Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)
1982-02-13 / 37. szám
IPARiRÉYÍTA'S - KORSZERŰBBEK Interjú Méhes Lajossal Gazdasági fejlődésünk intenzív szakasza, a magasabb követelményeket állító világgazdasági Változások és az ezekhez való rugalmas alkalmazkodás a gazdaság- irányításban is a feladatokhoz jobban igazodó, összehangoltan működő szervezetek kialakítását tette szükségessé. A korszerűsítés egyik jelentős lépése volt három minisztérium egységes szervezetbe való összevonása, az Ipari Minisztérium létrehozása. Méhes Lajos, az MSZMP Politikai bizottságának tagja, ipari miniszter az egységes iparirányítási szervezet működéséről, az eredményekről és a feladatokról adott interjút a Magyar Távirati Iroda munkatársának.- Hogyan érvényesültek a gyakorlatison az egységes iparirányítás elvei, e rövid idő alatt mik a tapasztalatok? — A gazdasági életben ritkán lehet olyan sarkalatos fordulatokat elérni, hogy adott pillanattól kezdve minden egészen másképp történjék, mint ahogy korábban volt. A minisztérium egyesztendős gyakorlati ipar- irányítási tevékenységében is megmutatkozott még a kettősség: az új elveken alapúié új munkastílust a régi gmwcorlat továbbélése, folyamatos változtatása, egyes elemek elhagyása, mások erősítése mellett kellett -bevezetni. „Örökölt” feladatot, folyamatos munkát jelentett az előző évek során kialakult vállalati veszteségek és alaphiányok rendezése is. Arra törekedtünk, hogy a vállalatok saját erejükből oldják meg — a költségvetés kímélésével — a pénzügyi rendezést, s ez ne okozzon taadokolatlanul előnyös vagy hátrányos helyzetet egyetlen vállalat számára sem. Azonos elvek szerint értékeljük már a vállalatok 1981. évi gazdálkodását, a kollektívák és a vezetők munkáját, ezt elősegítette a fefcögyeieti ellenőrzési rendszer egységesítése is. Az Ipari Minisztérium létrehozásával kialakított egysége* elvek alapján lehetővé vált több, gazdaságpolitikai céljainkat szolgáló akció megindítása például a nem rubelelszámolású export növelésére és az import ésszerű csökkentésére vagy a kihasználatlan kapacitások hasznosítására. Megítélésem szerint e területen minden eddiginél jobban sikerült a vállalatok aktivizálása, az érdekek egyeztetése. Azonos elvek szerint jártunk el emellett egyebek közt a vállalati bérpreferencia-kérel- mek elbírálásakor, ami ugyancsak kifejezi törekvésünket a felügyeletünk alá tartozó ipar iránti követelmények egységesítésére. Az elmúlt hónapokban sok vállalatnak kellett rádöbbennie, hogy az önállóság a vezetésben, a gazdálkodásban, a koncepcióalkotásban ma már nemcsak lehetőség, hanem kényszer is. Az irányítás korszerűsítésének hatását sokféle módon lehet lemérni. Azt nem állítom, hogy minden tekintetben elégedettek lehetünk, de a megnövekedett felelősségben, az önálló kezdeményezések kibontakozásában kétségtelenül megélénkültek a kedvező folyamatok. Összegezve: nagyon sokféle tapasztalat támasztja alá, hogy az iparirányítás átszervezése, korszerűsítése feltétlenül, szükséges lépés volt. — Milyen elképzelésekéi alakítottak ki az ipar struktúrájának változtatására, hatékonyságának növelésére? — Az ipar szerkezetének egységes elvek szerinti alakításában mindenekelőtt az a szándék vezet bennünket, hogy az iparvállalatok nagyobb arányban járuljanak hozzá a népgazdaság egyensúlyának helyreállításához, a nemzeti jövedelem