Somogyi Néplap, 1982. február (38. évfolyam, 27-50. szám)

1982-02-11 / 35. szám

VJ Havannában megnyílt a X. szakszervezeti viliágkongresszus (Folytatás az 1. oldalról) Ez megváltoztatja a szak- szervezeti harc egész straté­giáját Manapság egyre nyilván­valóbban mutatkozik meg az úgynevezett globális világ- problémáknak az emberiség sorsára, életére gyakorolt hatása. Az ilyen világproblémák között első helyen»; áll a vi­lágbéke megőrzéséért, a nemzetközi feszültiség eny­hüléséért., a fegyverkezési hajsza megfékezéséért vívott küzdelem. Szakszervezeti__vi- lágszövetségiink megalaku­lásától kezdje hú, maradt a béke jelszavához és ma is kész együttműködni mind­Megkezdődött a Szakszervezeti Világkongresszus Havanná­ban. A képen: a kubai Carmen Gonzalez (jobbról) az Egye­sült AHamok-beli kikötő-, acél- és szállítómunkások képvi­selőivel a kongresszus szünetében Válaszunk „A népek aggódnak a vi­lág sorsáért” — állapítja meg . Leonyid Brezsnyev a szakszervezeti világkong­resszushoz intézett üzeneté­ben. A szovjet államfő, az. SZKP főtitkára, ugyanebben az üzenetben kijelenti: „A legfontosabb jog: a jog a bé­kés éleihez", Azok, akik az óceán túl­partján manapság oly szí­vesen szónokolnak emberi jogiakról, az emberiség jö­vőjének ezt az alaptézisét a jelek szerint egyszerűen fi­gyelmen kívül hagyják. A jelenlegi, amerikai vezetés politikája minden Vonatko­zásban rs iiüúden fórumon frontális támadás az enyhü­lés vivmáh'ynl és ami ezzel egyet jelent, a világbéke el­len. Mit tehetnek, mit tesznek a szocialista országok ebben a helyzetben? Idég szinte bármelyik na­pon egy pillantást, vetnünk a hírügynökségek jelentései­re ahhoz, hogy megkapjuk a választ. A Szovjetunió és a szocialista országok ebben a veszélyesen kiélezett helyzet­ben az egyetlen dolgot te­szik. amit tehetnek és amit nyilvánvalóan tenniük kell: szembeállítják a higgadt fo­galmazást, a hidegháborús attakpldtaí pedig az enyhü­lés vívmányainak következe­tes, de az ügy érdekében ésszerű kompromisszumok­ra is kész védelmézését. Mind a dühödt támadá­sokra. mind a szocialista or­szágok reagálására az egyik iskolapélda éppen a most újrakezdődött, de a washing­toni politika ál'tal komolyan veszélyeztetett madridi ta­lálkozó. Az amerikai dele­gáció — a tábornok-külügy­miniszterrel az élen — úgy érkezeit 'a spanyol főváros­ba, hogy minden előzetes napirend mellőzésével (hogy azt ne mohájuk: felrúgásá­val) a találkozót kizárólag a Lengyelország ürügyén el­hangzó hidegháborús kiroha­nások színterévé tegye. Itji- esov szovjet külügyminisz­ter-helyettes kénytelen volt emlékeztetni a tengerentúli résztvevőket arra, hogy ezen a konferencián az európai biztonságról tárgyalnak ér­ez a tárgyalóterem összeuró­pai és nem, valami NATO- forum . .. „A jelenlegi feltételek kö­zött— hangsúlyozta Eszter­gályos Ferenc magyar főde- legátus —- megnövekedett a találkozó konstruktív befe­jezésének jelentősége.’' „Nem engedhetjük meg, hogy a találkozót a konfrontáció és a lengyel bclügyekbe való beavatkozás színterévé te­gyék” — jelentette ki Józpt Wiejacz lengyel kiilügymi- niszter-helyette». A higgadtan határozott és konstruktív reagálás más fórumokon is a szocialista országok alapvető magatar­tása.. Ennek az igazságnak egyik bizonyítéka a genfi tárgyalásokon beterjesztett új szovjet javaslat. Eszerint a szerződő felek 1985-ig 600, a második fegyverzetcsök­kentési szakaszban pedig (az évtized végéig) 300 egységre redukálnák kölcsönösen a birtokukban levő középható­távolságú nukleáris eszközök mennyiségét. A kétféle magatartás egyik