Csak a lebegve szállított iszap mennyiségét mérték, a fenéken surranó hordalékról megfeledkeztek. Az isizapo- sodást is rossz helyen, a Zala torkolatánál vizsgálták. S • delta a Kis-Balaton begá tolása óta rohamosan épül. Mit javasol a cikkíró? Nagyvonalúan kijelenti, hogy senki sem ludas, hiszen nem lehetett előre látni a fejleményeket. Javasolja: ne keressenek bűnbakot, helyette cselekedjenek. Mégpedig minél előbb! Építsenek a Zala két partján hordalékfogó sáncokat és újból rekesszék el a folyót, hogy az kedvére szétterülhessen a Kis-Balatonban. Cholnoky cikkének hatalmas visszhangja támadt. Erről beszéltek Keszthelyen, Balaton-szerte mindenütt és a fővárosban. A határozott irányban változó közhangulat hatására ült le emlékiratot fogalmazni Reischl Richárd kis-balatonmelléki (magyaródi) birtokos. Keszthely volt országgyűlési képviselője. aki a húszas években számos balatoni ügyben interpellált a parlamentben. Ö foglalta először össze a kis-balatoni vízrendezés karos hatásait. Túlzásaival együtt is páratlanul, érdekes és teljes az emlékirat. A volt honatya szerint az Also-Zala-volgy es a KasBe laton rizseabályozási rendszere sem az ármentesített községek, sem a keszthelyi öböl partjának emberi települései, sem a balatoni halászat, sem a madárvédelem érdekéinek nem felel meg. Amíg a Za.lát szűk medrébe nem szorítottak és a Kis-Balatonon át párhuzamos töltések köze nem fogtak. a községekben meg termett a kövér fű, virágzott az állattenyésztés, buján nőttek az európai hírű exportra alkalmas nádasok, még érintetlenek voltak a Balaton halállománya szempontjából olyan fontos halívóhelyek. az európai nemzetek tudósai által látogatott madárrezervátumok, s a keszthelyi öböl sár- és hínármentes fövenyfürdőiben porppásan lehetett fürödni. A vízszabályozás óta a Kis-Balaton egykori árterületén osztozó községek az el- szegenyedés. maga az öböl pedig a gyors feltöltödés, el- mocsarasodás útján van. A valósággal mesterségesen kilúgozott árterületen teljesen hasznavehetetlen, takarmányozásira alkalmatlan' vad- sás terem, az egykori kiváló nádasokban csak silány, pusztán tetőfedésre való nád. A termézetes halívóhelyek megsemmisültek, a madár- rezervátumok csak foltokban találhatók, A gyermek nya- raltatás sziempontjából any- nyira kiváló keszthelyi, herényi, máriai, fenyvesi, sőt fonyődi fövenypartokon pedig mar megjelent a mocsár Több mint 12 milliós eredmény Nagy forgalomra számítanak A siófoki áfész múlt évi munkáját küldöttgyűlésen értékelték a közelmúltban, megvitatva a feladatokat is. Megállapítottak, hogy jelentős sikert értek el az áruforgalomban: ez összesen mintegy 50 százalékkal nőtt. A kiskereskedelmi tevékenység kiemelkedő volt — ebi ben az ágazatban 55 százalékkal több volt a bevételük, mint egy évvel korábban. — Az eredményhez, döntően hozzájárult a Sió Áruház műkifcése —' mondta Biró Zoltán, az igazgatóság elnöke. — A Sió ugyanis összesen 480 millió forint forgalmat bonyolított le. Ennek az áruháznak a tevékenysége a szövetkezet gazdálkodási eredménye szempontjából igen jelentős, hiszen a bolti kiskereskedelmi forgalom 59,1, a szövetkezet bevételének pedig az 52,2 százaléka a Siótól várható. A vendéglátásban a hat es fél százalékos forgalom- növekedés — különösen más szövetkezetek eredményéhez képest — ugyancsak jelentős teljesítmény. A mull évben megszűnt ugyan néhány egység, viszont Siófokon megnyílt az étel- es sörbár. illetve a 43. sz. Állami Építőipari Vállalat üdülőjének büféje, borozója, valamint az OKGT-üdülő büféje. Ezek mind az Aranyparton találhatók. — A felvásárlási ágazatban arra, törekszünk — mondotta az elnök —, hogy bővítsük a háztáji és a kistermelő gazdaságok termelési lehetőségeit, elősegítsük a forgalmazást. A felvásárlási ágazat tavaly 8,2 százalékkal nagyobb bevételt ért el, mint 1980-ban. A környék háztáji és kistermelő gazdaságainak segítségére lesz nemrég nyitott gazdaboltunk is. Eddigi# forgalma igen biztató ... A- szövetkezet gazdálkodási eredménye 12 millió 309 ezér forint. Az idén majdnem ötmillióval többre számítanak. Elsősorban az ipari tevékenységet fejlesztik. HIVATÁS ÉS HUMÁNUM A házi gondozás Az ilyen idős emberek segítésére alakult meg sok településen a tanácsok szociálpolitikai csoportjainak szervezésében a házi szociális gondozói hálózat. Munkájukat bárki igénybe