termeléséhez. Nem kevésbé fontos, hogy jelentősen javuljon a termelés gazdaságossága. E törekvéseink természetesen elsősorban a hosszú távú fejlesztésekben juthatnak érvényre. A minisztérium megalakítása idején a VI. ötéves tervet már jóváhagyták, az ipar fejlődésének fő irányait a következő évre már rögzítették. Erre a középtávú tervidőszakra vonatkozóan elsősorban az adott kereteknek a hazai és külföldi gazdasági helyzet változásainak megfelelő kitöltése, a körülményekhez való alakítása lehet a célunk. A hosszú távú‘iparpolitikai koncepció kialakítására a részmunkálatok még a különálló ágazati minisztériumokban megkezdődtek, de a múlt esztendőben — az ipari minisztérium megalakulása után — erőteljesebb ösztönzést kaptak. E .részmunkálatok átfogó és összefüggő rendszerré formálása — az egész ipart magába foglaló fejlesztési célok, irányok meghatározása, az iparirányítás módszereinek, szervezetének korszerűsítése és a kiemelt, hosszú távú tervcélok, koncepciók kidolgozása — jelenlegi legfontosabb feladatunk. Az ipar 13 területének hosszú távú fejlesztési koncepciótervezetén több száz szakember dolgozik; ezek a koncepciók 1990-ig, illetve az alapanyagiparban és az energetikában 2000-ig érvényesek. Az iparszerkezet fejlesztése szempontjából nagyon fontos a háttéripar fejlesztése; ennek rövid távú intézkedései után már a nagyobb időtávú program kidolgozását készítjük elő. Az ipar szerkezetének módosítását egyes nagyberuházások megvalósítása is szolgálja, például a paksi atomerőmű.- Melyek az ipar ide« lő feladatai; a vállalati tervek hogyan kapcsolódnak a népgazdasági elképzelésekhez? — 1981 -be* lassú föllendülés indult meg az ipari termelésben, s ez várhatóan folytatódik az idén is. Az iparra háruló legfontosabb feladat: az eddigieknél jobban hozzájárulni a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javításához. A vállalatok többsége a népgazdasági tervekkel összhangban álló feladatokat tűzött maga elé. az ipar fejlődése tehát társadalmi céljainkkal egyezően folytatódik. Két területen azonban — a létszám és a beruházások tervezésében — a minisztérium megítélése szerint a vállalatok a reálisnál kedvezőbbnek értékelik lehetőségeiket, pedig tudomásul kell venniük, hogy a gazdasági fejlődés intenzív szakaszában — s ez nemcsak nálunk, hanem szerte a világon így van — csökken az iparban foglal' koztatottak száma. A vállalatok beruházási szándékai 12—14 milliárd forinttal haladják meg a népgazdasági terv előirányzatát Szinte bizonyos, hogy ehhez elegendő fejlesztési alappal nem rendelkeznek. Azt ajánlottuk a vállalatoknak: vizsgálják felül elképzeléseiket,- Hogyan látja a nagy- vállalatok és a kibontakozó kisvállalkozások kapcsolatainak, együttműködésének lehetőségeit? — Az Ipari Minisztérium támogatja az új típusú, a kisüzemi termelés és a kiegészítő tevékenységek fejlődését elősegítő kisszervezetek létrejöttét, egymásra épülését. E kisszervezetek azonban nem pótolják a szocialista gazdaságban alapvető szerepet betöltő nagyüzemek funkcióit, de jól kiegészíthetik; épp ezért a nagyüzemek igen sok területen és sokféle módon lehetnek a kisvállalkozások kezdeményezői, segítői. Ezt a lehetőséget a vállalatoknak feltétlenül ki kell használniuk. Azt kell vizsgálniuk, hogyan fordíthatják sa•t hasznukra az új lehetőségeket.