döntő különbsége jól érzé­kelhető ezúttal itt: a szov­jet terv alapja a kölcsönös­ség, miközben az amerikai indítványoké — a most be­terjesztett. Reagan-tervé is — az egyoldalú szovjet, csök­kentés illuzórikus követelése. Kétféle magatartás — ez ma a világpolitika legfőbb ténye Madridtól Genflg va­lamennyi fórumon. Van okunk hinni, hogy minden mostani nehézség .ellenére a higgadtság győz .a hisztéria, a jószéndék az agresszivitás, cs a kölcsönösség az egy­oldalúság felett. II. E. azokkal, akik tenni akarnak ezért az emberiség számára létfontosságú ügyért. A világ dolgozóit foglal­koztató alapvető problémák között kell említenünk, a ga^fiasági fejlődés és az új gazdasági világrend kérdé­sét is. A szakszervezeteknek a fejlesztés és a világgazda­sági kapcsolatok új rendié­nek kialakulására kell tö­rekedniük, amely ténylege­sen elősegíti a fejlett és a fejlődésben elmaradt orszá­gok közötti távolság csök­kentését. Ezek a kérdések ma a szakszervezetek gondjainak középpontjában állnak — mondotta. Gáspár Sándor beszédét így fejezte-be: * — Kívánjuk, hogy a ple­náris üléseken és a munka­bizottságokban szakszerve­zeti mozgalmunkhoz méltó nyílt, demokratikus alkotó­szellemben bontakozzék ki a vita. Közös ügyet szolgálunk és nincs egymás előtt tit­kunk. Kongresszusunk nyi­tottsága, vitáink őszintesége a biztosíték arra, hogy‘szak- szervezeti világszövetségünk számára ez. a havannai vi­lágkongresszus is új erők forrásává váljék. Gáspár Sándor megnyitó beszéde után Roberto Veiga, a Kubai : Dolgozók Központjának fő- i titkára szólalt fel. Köszön- ' tötte az egybegyűlteket, ki­emelte annak jelentőségét, 'hogy a X. szakszervezeti vi­lágkongresszus Latin-Ame­rika első szocialista, országá-- ban ült össze. Ezután Fidel Castro kubai állam- és kormányfő lépett a szónoki emelvényre. Kiemelte, hogy a második világháború óta az emberisé­get még sohasem fenyegette olyan súlyos veszély, mint napjainkban. Az Imperialis­ta hatalmak, az Egyesült Ál­lamok militarista politikáia következtében a világ létét, a civilizáció évezredes vív­mányait fenyegeti közvetlen veszély. Fidel Castro élesen bírál­ta az Egyesült Államok kor­mányát, amely — mint mon­dotta — a békés egymás mellett élést a hidegháború- I val, a párbeszédet a zsaro­lással és beavatkozással kí­vánja felváltani. Veszélyes­nek minősítette az Egyestilt Államoknak azt a tervét, hogy Nyugat-Európában újabb rakétákat helyez,zen ei. A szocialista országoknak e -militarista politikával szemben meg kell lenniük a szükséges lépéseket. Púja Frigyes Lengyelországba utazik Púja Frigyes, * Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere Józef Czyreknek, a Lengyel Népköztársaság’ külügyminiszterének meg­hívására február 11-én hi­vatalos, baráti látogatásra Lengyelországba utazik. Minicsúcs nairobiban Megállapodás — vázlatosan Az Afrikai Egységszervezet Nyugat-Szaharával foglal­kozó kétnapos „minicsúcs­találkozóján”, a kenyai fő­városban jóváhagyták az észak-afrikai terület függet­lenné válását előkészítő lé­pések menetrendjét. Ebben szerepel a volt spanyol gyarmat jelentős részét meg­szállva tartó Marokkó és a Nyugat-Szahara független­ségéért küzdő Polis&rio Fel- szabadítási Szervezet közötti tűzszünet és a feltehetőleg döntő jelentőségű népsza­vazás. A résztvevők — Sékou Touré guineai, Dániel Arap Moi kenyai, She.hu Shagari nigériai, Julius Nyerere tan­zániai elnök, Oyiar Moham­med Tajíb szudáni alelnök, Alioune Blondin Beye Mali külügyminisztere, valamint Abdulai Nonteh Sierra Leo- ne-i külügyminiszter — jól­lehet megállapodtak a