Somogyi Néplap, 1982. március (38. évfolyam, 51-76. szám)
1982-03-13 / 61. szám
Solohov, a novellista Mihail Alekszandrovics o Wmwt, * novellistát alig ismertük * Kisprózája, néhány remeke természetesen élt a köztudatban — magyarul is megjelent, film is készült belőlük —, mégis inkább a Csendes Don, a Feltört ugar, az Emberi sors, a Hazáért harcoltak írójaként tartottuk számon. Hogy milyen novellista volt a Nobel-díjas regényíró ifjúkorában, arról most kapunk meggyőző képet a Magvető kiadó jóvoltából, mely a népszerű ra-re sorozatban tette közzé tizenegy elbeszélését. Mint a régebbről ismertek — köztük A a anyajegy, A Sibalok magzatja. A nagy családit ember — ez a tizenegy rövid prózai írás is a történelemfordító időszak falusi hatását mutatja be drámai történései epizódjaival. A vjo- senszkajái kozákvidék — So- lohov kedves helyszíne írásaiban.— falvai adnak keretet ezekhez a történetekhez, melyekben apa és fiú, testvérek, rokonok kerülnek szembe egymással. Gyöt- relmes vajúdás ez: új hatalom születik, a kozákok pedig a régi hű és kivételezett sorsú katonái voltak... Az első rövidlélegzetű írásban, Az élelmezési biztos címűben az elkergetett fiú kerül - szembe apjával, amikor begyűjtési biztosként visszave- zénylik szülőfalujába. Ez még eléggé zilált, szerkesztésében sein túl jól sikerült elbeszélés. A befejezés« ' is híjával van az eredetiségnek : a menekülő fiú egy „megfagyott gyermek" miatt lesz az ellenség :s áldo/.ala. A dinnyecsósz című írás ugyanezt a témát variálja: apa és fiú kerül szembe ebben is. Solohov kisprózájában általában az apa a régi rend képviselője — tehát fehér —, a fiú (rendszerint a család Benjáminja) az újé. A dinnyecsősz talán azért is sikerültebb az előző írásnál, mert itt szemszöget vált a szerző; a legkisebb, cselekvésre még nem érett fiú nézőpontjából láttatja a történteket. A fivér a vörösökhöz szökik, majd sebesülten a legkisebb fiú csőszkunyhójában lel menedéket. Az apa felbukkanása természetesen a kikerülhetetlen tragédiát jelenti. Nem Solohov, hanem a radikális történelmi változás „termelte ki” ezeket a véres konflik- lushelyzeteket. A kis kötetben talán _az ö rvény főhőse, Pahomics az egyetlen apa, aki fiával szemben az új hatalmat igenli. A tiszti előremeneKiválók és nívódíjra érdemesek Eroberi kapcsolatok — közösség és egyén címmel ma és "holnap Kaposvár ad otthont a klubvezetők második regionális tanácskozásának: A vendégvárás is a munka jegyében telt el: a megye- szek helyen tegnap tartották a somogyi klubvezetők idei találkozóját. A KiUián György Ifjúsági és Úttörő Művelődési Központban délelőtt Fenyő István, a megyei pártbizottság munkatársa tartott előadást a társadalomszerkezet és az életmód változásáról, majd Köves Sándortól, az Országos Ifjúsági. Klubtanács ügyvezető titkárától hallhattunk a klubm-ozgalom megújulását jelző tendenciákról. Délwtán szekcióülésekkel folytatódott a találkozó; tapasztalatait Király Zoltán, a megyei művelődési központ igazgatója és helyettese, Szabados Péter összegezte. A faluéi ifjúsági klubok ver.e- Icü arról beszéltek, hogy köNagydijas hanglemezek A francia kulturális miniszter adta át a párizsi kongresszusi palotában a Charles Cros Hanglemezaika- démia nemzetközi nagydíjait.' A zsűri a tavaly világszerte megjelentetett 3000 komoly zenei hanglemez közül a legkiválóbbakat jutalmazta. A Hungaroton két lemeze is nagydíjat nyert: a Bartók Béla teljes hangarchívumát tartalmazó három alfoum, valamint Kodály Zoltán Felszállott a páva, illetve Galántai és marosszé- ká táncok című műve, amelyet • Budapesti Szimfonikus Zenekar tolmácsol, T ’•<*’ , Gyuijü vezényletével. zösségeik nem lehetnek jártak, hiszen egész településük közművelödeseböl kell részt vállalniuk, valamennyi réteg és korosztály igényeit figyelembe kell venniük a programok összeállításánál. Ehhez viszont segítséget kérnek. Több naűsor- és előadásajánlatra volna szükség — és olcsóbb rendezvényekre. Hasonlókról