- A magyar ipar hogyan kapcsolódhat be eredményesebben a nemzetközi munkamegosztásba; mely terüie- ken bővítheti gyorsabban kooperációs kapcsolatait a KGST-országokkal ? — A jövőben elsősorban a jól bevált kapcsolatokat kell i továbbíejlesztenünk, például a gépiparban, a közúti jármüvek. szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, műszerek és automatika elemek, élelmiszeripari gépek gyártásában. A vegyiparban a gyógyszer-, a petrolkémia-, a vegyiszálgyártás és az agrokémia területén szándékuk az együttműködés fokozása, de tervezzük a kohászati termékcsere választékának bővítését. Továbbfejlesztjük kapcsolatainkat a timföld— alumínium-egyezmény alapján, és az energiaszállításokban is. A magyar iparnak az az érdeke, hogy elsősorban a viszonylag kevés anyagot és energiát, viszont nagy szellemi tartalmat és élőmunkát megtestesítő termékek gyártásában fejlessze kiemelten együttműködését a K G ST-orszagíIrkái. ’- Milyennek ítéli oi ipar tudományos-műszaki fejlesztési munkáját, milyen változtatásokat tart szükségesnek a későbbi gyorsabb ütemű fejlődéshez? Az Ipari Minisztérium a jelenlegi helyzet megváltoztatása érdekében megkezdte 16 kutató-fejlesztő intézetének gazdálkodási, szervezeti korszerűsítését, így ezek a vállalatok közös kutatóintézetévé, vállalati kutatóbázissá vagy fejlesztő vállalattá alakulnak. Lényegesen megváltozik tehát az irányítási, érdekeltségi és ösztönzési rendszer, előtérbe kerülnek a közvetlen gazdasági célú kutatások, valamint az ezekhez kapcsolódó fejlesztések. Kutatásfejlesztési tevékenységünknek az eddigieknél jobban kell szolgálnia a gazdaságosan előállítható, korszerű, piacképes termékek növekvő arányú gyártásának tudományos és technológián megalapozását. Irányítási munkánk és pénzügyi gazdálkodásunk legfontosabb feladata, hogy folyamatos ellenőrzéssel, a gazdasági folyamatokat és a piaci viszonyokat figyelemmel kísérve, a kutatás-fejlesztési tevékenységet csakis addig finanszírozzuk, amíg megvannak a várható kutatási eredmények gazdasági hasznosításának feltételei. Az ipar műszaki-tudományos tevékenységének fejlesztése várhatóan jelentősen javítja kutatóbázisaink eredményességét, ,a vállalatokkal való együttműködés megteremtésével pedig motorjaivá lesznek az ipar műszaki előrehaladásának. O. S. Sajtótájékoztatót tartót- ’ tak tegnap Dombóváron a vetőmag-vállalat dél-dunántúli központjában. A tanácskozást Szakái László, a területi központ igazgatója nyitotta meg, majd Reizinger József főmérnök számolt be a Somogyból, Tolnából, Baranyából egybegyűlteknek a tavaszi vetőmagellátásról. Elsőként a tavaszi kalászosok vetőmagjáról esett szó. A tavaszi árpánál területcsökkenéssel számolnak, a megyénkből érkezett igény ugyanis csupán 578 tonna — a tavalyi 865 tonnával szemben. Zabból 1112 tonnát kértek mostanáig a somogyiak. A tavalyinál 136.7 tonnával több vetőmagot igényeltek azonban a gazdaságok a konzervipari nö- I vényekből, s az előszállítások, a koraibb csává zások eredményeként néhány import vetőmag kivételével folyamatosan, szállítják is. Egyes takarmánynövényfajtákból pótigényléseket is ki tud elégíteni a vállalat, ám lucernából a korábbi évek gyenge vetőnaagterméoe Most fektetik a szennyvízcsatorna csöveit Csurgó központjában. A munkát — százötven négyzetméternyi szakaszon — a Délviép dolgozói végzik. Összhangban az adottságokkal Váncsa Jenő Somogybán — Tanácskozás a feladatokról Hagyomány már és a megye agrárágazata előtt álló feladatok elvégzéséhez szinte nélkülözhetetlen az a tárgyalás, melyet a Mezőgazda- sági és Élelmezésügyi Minisztérium, illetve a megye vezetői folytatnak. A tegnapi megbeszélésen a minisztérium vezető munkatársaival együtt részt vett Váncsa Jenő miniszter és Varga Pé- ter\ a megyei pártbizottság első titkára. Sugár Imre, a megyei tanács elnöke, továbbá az ágazat néhány megyei irányítója. A délelőtti feladategyeztető tárgyaláson Tóth Károly, a megyei tanács elnökhelyettese a lakosság 43 százalékát foglalkoztató ágazat általános jellemzése mellett elsősorban azokról a gondokról szólt, amelyeknek megszüntetéséhez támogatást vár Somogy. Az eszmecserén többek között szó esett az alacsony hatékonyságú szövetkezetek megerősítése érdekében végzett közös munka tapasztalatairól és a további feladatokról. A minisztérium képviselői közül többen is elismeréssel szóltak ártól oz évek óta tartó, következetek politikai és gazdasági munkáról, amelynek első eredményei már tapasztalhatóak a kedvezőtlen adottságú üzemek többségénél. Egyetértettek a megye és a főhatóság vezetői, hogy a Balatont veszélyeztető állattenyésztési telepek ügyét ebben a tervidőszakban rendezni kell, s ehhez áz anyagi feltételeket közösen teremtik elő. Elismeréssel szólt Váncsa Jenő a megye élelmiszeriparának tevékenységéről és egyetértett azzal a megyei igénynyel, hogy elengedhetetlen a Nagyatádi Konzervgyár korszerűsítése. Országos példának minősítette a Zöldért Zákányban létrehozott bur- gonyapépgyártó üzemét, s hangsúlyozta: ennek az eljárásnak az elterjesztését feltétlenül szorgalmazni kell. A számos, tegnap délelőtt megvitatott és tisztázott téma közül csupán néhányat idéztünk. Ahogy a megyei pártbizottság első titkára mondta, ez az eszmecsere, a minisztériummal váló szoros együttműködés nélkülözhetetlen és gyümölcsöző. A jogos kérdésekhez — figyelembe véve a lehetőségeket — a főhatóság megfelelő segítséget adott eddig is, és nem nélkülözhetjük ezt a támogatást a jövőben sem. Amiről délelőtt szűk vezetői körben szó volt, részben témája lett a délután sorra kerülő aktívaülésnek. Az agrárágazat vezetői, a társszervek képviselői, a járási, városi pártirányitók gyűltek össze a megyei tanács nagytermében, hogy áttekintsék az ágazat múlt évi gazdálkodásának tapasztalatait és szót váltsanak az idei legfontosabb tennivalókról. Tóth Károly vitaindítójában kedvező változásokról, olyan eredményekről adhatott számot, amelyekre még a múlt év második felében sem mertünk gondolni. Az ágazat termelése 5,3 százalékkal emelkedett, s így elérte a 17,8 milliárd forintot, ezen bélül a szövetkezetek történetük legnagyobb nyereségét produkálták, annak ellenére, hogy a búzatermés harminc százaléka kiesett. Köszönhető ez elsősorban annak, hogy az utóbbi években egyre több helyen alakítottak ki az adottságokhoz igazodó termelési szerkezetet. Ágazatonként értékelte az előadó a végzett munkát, kiemelte a gabonatermelés növelésének fontosságát, és utalt arra a délelőtti megállapodásra, hogy az üzemek a tavalyi szinten termelhetik a burgonyát, a felsőbb szervek gondoskodnak a biztonságos értékesítésről. Az állattenyésztés teljesítménye az előző évivel azonos, épp ezért fölhívta a figyelmet az eredmények dinamikusabb növelésének, a hatékonyság fokozásának fontosságára. — Az agrárágazat dolgozói