nyu- gat-szaharái tűzszünet és népszavazás ütemtervében, de csak vázlatosan. Peter Onu, az afrikai egységszer­vezet főtitkár-helyettese beszámol a megállapodás részletéiről, és csak ekkor derül ki, hogy milyen komp­romisszumok születtek. Egyesült Államok Gyorshadtest- hadgyakorlat Az amerikai gyorshadtest egységeinek részvételével az utóbbi esztendők legna­gyobb szabású hadgyakorla­tát rendezik meg az Egye­sült Államokban ez év tava­szán. A Pentagon bejelentése szerint a „Gallant Eagle ’82” fedőnevű hadgyakorlatra a kaliforniai sivatagban kerül sor március 15-től április tó­ig. Az egy hónapig tartó gyakorlatokban a hadsereg 25 ■ ezer katonája vesz részt, a költségeket. 45 millió dol­lárra tervezik. SOMOGYI NÉPLAP Riportút Normális ütemben termelnek A lengyel külügyminisztérium sajtóirodája szervezésében külföldi újságírók a gdanszki hajógyárba látogattak A lengyel külügyminiszté­rium sajtóközpontja kedden egynapos riportutat szerve­zett a Varsóban dolgozó kül­földi tudósítók számára. Az utazás részvevői, köztük a Magyar Távirati Iroda tudó­sítója. a Gdanskkal szomszé­dos Gdynia kikötőjébe, a gdanski Lenin Hajógyárba és a vajdasági tanácsba lá­togattak et. A tudósítók a munkások­kal folytatott rövid beszél­getések. majd a vajdasági tanácsnál tartott sajtóérte­kezlet során meggyőződhet­tek arról, hogy a hármasva­rosban (Gdansk, Gdynia, Sopot), a nyers- és alap­anyag-gondokat leszámít­va. normális ütemben folyik a termelés. A hangulat álta­lában nyugodt, de az áruel­látás — főként élelmiszerből — valamivel rosszabb, mint Varsóban. Az embereket élénken foglalkoztatja 'a szakszervezeti mozgalom jö­vője, amelyet, a vajdáság párt- és állami vezetésének képviselői nyitottnak nevez­tek. Mind a hajógyárban, mind a vajdasági tanácsnál tartott sajtóértekezleten elmond­ták, hogy a termelésben Ko­moly nehézségeket okoznak a különféle nyugati korláto­zó Intézkedések. Vajdasági szinten ezek a termelés 15 százalékos csökkenéséhez ve­zetnek a múlt évhez viszo­nyítva. A január 30-1 gdans­ki incidensről szólva a vaj­daság párt- és állami ve­zetésének képviselői el­mondták, hogy bizonyítha­tóan Nyugatról szított pro­vokációról volt szó. a kaposvári gépészeti SZAKKÖZÉPISKOLÁBAN ívhegesztő és lánghegesztő tanfolyamok kezdődnek 1982. február 16-án 16 órakor. A tanfolyam dí.la: 1500 Ft. .Tolentkezrin lehet az iskola ha n február 15-lg. (Ka pofivá Pázmány Peter u. 17.) itt*' QürügnrtsTAq 100 Papandreu-nap után Amióta az elmúlt év őszén Görögország polgárát spe­cialista többségű parlamentet választottak, Hellasz min­den korábbinál gyakrabban szerepel a világpolitika ri­valdafényében. A változás ígéretével hatalomra került PASOK-párt azonban még adós a tömegek által igényelt ( belpolitikai és gazdasági reformokkal. Amikor ismét bizonyossá lett, hogy a korábbi közvé­lemény-kutatások eredmé­nyei valósak voltak, s a Pán- hellén Szocialista Mozgalom, a PASOK a görög parla­menti választás abszolút győztese, a párt alapító ve­zére, Andreasz Papandreu kijelentette: betartja a vá­lasztási kampány során tett ígéreteit, a „görög néppel kötött szövetségét". Az első hónapok természetesen ke­vés alapot adnak az új kor­mány mérlegének elkészíté­sére. mindenesetre tény, hogy a radikális változások helyett inkább csak tapoga- tódzó reform-kísérleteknek vagyunk tanúi. NATO és EGK A PASOK külpolitikai programjának gerince a NATO-val és a Közös Piac­cal való ,szakítás volt. A ta­valy decemberi brüsszeli at­lanti tanácskozáson Papand­reu — aki a hadügyi tárca birtokosa is — azt követel­te a