beszéltek a városi, üzemi és diákklubok vezetői. Tőlük hallottuk, hogy a könyvtárakban működő klubok anyagi lehetőségei túlságosan is szűkösek — bár akad jó példa is. És még valami: a járási és városi klubtanácsok tagjai többet járhatnának a területükön, hogy mindenhová eljuthassanak a hasznos ötletek, módszerek. Azt mondták, nem ártana, ha több klubtalálkozót is tartanának. Erre válaszolta Horgos Klára. a megyei klubtanács titkára, hogy módszer lehet a „mód- szerkereséshez” egymás meghívása is. A kulcsok tehát megvannak a klubokhoz, csupán ki kell nyitni az ajtókat .., A tegnapi találkozó kedves eseménye volt a kiváló ifjúsági klub címek átadása. A tanúsítványául szolgáló okleveleket Banka Margit, a megyei KISZ-bizottság titkára nyújtotta át. Kiváló ifjúsági klub lett a SZÜV kaposvári és a Fiatal Utazók Klubja, a menyei Mezőgép közössége, a potunyi nemzetiségi klub, a nagy- atád—bodvicai klubkönyvtár, az ádándi szakmunkásképző közössége, a siófoki SZOT-üdiilőklub, valamint a gyótapusztai fiatalok otthona. Tizenketten dicsérő oklevelet kaptak a megyei klubtanácstól. A lengyeltóti es a nagyloldipusztai ifjúsági klubot nivódijra terjesztették föl. könyvespolc Búcsú a putritól „Féltem, hogy rájuk dől..." télért Mihail fiú feláldozza testvéreit, családját, E „vérrel írt” kis remekeknél is erősebb hatást gyakoroltak rám azok az írások, melyekben megszólal a jellegzetes, mélyen népi humor. Így abban a novellában is, melynek címe: A Doni Élelmezési Bizottságról és Ptyicin elvtársnak, a Doni Élelmezési Bizottság helyi biztosának kalandjairól. A „madár- nevű” főhős Ptyicin kemény legény, előtte nem marad nyitott hombárajtó, ha begyűjteni indul. Solohov erősen ironikus, ám szeretetteljes humorát Makai Imre tolmácsolja leghitelesebben. Gyönyörűség a Makai-fordí- tásokat olvasni. Elet van minden mondatukban, és talán nem tévedek, ha azt mondom: Makai Imre legalább úgy ismeri a természetet, mint Solohov. ű fordította A köztársaság forradalmi katonai tanácsának elnöke című novellát is, melyben egy apró falu önálló köztársaságnak deklarálja magát, hogy egységesen vegye fel a harcot a környék fehérré lett falvaival. S itt jelentkezik a kötetben először Solohov kritikai szemlélete: a helytálló kozákfalu „köztársasági elnökét” szigorúan felelősségre vonják az elhajlásért. .. Solohovnál az asszonyok is eleven, íróilag tökéletesen kimunkált szereplők; gondoljunk csak a Csendes Don Akszinyájára vagy a Melje- hov család nőtagjaira! Itt Lüszisztrátéként lázadnak a férji zsarnokság ellen. A Kolcsaknak csúfolt Fedot indul kiengesztelésükre, de kegyetlenül elpáholják. Mi váltja ki a tettet? Egyetlen ismeretlen szó, az amnesztia, melyet a „helyi Kolcsak” ígér az öntudatra ébredt asz- szonyoknak. Anyiszim felesége esik neki; „Világéletünkben mindig csúfot űztetek belőlünk, vertetek, szidtatok bennünket, mint a barmokat, és még most is ilyeneket mersz mondani?! No megállj! Te vagy amnesztia. mi becsületes ássMonyok vagyunk!” íme, a soén- hovi humor egy szikrái».., A Feregrágáe című írásában újra a számító; régihez húzó apa e* az újért lobogó fiú konfliktusához tér visa- sza az iró. A cimadó Azúrkék pusztában egy szolga kozák meséli el a véres eseményeket, családja pusztulását azok kezétől, akiket egy életen át hűséggel szolgait. Sotohor a témakörön a Közös nyehv című novellával lép túL Ebben a front két oldalán egymással harcoló orosz és osztrák katonák ba- rátkozásáról ír — mintha a mi Móricz un k egyik írása volna ez a rövid novella! —, és arról a felismerésről, hogy nem a* ó háborújuk ez. Olyan könyvet ajánlok, n*eiy ajándék sa olvasónak. Keit göcsörlüs akác között zsinór feszül, rajta patyolat - tisztára mosott ruhákat lenget a szél. Vízmosta mélyedés, benne két putri, vagy ahogyan a ha vataios iratok minősülik: kunyhó. Közülük az egyikben meg laknak. Ennek „műszaka léírása”:.alap- területe kb. két négyzetméter, magassága két méter, padozata döngölt agyag, tetőzete lécekre fektetett lemez és műanyag fólia, oldalfala deszkára tapasztott sár és — külső borításként — fémlemez; a külvilágra az ajtónyílás ad kitekintést. Helyszín: Marcali, Vörösmarty utca 40.; a lakók: Orsós Flóra és élettárba, Bogdán László, hat kiskorú gyermekkel. Közülük a legkisebb harmadik évében jár. Az apa a Somogy megyei Gabonaforgalma és Malomipari Vállalat marcali telepén dolgozik raktári munkásként 1977 óta, 34 éve». Az anya háztartásbeli; öt gyermeke rendszeresen jár iskolába, illetve óvodába. Ók Marcali egyeld** és egybe* utolsó putriinké cigánycsaládja. A városi tanács végrehajtó bbwbtsága az er. év február 17-én tartott ülésen úgy döntött, hogy megfelelő körülmények közé helyezi a nyolctagú családot, s erre a célra kijelölt egy üresen álló két- szobarkonyhás, előszobával es kamrával rendelkező lakást a gombai vároarészben. A határozat hetekkel ezelőtt született, a laka« wtr óta várja Bogdánokat. • * ♦ Árvái Zoitan vb-tátfcar; — Benyújtották a kakaskor el - műket, fölvettük őket a kiutalási jegyzékre. A fölkínált új otthon nem összkomfortos ugyan, de osszehasonjuthatat- lanust jobb a mostaninál. A városban es az ide tartozó városkörnyéki községekben összesen 741 cigány éL, közülük legtöbben — háromszázliűrmincheten — Marcaliban laknak. Nő az állandó munkaviszonnyal rendelkezők száma. Lakásviszonyaikkal Kapcsolatos alapvető gondjaik megszűntek azáltal, nagy a cigánytelepeket felszámoltuk; a területen mindössze egy család lakik még kunyhóban. Bogdán László és élettársa, Orsós Flóra, meg hat gyermekük. Ez a putri tizenegy éve hajléka a családnak. Nem mosta el a víz, nem döntötte halomra a szél, nem toppantotta össze a hó — dicséri is , Flóra, egekig magasztalja a „házukat”. — Jó volt nekünk eddig, jó lesz ezután is itt. Hogy a Laci menni akar? Hát csak menjen, én a gyerekekkel maradok. Megszokták, hogy innen járnak iskolába, óvodába, meg aztán itt laknak a szüleim is. Az utolsó szavak igazolásául megjelenik a putrinál Flóra édesanyja. Somogyi Magdolnával, a városi, ta- náos-vb igazgatási • osztályának munkatársával együtt keressük a választ a kérdésre: miként lehetne oldani ezt a makacs kötődési.. A családnak mindenkeppen jobb lenne az új helyen, minden szempont az elköltözés mellett szói Flóré azonban köti az ebet a karóhoz! A szülök, a közvetlen rokonok pedig épp arra adtaik példát, hogy búcsút lehet — sőt kell! — inteni a putrinak. — Az uram is a ga bona - forgalmi vállalatnál .dolgozik, tíz evvel ezelőtt kölcsönt kapott a lakásépítésre, abból est na Hűk ezt a házat itt — mutatja Orsósáé a putritól kőhajításnyira emelkedő szép, nagy asaiadi házat, Ebbe a béglaépíttnénybe meg a legnagyobb télben sem fogadták be a lányukat, unokáikat a szomszédon tákolmánytól. (Később a férj. Orsós György ezt így indokolta: „Vagyunk n»i ott épp elegen, meg aztán nekik is megvan » Maguké, éljenek abban. Igaa, leltem, hogy rájuk dől, de a», ott az Övék . . .”), , J Ügy köszönünk el, Hogy Flóra kijelenti: jól éra magát ott, ahol van, neki rag a gyerekeknek ez a putri jelenti az otthont. Ele társat a GMV-teJepe*i keressük. A telepvezetőtől megtudjuk, hogy Bogdán László közepes munkaerőnek számít, s olykor félév is eltelik, hogy i gazolatlanuL hiányozna a munkahelyéről. Segédmunkásként dolgozik • szállításnál, fegyelemsértést ( eddig egyszer követett «1: munkaidő alatt italozott. (Egyébként ta volmar adási szándékát, ha az indokolt, méltányolják a munkahelyen : előfordult például, hogy az apósával hársfavirágot szedett, erre a néhány napra fizetés nélküli szabadságot kapott.) Most hiába keressük, csak az apósával, Orsós György- gyel válthatunk szót. Ugyanott dolgozik, ahol Bogdán László. s rendesen lörluuáá munkabéréből a lakasépiitée- sel kapcsolatos tartozását — Mondtam már Etáéinak. meg Lacinak, hegy építsenek rendes házat, esi v segítenék nekik, . és akkor nekik is lehetne olyan otthonuk, mint nékem. ,De : ahhoz hely kellene, meg