Somogyi Néplap, 1982. április (38. évfolyam, 77-100. szám)

1982-04-10 / 84. szám

Az olvasó kérdezett, a tanácselnök válaszol A „Jó reggelt!”, nyomában Megszólaltak a szirénák Mai számunkban folytat­juk a nyilvános fórumot. Sugár Imre, a megyei tanács elnöke válaszol a rádióhall­gatók, az olvasók március 31-i kérdéseire. . Sóki Miklós, Kaposvár, Honvéd u. 23. és Wagner József, .Kaposvár: — Kaposvár belterületén a főútvonalakról, kitiltották a kerékpárokat, így a város­ban lehetetlen kerékpárral közlekedni. Tervezik-e ke­rékpárút kialakítását vagy fölfestéssel elkülöníteni a kerékpárutat? Sugár Imre: — A KRESZ szerint jelölt főútvonalon ti­los a kerékpár-közlekedés, a jelzőlámpával ellátott cso­mópontokon pedig a lassú járművek áthaladását kell korlátozni. Tehát a Kapos­váron kialakult helyzet nem a heljd szervek döntésének következménye. A városban, sajnos, még sok a földút, így a kerék­párutak építésére egyelőre nincs pénzügyi lehetőség. A kérdéssel azonban foglalkoz­nak tanácsi szakigazgatási szerveink. Amennyiben a lassú járművek számára meg tudjuk valósítani a terelő­útvonalakat — amelyeken nem lesznek jelzőlámpás csomópontok —, kialakul­hatnak a kerékpárok útvo­nalai is. A műszaki para­méterek kidolgozása (orszá­gosan) folyamatban van. Wagner József, Kaposvár, — 1965-től 1970-ig megha­tározott időtartamra kitil­tották a Balaton-parton a lovas fogatokat. Ma már szombaton és vasárnap is közlekednék. E balesetve­szélyen lehetne-e változtat­ni?' Sugár Imre: — A KPM közúti főosztályának* határo­zata értelmében a 7-es és a 70-es főközlekedesi útról ki­tiltották a fogatolt járműve­ket. A párhuzamos útvona­lakon közlekedhetnek. Azo­kon a szakaszokon, ahol párhuzamos útvonal nem áll rendelkezésre: a 70-es és 7-es úton, ott csak idősza-' kos korlátozás van érvény­ben. Ezeken a szakaszokon a rendorhatosag fokozott el­lenőrzést tart. Kovács Albertné, Zamar­di: — Z amárdi szennyvízhá­lózatára Balatonföldvár szennyvizét is rákötötték, ezért az uj átemelők nem bírják a túlnyomást, kiöm­lik a szennyvíz ■ az árokba. Miért engedélyeztek Földvár rá csat lakozását, ha nem bír­ja a vezeték? Így veszély­ben van a szabadstrand és a Balaton is. Sugár Imre: — A kérde-/ zó információja nem pontos. Földváron keletkező szenny­víz mintegy 40 százalékát vezetik le Zamárdin keresz­tül a siófoki regionális szennyvíztisztító telepre. A fennmaradó szennyvizet Földváron tisztítják. Telje­sen csak 1985-ben kerül Ba­latonföldvár szennyvize Sió­fokra, de addig megépül az új fögyűjtövezeték. Az átemelőknél tapasztal­ható gondok fennállnak; en­nek két oka van. Zamárdi csatornahálózatát szenny­vízelvezetésre építették. Na­gyobb esők idején nagy mennyiségű csapadékvíz kerül a hálózatba. Többször a tulajdonosok „jóvoltából”. Végleges megoldást Zamárdi zárt rendszerű csapadékvíz­elvezetése biztosítana, de az ehhez szükséges 3Ö—40 millió forintos költség meg­haladja a tanács anyagi le­hetőségeit. Hasonló helyzet alakul ki, mikor a szivaty­tyúk áramkimaradás miatt üzemképlelenne valnak. Az üzemzavarokat igyekeznek rövid idő alatt elhárítani. Faluhelyi Gézánc, Kapos­vár, Honvéd u. 26.: — Fiam — hétéves házas és két kiskorú gyermeke van — szerepelt az 1980 81. évi végleges lakáskiutalási listán. A kiutalás azonban különböző kifogások miatt elmaradt. Mi az oka? Sugár Imre: — Fia, me­nye lakásigényének kielégí­tésére a Léva közben egv kétszobás, tanácsi értékesí- tésű lakást tervezett a la­kásügyi hatóság. A vevőki­jelölés azonban nem történt meg, mivel menye, Faluhe­lyi Gáborné írásban beje­lentette, hogy két gyerme­kével külön él férjétől es a lakásigénylési kérelem át­tételét kérte a fonyódi ta­nácshoz, jelenlegi tartózko­dási helyére. Faluhelyi Gáborné e nyi­latkozatát visszavonta. 1982. március 23-án Közölte, hogy ferjével helyreállt a hizss- tai'si életközösség, viszont ő most is Fonyódon tirtózko- d'k. A lakásigényt k.elégí­tik, de előtte megvizsgálják a házastársi életközösség helyreállítását. Nett Mihály, Kaposvár, Tanép: — Milyen szempontok alapjan döntenek a vállalati lakásokról? A Tanép 13 la­kás elosztásara kapott lehe­tőséget, de olyanok is van­nak a listán, akik viszony­lag jó körülmények között élnek. Sugár Imre: — A Tanep 13 lakásépítő szövetkezeti lakas tagjairtak jelölésére kapott lehetőséget. A válla­lat javaslatának megtétel­nél a műszaki gárda meg­erősítését kívánta segíteni, de a fiatal, családos szak­munkások lakásproblémájá­nak a megoldását is segí­tette. A névsort a vállalat szakszervezeti es KISZ-bi- zottsága is megtárgyalta. A kérdezőt a vállalat második tartalékként jelölte. Debreczeni Gyöngyi, Ka­posvár. Kanizsai u. 63. — Van-e rendelet arra, hogy egy egyedülálló leány­anya mennyi időn belül kaphat lakást? Kisfiámat egyedül nevelem, albérlet­ben lakom, de a lakáshiva­talban semmi biztatót sem tudtak mondani. Állítólag az idén nem lesz munkás- lakás-átadás Kaposváron. Szeretném megkérdezni: a MÁV részére sem adnak át munkáslakásokat? Sugár Imre: —• Kaposvá­ron tanácsrendeletben mondták ki, hogy a két gyer­mekét két év óta egyedül nevelő szülő lakásigénylési kérelmét az igény benyújtá­sát követő második év ve­géig ki kell elégíteni. Deb­reczeni Gyöngyinek egy gyermeke van, így rá ez a rendelkezés nem vonatko­zik. A kérdező igénylését 1981 októberében vették nyilvántartásba; a kielégítés időpontját meghatározni nem lehet. Kaposváron 1982-ben nem épül munkáslakás. Az át­adott és átadásra kerülő OTP-lakásokból az 1982 előtti névjegyzékre fölvet­tek kapnak lakást. A MÁV dolgozói közül két személy szerepel a munkáslakás-ér- tékesítési névjegyzéken. Közülük egyik a közeljövő­ben, a másik az év végén vagy a jövő év elején jut lakáshoz, de Debreczeni Gyöngyit munkáltatója nem jelölte munkáslakás-kedvez- ményre. Ha a kérdező mun­káslakást kér, ügy ezt az igényét jelentse be munkál­tatójának. Szita Ilona, Kaposvár: — Mikor lesz végre meg­felelő szórakozási lehetőség Kaposváron a fiataloknak? Miért kihasználatlan az if­júsági ház? Sugar Imre: — A kérdés tájékozatlanságot árul el, Ha olyan szabadtéri ifjúsági rendezvényekre gondol, mint korábban a Szabadság parkban volt, olyan való­ban nincs, ha a nyári sza­badtéri szórakozási lehető­ségekre gondol, úgy van még tennivalónk. Több el­képzelés van ilyen jellegű szórakozóhely létrehozásá­ra. Szó van a cseri parkban vagy a Jókai ligetben sza­badtéri szórakozóhely meg­teremtéséiről. De ha a köz­művelődési intézmények rendezvényei foglalkoztat­ják, akkor változatos prog­ramból válogathat. Olvassa rendszeresen a ' Somogyi Néplap Tájoló című. pénte­ken megjelenő rovatát, a . Kaposvári műsorfüzetet és a Rendezvényiroda hirde­tőtábláit. Bármelyik Intéz­ményünknél szívesen állnak rendelkezésére, és tájékoz­tatják programjaikról. A Killián György Ifjúsági és Üttörőmüvelödési Köz­pontban egyébként 52 szak­kör es klub működik. Kö­zülük 14-et kifejezetten az ifjúsági korosztály számara szerveztek. Az ifjúsági ház­ban naponta általában 5—10 féle rendezvény közül válo­gathat. Kovács Albertné, Zamár­di : — Zamárdiban új temetőt terveztek, a Művelődési Mi­nisztérium azonban az avar­kori sírok miatt leállította. Az Üjtelepúlésen 40—50 csa­lád építkezett annak remé­nyében, hogy megszűntk a temető. Mikor alakítanak ki új temetőt a faluban? Sugár Imre: — Az új te­mető helyét Balatonendréd térségében jelölték ki, A miniszteri uirrí az avarkori sírok miatt múemiékvedel- mi szempontból átmeneti­leg védetté nyilvánította a területet. A helyi tanács a múlt év végén es ez év elején is kérelemmel fordult a minisztériumhoz, hogy a terület egy részét igénybe vehesse; erre még nem ka­pott választ. A rendezési terv felülvizsgálata folya­matban van, szóba jöhet újabb temető kijelölése is. 1918-bain jelent meg a Madártani Intézet évkönyvé­nek mellékleteként Schenk Jakab híres tanulmánya A kócsag hajdani és jelenlegi íészkelötelepei Magyaror­szágom címmel. Schenk e legszebb, legértékesebb gémíéléről írva kifejti, hogy hazánkban ez a madár gya­korlatilag elveszítette fész- kelőheiyedt. a vízrendezés következtében. Pusztul, rom­lik a magyarországi kócsag- állomány. Igen súlyos volt a helyzet a kis-balatomi kócsagtele­pen. A Nagyberekben fész­kelőkkel együtt száz párra becsülték a nagykócsagok számát 1886-ban. öt év múl­va a Budapesten tartott II. nemzetközi madártani kong­resszus vendégei ellátogat­tak a Kis-Balatomra. Az ott költő gemtelep lakói — köz­tük a nagykócsagok — való­sággal lenyűgözték a láto­gatókat. Hazatérve lelkes cikkekben számoltak be. a látottakról, sokam a követ- kéző évben is visszatértek. Négy -év múlva, 1895-ben csaknem megpecsételődött a telep sorsa. Hatalmas jég­zajlás volt a tájon, s ez letarolta az avas (az előző évről maradt, többnyire sza­Vélt és való tüzek 1981. április 7-én délután, két óra őt' perc tiz másod­perckor — szokatlan idő­pontban — szólalt meg a nagyatádi tűzoltóság és az Adria kőolajvezeték berzen- cei szivattyúállomása i között közvetlen Kapcsolatot biztosí­tó vonal telefonja. Az ügye­letes diszpécser, Berenyi Jó­zsef közleménye rövid volt; „Meggyulladt a tűzveszélyes folyadék!” A nagyatádi laktanya hét­köznapi csendjét csengöszó törte meg, s néhány másod­perc múlva már két gépjár­műfecskendő, kilenc tűzoltó robogott a csurgói út felé. A szokásos kék fény és a sziré­naszó azonban ezúttal elma­radt. Berényi József hírének utolsó sora ugyanis így hang­zott: „A riasztás gyakorlatjel- legű.” Mindezek ellenére minden úgy történt, mintha valóságos lett volna. A GOV berzencei telépén tanúi voltunk a „riasztás­nak”. Szabó József alezredes­sel és Oh József főhadnagy- gyai együtt ültünk a rádió mellett. Előbb a nagyatádi ügyeletes jelentkezett: jelen­tette a megyei központnak a fejleményeket, majd a me­gyei ügyeletes utasításait hallgattuk.. Az eshetőségekre« kidolgozott tervek alapján Nagykanizsáról, Marcaliból, Barcsról indultak újabb egy ségek ... Két óra huszonnyolc perc­kor a GOV berzencei állomá­sának kapujában feltűnnek a ráz) nádat. S bár visszaér­kezett sok kócsag, feszkelesi alkalom híján csak hét pár telepedett meg, a többi vég­leg elköltözött. 1934-ben a magyar par­lament elfogadja az új ter­mészetvédelmi törvényt, Ka- án Károly előterjesztésében. Több hasznos gyakorlati in­tézkedést is hoznak. Ezután számos madár, főleg a ra­gadozók csak minisztériumi. engedéllyel ejthetők el, niás fajok védelmi idejét kiter­jesztik. Tilos a lelövése va­lamennyi . énekes madárnak. S kócsag, kanalasgém, üstó- kösgém, batla, gólyatöcs, gu­lipán, nagy goda, bíbic is e kategóriába tartozik. (A nagy- és a kiskócsagot már az 1912-es körrendelet is vé­delem alá helyezte mint „természeti ritkaságot”. Ezt a kifejezést ekkor használta elöszöi- a magyar törvényho­zás.) Schenk Jakab elégedett lehetett, a harc nem volt hiábavaló. Vagy mégsem? Kétségtelenül örült a siker­nek, mégis így summázza a történtekek: a rendelet „sok kívánnivalót hagy hátra ah­hoz képest, amit intézetünk a modem madárvédelemtől var.” nagyatádi tűzoltók. Oh fő­hadnagy papírlapot nyújtott át az elsőként érkező tűzoltók parancsnokának, Horváth Jó­zsef törzsőrmesternek. . Esze­rint két szivattyú „meghibá­sodása” miatt szétfolyt az olaj, száz négyzetméteren „ég” a fekete folyadék ... A tűzoltásvezető intézkedik. Tömlőket szerelnek, szem­revételezik a terepei. Menet közben „kiderül”: a helybe­liek a nagy hőség miatt nem láthattak hozzá a lángok me gf ékezéséh ez. Apró hasábrádiók recseg­nek; utasításak szállnak az éterben. Percek, másodpercek múlnak. Újabb tűzoltóautók tűnnek föl. Előbb a kani­zsaiak érkeznek három fecs­kendővel, majd a marcaliak. Megy minden, mint a karika- csapás, és ekkor ... Leginkább az:t várta, hogy a Kis-Balaton időközben megindult lecsapolasát a kormány megállítsa. Már 1921-ben élesen ■ fölemelte szavát: „A legnagyobb veszedelem nem a kócsagpusztítók ha­da, hanem a Kisbalaton fe­nyegető lecsapolása. Az in­tézet minden követ meg fog mozdítani, hogy a kócsagok utolsó hazai mentsvárát ' a maga ősi eredetiségében, mint természeti emléket, fönntartsa. A tervezet sze­rint 16 000 kátasztrális hold lecsapólósáról .van szó; ezt természetesen nem igényel­jük. legföljebb azt a 3—4000 holdat, amely fészkelő és megfelelő táplálkozási terü­letet biztosít a kócsag mel­lett’ a' Kisbalatont benépe­sítő, még meglévő legna­gyobb gémtelepünknek is.” Schenk fölszólalása elle­nére mind több hír szivár­gott ki a közelgő lecsapo- lásról, s a terület leendő mezőgazdasági hasznosítá­sáról. Lovassy Sándor nyu­galmazott akadémiai igazga­tó is fölszólalt a terv ellen Keszthelyen. „Az Ecsedi-láp lecsapolá- sával — figyelmeztetett — a Kis-Balatonnak olyan ren­deltetése lett, mint az ame­rikai Nemzeti Parknak. Egy természeti kinccsel szegé­nyebbek lennénk, ha eltűn­ne a Kis-Balaton madárvi­lága. Különben is a lecsa- polás olyan óriási pénzbe kerülne, hogy az erre fordí­tott összeg nem állna arány­ban a lecsapolás után hasz­nálható termőföld értékének hasznával” — találja teli­be Lovassy a terv gyenge pontját. Ekkor a vélt tűz oltói valódi tűzről kapnak hírt. A nagy­atádi hírközpot rádión tu­datja: bege.su es Somogyszob kozott, a vasút mellett nagy kiterjedésű erdőtüzet észlel­tek. Szabó alezredes, a váro­si és járási parancsnok dönt; a nagyatádiak villámgyor­san összeszerelik fölszerelé­süket, megszólalnak a sziré­nák, fölvillan a kék fény. Most valóban rohanni kell! A gyakorlatot befejezik. A barcsiak épp akkor érkez­nek __ A parancsnoki Lada für­gébb, mint a fecskendős ko­csik. Egyszerre ér ke zűr.<. a jelzett térségbe. Tüzet kere­sünk! Sehol nincs füst, sehol nincsenék lángok. Rossz tré­fa lenne? Csakhamar kide­rül: nem. Gerhart Tibor, a segesdi termelőszövetkezet erdészeti ágazatvezetője es munkatársa, Mándo József két megyei kollégájával, er- dtjjáráson volt s nem sokkal két óra után a vasútvonal mellett két-három méteres lángokat látott A gépkocsi­vezetőt azonnal telefonálni küldték. Gerhárt Tibor meg­állította a Somogyszobra tar­tó vonatot is: „Telefonáljanak, a tűzoltókért!” A téesz dolgozói közül hú­szán lapattal, ásóval föl­fegyverkezve indultak a lán­goló erdőhöz. Helytállásuk­nak köszönhető, hogy mire az állami egységekkel megérkez- ■tünk, már nem volt mit ten­ni, csupán néhány helyen égett az avar. Számottevő kárról ezúttal nem kell beszélnünk. De mi történik akkor, ha ... A tűzgyújtási tilalom elle­nere hazafelé is hol itt, hol ott láttunk füstölgő halmo­kat. Mikor szólal meg újra a riasztócsengő? Nagy Jenő A figyelmeztető hangok ellenére egyre erőteljesebbek lettek a társulat alakításá­nak előkészületei. A Zala Vízlecsapoló Társulat — mint már említettük — a múlt század vége óta figyel­mét a kis-balatoni vizek já­rására irányította. Emberei hiába erősítették a töltése­ket és kotorták a Zala med­rét, a víz nem tudott le­vonulni zavartalanul. Még mindig hiányzott a .Zalának megfelelő meőer, a folyó gyakran kilépett ősi ágyából, 18 000 kát. hojdnyi összefüg­gő sík területet öntve el. Mi lesz a töméntelen pénzzel, amit a birtokosok a szabá­lyozásba fektettek? Haszon­vételeiket háborítatlanul akarták elvezni. Divatos elméletek (vagy inkább csak frazeológiák) is munkálkodhattak a társula­tot szervezők fejében. A kor szellemiségét pontosan kifejezni a húszas-harmin­cas évek vízügyi munkála­tainak irányát meghatározó koncepció „elvi” indoklása. „A vízgazdálkodás terén szolgáltatta a magyar faj. kulturértékének legfonto­sabb bizonyítékát, mert sem a fegyveres honfoglalás, sem más történelmi tény nem oly meggyőző bizonyítékai a magyar faj ezer év óta bir­tokolt területhez való jogá­nak, mint az a munka, amely a Kárpátok , övezte Duna—Tisza-medencében 6,5 millió kát. hold vízjárta te­rületen ármentesítések és lecsapolások segélyével vi­rágzó kultúrát tudott terem­teni.” (Folytatjuk.) CSUPOR TIBOR KIS-BALATON! BARANGOLÁS

Next

/
Thumbnails
Contents