bizonyították — mondta befejezésül, — hogy a nehezebb feltételek mellett is képesek feladataik teljesítésére. Bízom abban, hogy egy év múlva erről a helyről hasonló elismeréssel szólhatunk az ágazat munkájáról. — Eredményes és nagyon hasznos tárgyalást folytattunk délelőtt — mondta az aktíván Váncsa Jenő miniszter —, egy sor kérdést részletesen megvitattunk és megállapodtunk a következő időszak közös tennivalóiban. Beszéde további részében a miniszter értékelt^ az ágazat termelésének múlt évi tapasztalatait. A kiegyensúlyozott, jó színvonalú belső ellátásról szólva hangsúlyozta, hogy a minőség, az összetétel, a választék tekintetében még igen sok a tennivaló, éppúgy, mint annak érdekében, hogy a nehezedő külpiaci feltételek között megfeleljünk növekvő exportkötelességeinknek. Az országos tapasztalatokon túl külön foglalkozott a megye helyzetével, elismerésre méltónak tartva, hogy Somogy törekvései egybeesnek a népgazdaság igényeivel és messzemenően figyelembe veszik a sajátos adottságokat. Jóllehet az adottságok sok tekintetben rosszabbak az országos átlagnál, a hátrányok nem látszanak meg ennyire az eredményeken. Fölhívta a figyelmet arra is, hogy a megye mezőgazdasági területének 41 százalékát érintő, 17 aranykorona alatti üzemekre vonatkozó új szabályozás lehetőségeivel igyekezzenek minél jobban élni a nagyüzemek. Ebben a körben is — éppúgy, mint a gazdálkodás más területén — minden korábbinál fontosabb a megújhodás, a bátor kezdeményezés. A sok értékes tanácsot, útbaigazító javaslatot adó aktíván Sugár Imre mondott zárszót. V. M. SOMOGYI NÉPLAP Tájékoztató a vetömagellátásról miatt n mese ne k tóbbletkéezletek. Burgonyából 1930 tonna desireet és 1190 tonna magyar rózsa vetőgumót tároltatott a vállalat A vetőgu- mó átterelése eddig jónak mondható. Somogy a? előbbi fajtából 301 tonnát, az utóbbiból 60 tonnányit rendelt. Az áfész-ek igénye mindhárom megyében igen alacsony, pedig a burgonyánál nagyon fontos a felújítás, hiszen a két-három éves vetőgumó a nemesítetthez képest a legjobb esetben is csak félannyit terem. Megyénkből mindössze egyetlen áfész jelentette be igényét tíz tonnára. A tavaszi lakossági vetőmagellátás zavartalansága érdekében a vallalat már szeptemberben elkezdte a vetőmagvak csomagolását és októberben már megkezdődtek az előszállítások. A lakossági ellátás évről évre javuk az áfész-ek, zöldértek egyre többet rendelnek és a kiskereskedelmi bolthálózat is fejlődik. Már a mozgó ABC-k is árusítanak vetőmagot. A somogyi üzletek csaknem kétmillió tasakkal rendeltek mostanáig, ennek 80 százalékát már kiszállították, s március végére a pótigényeket is teljesítik. A későbbi vetésű tökön kívül • csak az import virágmagvak szállítása kérdéses, de március végéig azok is megérkeznek a boltokba. A hibridkukorica-ellátás színvonala is jobb lesz, mint tavaly volt. A múlt évi időjárás kedvezően befolyásolta a betakarítás, a feldolgozás ütemét és a csírázást. Az idén csak két hibridből — a Picneer hibrid 3722-ből és a JX SC 99 A-ból — van hiány, ezekből nem tudják a teljes mennyiséget biztosítani. A szállítások már folyamatosak. A vállalat az idén kötelezően elvégezteti a cold-test vizsgálatot is, és ennek eredményét írásban közli az üzemekkel, a vetőmag átadásával egy időben. Somogy megyéből összesen 1612 tonnányi hibridkukori- i ca-vetőmagra érkezett meg- I rendelés. 1