anyag.. . — Meg sok műnk», ém pénz. Viszont, ott van most a felajánlott lakás, igazi otthont teremthetnének benne, csak be kellene költözniük. Miért nem biztatja őket? — Nem parancsolhatok nekik Meg aztán jobb nekik, lka. mi ts ott vagyunk a közelükben, Mert ha valami ba] támad közöttük, csak hozzánk szaladhat a lányom. Nem igaz? Orsós György nyakas «saber. de most ügy tetszik, hajlik a jó szóra. Belátja, hogy tálán épp ez az oktalan gyámkodás tartja viasaa Ftóráékat attól, hogy a lakáskulcsért jelentkezzenek a tanácsnál tgéri, beszél Telük, de főként a lányával, a igyekezik jobb belátásra birrs. Közben szaporán tor® a homlokát,. Tiszteletadásra készül hazánk A Kodály-en üJékbízottság felhívása Kodály Zotten »BÜtetéaé- nek 100. évfordulója alkalmából — a közelgő centenáriumi esemény sorozat előtt — felhívásit tett közzé a Kodály-emlékbizottsag. Az ünnepi megemlékezések, rendezvények összehangolásával foglalkozó testület az egyetemes zeneművészet és a magyar kultúra kimagasló alakja iránti méltó tiszteletadásra, a kodályi életmű alkotó hasznosításéra, gondozására hívja föl a közvéleményt. A dokumentum szövege « következő: Ez év december 16-án ünnepeljük Kodály Zoltán születésének századik évfordulóját Alkotói és emberi nagysága előtti tiszteletadásra készül hazánk és a nagyvilág. Emlékezzünk rá mindenekelőtt, mint a XX. századi zene történetének kimagasló egyéniségére, aki Bartók Bélával együtt megteremtette és nemzetközi rangra emelte az új magyar zenei! Alkotásai a hangversenyek immár klasszikus darabjai a világ mir tóén fáján. Kodály műwesyete »»ért válhatott az egész emberiség egyetemes kincsévé, mert saját népe ért kora •gazságait fejezte ki egyéni módon. A század elején s a két világháború közt egy pusztulásra iáéit társadalom legjobbjainak gondolat- és érzésvilágát öntötte zenébe. Már 1905-ben fölismerte a magyar népdal kettős arcát: hagyományőrző s egyben jövőt építő szerepét. Ezért vált egész életművének alapjává, gerincévé népzenekutató tevékenység. Az évforduló arra in kötelez bennünket, hogy jobban megismerjük, s a maga teljességében értékeljük sokrétű munkásságát. A művészetek tör ténetében ritka az ilyen — összetettségében is egy tömbből faragott — életmű. Egységét nem csupán Kodály szintézist teremtő ereje, rendkívüli műveltsége, széles látóköre biztosította. hanem mindenekelőtt elhivatottsága, népe wárnti tOoSteáeBfettaegc. Es mert gondolkodásától idegen volt « szűkkeblű nacionalizmus, a kicsinyes provincializmus, eszmei világ- seaihe egyre jobban terjednek napjainkban is. Ünnepeljük ezért seufeáé- sének századik, évfordulóján a kuhtttraszervezó, közösségformáló művészt is Kodályban, aki küldetésének tekintette, hogy hazájában minél nagyobb tábort teremtsen. esz értékes művészetnek, a világban pedig minél több hívet szerezzen a magyar kultúrának. Vállaljuk fenntartás nélkül meggyőződését, hogy „a zene az élet szépségét, s ami benne érték, azt mind meg- hatványozza”, mert igaz, hogy „zene né#cül iMnosen teljes ember.” Ünnepeljük hát ser. évfordulót azzal a felelősséggel, ami őt mindvégig áthatotta, mert így szolgálhatjuk legjobban törekvéseinek megvalósulását: hazánk javai, s „az emberiség hőn óhajta:t testvérré válásai". Dr. Sch um an Tamás, a városi tanács-vb szervezési és jogi osztályának vezetője; — A vb határozat« alapjain *■>- ciologiai felmerést keU loe- sziteni Marcali valamennyi c igán y hutosarol. EneAné- nyekérvt megalapozott »seretekre támaszkodhatunk, nemcsak a hozzánk értoenS kérések , panaszok lesznek az irányadók. A rossz állapotban levő lakásokra kóműre- seitnlckel tó javíttathatjuk, a legjobb helyre irányíthatjuk a fehl iáin lőtt társadalmi segítséget, a szociaiáet» brigádok vállalásait... Az utolsó putritekők IMy- zetértékelésével mindenesetre nem vártak »zocjogräfüasi elemzésére, s az intézkedés sem késett. Bogdán László a müft ML csütörtökjén átvette a kijelölt lakás kulcsát. Hern csv Feme Kulcsok a klubokhoz