NATO-partnereitől, hogy garantálják Görögor­szág keleti határait is, azaz adjanak biztosítékot arra, hogy megvédik az országot török támadás esetén. Ezt a garanciát Athén nem kapta meg — s Papandreu haza­térve kijelentette: Megkez­dődött a szakítás a NATO- val. A kormányfő a többi között a görögországi ame­rikai támaszpontok felszá­molását, de legalábbis a bá­zisok státuszának újratár­gyalását sürgette. Ez azon­ban szintén .várat még ma­gára, csakúgy, mint anpak végleges bejelentése, misze­rint az USA ellenőrzése alatt . léyő , atomfegyverekét ki­vonták hellén földről. A szigettenger ügye A görög külpolitika sva­méra a legfontosabb vi­szonylat a Törökországgal fenntartott viszony. Ez évti­zedek óta a helyi háború ki­robbanásának veszélyét rej­ti magában. Ankarában az utóbbi hetekben arra figyel­meztetnek, hogy a görög kormány a tengeri határok 12. mérföldre való kiterjesz­tésére készül. Ez azért húsba vágó, mert az Egei-tengér szigetei — némelyik a török part közvetlen közelében fekszik — Görögországhoz tartoznak. Törökország ar­ra hivatkozik, hogy a felség­vizek kiterjesztése lehetet­lenné tenné a szabad hajó­zást a szigettengeren, s kikö­tőit elzárná. Szintén vitatott kérdés a két állam között az. Egei-tenger vize alatt rejlő ásványkincsek (kőolaj?) ki­aknázásának kérdése. Külö­nös jelentősége van tehát, annak a Papandreú-bejelen- tésriek, mely szerint a tér­ségre vonatkozó korábbi megállapodást, az ún. Ro- gers-tervet, semmisnek te­kinti. ' Papandreu miniszterel­nök azzal is ellentétbe ke­rült a NATO-val, hogy mindezideig nem volt haj­landó csatlakozni az atlanti tömb és az EGK wwrvjet- és lengyelellenes szakáéihoz: azokat haszontalannak és károsnak minősítette. Igaz, rendkívül nagy a külső és belső nyomás a PASÖK- kormányra, hogy változtassa meg álláspontját. Államosítás — válás A belpolitikai reformok útja még göröngyösebb Pa­pandreu számára. Választási kampánya során monopóli­um-ellenes lépéseket, álla­mosításokat ígért. A január­ban nyilvánosságra hozott gazdasági program azonban a magántőke „társadalmasí­tásáról” beszél. Ez valami­féle ellenőrzési rendszeri,; il­letve a munkavállalók ]y>r- látozott beleszólását jelenti. Belgazdasági kérdés a Kö­zös Piacban vállalt görög szerep is. A PASOK koráb­ban a kilépés mellett fog­lalt állást, mivel az EGK- tagság hátrányos a görög ipar számára, s nem hoz megfelelő hasznot a mező- gazdaságnak sem. Most az BGK-n belüli különleges stá­tusz lehetőségéről tárgyal­nak Brüsszelben. Görögországban a válto­zás követelménye olyan kér­désekre is kiterjed, mint a családjog. Eddig a nagyha­talmú ortodox-egyház el­lenállása miatt, nem létezett polgári házasság, és válás. A válás engedélyezése a Pa­pandreu-kormány számá­ra fontos választói rétegek megtartását eredményez­heti. Ugyancsak reformokat ígértek a közigazgatásban és az iskolarendszerben is. A PASOK-kormány bejelen­tette, könnyíteni akar a szakszervezetek korábbi szi­gorú állami ellenőrzésén. Az első száz. nap után ko­rai lenne ítéletet mondani Andreasz Papandreu kor­mányzásáról. A változások igénye és a reális lehetősé­gek között manőverezve pró­bálkozik az új görög politi­kával. M. C«. fi bogiáriellei álész vasbolljába az alábbi áruk érkeztek: gáztűzhelyek, gázkonvektorok, vegyestüzelésű kályhák és tűzhelyek, olajkályhák, villamos kéziszerszámok, kerítésfonatok, csatornák, vasáruk, mezőgazdasági szerszámok, permetezőgépek, növényvédőszerek, festékek, <isztítószerek. VÁRJUK TISZTELT KÖZÜLETI ÉS MAGÁNVÁSÁRLÓINKAT! ffmq

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents