Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

TULEKEDÖK ÉS SZELÍDEK Látogatók a kórházban Mezei futás, kocogóver­seny indulói várnak úgy a startra, ahogy hetente há­romszor áll ugrásra készen a tömeg Kaposváron a me­gyei kórház előtt, örvende- zők, bánkódok, szorongok, reménykedők. Többnyire némán/ a perceket számlál­va, néha beszélgetve, gyógy­intézeti élményekről ado- mázva. A másodpercmutató járását lesik, és amikor a portás megadja a jelet, megkezdődik a versenyfu­tás. Tipródók, lökdösődök és hátulmaradó, a többieket el­kerülni vágyó szelídek in­dulnak szeretteikhez. A je­lenet évente sokszor ismét­lődik és gyakran nem túl épületes a látvány. volna baj: a szűk és nem túl jó környezetben is na­gyobb gondok nélkül lebo­nyolódna a látogatás, ha mindenki igyekezne. Á betegek várják a láto­gatókat, a látogatók várják «. kijelölt időt. Mi az orvos álláspont ja? Dr. Varga Levente íőígass- £3*0 főorvos: — Ha az orvosok köré­ben fé&tesszük: a kérdést sokan válaszolnak: úgy; szí­vük «nennt pemmáíéle láto­gatást. sem engedélyezné­nek. ftoemyi ok miatt Megnövekszik • fertőzésve­szély, s amennyi öröm jár viele, legalább annyi a ká­ros megrázkódtatás. Sajnos, az utóbbi időben már ko­molyabb bajok is vannak nálunk. A látogatókra vo­natkozó alapvető o’obátyo- teat sem tartják be az em­berek, sőt Eandalírasás is előfordult — Mi a véleménye jvtbőI ó méaetről — amelyet náen- Mea sok orvos képvisel .—* hegy legyenek bérrmíanr Jh- tagattvatofc a kórházak? — Valóban van ilyen, T*- lámivel többen vannak a hefjes tilalom hevei, akik pasat jól tudják. hagy vá- CPofc nem teljesül, de so­kan varatok, akik a „nyílt" kórházért emelnek szót Er­ne is tudok példát: a gyer­mekosztály bármikor láto­gatható, sőt örülnek az or­vosok és a nővérek, ha mi­nél több időt tölt idebent, az. asQneka. Máshonnan renge­teg pimssrr érkezik. ——— Pegyeknemeétenek aa émberok. Tízen tódulnak be egy beteghez: etetik, itat­ják. Hangoskodnak, s ha mól a Rover, gorombák vé­ka- Tehát az egyik ok: a tonüsBálatlan viselkedés. (Sondot okoz az fa, hogy ez a kórház korszerűtlen. A modern intézmény**!»* Bér*» ilyen tumultus, mert nagyobb a tér-, * környezet kultúra Iteága a szabályok betartásé re. indítja a láto­gatókat Persze nálunk sem A befelé igyekvők szaty­ra, kosara, táskája dombo­rodik: szükséges és fölösle­ges holmikkal van tele. Tiszta ruhanemű kell. Na­rancsital (ha szabad) — kell. Borosfiaskó kandikál — nem kell. Hazai véres- hurka illatozik — határ­eset; van, akinek nem árt, van, akinek méreg. Nagy pakli cigaretták felirattal: a dohányzás káros az egész­ségre. A túláradó szeretet jeled. • Egy nővér: — Hogy miket találok a szekrénykékben.­Egy beteg: — Hiába mondom, hogy ne hozzák. Szegények, hát hogyan mutassák igyekeze­tüket­Más ik beteg: — Alig várom a jó kis otthoni levest, rántott csir­két. Szülészet. Ax öröm helye, látogatáskor örömteten. Nincs hói beszélgetni. A nővér hiába szói, hogy ne menjenek rengetegen * szobákba, ne üljenek öten az ágyra. Az egyik «fíHészoirvo« mondja: — Ez fgy nem Jó. To­lón ha mindig be lehető« jönm. Egyszerre nem vote« együtt a tömeg. Eltenőiriz** is könnyebb lenne. — Hogyan lebet betart»* at a látogatóéi időt? Dr, Varga Bemente: — Általában «ikerffl. De vannak határesetek. Ha valaki ax ország másik vé­géből Jön, hogyan mondjak: jöjjön másnap, mert ma nincs látogatás. Mindig akadnak időn krvűfi vendé­geik. Belátás, mérlegelés dol­ga, hogy «^küldjük őket vagy beengedjük. Egy atyafi Más: a szesztől kapatos rokonságot rendőrrel kellett eltávolíttatni, de úgy sem ment könnyen. Termetes férfi „nővérrel” beszélgetünk: — Önnek, ha jól nézem, szót fogadnak. — Ha a súlycsoportomra gondol, az nem mérvadó. Mindenki tudja, hogy nem nyúlhatok hozzá; nem is tenném. A kedves szó álta­lában használ. — Tegyünk egy próbát. Tíz látogató egy ágynál, öt-hat a másiknál. — Kedves látogatóink, kérjük, hogy egy betegünk­höz, az ő érdekében, egy­szerire csak ketten menje­nek be! Nem arat osztatlan sikert a fölszólítás. De eredmenye van. Az ápoló ellép, vissza az egész. A főigazgató: — Hatósági eszközeink nincsenek, nem állíthatunk minden ka mellé egy-egy ellenőrt. így csak kérhe­tünk. Nem jók a körülmé­nyek, hát legalább azzal segítsenek minket, támo­gassák gyógyítórmmkán- kart, hogy tartsák be az elő­írásokat és teljesítsék az orvosok, * nővérek kérése­it. — A kórházi rekonstruk­ció tart — Ha arra gondol, hogy a befejezés megold egy sor kérdésit, igaz. Húsz év múl­va kellemes állapotok lesz­nek itt, és bizonyaira a lá­togatás is szervezettebb lesz. De nekünk ma van *rükeégünk arra, hogy wtan- kartjk eredményét ne ront­ják el a betódulók, Tndjufc, hogy többségükben nincs rosszindulat Am jóindula­túan is lehet bajt csinálni. — Egy kicsit nagyobb ha- tánoapttság in kellene, Ké­svén láttuk, hogy a nővérek néha lemondanak a „rend- szabályoeásrőt". Érthető: a sok hiábavaló próba lkoesás elkedvetleníti őket. De ta­lán mégis™ — Erre nyomatékosan föfhfvjok a figyelmüket Természetes, hogy ami raj- tank áü, azon igyekszünk javítani. Az áprifís eleje óta érvényes ói látogatási rend is ezt célozz*. A fehér paas­tába kiáltott szavai, a ran- darlVwdtaÓI «póló híreit, nosatanak. A gyógyító in- téaswényb* gyógyuló sne­refcMúvkbez megyünk. EfVe­nük vétünk, ha nem tart­juk be az értük hoewvtt ren­delkezéseket. latéh Ar Péter — Amíg portó« és je» wn, addig be tehet Jönni bármikor. Ez is i ga*. De a* te. hogy a portás pontosan tudja, -kiszúrja”, hogy kit enged­het be — jattal vagy anél­kül, ezúttal mindegy —v és ktt neim ereszt a világ min­den. kincséért sem. Ax tn tenyér ivraWIynfcete, amely a látogatok száméira tabu. egy magabiztos polgár félrelökte a nővért és be­rontott T ánemüvészek Szibériából. A krasznojarszki Szibéria Táncegyüttes a küstö­mül tinin bemutatta műsorát az Erkel Színházban. (MTI-fotó — Csikós Gábor felv. — KSf Fonyódi lokálpatrióták A névadó: Szabó Ferenc Fonyód fennállásának 900. évében számos, a jubileum­hoz kapcsolódó rendezvény színhelye lesz a külföldi vendégek által igen kedvelt Balaton-parti nagyközség. A helybeli művelődési ház sikeresen mozgósitott a ne­vezetes alkalomra, s a hely­beliek igaz lokálpatrióta­ként segítik a közművelő­dési szakemberek munkáját Készségesen felajánlják, át­adják egy-egy kiállítás alkal­mából a helytörténeti vonat­kozású tárgyaikat, régi fotói­kat, i egyéb dokumentumai­kat; néhányan kutatómunkát is végeznek, dolgozatot írnak, honismereti pályázatra ké­szülnek. Megélénkült a szakkört munka a művelődési ház­ban. Gyümölcsöző kapcsola­tot létesítettek a helybeli ál­talános iskolákkal; a gyer­mekek részére rendhagyó tanórákat tartanak, külön­féle pályzatofcat írnak ki, például rajz- és irodalmi pá­lyázatot, valamint a helyi hagyományok, helytörténe­ti dokumentumok gyűjtésére ösztönzik a tanulókat. A mű­velődési házban 18 tagú fa­faragó szakkör működik Márton János népi iparmű­vész vezetésével; foitószak- kör dolgozik (ez évben „Fo­nyód múltja és jelene ké­pekben, dokumentumokban” címmel rendez kiállítást). Népszerű a szabó-varró, és latéhir Péter | eredményesnek mondható a látszóház Tojásfestés zeneszóval míg meg nem unom Gyertya égett, gitár pen­gett, tojás főtt tegnap dél­előtt Kaposváron a Killián György Ifjúsági és Üttörő Művelődési Központban, ahol ismét játszóházat tartottak reggeltől — míg az ifjak meg nem unták a színes kavalká- dot Bárki, aki betoppant, be­kapcsolódhatott a mókába. Legnagyobb sikere a tojásfes­tésnek volt. Három pedagó­gus, a kaposvári Szabó Gézá- né, a felsőmocsoládi Kőszegi Károlyné és a zimányi Orbán Gézóné avatta be a gyereke­ket a pingálás rejtelmeibe. Szabó tanárnő bárdudvarnoki édesanyjától tanulta azokat a mintákat, amelyeket most to­vábbadott. A tojásfestés egy­kor a lányok, asszonyok dol­ga volt — s hogy ezen sem­mi sem változott, azt bizo­nyítja a tegnapi kis csoport is; fiút alig láttunk. A lányok lelkesen készü­lődtek. S okkal! Küszöbön a húsvél hétfő, s a locsolkodó- kat ülik megajándékozni. A fiúk sem maradtak azon­ban, foglalatosság nélkül: ők famasoczky Mihály es Vas­német nyelvtanfolyam is. Az általános iskolások számára az ősszel bábszakkört ala­kítottak, citerazenekar mű­ködik, és a Karikás gimná­zium népi együttese tart próbákat, illetve szerepei a helyi rendezvények«», ün­nepségeken. Az idén Fonyód a házi­gazdája a József Attila sza­valóversenynek. Április 17- én az első hajó indulásakor színes ünnepség lesz a ki­kötőben; erre az alkalomra a balatoni hajózással kap­csolatos tematikus rajzpá­lyázatot írtak ki gyerekek számára, s a beküldött mun­kákból kiállítást fognak ren­dezni. Ugyancsak e hónap­ban ad helyet Fonyód a művészeti szemle járási be­mutatójának. Májusban a helybeli zeneiskola tanárai adnak koncertet. A művelő­dési ház a zeneiskolával kö­zösen fúvós zenekart alakí­tott A fonyódi zeneiskola egyébként az idén veszi fel Szabó Ferenc Kossuth-díjas zeneszerző nevét s emlék­szobát is berendeznek az in­tézetben tiszteletére. Májusban ifjúsági park nyílik, s ott könnyűzenei koncerteket, diszkót, a sza­badtéri színpadon pedig dzsesszkoncerteket, előadó-í esteket rendeznek. És május 22-én egy napra — gazdag programmal — a Somogyi Néplap látogat ei a 900 éve* Fonyódra. (E rendezvényi» külön is visszatérünk.) Júniusban egy finn vette dégkórus, valamint a csuk- szeredai népi együttes fog itt föllépni; két alkalommal tartanak Huszka-estet A nemzetközi dalostalálkozö résztvevői koncertet adnak Fonyódon, a Katamaránon pedig Pege Aladár műsorát élvezhetik a dzsessz kedve­lői. Fertyvesen lovasbemuta­tót és versenyt rendeznek a* idényben. Három képzőmű­vészeti kiállításon Tavaszig Noémi grafikus., Szikra Já­nos fonyódi es Kertész Já­nos somogyjadi festő mü­veit láthatja majd a közön­ség. Az év utolsó hónapjai­ban előadássorozatot ren­deznek Fonyód történetéről, majd decemberben ünnepi tanácsüléssel és tudományt* tanácskozással zárul a jubi­leumi ünnepség. Húsvétreggelek tag László vezetésével készí­tettek repülömodelleket. Sza­bó Gyuláné, a bábosok „Luj- zi nenije” — mi sem termé­szetesebb — papír játék készí­tésére tanította a hozzá be­térőket. S közben szóit a zene. A művelődési központ fiatal dalosok klubjának tagjai gyermekdalokkal mulattat­ták az apró vendégeket. A nyusztvárás és a toesol- kodás, a vendégjárás, a jóízű rokoni és baráti beszélgeté­sek, a kiadós kirándulások adják a húsvét savát-borsát. Hogy a különböző szokások békésen megférnek egymás mellett, ezt fölösleges volna bizonygatni. A minap Kaposvár határá­ban jártam. Ott, ahol a házak és az utcák módos falura em­lékeztetnének — ha a háttér­ben nem látszanának a tíz­emeletes tömbök. Óvodás ko­rú gyerekek tépdesték a fü­vet, s töltötték meg vele a reklámszatyrot. — A nyuszinak lesz! — ki­áltott felém az egyik apróság, s mindjárt hozzátette: — Fészket csinálunJc belőle, hogy abba rakja majd az ajándékot... Siettem, de most beszélge­tésbe kellett elegyednem: kí­váncsi voltam, a fészekkészí­téssel vajon kimerül-e a nyu- szivárás vagy folytatódik-e az izgatott reménykedés va­sárnap reggelig. — S ha most elkészül a fé­szek, mikorra várjátok bele az ajándékot? — Vasárnap reggelre. Ak­kor keressük majd a fészket. Addig nagyon jók leszünk, mert a nyuszi most már a kertek alatt jár, és meghallja, ha rosszalkodunk ... — Tavaly jók voltunk, és akkor a nyuszi is ott ült a fé­szekben, az ajándékok között! — És mi lett aztán a nyu­szival? A dicsekvő kislány addig mosolygó arca egy szempil­lantás alatt elkomorult. Mwstt ha a tavaszi egén felhó kú­szott volna a nap elé. — Apu egy hét "«teil le­vágta, és mi megettük,.. Igaz, azt mondta apu, hopp ez nem az a nyuszi, amelyik az ajándékot hozta, de a miénket azóta senki sem Iáé­ta ... És a kis markok »záporán töltötték a szatyrot, hogy jó, puha „alom” várja majd a tapsifülest. Az imént hallott „tragédia” a múlt — most * remény, a bizakodás serkenti munkára az apró kezeket Amíg a serén,ykeéést nép­iem, régesrégi húsvétok ju­tottak eszembe. A reggelek, amikor visszafogott lélegzet­tel, torkában dobogó szívóéi egy apró kölyök a húsvéti ajándékot kereste a pajta sarkában, a széna között, s a fészekben nem lelt mást, csak néhány szem diót, pár aszott almát, s egy-két festett tojást. Mégis boldog volt! Egy „ajándékot” sokáig megőrzött abból az időből — ez is ott volt a fészekben. Egy képes­lapot, negyvennégyes posta- bélyegzővel. Szálkás, bizony­talan betűkkel az állt rajtar: „Kellemes húsvéti ünnepeket kíván...” Hogy a kívánságnak foga­natja legyen, erre ma iá szükség van. H. R SOMOGYI NÉPLAP

Next

/
Thumbnails
Contents