veheti, aki öregkorára teljesen egyedül maradt, s már nem tudja magát ellátni. A szolgáltatás kisnyugdíjasok, járadékosok esetében díjtalan. A házi szociális gondozónő feladata mindaz, amit a gondozott egyedül nem tud elvégezni: bevásárol, gyógyszert vált ki, postára, könyvtárba megy. ebédet hoz, rendet tesz, fürdet __ A hálóz atban egyaránt dolgoznak hivatásos gondozónők és tiszteletdíjasok. Aki ezt. fő- foglalkozásként választja, jó ha rendelkezik ápolónői oklevéllel vagy egyéb középfokú egészségügyi végzettséggel. Ez esetben ugyanis 3000—3700 forint a fizetése. Ha szakképzetlen, 2700—3000 forint körül keres. Tisztelet- díjas gondozónőnek általában nyugdíjasok vagy gyesen levő kismamák jelentkeznek. ök többnyire ebédet visznek — legalább öt helyre — vagy elvállalják egy- egy idős ember gondozását. A szeiénv fizetés főként a hivatásos gondozónők esetében okoz problémát. Egyre nehezebb új munkatársakat találni, a fiatalok keveslik a pénzt, a „kötetlen” munkaidő sem csábítja őket. Egy hivatásos gondozónő a legjobb esetben is három.'— négy idős embert lát el, ám van olyan is, hogy tíz—ti*1- zenket gondozottal kell törődnie. Ilyenkor nem mindig elég a napi nyolc óra, hogy feladatait lelkiismeretesen elvégezhesse. A. napi 20—30 forint értékű bevá- sárolnivalókért ugyanúgy sorba kell állnia, mintha egész hónapra való elemózsiát vásárolna. Érdemes hát elgondolkozni. mit lehetne tenni a házi szociális gondozónők munkafeltételeinek javításáért, jobb anyagi megbecsülésükéin. Nem lehet-e — például aszerint, hogy hány idős emberrel törődnek — vala- .milyen kiegészítő juttatást nyújtani nekik, munkaftelyi pótlékot megállapítani? A .házi szociális gondozás ha nem is végleges megoldás, nagyon fontos a szociálpolitikai teendők sorában. Átmenetileg megoldja a szociális otthoni elhelyezésre váró, elhagyott idős emberek gondjait... Félő, hogy már csak egy ideig. Mert egyre kevesebb az új jelentkező, s egyre több gondozónő közeledik a nyugdíjkorhatár felé. A segítséget kérő, gondozásra szoruló idős emberek száma viszont növekszik. N. Sz. Az firtény-Barnaháti Mi legyen azzal az idős emberrel, aki teljesen egyedül el,, jórészt ágyhoz kötve. s magát önállóan ellátni nem tudja? Mi legyen vele, ha eléri azt a kört, amikor még a napi tej és kenyér megvásárlása is nagy gondot jelent — mert megszédülhet, eleshet az utcán; mert aznap reggel egyszerűen képtelen fölkelni és felöltözni?... A szociális otthonokban a helyek száma jóval kevesebb, mint ahány jelentkező van rájuk. Ám ennél is fontosabb: az az idős ember, aki segítség nélkül önmagát nem tudja ellátni, még nem magatehetetlen. hírnöke az iszap, a hínár es a nád. Az emlékirat utal néhai Rieger Antal légi tervére, amelyet születése idején nem értettek, mellőztek. Javasolja. hogy a földművelési miniszter tekintettel a kérdés fontosságára — hívjon össze szakértőkből álló értekezletet. Határozzanak arról, hogy a víztárolást a Rieger-féle terv alapján oldják meg és a Zala völgyében rendeljék el a sáncolási munkálatokat. A háború, az itt húzódó front, a pusztító harcok erősen háttérbe szorították az öböl és a Kis-Balaton ügyét. Ám a felszabadulás után az újjáépítés első éveiben megint csak fölparázslott a vita. Egyik élesztője, gerjesztője a balatoni ügyeket állandóan a közvélemény elé tálaló újság, a Balatoni Kurír. 1947 októberében, az Állami Nád- és Halgazdasági Hivatal _ kezdeményezésére megvitatták á kis-balaitoni vízrendezés ügyet. Az an keton ott voltak a Természetes Vízi Szakbizottság tagjai, a halászat, a nádtermelés es a madártan képviselői. Nagy kérdésben. akartaik dönteni: a Kis-Balaton további sorsáról, „tekintettel a hal- és a nádgazdasági szempontokra, nem kevésbe figyelembe véve a Keszthelyi-öböl élisizaposodásáit.’* A hévízi SZOT-szanatórium Ady út 10. sz. alatti új gyógyüdülőjébe fölvételre keres ápolónőket, konyhai dolgozókat, felszolgálókat, fürdoszakm un kasokat, fürdóscgcdmnnkásokat. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a fenti címen. (14.3178) Szociális Otthon az alabbi munkakörökbe dolgozókat FÖLVESZ él cl m ezés v eze tőt, szakképzett ápolónőt, ezenkívül fölve** főzni tudó konyhai alkalmazottat, takarítónőt. Szállás és etkezé* biztosítva. Lakást biztosítani nem tudunk. Érdeklődni levélben vagy az értényi 7 e* telefonszámon. (881781 (FolytatjukJ
